Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-19 / 273. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 271. SZÁM 1966. NOVEMBER 19., SZOMBAT A pártkongresszus tiszteletére Első helyen a konzervgyár Kell-e verseny a MÁV-nál? — Az elektromosoknál kevesebb a baleset Másfél hét választ el ben­nünket a párt IX. kongresszu­sától. Már számvetést készíte­nek azok az üzemek, amelyek részt vettek és vesznek a kongresszusi munkaverseny­ben. A számvetés még nem pontos, de máris mutatja az eredményeket. Hogy forintban, százalékban vagy mennyiségben milyen többleteredményt értek el azok a körösi üzemek, ahol a verseny folyik — összesen 3000 részvevővel — nyilván csak a záró szakaszban derül ki. Még­is a meglévő eredmények ön­magukért beszélnek. A konzervgyárban 104 szo­cialista brigád versenyez 950 munkással. A verseny során vállalták, hogy termelési ter­vüket 5 millió és nyereségi tervüket 2 millió forinttal túl­teljesítik. November 3-án reggel a gyár kollektívája befe­jezte az idei 465,2 milliós tervet. Az elmúlt esztendőben 4 üzemrész kapta meg a meg­tisztelő szocialista üzem címet. A mostani kongresszusi ver­seny során újabb 13 üzemrész versenyez e cím megszerzé­séért. A legjelentősebb felaján­lásuk a tervek becsületes tel­jesítésén túl az volt a kong­resszus tiszteletére, hogy mun­kájukkal kiérdemeljék a Szo­cialista munka vállalata címet. Nem mindenütt ilyen gördü­lékeny a verseny lebonyolítá­sa. A MÁV állomás brigádjai­nak tervszerű munkáját pél­dául hátráltatta az a körül­mény, hogy a pártalapszerve- zet volt titkára azon a vélemé­nyen volt, hogy a szocialista brigádok közötti értékelésnél a legjobb eredményt elért bri­gád propagálása rossz hatással lesz az esetleg lemaradó, vagy kisebb eredményt elért brigá­dokra és nem segíti, hanem hátráltatja a munkát és a ver­senyszellemet. E nézet termé­szetesen sok felesleges vita keretében kötötte le az erőt. „Segítségére” sietett e né­zetnek, hogy a már három szocialista címet elért bri­gád több mint egy éve nem kapja meg az igazga­tóságtól a megérdemelt és megígért zöldkoszorús jel­vényt. A helyi szakszervezeti bizott­ság többszöri sürgetésére azt a választ kapták a vasútigazga- tóságtól, hogy az ipar nem gyárt jelvényeket. Mindezek a tényezők csök­kentik a lelkesedést, de ennek ellenére a brigádokban tömö­rült vasutasok tudják, hogy jó ügyért harcolnak. A DÁV kollektívája 22 bri­gáddal nevezett be az idei ver­senybe. Előzetes becslések sze­rint a kongresszusi vállalás 721 ezer forintot tesz ki. Csök­kent a balesetek száma ebben az időszakban, és minimálisra csökkentették a hibaelhárítá­sok idejét is. A versenyvállalás értékelé­sét, a körzetszerelőknél ne­gyedévenként, míg a más mun­kahelyeken dolgozóknál ha­vonta végzik. (t. p.) MA Ünnepség a KMP megalakulásának évfordulóján Ma délután öt órakor a KISZ városi bizottsága em­lékünnepséget rendez a mű­velődési ház színháztermében a KMP megalakulásának 48. évfordulója tiszteletére! Az ünnepségen részt vesz­nek azok a veteránok is, akik 1918-ban ott voltak a KMP bölcsőjénél. Az ünnepség szónoka Sza- kali József, a Pest megyei Pártbizottság titkára. Befeje­zésül a gimnázium irodalmi színpada ad műsort. Két kút tartja a szobrot Hét kőfaragó és a 82 éves kútásó összefogása tek és ... végre megkezdődött a sok szakértelmet kívánó munka. Az érdekes munkára megnyerték' a városszerte is­mert, régi öreg kútásó mestert, a 82 éves nyugdíjas Csikány Lászlót, aki aztán az elgondo­lások alapján az emlékmű két déli sarka alatt, illetve mellet­te megkezdte a — kútásást! Ügy ahogy mondom, két kutat ásott. Az egyikbe 6, a másikba 5 kútgyűrűt eresztettek bele. Ezeket a mélyben dolgozó 82 éves Csikány bácsi igazgatta össze. Azután ezt a két kutat föld­szintig cement habarccsal töl­tögették meg. Ezzel a mód­szerrel két olyan „oszlopot” al­kottak meg, mely aztán meg­tartotta a 7 emelővel, szétbon­tás nélkül ráemelt emlékmű­vet. A 650 mázsás emlékmű min­den károsodás nélkül egy da­rabban került új helyére. A lakáskarbantartó részleg 7 kőfaragója és a 82 éves kút­ásó derekas munkát végzett. A munkát elejétől végéig Fa­ragó Dénes, a ktsz elnöke irá­nyította. (fehér) — Valamikor régen, ott, ahol most a gimnázium áll, vadrucák hápogása verte fel az éjjeli csendet. Nádasok haj­ladoztak, susogtak a nyugati szélben .. .Itt volt valahol a templom mellett a falu egyik vége — mondotta öreg infor­mátorom. Erre az ingatag, vizenyős, lápos helyre, feltöltött talajra épült a gimnázium is. Nem bírja a sok „tudományt” ez a tocsogós rész, mert az egész gimnázium épülete is megbil­lent. (Na, azért nem lesz diák­szünet.) Ugyancsak megrongá­lódott, lesüllyedt a Hősök te­rén az első világháború hősei­nek emlékműve, és el akar hagyni bennünket Arany Já­nos szobra is. Jövőre ezen is segíteni fog­nak, úgy ahogy helyreállítot­ták ebben az évben a lesüly-( Ijedt hősi emlékművet. A hősi emlékmű felemelési munkáit a Lakáskarbantartó Ktsz 7 főből álló kőfaragó részlege vállalta. Faragó Dé­nes elnökkel sokszor körüljár­ták a szobrot, össze-összedug- ták fejüket, terveket készítet­Szerződésre: MEGBÍZATÁSUK: tt luhónnjilvántMrtás Csendesen, névtelenül vég­zik a rájuk bízott fontos mun­kát. Körülbelül tizenöt eszten­deje annak, hogy a városi ta­nács kinevezte a város nyolc­vankét lakónyilvántartóját. Megfelelő tájékoztatás után regiszteres nyilvántartó köny­vet kaptak ezek a társadalmi munkások, akiknek elsőrendű feladata az volt, hogy a kije­lölt területen gondosan szám­ba vegyék a lakosokat, beve­zessék a lakónyilvántartó könyvbe és azóta minden válto­zást, beköltözést, kiköltözést, születést, vagy elhalálozást gondosan rögzítsenek. A lakónyilvántartó köteles­sége, hogy minden be- és kije­lentőlapot aláírásával lásson el. Az ő kézjegye nélkül a hatóság sem be-, sem ki­jelentést nem fogad el. Ha a bejelentő elfelejt je­lentkezni a lakónyilvántartó­nál, a rendőri bejelentésnél fi­gyelmeztetik az illetőt az alá­írás sürgős pótlására. Nemrég foglalkozott a vá­rosi tanács igazgatási osztálya mellett működő állandó bizott­ság a lakónyilvántartók ügyé­vel. — Nyolcvankét társadalmi munkás, aki becsülettel és fe­lelősségteljesen látja el ezt a fontos munkát! — mondotta Biczó Ambrus, a bizottság el­nöke. — Gondosan ellenőriz­zük a lakónyilvántartó köny­veket, ez az igazgatási osztály feladata. Az állandó bizottság részéről én magam is részt vettem ilyen ellenőrzéseken és állítom, hogy a lakónyilván­tartók jól ellátják feladatukat. Türelmesen foglalkoznak azokkal, akik be- vagy kije­lentés ügyében hozzájuk for­dulnak. Figyelemmel kísérik a környék minden változását, és ha azt tapasztalják, hogy vala­ki elhanyagolja a bejelentést, lakásukon keresik fel ezeket a felületes embereket és sürgő­sen feljegyzik őket a nyilván­tartó könyvbe. — Szívem szerint megdicsé­rem a lakónyilvántartókat, szép számmal találtunk olyanokat, akik jó munkáju­kért még külön dicséretet is érdemelnek. Elsősorban Szendrődi Mátyásné, Nagy Pál, Kovács Ambrusné, Boross La- josné. —si— Ma póíolíás A mai napon befejeződött a kötelezd eboltás. Azok, akik valamilyen oknál fogva a ki­jelölt időben kutyájukat nem tudták elővezetni, ma a pót­oltáson — 8 órától 10 óráig — az állatorvosi rendelőben je­lenjenek meg. 2326 hízott sertés, 2000 süldő és 992 vágómarha — 2800 darab hízott sertésre szól tervünk az 1966-os évre — mondotta Simon György, az ál­latforgalmi kirendeltség helyi megbízottja, — de bizonyos okok miatt eddig még csak 2326 hízott sertésre kötöttünk szerződést. — A lemaradásához hozzájá­rult az is, hogy egyik-másik termelőszövetkezetünk felszá­molta sertésállományát, vala­mint ahonnan a legtöbb ser­tést vártunk — a Szabadság Termelőszövetkezetből — be­tegség miatt mintegy 500 da­rabos kiesés mutatkozik. — Ehhez a 2326 darab hí­zott sertéshez 235 darabbal a háztáji is hozzájárult. — Miért olyan kevés a ház­tájiban a hizlalt sertés? — Mert a háztájiban gyakor­lat szerint inkább a süldő és bika szerződéseket szorgalmaz­zák az emberek. Például az ez évi előirányzott 1500 darab süldőszerződést eddig mint­egy 130 százalékkal — 2000 darabra túlteljesítettük. — A vágómarha ez évi elő­irányzatunk a háztájival együtt 800 darab volt ezzel szemben 992 darabot szerződtettek le. — Ha összességében átte­Vetélkedő előtt Október 2I-én mérte össze erejét a rádióban Pest és He­ves megye. A vetélkedő mind­két megye egész területére ki­terjedt. A versenyző városo­kon kívül minden kisebb, vagy nagyobb helység fel volt ké­szülve arra, hogy bármikor — közvetve — vagy közvetlenül — bekapcsolódjék a játékba. Az egyes városok és falvak telefonközpontjai állandóan készültségben álltak, hogy adandó helyzet esetén egy- egy kérdés megválaszolásával segítsék megyéjüket a tovább­jutásban. Nagykőrösön is összegyűltek a könyvtárban az érdeklődők, valamennyien városunk jó is­merői, jól tájékozott emberek, hog” segítsék versenyző szom­szédvárosunkat, Ceglédet. A verseny végül is Pest me­gye javára dőlt el. A győze­lemhez — ha közvetve is — mi is hozzájárultunk. Két íz­ben is kapcsolatot létesítet­tünk Cegléddel, fontos infor­mációkat adva a versenyzők­nek. Legutóbb — mint isme­retes — Bács-Kiskun megye vetélkedett Somoggyal. A verseny mindvégig igen szo­ros volt, s csak a szom­szédos meave kolletkív — "'""""""""""""""""""""""""""s's'ss'ssssssfsssss/sssssssssssssssssssssss/sssssssssssssssssssssssssssrssssssssssssssssssssssssssssyssssj Az a híres csizmadiamesterség A RUHÁZATI IPAR régi, s bizony nehéz volna megálla­pítani azt az időszámítás előt­ti esztendőt, amikor elkezdte ez ember a ruházatát iparsze- rűen készíteni. A ruházati ipar szakosodott az idők fo­lyamán, más iparos csinálta a fejre valót, más a testre valót és más iparos a lábbelifélét. Szüksége volt a ruhára az em­bernek, mert a természet nem öltöztette szép és dús prémru­hába vagy tollruhába. Majd­nem csupaszon gyalogolt a tei'jedelmes pusztákon. A for­ró égöv alatt a meieg ellen, a mérsékelt vagy éppen az észa­ki tájakon a hideg ellen kel­lett védekeznie. A sokféle szakmába vágó ruházati cikkek előállítását nem ismertetem, ez alkalom­mal csak a lábbelikészítés, és­pedig a csizmakészítők múlt­jából kívánok néhány dolgot elmondani. Azért is, mert ez az iparág kihalóban van vá­rosunkban. Pedig nevezetes múltú ipar. A XIX században a százat meghaladta a csiz­madiák száma, készítményeik­kel ellátták a Duna—Tisza kö­ze és a Tiszántúl egy részének népét. Ma már csak néhány csizmadia dolgozik az öi'eg és a fiatal mesterek közül. Horváth Zoltán Egy mező­város céhes ipara című mun­kájában fellapozva a csizma­diamesterség történetét, azt találjuk, hogy a csizmadia céh 1662-ben alakult. A céh a pe­csétjét 1666-ban csináltatta. Az első céhmester Csizmadia Nagy István volt 1696—1699- ig. A múzeum anyagában a megmaradt céhemlékek nin­csenek olyan régiek, mint a megnevezett könyvben emlí­tettek. Ezüst céhpecsétet őriz, melyen a következő szöveg olvasható: „A böcsületes N. körösi Csizmadia' céh pecsétéi 1698”. A pecsét oldalán „Nagy István céh mester Erdős JA. DEK.” A céh behívótáblája 1813-ból való. A behívótábla arra szolgált, hogy a céhgyű­lésre hívó körözvényt a szol­gamester abban vitte el a mesterekhez. Szolgamester a céh legfiatalabb mestere volt. A CElIJELVÉNY IS meg­maradt: szépen kimunkált vasnyelű, vaskarikában lógó csizmadiakalapács. Nyele a XVII—XVIII. század forduló­jának ízlésével készült. A céh­re vonatkozó iratok a Kecs­keméti Állami Levéltárban, Nagykőrös város ott őrzött iratai között találhatók. Jegy­zőkönyv és az inasok lajtsro- ma maradt meg a XVIII. szá­zadból. A céh többi iratai a XIX. századból valók. 1757­ben kezdték ezt a lajstromot vezetni és 1840-ben fejezték be. Ez a nyilvántartás az ina­sokra vonatkozó szabályokkal kezdődik. 10,pontba foglalták az inasok tudnivalóit. Egy-két pontot célszerű idézni belőle, hogy a mai ember is tudomást szerezzen arról, hogy a 200 év előtt szerződött „ipari tanuló­nak” mi volt a kötelessége. „1., ... felköltében pedig az Inas megmosdjék ... 2., Az Inas tiszti ám ezek, hogy mindenekben engedel­mes legyen, jó, szófogadó, Urához, Asszonyához vissza morgó ne legyen. 3., A Műhely körül szor­galmas gondot viseljen, tal­pat, kérget m^gáztasson, duplázót szedni, csizmaszá­rat keresni maga vonakodás nélkül elmenjen, a csirizre szorgalmatos gondot visel­jen. 4., Az Inas, ha három esz­tendeig szolgál, tartozik Bú­za aratással, mind köles ara­tással, hogy ha pedig nem alkalmas aratásra, szolgál­jon négy esztendeig ... 5., Hogy ha az Ur Isten be­tegséggel meglátogatná, be­tegségében amennyi időt el­töltött, esztendei után tarto­zik kiszolgálni. 7., Hogyha az Inas besze­gődik és el szökik, a kezes twssssssssssss,VJ! tartozik felkeresni és kézbe­adni, hogyha pedig kézbe nem adhatná, tartozik 40 forintokat le tenni... 8., Hogyha az Inasnak Ui-a otthon nem lészen, tartozik az Inas lámpással felkeres­ni és tisztességesen hazakí­sérni. 10., Hogy ha pedig az Inas ezek ellen a punctumok* el­len cselekszik és az Ui'a pa­naszt tesz, Czéh Mester Uram házánál minden inas társai hármat-hármat tsap- janak rája.” SZIGORÚ SZABÁLYOK VOLTAK. Nyáron, amikor ke­vés volt a mesterségben a munka, aratnia is kellett. A betegség miatti munkakiesést le kellett tölteni az inasévek után. Az inas nem szökhetett el, mert a 40 forint, melyet a kezesnek a céh pénztárába kellett fizetni, óriási pénz volt. (Abban az időben a bé­res egész évi szolgálata fejé­ben 16 forintot kapott kész­pénzben!) A büntetés, melyet a céhmester házánál el kellett szenvednie, szintén nagy volt, mert évente 14—16 inast szer­ződtettek, így lehetett 42 vagy 48 ütés is. Bizony szegény csizmadiainas egy ilyen bün­tetéstől félhetett. Ezt a szigo­rú szabályt a céhrendszer vé­géig fenntartották, mert az 1842—1884. évi jegyzőkönyv elejére is bemásolták. Dr. Balanyi Béla (Folytatjuk) a somogyiaknál is kollektivebb — munkája hozta meg az el­sőbbséget. Az országos döntőre decem­ber elején kerül sor Pest és Bács megne részvételével. A döntőt a televízió is közvetíti. Nekünk, Pest megyeieknek, most különösen fontos az ala­pos felkészülés, annál is in­kább, mivel szomszédos me­gyével kerültünk össze, ahol sok mindent tudnak rólunk. A városi könyvtár ismét várja a segítő szándékú körösi patriótákat. Gyűljünk tehát össze minél többen, segítsük megyénket a győzelemhez! (pintér) kintjük a szerződéseket, akkor kitűnik, hogy a némi kis le­maradás a hízott sertéseknél van, azt süldővel és vágó­marhával pótoltuk. — Mennyi hízott állatot ad­tak le ebben az évben? — 1700 darab hízott sertést, 1930 mázsa és 615 darab hízott marhát 3018 mázsa súlyban. A héten 80 darab hízott marha és ugyanannyi hízott sertést vagonírozunk be az állomá­son. — Előreláthatólag az éri elő­irányzott, illetve a lekötött hús mennyiségnek 99 százalékát vehetjük át. — Ehhez a nagy számú ál­latszerződéshez sokan példa­mutatóan járulnak hozzá. Pél­dául csak néhány nevet em­lítve a sok közül: Zombori Jó­zsef a Fekete dűlőből évente 4—5 szépen hizlalt bikát ad el a vállalatnak szerződésre, vagy Dúzs László az Esed dűlőből, Medgyesi László a Hangácsi dűlőből ebben az évben már 80 darab süldőt adtak át a válla­latnak. ___________(fehér) T anácstagok beszámolója Dr. Dobos Vilmos, a 37-es választókerület tanácstagja november 24-én, este 6 óra­kor tanácstagi beszámolót tart a Kálvin téri iskolában. Ko­vács Ambrus, az 1-es számú választókerület tanácstagja ugyanezen a napon 6 órakor a földművesszövetkezet irodájá­ban tartja tanácstagi beszá­molóját. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN ? Aranysárkány. Kosztolányi Dezső regénye színes, széles­vásznú magyar filmen. Ren­dezte: Ranódy László. Fősze- i-epben: Mensáros László és Béres Ilona. Korhatár nélküli. Kísérőműsor: Mikrokoz­mosz. Kunyhók és paloták. Előadások kezdete: 5 és fél 8 órakor. Mű terem látoga tás Molnár Elek munkában Papp fotó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents