Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-02 / 259. szám

Záhonyi tanulságok Amint az elmúlt héten je­leztem, Záhonyban tapaszta­latcserén vettünk részt a bejá­ró munkások életkörülményei­vel foglalkozó népművelő te­vékenységgel kapcsolatban. A beszámoló akkor lesz tel­jes, ha némi képet alkotunk magunknak, Záhonyról. Tudott dolog, hogy Záhony határállomás. Itt bonyolódik hazánk kereskedelmi forgal­mának jelentős része, fontos helyet foglal el az utasforga­lom is. Pályaudvara, mert ezt már egy kicsit annak kell ne­vezni, korszerűen felszerelt állomásépületből és megszám­lálhatatlan sínpárból, már bi­zonyos mértékig szűkké vált kezelőberendezésből áll. A községben szakszervezeti művelődési otthon működik függetlenített igazgatóval, aki egyéb munkája mellett azt is felismerte, hogy a mintegy négyezer bejáró vasutas mű­velődéséért is felelős, akkor is, ha a feladatokat nem tudja a művelődési otthonon belül megoldani, ha oda a naponta egyórás várakozási időben nem tudja becsalogatni a munkából fáradtan megtérő vasutas dol­gozókat, akik hazaigyekezetük­ben ezt az órát az állomáson töltik. Az első lépés az állomásfő­nökséggel egyetértésben felál­lított állomási televízió volt. A következő az állomásra kihe­lyezett népművelő tevékeny­ség. • Miből áll ez? A művelődési otthon heten­ként két esetben filmvetítést rendez az egyórás várakozási idő alatt a bejáró dolgozóknak, akik aznap már nemigen jut­nak kulturált szórakozáshoz. A vetítés a hatalmas előcsar­nokban történik, falra. A né­zőtéren az emberek állva né­zik az egymás után pergő ké­peket, mert a vasút még nem tudott ülő alkalmatosságról gondoskodni, s a szakszervezet sem. így a népművelés ezen a területen is bizonyos mértékig egyedül vívja „csatáját” a kel­lő meg nem értéssel, de hogy nem eredménytelenül, annak több jelét is láttuk. A vetítéseket a jelzett idők­ben mintegy kétszázötven-há­romszáz ember nézi végig. Sőt, ennél többet is kapnak és kö­vetelnek már. Ugyancsak he­tente két alkalommal a műve­lődési otthon tiszteletdíjas könyvtárosa könyvet kölcsö­nöz a vidékről bejárók számá­ra. Ennek a negyed éve indí­tott akciónak 90 igénybevevő­je van, akik a három hónap alatt 360 könyvet kölcsönöztek, ami felnőtt dolgozó embereket véve alapul, akik otthon is dolgoznak, nem tekinthető rossz átlagnak. A tapasztalatcsere ideje alatt történő vetítésen bemutatták a nagykátai művelődési ház filmjét, amely a bejárók prob­lémáival foglalkozik. Ezt a rö­vidfilmet is érdeklődéssel kí­sérték és legnagyobb ered­ménynek azt tekinthetjük, hogy a nézők teljesen azono­sultak a filmben felvetett gon­dokkal. A tanácskozáson Ordas Iván újságíró tartott bevezető elő­adást, melyben szociológiai tárgyú könyvének ismertetésén kívül általánosan érintette a bejárók szerte az országban jelentkező gondjait. A nagyon színvonalas előadást élénk vi­ta követte, amelyben a három részterület, a vendéglátó Sza­bolcs, továbbá Pest megye és özd gondjairól beszéltek a je­lenlevők. Számunkra a ta­nácskozásnak kettős eredmé­nye is van. Egyrészt a népművelési in­tézet segítségével Gyömrőn és az érintett üzemekben felmé­rik a bejáró dolgozók igényeit, másrészt január végén, február elején ugyancsak Gyömrőn rendezik meg a főként Pest megyei tapasztalatokat bemu­tató konferenciát. A harmadik konferencia helye a gyömrői megbeszélés után Ózd lesz, ahol már a három megbeszé­lés tanulságait levonva —, ha egyelőre csak figyelemfelhívó — remélhetőleg mindenképpen a problémákra mutató határo­zatok születnek majd. Furuglyás Géza ION KI A PAS A VIII. ÉVFOLYAM, 259. SZÁM 1966. NOVEMBER 2., SZERDA Pilisen, Gyömrőn, Monoron Hírek a honismereti vetélkedőről A Hazafias Népfront járá­si elnöksége legutóbbi ülésén más napirendi pontok mel­lett megtárgyalta a november 7-én este hat órai kezdettel sorra kerülő járási honisme­reti vetélkedő szervezésével kapcsolatos feladatokat. A megbeszélésen részt vett a két körzet vetélkedőjét irányító csoport vezetője is. Rétvári Gyula, a Hazafias Népfront járási elnöke tájé­koztatójában .elmondotta, hogy a szükséges technikai beren­dezéseket Csémi Károly altá­bornagy elvtárs, a honvédel­mi miniszter első helyettese rendelkezésre bocsátotta. En­nek értelmében a jelzett terü­leteken, Pilisen és Gyömrőn, va­lamint a vetélkedőt irá­nyító Monoron rádió és erősítő berendezések biz­tosítják majd az összeköt­tetést, hogy ne csak a központtal, de a két terület egymással is kap­csolatban legyen és a teljes adást nagyobb teremben is hallgathassák a résztvevők. Ugyancsak mindkét vo­nalon egy-cgy ultrarövid hullámú berendezéssel fel­szerelt gépkocsi cirkál majd, melynek feladata a kapott utasításoknak megfelelően fel­adatokat adni, illetve felada­tokat megoldani az egyes köz­ségekben. Minden művelődési otthon­ban ügyeletet tartanak, me­lyen várják a község csapatá­Egy fióknyi „tanács" Mit olvasnak a gimnazisták? A járási könyvtárban nem­csak az izgalmas, érdekes szép irodalmi művek vár­ják az olvasókat, hanem szakkönyvek, irodalmi fo­lyóiratok, lexikonok is. Az utóbbiak a legritkább esetben lelnek gazdára — illetve olvasóra. Pedig ezek a szakkönyvek — például a mezőgazdasági szakirodalom — nem tudományos igény­nyel íródtak, hanem egysze­rű, közérthető nyelven ál­talános szakismereteket kö­zölnek. Sok ' segítséget nyúj­tanának, sok okos tanácsot A bényei Népfront Tsz-ben 50 hold őszi takarmánykeveré­ket vetettek. Ez és a rétek ko­rai kaszálása biztosítja a zöld­takarmányt nyárig. Az abrak és szálas takarmány szűkösen elég lesz újig. A jelenlegi siló a szükséglet csak egy részét fe­dezi. Az alomszalma is csak szűkösen lesz elég. A fentiek­re való tekintettel a tsz veze­tősége már most felhívta a szakvezetők figyelmét, hogy minden téren a legszigorúbb takarékosságot vezessék be. Azonnal véget kell vetni min­denféle pocsékolásnak. A jó­szágállományt mindaddig le­geltetni kell, amíg csak lehet. Be kell takarítani, kazalba kell rakni az összes kukorica­szárat, mert a télen feletetik. Bénye új orvosi rendelője (Tomcsányi Sándor felv.) adnának azoknak, akik hoz­zájuk fordulnak. De nemcsak a könyvtár tu­lajdonában levő szakköny­vek segítségét vehetnék igénybe az érdeklődők, ha­nem — könyvtárközi köl­csönzés útján — a peda­gógiai könyvtár, a műszaki, a fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kérésre szívesen küldi meg a kívánt szak­könyvet. A lexikonok, szótárak a legelhagyatottabbak a könyv­tárban. Néha egy pedagó­gus vagy gimnazista lapoz beléjük. összesen 42 újság, folyó­irat jár a könyvtárba. Az irodalmi havilapokat is leg­inkább a gimnazisták ol­vassák. De a két éve elké­szített cikk-katalógusra még nemigen volt szükség. Pe­dig milyen jó ötlet volt, mennyire hasznos lenne igénybe venni a katalógus ad­ta segítséget. Például: ha valaki Dar­vas: Részeg esőjének elolva­sása után arra is kíváncsi lenne, mi a kritikusok vé­leménye a regényről — csak a „d” betűnél kell megke­resnie Darvas nevét, meg a regényeimet, a kis kar­tonról máris leolvashatja, melyik folyóirat vagy új­ság mely számában ki írt a Részeg esőről recenziót. ban részt nem vevő, de köz­ségüket szerető és jól ismerő embereket, hogy az esetlege­sen helyszínen jelentkező fel­adatokat megoldják. A megbeszélésen a vetél­kedő feladatairól nem szi­várogtak ki hírek. A programot előkészítő szűk­körű bizottság munkáját vég­zi, és mire e sorok megjelen­nek — teljes egészében készen áll a kidolgozott műsor. A megbeszélésen sorra ke­rült a vetélkedő zsűrijének megválasztása is. Ugyancsak itt állították össze a meghí­vottak névsorát, tekintettel arra, hogy a vetélkedőt bizo­nyos mértékig kísérletnek szánják a honismereti mozga­lom élénkítésére, kiszélesítésé­re. A népfront járási elnöksége határozatot hozott olyan ér­telemben is, hogy az egész anyagot magnó­szalagra veszik és kíván­ságra, mint módszertani anyagot, kölcsönözhetik majd a községek művelő­dési otthonai a járási művelődési háztól. Az előkészületek tehát meg­történtek. A felkészülés járássizerte fo­lyik, hátra van a nagy fel­adat: minél eredményeseb­ben részt venni a vetélkedőn. í. g. Vb-Ül és lesz ma Péteriben 18 órai kezdettel. Napirenden: a ta­nácsülés anyaga. Tápiósápon 14 órakör szin­tén a tanácsülés anyagát és a községi önkéntes tűzoltótestü-. let évi munkáját beszélik meg. FIGYELŐ Életveszélyes Monoron, a Forgách utcá­ból, no meg a szomszéd ut­cákból is sokan keresik fel naponta a község másik ré­szét. Mint ismeretes, a vasúti sínek itt kettészelik a közsé­get. Bármennyire veszélyes az átkelés a síneken, naponta so­kan mégis ezt a formát vá­lasztják. Felnőttek, de gyer­mekek is itt mentiek át a dup­la sínpáron, veszélyeztetve ez­zel a testi épségüket. Ha már sorompót nem lehet ide állítani, akkor legalább egy figyelmeztető tábla elkel­ne, ezzel a szöveggel: „A sí­neken átjárni életveszélyes és szigorúan tilos!” G. J. A GYOMROI IFJÚSÁGI KLUB HÍREI Az ifjúsági klub rendezvé­nyeit ezentúl minden héten rendszeresen szerdán tartjuk, a véglegesen kialakított házi­rend szerint. November 2-án este játékestet rendezünk a fiatalok számára. November 9-én ismét vetélkedőre kerül sor. Ez alkalommal történel­mi tárgyú vetélkedőt rendez a kjubtanács a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfor­dulójával kapcsolatban. A klubtanács közli, hogy november 9-én a vetélkedő mellett beszámolót tart az eddigi munkáról, ugyanekkor tartják meg az ez évi klubta- nács-választást is. PALYASZELI JEGYZET Idényvegi hangulatban Gyömrö—Verőce 4:0. Az időjárás alaposan elron­totta vasárnap délelőttre a gyömrői labdarúgó-pálya tala­ját. Nem volt szerencsés „hú­zás” az sem, hogy a játékteret a mérkőzés előtt töltöttek fel agyagos homokkal. így aztán eléggé irreális talajon folyt a játék. Az első félidőben 2:0-ra ve­zetett a gyömrői csapat, Péter és Végh K. góljaival. Különö­sen a második gól volt szép. Egy közvetett szabadni ’ás után Végh mellel maga elé tette a labdát és bombagólt lőtt a hálóba. Az első félidő krónikájához tartozik még, hogy a vendégek kapusa meg­sérült a félidő utolsó percei­ben, s ettől kezdve tíz ember­rel játszottak a verőceiek. A második félidőben tovább folytatódott a sárdagasztás. A gyömrőiek nagy fölényben játszottak, de csak két gólt értek el ebben a játékrész­ben is. Hegedűs Lajos, aki ezúttal balszélső volt, rúgta a harmadikat, míg a negyedi­ket ismét Végh egy szép tá­madás után. Goró játékvezető nem vezet­te rosszul a mérkőzést, csak éppen volt néhány fordított ítélete. A gyömrői játékosok ellen elkövetett faultokat rendre fordítottan ítélte meg. Legközelebb a Váci Honvéd ellen játszanak a gyömrőiek. A váciak nincsenek a legjobb formában, így van mit keres­ni vasárnap Vácott. Csak egy kicsivel jobb játékot kell nyújtani, mint Verőce ellen. (ff—) Az üllői siker titka EGYEDÜL A JÁRÁSBAN AZ ÍRÓGÉPEK orvosa Üllő—Dunakeszi Vasutas 3:1 Eléggé ritka manapság még az iró- és irodagép műszerész mesterség. Járásunkban is csak egy van belőle, Rigó Mihály személyében. Amikor felkeres­tem gyömrői lakásán, éppen egy Ascota számológépen dol­gozott Károly Zsolttal, aki két hónapja tanul a mesternél. — Mióta csinálja ezt a mun­kát? — 1945-ben szereztem meg a mesterlevelemet, azóta dol­gozom ebben a szakmában. Az írógépek javítása, karbantar­tása mellett az irodagépek ja­vítását is vállalom. — Kinek dolgozik? — A járási tanácstól kezd­ve a Monori Magtermeltető Vállalatig én javítom az író­gépeket. De például a gép­író iskola gépeivel is én „fog­lalkozom”. — Hány gépet javított már életében? — Elmosolyodik, aztán Int fejével: — Nem tudom. Még megközelítőleg sem. Az biz­tos, hogy sokat. Nézem az ujjait, aztán arra gondolok, az ujjak láttán, azok olyanok, mint más emberé, csak éppen másképp mozog­nak, dolgoznak. Nem mond­ja, de szemem megakad rajta: a falon kiváló dolgozó címet el­áruló emléklap. A Ganz-MÁ- VAG-ban kapta. 350 gép volt a keze alatt, munkája ellen semmi kifogás nem merült fel. Felesége érdeklődve hallgat­ja a beszélgetést. A férj mind­járt referál is: — Jó segítőtársam a mun­kában. Tud gépírni és mi­helyt megjavítok egy gépet, azonnal ki is próbálja azt. Szó­val ő a „meós”. — Es Zsolt? — Még csak két hónapja van nálam. Nem panaszkodom, csak egy kicsit türelmesebb­nek kellene lennie. A mestertől sokat tanulhat Zsolt, 21 éve csinálja és még nem volt soha türelmetlen. A rokonszenves műszerész aztán arról beszél, hogy ál­landóan képeznie kell magát. Egyre több új irodagép kerül forgalomba, és bizony ezek szerkezetét állandóan tanul­mányozni kell. Csak így le­het lépést tartani a fejlődés­sel, ha állandóan tanul az em­ber — mondja. A járásban egy éve dolgo­zik, de munkája ellen semmi kifogás nem merült fel ezidáig. A járási tanácson történt. El­romlott az egyik írógép, és hó­napokig állt a szekrényben. Ö tíz perc alatt megjavította, és nem kért a javításért sem­mit. Neki a „köszönöm” szócs­ka ez esetben többet ért... Szívesen jött vissza Gyöm- rőre az ismerősök közé. Célja, hogy itt marad a járásban. Itt akar gyökeret ereszteni... Halkszavú, csendes ember. A minap felajánlotta segítség gét a központi iskolának. Há az iskola igényli, segít egy ki­csit a politechnikai oktatás­ban. (Ezt nem ő mondta, más­tól tudtam meg.) Bizonyára a fiúk nagy örömére. Gér József Az 1966. évi labdarúgó-baj­nokság megkezdésekor, de különösen az első öt mérkőzés lejátszása után, mikor a csa­pat a táblázat utolsó helyén állt, Üllőn senki sem gondolt arra, hogy a bajnokság befe­jezése táján a harmadik he­lyezést elérheti, illetve pályáz­zon az első három hely vala­melyikének a megszerzésére. A csapat jó szereplése a já­tékosok és a vezetőség között kialakult kollektív szellemnek köszönhető. A játékosok a jó helyezés birtokában sem lép­tek fel túlzott igényekkel, esőben, hidegben és melegben megjegyzés nélkül ültek fel a teherautóra, és utaztak az el­lenfelek otthonába, s csak egy cél lebegett előttük, a győzni- akarás. Érthetetlen azonban, hogy a csapat elsőrendű szereplése nem váltotta ki a nézőközön­ség számszerű növekedését, nem ébresztette fel az üllői szurkolótábort, ami gazdasági szempontból is káros, mert egy-egy sportkör fenntartása nagy összeget emészt fel éven­ként. Reméljük azonban, hogy ha az idén nem is, de az 1967­évben akárhol játszik a csa­pat, az érdeklődés nagyobb lesz, amit elő fog segíteni az is, hogy a jövő évi bajnokság második fordulói az új pályán kerülnek megrendezésre. A legutóbbi bajnoki fordu­lóra való felkészülés szintén nem volt zavartalan, mert egy­részt irreális körülmények kö­zött került megrendezésre, másrészt Boda — a védelem hosszú évek óta egyik oszlopa — bátyja halála miatt lemond­ta nemcsak a vasárnapi, ha­nem a hátralévő mérkőzése­ket, ami nagy kiesést jelent a csapat számára, ha tekintetbe vesszük az utolsó két nagy fontosságú mérkőzést. Remél­jük azonban, hogy megmásítva kijelentését, részt fog venni a hátralévő mérkőzéseken. A játék víztócsákkal borí­tott pályán kezdődött, amit még az állandóan szitáló eső is kellemetlenebbé tett. En­nek ellenére nagy iramban kezdődött a játék, de a rossz talaj rendre megtréfálta a já­tékosokat, és a nagy küzdelem ellenére az első félidő O.ö-ás eredménnyel végződött. A II. félidő ismét nagy hazai roha­mokkal kezdődött, a legjobb helyzetek sorra kimaradtak, egy ellentámadás végén azon­ban a vendégcsapat ért el gólt a 70. perc táján. Ez a kapott göl felrázta az üllői együttes tagjait és még nagyobb nyo­mást gyakoroltak a vendégek kapujára, ennek eredménye­ként a 73. percben Hang egyenlített, majd Győri a 80. percben szabadrúgásból meg­szerezte a hazaiak vezetését. Ezután is az üllői csapat irá­nyította a játékot, és a 84. percben Hang révén növelte előnyét. Ha vége jó, minden jó — így jellemezhetjük a vasárnapi játékot, mert elég volt 25 perc, hogy a vesztésre álló mérkő­zést a csapat megnyerje. (fülöp) MAI MŰSOR Mozik Maglód: A színész (széles). Mo- nor: A flotta hőse. Tápiósüly: A színész. Úri: Csendes otthon. Ve- csés: Kaland az Aranyparton.

Next

/
Thumbnails
Contents