Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-18 / 272. szám
A Magyar Vöröskereszt küldeménye az olasz népnek A Vöröskereszt Társaságok Ligájának felhívására nemzetközi segélyakció indult a ka- tasztrófa-sújtotta olasz nép megsegítésére. A Magyar Vöröskereszt — bekapcsolódva a nemzetközi Segélyakcióba — olyan küldeményt állított ösz- sze, amelyre leginkább szüksége van a lakosságnak ebben a nehéz helyzetben. A magyar segélyküldemény tetanusz és tífusz elleni oltóanyagból, víz- fertőtlenítő-szerekből, gyógyszerekből, felnőtt- és gyermek- tréningruhákból, valamint takarókból áll. A küldeményt a Magyar Vöröskereszt csütörtökön teherautóval indította útnak. PEST MEGYEI yilXg proletárjai. EGYESÖLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A,MEGYEI TANÁCS LAPJA X. ÉVFOLYAM, 27Z. SZÁM ARA SO FILLER 1966. NOVEMBER 18., PÉNTEK Podgornij Linzben Csütörtökön reggel Nyikolaj I Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke és kísérete különvona-1 Az gazdasági tényező Az ipari fejlődésnek sok összetevője van. A két legfontosabb: a társadalom szükségleteinek, keresletének változása, a tudomány és a technika fejlődése. Ezek azok a hajtóerők, amelyek a legaktívabban mozgatják, ösztönzik az ipar fejlődését. Az egyik azt igényli, hogy az ipar időben reagáljon a szükséglet, a kereslet változásaira, annak megfelelően alakítsa termelését; a másik, a tudomány és a technika haladása pedig azzal a követelménnyel lép fel, hogy az ipar minél gyorsabban alkalmazza a tudomány és a technika új vívmányait. Időben reagálni, gyorsan alkalmazni — mindez azt jelenti, hogy az idő gazdasági tényező. Az időtényező nem új fogalom, hisz bizonyos vetületben például erkölcsi kopás — régóta hat a piacra termelő gazdaságban. Korábban azonban az iüőtényező szerepe sokkal korlátozottabb volt, nemcsak a termelőeszközök, hanem a fogyasztási javak korszerűsége is tovább állta az idő próbáját. Napjainkban azonban, amikor az egyes országok iparát a szálak ezrei fűzik a világgazdasághoz, az ipari termékek már születésük pillanatában megméretnek az időtényező mérlegén s a későn érkezetteknek csak a sor végén jut hely. Az idő a gazdasági munka minden fázisában pénzt jelent. Gondoljunk például a beruházások lassú megvalósítására, amely minden esetben nemcsak idő-, hanem pénz- veszteséget is okoz, mert növeli a kivitelezés költségeit. Másképpen, de ugyanilyen hatása van az időtényezőnek a gyártmányfejlesztés területén is, mert a korszerűség nem elvont, avagy kizárólag műszaki fogalom, a korszerűségnek mindig az idő az egyik legfőbb komponense. A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete a közelmúltban a műszer- és híradástechnikai ipar 79 új gyártmányát vizsgálta az időtényező tükrében. Ennek során kitűnt, hogy a-gyártmányok hazai fejlesztése átlagosan 3—4 évvel a hasonló jellegű külföldi termékek megjelenése után indult meg, az üzemszerű gyártást pedig 6—6,5 év választotta el a külföldi termékek piacra kerülésének időpontjától. Korántsem kirívó példákról van szó. A műszer- és a híradástechnikai iparban a gyártmányfejlesztés átfutási ideje — a fejlesztéstől a sorozat- gyártásig — mintegy három esztendő, a gépipar egyéb ágaiban általában ennél is hosszabb. 1961—1965 között a gépiparban a prototípusok alig kétharmada jutott el a nullso- rozatig s a kifejlesztett minta- példányok — összesen 3634 prototípus készült — 47 százalékából lett új gyártmány. A gyártmányfejlesztés üteme csak az elmúlt évben javult, amit a gépipar egészére vonatkozó statisztika azzal fejez ki, hogy a nullsorozatok aránya a prototípusokhoz mérten 75,4 százalékra, a sorozatgyártmányoké pedig 53,1 százalékra emelkedett. A gyártmányfejlesztés átfutási idejét, az azonos jellegű külföldi és hazai termék sorozatgyártásának időtávolságát egyebek között az növeli, hogy a kutatók és a fejlesztők nem tájékozottak a világpiaci helyzetről — az említett vizsgálat esetében például csak minden második kutató-fejlesztő tudta, mikor jelent meg az azonos jellegű külföldi termék a világpiacon. A termelőknél a lassú bevezetés a legfőbb időrabló tényező. Külföldi piacokon történő értékesítés esetében a piackutatás, az árajánlat, a rendelés- visszaigazolás lassú folyamata ugyancsak hathatós tényezője annak, hogy új termékeink több esztendős késéssel jutnak a világpiacra s ennek következtében már csak alacsonyabb áron értékesíthetők. Az elmondottak azonban nem okok, hanem következmények. Ha ugyanis azt kutatjuk, miért nem kap jelentőségének megfelelő figyelmet az időtényező gazdálkodási rendszerünkben, a bajok gyökerét abban kell felismerni, hogy nálunk az egymást kiegészítő folyamatok szervezetileg és érdekeltségi szempontból egyaránt fel vannak parcellázva — az egyik kutat, fejleszt, a másik termel, a harmadik készletez, a negyedik értékesít. S talán nem is a szervezeti elkülönülés a legnagyobb hibaforrás, hanem az, hogy az anyagi érdekeltség is szétszakítja az összetartozó folyamatokat s az időtényező követelményeinek megsértése jelenleg csak a népgazdaságot sújtja érzékenyen anyagi konzekvenciáival. Az időérzékenység — az élőszervezet reakciója, érzékenysége az időjárás változásaira — orvostudományi fogalom. Nos, ha nem is az időjárással kapcsolatban, de ilyesfajta érzékelőképességet kell kifejleszteni a gazdasági életben is, hogy a vállalatoknak „fejfájást”, anyagi konzekvenciákat okozzon az idő múlása, a világ- gazdaságban végbemenő műszaki-technikai haladás és az igények változása. Ezt a feladatot a gazdasági reform keretében kell megoldani, mégpedig oly módon, hogy az időtényező is bekerüljön a gazdasági cselekvést szabályozó — ösztönző és kényszerítő — mechanizmusok rendszerébe. A problémát nem lehet egyetlen intézkedéssel megoldani. Az időtényező érvényesülését a gyártmányfejlesztésben csak áttételekkel lehet elősegíteni. Példának okáért a belső és a külföldi piacok értékítéletét híven tolmácsoló árrendszerrel, ahol mód van rá: az egységet alkotó gazdasági funkciók — fejlesztés, termelés, értékesítés — szervezeti elkülönültségének megszűntetésével és végül olyan anyagi érdekeltségi rendszerrel, amely a gazdasági munka minden fázisában egyaránt kifejezésre juttatja, hogy az idő pénz. Ha az új mechanizmus következetesen érvényesíti a gazdasági fejlődés idő- mércéjéaiek követelményeit, akkor csökkenni fog a gazdasági folyamatok — legyen szó akár beruházásról, akár fejlesztés, termelés, értékesítésről — átfutási ideje. Az időtényező végeredményben a hatékonyabb gazdálkodás, a gyorsabb fejlődés kulcsa, Garamvölgyi István ton Linzbe utazott. A vendégek megtekintették az államosított Egyesült Osztrák Vas- és Fémműveket, Ausztria legnagyobb üzemét. Nyikolaj Podgornij délután az egykori mauthauseni koncentrációs táborba látogatott, ahol a náci uralom idején mintegy kétszázezer embert, köztük sok szovjet foglyot, gyilkoltak meg. Három éve állították fel Karbusev szovjet tábornok emlékművét, akit hóhérai a tábor udvarán élve megfagyasztottak. Podgornij megkoszorúzta a mártírok emlékművét, majd különvonaton visszatért Bécsbe. Becsben részletek kerültek nyilvánosságra a szovjet és az osztrák kormányférfiak szerdai tárgyalásairól. A Bock al- lcancellár, valamint Tyihonov miniszterelnök-helyettes és Kuzmin, a külkereskedelmi miniszter első helyettese közötti megbeszéléseken mindenekelőtt a két ország kereskedelmi kapcsolatainak kibővítése szerepelt napirenden. A Piffl—Percevic közoktatásügyi miniszter és Roma- novszkij, a külföldi kulturális kapcsolatok állami bizottságágának elnöke közötti eszmecserén egyetemi lektorok, tanárok, ösztöndíjasok cseréjéről és kölcsönös kiállításokról tárgyaltak. Nyikolaj Podgornij, az osztrák államférfiakkal folytatott tárgyalásokon figyelmeztetett arra, hogy Ausztria közeledése a Közös Piachoz, fenyegeti az ország semlegességét és függetlenségét. Szovjet részről azt javasolják, hogy Ausztria gazdasági problémáit az EGK- val kötendő kereskedelmi szerződéssel oldja meg. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese a KGST vb 26. üléséről, a külügyminiszter az ENSZ közgyűlésének jelenlegi ülésszakáról, a kohó- és gépipari miniszter a vezetésével Algériában járt kormányküldöttség tapasztalatairól számolt be a kormánynak. A Minisztertanács a beszámolókat jóváhagyólag tudomásul vette. A Gazdasági Bizottság elnöke tájékoztatta a kormányt a gazdasági mechanizmus reformjának előkészítését szolgáló munkálatok menetéről. A Minisztertanács a tájékoztatót megtárgyalta és elfogadta. Az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztése alapján a Minisztertanács megvitatta és jóváhagyta a jövő évi nép- gazdasági tervet. A munkaügyi miniszter jelentést tett az első három negyedév munkaügyi helyzetéről. A kormány a jelentést tudomásul vette. A pénzügyminiszter előterjesztette a jövő évi állami költségvetés tervezetét; a Minisztertanács megvitatta, elfogadta s felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy — mint törvényjavaslatot — az országgyűlés elé terjessze. Brezsnyev kremikoYci beszéde A Bolgár Kommunista Párt IX. kongresszusán Brezsnyev főtitkár vezetésével részt vevő SZKP-küldöttség csütörtökön felkereste a Kremikovci Kohóművet, amelyet szovjet segítséggel szereltek fel. Az üzemben nagygyűlést tartottak, amelyen a szovjet küldöttség nevében Brezsnyev mondott beszédet. Fekete aszfalt — fehér vezetősáv Újjászülető utak Mikor kezdik? — Mikorra készül el? MOSZKVA A finn delegáció Leningrádba utazott A Paasio finn miniszterelnök vezette kormányküldöttség csütörtökön ellátogatott a Szovjetunió állami bankjába, felkereste a Lihacsov Autógyárat, s találkozott moszkvai újságírókkal. A delegáció este Leningrád~ ba utazott, s onnan tér haza Finnországba. Nyár elején vettük birtokba a Törökbálinttól Martonvásárig vezető, 24 kilométeres balatoni autóútszakaszt. A forgalom megindult, de két oldalán még sok elvégzetlen munka maradt. A napokban végre — a környezet rendezése után — megtörtént a műszaki átvétel is. Ez a negyedszáz kilométeres vonal 230 milliót emésztett és Székesfehérvárig összesen 780 millió forintba kerül. Mindezt a Budapesti Közúti Igazgatóság főmérnöke, Hermány Miklós mondta el egy sajtótájékoztatón. A megyei tanáccsal és a szállítási bizottsággal karöltve számoltak be a várható útépítésekről és felújításokról. Budapesttől Gyöngyösig hót és fél méteres szélességűvé teszik a III-as útvonalat. Kistarcsánál közúti aluljárót építenek 1968-ig. A Szegedre vezető alsónémedi—dabasi vonal már tulajdonképpen tavaly elkészült, de a földpadka sok helyen még igen keskeny, nem felel meg az előírásoknak. Ezt jövőre pótolják, hatmilliós költséggel. Megkezdték a cegléd— debreceni vonal modernizálását, "v s két év múlva érnek célhoz. Ez is hét méter széles vonal lesz, amelyet három-négy év múlva aszfalttal leöntenek és a fekete utat fehér optikai vezetősávval látják el. § A régi balatoni utat Bu-| dapest és Érd között ugyan-§ csak felújítják. Két esztendeig^ tartanak a munkálatok. Maga ^ a nagy település indokolja,^ hogy a forgalomterelő új bala- ^ toni autópálya mellett erre is ^ gondoljanak. Változatlanul^ erre áramlik Dunaújváros § forgalma. Negyvenöt-ötven millióba § kerül a 15 kilométer hosz- ^ szúságú aszfaltburkolat, amelynek csatlakozó részét Százhalombatta felé az ötéves § terv végére modernizálják. ^ A Budapestről kiinduló vác ^ —balassagyarmati főút elejét^ — mint ismeretes — lezárták.^ A kocsik kerülővel — Fót felé ^ kanyarodva — Dunakeszinél ^ érik el iismét a vonalat. A te- ^ relő megoldásra azért volt ^ szükség, mert árvédelmi szem- pontból szükséges az út egy S szakaszát magasabbra emelni.^ Ezt a forgalom fenntartása^ mellett nem tudták megolda-fc ni. Ugyanakkor örömhír, hogy ez év végére ismét a régi nyomvonalon közlekedhetnek a járművek. Lassú jelekkel (Folytatás a 2. oldalon) PÁRIZS HAT FÁBRI FILM A közeljövőben a párizsi Cinematheque (az ottani Filmmúzeum) Fábiri Zoltán hat filmjét vetíti. Magyar filmhét kezdődik Párizsban, amelynek során a „Hideg napok”, a „Húsz óra”, a „Párbeszéd”, a „Zöldár”, az „így jöttem”, a „Csempérszek” és az „Akiket a pacsirta elkísér” című filmeket mutatják be. ^wssssssssssArsssrsrsrMrmssssssssssssAmwsrm'Sm'MrsM'sssssSfSSSSSSssssssss*. 'SSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSfSSSSSSSSSSSSSfSSSSSSS/SSSSSSSSASArSSySjeSSSSSSSSSSSSfSSSSSSSSSSf> A TV ÉS A KRESZ A Budapesti Rendőrfőkapitányság és a Fővárosi Tanács _ Közlekedési Igazgatósága öt ipari televíziókamerát helyezett el kísérleti jelleggel a város forgalmavS pontjain. Központi irányítóteremből figyelik a forgalmat és gyűjtik a tapasztalatokat. A vezérlőtermet folyamatosan forgalom- irányító és ellenőrző alközponttá fejlesztik. A televíziókamera a Kossuth Lajos utca és a Tanács körút kereszteződésének forgalmát figyeli. (Felső kép) Az ellenőrző képernyők előtt. (Alul)
