Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-17 / 271. szám

H j R l X. ÉVFOLYAM, 269. SZÁM 1966. NOVEMBER 17., CSÜTÖRTÖK Konzervgyár Épül its if/hítstínhús Kilenc köbméter vizet „iszik.“ óránként a jelenlegi legnagyobb Nem is gondolná az ember, Rogy a konzervgyár milyen hallatlanul sok energiát fo­gyaszt naponta. Mire használják fel ezt a sok energiát? A főzőkádak, a hatalmas paradicsomsűrí- tők, az irodák, a napközi otthon és a gyári lakások mind, mind energiát használ­nak fel. Ezek hőenergiáját a gyárban levő négy kazán­ház szolgáltatja. Az egyik méreteivel és főleg teljesít­ményével messze a legna­gyobb. A legnagyobb kazánt meg­látogatva Técsi János főgé­pészt kerestük fel, aki meg­mutatta a kazánházat, majd a készülőiéiben levő iker­párját. Szerencsések voltunk, mert bepillantást nyerhettünk a félig kész kazán belse­jébe. Óvatosan kellett mozogni, mivel a szénadagoló megje­lent a fejünk felett, benne 6 mázsa kevert szénnel. A kosár tartalmát a ,.garatba” öntötte, ahonnan a szén az égőtérbe kerül. — Nézzük meg fentről a kazán belsejét — indítvá­nyozta Szabó Sándor szak- technikus. A kazán tetejé­ről közelről lehetett látni a biztonsági szelepeket. A ka­zán 16 atmoszféra nyomásra van hitelesítve, ha ezt túl­lépi, akkor a szelepek auto­matikusan kiengednek. A ka­zánt kívülről tégla és sa- mott-tégla borítja. Együttes vastagsága 70 centiméter. Ez teljesen elszigeteli a külső hőmérséklettől. Egy kis ab­lakon betekintettünk az égéstérbe, ahol vakító fény­nyel égett, izzott a szén. — A legmagasabb hőmér­séklet, amit elérünk 1300— 1400 Celsius-fok — mondot­ta a főgépész. — A belső fűtőfelület 300 négyzetméter. Ilyen magas hőmérsékletet azért lehet el­érni, mert levegő behívásá­val segítjük a tökéletes égést. A szén egy végtelen szala­gon, rostélyon halad előre. Vastagsága 18—20 centimé­ter. Az a célunk, minél na­gyobb felület érintkezzen a behívott levegővel — oxi­génnel — és így tökélete­sen égjen el. Az égés során felszabadult éghetetlen gázo­kat elszivatják. Az elszívott • gázokat előmelegítésre hasz­nálják a magas hőmérsékle­tük miatt. A kazán napi fogyasz­tása 430—450 mázsa, ke­vert minőségű poros szén. — Itt a rosszabb minősé­gű, gyengébb kalóriájú 'orosz­lányi poros szén is elég — szólt közbe Szabó Sándor. — A kazán teljesítménye 9 tonna túlhevített gőz óránként. Ez azt is jelenti, hogy óránként 9 köbméter lágyított vizet fo­gyaszt. A vizet nátriumklo- riddal (konyhasó) lágyítjuk, ez megakadályozza a csövek­ben a kazánkő lerakódását. A lágyított víz körülbelül 10 centiméter átmérőjű csövek­ben kering. A csövek ferdén vannak elhelyezve az égő­felület fölé, ami az állandó cirkulációt biztosítja. A túl­hevített gőz végtelen, szige­telt csőrendszeren kígyózik a termelő üzemekbe. A kazánházban mindent géppel végeznek, a szén töl­tését, a levegő be- és kifú- vását, a salakolást. A munka nem igényel erős megterhe­lést, de annál több pontos­ságot és lelkiismeretességet kíván. Azzal búcsúztunk el: az új kazán átadásánál újra talál­kozunk. Rusz János A könyv évezredes útja December 2-án A könyv év­ezredes útja címmel Kéki Bé­la, a Műszaki Egyetemi Könyvtár igazgatóhelyettese tart előadást a könyvtárban. Gyuri Nagykőrösön Gyurinak hívják, mint ké­sőbb kiderült, s korához ké­pest délceg legény. Látszott rajta a „jónevelés”. Nem is a huligánkodás juttatta sorsára. Az őstermészet volt a hibás. De hát abban a szigorú „gyer­mekszobában”, ahol ő felnőtt, jutott-e valakinek eszébe, hogy Gyuri szereti a szabad­ságot? A Fokos utcában fogták el. Könnyen értett a szóból. Cso­dálkozott is az egyik jószemű tsz-elnökünk, aki részt vett leleplezésében. Gyuri a „bör­tönbe” került. Kicsit morgott, de aztán ment. Hogyan került Gyuri a kö­rösi Fokos utcába? — kérdez­ték többen is. Elbitangolt. Egy katonaide­jét letöltött fiatalember ismert rá. Egy-két telefon — s egy gépkocsi állt meg Dónáth György ék háza mögött. Egy százados vezényletével kislca- tonák ugráltak le róla, és be­kerítették, elfogták, megkötöz­ték Gyurit — az egyik katonai alakulat közkedvelt dám­szarvasát. Gyuri fel volt háborodva a kötéllel kombinált hazaszállí­táson. S a kísérő tiszt és a kiskatonák — számtalan Gyu­ri féle kaland elmondása után — köszönettel nyugtázták Dónáthék figyelmét. A kalandos dámbak vissza­került a szomszéd város lak­tanyájába. (bíró) Tanácstagok beszámolója Grónai István pénteken dél­után 5 órakor a Brassói utca 1. szám alatti lakásán, Misszi- uss Sándorné szombaton dél­után 5 órakor a Cs. Kiss isko­lában, Tekes Balázsné vasár­nap délután 3 órakor a Tán­csics utca 31. szám alatt tart­ja tanácstagi beszámolóját. MIT UTUNK MA A MOZIBAN? Aranysárkány Kosztolányi Dezső regénye színes, szélesvásznú magyar filmen. Rendezte: Ranódy László. Főszerepben: Mensáros László és Béres Ilona. Korha­tár nélküli. Kísérőműsor: Mikrokoz­mosz. Kunyhók és paloták. Előadások kezdete: 5 és fél 8 órakor. Miirt nines elég tej? Mióta reggel öttől este ki­lencig van nyitva a tejbolt, gyakran előfordul, hogy dél­után negyed 5 után már nincs tej. Miért nincs? Elfogyott. S ezzel az ügyet a tejboltban ré­szükről lezárják. Mi azért mégis megkérdezzük mi az oka ennek. Keveset rendeltek, vagy nem tud a tejüzem ele­gendő tejet biztosítani? Előadás az üszőnevelésről Molnár Tibor holnap este 6 órakor a Petőfi Termelőszö­vetkezet I. üzemegységében tart előadást az üszőnevelés korszerű követelményeiről. Még hozzá sem fogtak az átalakításhoz Csak jövőre költözik a könyvtár Régen vajúdik már a váro­si könyvtár problémája. Mi is többször megkérdeztük már: mikor költözik a kijelölt, új helyiségbe. A régi ugyanis — köztudott dolog — csak rész­ben felel meg a követelmé­nyeknek. A helyiség zsúfolt, a raktár egy része a padlásra szorult, a személyzet munká­ját több technikai akadály gá­tolja. — Ezért és még sok más ok­ból fog új épületbe költözni a könyvtár — mondja Pál Gyu­la, a művelődésügyi osztály gazdasági felügyelője. — Idén azonban már nem lehet szó a költözésről. Hogy miért? Mert sokáig abban remény­kedtünk, hagy sikerül állami támogatást szerezni. A támo­gatást, sajnos, nem kaptuk meg, kénytelenek vagyunk tehát saját erőből, más gaz­dasági területekről felszaba­dult keretből fedezni a fel­újításra és az átköltözésre szánt pénzösszeget. Ez szá­mokban kifejezve 64 ezer forintot jelent. — A volt banképület fel­újítása, átalakítási terve elké­szült, a városgazdálkodási vál­lalat építői november 16. és de­cember 31. között fogják el­végezni a szükséges munkála­tokat. Túlterhelésük miatt nem foghattak hozzá előbb. — Az új könyvtárhelyiség — előre elmondhatjuk — sokkal korszerűbb lesz, mint a mostani. Több lesz benne a terem, jobban el tudják majd helyezni a könyvállományt, sőt az is megvalósíthatóvá válik, hogy külön állítsák fel az ifjúsági és külön a felnőtt részleget. Ezenkívül a helyben hasz­nálható anyag részére, a tanulni, kutatni vágyó ol­vasóknak külön terem áll majd rendelkezésükre. Az újdonságokat jól látható és hozzáférhető helyen, tárlókon fogják elhelyezni. Ez fogja helyettesíteni a kirakatot. Esz­tétikai és egészségügyi köve­telményeknek tesz eleget az új polcok egész sora (a régieket a raktárban fogják felhasznál­ni) és a modern megoldású világítás. — A költözésre előrelátható­lag a jövő év elején, februát vagy március hónapban ke­rül majd sor, több szakaszban. Először az ifjúsági részleg, utána a felnőtt részleg költö­zik át. Az olvasók kiszolgálá­sa viszont a költözés ideje alatt sem fog szünetelni. (pintér) Rendeltetési állomás: Nagykőrös Nem annak, éppen kis oka lehet ha az üzemgazdász mérgelődik. Márpedig Erdei János, a Petőfi Termelőszövet­kezet üzemgazdásza ebben az esetben joggal bosszankodik. — Sietek ki a vasútállomás­ra. Sürgős elintéznivalóm van. Négy vagon szerves trágya ér­kezett a Petőfi Termelőszö­vetkezetnek. Rendeltetési ál­lomás: Nagykőrös. A fuvarle­vél rendben van. Mit tehet­tünk egyebet, a fogataink ne­kiálltak és kihordták a négy vagon tárgyát az új ültetésű szőlőtelepre. — Már régen el is felejtet­tük a szállítmányt, amikor kiderült, hogy a trágya nem nekünk érkezett, hanem a kő­csert Petőfi Termelőszövétke- zetnek, amely éppenúgy a nagykőrösi állomásra kapja a küldeményt, mint mi. Csak éppen azt kellett volna a fu­varlevélre írni, hogy Kőcser, más minden maradhatott vol­na, még az is, hogy rendelte­tési állomás Nagykőrös. — És ez nem is az első eset. Volt már ilyen fatális tévedés épí­tőanyaggal, sóderral, sőt répa- csíkkal is. — És? — Békésen szoktuk elintéz­ni a dolgot. Ebben az esetben kifizetjük a négy vagon trá­gya árát a társusgazdasálgnaík. Hogy pedig az élet milyen ..kedélyes” eseteket produkál, arra álljon itt a másik példa, amely néhány évvel ezelőtt ugyancsak megnevettette a város északi szélén elterülő közös gazdaságot. Erre így emlékszik dr. Hanny Vilmos, a városi tanács mezőgazdasági osztályának jogügyi előadója: — A Rákóczi Termelőszö­vetkezet címére répacsík ér­kezett. Ugyanakkor egy válla­lat az ország egyik részén két vagon hulladék gumicsíkot adott fel Békéscsabára-, vala­melyik gumifeldolgozó üzem­nek. — A szállítmány késő este érkezett meg Nyársapátra. A termelőszövetkezet fogatosai szorgalmasan hordták befelé a répacsíkot. Észre sem vet­ték, hogy két vagon gumicsík is belekeveredett a szállít­mányba. Azonmód belenyom­ták a gumicsíkot is a silógö­dörbe, ami annál is inkább könnyű volt, mert a gumicsík színre különösen, de formára pláne nagyon egyezett a répa­csíkkal. Még az sem tűnt fel senkinek, hogy a különös ré- pacsík nem tapad úgy, aho­gyan máskor szokott. — Békéscsabán megkapták gumicsík helyett a répacsíkot, Hogy ebből az anyagból mi­lyen gumi készült, arról nem beszél a krónika, de arról sem, hogy a termelőszövetke­zet szarvasmarhái hogyan fo­gadták a különös ízű répacsí­kot. Száraz borotválás Nem újság, hiszen már né­hány éve pályáján fut, s gyor­san hódít a villanyborotva. A Komet legújabb készüléke, új­donsága miatt került a sorba. Három késsor dolgozik egy­szerre, s így még kevesebb időt kell fordítani a minden­napos műveletre. Sokan elége­detlenek a borotvagépekkel, mert nem vágja le eléggé a szőrzetet. A Komet 11 alkal­mas arra is, „kiborotválja” az arcot, magyarán egészen simá­vá varázsolja. A száraz borot- válás vitathatatlan előnye, hogy — a pengékkel és boro-t- vakésekkel nem sérti meg a bőrfelületet. Így kevesebb a veszélye annak, hogy az vala­miképpen fertőződhessék s ki­sebesedjen. A többkéses Ko­met a közeljövőben kerül a hazai üzletekbe. ZELLERSZÜRET rssssssssssssssssssssxssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss^ssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss* % A SÁRGA A traktor ott állt az út közepén. Mögötte szinte szégyenkezve a két meg­rakott pótkocsi tele gyönyörű papriká­val. Jóska, a traktoros, nyakig olajo­sán, majdnem elveszett a motorban, úgy belebújt. Mellette ott toporgott a kertészeti csoportvezető. Az út szélén kényelmesen elnyújtózva hevertek a rakodók. Jóska felegyenesedett. — No, mi van? — csapott le rá a csoportvezető. — Bedöglött. Végleg. — Most mi lesz? A fiú vállat vont. — Nem tudom. — De fél ötig a vasúton kell lenni! Hogy az istennyila szakítson le vala­mennyi paprikát meg traktort, ahol csak van egy is! — rázta az öklét az ég felé a csoportvezető. Az öreg Márton bácsi épp akkor állt meg mellettük a kocsijával. Látta, hogy mi van, tudta, mi történhetett. — Gyere, Sándor, beviszlek a falu­ba. Még van egy órátok, tehetsz vala­mit. A csoportvezető nem várt, már fenn is volt az ülésen. — Gyí, te! — indított az öreg. Egy darabig hallgattak, aztán, mivel a csoportvezető nem szólt, ő kezdett beszélni. — Azért a Sárga ilyet nem csinált volna! A másik dühös lett. — Hallgasson már maga is! Csak nem azt akarja mondani, hogy többet ér a ló, mint egy traktor? Hát, hol él maga? — No-no! — dörmögött az öreg, de várt egy kicsit. A Sárga iparkodva húzta a kocsit, pedig ugyancsak meg volt rakva ho­mokkal. De mintha csak ugyanannyi szalma lett volna a homok helyén. Marci bácsi köhintett. — Félreértettél, Sándor. Én nem a traktor ellen beszélek. — Hát akkor? — Csak nézd meg ezt a Sárgát! Szép, kerek, formás, mint egy menyecske. Igaz? — Igaz. — No. Aztán nézd meg a szőrét! Mi­lyen? — Fényes. — Látod. Elcsúszik rajta a napsugár. Igaz? — Igaz. — És látsz ezen valahol egy szem piszkot is? — Nem. — Olyan, mintha most csutakoltam volna. Igaz? — Igaz, de mi az istent akar evvel? Az öreg nem válaszolt mindjárt. — Mondja hát! — Úgy fél szemmel megnéztem azt a masinát. — Aztán? Beszéljen már! De Marci bácsi megint máshová kanyarodott. — Most hazamegyünk. A munkaidőm lejár négykor. De én még szépen le- törölgetem a lovat. Szereti ám nagyon! Megetetem, megitatom. Meg még be­szélek is hozzá egy kicsit. Suttogva. Azt is szereti ám! Csak úgy hegyezi a fülét, mintha értené! Aztán van öt óra is, néha fél hat, mire az anyjuk lát. A csoportvezető megvonta a vállát. — A traktor nem ló, Márton bácsi! Mi a fenét susogna neki? — Ez az, Sándor! — Micsoda? — Hogy a traktor is ló! — Azért, mert húz? — Nem. Csak úgy. Az kellene, hogy kerek legyen a fara, fényes a szőre, meg le kéne néha csutakolni. Meg sugdosni kellene a fülébe. A csoportvezető nyelt egyet. — Értesz-e, Sándor? Akkor nem áll­na le útközben! — Mond valamit, öreg — dünnyögött amaz. A kocsi vidáman döcögött alattuk. A Sárga egyenletesen, biztosan húzta. Marci bácsi legyintett egyet az ostorral. Nem a lóra, csak a füle mellé. Ott csat­tant az ostor vége a Sárga bal fülétől két centiméterre. — Látod, ugye, nem mondtam én, hogy egy ló többet ér, mint egy trak­tor. Sőt! Csakhát. .. ahogy mondtam, annak is sugdosni kellene néha a fü­lébe. Tóth Tibor A Szabadság Termelőszövetkezetben folyamatosan beta­karítják a 16 hold zellertermést. A kertészeti brigád tag­jai tisztítják, osztályozzák a zellert. Pécsi Albert és brigádja földelik téli tárolásra a zeller­gumókat. Kopa felv.

Next

/
Thumbnails
Contents