Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-16 / 270. szám

MEG ÍR l KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 268. SZÁM 1966. NOVEMBER 16., SZERDA Szakosítás - némi gonddal Mégis győz a saját műhely ? — Ki javítja a gépeket ? Eigy esztendővel ezelőtt szin­te nem volt olyan mezőgaz­dasági értekezlet, tanácskozás, ahol ne szerepelt volna terí­téken a Szabadság és Dózsa termelőszövetkezet „rendha­gyó” esete, miszerint e két ter­melőszövetkezet nem hajlandó szerződést kötni a gépjavító állomással, a munkagépek tel­jes kiszolgálására. A két termelőszövetkezet ve­zetői, ismerve az országos gon­dokat, minden „rábeszélés” el­lenére erejükhöz mérten saját műhelyt alakítottak ki és ese­tenként kérték a gépjavító ál­lomás segítségét. A jó viszony változatlan volt a két szerv között — de a tsz-ek kitartot­tak álláspontjuk mellett. A gépjavító állomás attól félt, hogy ezzel* csorbul a vállalat tekintélye. Nem történt. De történt más. Igaz, ennek tulaj­donképpeni szervezője nem a helyi gépjavító állomás. A nyáron átszervezték a megyé­ben a gépjavító állomásokat, szakosítottáik őket. Az indok: a gazdaságosság megteremtése. A céllal nincs is semmi baj. Csakhogy az átszerve­zéssel vajon biztosítva vannak-e a gazdaságosság feltételei is? Ezt a kérdést Lócskai Lajos, a Szabadság Termelőszövetkezet párttitkára vetette fel a városi pártértekezleten. — Mire alapozom a kérdést? — Megmondom. A mi gépja­vító állomásunk csak kom­bájnt fog javítani. Az aszódi pedig UE 28-as traktort. Csak üdvözölni lehet e kezdeménye­zést. Üdvözölném is, ha nem tudnám, hogy az aszódi állo­más kapacitása nem bírja el az UE 28-as traktorok nagy tömegű javítását. Nekünk négy traktort kellene ebből a típusból generálozni, de csalt egyet volt hajlandó „fogadni”, de azt is csak januárban. A másik hármat, mint mondot­ták, már nem tudják vállal­ni, mert másutt is szorít a ci­pő. — És itt jön a kérdés, mi lesz a többivel, ki javítja ki őket? — Ha csak a saját érdekün­ket teltinteném, nem is fájna a fejem, de nemcsak rólunk, a Szabadság Termelőszövetkezet munkagépeiről van szó. Nekünk van műhelyünk, amelynek „életképessé­géről” most még inkább meg vagyunk győződve. A nyáron, illetve a nagy me­zőgazdasági munkák idején ki­tűnő szolgálatot tett a műhely kollektívája. De mindemellett akadnak olyan tennivalók, amiket nem képes a mi kis műhelyünk megoldani — és akkor mi van, ha a kijelölt üzem nem tudja vállalni a ja­vítást? — Egy évvel ezelőtt sokan szidták a két termelőszövet­kezet vezetőit, hogy nem en­gednek elképzelésükből, saját műhelyt állítottak fel és egy­re inkább arra törekednek, hogy a menetközben keletke­zett hibákat gyorsan kijavít­sák. Az átszervezéssel felmerül a kérdés: vajon mi lesz azokkal a termelőszövetkezetekkel, ahol nincs saját műhely? Ott ki javítja ki a hibás munkagé­peket? Illetve milyen gyorsan kerülnek vissza, mondjuk Aszódról Nagykörösre — do­logidőben? (t. p.) Komplex növényvédelem Csütörtökön este 6 órakor az állami gazdaság hangácsi üzemegységében Czira Sándor tart előadást a nagyüzemi gyümölcsös komplex növény- védelméről. Seres László pedig ugyan­csak november 17-én este 6 órakor a Petőfi Termelő- szövetkezet IV. üzemegysé­gében (Fábián-tanya) Kor­szerű metszési módok a nagyüzemi szőlőkben címmel tart előadást. Megéri-e a hatalmas összeget a kozmoszkutatás? Dr. Kulin György előadása MARI NÉNI Még elszív egy pipára való dohányt. Aztán indul. Bő szok­nyájában csak úgy suhog a Sirató szele. Régi emlék, el­gyötört világ. Talán még most is pihen néhány régi- régi csont, vagy egyéb emlék itt az üveggúlák alatt, ahová minden reggel vagy délután elindul társaival Raffael Mar­git, akit úgy hívnak: Mari néni. Az idő felette is eljár. De a dologtalan cigányélet, amit Mari néni elhagyott, új utat jelent utódai, társai számára is. Igazolatlanul soha nem hiányzott. Három éve dolgozik brigádban — átlagkeresete 1400 forint. Mari néni megbe­csült dolgozója a konzervgyár göngyölegtelepének. Még nem fújja el a gyár a kezdést, már a brigádtagokat megelőzve siet a Sirató titko­kat rejtő, de új világot jelen­tő és adó betonútján az üveg­gúlák felé. Sietni kell, mert a téli hi- 'deg előtt sok társával együtt rendet kell teremteni. Milliós kincsek megvédésében vesz részt Mari néni. (bíró) A helyi TIT-szervezet ren­dezésében roppant érdekes elő­adás hangzott el. Az előadást dr. Kulin György, az Uránia Csillagvizsgáló igazgatója tar­totta A Hold-kutatás jelentő­sége címmel. Már a cím is sok érdekes­séget sejtetett, ezért sok volt az érdeklődő. A XX. század második felé­nek tudománya a kozmikus kutatás — kezdte előadását Kulin György — rendkívüli módon érdekli az emberiséget. Napjainkban történelmi ese­mények játszódnak le: űr­hajók kilövése, ember a világ­űrben, űrállomások létrejötte — és sorolhatnánk azokat, ami­ket a holnap fog hozni. Pár év múlva tanúi lehe­tünk az első ember Holdra ér­kezésének. Az előadó azután elmondja: hatalmas összeg az, amit a nagyhatalmak kozmikus ku­tatásra beruháznak (több tíz- milliárd dollár). E nagy szá­mok hallatára, önkéntelenül is felvetődik a kérdés: meg­éri-e ezt az összeget, és va­lamikor kamatozta tja-é? Megéri és hamarosan kama­toztatja! — volt a válasz. A Hold-kutatás során szer­zett ismeretek merőben meg­változtatják az egyes szak- tudományok eredményeit. A Holdon felállítandó laborató­rium teljes egészében fel tudja fogni a világűr és a bolygók fizikai üzeneteit, amiket mi a levegőburok miatt csak 30 százalékban tudunk felfogni. Az energianyerés szempontjából is ki kell lép­nünk a Földről az űrbe, mivel a Föld energiahordozói (szén, olaj, urán) végesek. A biológia szempontjából is rendkívül fontos a kozmosz, és annak mint első lépcsője, a Hold feltárása. A hallgatóságból többen kérdezték: Van-e élet más bolygókon, és vannak-e erre bizonyítékaink? — Bizonyítékaink nincsenek, de kizárólagosságot tulajdoní­tani Földünkkel, a millió és millió bolygó közül — ez szűklátókörűség, és nagy fokú pesszimizmus lenne — fejezte be előadását Kulin György. A mindenki számára érthető, frappáns előadást családi „kér­dezz felelek" beszélgetés zárta be. Rusz János Kalma Béla, a konzervgyár zenekarának legidősebb tag­ja 74 éves korában várat­lanul elhunyt. Utolsó útjára a zenekar kísérte ki, amely­ben 10 évig játszott. 16 vagon zellert tároltak 500 mázsa répa holdanként Már a jövő évi terven dolgoznak a Szabadság Termelőszövetkezetben — A zöldségfélék őszi beta­karítása tervszerűen folyik — mondotta Búz Albert, a Sza­badság Termelőszövetkezet kertészeti és szőlészeti üzem­egységének a vezetője. — Munkánkat nagyban elő­segítette a kedvező őszi időjá­rás. Elsőnek a zellert takarí­tottuk be, melyet a kertészeti és a többi brigádok s a vál­laló kiskertészek 16 holdon termeltek. A holdankénti ter­més meghaladta az egy va­gont s az egész termést téli és tavaszi átadásra tároltuk a MÉK részére. A zeller évről évre keresettebb téli és ta­vaszi zöldségféle, különösen amióta köztudatba ment az egyik, a múlt években tartott orvoskongresszusnak az a megállapítása, hogy a zeller­ből készült ételek fogyasztásá­nak fiatalító hatása van. — 30 holdon termeltünk az­után fehér és kelkáposztát, felszedése szintén folyamatos. Ezeknek egy részét most érté­kesítjük, a többit pedig tárol­juk. Kisebb mennyiségben termeltünk sárgarépát, gyöke­ret és céklarépát is, betakarí­tásával a napokban végzünk. — Kimagaslóan jól sikerüli az idén a takarmányrépa ter­mesztés, holdja üzemegysé­günkben megadta az 500 má­zsát is. Ebből 5000 mázsát tá* roltunk, ami nagyban elő fog­ja segíteni lovaink téli és ta­vaszi takarmányozását. — Itt kell megemlíteni —, fejezte be nyilatkozatát az üzemegységvezető —, hogy a most készülő jövő évi tervek teljesítését is megkezdtük. A mintakerti és a többi brigádok és a vállaló tagok 10 hold téli salátát elültettek, jól elkészí­tett földbe, s kisebb mennyi­ségben vöröshagymát is ül­tettünk a tavaszi piac számá­ra. (kopa) LYUKASHID KÉRÉS AZ ÚJIG Jól van az, hogy a lyukas- híd nemsokára emlékké vá­lik. Láttuk mi is a darut, Is­merjük a terveket, örülünk az építkezésnek. Csakhát most reggelenként ez a helyzet: sötétség, víz­csobogás — és káromko­dás. Jómagam, aki a híd alatt évek óta járok, Ismerem a buktatókat És jó néhány cikkben szidtuk, vagy di­csértük az aluljáró vízügyi gondozóit. Ma — továbbra is dicsérve őket — azt kér­jük: tegyék meg, hogy úgy, mint az utóbbi napokban, eresszék le valahogy a vi­zet. Higgyék el, veszélyes így a lyukashíd. Attól tartunk, hogy a jól ismert, de sem reggel a sötétben, sem dél­után a víz alatt nem lát­ható bükdácsokban valaki megfürdik. Ez a jobbik eset. De megsé­rülhet. Kezét, lábát törheti: Bizony, akik ezt a hidat tervezték, nem számítottak arra, hogy valamikor egy hatalmas gyár, más teled munkásai egész éven át használják. Eresszék le onnan a vi­zet — és búcsúzzunk tőié jó emlékkel. A könyvtáros másképp látja ? Fiókkönyvtárak a határban A külterületen lakók java­solták, a városi pártértekezle­ten hozták szóba: fiókkönyv­tárakra lenne szükség. Szám­szerűit háromra. Az értekez­leten legalább is ennyiről volt szó. Felkerestük Freitag Magdát, a városi könyvtár vezetőjét, mondja el véleményét. — Szükség van-e valóban fiókkönyvtárak felállítására? — kérdeztük. — Azt kell mondanom, hogy igen. De a kérdés korántsem ennyire egyszerű. Számol­junk egy kicsit... Könyvtá­runk igazgatása alatt a város­hoz tartozó területeken 13 kölcsönzőhely működik. Eb-' bői 5 tsz-klubokban van elhe­lyezve. A Petőfiben például 2 is. Ezenkívül 2 kölcsönzőhe­lyet a ceglédi könyvtár Iáit el könyvvel, összesen tehát 15 helyein lehet kölcsönözni. — Fiókkönyvtár sem a vá­rosban, sem a külterületeken nem működik. Benn nincs is rá szükség. A városi könyvtár miatt. Külterületen lenne. De — véleményem szerint — csak két helyen. A Petőfi és a Sza­badság tsz-ekben. Máshol egy­szerűen nincs rá igény. A VIII. és a IX. kerületben (ezek már félig külterületnek mondhatók) még a kölcsönző- helyet is alig-alig látogatják. — Nem értem, miért éppen három fiókkönyvtár felállí­tását javasolták a pártértekez­leten. A szükség csak kettőt követel. S ebből is csak egy­nek a megvalósítására van kilátás a közeljövőben. Mi sze­retnénk egy másikat is felál­lítani; ehhez viszont valame­lyik termelőszövetkezet anyagi támogatása szükséges. (pintér) SPORT ASZTALITENISZ Megyei férfibajnokság Kinizsi—Gödöllői EAC 14:6. Hargitai 4, Czagány 3, Kő­házi, Fülep 2—2, a Kőházi— Czagány pár 2 és a Hargitai— Fülep páros 1 győzelem. Megyei női bajnokság Gödöllői EAC—Kinizsi 10:0. 10:0. Játék nélkül. A körösi lá­nyok nem utaztak el Gödöllő­re. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Nem szoktam hazudni. Szélesvásznú magyar film. Korhatár nélkül megtekint­hető. Kísérőműsor: Úttörő jubi­leum. Magyar híradó. Előadások kezdete: 5 és fél 8 órakor. Zoránék után 1 a Bergendi zenekar A jól sikerült Metró zene- 1 kari est adta az ötletet a mű- ., velődési háznak, hogy sorozat- Sj ban hozzon le divatos tánc- $ zenekarokat. December 7-én ^ délután fél 5 és fél 8 órakor ^ Táncdalfesztivál-koktél cím- ^ mel a Bergendi zenekar ad ^ műsort. ^ A tv táncdalfesztiváljának befutott slágereit Sárosi Kata- % lin, Aradszki László, Bakacsi ^ Béla, Hoffi Géza, Zalatnay § Sarolta vagy Koncz Zsuzsa $ tolmácsolja. Konferál: Pálos Miklós. A műsor érdekessége, hogy ^ Ki mit tud vetélkedő is tar- ^ kítja, amelyen hanglemezt S nyerhetnek a szerencsések. ^ Jegyek már kaphatók, Kis-§ várdaiéknál a postán. * To/disok az üzemben A Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola hallgatói gyakran megfordulnak a konzervgyárban. Nagyon haszno­sak ezek a szak- •a»' gyakorlatok. Papp felv. TÜDÖSZÜRÉS Mennyi gondunk, bajunk volt a tüdőszűréssel, illetve a hozzávaló vetkőzőhelyi­ségekkel a közelmúlt évek­ben. A legutolsó alkalom­kor is mennyi panaszt, meghűlést okozott a mos­toha, szinte pajtaszerű fű- tetlen vetkőzőhelyiség. Nővé Zámki járás egyik 1500 lakosú falujában folyt éppen a tüdőszűrés. A röntgenkocsi után egy vet- kőzökocsi volt akasztva, abba eresztették az embe­reket nyolcasával, tízesével. Ez a kocsi fűtve volt, és innen egyenesen az orvosi kocsiba lehetett átmenni. Az emberek, asszonyok kedélyesen beszélgetve töl­tötték az időt a szabad­ban. Soha nem kellett vá­rakozni, mert míg az egyik, csoport végzett, addigra összegyűlt a következő. Egy ilyen kocsi beiktatá­sával nálunk is meg le­hetne oldani a fűtött he­lyiségben való vetkőzést, öl­tözési. Csak ha nagyon későre nyúlik ki a vizsgá­lat — kellene egy vára­kozó helyiséget igénybe venni, ahol a téli időjárás ellen találnának védelmet az emberek. Ebben az eset- ■ ben már a kultúrotthon előtt vagy oldalt a Men- tovich utcában is végez­hetné munkáját a tüdőszűrő kocsi. ZACC ( Nem mondom, kétszer annyi a cseh fekete, mint a magyar dupla, csak az a baj, hogy zaccosan szolgál- ják fel. így a leszürcsölés Után 1—2 ujjnyi ruskó marad a pohár fenekén. Sokan felkavarják az egé­szet és zaccal együtt lenye­lik. Csak azt felejtettem el megfigyelni, hogy más is becsukja a szemét ilyen­kor? Mert én becsuktam. SZÁMŰZÖTT TÖMÉNY SZESZ Csehszlovákiában a vas­úti állomásokon sehol sem árulnak tömény szeszt és bort! Csak hűsítő italok és sör kapható, ez utóbbi azon­ban 10—12 százalékos. CSIPKEFÜGGÖNYÖS VÁRÓTEREM A Nővé Zámki vonal Belce állomását már a leg­modernebb eszközökkel kor­szerűsítették. Meglepően csi­nos és tiszta a kis állo­más. A váróterem ablakait /öl­dig érő csipkefüggönyök ta­karják. Mindenütt kék be­tűs felírások, fehér zománc­táblákon csehül is, magya­rul is külön-külön táblán. „Ügyeljünk a tisztaságra” vagy „Köszönjük a tisz­taságot”. „Dokujeme.. KNÖDEL Univerzális tésztaféleség. Mindent pótol. Kenyeret, nokedlit stb. Minden étel­hez szervírozzák. Igazság szerint gombócként, élesz­tővel kelesztett nagy gom­bócként kerül a forró víz­be, aztán 3—4 lapos sze­letre vágva teszik a tá­nyérra. Aztán nyákon ön­tik valamilyen zafttal, mel­lé kis szeletke hús, vagy egy töltött káposzta. 4 koronáért jól lehet vele lakni — és jó is. MINI SZOKNYA A galgahévízi tájakon színes, száz ráncú szok­nya veri a falusi asszonyok térdét. Még eléri a mini határait. A szlovákiai magyar fa­lusi viselet is száz ráncú szoknya, de feketében, és egy „mini”-vel rövidebb — még az idősebbeknél is. Fehér Szilárd Apróságok Csehszlovákiából

Next

/
Thumbnails
Contents