Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-16 / 270. szám

1966. NOVEMBER 16., SZERDA Egy áruló vallomásai x ■edves Asszonyok! Engedjék meg, hogy végre én is kinyissam a szám. Tu­dom, ezért barátaim megveté­se egészen a sírig, sőt azon túl is kísér majd, de azt is vállalnom kell — az igazság kimondásáért. Egyébként is: mi ez a megvetés — haha, ne­vetnem kell — ahhoz képest, amelyben önök részesítenek engem hosszabb ideje mél­tánytalanul. De végre ki me­rem nyitni a szám, elég volt a férfiszolidaritásból, beszél­jen a meztelen igazság. Mint tudják, a sors különös iróniája e szerencsétlen válla­lat élére sodort. Amolyan bot­csinálta igazgató lettem, s ed­dig ahelyett, hogy az embere­ket felelősségre vontam vol­na, a barátságukat kerestem és keresem ma is. Ezelőtt ti­zennyolc évvel naivitásomban azt hittem, elég, ha elvégzem az egyetemet, mellékesen megtanulom a szakmát és jó­ba leszek az emberekkel. Ma már látom, sőt tudom, balga­ság volt ezt hinnem. Számítá­saimból kihagytam dolgozó­társaim feleségeit, önöket, drága asszonyok. Azt hittem, elég megbir­kóznom a minisztériumi bü­rokráciával, az agyafúrt kül­földi kereskedőkkel és néhány táppénzcsalóval. Szent egy- ügyűségemben odáig mentem, hogy azt hittem, nekem csak a körülöttem dolgozó kollé­gákkal van dolgom, örömöm, bánatom. Tévedtem, s ezt ta­lán már helyre sem tudom hozni, mégis úgy gondolom, esetem megéri a nyilvánossá­got, remélve, hogy példámból minden vezető tanul majd. De döntsenek önök. íme az igazság néhány mo­zaikja, csupán 1966-ból össze­rakva. /~Uovács Béla műszaki raj- -■V. zoló százezer forintos kárt csinált üzemünknek. Pró­báltam védeni az „ártatlant”, de a minisztérium hajthatat­lan maradt. Letiltották az egész évi 'prémiumát;"' Ez "Ts szép kis summa volt. Másnáp Ciliké a könyvelésből, az a jóalakú kis barna nő, akit ép­pen Kovács nemrég protezsált hozzánk, nem fogadta a kö­szönésemet. Nofene, gondol­tam, hiszen a Kovács prémiu­mát vonták el, ráadásul nem is én. Milyen összefüggés le­het a két ügy között, gyötört a kétség. Szombaton leutaztam Sze­gedre, hogy közelebbről is megismerjem a grúzok balett- művészetét. A presszóban ott ült Kovács kolléga és ön ked­ves asszonyom. Odaköszöntem Béla felugrott, ön hidegen bic­centett. Béla invitált az aszta­lukhoz, ön a függönyt, fikszi- rozta. Azért a grúz balett szép volt, mégis előadás alatt azért imádkoztam, hogy isten adja: Bélának ne legyen több köze­lebbi nőismerőse, elvégre én sem vagyok rinoceroszbőrű ember, ha igazgatót is csinált belőlem a véletlen. Kovács Bé­lával talán magam is el tud­nék bánni, de ennyi nővel? V s ön Nagy elvtársnő! Be­ront a minap az irodám­ba és azt kérdezi, mikor va­gyok hajlandó kedves férjeura fizetését felemelni. Hiszen ezt a szerencsétlen embert már évek óta teljesen kizsigerelem. Állandó éjszakázás, vidékre mászkálás, és az anyagi meg­becsülés sehol semmi! Akkor gyáva voltam és eb­ből fakadóan szolidáris a férjé­vel. Nem mertem ott azonnal megmondani, hogy kedves em­berének már egy fél éve havi 300-zal emeltünk és ebben az évben fél öt után sohasem ma­radt a vállalat épületében. Most kérdezné ön. hogy hol volt? Nem tudok rá válaszolni. Kérem tessék a Makk 7-esben érdeklődni, attól a kis szőke felszolgálónőtől. Én csak egy kis esett Igazgató vagyok, úgy bizony asszonyom. '“t/idves Makrányiné, kis- nagyságos! Ezúton hozom híves tudomására (amit négf- hemközt szintén nem mer­tem), hogy kedves barátunk Pista este 6 és 10 óra között nem velem ultizik, a kínai vö­rösgárdisták mozgalmát sem tárgyaljuk meg, egyáltalán semmit sem tárgyalunk meg este 6 és 10 között. Ugye, mint tetszik tudni, az ön kedves férje minden este fél hatkor odamegy a telefonhoz, hasból tárcsáz egy hamis számot és ön előtt engem a nevemen szólít. — Te vagy Jaküba elvtárs? — (A telefonban üres búgás, mert a vonal másik végén sen­ki sincs, csak ön ezt nem tud­ja.) A férje zavartalanul to­vább beszél az éterrel. — Jó, akkor 6-tól 10-lg ott leszek, bár nem szívesen ha­gyom itt a családomat, de ha muszáj, muszáj. Szerbusz Jakuba elvtárs. — és leteszi a telefonkagylót. Ezt csinálja két éve és ön ezt elhiszi. Homlokpuszi és passz, a csel bevált Ezért is én szen­vedek. Én vagyok a Jakuba, aki mindent megenged a be­osztottjainak, sőt én csábí­tom őket a rosszra. Szeret­ném szíves tudomására hozni asszonyom, hogy az én hajam koromfekete, az ultipartneré pedig táciánvönös. Tetszik lát­ni, hová vezethet a szín vak­ság? /I legnehezebb dolgom ve- CsC van Jucikám! Hiszen te az öcsém felesége vagy és én most testvér-áruló is leszek. De kényszerít az igazság, vala­mint az a tény, hogy te szidtál a legtöbbet és a leghangosab­ban az asszonyok között, való­színű a rokoni gyűlölettől el­vakulva. Nos, Jucikám édes öcsém, a te aranyos férjed tényleg jó fiú. És nagyon jó specialista. Ezért vettük föl a gyárba. De tudod kis sógornőm, mi fér­fiak több színből vagyunk összegyúrva. Ha ma már nincsenek is polihisztorok, azért egy-két témában az em­ber még lehet kiváló specia­lista. Berontasz hozzám az irodá­ba, se kopogás, se semmi, ki­nyitod azt az aranyos kis szád és úgy kérdezed, hol van Balázs, hogy a térdeim össze­koccannak. Mit mondjak ne­ked ilyenkor? Hol van Balázs? Balázs öcsém nagyszerű mér­nök, ennél jobban már csak hazudni tud és azt rendsze­rint az én kontómra. Elsején a fizetése felét elfelejti hazaad­ni. Neked azt mondja, én kér­tem kölcsön, mert anyagi zűr­ben vagyok. És édes kis ba­rátnőm, milyen régóta elhi­szed ezt neki. És a feleségem­nek se szólsz, mert te diszkrét vagy. És ebben az ügyben ez még külön sértő. Reggel hat­kor megy haza Balázs? Termé­szetesen velem volt a Pipacs­ban. „Miért is ne? A bratyóm egyben az igazgatóm is, ez már csak elég hihető, hogy vele voltam.” Az óráját beadja a zaciba, természetesen én szorultam meg, rajtam kellett segítenie. Azt mondja, azért nem adok neki jutalmat, mert rokonnak nem illik, pedig kap, sokat kap. Nem tudom nála, vele mi az igazság, nem is akarom tud­ni. Csak annyit tudok, hogy amit állít, abból egy szó sem igaz. Szeretném, ha végre ezt te is tudnád. Most, hogy levelem végére értem, tudom, hogy áruló va­gyok. Azt is megkérdezhetné­tek, hát, te, te mit mondasz otthon? Nem vagyok Bodóné, nem beszélejt mellé, egyenesen vá­laszolok. Azt mondom otthon az asszonynak, hogy... ekkor ő rám néz és szeméből látom, hogy mind a hárommilliárd ember aranyos és jó, csak én- szóval én nem tudok neki me­sélni, hogy ez vagy az csalt el, mert szerinte mind a há­rommilliárd embert én viszem a bűnbe, így hát rajtam kívül senkit sem vádol. Elgondolkoztató metódika. Abban a reményben, hogy minden barátom és kollégám ■felesége elolvas­ta fenti soraimat, maradok kiváló tisztelettel: Suha Andor PÉNTEKEN GÉPKOCSINYEREMÉNY­BETÉTKÖNYVSORSOLÁS 2/5 nyereményautó Az Országos Takarékpénztár november 18-án, pénteken dél­után Mátyásföldön, az Ikarus Művelődési Házban tartja a gépkocsinyeremény betétköny­vek esedékes sorsolását. A hú­záson a július 31-ig váltott és az október 31-én még érvény­ben volt ötezer- és tízezerfo­rintos betétkönyvek vesznek részt. Ezúttal 215 gépkocsit — Moszkvicsot, Skodát, Traban­tot, Wartburgot, Zastavát, va­lamint Renault, Simca és Fiat autókat — sorsolnak ki. rrmnap — Megjelent a Panoráma „Magyarország írásban és képben” című sorozatának 18. köteteként Pethő Ti­bor: „Budapest—Dunaka­nyar” című műve. — Balassagyarmaton meg­kezdődtek az irodalmi szín­padi napok. .Hat irodalmi csoport szól palócföld múlt­járól és jelenéről. — Járási természetbarát szakszövetség alakult Mono- ron. 1966. november 16, szerda, Ödön napja. A nap kél: 6.50, nyugszik: 16.07 órakor. A hold kél: 11.19, nyugszik: 19.01 órakor. Felhőátvonulások, szórvá­nyosan előforduló havas eső­vel, futó hózáporral. Időn­ként élénk északnyugati szél, hideg idő. A legmagasabb nap­pali hőmérséklet 0—5 fok kö­zött. A Panfilov-gárdisták hőstette 25 ÉVE, 1941. november 16-án a Nagy Honvédő Háború emlékezetes haditette játszódott le Duboszk- jekovo vasút-elágazásnál. A Moszkvát védő Fanfilov-hadosz- tály huszonnyolc gárdistája, Klocskov politikai megbízott ve­zetése alatt 54 ellenséges tankkal vette fel a harcot. Az egyenlőt­len küzdelem csupán néhány óráig tartott. A gárdisták tank­elhárító fegyvereik tüzével és gyújtópalackokkal tankot tank után tettek ártalmatlanná. 18 harckocsit semmisítettek meg. Valamennyi hős elesett a harc­ban, de a harckocsikat nem en­gedték át, amíg a megérkezett erősítés az elvérzett ellenséget vissza nem vetette. Hőstettük a szovjet hadsereg megingathatat­lan védőerejének jelképe lett. Alexandr Bek szovjet író nagy­szerű irodalmi emléket állított a hősüknek a „Volokalamszki or­szágút” című elterjedt regényé­ben. PÁRBESZÉD A kapu alatt ötéves forma gyerek beszélget a szódás emberrel, aki rakja a lá­dákba az üvegeket. — Bácsi tessék adni nekem pénzt labdára. — Mi vagyok én — mondja a szódás —, Róbert bácsi? A gyerek nézi, nézi, majd nagyon határozottan kijelenti: — Igen. (d. k. j.) — Megyénk kisiparosai a KIOSZ-on keresztül 32 ezer forintot ajánlottak fel a vietnami nép harcának tá­mogatására. — Bábszakkör alakul Nagykátán a közeljövőben a járás óvónői részére. Gumitemetőből aranybánya Az Országos Gumiipari Vállalat váci telepén évtize­dek óta halmozódnak az el­használt gumiabroncsok. Je­lenleg 15 holdnyi területen 50 ezer tonna súlyú gumi­abroncsot raktároznak. En­nek a nagy tömegnek csak igen kis részét tudják rege­nerálás útján ismét felhasz­nálni. Most új találmány alapján gépsort állítanak munkába, amely a használ­hatatlan, abroncsok gumiját külön választja a textiliától, j íió dollár ezzel lehetővé válik a gumi | iamnak. beolvasztása és újbóli fel- használása. A jelentős újítás iránt külföldön is nagy az érdeklődés. A szabadalmat már megvásárolta Anglia, tárgyalások folynak az NSZK- val és az Egyesült Álla­mokkal. A szocialista orszá­gok közül Jugoszlávia, az NDK és a Szovjetunió ren­delt nagyobb tételt a gépsor bői. Az új üzemrész évente mintegy 4,5—5 ezer tonna hulladékanyagot dolgoz fel, ezzel több mint negyedmii- hasznot hoz az ál­— Megyei tanácstagok fo­gadóórái és beszámolói. Te­dás Józsefné ma délután 17 órakor Ácsán tanácstagi beszámolót tart. Holnap Szabó Sándor Nagykátán fogadóórát és beszámolót, Mészáros József Tápiósze- lén, U. Budai János Ta- hitótfalun, dr. Zoltán Zol­tán Cegléden beszámolót tart. — A tököli művelődési ház­ban öregek napját tartot­tak, amelyen 280-an je­lentek meg. — Hollandia a XVII. században címmel ma dél­után 5 órakor dr. Végvári Lajos művészettörténész elő­adást tart a váci Ma­dách Imre Művelődési Házban. Külpolitikai pillanatkép Budai Járási Nő­csüt^rtökön Buda­— A tanács keszin tartja' soron követ­kező végrehajtó bizottsági ülését. — A Nagykőrösi Kon­zervgyárból jelenleg na­ponta 10—15 vagon kék- szilvabefőttet exportálnak a Szovjetunióba és más or­szágokba. — Megvadult bika rohant be és tört, zúzott a ceg­lédi Arany Bika bisztróba. A vágóhíd emberei csak ügy tudták lecsendesíteni a megvadult állatot, hogy a vágóhíd istállójából két tehenet Vezettek a bisztró elé... Az anyagi kár több ezer forint. — A „Hideg napok” című magyar filmből ankétot tar­tottak a vecsési, József Attila Művelődési Otthonban. A filmamkéton részt vett Ko­vács András, a film rendező­je is. — Hollandiából 12 ezer pipát rendeltek a Nagykőrösi Pipagyárból. — Hallottad? Egy minisz­terből összeesküvő lett. — Tévedsz, egy összeeskü­vőből lett miniszter. (Pásztor karikatúrája) — Vácott, a Palma Gu­migyárban hétfőn este ki­gyulladt a gumiőrlemény. A tűz oka öngyulladás volt. A váci tűzoltók gyors köz­belépésének köszönhető, hogy csupán 500 forintnyi anyagi kár keletkezett, a megmentett érték 200 ezer forint. — A Farkasréti temető­ben kedden délben elte­mették Török Rezső írót A művészvilág számos tag­ja kisérte utolsó útjára, a sírnál írótársai nevében Kunszery Gyula búcsúztatta. EZ-AZ A rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Könnyű dallamok. 9.05: Könnyű fúvósmuzsika. 9.34: Be­szélgetés dr. Marx György egyete­mi tanárral. 10.10: Zenekari mu­zsika. 11.00: Iskolarádió. 11.30: A Szabó-család. 12.15: Tánczenei koktél. 13.00: Az internazionaie— Vasas bajnokcsapatok Európa Ku­pája labdarúgó-mérkőzés közvetí­tése. 15.15: Könnyűzene. 15.37: Fák­lyavivők — II. rész. 16.37: Az aranyember. Jókai Mór regénye folytatásokban. II. rész. 17.15: Mu­zsikáló képeslapok. 17.39: Helyünk a világban, ni. rész. Barátság az új országokkal. 17.55: Charles Münch Berlioz-müveket vezényel. 18.35: Ágoston, az állampolgár. S zees kő Tamás írása. 18.45: Nép­szerű táncdalok. 21.05: Gondolat. A Rádió irodalmi lapja. 21.45: Solti Károly magyar nótákat énekel. 22.25: Bayreuthi Ünnepi Játékok 1966. Wagner: Trisztán és Izolda. Háromfelvonásos zenedrá­ma. 23.42: Könnyűzene. PETŐFI RÁDIÓ 10.00: Nyári élmények Eszter­gomból. Zenés hangképek. 10.35: Hanglemez. 10.40: A Stúdió 11 ját­szik. 11.20: Emlékeim, találkozá­saim — H. rész. Rózsa Miklós mű­sora. 12.10: Zenekari muzsika. 12.45: Gazdaszemmel a nagyvilág mezőgazdaságáról. 13.00: Könnyű­zene. 13.32: Iskolarádió. 14.08: Starker János gór dónk ázik. 14.25: Népi muzsika. 14.40: Fiatalokról — fiataloknak. 14.50: Operettrészle­tek* 15.00: Közvetítés a Spartak Tmava-Bp. Honvéd KK labdarú­gó-mérkőzés II. félidejéről. 15.45: Majláth Jenő énekel. 16.05: Verdi- kettősök. 16.30: Akik az új sport- csarnokot tervezték. Riportműsor. 16.40: Magyar tájak a könnyűze­nében. 17.04: Ruggiero Ricci hege­dül, Benjamino Cigii énekel. 17.30: Hirdetőoszlop. 17.40: Magyar nó­ták. 18.10: Iskolarádió. 19.40: Nép­dalok. 20.30: Hát nem nevetséges, hogy . . . Irodalmi összeállítás. 21.10: Tánczene. 21.50: Mit oldott meg? A lineáris programozásról. Orbán Attila írása. 22.00: Goethe Liszt-dalok. 22.20: Dallal-tánccal a világ körül. URH 18.05: Tánczenei- koktél. 18.50: Margot Guilleaume és Waldemar Kmentt énekel. 19.14: Kamarazene. 19.35: Presszó az országút mentén. Jelenet Karinthy Ferenc készülő színmüvéből. 19.46: Schwetzingeni Ünnepi Játékok 1966. 21.05: Debus­sy: Tizenkét etűd. 21.51: Julius Caesar. Részletek Händel operájá­ból. 22.25: Szimfonikus hangver­seny. TELEVÍZIÓ 17.15: Anyagbörze. 17.30: Magyar Hirdető. 17.45: Falusi dolgokról. 18.10: Hírek. 18.15: Az orvos vála­szol. 18.30: A képzőművészet tör­ténete. Barokk művészet Itáliában. 19.00: Hazai tükör. 19.05: Az Inter- nazionale—Vasas Bajnokcsapatok Európa Kupája labdarúgó-mérkő­zés közvetítése. 21.00: Tv-hiradó. 21.20: Brüsszel hangjegyekben. Ze­nés filmösszeállítás. A tilosban lépkedsz át a zebrán, s a rendőr magához int, nem célszerű neki még egy rendőrviccet sem elmesél­ni. ★ Első alkalommal ebédelsz egy üzemi étkezdében, s nem ismerve az embereket, nem tudod, hogy ki milyen beosz­tásban dolgozik? Nem jársz rossz nyomon, ha a rántott­szeletek nagyságát figyeled. ★ Nem valószínű, hogyegy ka­tonatiszt örül annak, ha egy gyerek ezekkel a szavakkal ál­lítja meg: „Tűzoltó bácsi, tes­sék adni jelvényt”. ★ Még egy gépkocsivezető sem örül annak, ha biliárdozás közben kihagy egy karambolt. ★ Mi mindenre képesek a nők egyéni szépségük érdekében! Még arra is hajlandók, hogy barátnőiknek rosszul dolgozó fodrászok címeit adják meg. ★ Nem valószínű, hogy elége­detten ismered el az autóstop elleni harc eredményeit, ami­kor integetésedet figyelmen ki- írül hagyva, már az ötödik autó húz el melletted. ~k Büszke lehet manőverező képességére az, aki egymás után már a harmadik hónap­ban került fel a prémiumot kapók listájára. ★ Sokkal könnyebb a gyerek- nevelés annak a szülőnek, aki a hivatkozás után szégyenke­zés nélkül meg is mutathatja. csemetéjének saját általános iskolai bizonyítványát. ★ Nem biztos, hogy egy vál­lalat eredményeit növeli az, ahol a vezetók és beosztottak között olyan jó viszony alakult ki, hogy az igazgató még a két­heti külföldi üdülésén sem tudja nélkülözni titkárnőjét. ★ Sétáltál már a Hyde-park­ban? Nem. De ettől még bol­dog lehetsz. Csodáltad már Párizst az Eiffel toronyból? Nem. De még ettől is lehetsz boldog. A Néván sem repített még szárnyashajó, mégis bol­dog lehetsz. De láttad már az évvégi jutalmazásokra felter­jesztettek névsorát. Nem? S ez a tény álmatlan éjszakákat okoz. ★ Egy fehér galambnak szórt búzaszemek még nem jelente­nek szolidaritást a béke ügyé­vel. ★ Eldöntésre váró kérdés: mi­kor ütjük meg jobban magun­kat, ha egy bavánhéjon, avagy néhány tízezren csúszunk el? ★ Kopasz embernek is lehet alacsony homloka. ★ A magyar slágerszerzők va­jon miből élnének meg kül­földön? ★ Fiatalasszony mondja: „Ta­nultam a válóperemből. A íeg- közelebbinél nem követek el ilyen baklövést, hogy még a kocsit se kapjam meg.” Tóth István

Next

/
Thumbnails
Contents