Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-16 / 270. szám
VILÄG PROLETÁRJAI. EGYESÖLJETEK! X ÉVFOLYAM, 270. SZÄM ÁRA 50 FILLÉR 1966. NOVEMBER 16., SZERDA Brezsnyev beszéde a Bolgár Kommunista Párt kongresszusán A magyar küldöttség megkoszorúzta a Dimitro v-maumleumot Komócsin Zoltán felszólalása 32 millió szociális, kulturális beruházásokra Ülést tartott a MEDOSZ megyei bizottsága Kedden reggel folytatta munkáját a Bolgár Kommunista Párt IX. kongresszusa. Az ülésen Encso Sztajkov, a JERUZSÁLEM Újabb fegyveres összetűzés Izrael és a szomszédos arab országok között a vasárnapi incidensek után továbbra is igen feszült a helyzet. A DP A hírügynökség idézi áz „Izrael hangja” rádióállo- inás legújabb közleményét, 'amely szerint hétfőn újabb fegyveres összetűzés támadt izraeli és Szíriái alakulatok között. CALCUTTA TÖMEGVEREKEDÉS Calcutta egyik külvárosában két szekta tagjai között tömeg- verekedéssé fajult egy templom építése körül támadt vita. A helyzet annyira elmérgesedett, hogy a rendőrség könnygázbombákkal próbálta feloszlatni a fanatikus tömeget, majd lőfegyverét használta. Két ember életét vesztette, 18 megsebesült. BELGRAD HÓ Délkelet-Szerbia egész területét hó borítja. A hótakaró vastagsága a hegyvidékeken elérte a tíz centimétert. A Mo- rava-völgyében erős hóviharok nehezítik a közlekedést és akadályozzák az őszi vetést. Bosznia-Hercegovina csaknem •minden részében havazott. BKP Politikai Bizottságának tagja elnökölt Először Leo- nyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának adta meg a szót. Brezsnyev a szovjet kommunisták nevében üdvözölte a kongresszust, majd a nemzetközi kommunista mozgalom fejlődéséről szólt. Kijelentette: „A két világrendszer közötti bonyolult, feszült és sokrétű harc viszonyai közepette fokozott mértékben érezzük a testvéri szolidaritás és valameny nyi kommunista párt állandó elvtársi kapcsolatainak szükségességét — mondotta. Számos testvérpárt az utóbbi időben — nem véletlenül — hangot ad annak a véleménynek, hogy mindjobban megérnek a feltételek a kommunista és munkáspártok új nemzetközi tanácskozásának összehívására”. Brezsnyev ezután kifejezte azt a meggyőződéséit, hogy állandóan erőNyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke ausztriai látogatásának második napján háromórás munkamegbeszélésre került sor a szovjet és az osztrák államférfiak között. A kedd délelőtti megbeszélésen Nyikolaj Pod- gornij és Franz Jonas osztrák köztársasági elnök mellett részt vett Tyihonov, a minisztertanács elnökhelyettese, Kuznyecov, a külügyminiszter első helyettese, Kuzmin, a külkereskedelmi södni fog a nemzetközi kommunista mozgalom egysége, és elismeréssel szólt a Bolgár Kommunista Pártnak — Dimitrov pártjának — az egységéért, az eszmei tisztaságért vívott tevékeny harcáról. A vietnami helyzettel kapcsolatban kiemelte: a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, valamint a nemzeti felszabadító mozgalom szövetségének egyik legragyogóbb megnyilvánulása ma az a nemzetközi támogatás, amelyet a szocialista országok és a világ haladó erői nyújtanak a vietnami népnek az amerikai agresszió ellen vívott harcában. Brezsnyev hangsúlyozta: a Szovjetunió és más szocialista országok — mindaddig megadják a sokoldalú, konkrét és hatékony segítséget Vietnamnak, amíg (Folytatás a 2. oldalon) miniszter első helyettese, osztrák részről Klaus kancellár, Bock alkancellár, Toncic külügyminiszter, valamint több más szovjet és osztrák államférfi. A kiadott hivatalos közlemény szerint a tárgyalások szívélyes légkörben folytak. A munkaülést Klaus kancellár beszámolója vezette be, amelyre Nyikolaj Podgornij válaszolt. A bevezetőket beható vita követte. A következő napokban folytatA MEDOSZ Pest megyei Bizottságának ülése megtárgyalta a hatáskörébe tartozó üzemek szociális-kulturális beruházásainak helyzetét. Az elmúlt három évben a mező- gazdasági termékeket feldolgozó üzemek, állami gazdaságok és vállalatok sokat tettek az ott dolgozók szociális és kulturális igényeinek kielégítésére. Az állami gazdaságokban új szolgálati lakások, munkásszállások, üzemi konyhák, fürdőik, mosdók épülnek, rádiókat, televiziókat, egyéb kulturális berendezéséket szereznek be. Minderre csak az idén 32 millió forint állt rendelkezésre Pest megyében. Sajnálatos, hogy egyes építkezések vontatottan haladnak. Az általános fejlődéssel nem mindenütt tartanak lépést: nincs javulás a vecsési, nagy- kátai, kiskunsági állami gazdaságok külső üzemegységeiben levő szállások korszerűsítésében. Ezzel szemben az idén a Monori Állami Gazdaságban elkészült egy 100 személyes munkásszálló és épül a Felsőbabád! Állami Gazdaság szállója is. Gond, hogy a szolgálati lakások mintegy 35 százalékában azok laknak, akik már évek óta nem az állami gazdaságokban dolgoznak. Nagy szükség lenne olyan rendezésre, amely ezeket a lakásokat a jelenleg is ott dolgozók részére biztosítaná. A MEDOSZ megyei bizottsága a kulturális és szociális beruházások érdekében elhatározta: a jövőben mindaddig ják az eszmecserét a felvetett kérdésekről. Nyikolaj Podgornij hivatalos látoga- osztrák részről Klaus kancellárt a Szovjetunióba. Az osztrák kormányfő a meghívást köszönettel elfogadta és annak a lehető legkorábbi időpontban eleget tesz. A megbeszélések után a kancellár villásreggelit adott Podgornij tiszteletére. Podgornij és kísérete kedden délután felkereste a bécsi városházát, majd városnéző körútra Indult. nem járul hozzá az új gazdasági létesítmények üzembe helyezéséhez, míg azok előírt szociális berendezései nem épültek meg. Az új gazdasági mechanizmus alapvető elemeit — gondos előkészítés után — 1968- ban vezetjük be, s a harmadik ötéves tervidőszak második fele egyben a gazdasági reform kibontakoztatásának ideje lesz. A reformelőkészületek során igen sok kérdésről sző esik. Ilyen — a széles közvéleményt érdeklő — kérdés: a vállalati nyereség és az árszínvonal kapcsolata is. Az új gazdasági mechanizmusban a vállalati tevékenység iránytűje, mozgatója s egyúttal mércéje a nyereség növelése lesz. Nemcsak kérdésként, hanem aggályként is felmerül: vajon ez a helyes vállalati törekvés hogyan hat majd az árszínvonalra? A kérdést a nyereség új szerepe is alátámasztja. A vállalati nyereség a múltban — és még ma is — csak néhány vonatkozásban — a kifizethető nyereségrészesedés, a többlet- prémiumalap révén — érinti a vállalat dolgozóinak személyi jövedelmét. Az új gazdasági mechanizmusban a nyereség sokkal tágabb területen és közvetlenül hat a vállalati gazdálkodásra. A nyereségből hozzák létre a vállalatfejlesztési alapot — a beruházások finanszírozásának forrását — az úgynevezett részesedési alapot i— a személyi jövedelmek növelésének biztosítékát. A jövőben a vállalatok nem kapnak bérfejlesztési alapot, prémiumalapot; évközben a béreket csak a részesedési alap terhére emelhetik, ebből kell fedezniük a prémiumot, az egyéb jutalmakat, az év végi nyereségrészesedést, a jóléti és kulturális kiadásokat. Az új gazdasági mechanizmusban a nyereség szerepének kiteljesedése révén minden vállalat kovácsa lesz saját sorsának, jövőjének; any- nyit költhet vállalatfejlesz- tésre, béremelésre, prémiumra, nyereségrészesedésre, amennyit — a nyereség gyarapításával — megkeresett. A nyereség szerepe több más tekintetben is megváltozik. Eddig az ár — a termelői ár — jórészt automatikusan garantálta a vállalat kiadásainak megtérülését, sőt, a nyereséget is. Az árképzés a vállalat minden költségét társadalmilag szükségesként ismerte el — akár az volt, akár nem — s a már „elismert” költségek csökkentése automatikusan létrehozta a vállalati nyereséget, a gyártó tehát nem volt különösebben érdekelt termékei költségében. Az új mechanizmusban az árakat a piac, a felhasználók értékítéletei is befolyásolják. A jelenlegi merev és érzéketlen árrendszer feloldásának az a célja, hogy az árak hívebben tükrözzék a termelés költségeit, s hogy a piaci szükséglet visszahasson a termelésre. Az árrendszer egyik fontos célját és feladatát — a termelés és a szükséglet kölcsönhatását — tagadnánk, ha azt állítanék, hogy nem kell számolni egyes termelői árak mozgásával, emelkedésével. A limit- és a szabadárak emelkedésének előnyös hatását a vállalati nyereségre aligha kell bizonyítani; ám a vállalati nyereség nemcsak ily módon, hanem az árak csökkentésével is növelhető. Miután a nyereségérdekeltség feltételeit több esztendőre állapítják meg, az a vállalat tevékenykedik gazdaságosan, amelyik a visszamaradó, a vállalatnál felhasználható nyereség ún. tömegét, az egy főre jutó nyereség összegét növeli. A vállalati nyereség tehát akkor is növekszik, ha LeszcaRlt a Gemini 12. Kedd este, magyar idő szerint 20 óra 20 perckor a Gemini 12 amerikai űrhajó a Bermuda-szigetektől délkeletre, leszállt az Atlantióceán vizére. Az űrhajó négy nap alatt 59-szer kerülte meg a Földet és több mint 1,6 millió mérföldet tett meg. valamelyik cikk termelői árát csökkentik és abból nagyobb mennyiséget készítenek és értékesítenek. Ez az összefüggés — úgy hisszük — világos, de mi készteti ilyen üzleti politikára a vállalatokat? Az új gazdasági mechanizmusban a vállalatok önállóan terveznek — egyes kivételektől eltekintve — az „exportterv” is megszűnik. Az ún. tervlebontásos rendszerben nemcsak arra kaptak a vállalatok utasítást, hogy miből és mennyit termeljenek, hanem a vevő „személyét” — beruházások, külkereskedelem, belkereskedelem — is meghatározták. Most a fogyasztót, a vevőt is a vállalatnak kell majd megtalálnia, a termelők rákényszerülnek, hogy termékeik számára piacot teremtsenek, azaz piac- és üzletpolitikát folytassanak. Jelenleg a termelési tevékenység kiindulópontja a terv és a rendelés; a jövőben a vállalatok termelési és gazdálkodási lehetőségeit elsősorban az értékesítés szabja meg, minden ettől függ. A vállalatok kijelölt rendelők híján kénytelenek lesznek egymással versenyezni, hogy piacot, termelés- bővítési lehetőséget teremtsenek gyártmányaik számára. Mert igaz ugyan, hogy például a lakosság vásárlóképességét a népgazdasági terv életszínvonalfejlesztési előirányzatai meghatározzák, de fogyasztásának összetételét — elsősorban textil- és ruházati cikkekben, tartós fogyasztási javakban — az ipari termékek korszerűsége, minősége, ára nagymértékben befolyásolja. Például: a második ötéves tervben 610 000 darab tv-ké- szülék eladásával számoltak, ezzel szemben 742 000 készüléket adtak el. A piacot részben a gyártmányfejlesztés, részben a vásárlási kedvezmény — a részletfizetés — bővítette. Vagy: az év első öt hónapjában a leszállított árú textilcikkek forgalma 7.6 százalékkal nőtt, egyes cikkeké azonban — az árleszállítás mértékétől függően — 45—75 százalékkal. Az árak természetesen nemcsak a fogyasztási javak piacán hatnak a keresletre. Miután az új mechanizmus a kooperációs termékekre és a beruházási eszközökre, gépekre is kiterjeszti a szabadárakat, az előbb említett ármechanizmus e területeken is hatni fog. Az alkatrészgyártásra kijelölt üzemek például csak akkor növelhetik termelésüket, ha fölényüket — a házi alkatrészgyártással szemben — az árban is kifejezésre juttatják. Az új mechanizmus alapvető elemeinek 1968. január elsején történő bevezetése a beruházók piacát is kialakítja. Ennek terjedelmét, „vásárlóképességét” egyrészt a vállalati fejlesztési alap, a bankkölcsön, másrészt I a beruházási javak ára befolyásolja majd. Az elmondottakkal természetesen nem azt kívántuk bizonyítani, hogy az új gazdasági mechanizmusban a termelőket a piac elsősorban a nyereség forgálombővítéssel, árcsökkentéssel való növelésére sarkallja. A vállalati nyereség — ahol a kereslet dominál és megegyezéses, vagy szabad árak vannak — az árak emelkedéséből is táplálkozni fog, de ahol a kínálat a jellemző, ahol a forgalom és a termelés csak árcsökkentéssel tartható kellő szinten, vagy bővíthető, ott a vállalati érdek az utóbbi megoldás követését kívánja majd meg. Garam völgyi Istváa Az osztrák fővárosban tartózkodó Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke (jobbról), Natalja lánya társaságában ellátogatott a bécsi kincstárba. Podgornij látogatásának második napja Vállalati nyereség a fogyasztó értékítélete
