Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-02 / 259. szám
ni* r mcrn ’&£*rhm 1966. NOVEMBER 2., SZERDA VALÓOK Belémkarolt egy férfi a Kisdiófa Étterem és Sörözőben. Egy olyan fajta, aki a cégtáblából láthatóan csak az utóbbit vette komolyan. Belémkarolt és bizalmasan a fülembe lehelte, hogy válik a feleségétől. Vigasztaltam, azt hazudtam, hogy én is. Ettől végleg megnyílt. — Képzelje — mondta — megcsal az asszony. És én erre csak ma jöttem rá. Mivel rendkívül érdekelnek mások tanulságos történetei — tudniillik ebből élek — megértőén bólogattam. — Képzelje édesapám — mondta, pedig kizárt dolog, hogy a fiam lenne. — Képzelje, megcsal az asszony. Egyébként nem volt nehéz elképzelni. — Délelőtt felhívtam az asz- szonyt telefonon. Se szó, se beszéd felveszi a kagylót. Én meg se szó, sem beszéd hozzá- kezdtem a mon- dókámhoz, mondom: édes, aranyos, gyöngyvirágszálam, Klárikám. — Tudja, mit mondott? Honnan tudtam volna? — Azt mondja, hogy: te vagy az Lacikám? Az ember szive meghasad, hogy milyen szép harmonikus családi életek vannak!? És milyen hülye ez a pasas. — Képzelje, azt mondta nekem, hogy: te vagy az Lacikám? — Na és, ha azt mondta...? — Ide figyeljen! Nem figyeltem oda. Hülyékkel elvből nem tárgyalok nőkről. — Elmegyek. Vegye tudomásul, hogy elmegyek. Megsértett. Vette a kabátját, magára terítette, felállt az asztaltól és már- már elment, amikor eszébe jutott az illem. Kezet- nyújtott és bemutatkozott: — Kredenc Béla. Érti? Béla...! — mis. — Gyógyvizeink hajdan és ma Gyógyvizeink ásványi kincsét — amelyet egyik legújabb kormányrendeletünk szabályoz — sok évszázad óta ismeri és használja beteg, s orvosa egyaránt. Legrégebbi gyógyfürdőnknek, az esztergomi Tapolcza-tónak, a mai esztergomi strandfürdő ősének, első írott nyoma a XII. század végéről való. Chattilon Anna királyné, III. Béla felesége adományozta azt a keresztes lovagoknak, hogy ott ispotályt és nyilvános közfürdőt építsenek. Budán, az úgynevezett Alhévizeknél, a Rudas-fürdő mellett a XIII. század elején építették fel a magyarországi Szent Erzsébet nevét viselő ispotályt, fővárosunk első, több mint hétszáz esztendővel ezelőtti kórházát. Itt is vízgyógyítással, hidroterápiával orvosolták a „hétféle betegségeket”. A kórház egyik betegét, Bánk fiát Pétert 1276-ból neve szerint is ismerjük. Felhévízen, a mai Lukács-fürdő forráscsoportjánál 1336-ban Ortolf, a szentlélek- rendiek nagymestere saját költségén építtetett fel egy ispotályt. Ez, csak úgy, minta város, s az ország többi, egyházi kézen volt kórháza, a XV. században Buda, illetve a városi hatóságok gondozásába került. A felhévízi fürdőknek az 1500-as években, udvari bolondja és Bielicz nevű vadászebe meghitt társaságában, hű látogatója volt II. Ulászló király öccse, Zsigmond lengyel herceg. A budai Alhévíz s Fel- hévíz gyógyforrásai mellé a XVI. század budai török pasái pompás, keleti ízű fürdőcsarnokokat emeltek. Közülük a Szokoli Musztafa vezir, s a Véli bég által emelt budai török fürdők a Lukács, a Király, a Rudas, illetve az Imre-fürdő épületében, s azok mellett máig állnak. (A mai Gellért-fürdő elődét, a régi Sáros-fürdőt csak a XVIII. század „fedezte fel”; az 1670-es években a budai török itt még kehes, beteg lovait fürösztötte.) Az új rendelet, Budapesten kívül Balatonfüredet, Hajdúszoboszlót, Harkányfürdőt és Hévizet minősíti legfontosabb gyógyfürdőnknek. z. 1. Apaji csikósok lovasbemutatója filmen Karácsonyi Pályafutása legnagyobb készletét a most következő hetekre gyűjtötte össze az OFOTERT. Százhúsz millió értékű anyagot és berendezést hoznak forgalomba. Kecsmegi színházba jár — Láttad az új magyar drámát a Nemzetiben? — kérdeztem Kecsmegit, mert nagyon szeretem, ha más ember is elmondja a véleményét egy látott darabról, nem mintha egy fikarcnyit is adnék a véleményére. — A Nemzetiben? — villant fel az emlékezés csodálatos derűje Kecsmegi arcán. — Jaj, a Nemzetit nagyon szeret'"ti. Hogy az a színház micsoda színház, azt hiszem, olyan színház alig van ma Magyarországon, nekem elhiheted ... — Annyira tetszett az új magyar dráma előadása? — tamáskodtam Kecsmegi egyoldalú lelkesedése miatt... — Uj magyar dráma? — kerekedett rám a szeme. Én a Nemzeti büféjéről beszélek, nagyon szeretem. Minden premieren ott vagyok, mert akkor hozzák a legfinomabb szendvicseket, olyanokat, amelyek méltóak egy ország első színháza büféjéhez. Múltkor volt alkalmam összehasonlítást tenni, kérlek — lelkendezett tovább Kecsmegi — a Vígszínház, az egri és a győri színház, valamint a Nemzeti büféje között ... Hát, öregem, meg kell mondanom, hogy a vidék azért az csak vidék ... Micsoda szilivé: albeli különbség. Száraz szendvicsek, csak úgy vaj nélkül, kérlek ... Hát ez a vidéki színjátszás? Egyébként a Vígszínház büféjétől sem vagyok nagyon elragadtatva ... Legutóbb valami izének volt az izéje, premierje, ha jól tudom, így mondják, s képzeld el, nem veit aszpikos szendvics... Premier aszpikos szendvics nélkül... Hát nem borzasztó? — Az — hagytam rá, de még óvatosan megkérdeztem — Te, mondd, Kecsmegi, legközelebb melyik premieren trzel? Kecsmegi arcán a komoly töprengés jelei látszottak. — Nem olyan egyszerű ez, kérlek. Nézem a színházak műsortervét. Itt egy kedves franciás izé, menjek oda? Mert szeretem a francia konyhát... Amott egy angol darabot mutatnak be, igaz a konyhájuk kissé rágós ezeknek az angoloknak, de hátha kirukkolnak valami újjal... Régen ettem már igazi jó pirogot, el kellene menni egy szovjet darab bemutatójára ... — És esetleg egy új magyar dráma? — Meg vagy te őrülve? — horkant fel Kecsmegi — hát lehet színházi büfében papri kás csirkét nokedlivel, vagy bográcsgulyást kapni? Gyurkó Géza ♦ Decemberre dupla készlet ♦ ♦ Egy hónapig szabad csere ♦ Az igazgató örömmel sorolja az újdonságokat. A november elseje és' december 20-a között vett gépeket kívánságra kicserélik másik típusra, vagy ha a vásárló ragaszkodik hozzá, akár a pénzt is visszafizetik. Természetesen csak akkor, ha az jó állapotban van. Ezzel a kedvezménnyel az amatőrök táborát akarják növelni. A karácsonyi vásár legkelendőbb cikkéül az olcsó, 250— 300 forintos fotógépeket szánják. Harminckétezer masina kerül ebben a kategóriában a boltokba. Uj gép lesz a fénymé- rős, kisfilmes, álló keresővel ellátott Voszhod. Ezer forintért vásárolható. Megjelenik, s előjegyzésre kapható a kölni kiállítás egyik legnagyobb sikert aratott mozgóképfelvevője, a nyolcmilliméteres Lada; 5000 forintba kerül. Gumioptikás, tehát a tárgyakat közelítő, vagy távolító változata kerül hozzánk. Elegáns táskában árusítják, szűrőkkel, fényellenzőkkel. Hozzávaló vetítőket Ausztriából vásárolnak. De lesz-e mindehhez elegendő film? A 2x8 milliméteres anyagból 6000 tekercset hoznak forgalomba. Ugyancsak hasonló tételű erősítés érkezik színes fordítós diafilmből. A FORTE-gyár önmagát múlta felül, amikor rengeteg exportja mellett végre elegendő fotópapírral látta el az üzleteket. Ök hozzák forgalomba az elkövetkezendő hetekben a három tekercset tartalmazó ízléses csomagolású filmdobozt is. A vásárlók szolgálatában bevezetik az orvosi rendelvény nélküli szemüveg-árusítását. SZTK-tortúra nélkül, 32 000 olcsó fényképezőgép Forte fihncsomag szakértők jelenlétében választhatják ki a megfelelő üveget. A főváros nyolc üzletében megvárható, amíg a kívánt keretben elhelyezik. Idejében gondoltak a télre, s beszereztek síma és diopt- riás hószemüvegeket is. A kedvezményes képnagyítás is feltehetően újabb ezreket irányít a fotoboltokba. Az ebben az időszakban nagyítta- tott minden második képet ingyen adják. t. gy. A dél-alföldi halomsíroknak semmi közük a kunokhoz és a törökökhöz A Magyar Tudományos Akadémia tervei alapján a Békés megyei Kétegyháza község határában érdekes régészeti kutatásokat végeztek az elmúlt hetekben. A régészek arra voltak kíváncsiak, miről vallanak a dél-alföldi halomsírok. A szájhagyomány ugyanis a kunok és a törökök harcaival hozza összefüggésbe az alföldi halmokat. Dr. Gazdapusztai Évi másíclmilliós „hanglemeztermís“ Gyula, a történettudományok kandidátusa, a szegedi József Attila Tudományegyetem tanszékvezető docense vezette a kétegyházi ásatásokat. 22 halomsír közül egy kisméretű, egy közepes és egy nagy sírhalmot tártak fel. Kiderült, hogy a dél-alföldi' halomsíroknak semmi közük a kunok harcaihoz, a török- dúláshoz. A kétegyházi halomsírok az időszámítás előtti 2200—2400-as évekből származnak. A leletek egykori állattartó nép életére utalnak. A sírokban arccal napkeletnek helyezték el a halottakat s okkerfestéket raktak melléjük. Mi a különbség ? Osztrák szakszervezeti küldöttség járt nálunk és a Semperit gyár munkásai saját kérésükre ellátogattak a Ruggyanta Gyárba. Mind a két üzem elsősorban autógumikat gyárt, érthető, hogy a vendéglátók és a vendégek hamar összebarátkoztak, pillanatok alatt számtalan közös témájuk akadt. Késő délután a látogatás már elvesztette hivatalos jellegét, a beszélgetés a fizetésre, a megélhetési lehetőségekre terelődött. A Ruggyanta Gyár egyik fiatal munkása így faggatta az egyik idősebb osztrák munkást: — Kocsid van? — Nincs — hangzott a válasz. — De ha akarnál, akkor vehetnél? — Természetesen... Nálunk részletre is lehet autót kapni. — És a keresetedből ki tudnád fizetni a részleteket? — Kis adósságba kellene vernem magam. Jobban ráhajtanék a munkára, esténként vállalnék egy kis mellékest is. Szóval, kinyögném valahogy a részleteket. — Látod, ez a különbség kettőnk élete között — bólintott bosszúsan a Rugy- gyanta gyári munkás. — Ha akarnád, lehetne kocsid, megvan rá a lehetőséged. Én azonban nem is gondolhatok autóra. — Nézd barátom, legyünk egymáshoz egészen őszinték — felelt mosolyogva az osztrák. — Van kettőnk helyzete között más különbség is. Egész nap a műhelyeket jártam és láttam, te is hogyan dolgozol. Ugyanilyen gépem van otthon, mint itt neked. Én azonban a te munkádért a Semperitnél annyit sem kapnék, hogy egy pohár szódavizet vehessek magamnak. Sólyom József Jövő évi tv-újdonságok Mona Lisa és TA—675 A székesfehérvári Villamossági, Televízió- és Rádiókészülékek Gyára jövőre két új tv-készüléket ad át a kereskedelemnek. Az egyik a Mona Lisa elnevezésű újdonság, a másik a hordozható magyar televíziókészülék. A Mona Llisa a népszerű Favorit-család kilencedik és legjobb sorozata lesz. Mintasorozata és első, szalagszerű gyártása a második évnegyedben kezdődik meg. A másik újdonság, a hordozható televízió, a TA 675 jelet kapta. A mintapéldány bizottság is jóváhagyta a ké— Hát, kérem, én szeretnék egy ... egy.., egy méter nyolcvan szalagot... — Lehet ripsz? — Ha lehet, mert sietnék __ N agyon édesen nevetett. Valahogy másképpen, mint egy eladó. — Ripsz az az anyaga, kérem... Milyen színt tetszik parancsolni? Valahol hallottam, tetszik ez a szó: — Fáradt rózsaszínt kérek. A kislány üde arcocskájáról lehervadt a mosoly: — Borzasztóan röstellem, kérem, de éppen az kifogyott... — Várt, majd felderült az arca. — Tessék egy kicsit várni, de tényleg csak egy pár percig... Addig, kérem, üljön le. Néhány szót suttogott a többiekkel, majd mint a szélvész, kirobogott az üzletből. Röviddel azután nyílt az ajtó és egy nagyon öreg néni lépett be. — Kezitcsókolom, Kovács néni — üljön le, gyorsan fújja ki magát... — elvették a szatyrát. — Kér valamit, Kovács néni? — Nem, gyerekek, csak fáradt vagyok. Zsóka hol van? — Mindjárt jön, csali kiszaladt valamiért. Mi van a vejével, tessék mondani? Még mindig goromba a nénihez? — Jaj, gyerekeim ... Elég kis vacak bolt, vevő se igen jár erre. Jó itt ülni. Nem is forgalmazhat sokat. Ezt a három kis tündért biztosan valami ősz- szakállú varázsló vezényelte ide ... Kivágódott az ajtó és lobogó hajjal, tűzpiros arccal, lihegve berobogott a Zsóka: — Ugye, hamar jöttem?!... — A szeme, az orra, még a füle is mosolygott és ragyogott a diadaltól —, de tessék megnézni, hogy jó-e a szín? A kezembe nyomott egy kis zacskót. Megnéztem. Rózsaszínnek elég fáradt volt. — Szerencsém volt. A körútiban is már csak ezt a kétméteres darabot kaptam. Tetszik örülni neki... ? És máskor is tessék eljönni hozzánk... Kezetfogtunk és én mentem. A csendes Wesselényi utca milyen rumlis tud lenni?! Az emberek rohannak, majd fellöknek, az autók el akarnak gázolni... Ez a Sándor egy marha. De, ha mégis igaza lenne — ennek majd utána nézek — és a technika és tudomány tényleg azon fáradozik, hogy teljesen feleslegessé tegye az embert, akkor én vastag betűkkel beírom a problémát a kisnoteszomba ... Deák Gusztáv Bács-Kiskun megye legkiválóbb községi filmszakköre a kunszentmiklósi művelődési otthonban működik. A Kiskun stúdió nevű szakkör tagjai szinte minden helyileg érdekes és jellegzetes eseményt megörökítenek 16 milliméteres keskenyfilmen. Legújabb kisfilmjükön a rendkívüL gazdag népi hagyományokat őrző falu ősi pásztorjátékai elevenednek meg. Filmre vették az egykori Kis- kunság-szerte híres apaji csikósok lovasbemutatóját, a vir- tusos pásztorbirkózást, a hor- dóemelósi versenyt és a juhászvetélkedőket. A kisfilmet az idei alkotmánynapi ünnepen felelevenített népi játékokon forgatták és most mutatták be a helybeli közönségnek. EMBEREK — A technika és . tudomány manapság azon fáradozik, hogy teljesen feleslegessé tegye az embert — mondotta Sándor és ag- : resszíven nézett a szemembe, í A megjegyzés felém irányult, mert lassan ; köztudomású, milyen szenvedéllyel vetem i magam országos méretű problémákra és az ; sem titok immár, hogy néhány megoldásban i az én kezem is — néha könyökig — benne I volt. j Kell, hogy emlékezzenek, néhány éve miilyen türelmetlenül reklamálták: mi lesz már i azzal az Erzsébet-híddal?! i Én beírtam a problémát a kisnoteszomba. | Az eredményt mindnyájan ismerjük, sőt I azóta már a higanygőzlámpák is kiégtek ... : Az egysínű, szélvészként száguldó vasút a i divat — dohogták a fülembe. — A mi aszt- I más kávédarálónk másfél óráig elcsoszog, ! mire Monorra ér ... í Én beírtam a problémát a kisnoteszomba. ! Mit ír az újság? öt és fél milliárdot költünk ! az idén a vasút korszerűsítésére, i — Igen, az ember lassan feleslegessé válik ! — folytatta Sándor pikirten — a repülőgé- > pék pilóta nélkül röpdösnek, a villamosok « kalauz nélkül közlekednek és az üzletek el- ! adó nélkül sáfárkodnak ... ! — Az önkiszolgálókra gondolsz? — kérdez! tem gyanakvóan. í — Nem öregem, azokra a boltokra, ahol az ! eladók fecsegési technikája lassan kiszorítja ; a vevőket. j Ez utóbbi problémát beírtam a kisnote- S szómba, és mint egyszerű járókelő, elvegyül- 5 tem a tömegben. Ennek utánanézek ... J A Wesselényi utcában láttam egy Röltex- ! boltot. Találomra benyitottam. Három eladó- ! korú eladólány beszélgetett a pult végén. 1 Vevő nincs. Köszöntem, a legkisebb reménye ! nélkül annak, hogy ellenszolgáltatásban ré- 5 szesülök. ^ — Jónapot kívánok — mondták egyszerre $ és mosolyogtak. Rám mosolyogtak, ügy ér- ^ tem, hogy ínyük redőnyét felhúzták a foguk- ^ ról, nem harapási szándékkal. J — Mire van szüksége, uram? — kérdezte J a középső kislány és hozzám lépett. $ Meglehetősen zavarba jöttem. Erről nem ^ beszélt a Sándor. ^ Különben is mi az, hogy rövidáru? Száz- ^ nyolcvan centi hosszú vagyok... szüléket, amelynek 28 centiméter a képátmérője. Nagy előnye, hogy súlya mindössze kilenc és fél kilogramm, ami lehetővé teszi, hogy ne csak egyik szobából a másikba helyezhessék át, hanem esetleg víkendházba, nyaralóba is könnyen kivihessék. A gyár vezetői arra törekszenek, hogy a hordozható készülék az üdülési idény kezdetére az üzletekbe kerüljön. Ez a hordozható készülék még hálózati árammal működik, később tranzisztoros változatban is előállítják. Évente mintegy másfélmillió hanglemezt készít a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat, amely most ünnepli fennállásának tizenöt éves jubileumát. A Qualiton-lemezek a népi demokratikus országokon kívül különösen Nyugat-Euró- pában, az USA-ban, Kanadában népszerűek, de eljutnak Ausztráliába és Japánba is A Londonban megjelenő The Monhly Letter című ismeri hanglemez-szaklap legutóbl felsőfokú jelzőkkel méltattc a Tátrai-vonósnégyes közreműködésével készült egyik lemezfelvételt, s azt a hónaj. legszebb lemezei közé sorolta Ugyanerre a megtisztelő listára került Sebestyén Jánoi csembaló-felvétele és két fiatal tehetségünk, Janota Gáboi és Tarján Ferenc játékáró készült lemez. A Musica Hun garica című sorozat megjele nését — mint erről a Recori and Recording című lap be számolt — a szakemberek t hanglemeztörténet egyik ki emelkedő jelentőségű esemé nyeként könyvelik el. A 1. esztendő munkáját méltón ko I ronázza Bartók összes műveinek megörökítése hanglemezsorozaton.
