Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-02 / 259. szám

ni* r mcrn ’&£*rhm 1966. NOVEMBER 2., SZERDA VALÓOK Belémkarolt egy férfi a Kisdiófa Étterem és Sörö­zőben. Egy olyan fajta, aki a cég­táblából láthatóan csak az utóbbit vette komolyan. Belémkarolt és bi­zalmasan a fülem­be lehelte, hogy válik a feleségé­től. Vigasztaltam, azt hazudtam, hogy én is. Ettől végleg megnyílt. — Képzelje — mondta — meg­csal az asszony. És én erre csak ma jöttem rá. Mivel rendkívül érdekelnek mások tanulságos törté­netei — tudniillik ebből élek — megértőén bólo­gattam. — Képzelje édesapám — mondta, pedig ki­zárt dolog, hogy a fiam lenne. — Képzelje, megcsal az asszony. Egyébként nem volt nehéz elkép­zelni. — Délelőtt fel­hívtam az asz- szonyt telefonon. Se szó, se beszéd felveszi a kagylót. Én meg se szó, sem beszéd hozzá- kezdtem a mon- dókámhoz, mon­dom: édes, ara­nyos, gyöngyvi­rágszálam, Klári­kám. — Tudja, mit mondott? Honnan tudtam volna? — Azt mondja, hogy: te vagy az Lacikám? Az ember szive meghasad, hogy milyen szép har­monikus családi életek vannak!? És milyen hülye ez a pasas. — Képzelje, azt mondta nekem, hogy: te vagy az Lacikám? — Na és, ha azt mondta...? — Ide figyeljen! Nem figyeltem oda. Hülyékkel elvből nem tár­gyalok nőkről. — Elmegyek. Vegye tudomásul, hogy elmegyek. Megsértett. Vette a kabát­ját, magára terí­tette, felállt az asztaltól és már- már elment, ami­kor eszébe jutott az illem. Kezet- nyújtott és bemu­tatkozott: — Kredenc Bé­la. Érti? Béla...! — mis. — Gyógyvizeink hajdan és ma Gyógyvizeink ásványi kin­csét — amelyet egyik leg­újabb kormányrendeletünk szabályoz — sok évszázad óta ismeri és használja beteg, s or­vosa egyaránt. Legrégebbi gyógyfürdőnknek, az esztergomi Tapolcza-tónak, a mai esztergomi strandfürdő ősének, első írott nyoma a XII. század végéről való. Chattilon Anna királyné, III. Béla felesége adományozta azt a keresztes lovagoknak, hogy ott ispotályt és nyilvános köz­fürdőt építsenek. Budán, az úgynevezett Alhévizeknél, a Rudas-fürdő mellett a XIII. század elején építették fel a magyarországi Szent Erzsébet nevét viselő ispotályt, fővárosunk első, több mint hétszáz esztendővel ezelőtti kórházát. Itt is vízgyógyítással, hidro­terápiával orvosolták a „hét­féle betegségeket”. A kórház egyik betegét, Bánk fiát Pétert 1276-ból neve szerint is ismer­jük. Felhévízen, a mai Lu­kács-fürdő forráscsoportjánál 1336-ban Ortolf, a szentlélek- rendiek nagymestere saját költségén építtetett fel egy is­potályt. Ez, csak úgy, minta város, s az ország többi, egy­házi kézen volt kórháza, a XV. században Buda, illetve a vá­rosi hatóságok gondozásába került. A felhévízi fürdőknek az 1500-as években, udvari bolondja és Bielicz nevű va­dászebe meghitt társaságában, hű látogatója volt II. Ulászló király öccse, Zsigmond lengyel herceg. A budai Alhévíz s Fel- hévíz gyógyforrásai mellé a XVI. század budai török pasái pompás, keleti ízű fürdőcsar­nokokat emeltek. Közülük a Szokoli Musztafa vezir, s a Véli bég által emelt budai tö­rök fürdők a Lukács, a Király, a Rudas, illetve az Imre-fürdő épületében, s azok mellett máig állnak. (A mai Gellért-fürdő elő­dét, a régi Sáros-fürdőt csak a XVIII. század „fe­dezte fel”; az 1670-es években a budai tö­rök itt még kehes, beteg lovait fürösztötte.) Az új rendelet, Budapesten kívül Balatonfüredet, Haj­dúszoboszlót, Harkányfürdőt és Hévizet minősíti legfonto­sabb gyógyfürdőnknek. z. 1. Apaji csikósok lovasbemutatója filmen Karácsonyi Pályafutása legnagyobb készletét a most következő hetekre gyűjtötte össze az OFOTERT. Százhúsz millió értékű anyagot és berende­zést hoznak forgalomba. Kecsmegi színházba jár — Láttad az új magyar drá­mát a Nemzetiben? — kérdez­tem Kecsmegit, mert nagyon szeretem, ha más ember is el­mondja a véleményét egy lá­tott darabról, nem mintha egy fikarcnyit is adnék a vélemé­nyére. — A Nemzetiben? — villant fel az emlékezés csodálatos de­rűje Kecsmegi arcán. — Jaj, a Nemzetit nagyon szeret'"ti. Hogy az a színház micsoda színház, azt hiszem, olyan színház alig van ma Ma­gyarországon, nekem elhihe­ted ... — Annyira tetszett az új magyar dráma előadása? — tamáskodtam Kecsmegi egyol­dalú lelkesedése miatt... — Uj magyar dráma? — kerekedett rám a szeme. Én a Nemzeti büféjéről beszélek, nagyon szeretem. Minden pre­mieren ott vagyok, mert akkor hozzák a legfinomabb szend­vicseket, olyanokat, amelyek méltóak egy ország első szín­háza büféjéhez. Múltkor volt alkalmam összehasonlítást ten­ni, kérlek — lelkendezett to­vább Kecsmegi — a Vígszín­ház, az egri és a győri színház, valamint a Nemzeti büféje kö­zött ... Hát, öregem, meg kell mondanom, hogy a vidék azért az csak vidék ... Micsoda szili­vé: albeli különbség. Száraz szendvicsek, csak úgy vaj nél­kül, kérlek ... Hát ez a vidéki színjátszás? Egyébként a Víg­színház büféjétől sem vagyok nagyon elragadtatva ... Leg­utóbb valami izének volt az izéje, premierje, ha jól tudom, így mondják, s képzeld el, nem veit aszpikos szendvics... Premier aszpikos szendvics nélkül... Hát nem borzasztó? — Az — hagytam rá, de még óvatosan megkérdeztem — Te, mondd, Kecsmegi, legkö­zelebb melyik premieren trzel? Kecsmegi arcán a komoly töprengés jelei látszottak. — Nem olyan egyszerű ez, kérlek. Nézem a színházak műsortervét. Itt egy kedves franciás izé, menjek oda? Mert szeretem a francia konyhát... Amott egy angol darabot mu­tatnak be, igaz a konyhájuk kissé rágós ezeknek az ango­loknak, de hátha kirukkolnak valami újjal... Régen ettem már igazi jó pirogot, el kellene menni egy szovjet darab be­mutatójára ... — És esetleg egy új magyar dráma? — Meg vagy te őrülve? — horkant fel Kecsmegi — hát lehet színházi büfében papri kás csirkét nokedlivel, vagy bográcsgulyást kapni? Gyurkó Géza ♦ Decemberre dupla készlet ♦ ♦ Egy hónapig szabad csere ♦ Az igazgató örömmel so­rolja az újdonságokat. A november elseje és' december 20-a között vett gépeket kívánságra kicserélik másik típusra, vagy ha a vásárló ragaszko­dik hozzá, akár a pénzt is visszafizetik. Természetesen csak akkor, ha az jó ál­lapotban van. Ezzel a ked­vezménnyel az amatőrök tá­borát akarják növelni. A karácsonyi vásár legkelen­dőbb cikkéül az olcsó, 250— 300 forintos fotógépeket szánják. Harminckétezer ma­sina kerül ebben a kategó­riában a boltokba. Uj gép lesz a fénymé- rős, kisfilmes, álló ke­resővel ellátott Voszhod. Ezer forintért vásárolható. Megjelenik, s előjegyzésre kapható a kölni kiállítás egyik legnagyobb sikert ara­tott mozgóképfelvevője, a nyolcmilliméteres Lada; 5000 forintba kerül. Gumioptikás, tehát a tárgyakat közelítő, vagy távolító változata kerül hozzánk. Elegáns táskában árusítják, szűrőkkel, fény­ellenzőkkel. Hozzávaló vetí­tőket Ausztriából vásárolnak. De lesz-e mindehhez ele­gendő film? A 2x8 milliméteres anyag­ból 6000 tekercset hoz­nak forgalomba. Ugyancsak hasonló tételű erő­sítés érkezik színes fordítós diafilmből. A FORTE-gyár önmagát múlta felül, ami­kor rengeteg exportja mellett végre elegendő fotó­papírral látta el az üzlete­ket. Ök hozzák forgalomba az elkövetkezendő hetekben a három tekercset tartalmazó ízléses csomagolású film­dobozt is. A vásárlók szolgálatában bevezetik az orvosi rendel­vény nélküli szemüveg-áru­sítását. SZTK-tortúra nélkül, 32 000 olcsó fényképezőgép Forte fihncsomag szakértők jelenlétében vá­laszthatják ki a megfelelő üveget. A főváros nyolc üzleté­ben megvárható, amíg a kívánt keretben elhelye­zik. Idejében gondoltak a télre, s beszereztek síma és diopt- riás hószemüvegeket is. A kedvezményes képnagyítás is feltehetően újabb ezreket irá­nyít a fotoboltokba. Az eb­ben az időszakban nagyítta- tott minden második képet ingyen adják. t. gy. A dél-alföldi halomsíroknak semmi közük a kunokhoz és a törökökhöz A Magyar Tudományos Akadémia tervei alapján a Békés megyei Kétegyháza köz­ség határában érdekes régé­szeti kutatásokat végeztek az elmúlt hetekben. A régészek arra voltak kí­váncsiak, miről vallanak a dél-alföldi halomsírok. A szájhagyomány ugyanis a kunok és a törökök harcaival hozza összefüggésbe az alföldi halmokat. Dr. Gazdapusztai Évi másíclmilliós „hanglemeztermís“ Gyula, a történettudományok kandidátusa, a szegedi József Attila Tudományegyetem tan­székvezető docense vezette a kétegyházi ásatásokat. 22 halomsír közül egy kis­méretű, egy közepes és egy nagy sírhalmot tártak fel. Kiderült, hogy a dél-alföldi' halomsíroknak semmi közük a kunok harcaihoz, a török- dúláshoz. A kétegyházi ha­lomsírok az időszámítás előt­ti 2200—2400-as évekből szár­maznak. A leletek egykori állattartó nép életére utalnak. A sírokban arccal napkelet­nek helyezték el a halottakat s okkerfestéket raktak mellé­jük. Mi a különbség ? Osztrák szakszervezeti küldöttség járt nálunk és a Semperit gyár munkásai saját kérésükre ellátogattak a Ruggyanta Gyárba. Mind a két üzem elsősorban autó­gumikat gyárt, érthető, hogy a vendéglátók és a vendégek hamar összebarát­koztak, pillanatok alatt számtalan közös témájuk akadt. Késő délután a lá­togatás már elvesztette hi­vatalos jellegét, a beszélge­tés a fizetésre, a megélhe­tési lehetőségekre terelő­dött. A Ruggyanta Gyár egyik fiatal munkása így faggatta az egyik idősebb osztrák munkást: — Kocsid van? — Nincs — hangzott a válasz. — De ha akarnál, akkor vehetnél? — Természetesen... Ná­lunk részletre is lehet autót kapni. — És a keresetedből ki tudnád fizetni a részlete­ket? — Kis adósságba kellene vernem magam. Jobban rá­hajtanék a munkára, estén­ként vállalnék egy kis mel­lékest is. Szóval, kinyög­ném valahogy a részleteket. — Látod, ez a különbség kettőnk élete között — bó­lintott bosszúsan a Rugy- gyanta gyári munkás. — Ha akarnád, lehetne kocsid, megvan rá a lehetőséged. Én azonban nem is gondol­hatok autóra. — Nézd barátom, legyünk egymáshoz egészen őszin­ték — felelt mosolyogva az osztrák. — Van kettőnk helyzete között más kü­lönbség is. Egész nap a műhelyeket jártam és lát­tam, te is hogyan dolgozol. Ugyanilyen gépem van ott­hon, mint itt neked. Én azonban a te munkádért a Semperitnél annyit sem kapnék, hogy egy pohár szódavizet vehessek ma­gamnak. Sólyom József Jövő évi tv-újdonságok Mona Lisa és TA—675 A székesfehérvári Villamos­sági, Televízió- és Rádióké­szülékek Gyára jövőre két új tv-készüléket ad át a kereske­delemnek. Az egyik a Mona Lisa elnevezésű újdonság, a másik a hordozható magyar televíziókészülék. A Mona Llisa a népszerű Fa­vorit-család kilencedik és leg­jobb sorozata lesz. Mintasoro­zata és első, szalagszerű gyár­tása a második évnegyedben kezdődik meg. A másik újdonság, a hor­dozható televízió, a TA 675 jelet kapta. A mintapéldány bizottság is jóváhagyta a ké­— Hát, kérem, én szeretnék egy ... egy.., egy méter nyolcvan szalagot... — Lehet ripsz? — Ha lehet, mert sietnék __ N agyon édesen nevetett. Valahogy más­képpen, mint egy eladó. — Ripsz az az anyaga, kérem... Milyen színt tetszik parancsolni? Valahol hallottam, tetszik ez a szó: — Fáradt rózsaszínt kérek. A kislány üde arcocskájáról lehervadt a mosoly: — Borzasztóan röstellem, kérem, de éppen az kifogyott... — Várt, majd felde­rült az arca. — Tessék egy kicsit várni, de tényleg csak egy pár percig... Addig, ké­rem, üljön le. Néhány szót suttogott a többiekkel, majd mint a szélvész, kirobogott az üzletből. Röviddel azután nyílt az ajtó és egy na­gyon öreg néni lépett be. — Kezitcsókolom, Kovács néni — üljön le, gyorsan fújja ki magát... — elvették a szatyrát. — Kér valamit, Kovács néni? — Nem, gyerekek, csak fáradt vagyok. Zsóka hol van? — Mindjárt jön, csali kiszaladt valamiért. Mi van a vejével, tessék mondani? Még mindig goromba a nénihez? — Jaj, gyerekeim ... Elég kis vacak bolt, vevő se igen jár erre. Jó itt ülni. Nem is forgalmazhat sokat. Ezt a három kis tündért biztosan valami ősz- szakállú varázsló vezényelte ide ... Kivágódott az ajtó és lobogó hajjal, tűz­piros arccal, lihegve berobogott a Zsóka: — Ugye, hamar jöttem?!... — A szeme, az orra, még a füle is mosolygott és ragyo­gott a diadaltól —, de tessék megnézni, hogy jó-e a szín? A kezembe nyomott egy kis zacskót. Meg­néztem. Rózsaszínnek elég fáradt volt. — Szerencsém volt. A körútiban is már csak ezt a kétméteres darabot kaptam. Tet­szik örülni neki... ? És máskor is tessék el­jönni hozzánk... Kezetfogtunk és én mentem. A csendes Wesselényi utca milyen rumlis tud lenni?! Az emberek rohannak, majd fellöknek, az autók el akarnak gázolni... Ez a Sándor egy marha. De, ha mégis igaza lenne — ennek majd utána nézek — és a technika és tudomány tényleg azon fáradozik, hogy teljesen feleslegessé tegye az embert, akkor én vastag betűkkel beírom a problé­mát a kisnoteszomba ... Deák Gusztáv Bács-Kiskun megye legki­válóbb községi filmszakköre a kunszentmiklósi művelődési otthonban működik. A Kiskun stúdió nevű szak­kör tagjai szinte minden helyi­leg érdekes és jellegzetes ese­ményt megörökítenek 16 mil­liméteres keskenyfilmen. Legújabb kisfilmjükön a rendkívüL gazdag népi hagyo­mányokat őrző falu ősi pász­torjátékai elevenednek meg. Filmre vették az egykori Kis- kunság-szerte híres apaji csikó­sok lovasbemutatóját, a vir- tusos pásztorbirkózást, a hor- dóemelósi versenyt és a juhász­vetélkedőket. A kisfilmet az idei alkot­mánynapi ünnepen feleleve­nített népi játékokon forgat­ták és most mutatták be a helybeli közönségnek. EMBEREK — A technika és . tudomány manapság azon fáradozik, hogy teljesen feleslegessé tegye az embert — mondotta Sándor és ag- : resszíven nézett a szemembe, í A megjegyzés felém irányult, mert lassan ; köztudomású, milyen szenvedéllyel vetem i magam országos méretű problémákra és az ; sem titok immár, hogy néhány megoldásban i az én kezem is — néha könyökig — benne I volt. j Kell, hogy emlékezzenek, néhány éve mi­ilyen türelmetlenül reklamálták: mi lesz már i azzal az Erzsébet-híddal?! i Én beírtam a problémát a kisnoteszomba. | Az eredményt mindnyájan ismerjük, sőt I azóta már a higanygőzlámpák is kiégtek ... : Az egysínű, szélvészként száguldó vasút a i divat — dohogták a fülembe. — A mi aszt- I más kávédarálónk másfél óráig elcsoszog, ! mire Monorra ér ... í Én beírtam a problémát a kisnoteszomba. ! Mit ír az újság? öt és fél milliárdot költünk ! az idén a vasút korszerűsítésére, i — Igen, az ember lassan feleslegessé válik ! — folytatta Sándor pikirten — a repülőgé- > pék pilóta nélkül röpdösnek, a villamosok « kalauz nélkül közlekednek és az üzletek el- ! adó nélkül sáfárkodnak ... ! — Az önkiszolgálókra gondolsz? — kérdez­! tem gyanakvóan. í — Nem öregem, azokra a boltokra, ahol az ! eladók fecsegési technikája lassan kiszorítja ; a vevőket. j Ez utóbbi problémát beírtam a kisnote- S szómba, és mint egyszerű járókelő, elvegyül- 5 tem a tömegben. Ennek utánanézek ... J A Wesselényi utcában láttam egy Röltex- ! boltot. Találomra benyitottam. Három eladó- ! korú eladólány beszélgetett a pult végén. 1 Vevő nincs. Köszöntem, a legkisebb reménye ! nélkül annak, hogy ellenszolgáltatásban ré- 5 szesülök. ^ — Jónapot kívánok — mondták egyszerre $ és mosolyogtak. Rám mosolyogtak, ügy ér- ^ tem, hogy ínyük redőnyét felhúzták a foguk- ^ ról, nem harapási szándékkal. J — Mire van szüksége, uram? — kérdezte J a középső kislány és hozzám lépett. $ Meglehetősen zavarba jöttem. Erről nem ^ beszélt a Sándor. ^ Különben is mi az, hogy rövidáru? Száz- ^ nyolcvan centi hosszú vagyok... szüléket, amelynek 28 centi­méter a képátmérője. Nagy előnye, hogy súlya mindössze kilenc és fél kilogramm, ami lehetővé teszi, hogy ne csak egyik szobából a másikba he­lyezhessék át, hanem esetleg víkendházba, nyaralóba is könnyen kivihessék. A gyár vezetői arra törekszenek, hogy a hordozható készülék az üdülési idény kezdetére az üzletekbe kerüljön. Ez a hor­dozható készülék még hálóza­ti árammal működik, később tranzisztoros változatban is előállítják. Évente mintegy másfélmil­lió hanglemezt készít a Ma­gyar Hanglemezgyártó Válla­lat, amely most ünnepli fenn­állásának tizenöt éves jubi­leumát. A Qualiton-lemezek a népi demokratikus országokon kí­vül különösen Nyugat-Euró- pában, az USA-ban, Kanadá­ban népszerűek, de eljutnak Ausztráliába és Japánba is A Londonban megjelenő The Monhly Letter című ismeri hanglemez-szaklap legutóbl felsőfokú jelzőkkel méltattc a Tátrai-vonósnégyes közre­működésével készült egyik le­mezfelvételt, s azt a hónaj. legszebb lemezei közé sorolta Ugyanerre a megtisztelő listá­ra került Sebestyén Jánoi csembaló-felvétele és két fia­tal tehetségünk, Janota Gáboi és Tarján Ferenc játékáró készült lemez. A Musica Hun garica című sorozat megjele nését — mint erről a Recori and Recording című lap be számolt — a szakemberek t hanglemeztörténet egyik ki emelkedő jelentőségű esemé nyeként könyvelik el. A 1. esztendő munkáját méltón ko I ronázza Bartók összes művei­nek megörökítése hanglemez­sorozaton.

Next

/
Thumbnails
Contents