Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-15 / 269. szám

1966. NOVEMBER 15.. KEDD 5 ' A Pest megyei KRESZ-híradó novemberi számának vezér­cikkét Kelemen Mihály mér­nökszázados írta „Veszélyes időszak” címmel. Huszka Já­nos rendőralezredes nyilatko­zatában fokozott küzdelmet jelent be a szabálytalan elő­zések ellen. A Pest megyei balesetek száma a múlt évi 1417-tel szemben már október végéig elérte az 1404-et. Ä nyolcezer példányban megje­lent kis lap képben, írás­ban népszerűsít gépkocsi­vezetőket, önkéntes rendőrö­ket, akik munkálkodnak a balesetmentes közlekedés érdekében. Szellemes dr. Áfra Tamás váci orvos írása, aki CM 07—95 rendszámú Trabantját „szólaltatja meg" jugoszláviai útibeszámoiója során. A Figyelő rovat ez al­kalommal egy Jáwa motorke­rékpárost leplez le, dunakeszi i bravúroskodása közben. Ver- (senyhíradó, színes hírrovat i egészíti ki a most megjelent ' számot. —a— 417 HOLD ÚJ ERDŐ ifiéiül A Földművelésügyi Minisz­térium hozzájárult, hogy az Uj Élet Tszcs Ujhartyánban 22, Hernádon 54, az ócsai Rákóczi Tszcs 86, ugyanebben a köz­ségben az állami erdőgazdaság 180, míg Felsőpakony határá­ban 14 és fél és Gyálon 21, a Bugyi Egyesült Tszcs 40. ösz- szesen 417 és fél katasztrális holdon erdőt telepítsen. Mégpedig eddig nagyobb­részt szántóföldnek nyilván­tartott területeken, amelyek­nek talaja humuszszegény, s többnyire futóhomok. Ezek a földek a talajpusztulástól csak erdőtelepítéssel védhetők meg. Az erdőgazdaság és a tszcs a csemeték elültetését részben még az idén megkezdi. S pár év múlva a dabasi járás te­rületén zöldellnek már az új erdők. Új típusú zöldségüzlet nyílt a százhalombattai lakótelepen A százhalombattai új lakó­telepen régi kérése volt már a lakosságnak: létesítsenek egy zöldség-gyümölcs szaküz­letet. A feladatra a Dunai Kő­olajipari Vállalat pártszerve­zetének és igazgatóságának segítségével — a Pest megyei MÉK vállalkozott, méghozzá sikerrel. A közelmúltban meg­nyitott új üzlet korszerű fel­szerelésével, bőséges áruvá­lasztékával például szolgálhat A perőcsényi és a mindenese Két évig épült. Közben néha hetekig állt a munka. Hol épí­tőanyag hiányzott, hol pénz, de — csodaszámba megy ma­napság az ilyen építkezés — munkaerőben sohasem volt hiány. Pedig mindössze éppen hogy felszabadult négy fiatal kőművesből meg két ifjú se­gédmunkásból állott a községi tanácsnak az épületen dolgo­zó házi brigádja. Csakhogy a falu apraja-nagyja mind segí­tett, a szó szoros értelmében tömegmozgalommá szélesült társadalmi munkában. A járási és megyei hivata­los helyeken dicsérőleg mondják: — Peröcsény népének kul- túrszomja, művelődési vágya még a mostanában mindenütt i megszokottnál is nagyobb. Hogy valóban nagyobb, an­nak — aligha csalódunk — lelki, belső indítékain kívül főképpen a külső világgal va­ló összeköttetés nehézségé le­het az oka. Peröcsény a szobi járás 17 községe között az egyetlen, amely mindössze egy kilométeres bekötő útjának si­ralmas állapota miatt kirekedt az autóbuszforgalomból. Ez az úttalanság bizonyos mértékig elzárja a falut. Lassú szekér­rel, vagy gyalogszerrel szivá­rog befelé a haladás és a mű­veltség. Lakói mindenképpen maguk közé akarják telepíte­ni, tehát otthont emeltek szá­mára. Mégpedig erejük megfe- 1 szitésével. És november 7-én megnyitották. A vakítóan fehér épület emeletes főfalán a tisztaüveg, széles bejárat felett ezüstbetük hirdetik: Kossuth Művelődési Ház. Szó van azonban róla, rö­videsen művelődési otthon rangra emelik, körzeti otthon- j ná, mert tágas. Ezerkétszáz la­kosú faluban országszerte j sem nagyon akad ekkora palo­tája a kultúrának. Jó lenne azonban megtekin­teni belülről is ezt a művelő­dési házat, ugyan kinél lehet a kulcsa? — Varga Józsefnél, a gond­noknál — világosít fel valaki. De hol lakik? — Melyik Varga? A kultúr- ház-igazgató? — kérdezi ér­deklődésünkre megint más va­laki és amikor otthonában rá­találunk, Varga József nevetve feleli: — Én gondnok is, igazgató is vagyok, meglehet a mozi üzemvezetője is én leszek, egy­szóval mindenese vagyok a kultúrháznak. Csörög a kulcscsomó, nyílik ez üvegajtó, jókora előcsarnok tárul elénk. Jobbkézről vaslép­cső vezet az emeletre, ahol teremnek beillő szobában egyelőre mindössze egyetlen pingpongasztal áll. — Ez lesz később a körzeti könyvtár, innen látják el a tzomszédos falvak könyvtárait, *- magyaráz Varga. Mutatja a gépházat, benne két újdonatúj szélesvásznú filmvetítőt. — A megyei moziüzemi vállalat is sokat segített, két­száz széket adott, meg a füg­gönyöket és tanácsot a hang­visszaverő falborítás készíté­séhez. A terem álmennyezetét pedig beépítette. Olyan kitűnő ettől az akusztika, hogy kí­vánni sem lehet jobbat. A színpad is szép, elég nagy. Lent, a nézőtérről bal­kéz felé ajtó vezet a földszin­tes szárnyépület folyosójára. Egyik oldalán több ajtó: öl­tözők, az iroda, meg a KISZ szobája. Ez a szárny már né­hány hónapja nyitva, A női öltözőben pianínó, itt műkö­dik egyelőre a zeneiskola, 16 növendékkel. Az asztalon álló Pacsirta rádió a megyei ta­nács ajándéka. A KISZ-szobát a községi szervezet már bir­tokba vette. — A KlSZ-isták rendkívül sokat segítettek az építkezés­nél. Négy KISZ-tag, idevaló, de máshol dolgozó ifjú szoba­festő hazajött és vállalta a festési munkát. A folyosó másik oldalán te­levízióval, négyszemélyes asz­talokkal a klubszoba. — Itt üléseznek majd a szakkörök. Egyelőre ezeket még csak szervezzük. De van színjátszó csoportunk. Ennél a mondatnál Varga József szerényen lehajtja a fejét: — A színjátszó csoport vezetője, rendezője én vagyok 1938 óta. Akkor, 17 évesen összebe­szélt néhány fiúval, leánnyal, színdarabot tanultak be, elő­adták. Tetszett a játékuk az embereknek. — Nem sok akadt közöttük, aki valaha is járt igazi szín­házban. — Hát a rendező? Csodálkozó pillantás a vá­lasz. Látszik rajta, nem érti, hogyan is feltételezhető egy 17 éves perőcsényi paraszt­gyerekről, hogy abban az idő­ben valódi színházat látott volna. Nagysokára megszólal: — Nyolcholdas gazda volt az apám, nem jutott nekünk pesti kirándulásra, meg szín­házra. Először 21 éves korom­ban jártam Pesten, akkor lát­tam színházat igazi színészek­kel. A Bob herceget... — Itthon aztán maguk is betanulták? — Operettel sohasem foglal­koztam — feleli kissé sértő­dötten. Csak dráma és vígjáték ér­dekli, meg sokat olvas. Ezer­nél több könyvet őriz otthon. Már gyerekkorában sok köny­vet vásárolt. Így akadt kezé­be még akkor az első szín­darab *is. — Elképzeltem, milyen jó lenne előadni, ezzel kezdődött és azóta két év kivételével szakadatlan játszunk. trmvap 1966. november 15, kedd, Lipót napja. A nap kél: 6.48, nyugszik: 16.09 órakor. A hold kél: 10.19, nyug­szik: 18.02 órakor. további hasonló üzletek léte­sítéséhez. Több ésszerű újítást alkalmaztak, amely meggyor­sítja a vásárlást és a kiszolgá­lást: hagyma és burgonyakiön- tők szolgálják ezt a célt, a kü­lönböző terményeket, higiéni­kusan, műanyag tálcákon he­lyezték el. A babot, borsót, mákot, egyebeket pedig kira- katszerűen, üveges konzolok­ban tartják. Amikor 61—62-ben megkez­dődött a fiatalok elvándorlása, abbamaradt a színjátszás is. De aztán maguk a fiatalok mentek Vargához, folytassák, kezdjék el megint. Azóta szombat, vasárnap, ünnepe­ken, amikor itthon vannak, próbálnak, előadást tartanak. — Persze, csak a fiatalok, legfeljebb harminc éves koru­kig. Akkor aztán — ez régi szokás — abbahagyják. Most már én is csak rendezek. Igaz, hogy szilveszterkor a régi gárda velem együtt fellép a kabaréban, meg, ha a nőta- nács rendez valamit. Az asz- szonyok olyankor ráparan­csolnak kiöregedett műkedve­lő férjükre, muszáj játszani. Az egykori színésznők is fel­lépnek. Természetesen Varga József sem csak magát, a íüldet is művelte. Büszke, hogy harmadik volt Perőcsényben, aki málnát te­lepített 25 éve. Volt aztán tszcs-elnök, később az Április 4. Tsz állattenyésztést brigád- vezetője. Amikor harmadéve elkezdték építeni a művelődé­si házat, a községi tanács rá­bízta az ellenőrzést, közben azonban a téglát is hordta és új színműveket tanított be csoportjának. Most pedig, hogy az építkezéssel nincs többé gondja beiratkozott a megyei színjátszó stúdióba. A szép új kultúrházba tanult rendes» illik. Azért. Filozófia — Csak annak adok köl­csönt, aki nekem rokonszen­ves. De nekem nem rokon­szenves, akinek adni kell. (Pásztor karikatúrája) A rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH RÁDIÓ 8.2»: Dvorzsák operáiból. 8.50: Jól történt? 9.00: A Gyermekrá­dió műsora. 9.40: Bach-művek. 10.10: Részletek Teleki József úti­naplójából. 10.30: Humor és mu­zsika. 11.00: Iskolarádió. 11.35: Kö­rösi Marianne és Bojtor Imre énekel. 12.15: Sybill. Részletek Jacobi-Martos operettjéből. 13.03: Egy földmunkás naplójából. Veres Péter írása. VII. rész. 13.18: Zene­kari muzsika. 14.15: Az Ifjúsági Rádió műsora. 14.35: Az MRT Gyermekkórusa énekel. 14.45: A Gyermekrádió műsora. 15.10: Ma­gyar rokokó dalok. 15.19: Arcké­pek útközben. IV. 15.29: Fuvola és gitár . . . 16.24: Rádióiskola. Törté­nelem: „A zavaros korszak.” 17.08: Villanófényben. 17.13: Emlékezés Mező Imrére. Dokumentum-mű­sor. 18.00: Könnyűzenei híradó. 18.40: Operettdalok. 19.30: A Szabó­család. 20.00: Charles Munch ve­zényel. 21.10: Szórakoztató muzsi­ka. 22.25: Magyar nóták. 23.00: Me­ditációk. 23.10: Kamarazene. 23.30: Angot asszony lánya: Operett­részlet. 0.10: A Magyar Rádió és Televízió énekkarának új felvéte­leiből. PETŐFI RADIO 10.00: Verdi: Simone Boccaneg- ra. Háromfelvonásos opera. Köz­ben: 11.26: Az igazság. Elbeszélés. 12.41: A falurádió műsora. 12.56: Szüreti bál. Népdaljáték. 13.30: Billy Butterfield trombitál, Sebes­tyén Ernő hegedül. 14.08: Gianni Poggi énekel. 14.33: Ficshor: Az Alpoktól délre — szvit. 14.50: Vá­rosrendezés és elektronika. Ri­portműsor. 15.00: Tánczenei kok­tél. 15.45: Hegedűmuzsika. 16.05: A kirakat mögött. Filmzene. 16.20: Feleki László aforizmái. 16.22: Szórakoztató zene nyugdíjasok­nak. 17.00: Táncdalok. 17.10: Két novella a szerelemről. 17.25: Dél­utáni frissítő. 18.10: Teresa Ber­ganza és Nicolae Herlea énekel. 18.35: Beszélgetés dr. Marx György egyetemi tanárral. 19.00: Hangver­seny a stúdióban. 19.40: Schirmer: Fekete arany — szvit. 20.30: Köz­vetítés a Pilvax étteremből. 21.00: Magyar Parnasszus. 21.46: Szimfo­nikus hangverseny. 22.34: Látoga­tás az Ifjúsági Színpadnál. 22.49: Idrányi Iván együttese játszik. URH 18.05: Hanglemezparádé. 19.00: Maros Rudolf: Euphonia II. 19.13: Richard Strauss. Operaest. 20.00: Marais-i Fesztivál 1966. Vonósné­gyes hangversenye. 21.15: Szirmay Márta énekel. 21.29: Vivaldi: La Stravaganza. 22.32: Wolf-dalok. TELEVÍZIÓ Iskola-tv: 8.05: Orosz nyelv. 9.00: Környezetismeret. 9.55: Kémia. 11.10: Történelem — ismétlések. 13.35: Orosz nyelv. 14.30:. Környe­zetismeret. 16.20: Történelem. 17.20: Magyar Hirdető. 17.35: Hét- mérföldes kamera. 17.50: Hírek. 17.55: Dokumentumfilm dr. Mün- nich Ferencről. 18.40: A Hét köny­vel. 13.45: Esti mese. 18.55: Színhá­zi jegyzet. 19.05: Shakespeare: Szeget szeggel. (A pécsi Nemzeti Színház előadása. — A szünetben: 20.25: Tv-híradó. 21.35: Újoncok között. (Helyszíni közvetítés.) 22.05: Tv-híradó — 2. kiadás. Keleten erősen felhős idő, már kevesebb esővel, havas esővel, a hegyeken havazással. A Dunántúlon felhőátvonulá­sok, legfeljebb jelentéktelen hószállingózással. Mérsékelt, a Dunántúlon élénk északi- északkeleti szél. Elsősorban nyugaton további éjszakai fa­gyok. A hőmérséklet alakulá­sában lényeges változás nem lesz. A legmagasabb nappali hőmérséklet plusz G fok kö­rül. — Megyei tanácstagok fo­gadóórái és beszámolói. Ma délelőtt 10 órakor Kun Fe- rencné Abonyban fogadó­órát, Kiss Tiborné Tatár- szentgyörgyön este 7 órakor beszámolót tart. Holnap Te- aás József né Ácsán tart be­számolót. — Budapesten a X. kerü­leti Maglódi út és Szlávy utca kereszteződésében levő villamosmegállóban egy mozgó 37-es villamosról le­lépett Kajek Rozália 19 éves szentmártonkátai lakos és a pótkocsi kerekei alá került. A mentők életveszélyes ál­lapotban szállították kórház­ba, ahol rövid idő után meghalt. — Albertirsa és Pilis kö­zött a Debrecen felé tartó gyorsvonatból kiesett Huszti József 18 éves segédmunkás nyírbátori lakos és sérülésé­be a helyszínen belehalt. 50 ÉVE, 1916. november 15-én halt meg Henry Sienkiewicz Nobel-díjas lengyel író. A varsói egyetem elvégzése után újságíró lett és ugyanakkor pompás kritikai realista felfogású novellákat írt. 1876-ban lapja Észak-Amerikába küldte tudósítónak, nagyszerű megfigyelőképcsségéről tanús­kodó útirajzaiban éles kritiká­val mutatta be a „korlátlan le­hetőségek” világát. Viszonylag elég későn, 38 éves korában írta meg első regényét, majd na­gyobb utazást tett Afrikában. Korai realista korszaka után fordulatot vett addigi szemléle­te, utolsó regénye pedig már támadás a haladó erők ellen. Sienkiewicz eleven meseszövő, kiváló korfestő, gondos sti­liszta. Nagyszabású történelmi regényei révén már a nyolcva­nas évek derekán hazája legün- nepeltebb írója lett. A cári cen­zúra eltiltotta, hogy regényeiben a lengyel történelem dicső nap- jaif elevenítse fel, így fordult tárgyért a hanyatló Róma és az öskereszténység korába. Megírta világhírű regényét, a „Quo va- dis”-t, amelyben jelképesen kí­sérelte meg kifejezni a lengye­lek szabadságvágyát. — Nagy érdeklődéssel fo­gadták a pócsmegyeri asszo­nyok a nőtanács „Egészség, szépség” címmel tartott mi­napi előadását. Hatvan asz- szony hallgatta meg dr. Ré- pássy Dénes bőrgyógyász előadását a bőrápolásról, s dr. Répássy Dénesné előadá­sát a korszerű arcápolásról. — A szülői munkaközössé­gek és az iskola együttmű­ködését, az idei tanév ezzel kapcsolatos feladatait be­szélték meg közös tanácsko­zásukon tegnap a ceglédi járás nőtanács-titkárai és szülői munkaközösségi veze­tői. — Október végén vas­műszaki boltot nyitott Kó- kán a helyi földinűvesszö- vetkezet. CSŐD Gigi mindenkire megjegy­zést tesz. Gigi az anyja sze­rint borzalmas. Meg kell őrül­ni, amikor ilyeneket kérdez: „Anyu, miért van annak a bácsinak egy lába?” Az anyja nem győzi nekj magyarázni: — Kislányom, ez nem illik. Ha látsz valamit, jegyezd meg, és otthon majd megbeszéljük. Mennek a villamoson. A gyerek az anyja ölében ül, amikor felszáll egy nő, akit irgalmatlan nagy orral áldott meg a természet. Az anya is megfeledkezik magáról, s né­zi a nőt. „Te úristen! Hogyan lehet valakinek ekkora orra!” Egy pillanat műve az egész, mert rémülten veszi észre, hogy a gyerek is a nő orrát tanulmányozza. — Nézd, kislányom — mu­tatja kétségbeesetten — nézd, ott az utcán, hogy szaladnak a fák. A gyerek kinéz az ablakon, aztán ismét vissza a nőre, változatlan csodálattal csügg az arcán. — Anyu — harsogja végül — ennek a néninek az orrát otthon majd megbeszéljük. (dékiss) Asszonyok klubja Két községben avattak va­sárnap délután asszonyiklubot a megyében: az egyiket a da­basi, a másikat a budakeszi nőtanács hívta életre, a közsé­gi művelődési házban. A jól sikerült megnyitó műsoros dél­utánt követően, mindkét klub­ban havonta egy alkalommal tartanak majd klubesteket, ér­dekes előadásokkal, könyvan- kétokkal, kulturális műsorok­kal. — Megkezdődött Vácott az új révállomás építése, amely a tervek szerint jú­nius 30-án fejeződik be. MELEGEN JAVASLOM Amikor belépek reggel hi­vatali szobámba, forró hullá­mokat lehel az arcomba a ra­diátor. Ha most gladiátor lennék, ezt a több mázsás öntöttvas-harmonikát mér­gemben kivágnám az abla­kon. De nem vagyok — o ra­diátor tehát marad. Afféle íróember vagyok, akinek leggyakoribb fizikai erőki­fejtése az, amikor a tolla kupakját lecsavarja. A ra­diátor elzáró csavarját meg se tudom moccantam. Te­hát a hőség is marad. Márpedig vagy én, vagy a radiátor — egyikünknek mennie kell! A radiátor nem mozdul, könyörtelenül pö­fékeli gőzfelhőit a sarokban. Megyek vidékre. A könyör­telen, hideg valóságba. A radiátortól felhevülten, a me­nekülés hevével ülök fel a gödöllői HÉV-re. Itt sem stimmel valami, a hév, ami­vel érkeztem, nem akar csil­lapodni. Lenézek a pad alá. Mintha valami gonosz kéz egy-egy pokolgépet dugott volna alánk, kerek alatto­mos kis vasszerkezetek vi­gyorognak a székek alatt — és okádják a meleget. Mi­csoda tréfa! Az utasok ingre vetkőznek. Es újra felöltöz­nek, mert csak derékig »an olyan meleg, de onnan lefelé aztán nagyon. Az ülés be­kapcsolt főzőlaphoz hason­lít, ehhez hasonló odaadás­sal utoljára az inkvizitorok melegítették ügyfeleiket. Ám ha ez a fűtés ilyen ál­talános jelenség, valószínű­leg törvényszerű. így kell fűteni, mert bizonyára így egyszerű, tehát így gazdasá­gos. Na igen, csak ezek az olcsó dolgok mindig olyan kényelmetlenek. Persze ez az egész meleg ügy kétol­dalú. Ha most mínusz 20 fok lenne az utcán, ezeken a HÉV-főzőlapokon, vagy a radiátorok mellett éppen jól éreznénk magunkat. Sajnos most elég langyos az idő. Hiába, az időjárásra nem lehet számítani: , végzetes, értelmetlen rendszertelenség. Nekünk, értelmes embe­reknek kellene beavatkoz­nunk. Megoldani végre, hogy a fűtés kezdetének meg­felelően elő tudjuk állítani azo­kat az időjárási körülménye­ket, amelyek pontosan ellen­súlyozzák a fűtőtesteket. Ta­lán befolyásolni kellene a nagyobb interkontinentális légáramlatokat, vagy az idő­járással kellene valami ra­vasz cselt csinálni, például fokozatos kapcsolót kellene szerkeszteni rá! Valami sza­bályozót, vagy mit tudom én— Ez csak egy ötlet, részleteit érdemes lenne kidolgozni. — D. J. — Mindazoknak a rokonoknak, ismerősöknek, szomszédoknak, a ceemöi Rákóczi Tsz vezetőségé­nek és tagságának, akik szere­tett Jó férjem, édesapám, Ob- rácz Nagy József temetésén megjelentek, részvétüket nyilvá­nították, sírjára koszorút he­lyeztek. ezúton fogadják hálás köszönetünket. özv. Obrácz Nagy Józöefné és fia. Hálás köszönetünket fejezzük ki rokonainknak, ismerőseink­nek, szomszédainknak, akik fe­lejthetetlen jő édesanyánk, nagyanyánk: Szilágyi Ferencné szül. Orosz Judit temetésén megjelentek, részvétükkel nagy bánatunkban osztoztak, sírjára koszorút, virágot helyeztek. A gyászoló család. Ezúton fejezzük ki hálás kő- szonetünket rokonainknak, jó ismerőseinknek. jó szomszé­dainknak a Dohánykisáj'ug dol­gozóinak, akik szeretett jó édes­anyánk, nagyanyánk és testvé­rünk: özv. Rózsa Sándorné szül. Asztalos Lidta temetésén meg­jelentek. részvétükkel bána­tunkban osztoztak, sírjára ko­szorút. virágot helyeztek. A gyá­szoló család. Ezúton mondunk köszönetét mindazon roknok-.iak. kartár­saknak. ismerősöknek, akik szeretett férjem, illetve édes­apánk Biczó György temetésén megjelentek. Gyászoló család.

Next

/
Thumbnails
Contents