Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-13 / 268. szám
10 PEST megyei 1966. NOVEMBER 13., VASÄRNAP Heti jogi tanácsaink A kerítés építéséről... A szerződéses fűtök járandóságáról... házat fűt, napi 12 órában. Azt kérdezi: a munkabér tekintetében, mivel többet, mint 8 órát dolgozik, jár-e felemelt munkabér, és azt melyik rendelet írja elő? A fűtők munkabérével kapcsolatban a 2/1958. Mü. M. számú rendelet rendelkezik, amely légköbméterenként fűtött terület után állapítja meg a fűtők bérét. A felemelt munkabér vonatkozásában az 5/1964 (VII. 29.) Mü. M. számú rendelet az irányadó, amely kimondja, hogy a felemelt munkabér akkor jár, ha a dolgozó legalább 12 órát fűt. Mivel nem tudjuk ez utóbbi olvasónk mennyi légköbméter területet fűt, ezért a munkabér összegét megállapítani nem tudjuk. Annyit azonban közölhetünk, hogy az így megállapított fűtői bér sem lehet magasabb a melegvízszolgáltató berendezés kezeléséért és a salak felhordásért járó bér figyelmen kívül hagyásával, havi 1700 forintnál, a napi 12 órán keresztül az előírt átlag hőmérsékletet biztosító üzemeltetés esetén 2200 Ft-nál, Felhívjuk a figyelmét a fenti olvasónkon kiviül F. J. és K. J. kisíarcsai olvasónknak is a 2/1966 (III. 31.) É. M. számú rendelkezésre, amely a szakmai képesítésről, alkalmazási feltételekről rendelkezik. Ez utóbbi két olvasónk is kevesli munkabérét, más munkaterületen dolgozó fűtők magasabb bérére hivatkozik. Az általános rendelkezések szerint egy fűtő általában csak egy hőellátási berendezést kezelhet. Több központi berendezést akkor, ha a kazánok ösz- szes fűtőterülete a száz négyzetmétert nem halad ja meg, és a berendezések folyamatos kiszolgálása, továbbá a biztonsági követelmények megtartása biztosítható. Ez utóbb hivatkozott rendelkezés részletesen felsorolja a fűtői feladatokat is. Hely hiányában nincs lehetőségünk a rendelkezés részletes ismertetésére, ezért azt tanácsoljuk, vásárolják meg a Magyar Közlöny ez évi 22. számát (Bp. V., Bajcsy- Zsiiinszky út. 76.). Dr. M. J. KEDDEN: MEDOSZ-tanácskozás November 15-én kedden ösz- szeül a MEDOSZ Pest megyei bizottsága és megtárgyalja a mezőgazdasági üzemek szociális, kulturális helyzetét, illetőleg az ezzel kapcsolatos beruházási problémákat. Szó esik a tanácskozáson az állami gazdaságokban, a gépjavító állomásokon, az erdő- és vad- gazdaságokban működő társadalmi bíróságok tevékenységéről is. Mivel f üthet link? Elegendő brikett és szén ® Koksz és fa igazolás- nélkül ® Megszűnik az árukapcsolás • Javaslat a fuvaruzsora ellen Évről évre, mindig visszatérő kérdés: lesz-e elegendő tüzelő, hogyan tudják meleggé varázsolni a fagyos téli hónapokban a családi otthonokat? Válaszért ismét csak a Újdonságok — ínyenceknek A Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet tejtermékbemutatót rendezett Győrött. A meghívott kereskedelmi szakembereknek több újdonságot tálaltak fel. így háromféle ízesített túrót, háromféle tejzselét, és két újabb fajta sajtot. A mazsolával, vaníliával ízesített túró 10 dekás csomagolásban kerül majd forgalomba. Az ízesített túró és az újabb sajtok már e hónapban az üzletekbe kerülnek. A tápláló tejzselék árusítását később kezdik meg. A képen: az ízesített tejzselék. Budapestvidéki TÜZÉP igazgatójához, Ipacs Lászlóhoz fordultunk. s Íróasztalán részletes és pontos kimutatások, ezekből adta meg a választ. — Ebben az évben, januártól számítva, összesen 52 ezer vagon fűtőanyag — szén és tűzifa — került november elsejéig forgalomba Pest megyében. Ez a mennyiség azonos a tavalyival. Elegendő ez a mennyiség, ha hosszú lesz a tél? — Az idén mindenféleképpen biztosítani tudjuk az ellátást: mennyiségileg is és ösz- szetételben is. A még hátralevő időszakban, egészen jövő év márciusáig, 25 ezer vagon tüzelő áll rendelkezésünkre. Miből mennyit, milyen fajta tüzelőt lehet vásárolni? — Rendelkezésünkre áll mintegy 10 ezer vagonnyi jó minőségű — hatezer kalória értékű — hazai brikett. Ezenkívül szén 14 ezer vagonnal, méghozzá jó fajta borsodi, be- rentei, tatai és dorogi. Ezek átlag 3800 kalória értékűek. Ezt nevezik általában háztartási szénnek? Megtörtént, a múltban, hogy túl sok volt a kő benne. Most milyen a minőség? — A háztartási szén meghatározás már megszűnt. Külön- külön tüntetik fel az árusító helyeken a szén származását. Valóban igaz, az elmúlt években, sok panasz volt'a szénre. Idén viszont az egész mennyiség jól égő, kevés salakot adó. A kifogásolt köves szén árusítását teljesen megszüntettük. Űgyis, mint vásárlónak az a véleményem: a jelentős áremelés után teljesen jogos a fogyasztónak az a kívánsága, hogy megfelelő minőségű árut kapjon a pénzéért. — Ezt én is természetesnek tartom. A változás egyébként tapasztalható a kereskedelem szemléletében. Példaként említem: megszűnik az árukapcsolás, mindenfajta szenet küöntödei technikusokat, forgácsoló technikusokat, ezenkívül öntödei szakmunkásokat, betanított munkásokat, segédmunkásokat, valamint horizontál- és csúcsesztergályosokat, marósokat, lakatosokat, autogén- és villanyhegesztőket, raktári segédmunkásokat FELVESZÜNK Fizetés: kollektív szerint. Könnyűipari Alkatrészgyártó és Ellátó Vállalat 7. számú Gyára. Vác, Temető út 8. | GYURKÓ GÉZA: ! EGYÉBKÉNT, I AZ A VÉLEMÉNYEM... $ ^ ... hogy akinek az isten hivatalt X adott, ad hozzá dinnyét is. Vagy mál- X nát. Esetleg bort, búzát és természete- X sen békességet otthon az asszonynál, :! mert, hogy milyen ügyes, okos, kis csa- í; Idájáért törődő férjecskéje van neki. SMerf a férjecske, esetleg vállalati komcsin, esetleg vállalati ellenőrzésen, eset- X leg —, de ez már tényleg esetleg — ön- Xköltségi áron szerzi be télire az almát, ^ vagy burgonyát, sőt, a hízónak valót, § nyáron át, tavasztól őszig, meg ami kell X a háztartáshoz. X Szó sincs itt korrupcióról, csak po- ^ tyázásról. A szövetkezeti elnök, vagy ^ más, a „természethez” közelebb élő, olcsóbb szerv tudja, hogy az illető elvtárs, S kartárs szorgalmas, becsületes ember, kdemizson bor nélkül, fél kocsira való ^ görögdinnye nélkül is elintézi az elintézni valókat. Ám, lehet, hogy a diny- ^ nyéért jobban és gyorsabban? Ezt ne- X héz lenne eldönteni, de ilyesmi is elképzelhető — néha. A legtöbbször csak X egyszerűen arról van szó, hogy az Xilyen mondjuk ki — potyaleső és különböző beosztású gépkocsiutasokat, avagy ^ napidíjas vonatjegyeseket illik megvendégelni. Ami egymagában még nem flenne baj, mert bizonyisten elhiszem, $hogy egy embernek adott egyetlen gö- Xrögdinnyétől nem lesz szegényebb a X szövetkezet, vagy az állami gazdaság. ^A bibi csak ott van, hogy nem egy, X hanem több emberről van szó, és leg- Xtöbbször nem egy, hanem fél kocsira Xvaló dinnyéről, hogy a dinnyénél ma- ^ radjunk. X Az effajta potya adom-kapom kapcso- X latot aztán úgy megszokták többen és X több termelő szerv, hogy az effajta már ^ korántsem baráti ajándékozásnak se X vége, se hossza, se kilója, hanem csak ^mázsája. Nosza, kapják csak rajta a ^szövetkezeti tagot, amint kosárnyi sző- %lőt visz haza a közösből, az állami gazdasági dolgozót, hogy kukoricát „gyűjtött”, egy zsákravalót a hízónak — van érte fegyelmi becsülettel. Mint ahogy az is jár érte! Aki értelmetlen ajándékot osztogat, annak nem jár fegyelmi, aki elfogad, annak meg hogyan adhatna, mondjuk egy szövetkezet?! Más szervtől, a felsőbb szervtől jött, annak adni illik — természetesen nem fegyelmit. Hogy ezt az illemet ki találta ki, hol van erre az illemre paragrafus, hol szövegezték meg a potyázok tízparancsolatát, arra a világon senki választ nem tud adni, mert ugye, ez szokás nálunk. Szokás lett nálunk a közösből adni és a közösből elfogadni. Adna-e fél autóra való görögdinnyét a szövetkezeti elnök, vagy a brigádvezetö a háztáji termésből? Egy fenét adna. Legfeljebb jó barátnak, jó ismerősnek egyet, de szépet. Elfogadna-e a szocialista átszervezésről pattant potyázó tíz liter bort, vagy húszat egy szövetkezeti paraszttól? Dehogy fogadna! Egy pohárral, kettővel, baráti szóra, az más; de tíz, húsz liter: még korrupciónak tűnne. Es érdekes, amint „összeáll” a szövetkezeti tagság, amint a közösről esik szó, avagy éppen az államéról, akkor sokan bőkezűen adnak, mert úgy illik, s jó néhányon szemrebbenés nélkül elfogadnak, mert miért ne. Jó az otthon, ha ingyen van. Egyébként az a véleményem, hogy hazám csak volt a hárommillió koldus országa, s tettünk, teszünk, nem is keveset, hogy a tízmillió —, ha a fiataloknak hinni lehet, lesz az még több is — boldog ember országa legyen. S akkor, ni, itt van az új koldusok serege. Becsületes fizetéssel, nemegyszer állami kocsival, szabónál csináltatott ruhával, napidíjjal (tudom, hogy kevés, de nem ennyire), ügyintézés ürügyén ellenőrző koldulást végeznek hazám kies tájain — tájankint és érés szerint. Mert jó, rendben van, mindenki úgy járatja le magát, ahogyan az neki és nevének jólesik, de az már mégiscsak furcsa, hogy ötven kiló, vagy még kevesebb almáért, egy kosár szőlőért lejárassa az intézményt, ahol, és az eszmét, amiért dolgozik. Mert, aki koldulni akar, kolduljon a ion, onauoan meg lengi vasa rolni. Jogosan kifogásolták a; előző állapotot. Változtattunl rajta, ebben az idényben mái új elvek érvényesülnek. Eddig a koksz és a fa csak külön tanácsi igazolás, kiutalás alapján volt kapható. Most mi a helyzet? — Ez igen merev, helytelen gyakorlat volt. Lehet, hogy egyes helyeken még előfordul, de ezen is változtatunk. Kokszot és tűzifát a jövőben éppúgy, mint a többi tüzelőfajtákat, bárki vásárolhat. így végre megszűnik azoknak a hátrányos helyzete, akik időben gondoltak a tüzelő beszerzésére és mégsem (kapták meg mindig azt, amit szerettek volna. Már bevezettük: minden TÜZÉP-telepen kötelesek a vásárlókat abból az áruból, tüzelőfajtából kiszolgálni, ami jelenleg ott van. Ebből következik az is, hogy megszűnik az előjegyzés. — Beváltották-e már a kedvezményesen fizethető SZOT-utalványokat? — Bár idén több utalványt bocsátottak ki, mint tavaly, kevesebb volt az igénylő. Természetesen már mindenki megkapta az utalványokra a tüzelőjét, összesen 111 ezer utalványt váltottunk be, 9 ezerrel kevesebbet, mint tavaly. Megvan a magyarázata. A tüzelőárak emelkedése előtt mintegy hétezer vagonnal előre vásárolt a lakosság, még olcsóbb áron. — A mezőgazdaságban dolgozók, a tsz-tagok hogyan tudják beszerezni tüzelőjüket? — Tapasztalatunk szerint még nem vásárolták meg a teljes szükségletet. Ennek anyagi okai is vannak. Éppen ezért jónak tartjuk az abony. példát. Itt a termelőszövetkezetek összeírták a tagság körében, kinek, mennyi tüzelőre van szüksége, és a listát átadták a TÜZÉP-telepnek a vételárral együtt. A zárszámadásig előlegezték ezt az ösz- szeget a tagoknak. Abonybar. rövid időn belül 400 tsz-tag jutott hozzá így még a té. beállta előtt a fűtőanyaghoz Jó kezdeményezés, másutt is követhető. — Minden évben sok a § panasz a szállításra, rész^ ben azért, mert vontatott, ^ részben pedig, mert túlsá^ gosan drága. Idén mi a & helyzet? s | — A tüzelő kiszállítása edS dig általában folyamatos volt. S De még mindig sok a panas. S a magánfuvarosokra, drágán ^ mázsánként 6 forinttól 16 fo- ^ rintig terjedő árért szállíta $ nak. E téren a tanácsoknál ^ kell rendet teremteniük. Egy § egy községen belül szabályoz- ni kellene a fuvardíj-tételeke | és természetesen, ellenőrizn. S Ez fontos lenne, mert még § idén 14 ezer vagon tüzelő előszállítására kerül sor a megyé- Ő ben. És amikor beáll a hideg Ő s nagyobb lesz a kereslet, fo- Ő kozódik a spekulációs lehető - | ség. Persze, a vásárló számá Ő ra is jobb, ha korábban vesz. Ő meg a tüzelőt, még akkor, h; Ő egy időben , népi jelentkezii 8 túlságosan sok igény a szállí- 8 tásokra. Így nem kell annyi. 8 várni és olcsóbb is. Jó meg- Ő oldás, ha a tsz-ek bekapcso- Ő lódnak a tüzelőszállításba, hz X szabad fuvarozási kapacitásu- Ő kát, teherautóikat, vontatóika; Ő és fogataikat e célra rendel- Ő kezésre bocsátják. Erre is var s példa. Pomázon és Monoron e % tüzelő árának befizetésekor t X fuvardíjat is kifizetheti a vá- | sárló, és a tsz-ek szállítóesz- I közeivel időben megkapja az Ő árut. A díjtételek jóval ol- Ő csóbbak, mint amit a magán- Ő fuvarosok kérnek. Hozzáte- Ő szem, a tsz-eknek így is kifi- Ő zetődik a szállítás. Ő A válaszok közérdeklődésre i tarthatnak számot! Csak he- X lyeselni lehet a kereskedelem X megváltozott szemléletét és t X néhány jó kezdeményezés it X várja a követőket. 5 Hetesi Ferenc Pál / saját szakállára, de ne a népgazdaság i kárára, a nem koldulok óriási többse- \ gének rovására, becsületének hitelére, j Baráti ajándék ellen beszélek én? De- \ hogyis. Van, volt és lesz olyan eset, \ amikor valóban személyes ismeretség, \ jó barátság révén, ki mit tud adni, ad j a másiknak, jó szívvel, örömmel, az! adás baráti érzésével. Sőt, még akkor se i történik semmi, ha valakit valahol,; mert tényleg gyorsan és serényen segí- \ tett valami nehéz ügyben, szerényen, \ de szívesen megvendégelnek. Aki ez \ ellen emel szót, az a normális emberi ! hála, a barátság, az egymás iránti meg- ! becsülés ellen emelné fel — bizony — ] ostobaságnak tűnő szavát. De más a barátság és más a potyázás. i Más a hála valamiféle szerény kifeje- i zése és megint más a már szinte mód- \ szeres, a háztartás könyvelésében rend- \ szeres bevételként szereplő koldulás. A \ magyar forintnak mind több országban, \ s mind több világrészen jött meg és jön \ meg a becsülete. Csak éppen nálunk j felejtenék el egyesek, hogy a forint bel- > földön is fizetési eszköz, amit munkáért > adnak, hogy a szükségleteket beszerez- \ zék érte? A dinnyét is, a bort is, a csir-! két is, meg a tojást is. Ha ezeknek a keveseknek — mert : szerencsére kevesen vannak — azt ta-! látnánk mondani, hogy guggoljanak le i az utcasarkon — vadonatúj nyúlszőr-1 kalapjukban — koldulni, feljelentené- j nek becsületsértésért. Forintot kapni, j az szégyen. Forintban kifejezhető potya- « árut kapni, az összeköttetés. Olyan lo- j gika ez, amelyen legszívesebben nevet- \ ne az ember, ha nem kapna fanyar ízt \ a szája a potyázás vackor ízétől. Egyébként az a véleményem — írtam \ bevezetőben, hogy akinek az isten hi-j vatalt ad, az ad hozzá dinnyét is. Sze- \ rencsére nem egészen így van, illető- < leg csak így is van. Nálunk a hivatalt \ a nép adja, a tudást is meg lehet sze-! rezni, a munkával a pénzt is — s ezt X csinálja nálunk vezető, beosztott, a leg- \ többje. De tegyük a kezünket a szí- \ vünkre: valóban nem kellett volna \ ezeket a sorokat megírni, mert ilyenek * nincsenek? Ha egy van, már megérte. Es, ha csak \ egy lenne! S Melyik szomszédnál kell kerítést építenie? Sz. K. albertirsai lakosnak van egy háza, 600 négyszögöles teleikkel. Vitája van az eiső szomszédjával a kerítés építését illetően. írja, hogy a hatsó szomszéd felőli telekrészét ő bekerítette. Az első szomszéd felől viszont nincs kerítés. Az első szomszéd szerint neki kell ezt a részt is bekeríteni, s a vita eldöntését tőlünk kéri olvasónk. I. N. vecsési olvasónk pedig hasonló problémájában azt kérdezi, hogy a kerítés fenntartásának a költsége kit tersei? A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy ha a földeket terítés választja el egymás- lói, ennek használatára a izoms’zédok közösen jogosuljak. A fenntartással járó költségek a szomszédokat olyan irányban terhelik, amilyen irányban őket a jogszabály a terítés létesítésére kötelezi. A szomszédok kerítéslétesítési cötelezettségére vonatkozóan íz építési szabályok az irányidók, amely szerint a telek, tulajdonosa a teleknek az úttal íárhuzamos homlokvonalát, íz útra merőleges jobb oldali határát, továbbá a telek hátsó határvonalán a jobb oldali lelekhatártól a telek közepéig erjedő telekhatárt köteles beteríteni, illetőleg a kerítést ienntartani. > Leveléből azt állapítottuk neg, hogy olvasónk a szabá- yoknak megfelelően, a hátsó szomszéd felőli részt (az útra nerőleges jobb oldali határát) >ekerítette, és mivel a vita az :lső szomszéddal van (az útra nerőleges bal oldali határ- ész) ezért annak bekerítése az úső szomszéd kötelessége. Mennyi szabadság és munkabér illeti meg a szerződéses fűtőket? Z. N. váci olvasónk írja, íogy hat hónapra alkalmazták ütőnek. Naponta 12 órát dol- ;ozik, és vita merült fel a nunkaadó és közte, a szabadág tekintetében. Azt kérdezi »lvasónk, megilleti-e őt a sza- ►adság, és mikor jogosult azt d venni? A Munka Törvénykönyve zerint, minden ledolgozott teles naptári hónap után a dol- ozót 1 napi szabadság illeti neg. Tehát olvasónk esetében lovember 1-től március 31 lapjáig terjedő öthónapos időt ehet figyelembe venni, mivel . fűtési szezonra tekintettel október 15—április 15) két fél tört” hónap után nem illeti neg a szabadság, összesen teát öt nap szabadság járandóága van, amit éppen a mun- a jellegére tekintettel termé- zetben nem vehet ki. A válla- at pénzben köteles megvál- ani, s a havi ..fizetés arányáén kell a szabadságot kifizet- i. Itt válaszolunk Z. I. abonyi Ivasóniknak is, aki Budapes- sn két központi fűtéses lakó