Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-13 / 268. szám

10 PEST megyei 1966. NOVEMBER 13., VASÄRNAP Heti jogi tanácsaink A kerítés építéséről... A szerződéses fűtök járandóságáról... házat fűt, napi 12 órában. Azt kérdezi: a munkabér tekin­tetében, mivel többet, mint 8 órát dolgozik, jár-e felemelt munkabér, és azt melyik ren­delet írja elő? A fűtők munkabérével kap­csolatban a 2/1958. Mü. M. számú rendelet rendelkezik, amely légköbméterenként fű­tött terület után állapítja meg a fűtők bérét. A felemelt mun­kabér vonatkozásában az 5/1964 (VII. 29.) Mü. M. számú rendelet az irányadó, amely kimondja, hogy a felemelt munkabér akkor jár, ha a dol­gozó legalább 12 órát fűt. Mi­vel nem tudjuk ez utóbbi ol­vasónk mennyi légköbméter területet fűt, ezért a munka­bér összegét megállapítani nem tudjuk. Annyit azonban közölhetünk, hogy az így meg­állapított fűtői bér sem lehet magasabb a melegvízszolgálta­tó berendezés kezeléséért és a salak felhordásért járó bér figyelmen kívül hagyásával, havi 1700 forintnál, a napi 12 órán keresztül az előírt átlag hőmérsékletet biztosító üze­meltetés esetén 2200 Ft-nál, Felhívjuk a figyelmét a fen­ti olvasónkon kiviül F. J. és K. J. kisíarcsai olvasónknak is a 2/1966 (III. 31.) É. M. számú rendelkezésre, amely a szak­mai képesítésről, alkalmazási feltételekről rendelkezik. Ez utóbbi két olvasónk is kevesli munkabérét, más munkaterü­leten dolgozó fűtők magasabb bérére hivatkozik. Az általános rendelkezések szerint egy fűtő általában csak egy hőellátási berendezést ke­zelhet. Több központi berende­zést akkor, ha a kazánok ösz- szes fűtőterülete a száz négy­zetmétert nem halad ja meg, és a berendezések folyamatos kiszolgálása, továbbá a biz­tonsági követelmények megtar­tása biztosítható. Ez utóbb hi­vatkozott rendelkezés részlete­sen felsorolja a fűtői felada­tokat is. Hely hiányában nincs lehetőségünk a rendelkezés részletes ismertetésére, ezért azt tanácsoljuk, vásárolják meg a Magyar Közlöny ez évi 22. számát (Bp. V., Bajcsy- Zsiiinszky út. 76.). Dr. M. J. KEDDEN: MEDOSZ-tanácskozás November 15-én kedden ösz- szeül a MEDOSZ Pest megyei bizottsága és megtárgyalja a mezőgazdasági üzemek szociá­lis, kulturális helyzetét, illető­leg az ezzel kapcsolatos be­ruházási problémákat. Szó esik a tanácskozáson az állami gazdaságokban, a gépjavító állomásokon, az erdő- és vad- gazdaságokban működő tár­sadalmi bíróságok tevékenysé­géről is. Mivel f üthet link? Elegendő brikett és szén ® Koksz és fa igazolás- nélkül ® Megszűnik az árukapcsolás • Javaslat a fuvaruzsora ellen Évről évre, mindig visszaté­rő kérdés: lesz-e elegendő tüzelő, hogyan tudják meleg­gé varázsolni a fagyos téli hó­napokban a családi otthono­kat? Válaszért ismét csak a Újdonságok — ínyenceknek A Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet tejtermék­bemutatót rendezett Győrött. A meghívott kereskedelmi szakembereknek több újdonságot tálaltak fel. így három­féle ízesített túrót, háromféle tejzselét, és két újabb fajta sajtot. A mazsolával, vaníliával ízesített túró 10 dekás csomagolásban kerül majd forgalomba. Az ízesített túró és az újabb sajtok már e hónapban az üzletekbe kerül­nek. A tápláló tejzselék árusítását később kezdik meg. A képen: az ízesített tejzselék. Budapestvidéki TÜZÉP igaz­gatójához, Ipacs Lászlóhoz fordultunk. s Íróasztalán részletes és pon­tos kimutatások, ezekből adta meg a választ. — Ebben az évben, január­tól számítva, összesen 52 ezer vagon fűtőanyag — szén és tűzifa — került november el­sejéig forgalomba Pest me­gyében. Ez a mennyiség azo­nos a tavalyival. Elegendő ez a mennyiség, ha hosszú lesz a tél? — Az idén mindenfélekép­pen biztosítani tudjuk az ellá­tást: mennyiségileg is és ösz- szetételben is. A még hátrale­vő időszakban, egészen jövő év márciusáig, 25 ezer vagon tüzelő áll rendelkezésünkre. Miből mennyit, milyen fajta tüzelőt lehet vásárol­ni? — Rendelkezésünkre áll mintegy 10 ezer vagonnyi jó minőségű — hatezer kalória értékű — hazai brikett. Ezen­kívül szén 14 ezer vagonnal, méghozzá jó fajta borsodi, be- rentei, tatai és dorogi. Ezek átlag 3800 kalória értékűek. Ezt nevezik általában háztartási szénnek? Meg­történt, a múltban, hogy túl sok volt a kő benne. Most milyen a minőség? — A háztartási szén megha­tározás már megszűnt. Külön- külön tüntetik fel az árusító helyeken a szén származását. Valóban igaz, az elmúlt évek­ben, sok panasz volt'a szénre. Idén viszont az egész mennyi­ség jól égő, kevés salakot adó. A kifogásolt köves szén árusí­tását teljesen megszüntettük. Űgyis, mint vásárlónak az a véleményem: a jelen­tős áremelés után teljesen jogos a fogyasztónak az a kívánsága, hogy megfelelő minőségű árut kapjon a pénzéért. — Ezt én is természetesnek tartom. A változás egyébként tapasztalható a kereskedelem szemléletében. Példaként em­lítem: megszűnik az árukap­csolás, mindenfajta szenet kü­öntödei technikusokat, forgácsoló technikusokat, ezenkívül öntödei szakmunkásokat, betanított munkásokat, segédmunkásokat, valamint horizontál- és csúcs­esztergályosokat, marósokat, lakatosokat, autogén- és villany­hegesztőket, raktári segédmunkásokat FELVESZÜNK Fizetés: kollektív szerint. Könnyűipari Alkatrészgyártó és Ellátó Vállalat 7. számú Gyára. Vác, Temető út 8. | GYURKÓ GÉZA: ! EGYÉBKÉNT, I AZ A VÉLEMÉNYEM... $ ^ ... hogy akinek az isten hivatalt X adott, ad hozzá dinnyét is. Vagy mál- X nát. Esetleg bort, búzát és természete- X sen békességet otthon az asszonynál, :! mert, hogy milyen ügyes, okos, kis csa- í; Idájáért törődő férjecskéje van neki. SMerf a férjecske, esetleg vállalati ko­mcsin, esetleg vállalati ellenőrzésen, eset- X leg —, de ez már tényleg esetleg — ön- Xköltségi áron szerzi be télire az almát, ^ vagy burgonyát, sőt, a hízónak valót, § nyáron át, tavasztól őszig, meg ami kell X a háztartáshoz. X Szó sincs itt korrupcióról, csak po- ^ tyázásról. A szövetkezeti elnök, vagy ^ más, a „természethez” közelebb élő, ol­csóbb szerv tudja, hogy az illető elvtárs, S kartárs szorgalmas, becsületes ember, kdemizson bor nélkül, fél kocsira való ^ görögdinnye nélkül is elintézi az elin­tézni valókat. Ám, lehet, hogy a diny- ^ nyéért jobban és gyorsabban? Ezt ne- X héz lenne eldönteni, de ilyesmi is el­képzelhető — néha. A legtöbbször csak X egyszerűen arról van szó, hogy az Xilyen mondjuk ki — potyaleső és külön­böző beosztású gépkocsiutasokat, avagy ^ napidíjas vonatjegyeseket illik meg­vendégelni. Ami egymagában még nem flenne baj, mert bizonyisten elhiszem, $hogy egy embernek adott egyetlen gö- Xrögdinnyétől nem lesz szegényebb a X szövetkezet, vagy az állami gazdaság. ^A bibi csak ott van, hogy nem egy, X hanem több emberről van szó, és leg- Xtöbbször nem egy, hanem fél kocsira Xvaló dinnyéről, hogy a dinnyénél ma- ^ radjunk. X Az effajta potya adom-kapom kapcso- X latot aztán úgy megszokták többen és X több termelő szerv, hogy az effajta már ^ korántsem baráti ajándékozásnak se X vége, se hossza, se kilója, hanem csak ^mázsája. Nosza, kapják csak rajta a ^szövetkezeti tagot, amint kosárnyi sző- %lőt visz haza a közösből, az állami gaz­dasági dolgozót, hogy kukoricát „gyűj­tött”, egy zsákravalót a hízónak — van érte fegyelmi becsülettel. Mint ahogy az is jár érte! Aki értelmetlen ajándékot osztogat, annak nem jár fegyelmi, aki elfogad, annak meg hogyan adhatna, mondjuk egy szövetkezet?! Más szervtől, a fel­sőbb szervtől jött, annak adni illik — természetesen nem fegyelmit. Hogy ezt az illemet ki találta ki, hol van erre az illemre paragrafus, hol szövegezték meg a potyázok tízparancsolatát, arra a vi­lágon senki választ nem tud adni, mert ugye, ez szokás nálunk. Szokás lett ná­lunk a közösből adni és a közösből el­fogadni. Adna-e fél autóra való görög­dinnyét a szövetkezeti elnök, vagy a brigádvezetö a háztáji termésből? Egy fenét adna. Legfeljebb jó barátnak, jó ismerősnek egyet, de szépet. Elfogad­na-e a szocialista átszervezésről pattant potyázó tíz liter bort, vagy húszat egy szövetkezeti paraszttól? Dehogy fogad­na! Egy pohárral, kettővel, baráti szóra, az más; de tíz, húsz liter: még korrup­ciónak tűnne. Es érdekes, amint „összeáll” a szövet­kezeti tagság, amint a közösről esik szó, avagy éppen az államéról, akkor sokan bőkezűen adnak, mert úgy illik, s jó néhányon szemrebbenés nélkül el­fogadnak, mert miért ne. Jó az otthon, ha ingyen van. Egyébként az a véleményem, hogy hazám csak volt a hárommillió koldus országa, s tettünk, teszünk, nem is ke­veset, hogy a tízmillió —, ha a fiata­loknak hinni lehet, lesz az még több is — boldog ember országa legyen. S ak­kor, ni, itt van az új koldusok serege. Becsületes fizetéssel, nemegyszer álla­mi kocsival, szabónál csináltatott ruhá­val, napidíjjal (tudom, hogy kevés, de nem ennyire), ügyintézés ürügyén el­lenőrző koldulást végeznek hazám kies tájain — tájankint és érés szerint. Mert jó, rendben van, mindenki úgy járat­ja le magát, ahogyan az neki és nevé­nek jólesik, de az már mégiscsak furcsa, hogy ötven kiló, vagy még keve­sebb almáért, egy kosár szőlőért lejá­rassa az intézményt, ahol, és az eszmét, amiért dolgozik. Mert, aki koldulni akar, kolduljon a ion, onauoan meg lengi vasa rolni. Jogosan kifogásolták a; előző állapotot. Változtattunl rajta, ebben az idényben mái új elvek érvényesülnek. Eddig a koksz és a fa csak külön tanácsi igazolás, kiutalás alapján volt kap­ható. Most mi a helyzet? — Ez igen merev, helytelen gyakorlat volt. Lehet, hogy egyes helyeken még előfordul, de ezen is változtatunk. Kok­szot és tűzifát a jövőben épp­úgy, mint a többi tüzelőfajtá­kat, bárki vásárolhat. így vég­re megszűnik azoknak a hát­rányos helyzete, akik időben gondoltak a tüzelő beszerzé­sére és mégsem (kapták meg mindig azt, amit szerettek volna. Már bevezettük: min­den TÜZÉP-telepen kötelesek a vásárlókat abból az áruból, tüzelőfajtából kiszolgálni, ami jelenleg ott van. Ebből követ­kezik az is, hogy megszűnik az előjegyzés. — Beváltották-e már a kedvezményesen fizethető SZOT-utalványokat? — Bár idén több utalványt bocsátottak ki, mint tavaly, kevesebb volt az igénylő. Ter­mészetesen már mindenki megkapta az utalványokra a tüzelőjét, összesen 111 ezer utalványt váltottunk be, 9 ezerrel kevesebbet, mint ta­valy. Megvan a magyarázata. A tüzelőárak emelkedése előtt mintegy hétezer vagon­nal előre vásárolt a lakosság, még olcsóbb áron. — A mezőgazdaságban dolgozók, a tsz-tagok ho­gyan tudják beszerezni tü­zelőjüket? — Tapasztalatunk szerint még nem vásárolták meg a teljes szükségletet. Ennek anyagi okai is vannak. Éppen ezért jónak tartjuk az abony. példát. Itt a termelőszövetke­zetek összeírták a tagság kö­rében, kinek, mennyi tüzelőre van szüksége, és a listát át­adták a TÜZÉP-telepnek a vételárral együtt. A zárszám­adásig előlegezték ezt az ösz- szeget a tagoknak. Abonybar. rövid időn belül 400 tsz-tag jutott hozzá így még a té. beállta előtt a fűtőanyaghoz Jó kezdeményezés, másutt is követhető. — Minden évben sok a § panasz a szállításra, rész­^ ben azért, mert vontatott, ^ részben pedig, mert túlsá­^ gosan drága. Idén mi a & helyzet? s | — A tüzelő kiszállítása ed­S dig általában folyamatos volt. S De még mindig sok a panas. S a magánfuvarosokra, drágán ^ mázsánként 6 forinttól 16 fo- ^ rintig terjedő árért szállíta $ nak. E téren a tanácsoknál ^ kell rendet teremteniük. Egy § egy községen belül szabályoz- ni kellene a fuvardíj-tételeke | és természetesen, ellenőrizn. S Ez fontos lenne, mert még § idén 14 ezer vagon tüzelő el­őszállítására kerül sor a megyé- Ő ben. És amikor beáll a hideg Ő s nagyobb lesz a kereslet, fo- Ő kozódik a spekulációs lehető - | ség. Persze, a vásárló számá Ő ra is jobb, ha korábban vesz. Ő meg a tüzelőt, még akkor, h; Ő egy időben , népi jelentkezii 8 túlságosan sok igény a szállí- 8 tásokra. Így nem kell annyi. 8 várni és olcsóbb is. Jó meg- Ő oldás, ha a tsz-ek bekapcso- Ő lódnak a tüzelőszállításba, hz X szabad fuvarozási kapacitásu- Ő kát, teherautóikat, vontatóika; Ő és fogataikat e célra rendel- Ő kezésre bocsátják. Erre is var s példa. Pomázon és Monoron e % tüzelő árának befizetésekor t X fuvardíjat is kifizetheti a vá- | sárló, és a tsz-ek szállítóesz- I közeivel időben megkapja az Ő árut. A díjtételek jóval ol- Ő csóbbak, mint amit a magán- Ő fuvarosok kérnek. Hozzáte- Ő szem, a tsz-eknek így is kifi- Ő zetődik a szállítás. Ő A válaszok közérdeklődésre i tarthatnak számot! Csak he- X lyeselni lehet a kereskedelem X megváltozott szemléletét és t X néhány jó kezdeményezés it X várja a követőket. 5 Hetesi Ferenc Pál / saját szakállára, de ne a népgazdaság i kárára, a nem koldulok óriási többse- \ gének rovására, becsületének hitelére, j Baráti ajándék ellen beszélek én? De- \ hogyis. Van, volt és lesz olyan eset, \ amikor valóban személyes ismeretség, \ jó barátság révén, ki mit tud adni, ad j a másiknak, jó szívvel, örömmel, az! adás baráti érzésével. Sőt, még akkor se i történik semmi, ha valakit valahol,; mert tényleg gyorsan és serényen segí- \ tett valami nehéz ügyben, szerényen, \ de szívesen megvendégelnek. Aki ez \ ellen emel szót, az a normális emberi ! hála, a barátság, az egymás iránti meg- ! becsülés ellen emelné fel — bizony — ] ostobaságnak tűnő szavát. De más a barátság és más a potyázás. i Más a hála valamiféle szerény kifeje- i zése és megint más a már szinte mód- \ szeres, a háztartás könyvelésében rend- \ szeres bevételként szereplő koldulás. A \ magyar forintnak mind több országban, \ s mind több világrészen jött meg és jön \ meg a becsülete. Csak éppen nálunk j felejtenék el egyesek, hogy a forint bel- > földön is fizetési eszköz, amit munkáért > adnak, hogy a szükségleteket beszerez- \ zék érte? A dinnyét is, a bort is, a csir-! két is, meg a tojást is. Ha ezeknek a keveseknek — mert : szerencsére kevesen vannak — azt ta-! látnánk mondani, hogy guggoljanak le i az utcasarkon — vadonatúj nyúlszőr-1 kalapjukban — koldulni, feljelentené- j nek becsületsértésért. Forintot kapni, j az szégyen. Forintban kifejezhető potya- « árut kapni, az összeköttetés. Olyan lo- j gika ez, amelyen legszívesebben nevet- \ ne az ember, ha nem kapna fanyar ízt \ a szája a potyázás vackor ízétől. Egyébként az a véleményem — írtam \ bevezetőben, hogy akinek az isten hi-j vatalt ad, az ad hozzá dinnyét is. Sze- \ rencsére nem egészen így van, illető- < leg csak így is van. Nálunk a hivatalt \ a nép adja, a tudást is meg lehet sze-! rezni, a munkával a pénzt is — s ezt X csinálja nálunk vezető, beosztott, a leg- \ többje. De tegyük a kezünket a szí- \ vünkre: valóban nem kellett volna \ ezeket a sorokat megírni, mert ilyenek * nincsenek? Ha egy van, már megérte. Es, ha csak \ egy lenne! S Melyik szomszédnál kell kerítést építenie? Sz. K. albertirsai lakosnak van egy háza, 600 négyszögöles teleikkel. Vitája van az eiső szomszédjával a kerítés épí­tését illetően. írja, hogy a hat­só szomszéd felőli telekrészét ő bekerítette. Az első szom­széd felől viszont nincs kerí­tés. Az első szomszéd szerint neki kell ezt a részt is beke­ríteni, s a vita eldöntését tő­lünk kéri olvasónk. I. N. vecsési olvasónk pedig hasonló problémájában azt kérdezi, hogy a kerítés fenn­tartásának a költsége kit ter­sei? A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy ha a földeket terítés választja el egymás- lói, ennek használatára a izoms’zédok közösen jogosul­jak. A fenntartással járó költ­ségek a szomszédokat olyan irányban terhelik, amilyen irányban őket a jogszabály a terítés létesítésére kötelezi. A szomszédok kerítéslétesítési cötelezettségére vonatkozóan íz építési szabályok az irány­idók, amely szerint a telek, tu­lajdonosa a teleknek az úttal íárhuzamos homlokvonalát, íz útra merőleges jobb olda­li határát, továbbá a telek hát­só határvonalán a jobb oldali lelekhatártól a telek közepéig erjedő telekhatárt köteles be­teríteni, illetőleg a kerítést ienntartani. > Leveléből azt állapítottuk neg, hogy olvasónk a szabá- yoknak megfelelően, a hátsó szomszéd felőli részt (az útra nerőleges jobb oldali határát) >ekerítette, és mivel a vita az :lső szomszéddal van (az útra nerőleges bal oldali határ- ész) ezért annak bekerítése az úső szomszéd kötelessége. Mennyi szabadság és munkabér illeti meg a szerződéses fűtőket? Z. N. váci olvasónk írja, íogy hat hónapra alkalmazták ütőnek. Naponta 12 órát dol- ;ozik, és vita merült fel a nunkaadó és közte, a szabad­ág tekintetében. Azt kérdezi »lvasónk, megilleti-e őt a sza- ►adság, és mikor jogosult azt d venni? A Munka Törvénykönyve zerint, minden ledolgozott tel­es naptári hónap után a dol- ozót 1 napi szabadság illeti neg. Tehát olvasónk esetében lovember 1-től március 31 lapjáig terjedő öthónapos időt ehet figyelembe venni, mivel . fűtési szezonra tekintettel október 15—április 15) két fél tört” hónap után nem illeti neg a szabadság, összesen te­át öt nap szabadság járandó­ága van, amit éppen a mun- a jellegére tekintettel termé- zetben nem vehet ki. A válla- at pénzben köteles megvál- ani, s a havi ..fizetés arányá­én kell a szabadságot kifizet- i. Itt válaszolunk Z. I. abonyi Ivasóniknak is, aki Budapes- sn két központi fűtéses lakó­

Next

/
Thumbnails
Contents