Pest Megyei Hirlap, 1966. október (10. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-11 / 240. szám
1966. OKTOBER 11.. KEDD MECífl kiírhat» Megkezdődtek az MSZMP városi k üldöttérf ekezlef ei és járási Háromszoros termelés, növekvő export Az ipar sikeres fejlődése a vári kommunisták tanácskozásának középpontjában Szombaton reggel 54 alap- | szervezet 158 küldötte ült ősz- j sze Vácott, a Híradástechni- kai Anyagok Gyára szépen ! feldíszített emeleti nagytermében. A falakon grafikonok, táblázatok mutatták: a 12 nagyüzem mit vállalt a kongresszusi munkaversenyből és mit teljesített nyolc hónap alatt? Szintai Márton elnöki megnyitója után Búzás Istvánné, a városi pártbizottság titkára emelkedett szólásra. A küldöttek megelőzően kézhez kapták a pártbizottság 40 oldalas beszámolóját, amely hű képet adott az iparváros négy év alatti rohamos fejlődéséről, a tanácsi és más szervek munkájáról, működéséről. A VIII. pártkongresszus óta az üzemek, intézmények, a közlekedés, a kereskedelmi egységek és hivatalok kommunista dolgozói — a párton- kívüli kollektívákkal együttműködve — jelentős eredmé- I nyékét értek el. Négy észtén- ! dó alatt a minisztériumi vál- ) lalatok megháromszorozták a j termelésük értékét, közel két és félszeresére növekedett az exporttermelés. Az üzemek dolgozóinak létszáma 1966- ban kétszerese az 1962-es létszámnak. A tanács ez időben 200 millió forintot fordított a város fejlesztésére. Búzás Istvánné beszámolt a pártértekezletnek arról, hogy a kongresszusi verseny tiszteletére tett vállalások összértéke 34 millió forint. Ebből 29 milliót teljesítettek nyolc hónap alatt. Dicsérőleg említette az Izzó, a béléssyár és a hajógyár élenjáró, példamutató szocialista brigádjait. A párt politikájával való egyetértést bizonyítja az a körülmény, hogy 4 év alatt mintegy 27,6 százalékkal növekedett a párttagság aránya a városban. Tervszerűen halad a dolgozók marxista—leninista nevelése. 1962 óta több mint tízezren vettek részt pártoktatásban. A vita, a hozzászólások során Vándor Béla igazgató elmondta, hogy az új gazdasági mechanizmus hatalmas lehetőségeket biztosít a Híradás- technikai Anyagok Gyárának. Azonos létszám mellett nagyobb tervfeladatokat oldanak majd meg. Márton Pál jelentése szerint eddig más- félmillió képcső készült az ízzó váci telepén. A közeljövőben újabb 140 milliós beruházást hajtanak végre. Pálmai László, városi KISZ-titkár tízezer váci fiatal nevében üdvözölte a megjelenteket. Lukács Ferenc tanácselnök a közigazgatás munkájának társadalmi alapokra helyezéséről beszélt, s ismertette a III. ötéves terv főbb várospolitikai létesítményeit. Dr. Simon Pál, a párt megyei végrehajtóbizottságának üdvözletét tolmácsolta. Merész Mátyás, a FORTE gazdasági igazgatója a 300 milliós rekonstrukció kihatásáról, a terv háromszoros növekedéséről beszélt. Vita után szünet következett, majd sor került az új városi pártbizottság 41 tagjának s a megyei küldöttértekezlet delegációjának megválasztására. Este hét órakor hirdették ki az új végrehajtó bizottság névsorát: Búzás Istvánná (titkár), Popp József, Lukács Ferenc, Szintai Márton. Durugy András, Miskai Ferenc, Kett- ler László, Pálmai László és Urbán Dezső lettek a vb tagjai. A városi fegyelmi bizottság elnöke ismét Simák István lett. — p. r. — Az értelmiség részvételével Szentendre város további előrehaladásának feltétele 4 Szentendre az ország egyik legkisebb városa. Híre mégis messze túljutott már az ország határain. Évente magyar és külföldi turisták tízezrei járják végig patinás utcáit, gyönyörködnek műemlékeiben, csodálják meg a sajátos mediterrán jellegű várost körülvevő tájat, s térnek be megpihenni, újabb élményeket gyűjteni múzeumaiba, kiállító termeibe. Nem véletlenül szóltak olyan sokan erről a szombaton megtartott városi pártértekezlet kommunista részvevői is. Hogyan lehetne hatásosabb módon érvényesíteni mindazt a lehetőséget, ami ebben a tájban, ebben a városban rejlik? Ezt a kérdést elemezte a felszólalók többsége, s közben azt vizsgálta: mindez hogyan tükröződik a város fejlődésében, az itt élő emberek életében, munkájában. Ai elmúlt négy esztendő munkáját, erőfeszítéseit siker koronázta. A város fejlődött, szépült, előbbre lépett sok tekintetben. A jogos kívánságok és igények azonban még mindig nincsenek arányban a lehetőségekkel annak ellenére, hogy az utóbbi években a megyei szervek és az egyes minisztériumon különös figyelmet szenteltek Szentendre fejlődésére és azt anyagiakkal is támogatják. Intenzív útépítés, csatornázás, parkosítás kezdődött a városban, fejlődött a vendéglátóipar és a kereskedelem. Felépült az ország egyik legszebb campingje a Papszigeten és szintén páratlan az országban az elkészült Parkmúzeum. A város rangot kapott, amely nemcsak abban nyilvánul meg, hogy egyre több kül- és belföldi turista keresi fel, hanem abban is, hogy egymás után kerül sor a szentendrei üzemek rekonstrukciójára, bővítésére. Ez a lemérhető fejlődés | egyik oldala. A másik, amely | nem kevésbé fontos: a műem.-, lékké nyilvánított, történelmi; falak között emberek élnek! A sajátos városszerkezet külsőre j tetszetős, sok turistát vonz, de az épületek belül egyre kevés- j bé felelnek meg a huszadik század embere igényeinek. Le- | vegőtlenek, vizesek, dohosak, I a jelenleginél lényegesen tob- j bet kellene költeni belső tata- | rozásukra. A nehézségeket te- j tézi részint a beáramlás, ré- i szint az ipari üzemek fejlesz- téséből fakadó lakosságnöve- ; kedés. Annak ellenére, hogy az j , elmúlt négy esztendőben négy- j száz családi ház épült a vá- j rosban önerőből, jelenleg is j több mint hatszáz jogos lakás- i igénylőt tartanak számon!) Előreláthatóan a harmadik öt- j éves terv javít a helyzeten: : hétszáz önerőből és száz álla- | mi beruházásból történő lakás építését irányozza elő. A város rangot kapott, híre van, egyre nagyobb idegenforgalomra számítanak. Az idegenforgalom tovább várható fellendülését gazdag kulturális tartalommal kívánják megtölteni. Még az idén ötven- j milliós költséggel megkezdik a szabadtéri néprajzi múzeum építését. A százszemélyes turistaszálló alapozási munkálataira is még az idén sor kerül. Tizenkétmillió forintos költséggel új járási művelődési házat kap a város. Bővül a gimnázium, sor kerül a hí rés, ^ művésztelep rekonstrukciójára < és új művésztelep létesítésére 1 is. Hogy mi mindebből a város lakosságának a haszna? — erről is beszéltek a kommunisták. A művelődési ház építése, a gimnázium bővítése közvetlenül érinti majd a lakosság kulturális igényeinek fokozottabb kielégítését. A szabadtéri néprajzi múzeum felépítése kÖZKftve kamatozik:.új út, a ,közvilágítási hálózat bővítése és egy törpe vízmű elkészülése jár együtt vele. Az idegenforgalom növelését célzó beruházások pedig a vendéglátóipari és kereskedelmi hálózat szélesítését segítik elő. A fejlődés igényéről azonban nemcsak anyagi vonatkozásban tárgyaltak a város kommunistái. Legalább olyan fontosnak tartják a szocialista tudatformálás elősegítését, mert a termelés, a népjólét növelése elválaszthatatlan a magasabb műveltség biztosításától. Ezen a területen pedig még igen sok a tennivaló. A pedagógusok is, a mű- velcíiési ház is a jelenleginél többet tehetne. Máig sem sikerült összefogni a szocialista tudatformálás meggyorsítása érdekében az értelmiségieket. A városban például sok műrészemben él, dolgozik. Fontos lenne, hogy ezek a nagy tudású, emberek ne csak kívülállóként szemléljék a város életét, hanem tevékenyen vegyenek részt a város életében, segítsék gyorsabb fellendülését. A város vezetői mindent elkövetnek, hogy minél jelentősebb kulturális centrummá alakítsák ki Szentendre városát, erejük azonban kevésnek bizonyulhat, ha csak ők törekednek erre és a város értelmisége nem segít. A pártértekezlet kommunistái nagy felelősséggel tárgyalták meg a VIII. kongresszus óta megtett utat, őszintén szóltak eredményekről és hibákról egyaránt. És ugyanilyen felelősséggel vállaltak részt az elkövetkező évek még nagyobb, bonyolultabb feladatainak a végrehajtásából. P. P. Megerősödött pártszervezetek, eredményes gazdálkodás Szerény, önkritikus légkör a dobosi tanácskozáson Volt valami jelképes abban, hogy a dabasi járás kommunistái mostani pártértekezletüket már jelentőségéhez méltó, szép környezetben, a párt- és tömegszervezetek székházának j nagytermében rendezhették. i Mintha a forma is tükrözni ! kívánta volna azt a hatalmas tartalmi változást, ami ebben a járásban az utóbbi négy esztendőben végbement. Erről a változásról, a politikai és gazdasági életben, a lakosság életkörülményeiben végbement fejlődésről adott számot a járási pártértekezlet. Köztudott, hogy a dabasi járáshoz nem volt bőkezű a természet: adottságai talán legmostohábbak az egész megyében. Százharminchatezer hold- nyi mezőgazdasági művelés alatt álló területének kétharmada homok, tápanyagban és csapadékban szegény. Ezeket a nehézségeket pár esztendővel ezelőtt téves nézetek tetézték. Még járási vezetők között is akadt, aki „tudományos” magyarázattal próbálta indokolni: miért nem lehet jól gazdálkodni a dabasi járásban. Hivatkoztak a homokra, a munkaerőhiányra, a fővárosi ipar szívóhatására, s még arra is, hogy az itteni parasztságtól merőben idegen a szövetkezeti életforma. A téveszméket igazolni látszottak a gazdálkodási mérlegek. 1961-ben két mérleghiányos szövetkezet volt a járásban: l$62-ben négy, a következő évben nyolc; a mérleghiány összege meghaladta a 15 millió forintot. A bajok láttán az emberekben megingott a szocialista nagyüzemi mező- gazdaságba vetett hit, úrrá lett rajtuk a kétségbeesés. A fiatalabbak menekültek a faluból: aratni-csépelni csak a honvédség — sőt, a járási tanács és a pártbizottság munkatársainak segítségével tudtak egyik-másik közös gazdaságban. Ilyen helyzetben kezdett munkához az a járási pártbizottság, amely most nagyszerű eredményekről adhatott számot. Első feladatának azt tekintette, hogy bebizonyítsa: a kedvezőtlen természeti adottságok ellenére is lehet jól gazdálkodni. Ez a föld tartotta el évszázadokon át a dolgozó parasztságot. Hogyan gazdálkodtak? Hogyan igyekeztek úrrá lenni a mostoha körülményeken? — Ezekre a kér- j désekre keresett választ a I pártbizottság a legilletéke- í sebbektől: a tsz-tagoktól. Az ! összegyűjtött tapasztalatokat kell felhasználni — tanácsolta —, de korszerű, nagyüzemi méretekben! Tanácsot, véleményt kérni az egyszerű emberektől, meghallgatni szavukat — ezzel valami új kezdődött ebben a járásban. S ezt az újat — a kommunisták kezdték. Érdemes volt: bizalomban kamatozott! A következő lépés az volt, hogy megteremtsék a nagyüzemi gazdálkodás tárgyi, személyi, politikai feltételeit. Ehhez mindenekelőtt a vezetés színvonalát kellett megjavítani, politikailag, szakmailag képzett vezetőkkel váltani fel azokat, akiknek tudása alatta , maradt a követelményeknek, ) akik elvesztették a dolgozók j bizalmát. A vezetés megerősí- tése nem ment zökkenők nél- | kül. Kisebb-nagyobb csoportok, „párthívek” ellenállását kellett legyőzni — mindig türelemmel, mindig meggyőző szóval. Ez történt az tnárcsi Márci us 21, a sári Fehér Akác, s a dabasi Szikra tsz-ben is. A megváltozott vezetés, a pártszervezetek erősödő politikai aktivitása, a kommunisták példamutatása a munkában — meghozta gyümölcsét. A járás mezőgazdasága második ötéves tervét hiánytalanul teljesítette. 1964. végére — egyetlen év alatt! — a mérleghiányos tsz-ek száma 8-ról egyre, a mérleghiány összege 15 millióról 5,5 millió forintra csökkent. Egy évvel később ez az összeg már csak 600 ezer forintot tett ki. A sári Fehér Akácban — ahol három esztendeje még hetente kellett fizetni a tagokat, hogy a következő héten is felvegyék a munkát — ez év végére 2 millió forint készpénz biztonsági tartalékkal fognak rendelkezni! A járás tsz-einek többletár- bevétele 6 millió forintnak ígérkezik. A 12 tsz közül hét már az utolsó fillérig eleget tett az állammal szembeni hiteltörlesztési kötelezettségének! Jogos a kérdés: milyen szerepük volt a járás l kommunistáinak a gazdasági ! eredményekben? Mivel segí- | tették elő a termelőszövetke- I zetek megszilárdulását, a mun- ! kakedv, a bizalom helyreállí- j tását? A sok példa közül ragadjunk ki néhányat, melyekről a pártértekezlet vitájában sok szó esett. Az inárcsi Március 21 Tsz- ben a régi vezetőség olyan légkört honosított meg, amelyben a tagok nem tulajdonosnak, a közös vagyon gazdájának, hanem bérmunkásnak érezték magukat. Amikor a pártbizottság javaslatára — és segítségével — 1964-ben új vezetőséget választottak, azzal kellett kezdenie működését, hogy munkába hívogassa a kommunistákat. Az ő példájuk nyomán vállaltak egyre többen részt a közös feladatokból. Ez az új vezetőség aztán — a pártbiztottság tanácsára — olyan rendet honosított meg, hogy minden nagyobb, időszerű feladat előtt kikéri a tsz tagság véleményét. A megbecsülés láttán a tagok körében megjavult a munkakedv, a fegyelem. Jelenleg már 5 brigádjuk versenyez — a kommunisták kezdeményezésére — a szocialista címért. Másik példa: a pártbizottság és a járási tanács mezőgazda- sági osztálya rendszeresen tájértekezleteket hív össze, amelyen 3—4 község szakemberei vitatják meg a soron következő tennivalókat. A vitában gyakran esett szó a pártbizottság, s az alapszervezetek kommunistáinak jó munkájáról, a párt tekintélyéről. Ebből a tekintélyből táplálkozik az a bizalom, amit két dolog is híven tükröz: az emberek minden gondjukkal szívesen fordulnak a pártszervezetekhez; a párt sosem látott méretekben erősítette meg sorait az elmúlt 4 évben. 1962-ben 40 alapszervezethez 796 kommunista tartozott JMa 67 aiapszervezet j 148Ó párttagot és tagjelöltet egyesít. Amíg néhány évvel ezelőtt mindössze 187 tsz-tag vallotta magát a párt tagjának, 6zámuk mostanáig 443-ra emelkedett! Sok-sok erőfeszítés, türelmes politikai munka gyümölcse mindaz, ami a párt értekezleten elhangzott. Így tegyék mérlegre a járás kommunistái ezután is, minden tettüket! (ny. é.) Megerősödtek a termelőszövetkezetek a monori járásban Monoron, az MSZMP küldöttértekezletén a járási bizottság beszámolóját Guba Pál terjesztette elő. Részletesen elemezte a járás ipari és mezőgazdasági helyzetét, az 1962-es pártértekezlet óta eltelt időszakban elért eredményeket. A beszámolási időszak alatt az ipari térmelés 30 százalékkal növekedett és eléri az évi 235 millió forint termelési értéket. Az ipar továbbfejlesztését 29,5 milliós beruházás segítette elő, a meglevő üzemekben azonban a dolgozók szociális, kommunális és egészségügyi körülményei elmaradottak. Habár az alapvető cél az volt, hogy munkalehetőséget biztosítsanak a járás dolgozóinak, a jövőben a beruházásokból megfelelő arányt a szociális-kommunális hiányosságok pótlására kell fordítani — hangsúlyozta a beszámoló. A szolgáltatásokat illetően — bár a lakosság igényeinek kielégítése végett sok új szolgáltató egység jött létre — van még néhány község, mint Káva. Bénye, ahol nincs borbély vagy lábbelijavító — így a községek lakói a javításokat a járási székhelyen kénytelenek elvégeztetni. A lakosság életkörülményeit vizsgálva a beszámoló megállapította, hogy a jobb kereseti lehetőségekkel együtt nőtt a lakosság életszínvonala és igénye: Jól sikerült taggyűlések a járásban mintegy 90 millió forint értékű áruval többet vásároltak 1965-ben, mint 1962- ben. Nőtt a tartós fogyasztási cikkek forgalma. 1962-től 1972 családi ház épült fel saját erőből, *melyhez az állam 60 millió forint hitelt biztosított. A kereskedelmi szervek hiányos munkája miatt vannak azonban olyan időszakok, amikor nem lehet az üzletekben kenyeret, cukrászsüteményt, fagylaltot és egyéb élelmiszert kapni. A beruházási összegeket nem mindig a célnak megfelelően használták. Elmaradtak az olyan irányú beruházások, amelyek az üzlet- és raktártér bővítését szolgálták vo’na. Részletesen foglalkozott a beszámoló a járás mezőgazdaságával. Az elmúlt évekre az volt jellemző, hogy a tsz-ek gazdaságilag, szervezetileg és politikailag megerősödtek. A közös vagyon 141 310 millióról 272 893 millióra, a tagok jövedelme pedig 6547 forintról 10 782 forintra nőtt. Külön gondot okozott, hogy a j tsz-ek nagy többségében nem j volt pártszervezet. E téren is j nagy a fejlődés. Ma már felkészült szakvezetők irányítják a tsz-ek gazdasági munkáját, politikai téren pedig minden közös gazdaságban van már önálló pártszervezet. A beszámoló felhívta a figyelmet arra: a tsz-vezetők még jobban tartsák tiszteletben a szövetkezeti demokráciát, támaszkodjanak a tagság véleményére, vonják be őket a tervek kidolgozásába, a napi feladatok jobb megoldásába. E téren jelentős fejlődést értek el a mendei Lenin, a pilisi Hunyadi és Uj Élet tsz-ekben. Szólott a beszámoló arról is; a termelés és a munkafegyelem javítása érdekében új bérezési formák bevezetésére van szükség. Jelenleg ugyanis nagy a kereseti ingadozás: a növénytermesztésben napi 59 forintot, a kertészetben nemritkán 100—120 forintot is keresnek a dolgozók, az állattenyésztők viszont csak 50—60 forint jövedelemre tesznek szert. A beszámoló után tizennyolcán szólaltak fel, tettek különböző javaslatokat. Szakad József, a megyei pártbizottság titkára hangsúlyozta: a vezetőségválasztó taggyűlések jól sikerültek a monori járásban. Nagy része van ebben annak, hogy mindenütt jól felkészültek a fontos eseményre. A pártértekezlet ezután megválasztotta az új járási bizottság tagjait és a megyei küldöttértekezlet részvevőit. Ezt követően az újonnan választott pártbizottsági tagok tartották meg első ülésüket, ahol Guba. Pált, a járási párt- bizottság első titkárává. Kovács Gyulát pedig titkárrá választották. F. O. / t
