Pest Megyei Hirlap, 1966. október (10. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-07 / 237. szám

Vasárnap: Szolnokra látogatnak a múzeumbarátok A ceglédi Kossuth Múzeum baráti köre az utóbbi évek­ben ősszel ellátogat -egy- egy városba, ahol megtekin­tik a műemlékeket, a mú­zeumot és a város egyéb ne­vezetességeit. Jártak már többek között Debrecenben és Nagykőrösön, most, a mú­zeumi hónap idején Szolnok­ra látogatnak. Vasárnap reggel nyolc óra­kor találkoznak az állomá­son, ahonnan a szomszédos városba indulnak. Program­jukban szerepel a Damjanich Múzeum megtekintése, ahol ezen a déleíőttön nyílik meg A mi életünkből — 1932 című szocio- fotókiállítás. Dr. Ikvai Nándor, a Kos­suth Múzeum igazgatója el­mondotta, hogy ennek a fo­tókiállításnak az az érdekes­sége, hogy a Horthy-rend- szerben me gákadály ózták megnyitását. Akkor, 34 évvel ezelőtt Kassák Lajos mon­dott volna megnyitót — Most kerül bemutatásra a több mint három évtizeddel korában összeállított fény­képanyag, amely a munkás­ság egykori sorsát ismer­teti meg a látogatókkal. A kiállítás érdekessége az is, hogy ismét Kassák Lajost kérték fel megnyitására. A múzeumi látogatáson kí­vül a kirándulók megtekin­tik a régi Tabánt, a Tisza- partot, ellátogatnak a művész­telepre, ahol felkeresik Chio- vinit és Bokros Lászlót. A múzeumi hónap prog­ramjában ma este 6 órakor kerül sor dr. Walleshausen Gyula, az Agrártudományi Egyetem könyvtárának he­lyettes igazgatója előadására Agrároktatásunk a XIX. szá­zadban címmel. Az előadás bemutatja, hogy ipilyen ag­rároktatási intézmények mű­ködtek abban az időben, ami­kor a szőkehalmi gazda­képzőt megalakították. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS E3 CEGLÉD VAROS X. ÉVFOLYAM, 237. SZÁM 1966. OKTÓBER 7., PÉNTEK DAMSZENTMIKEÓS Újjáválasztották a csúcs-pártvezetőséget Tanítás után m I A városban és a járásban lassan mindenütt lezajlanak a pártszervezetek vezetőségvá­lasztó taggyűlései. Kedden Dánszentmiklóson került sor csúcsvezetöségválasztó gyű­lésre. A község életében jelen­tős eseményen részt vett dr. Ádám Mihály, a Pest me­gyei Tanács vb-titkára és Bene József, a Ceglédi Járá­si Pártbizottság munkatársa. A párttagok több mint 90 százaléka jelent meg a gyűlé­sen, eljöttek a tagjelöltek és a KISZ-alapszervezetek titkárai is. Papp Andrásné, a községi párttitkár értékelte a község­ben működő két közös gazda­ság a Micsurin Termelőszövet­kezet és az Állami Gazdaság munkáját, beszélt a pártmun­káról és a tanácsi apparátus tevékenységéről. Kitért az if­júsági szervezet eredményei­nek ismertetésére is. Beszámolójában elmondotta, frogy az elmúlt tizenkét év alatt sokat fejlődött a község. A mintegy háromezer la­kosú Dánszentmiklóson öt­száz házat építettek. Jelenleg 158 televízió, 556 rá­dió van a községben. A posta adatszolgáltatása szerint 46 fé­le napilapot és folyóiratot já­ratnak a község lakói. Napja­inkban egy év alatt több mint százezer példányt vásárolnak a lapokból, amely két és fél­szeres mennyisége az öt év előttinek. Jelentősen növeke­dett az igény a külterületen, ahol több mint húszezer pél­dányban vásárolnak újságot egy év alatt A községi párttitkár meg­említette a nemrég elkészült, korszerűen felszerelt politech­nikai műhelyt, az iskolák ta­tarozását, a községi tanács épületének felújítását. Üj egészségház is épül Dánszent­miklóson. A gyűlés részvevői közül többen felszólaltak, elmon­dották véleményüket, is­mertették javaslataikat, felvetették gondjaikat. Papp Andrásnét, aki 1952-óta lát el párttitkári feladatot a községben, egyhangúlag vá­lasztották meg ismét a pártta­gok. Újjáválasztották a csúcs­vezetőséget is. A gyűlés végén ünnepi percek következtek: egyenruhás úttörők köszöntöt­ték virágcsokraikkal az elnök­ség tagjait és az újraválasz­tott vezetőket. — t — Töhb mm huhoric-a 4M tervezettnél — mégis gondot okoz az állatok téli ellátása Már jól a derekán jár a ku­koricabetakarítás a törteli Aranykalász Termelőszövet­kezetben. A vezetőség hűvös tárgyilagossággal számol. — Eddig azokon a táblákon törtünk, ahol kellő időben, korán el tudtunk vetni — mondotta Fazelzas Sándor, az Aranykalász elnöke. — Itt minden a legnagyobb rendben megy. Számításunk jól be­vált. A tizenhét mázsára ter­vezett kukoricahozamot lé­nyegesen sikerült túlteljesíte­ni. Negyven-negyvenkét má­zsa csöves tengerit takarítót­Péksütemények pünkösdi királysága Bemutató,, árusító mintabolt kellene Ó hajtja a legszebb lovat Pali bácsi, a fogatos — Ez eddig rendben is van, de hogy állunk a bajusszal, Pali bácsi? Azt mondják, ma­gának van legszebb bajusza Cegléden. önkéntelenül odanyúl az ar­cához. Két ujjával megpödri a bajuszt. — Katonakorom óta vise­lem! — Bajuszkötőt használ? — Dehogy is kell nekem ba­juszkötő! Egy kis diófaolaj. Aztán, ha a kocsin elunom magam, néha igazítok rajta egy kicsit. (R. K.) — Naponta hat-kilencezer zsemlét, kifliből pedig a ren­delésekhez igazodva 15—25 ezer darabot gyárt a Sütőipari Vállalat Cegléden. Ez csak a város ellátására készül — ami „vidéknek megy”, nem is mon­dom. De ne csak ezekről a ha­gyományos péksüteményekről beszélgessünk. A vállalat üze­meiben a kenyér, a zsemle, kifli mellett még mintegy har­minc fajta egyéb süteményféle készül —, újságolta a minap Szabó Ferenc főkönyvelő. — Valóban — mondom buz­gón, mert témát sejtek a pót­tájékoztató mondatban. — Pedig örvendetes, hogy a minőséggel ezen a téren sincs soha semmi baj, és a termelés az egyes süteményfajtákból szinte hétről hétre emelkedik. Szeretik, mert friss, mert nem drága. — Örömmel hallom. — De mi nem örülünk any- nyira. Mert hiába a jó áru, hiába a vásárlóközönség — ha a kereskedelem nem rendeli. Mikor új cikként küldjük, az utolsó szemig megvásárolják — ezzel vége. Rendelés nincs. A vásárlók megnyugszanak a süteményfélék pünkösdi ki­xiciuíIliiül ivuvsi t buxxi^uactii megrakták gabonás zsákok­kal. Recsegnek a küllők, ro­pognak az eresztékek a súlyos teher alatt. A két ló nem eről­ködik, szinte kényelmesen sé­tál a rúd mellett. A fogatos vi­dáman fütyörész. — Jó napot, Pali bácsi! — Ugyancsak megrakodott, Mészáros szomszéd! Mészáros Pál két dologról nevezetes a városban. Először is: ő hajtja évek óta a két leg­szebb lovat. No — és senkinek sincsen olyan pürge bajusza, mint neki! — Hogyan lettem fogatos? v — csodálkozik a kérdésen. —| Kocsisembernek ugyan mi le-^ hetne más a fia? Édesapám,^ Mészáros Benő a szabókat. $ csizmadiákat, asztalosokat vlt-^ te vásárról vásárra. Már gyér- ^ mekkoromban megszerettem a$! jószágot. Tizennégyéves ko-^ romban a bakon ültem. Ami-^ kor pedig Szegedre berukkol-^ tam, rögtön főlovász lettem. 5 Én gondoztam a századosom § lovát. Pallérlánccal takarítót-^ tam a kengyelt meg a zablát.^ Ragyogott, mint a tükör. — Aztán évek múltán a^ Pajkos meg Kesely került a^ kezem alá. Olyan derék két^ lovat életemben nem láttam!^ Sose tudtam őket úgy megter-fc helni, hogy el ne vitték volna ^ a kocsit, pedig volt néha$ nyolcvan, kilencven mázsa a^ platón. § — Államosításkor Pajkost és^ Keselyt átvette a Terményfor-§ galmi Vállalat. Velük mentem^ én is. Azóta a vállalat fogata-^ sa vagyok. i — Tizenhárom éven kérész-* tül hajtottam a két derék jó- 5 szágot. Az idő lejárt felettük.^ Pajkos tizennyolc éves volt, ^ Kesely húsz, amikor májusban^ le kellett cserélni őket. — Mostani lovaim? Színre,^ magasságra, szándékra éppen ^ olyan a Rudi meg a Vezér, mint amilyen Pajkos és Ke-^ sely volt. S ÚTÉPÍTŐK rályságában, az árusítók pedig, hogy nem kötelező az után- rendelés, tehát nem kötelező a plusz adminisztráció. Egy-két bolt akad, ahol ezekkel az árukkal is találkozhat, de ez édeskevés. A Kossuth Ferenc utcai kis pavilon előtt például néha süteményre párók.egész sorát láthatja. — Melyek a „mostoha süte­ményfélék”? — Soroljam? — A császár­zsemle, a félkilós finom-fonott, a sós-stangli, a paprikád kifli, a pozsonyi, a lapos-vajas, a rongyos kifli, a mákos te­kercs ... A mákosat például igen sokan keresik. Bejönnek érte a város másik végéből is, hogy vehessenek, mert az ot­tani boltban nem kapni. Most új süteményünk is készült: a negyedkilós nagy mákos. A tsz adott mákot hozzá, hogy ké­szíthessük. Valamennyi jó sütőipari áru. Kiváltképp a kelt tésztafélék. — önkiszolgáló boltokban miért nem találni ezekből? Hisz ott általában nagy a for­galom. — Nem kéri a kereskede­lem. r — Sok más megyei és járási székhelyen jártam már, és ^ nem egyben láttam sütőipari ^ mintaboltot. Itt miért nem le- ^ hét ilyen mintabolt? Torneísaoh Legközelebb: Tatán Tavasztól késő őszig füstölögnek a KPM Közúti Igazga­tósága útkarbantartó brigádjának bitumenes olvasztói az utak mentén. Szolnoktól Pilisig mindig akad javítanivaló­juk. (Jakab Zoltán felvétele) I ^ A Ceglédi Építők egyik ^ legeredményesebb szakosztá- ^ lyáról — a tornászokról — ^ már régen olvashatott a ceg- ^ lédi sportkedvelő közönség. $ — Mi ennek az oka? — kér­$ deztük Kürti Béla gimná­ziumi tanárt, a tornászok ed- $ zőjét. ^ — A tavaszi idény június­J ban zárult. Jelen pillanatban > a tavaszi és az őszi idény {közti nagy edzésidőszak leg­nehezebb, a sportolók szá- : mára legtöbb megterhelést ‘jelentő szakaszánál vagyunk. •Sajnos ma, a felkészítés leg­jelentősebb szakaszában is , akadnak nehézségek, minde- • nekelőtt a gimnáziumbeli ; kétműszakos oktatás. Ver- : senyzőink ötven százaléka a ^ tanítás utáni, esti edzésen ^ nem megfelelő frisseséggei 5 vesz részt. ^ — Versenyek voltak-e a S közelmúltban? — Egyrészt a helyhiány miatt, másrészt — magam sem tudom. Talán az aggodalmas­kodás miatt, mi lesz, ha nem fogy el az áru, ha nem lesz közönsége. Pedig kísérletkép­pen meg kellene próbálni. Ke­vesebb áruval kezdeni, és ahogy a vásárlók tábora ala­kul, úgy alakítani a rendelést is. — Még egy kérdést: Ceg­léden van olyan bolt, amelyet az emberek „reggeliztető kom- binát”-nak neveznek. Igaz, nem nagy hely, de tejet, ka­kaót, kávét és cukrászati ter­mékeket lehet benne vásárol­ni, és kis asztalok mellé ülve, önkiszolgáló alapon fogyaszta­ni. Van itt kifli, zsemle, lán- gos, burgonyaszirom, hideg- konyhai / készítmény. Mért nincs a reggeliző boltban mondjuk más sütőipari áru? — Mert az a bolt a Vendég­látóipari Vállalaté. Ellátása az ő teendőjük, főként saját ter­mékekkel. — És együttműködés? — Nincs. ... Tulajdonképpen nagyon kár. Mert Cegléd, az Alföld egyik, egyre látogatottabb „ka­pu-városa” megérdemelné, hogy még jobban népszerűsít­hesse sütőipari termékeit. (eszes) — Megyei szintű verse­nyek voltak — folytatta nyi­latkozatát az edző —, de ezek ellenfél hiányában, csak amo­lyan háziversenyeknek szá­mítottak. Nem így a serdü­lőknél, ők a Nagykőrösi Sportiskola növendékeiben méltó ellenfélre találtak s a négyfordulós versenyben döntés, előreláthatólag, csak a most következő utolsó for­dulóban születik. — Végezetül pedig szeret­nénk valamit terveikről hallani. — Legközelebbi nagy ver­senyünk, az október 9-én Tatán rendezendő országos vidéki bajnokság lesz. Itt szeretnénk dobogóra jutni. De jóslások, találgatások he­lyett beszéljenek helyettünk eredményeink. Gór István tunk be ezekről a területek­ről és ha az egész kukorica- betakarítás ilyen eredménnyel végződne, akkor semmi gon­dunk nem lenne. — De? — Sajnos a kukoricavetésre kijelölt területek egy részén víz állt a tavasszal. Itt bi­zony elkésett a vetés. Vetet­tünk ugyan rövid tenyészide­jű kukoricát és ezen a mint­egy kétszáz katasztrális hol­don huszonöt-huszonhat má­zsás átlagnál jobb eredményt nem várhatunk. — A probléma? — Semmi baj nem lenne, ha az utóbbi négy esztendő­ben nem növekedett volna lényegesen az állataink lét­száma. — Jelenleg ötszáz szarvas­marhánk, kétezer sertésünk van. Ezeknek • a tartása és hizlalása nagy erőfeszítéseket követel. Hozzávehetjük még azt is, hogy az utóbbi eszten­dőkben a háztáji állattartás is emelkedett. Átlagosan minden háztájiban van szarvasmarha és legalább két-három hízó. De tudnék példát mondani arra, hogy a tag húsz darab sertést tart. — Az állatlétszám csökken­tés igen könnyű lenne. Az ér­tékesítés nem gond, hiszen a süldőket minden mennyiség­ben és jó áron át tudnánk ad­ni az Állatforgalmi Vállalat­nak. Ez azonban nem célunk. — Vajon mit mondanak a számok? — Lédús és szálastakar- mány-gondunk nincsen. Bősé­gesen van takarmányrépánk és eredményes volt a silóbe­takarítás is. Kukoricában van hozzávetőlegesen huszonnégy vagon hiányunk. — Hangsúlyozom, hogy nem végzetes. Jó beosztással, megfelelő takarékossággal így is kitelelünk. Számítunk azon­ban a termelőszövetkezeti tagság segítségére. Kukorica­felesleg minden háztájiban van, akár részes művelésből, akár háztáji termelésből. Eze­ket a feleslegeket a gazdaság átveszi és ezzel elérjük, hogy nem kell az állatlétszámot csökkenteni, különösen nem az erősen abrakigényes ser­tésállományt — mondotta be­fejezésül Fazekas Sándor. (rossi) Ma délelőtt ülést tart a városi tanács-vb Október hetedikén, délelőtt kilenc órai kezdettel a vá­rosi tanács vb-termében ülést tart Cegléd város tanácsa végrehajtó bizottsága. Az ülésen többek közt tá­jékoztató hangzik el a város közlekedési helyzetéről és az útkataszter felmérési adatai­ról, a teleknyilvántartásról szóló jelentésről. Ezúton értesítem mindazokat, akik ismerték és szerették, hogy drága édesanyám: Vásárhelyi Istvánná szül. Kerekes Erzsé­bet. életének 74. évében, 1966. október 3-án elhunyt. Édesapám betegállapotára való tekintettel a részvétlátogatások mellőzését kérem. Vásárhelyi László és családja, \

Next

/
Thumbnails
Contents