Pest Megyei Hirlap, 1966. október (10. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-06 / 236. szám

nur Nccrn

1966. OKTOBER 6., CSÜTÖRTÖK

^ némaság bosszúja

A fiú szőke volt és hosszú hajú. Félrehúzódva beszélgetett a lánnyal és a barátjával. Békésen cigarettázott. Közben megszólalt a csengő, hívta a mozi nézőit, kezdődik a film. A hosszú hajú, akár a többiek a bejárathoz indult. A jegyszedő rácsapott. Nem szólt, nem kért, nem intett és nem figyelmeztetett. Csak rácsapott.

— Cigarettával nem lehet bemenni.

— Azonnal eloltom — s indult volna tovább.

— Hogy képzel ilyet, tűnjön el innen. Tessék azonnal kimenni a csarnokba — lökött egyet nyomaték kedvéért a fiatalemberen.

— Nem tudom miért tetszik veszekedni — válaszolt szelíden a hosszú haj tulajdonosa — már oltom is.

— A fene a huligánfajtáját. A haját meg tudja növeszteni, az illemről pedig fogalma sincs. — Csak nem nyughatott az asszony.

A fiú továbbra is csendes, tisztlettudó maradt, engedelmeskedett. Még a nyakát is behúzta — látszott, nem akar világért sem botrányt.

A jegyszedő néni erre nem számított és még mérgesebb lett. Kiabált akkor is, amikor a fiatalember már rég a helyén ült. Sokan felháborodottan pillantottunk a jegyszedőre, aki nem hagyta abba a dohogást és idegesen kapkodott hajához, azt igazgatta. Az ő haja rövid volt.

Azután kezdődött a híradó, jegyszedő nénit nem láttam. Már lassan a film emléke is megkopik, de ez az eset gyakran eszembe jut. Nem mintha szokatlan lenne, hogy oly- ko~ külső után ítélnek meg valakit. Vagy a hosszú haj láttán azonnal levonják a végkövetkeztetést: huligán, s csalódnak, ha kiderült tévedésük. Azt sem mondhatnám, hogy életemben nem hallottam még civódást moziban vagy villamoson. Hallottam eleget, solxit.

Magam is bosszankodom, miért nem tudom mégsem, elfelejteni ezt a jelenetet. Szólnom kellett volna, akkor. Ha azonnal kikelek az igazsugtalansag ellen — tán megnyugszom. Akkor is szólnom neuett volna, ha idö- seob a néni, na tisztesseges munkában öregedett meg. Hiszen egymás tisztelete nem a kortól függ. A kor, a haj hosszúsága vagy rövidsége senkit nem jogosít fel arra, hogy a másikat sértse. Igen, így kellett volna, ott azonnal szólnom, megvédeni a fiút, ahogy az igazság kívánta. Ma már világos, hogy akkor hiába tettem úgy, mintha magánügy séemtanúja lettem volna. Nem sikerült magam becsapnom.

(sápi)

Felnőtt oktatás - egyéni tanulással

Könnyítések a dolgozók általános iskoláját és gimnáziumát végzőknek

A művelődésügyi miniszter most megjelent rendelkezése lehetőséget nyújt a dolgozók általános iskolájának, vagy gimnáziumának elvégzésére egyéni tanulással is, olyanok részére, akik különböző okok miatt nem tudnak bekapcsolódni az iskolai rendszerű felnőttoktatásba

— sem az esti, sem levelező tagozaton.

MEZŐGAZDASÁGI REPÜLŐBÁZIS

A ®om°£y niejpei Kaposújlakon, úgynevezett bázis repülőteret létesített a Repülőgépes Növényvédő Állomás. A bázis dunántúli központja lesz a repülőgépes növény- védelemnek. Jelenleg itt képezik ki a légiközlekcdés technikum most végzett diákjait a speciális mezőgazdasági repülőgépszerelésrc. Azonkívül itt készülnek fel a jövő évi munkára a mindinkább fejlődő növényvédő állomás új pilótái. A képen: Ismerkedés a speciális mezőgazdasági repülőgép, a PZL motorjával.

A 16 éves, tehát a tanköteles kort betöltött személyek osztályozó vizsgát az illetékes tanács művelődésügyi osztálya által kijelölt általános iskolákban, illetve gimnáziumokban tehetnek.

Az osztályozó vizsga időszakai a következők:

szeptember 1-től 20-ig, január 1-től 30-ig és június 8-tól 30- ig, mezőgazdasági területen csak az öthónapos szorgalmi idejű általános iskolákban — március 15-től 30-ig. Az osztályozó vizsgára legalább egy hónappal a vizsgaidőszak előtt kell jelentkezni az illetékes iskola igazgatójánál, s egyidejűleg benyújtani a végzett tanulmányokról szóló igazolást (bizonyítványt). Az írásbeli és szóbeli osztályozóvizsga idejét — meghatározott vizsgaidőszakon belül — az igazgató jelöli ki és erről két héttel a vizsga előtt a jelentkezőt értesíti.

A miniszteri rendelkezés kimondja, hogy

az osztályozó vizsga anyaga a dolgozók általános iskolájában, illetve gimnáziumának tantervi anyaga.

A jelentkezők rendkívüli tárgyként egy, vagy két idegen nyelvből is vizsgázhatnak. Az előzetes tanulmányi eredménytől függetlenül egy vizsgaidőszakban két osztály tananyagából is lehet összevont osztályozó vizsgát tenni.

Érettségi vizsgát az egyénileg tanulók sem tehetnek 18 éves koruk előtt.

Azok a tanköteles koron túliak, akik az iskola engedélyével nappali tagozaton, vagy a dolgozók iskolájában tanulmányaikat abbahagyták, a kimaradás utáni első vizsgaidő- szakban osztályozó vizsgát tehetnek.

8 év alatt 20 ezer mester

HOL LEHET VIZSGÁT TENNI?

Szórakoztatva tanít és nevel

az iskolarádió és televízió

Ma már alig van iskola, ahol az iskolarádió, vagy az iskolatelevízió műsorait ne kísérnék érdeklődéssel. Egy idén készült felmérés adatai szerint az általános és középiskolák 71—72 százaléka rendszeresen felhasználja az iskolarádió műsorait. A széles körű érdeklődés indokolt, mert a rádió és a televízió is felbecsülhetetlen segítséget nyújt a pedagógusoknak és főleg a tanulóknak.

Az iskolarádió jelenleg öt tantárgyból heti kb. 200 percben sugároz műsort. Az öt tárgy: osztályfőnöki óra, irodalom, történelem, idegen nyelv, zene. A világnézeti, erkölcsi nevelés jól bevált formája az osztályfőnöki óra. Csak

néhány érdekes dm

a sorra kerülő osztályfőnöki órák anyagából: Tudsz-e titkot tartani? A hazugság útvesztői, Nekem nincs barátom. Bizalom, önbizalom, Ki a stréber? A modernségről, A nagykorúság küszöbén. Az igen népszerű irodalmi órák anyagát a következő években olyan sorozattal egészítik majd ki, amely az anyanyelv használatában tökéletesíti a tanulókat, fejleszti a szóbeli és írásbeli fogalmazáskészséget. Ebben a tanévben 15 történelem órát tartanak, igen átgondolt, változatos tematikával. Nagy helyet kap az orosz nyelv oktatása, valamint az ének-zeneoktatás is.

Az egész évi tantervből megállapítható, hogy a műso- tok elsősorban az általános is- l:ola felső tagozatának és, a l.özépiskolásoknak szólnak, s Sajnos, nagyon kevés az alsó tagozatoknak készülő műsor.

nemcsak felidézik, vagy megismétlik az iskolai órákon elhangzottakat, hanem azokat a lehetőség szerint szemléltetik, filmanyaggal is kiegészítik.

Halasi Árpád

1949-től 1958-ig egyetlen

magyar szakmunkás sem szerzett mesteri címet. Az első mestervizsgát 1958-ban tartották. Azóta viszont több mint 20 ezer mestert avattak. A vizsgák szervezése és lebonyolítása a KIOSZ feladata. A jelentkezők között nemcsak kisiparosok, és kisiparosjelöltek vannak, hanem olyan vállalati és szövetkezeti dolgozók is, akiknek, az önállósulás szándéka nélkül, a magasabb szak- képzettséget igazoló szakvizsga, a mesteri cím megszerzése a fontos.

Budapesten és 14 megye- székhelyen, 75 szakmában lehet mestervizsgát tenni. A jelentkezés feltétele a szakmunkás-bizonyítvány megszerzését követő 3 évi szakmai gyakorlat, vagy szakmunkás-bizonyítvány híján 8 évi szakmai gyakorlat igazolása. A mestervizsgákról

közelebbi tájékoztatást megyénkben a KIOSZ Pest megyei titkársága ad.

NDK-kiállítás

Ezerötszáz kiadvány az íráskultúra úgyszólván valameny- nyi műfajából — ez lehetne a mottója annak a kiállításnak, amelyet az NDK nemzeti ünnepe alkalmából szerdán nyitottak meg a budapesti könyvklubban. A színes válogatási! anyag az NDK könyvkiadásának utóbbi néhány esztendejét képviseli. Az október 16-ig látható könyvkiállítás megnyitóján Lugossy Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes és Bruno Haid, a Német Demokratikus Köztársaság művelődésügyi minisztériumának kiadói főigazgatója mondott rövid beszédet.

Olaszországba utazott a Kodály-kórus

Szerdán Olaszországba utazott a Debrecni Kodály-kórus, amely a Szardínia szigetén levő Sassari város Luigi Canepa kórusával évek óta baráti kapcsolatot ápol és ezúttal viszonozza a sassari dalosok debreceni szereplését. A Kodály- kórussal együtt utazott a debreceni Zeneművészeti Szakiskola zenekara és a Csokonail Színház szólistái közül Varga- Magda, Marsay Magda, Cazsó János és Csongor József. A több mint száztagú együttes ugyanis zenekarra és kórusra írt Kodály- és Szokolay-műve- ket mutat be.

Bőripari

kongresszus

A vegyipar fejlődésének hatása a bőr- és cipőipari témakörrel, ezer szakember részvételével megkezdődött a Bőripari Tudományos Egyesület kongresszusa.

KÖNYVESPOLC

MARX-ENGELS:

Művészetről, irodalomról

A Népszabadság hasábjain „Egy javaslat — könyvkiadóknak” című irás hangot adott a közvélemény — olvasók, könyvtárosok — ama kívánságának, hogy ki kellene adni, illetve bővített újrakiadásban meg kellene jelentetni Marx, Engels és Lenin művészettel és irodalommal foglalkozó írásainak gyűjteményét. A Kossuth Kiadó Lenin „Művészetről, irodalomról” című gyűjteményes kötetét ez évben az ünnepi könyvhétre megjelentette, és most kerül sor Marx és Engels irodalmi, esztétikai és művészeti tárgyú írásainak a korábbinál lényegesen bővebb kiadására.

E könyv elméleti, elvi kiindulópontot és módszert nyújt az önálló megítéléshez számos ma is sokat vitatott kérdésben.

A kötet egy része magyarul már megjelent írásokat foglal

magában, másik része pedig olyan szövegeket tartalmaz, amelyek itt jelennek meg először magyarul, ilyenek többek között Marx és Engels leveleiből és ifjúkori írásaiból vett szemelvények. Jóllehet Marx és Engels soha nem írtak ösz- szefüggő könyvet vagy tanulmányt szoros értelemben vett irodalmi, vagy művészeti kérdésekről — az itt összegyűjtött töredékek szerves, rendszeres gondolati egységet nyújtanak. A marxista esztétika és irodalomtörténet legáltalánosabb elvei a történelmi materializmus elméletében találhatók meg, tehát abban a felfogásban, amely szerint a társadalom szellemi életét végső soron a gazdasági viszonyok határozzák meg. De Marx és Engels sohasem tagadták az egyes tudatformák — a jog, a tudomány, a művészet stb. — viszonylagos önállóságát, csupán azt állították, hogy a tudomány és a művészet fejlődését, saját belső ösz- szefüggéseikből egyedül nem lehet megmagyarázni. Szék a belső összefüggések mozzanatai a történelmi fejlődés össz- folyamatának, amelyben mindenütt bonyolult kölcsönhatások érvényesülnek.

A kiválasztás és elrendezés M. A. Lifsic professzornak, a marxi esztétika kiváló kutatójának műve. A Li/sic-féle gyűjteménynek egy kivonatos kisebb válogatása megjelent magyarul először 1946-ban, majd némileg bővítve 1950- ben. A mostani kiadás az 1949- ben Berlinben megjelent Lijsic-féle gyűjteményre támaszkodik, és lényegében változtatás nélkül követi ennek a ! tematikai összeállítását, sorrendjét. A magyar nyelvű kötetet az 1957-ben Moszkvában megjelent kétkötetes orosz nyelvű Li/sic-gyűjteménv

alapján még valamennyire kibővítették. Lényegesen módosultak a jegyzetek és a mutatók. A magyar szerkesztők olyan tudományos igényű jegyzet- és mutatóapparátussal látták el a kötetet, amelyben a múlt század irodalmával, vagy történelmével foglalkozó kutatók számos . máshol hozzá nem férhető, hiteles adatot találhatnak.

A nagy műgonddal sajtó alá rendezett gyűjtemény különös érdeklődésre tarthat számot mindazok körében, akik behatóbban kívánnak tájékozódni a marxista ideológia, az irodalom, a művészet és az esztétika problémáiban.

, Sportolók:

„Hát, istenem! Még az se le-] gyen az embernek?”

Egyes suhancok:

Visszapillantó tükör és más; hasonló cikkek olcsó beszerző-;

si forrása. ;

*

Néhány kisiparos:

Árucikk. Lehet eladni és vá-»! sárolni. Állítólag közlekedni is! lehet vele, de ennek semmi ér-! telme. ]

Fiatal nők:

»

Az a negyedik dolog, amely > a közismert három mellett a! módéra szerelemhez nélkülöz-! hetetlen. (A szerk. megjegyzé-j se: A közismert három dolog! — nehogy félreértés legyen —:! egy nő, egy férfi és egy hely.] Hej, hej...)

Középkorú férfiak:

*

Mínusz tíz évvel és mínusz!

tizenöt kilóval egyenértékű. ;

*

Középkorú nők:

Többet ér, mint a kozmeti-! ka. !

j

És végül, ha kíváncsiak] rá, e vélemények följegyzőjé- S nek nézete szerint: teljesen ér-: dektelen dolog. A vonat, a; busz sokkal olcsóbb, a villa-; mos kényelmesebb, nem is! szólva a repülőgépről. S kü-$ lönben is: ezek közül egyiket; se nekem kell mosnom vasár-; nap délelőtt. Nem is értem. $ miért beszélnek róla annyit az 5 emberek.

Pető Gábor Pál 5

Magán- és személygépkocsi tulajdonosok:

Jelkép, amely mutatja az ő felsőbbrendűségüket és amely- lyel az Ür (gépkocsiértékesítés.

— A szerk.) elválasztja őket a közönséges, alantas halandóktól.

Gyalogjárók:

Osztályellenség. A gyalogjárók és a‘z autóvezetők (különösen a saját autójukat vezetők) között antagonisztikus, kibékíthetetlen ellentétek állnak fenn.

Motorkerékpárosok:

Bolondnak való jármű, mert

— akárcsak a bolondnak — ennek is egy kerékkel többje van.

Biciklisták:

Mozgó vesztőhely.

Fiatal házaspár:

Az elsőszülött.

Hazalátogató .külföldre szakadt hazánkfia”:

Nagy csalódás. (Hogy tudniillik nálunk már ennyi van belőle. Mellesleg, a magáét Bécsben bérelte egy kölcsönző vállalattól.)

Sokak:

Külföldi rokon ajándéka.

Mások, akik ismerik emezek rokoni viszonyait:

Csoda — vagy lélekvándorlás kézzelfogható bizonyítéka.

Manapság mindenütt nagyon sokat beszélnek az autóról —, aki pedig nem beszél róla, az gondol rá. Ezen nincs is mit csodálkozni. Az aütó nem olyan egyszerű valami, amilyennek kívülről kinéz, hanem bonyolult műszaki és társadalomtudományi kérdések komplexuma. Ennek tisztázásához kívántam hozzájárulni, amikor megkérdeztem társadalmunk különféle csoportjaiba tartozó, mindenféle korú és nemű embereket: mi is hát szerintük az autó? Kutatásaim egy részét elektronikus számítógépek most dolgozzák fel, zárt ajtók mögött, más részüket viszont itt közlöm:

Egy mérnök: Mi is az autó?

Belső égésű robbanómotorral hajtott benzinüzemű gépjármű. Gyakorlatilag attól függ, milyen márkájú: e szerint lehet közlekedési eszköz vagy gyakorló munkadarabja a motorszerelő ipari tanulóknak.

Autóbusz- és teherautósofőrök:

Munkahely. Robot. Istencsapása. Barokamra. (Szerk. megjegyzése: ez utóbbi nagy nyomásokkal és magas hőmérséklettel végzett élettani kísérletekre szolgáló berendezés.)

FELMÉRÉS — autóügybcii

Anélkül, .hogy kisebbíter* akarnánk a rádió értékét, megállapíthatjuk, hogy

a televízió iránti érdeklődés

nagyobb, habár a hatezer ál-. talános iskola közül mindössze] háromezer rendelkezik tv-: készülékkel. Az iskolatelevízió: az általános iskolások számára: minden kedden, csütörtökön és: pénteken, a középiskolásoknak! szánt műsorával pedig min-! den vasárnap délelőtt jelent-! kezik. Keddi napokon fel-! váltva látható a mértan-szám-! tan óra, az orosz nyelvóra, a] fizika, a környezetismeret, ol-i vasás, a kémia és a történe-S lem. Csütörtöki napokon su-s gározzák a földrajz, az élővi-j lág, a magyar irodalom, a ma- > gyár nyelvtan, az olvasás órá-j kát és az általános iskolák! nyolcadik osztálya számára új j tárgyként, a kémiát. Ugyan-j csak idén lesz először — pén-! teki napokon — az általános! iskola nyolcadik osztálya szá-! mára számtan-mértanóra és: fizika, a kisebbeknek pedig: élővilág és orosz nyelv. A kö-| zépiskolásoknak az iskola tele-! vízió vasárnaponként, a ké-! miában, a fizikában, az orosz! és angol nyelvben segít.

Az iskolatelevízió műsorá-! ban kap helyet

a pedagógusok fóruma ]

is. Ez a népszerű műsor ter-i mészetesen csak akkor igazán; életképes, és eleven, ha minél' több pedagógus megírja ta-j pasztalatait, javaslatait, prob-j lémáit, vitakérdéseit, tehát, ha! aktívan bekapcsolódik á fó-! rum munkájába.

Az iskolatelevízió programja] hűen követi az iskolai tanme-: netet. Az egyes órák alatt: