Pest Megyei Hirlap, 1966. október (10. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-05 / 235. szám

fin urcrri 1966. OKTOBER 5., SZERDA Elutazott a mongol parlamenti küldöttség Kedden délelőtt elutazott Magyarországról a mongol parlamenti küldöttség, amely Szandzsin Bata, a nagy népi hurál elnöksége elnökhelyet­tesének vezetésével baráti lá­togatást tett hazánkban. A de­legáció Budapestről Varsóba utazott. Összeült a JKSZ Központi Bizottsága Kedden Belgrádban Joszip Broz Tito elnökletével meg­kezdte munkáját a JKSZ Köz­ponti Bizottságának V. plená­ris ülése. Az ülésen megvitat­ják a JKSZ tevékenységét a központi bizottság IV. plénu­ma után és döntenek a JKSZ vezető szerveinek átszervezé­sére vonatkozó javaslatról. A Jugoszláv Kommunisták Szö\’etsége Központi Bizottsá­ga bővített teljes ülésén, a központi bizottság új vezető szervei megválasztásáról ho­zott határozat értelmében Jo­szip Broz Titót, a JKSZ eddigi főtitkárát a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége elnökévé választották. Az ülésen elfogadták a JKSZ KB végrehajtó bizottsága ál­tal előterjesztett javaslatot az elnökség és a végrehajtó bi­zottság tagjainak megválasztá­sáról. A JKSZ KB végrehajtó bi­zottsága titkárává Majalko Todorovicsot választották. VIETNAMI JELENTÉS Növekvő dezertálás a dél-vietnami csapatoknál Az amerikai légierő na palm bombát használt ? A dél-vietnami kormány hétfőn ülést tartott és meg­vizsgálta, milyen módon le­hetne fokozni a mozgósítási rendszer hatékonyságát. Az AFP értesülése szerint a Ky- kormányzat megpróbál intéz­kedéseket kidolgozni a dél-vietnami kormány- csapatok körében elhara­pózott dezertálások csök­kentésére, a csapatok gyenge harcképes­ségének fokozására. A hadszintérről érkező je­lentések szerint az utóbbi idők egyik leg­véresebb csatája tombol Binh Dinh tartomány­ban. Saigontól 480 kilométerre északra. Az amerikaiak há­rom helikoptert vesztettek, és több ízben is közelharcot vív­tak a partizánokkal. Az ame­rikai állítás szerint a parti­zánok 323 halottat vesztettek — a szóvivő nem adott meg számokat az ajjferikai veszte­ségekről. Hétfőn az amerikai légi­erő a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság déli részén ledobott — a sai- goni tudósító szerint — napalmbombákat is. A New York Times keddi vezércikke javasolja, hogy az Egyesült Államok újból szüneteltesse a VDK elleni bombatámadásokat. A cikk egyebek között meg­állapítja: „A politikai ténye­zők legalább olyan fontosak lehetnek — és Vietnam ese­tében legalább olyan fonto­sak is — mint a katonaiak’1. Jelentés Indonéziából Szögesdrót akadályok az elnöki palotánál Jobboldali diákok gyalázzák az államfőt Ä Luna 11 befejezte kutatási programját A Luna 11 önműködő űr­állomás, amelyet az idén augusztus 28-án juttattak Hold-körüli pályára, befejez­te tudományos kutatási prog­ramját. Október 1-én a hajna­li órákban utoljára létesítettek rádiókapcsolatot vele, s ezt követően a Luna 11 napele­mei teljesen kimerültek. Az állomással összesen 132 ízben léptek rádiókapcsolatba. Eközben nagy mennyiségű tu­dományos információt és pá­lyamérést adatot nyertek. A Luna 11 programja az űrállomás Hold-körüli pályára juttatása módszereinek alapo­sabb kidolgozása mellett a Hold-körüli térség további ta­nulmányozását tartalmazta. Az 1640 kilogramm súlyú űr­állomás a Hold második szov­jet mesterséges holdja lett. Szocialista országok szakszervezeti tanácskozása Moszkvában Tanácskozik az ENSZ-közgyíílés I den megbeszélést tartottak an­nak a kilenc országnak a kül­ügyminiszterei, amelyeknek közös javaslata alapján ta­valy a világszervezet határo­zatot hozott az európai orszá­gok békés kapcsolatainak, jó­szomszédi viszonyának fejlesz­téséről. A megbeszélésen ha­zánkat Péter János külügymi­niszter képviselte. Kedden délelőtt Moszkvá­ban a „Munka palotájáéban megnyílt a KGST-tagállamok és Jugoszlávia szakszervezeti központjának értekezlete. Bul­gária, Csehszlovákia, Jugosz­lávia, Lengyelország, Magyar- ország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjetunió szakszervezeti képviselői azt vitatják meg, milyen szerep és milyen feladatok hárulnak a szocialista országok szak- szervezeteire az új tervezési rendszer és a gazdasági refor­mok végrehajtásában. A magyar szakszervezeti küldöttséget Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának főtitkára vezeti. Az értekezletre Moszkvába érke­zett a Szakszervezeti Világ- szövetség küldöttsége is, élén Luis Padillával, a SZVSZ tit­kárával. 86 karátos gyémánt A jakutiai Mirnijben a szovjet gyémántipar központ­jában 86 karátos gyémántot | találtak. Az óriás-gyémántnak még nem adtak nevet. j Az indonéz fővárosban a hétfői diáktüntetés feloszlatá­sával helyreállt a nyugalom, de a feszültség megmaradt —, jelenti a Reuter. Az elnöki pa­lota megközelíthetetlen, mert az odavezető utakat szöges­drót akadályokkal zárták el. Az utcákon sok a páncélautó, az üzletek közül többet be­zártak. A djakartai egyetemet, a szélsőjobboldali Kami-diák- szervezet főhadiszállását, állig felfegyverzett katonák veszik körül. A djakartai helyőrség szó­vivője kedden hivatalosan kö­zölte, hogy a hétfői összetűzés­ben 62 diák sebesült meg, kö­zülük 22-t kórházban ápol­nak. Amír Machmud vezérőr­nagy, a djakartai helyőrség parancsnoka bejelentette, hogy katonái bármilyen tüntetést, minden eszközzel megakadá­lyoznak. Kedden a Kami, valamint a jobboldali, középiskolás Kappi mintegy háromezer tagja a j djakartai egyetem orvoskarán j ülést tartott. Szónokaik a le­hető leghevesebben támadták, gyalázták az államfőt. Az Antara hírügynökség ezzel egy időben tette közzé Nasution tábornok kedden el­hangzott beszédének legfonto­sabb részeit. Az ideiglenes népi tanácskozó kongresszus elnöke, a jobboldal egyik ve­zéralakja Észak-Szumátrában kijelentette: „Sukarno elnök nem áll törvényen felül, és tanúként beidézhető a külön­leges katonai törvényszékre, amely a Szeptember 30-a ak­ció részeseinek ügyeit tár­gyalja”. Az elnöknek — jelentette ki Nasution — „Számot kell adnia az államcsínykísérlet­hez vezető fejleményekről, a gazdasági helyzet és a közer­kölcsök romlásáról”. Az Állami- és Kossuth-díj odaítélésének új rendjéről (Folytatás az 1. oldalról) nok megfelelően, erre legköze­lebb 1969. április 4-e alkalmá­ból kerül sor. Mi tette szükségessé, hogy a művelődésügyi miniszter ha­táskörébe utalják a kiváló és érdemes művész címek odaíté­lésére vonatkozó javaslatok előterjesztését ? — Az Állami és Kossuth-díj bizottság többsége olyan tudó­sokból, mérnökökből és más szakemberekből áll, akik a kultúra barátai ugyan, de nem tekintik magukat a kul­turális élet szakértőinek. Ezért maga a bizottságunk kezdemé­nyezte, hogy a kiváló és érde­mes művész címek odaítélését helyesebb lenne az Állami és Kossuth-díjaktól függetlenül az erre hivatott szakszerv ke­retében előkészíteni. Ennek alapján döntött az Elnöki Ta­nács úgy, hogy ezeknek a ja­vaslatoknak az előterjesztése a jövőben a Művelődésügyi Mi- nisztériumho'z tartozzék.-i*ssssss.’sssssssssssssssssssssssssssssssssssssfsssssssssssssssssssssssssjss/vsssssssssssssssssssssssssssssssssssss/sssssssssssssj!ssssssrsssssssssssfssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss/-s/ssf/ssssssssssssss XX. (Folytatás az 1. oldalról) elszigetelt esetként pró­bálta feltüntetni, de jobbnak látta nem kom­mentálni az amerikai sajtó­nak azt az állítását, hogy az üzletet lebonyolító „magánszemély” a CIA megbízottja volt. Conve de Murville francia külügyminiszter kedden dél­előtt látogatást tett Johnson elnöknél, akivel elsősorban a vietnami kérdésről és a NATO problémáiról tárgyalt. A francia külügyminiszter ezt megelőzően hétfőn több mint háromórás eszmecserét folytatott amerikai kollégá­jával, Dean Rulkkal, azonban a megbeszélésen részt vett diplomaták szerint a hosszas vita sem moz­dította cl a holtpontról a francia—amerikai kap­csolatokat és nem segítette elő a véle­ménykülönbségek feloldását. Couve de Murville lényegé­ben megismételte a francia kormány Vietnammal kapcso­latos állásfoglalását, amely­nek sarkalatos pontja a kül­földi csapatok kivonása. Ugyancsak fennmaradtak hézeieltérések a NATO-val kapcsolatban is. Couve de Murville a hírek szerint ki­fejtette Rusknak, hogy a francia kormány a kö­zeli jövőben teljes mér­tékben fel akarja számol­ni katonai kapcsolatait a NATO-val, és változatlanul ragaszkodik az amerikai csapatok teljes kivonásához, a Franciaország területén levő támaszpontok felszá­molásához. Rusk megismételte azt az amerikai követelést, hogy az Egyesült Államok fegyveres erői „rendkívüli események idején” változatlanul használ­hassák a francia területen levő támaszpontokat. Péter János külügyminiszter, hazánk küldöttségének vezető­je kedden délelőtt eszmecse­rét folytatott Lujo Toncicso- tin) osztrák külügyminiszter­rel a két országot kölcsönösen érdeklő kérdésekről. Külügy­miniszterünk megbeszélést folytatott Vaclav David cseh­szlovák külügyminiszterrel is, este pedig részt vett azon a Fogadáson, amelyet Corneliu Manescu román külügyminisz­ter adott a delegátusok egy csoportjának tiszteletére. Az ENSZ székhelyén ked­Khelton ezredes is mellé tele­pedett. — Kellemes utitárssal kelle­mes utazni — mondta Khel­ton. — Remélem, főhadnagy, végig megőrizzük ezt a kelle­mes hangulatot... Rowers bólintott: — Azt hiszem, így lesz, ez­redes úr! Az ezredes újságot vett elő a zsebéből. Körülöttük — még néhány műszaki tartózkodott a gépben — mindenki hallga­tott. Az ezredes átfutotta a la­pot, aztán halkan füttyentetl: — Egy sor sincs a tünteté­sekről! Talán sikerül észreté- ríteni az embereket. Maga hallott ezekről a dolgokról? __ — Saját szememmel is lát­tam egyet, ezredes úr! — mondta Rowers. — Nem hi­szem, hogy valamire jutná­nak ... Legalábbis ott, Izmir­ben. Csak egy maroknyi em­ber tüntetett. Semmi erőt nem képviselnek ... A főhadnagy hallgatott róla, hogy miként futamodtak meg a tüntetők elől. Az ezredes mindössze ennyit mondott: — Én nem vagyok olyan biztos benne, hogy minden rendben van! De reméljük. Kellemetlen lenne másik, ép­pen most, amikor a NATO külügyminiszterei négy nap múlva Isztambulba érkeznek... Aztán az újság első oldalá­ra mutatott, amelyen minden cikk a közelgő csúcstalálkozó­val foglalkozott: — És nem szerencsés, hogy mindez most történik, mielőtt a négy nagy összeül... Rowers az újságra nézett. A lap washingtoni levelezője „biztos diplomáciai forrásból” közölte, hogy Eisenhower el­nök ismét felveti a légi ellen­őrzés kérdését. Moszkvai je­lentés viszont arról adott hírt. hogy Hruscsov előreláthatólag ismét a teljes leszerelést állít­ja javaslatai és tárgyalásai középpontjába, s bizonnyal ra­gaszkodik ahhoz a régebbi szovjet állásponthoz, amely el­utasítja a leszerelés nélküli légi ellenőrzést, azzal érvelve, hogy ez nem más, mint lega­lizált kémkedés. A gép Peshawarban ért föl­det. Ebben a pakisztáni kisvá­rosban is volt a 10—10-es egy­ségnek megfelelő repülőtere.' Amikor Rowers rövid sétára indult, egy hangár előtt a lé­gierők különleges rendőrsé­gének emberei álljt parancsol­tak neki. A főhadnagy elővet­te igazolványát, de a katonai rendőrök meg sem nézték. — Szigorú parancs van, hogy senkit nem engedhetünk a hangár közelébe! — mond­ták. — Forduljon vissza! Rowers engedelmeskedett. Gondolta, mit őrizhetnek ilyen gondosan abban a hangárban. Adanában sem volt kevésbé szigorú az őrség, amely az U— 2-esre ügyelt. Maguk a pilóták is csak akkor mehettek a gép­hez, ha szolgálati elfoglaltsá­guk megkövetelte. S ahogy egy-egy U—2-es repülőeép földet ért, máris közrefogták az Air Force Police emberei. Rowers azt is többször észre­vette. hosv különböző embe­rek szaglásznak utána. De hát ez sem bántotta — természe­tes. hogv ilven fontos beosz­tásban lévő. különleges kép­zettségű szakembereket gon­dosan megbecsülnek, vigyáz­nak rájuk és ellenőrzik őket. 9. Rowers három napot töltött Peshawarban. Átkozottul unalmasnak érezte ezt a pa­kisztáni „porfészket”. Undoro­dott attól, hogy amerre járt, koldusok, rongyos, sebekkel tarkított emberek serege kö­vette, vagy éppen a lábai elé vetette magát. A török nyo­mor fényűzésnek tűnt a pa­kisztáni nyomorhoz képest Az egyetlen oázis a nyomor, kétségbeesés és betegség Sza­harájában a Grand Hotel volt. Ezt a hatalmas, lényűző szál­lodát még annak idején egy angol szállodakonszem építet­te azoknak a honfitársaknak a számára, akiket üzleti és hiva­talos dolgaik Indiába szólítot­tak. Itt udvarias pincérek ha­da vette körül a vendégeket, az étterem megfelelt a legké­nyesebb igényeknek is. Flori­dában sem igen lehet különb luxusszállodákat találni. S ami a legfontosabb — a csupa márvány étterembe koldus nem tehette be a lábát, két jól megtermett, jól táplált portás őrizte a vendégek nyugalmát. Rowers félnapokat üldögélt a kényelmes karosszékben, je­ges narancslét szürcsölve. Kö­rös-körül minden olvadozott a melegtől, de a Grand Hote1- ben különleges légkondicioná­ló berendezés védte a vendé­geket a szörnyű hőségtől. Az asztaloknál fehérek ül­tek, többnyire amerikaiak, jó részük a peshawari légitá­maszponton szolgálatot telje­sítő repülő, műszaki, vagy azoknak valamilyen hozzátar­tozója. Csak a pincérek voltak bennszülöttek az étteremben, rajtuk kivül csak egy indiai járt ide gyakorta. Ezzel az indiaival Rowers már az első reggel találkozott, amikor az étterembe igyekez­ve áthaladt a szálloda hom­lokzatát tartó oszlopok között. Innen lépett elő ez az indiai, s hadonászni kezdett a főhad­nagy előtt óriási névjegyével. A nagy kartonlapon különbö­ző, számára megfejthetetlen Írásjegyeket látott Rowers. Az indiai mindezt némán csinálta, egyetlen szót sem szólt, s csupán a kartonlappal igyekezett megértetni magát. Rowers egyetlen intéssel tud­tára adta, hogy nem kíván tárgyalni vele. Az indiai azonban másnap ismét előlépett az oszlopok mögül. Éppúgy hadonászott az óriási névjeggyel, mint az elő­ző reggel. A főhadnagy most már szemügyre vette ezt a furcsa alakot. A borotválatlan indiai ócska zsirfoltos kabátot, bársony mellényt és hosszú, kitaposott félcipőt viselt. Név­jegyet tartó kékeres kezének ujjain vastag gyűrűk csillog­tak, bennük hamis kövek. Az egész ember tetőtől talpig ha­misnak látszott. Rowers most már kiváncsi lett volna, hogy ki ez a furcsa alak, de nem szólította meg. Néhány mondat is egy-két rú­piába került volna, s Rowers nem szándékozott hozzájárul­ni ennek az ellenszenves em­bernek az eltartásához. Az étteremben, legnagyobb csodálkozására egy tőle nem messze ülő amerikai társaság körében megpillantotta az in­diait. Veszedelmes gyorsaság­gal, valami furcsa, kiismerhe­tetlen rendszerben dobálta színes képecskéit. Az asztal­nál ülő amerikaiak meredten figyelték a mutatványt, majd diszkréten odacsúsztatott bankjegyekkel jutalmazták az indiai szolgálatait. A főhadnagy magához intet­te a pincért: — Ki ez? — kérdezte a pa­kisztáni pincértől. — Korunk nagy csodája! — mondta az vigyorogva. — Jó­sol! A vendég urak közül so­kan kiváncsiak a jövőjükre! Ide küldjem? Rowers kihívást látott a pincér magatartásában. Meg­rázta a fejét, hog'r nem kell a jós,’ s intett a pincérnek is, hogy hagyja magára. Az nesztelen léptekkel elsu­hant, udvariasan félreállva és mélyen hajolva egy kilenc-tíz- éves formájú amerikai „úri ember” előtt, aki annál na­gyobb csörömpöléssel, határo­zott léptekkel igyekezett Ro­wers asztala felé. A gyerek nem vesztegette idejét külön­böző formaságokra, hanem rögtön a tárgyra tért. — Te amerikai vagy, ugye? (Folytatjuk.) ; Rowers rögtön érezte, hogy • rendkívüli esemény előtt áll. ; Csak nem jött el az a várva S várt „nagy alkalom?” > Sietős léptekkel igyekezett ! fel a lépcsőn. Az ezredest az ! íróasztala mellett találta, dol- : gozott. Amikor a főhadnagy : belépett az ajtón, Khelton, ! szokásával ellentétben nem ; intett, hogy hagyja el a sza­> bályos jelentkezést, hanem | végighallgatta a katonás for- ! mulát. Aztán felállt íróaszta- ! la mögül, de előbb becsukta a : mappát, amelyen dolgozott. A ! főhadnagy úgy látta, hogy i parancsnoka egy térképre raj- i zolt különböző jeleket. ! — Leültetném — mondta az ! ezredes — de maga biztosan : fáradt, nekem pedig rengeteg i a munkám. Amit közölni aka- i rok, amúgy is csak néhány ; mondat. Holnap reggel kilenc • órakor indulásra készen je­• lentkezzék itt az irodában. !Űgy készüljön, hogy öt-hat : napig lesz távol! i Kezet nyújtott. ; — Most pedig jó éjszakát, S fiatalember! Álmodjon szépe- j két! Maga biztosan jó alvó, s ! ezért irigylem ... Hiába, a : fiatalság megfizethetetlen! S A pilóta valóban elaludt mt- ; helyt becsukta a szemét. Nem ! töprengett a parancs felett — • többször előfordult már, hogy ! négy-ötnapos munkát kapott. ! Például el kellett repülni New i York-ba egy repülőgépen, ! hogy aztán másikat vezesse­• nek oda Adanába, vagy egyéb, > az európai vagy ázsiai konti­> nensen fekvő légitámasz­> pontra... i Másnap egy közönséges ka- í tonai szállító-repülőgépbe ül- ! tették — utasként, s aktán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents