Pest Megyei Hirlap, 1966. október (10. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-04 / 234. szám

,Mini Vltava" • lb00 részvevő • Nagy siker CSAPATZÁSZLÓK ÜNNEPE TÖRÖKMEZŐN Adassék tisztelet a nemzeti zászlónak ... HEGGEL, HAT ÖBA. A 'szövőgyári dudaszó még csak most jelezte a délelőtti műszak kezdetét, de már ér­kezik a piros nyakkendőé, há­tizsákos úttörők sokasága, a város minden irányából. A parancsnokok igazítják a zászlós őrsöket, rajokat. Be­állt a különvonat. Számta­lan szülő is megjelent a vas­útállomáson, hogy búcsút Inthessen a Törökmezőre in­duló pajtásoknak. Egy kis­lány zokog, mert otthon fe­lejtette úttörőcsapatuk fel­szalagozott kopjafáját. Meg­hallja egy önkéntes rendőr. Kerékpárra ülteti a kis­lányt és már robog is vele, otthonuk felé. Időben vissza­érkeztek, percekkel az indu­lás előtt. Alig húszperces utazás «tán három állomáson száll­jak le a kispajtások, ötper­cenként indulnak csapatok­ban — három vasútállomás­ról — versenyszámmal el­látva a végső cél, Török­mező felé. A fegyveres erűk napján, a néphadsereg, az MHS, a munkásőrség és a rendőrség alakulataival együtt itt tartották meg a csapatzászlók ünnepét. látványos és gazdag volt az egésznapos prog- :am. A néphadsereg har­cászati bemutatóját talá­lóan nevezték el „Mini (Cserny G. felvétele) Vltava”-nak. Úttörő hadipró­ba, MHS-bemutató, rakéta­gyakorlat szerepelt a nap műsorában. Délben, az úttörőmozgalom 20 éves fennállásának em­lékére készült emlékműnél, 1500 résztvevő előtt mondott beszédet Búzás Istvánná, a Váci Városi Pártbizottság tit­kára. Köszöntötte a lelkes váci csapatokat, amelyek az élsők között csatlakoztak a Salgótarjánban meghirdetett Vörös zászló hőseinek útján mozgalomhoz. Délután folytatódott a prog­ram. Beesteledett, mire a gyermeksereg a zebegényi ál­lomásra ért, ahonnan haza­szállította a különvonat az ünnepség résztvevőit. TAMASY ENDRE így nyi­latkozott lapunknak, a Ma­gyar Úttörők Szövetsége Vác városi elnöksége nevében: — A versennyel egybekö­tött ünnepség nagyon jól si­került. Elismerés illeti a kis­pajtásokat, nevelőiket, pa­rancsnokaikat. A célt elér­tük. Mindenki érezte, hogy egy nagyszerű tettet hajtott végre a hazáért. Külön kö- szönetünket fejezzük ki a fegyveres erők testületéinek. Az ő segítségük, támogatá­suk nélkül nem rendezhet­tük volna meg ilyen szép si­kerrel a múlt heti ünnepsé­get. Pártkongresszus előtt: Ä vezetők is Az Egyesült Izzó váci gyár­egységében Balázs István versenyfelelős ismertette a kongresszusi verseny állását. Elmondta, hogy az utóbbi há­rom év alatt a műszaki és admi­nisztratív dolgozók egész so­ra csatlakozott a brigád­mozgalomhoz; a gazdasági vezetők jó részével megér­tették a munkaverseny jelen­tőségét, hasznosságát. A IX. kongresszus tiszte­letére az Izzó dolgozói — az éves terv mennyiségi tel­jesítése mellett — vállal­ták, hogy a képcsőgyári se- lejtet egy százalékkal csök­kentik. örvendetes, hogy ez a csökkentés féléves szin­ten 1,6 százalék volt. Az alkatrészgyártásban és az üveggyártásban egyaránt túl­teljesítették a vállalat dol­vessersyeznek gozói a selejt csökkentésére tett vállalásaikat. Önköltségcsökkentés terén az évi vállalás összege 5,2 millió forint volt. A fél­éves mérleg alapján hat hó­nap alatt 2,5 millió forin­tot sikerült megtakarítaniok. Balázs István elmondotta még, hogy a gyáregységben folyó munkaversenyt a vezetők és a dolgozók szocialis­ta munkaversenyévé bő­vítik ki. így nemcsak a fizikai dolgo­zók, hanem a gazdasági ve­zetők is kötelességüknek kell hogy tartsák a kong­resszusi felajánlások teljesí­tését, az 1966-os gazdasági év sikeres befejezését. (—ó) A csónakház udvaráról, mely magasabban fekszik, teljes pompájában tárul elénk a dunai táj, miközben Fehér Károly csónakmesterrel a tű­nő nyarat idézzük. — Nagyon szeszélyes volt az idei nyár — mondja — az ár hétszer öntötte el a par­tot. Ez a körülmény a csónak­ház forgalmán is éreztette hatását. Kevesebben jöttek. Most huszonkét bérlő csónakja van nálam. — Mettöl meddig áll ren­delkezésre a csónakház? — Márciustól novemberig, naponta reggel 8-tól este 8-ig. — S mit csinál naponta a hosszított műszakban? — Hogy mit csinálok? Rá­érő időmben figyelem a vizet. Vigyázok! Sok emberéletet mentettem meg. Ezen a nyá­Alkony a csónakháznál ron egy kisfiú, Parti Tibiké esett a gátról a vízbe. Ha nem veszem észre, hiába várták volna haza a szülei. Azután meg van miről el­gondolkozni itt a víz mellett. Hogy miről? Arról, hogy mi­lyen jó lenne városunkban a víziéletet fellendíteni. A vízi­sportot, amely a sportágak egyik legszebbike, mostohán kezelik. Pedig Vácott, a szá­zad elején, országos hírű ví­ziélet volt. Még a bajnokaink neve is feledésbe merült, mert nem követték őket újabb bajnoko’c. VÁCI MAPI * PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 77. SZÁM 1966. OKTÓBER 4., KEDD l'tti ms «fcsc'rrcs<».vt*n Mit mondanak a F inompamutf onó vezetői? A Dunakanyar Fotéklub életéből A Budai Foto- és Filmklub idei, hatodik tárlatán a váci Cserny Gábor egy, Gyimesi Sándor egy, Holtság Albert j egy, Karácsony Rezsőné egy, Kocsis Iván négy és Nagy András egy képével szerepelt. Szeptember végén nyílt meg Győrben az Országos Fotómű­vészeti kiállítás. A Dunaka­nyar Fotoklubból Kocsis Iván Fehér falak és Ornamentika; Tahin Gyula Kerítés, ösvény és Keszeg című képével szere­pelt. A kiállítás Győr után országos bemutató körútra in­dul. A Buenos Airesben (Argen­tína) rendezett XXI. Nemzet­közi Fotóművész Szalonon Ta­hin Gyula Fal és vegetáció cí­mű képével aratott megérde­melt sikert. Vasárnapig tart nyitva a bélyegkiáliiiás Nemcsak a szenvedélyes fi- latelisták, de a kívülállók számára is színes látvá­nyosságot, érdekes tanulsá­got jelent a fegyveres erők klubjában megnyílt bélyeg­kiállítás. Huszonöt gyűjtő 68 keretben állított ki sok ezer bélyeget, számos motívum­különlegességet. A kiállítást a nagyközönség október 9-ig tekintheti meg. — Legyen-e érettségi? Erről vitáztak múlt héten egyik este a Lenin úti székházba egybe­hívott pedagógusok, nőtanácsi küldöttek, orvosok és más ér­dekeltek. A vitán képviseltette magát a Művelődésügyi Mi­nisztérium és az Országos Nő­tanács is. A Finompamutfonó és Cér- názógyárra 1966. évben három fő feladatot róttak ki: emelni a termelési értéket az elmúlt évekhez képest 7,5 százalékkal, végrehajtani az előfonoda re­konstrukcióját és rátérni a szintetikus fonalak előállításá­ra. Ezek közül egy is éppen elég lett volna, hát még a három együtt, három olyan feladat, melynek mindegyike gátolja a másik két célkitűzést. Hogyan küzd meg a gyár az ellentétes, de egyformán fon­tos feladatokkal? — erre ke­restünk választ a gyár veze­tőinél. Horváth Miklós üzemvezető: — Az első és legsúlyosabb probléma volt az előfonodai rekonstrukció. A gyárunk ki­csi, meglehetősen zsúfolt, en­nek ellenére 3 további fésü­lőgépet és nyújtógépeket kel­lett még beszerelnünk. A ter­melés fokozásához jelentős se­gítség, hogy a századeleji öreg előíonó­gepeink helyett NDK gyártmányú új gépeket kaptunk. — A Tanácsok Közlönye hí­rül adja, hogy városunkban október 9-én, vasárnap, or­szágos állat- és kirakodóvásár lesz, amelyre vészmentes helyről, szabályszerű állatle­véllel mindenféle jószág fel­hajtható. Az év első felében az volt a helyzet, hogy menni kellett még a régi gépnek is, de köz­ben szereltük az újat. Elkép­zelhető, hogy milyen körül­mények között dolgoztunk. Az összes fésülő, nyújtó és előfo­nógép el lett mozdítva, mert a több gépet csak egy meg­változtatott elrendezésben le­hetett elhelyezni. — De akkor sem oldódott meg minden problémánk, ami­kor a nyár elején végre a he­lyén állt minden gép: közis­mert tény, hogy egy újonnan felszerelt gépnek idő kell, amíg megfelelően bejáródik, eléri a kívánt teljesítményt. És a legfőbb problémánk csak ezután jelentkezett: az új gépekhez munkaerő kellett. A nyár folyamán nem tudtuk feltölteni a szükséges létszá­mot, akiket pedig felvettünk, azoknak legalább 2—3 hónap idő szükséges, hogy betanulja­nak és teljesítsék a normát. Emiatt bizony a III. negyedévi tervünket nem valószínű, hogy teljesíteni tudjuk. Érzésem sze­rint a III. negyedévi terv ösz- szeállításánál figyelembe kel­lett volna venni a felettes szerveknek legalább azt, hogy a rekonstrukció utáni bővült gépparkhoz új emberek kelle­nek, akiket nyáron nem is tu­dunk megszerezni, és betanu­lásukhoz is idő kell. A munkaerőhiány, bizonyos fokig, még mindig érezteti ha­tását: a gyár folyosóin ládák­ban halmozódik fel sok-sok tonna félig kész termék, ame­lyet az egyes géplépcsők nem tudtak feldolgozni. Különösen a kettőzőben, csévélőben és a matringolóban van még nagy restancia. Nagy Miklós főmérnök: A szintetikus szálak nagy­üzemi feldolgozását egyre job­ba« sürgetik a növekvő igé­nyek. Gyártásunknak jelentős hányadát teszi ki máris a szin­tetikus fonal. Súlyos nehézséget okoz az, hogy a pamut csak maga­sabb, a szintetikus viszont csak alacsonyabb páratar­talmú üzemben fonható. A problémát úgy igyekszünk áthidalni, hogy a szintetikus szálat fonó gépeink köré mű­anyag sátrat, függönyöket vo­nunk. A mennyiségi terv tel­jesítését, a termelés fokozását akadályozza az is, hogy a ké­nyes szintetikus szálakat csak jelentősen alacsonyabb fordu- latszám mellett lehet feldol­gozni. A megfelelő minőség ér­dekében állandó kapcsolatot tartunk a továbbfeldolgozók­kal. A legkisebb hibát is azon-, nal közük velünk. Főleg a megvastagodások és a csomók azok, amelyek a finom szinte­tikus ingek szépségét zavar­ják. Ennek kiszűrésére egy különösen érzékeny svájci műszert szereltünk fel a csévélőgépekre. Kiszállításkor minden egyes csévét külön selyempapírba csomagolunk. Egyszóval min­den lehetőt megteszünk az áru minősége érdekében. Ilartai Géza igazgató: — Bizonyos mértékig már az új mechanizmus vetette előre az árnyékát, amikor a vevők változott igényei­hez igazítottuk üzemün­ket. Amíg az elmúlt években fő-, leg a nagyon magas finomsági számú fonalakat gyártottuk, idén rátértünk az alacsonyabb számok nagy tömegű gyártásá­ra. Az előműveink azonban nem voltak alkalmasak erre. ezért kellett a rekonstrukciót végrehajtani. Az elavult gépe­ket kidobtuk, ugyanakkora alapterületen nagyobb teljesít­ményű újabb gépekkel több előfonatot állítunk elő. A fésülő és nyújtógépek átren­dezése után még néhány egy­séget be tudtunk állítani, és ezzel megszűnt a szűk kereszti metszet. A mennyiség fokozá­sának technikai feltételei te-: hát megvannak. Most dolgo- zunk a személyi feltételek biz­tosításán : sok új dolgozót vettünk fel. Ezeket igyekszünk minél előbb jó szakemberré betanítani. A pártbizottság és a vállalatunk központjának segítségét kér­tük ahhoz, hogy a kereseti vi­szonyokon is javíthassunk. — Ügy érzem, hogy gyárunk jó munkát végzett akkor, ami­kor úgy végre tudta hajtani az előfonoda rekonstrukcióját, hogy közben a termelés nem esett vissza. Komoly teljesít­mény az, amit a szintetikus szálak feldolgozása terén vég­zünk. Hatalmas felkészültségű nyugati cégek szakemberei jártak nálunk és elmondották, hogy nekik hosszú évekre volt szükségük, amíg odáig eljutot­tak. ahol mi vagyunk. Az éves fő feladatok közül kettőt tehát teljesítettünk. A harmadikra, a mennyiségi terv teljesí­tésére még nagy erőfeszí­téseket kell tennünk az év hátralevő hónapjaiban. Több vasárnapon is dolgozunk majd. (B-Y) Vezeiőségválasztó-tsggyüJés a város legrégebbi olapszervezefében A területi pártalapszervezet sok tekintetben egyedülálló. Ez alakult meg a felszabadulás után legelőször, 1944 decem­berében. A tagság létszáma legmagasabb, mert megközelíti a kétszázat. S ha elmondjuk, hogy ebből 146 a nyugdíjas, kitű­nik az is, hogy benne találhatók legmegbecsültebb, idős elv­társaink: a köztiszteletben álló veteránok. Múlt héten tartotta vezetőségválasztó taggyűlését — zsú­folásig megtelt teremben — a területi alapszervezet. A veze­tőség beszámolóját Kövesái István titkár ismertette. A jelenle­vők megemlékeztek dr. Dénes Lajosról, Dovoti Ferencről és Szikora Sándorról, akik a közelmúltban távoztak az élők so­rából. Kövesdi elvtárs részletesen beszámolt a pártéletben történt változásokról, az elmúlt két év alatt végzett munkáról. Az alapszervezet héttagú vezetőséget választott, melynek tagjai: Kövesdi István (titkár), dr. Kenéz Tibor, Kovács Ist­ván, Patócs Mihályné, Vadász Györgyné, Mayer Nándor és Hártó Istvánná lettek. Az október 8-i városi küldöttgyűlésre 12 tagú küldöttséget választottak. HÍREK — Az Állami Bábszínház <ZWS*sw*,sssss*fsMtsssssssssfSSSMSSS/sssssssssssssmssssssssssssssssssssfsss/irsssssssssssssrsrs/rssssssssfSsssmMss/s*/ssw együttese ma Vácott vendég- $ szerepel. Délelőtt 10 és délután $ fél 2 órakor „A csodálatos ka- ^ locsni” című mesejátékot mu-| tatja be a városi művelődési §' otthonban. §----------------------------------------­1 — Meg aztán — folytatja, ^ a távoli vizet nézve — hiá-§ nyolom a dunai parádékat is. $ Gondolok itt főbb ünnepeink-^ re, április 4, május 1, augusz- Sj tus 20-ra. Milyen szép lenne ^ ezek előestéjén egy lampionos^ csónakfelvonulás. ^ Elhallgat, Tekintete a nyug- ^ vó napot kíséri. — Nagyon szeretem a mes- ^ térségem — mondja halkan, ^ mint egy vallomást. A csó-fc naképítés kihaló ipar, csupán S 40 mester van az országban,^ azok is idősek már. Aztán a ^ 46 évet említi, amit a szak-^ mában töltött, meg a Dunát, $ melytől még most sem tudna ^ megválni. Nézi, figyeli, majd- ^ nem fél évszázada s mégis >: mindig szép és új marad. s Móritz Valéria VERSENYIIÍRADÓ A város legforgalmasabb pontján, a háztartási bolt előtti parkban helyezték el a kongresszusi versenybizottság impo­záns híradóját. Szembetűnően tudósít az üzemek rangsoro­lásáról. Reggeltől estig mindig sok nézője akad. (Gyimesi Sándor felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents