Pest Megyei Hirlap, 1966. október (10. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-04 / 234. szám

FOLYIK A SIL^ZÁS PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Méz, méz, méz Máris túlteljesítették a felvásárlási tervet Ruhagyári ipari tanulók Szalagtermelés a tanműhelyben vár gazdára megkapja az előkelő helye­zést. — Szeptember elsejétől lé­nyeges változást rendszeresí­tettünk a tanműhelyben. A ruhaiparban ugyanis az a helyzet, hogy az ipari tanulók a harmadik esztendőben már szalagrendszerben dolgoznak. Ez igen fontos körülmény, hi­szen a tanulók egy év múlva a Május 1. Ruhagyár ceglédi telepén dolgoznak, ahol évek óta szalagtermelés folyik. — Szeptember elsején szerveztük meg a két osz­tály négy szalagját. Min­den szalag választott bri­gádvezetőt, és idestova egy hónap óta szalagban termelünk. — Bevált a szalagtermelés a műhelyben? — Nagyon. Emelkedett a termelés, a kezdeti nehézsége­ket sikeresen legyőztük, s már jelentős minőségjavulás­ról is számolhatunk be, illetve számol be a meo, amelynek meghatározása szerint a sza­lagtermelés óta a munkahibá- ból származó osztályozás még az egy százalékot sem éri el. — A kiadott programot eb­ben az első hónapban nem­csak teljesítettük, hanem a várt felfutás is jelentkezett! — Mi van a célban? — Nyolcezer orkánkabát december 22-ig — és huszon­hétezer forint jutalom az ok­tatóknak és a tanulóknak. Eredetileg hétezerötszáz kabá­tot terveztünk, a fiatalok lendülete azon­ban feljogosít arra a kilá­tásra, hogy meglesz a nyolcezer darab. A Május i. Ruhagyár vezetősége huszonhétezer forint ju­talmat tűzött ki a tanmű­hely számára. — A teljesítést feltétlenül segíti a szalagrendszer. Tanu­lóink már egy hónap alatt megszokták az új termelési formát. Korszerű sima és spe- ciálgépeken dolgoznak, és a szalagok közötti verseny is jelentősen fokozza az ered­ményeket — mondotta Csorna Imre, a tanműhely oktatója. Sokan szeretik a mézet Nemcsak házi használatra, ha­nem élelmiszeripari célokra, közellátásra — üzemi kony­hák és kórházak, óvodák konyhájának ellátására igen sokat használnak fel ebből az édes, aranysárga, méhek gyűj­tötte táplálékból. Cegléden a földművesszö­vetkezet MÜNÖSZER-raktá- rába nap mint nap érkezik a méhész szakcsoportok tagjai­tól a felvásárlásra küldött mézmennyiség. — Az idei, szerződéses mennyiség, melynek felvásár­lását terveztük, 235 mázsa volt. Eddig mintegy 300 má­zsa érkezett, tehát a tervet máris jóval meghaladja a méz mennyisége — mondja Bogdán Mihály, a szaküzlet vezetője. — Kik hozzák a mézet? — A méhész szakcsoportok­kal kötöttünk szerződést — az fmsz keretén belül működők­kel. Felvásárlás után a mézet a budapesti központba szállít­ja hetenként a kocsi. Általá­ban egy-egy szállítmány téte­le 30—35 mázsa. A felvásár­lás lassan véget is ér. Még körülbelül hatvan mázsa ér­kező mézre számíthatunk, ennyit még itt értékesítenek a méhészeink. — Mézfelvásárláson kívül mással is foglalkoznak? — Igen — a cukor—viasz cserével. Ez éppen most kez­dődik majd. A méhészek a méhviaszért kristálycukrot kapnak cserébe, ellenszolgál­tatásként. Erre a célra há­rom mázsa kristálycukor áll a rendelkezésünkre. — Es milyen az idei méz? — Aranysárga, pergős, édes, jó minőségű és sok! Ez termé­szetesen nem baj — inkább nagyon is jó! (—es) SPORT Területi labdarúgás Ceglédi Bem HSE— Ceglédi Építők 4:2 (2:1) Ceglédi Bem HSE: Molnár, Erős, Fekete, Ősze, Hrobár, Milus, Kuti, Czimák, Máté, Koska, Bugyi. Edző: Sipos Győző. Ceglédi Építők: Holló, Vö­rös, Hegedűs, Szabó, Vass, Mészáros, Kovács. Bezzegh, Gyenizse, Nagy, Báró. Edző: Gyér Károly. Az első félidő eseménye volt, hogy Molnár, a Honvéd kapusa lesérült és 25 percig mezőnyjátékos védte a kaput. A második félidő kemény harcot hozott és ebben az idő­ben a honvédek sokkal job­bak voltak. Az Építők nem játszottak alárendelt szerepet. Néhány esetben helyzetet hagytak ki. Az eredmény igazságos. Gól: Koska 2, Bugyi, illetve Gye­nizse és Nagy. Jók: Máté, Bu­gyi, Hegedűs, Szabó, Gyeni­zse és Nagy. Ceglédi Vasutas ifi—Ceglé­di Építők ifi 3:0. — sz — IV13 II-CN ké/ilalida Ceglédi Építők— Hódmezővásárhelyi Honvéd 25:19 (13:10). Ceglédi Építők: Zsíros, Sza- lisznyó, Jónás, Hörömpő, Tli­kacs, Rossi, Bálint, Juhász, Vass, Tóth. Edző: Budai Zol­tán. Az első félidő kiegyensúlyo­zott volt. Az Építők a három­gólos előnyt tartani tudták. A második félidőben feljött a hódmezővásárhelyi Honvéd és a háromgólos előnyt is behoz­ta. Egyenlítése után nehezeb­bé vált a ceglédiek helyzete. Hatalmas küzdelemben az Építők hetest vétettek. És itt volt az a lélektani pillanat, ami a mérkőzés sorsát ja­vunkra eldöntötte! Szalisznyó remek érzékkel kivédte a hetest! Szárnyra kaptak az Építők, szebbnél- szebb akciókat vezettek és a mérkőzés végére hat góllal elhúztak. Az eredmény igaz­ságos. Góldobók: Tukacs (a me­zőny legjobbja), Szalisznyó, Jónás, Rossi, Bálint. — sz — X. ÉVFOLYAM, 234. SZÁM 1966. OKTOBER 4., KEDD a törteli földművesszövetkezeti boltban rendezett villa­mossági bemutatónak. Az ízlésesen elrendezett cikkek nagy érdeklődést váltottak ki, több százan tekintették meg a kiállítást. (Tomcsányi Sándor felvétele) A félteid alatt szabad tűzhely. Kékessárga láng­nyelveket öltöget a venyige. A bá­dogon fazék, ben­ne már nyugtala­nul forr a víz. Az épülő ház gazdájának a fe­lesége a fa alatt szorgalmasan for­gatja a kávédará- lót. Néhány perc múlva a kész kávé illata lebeg az egész udvaron. Előkerülnek a findzsák. Kinek milyen jut. Van, akinek négydecis porcelánbögrében lötyög a „dupla” —, a törökösen, fazékban főtt. A mester cukor a ceglédi Vörös Csillag Tsz-ben. A felszecskázott siló- kukoricát vontatók hordják az istállók közelében létesí­tett vermelőhelyre. Itt a leföldelés előtt lánctalpas trak­torral „légtelenítik” az értékes takarmányt. (Foto: Jakab Zoltán) Huszonhétezer forint jutalom Három hónap — három jelszó Titkári értekezlet a KISZ városi bizottságán Néhány nappal ezelőtt tit­kári értekezletet tartottak a KISZ ceglédi városi bi­zottságán. Az értekezleten Balogh György, a KISZ vá­rosi titkára tartott rövid be­számolót. Elmondotta, hogy vala­mennyi ifjúsági alapszerve­zet munkáját az év hátra­levő három hónapjában há­rom jelszó határozza meg. Az első: „Leplezd le az imperia­lizmus népellenes tet­teit”. Ennek megvalósítása érde­kében a műszakok befeje­zése után, vagy műszakvál­táskor a KlSZ-alapszez-veze- tek tagjai — természetesen a KISZ-en kívülieket is be­vonva — tartanak ismertető tájékoztatókat röpgyűlések ke­retében, az aktuális külpo­litikai eseményekről. Az elő­adásokat a politilcai körök vezetői, az aktivisták, vagy pedig meghívott előadók tartják, akik ismertetik a fiatalokkal a megengedhe­tetlen, kalandorpolitikát foly­tató imperialisták világ­békét veszélyeztető mesterke­déseit. „Kövesd a magyar in­ternacionalisták példáját” — ez a második jelszó. Égisze alatt az ifjúság igaz haza- fiságra való nevelését kí­vánják fokozni. Ennek érde­kébe;^ kötetlen, baráti, elv­társi oeszélgetéseket szervez­nek, melyre meghívják a vá­ros, illetve a település párt- és állami vezetőit. A legtöbb helyen ünnepélyes taggyű­lésre kerül majd sor és itt internacionalisták, vagy igaz magyar hazafiak nevét veszik fel majd a KlSZ-alapszerve- zetek. A legtöbb KlSZ-alapszer- vezet már bejelentette, hogy ünnepélyes taggyűlését no­vember 20-án — a KMP megalakulása évfordulójának ünneplésével egybekötve — tartja. Az egyre élénkebb politikai tevékenység során fokozottabb gonddal foglal­koznak majd a KISZ po­litikai körök munkájával is, melyeken a IX. pártkongresz- szus határozatait ismertetik a hallgatókkal. „Légy edzett és harcra kész” így szói a harmadik jelszó — a fiatalok sport- és honvédel­mi feladatait határozza meg. A sorkötelesek szakelőadáso­kon, filmvetítéseken, lakta­nya-látogatáson, valamint lö­vész- és járőrversenyeken vesznek részt. Az illetékes válaszol Szeptember 13-án bíráló cikk jelent meg lapunkban a Cegléd 1. sz. postahivatal dolgozójával kapcsolatban. A cikk vitát váltott ki illetékes körökben. Döntésként szer­kesztőségünk az alábbi hiva­talos választ kapta a Buda­pest vidéki Postaigazgatóság­tól: — A cikk alapján megtar­tott vizsgálat igazolta, hogy a cikkíró érvényes postai meg­hatalmazással rendelkezett, következésképpen az érdekelt postás dolgozónak ki kellett volna adnia panaszos részére érkezett küldeményeket. Az érdekelt dolgozó ügyé­ben eljártam, és intézkedtem egyúttal, hogy a postát igény­be vevőknek a jövőben kellő udvariassággal adja meg a szükséges, egyben helyes vá­laszt. Endrődi Sándor osztályvezető Három esztendőre kapta meg az egykori Vasutas ott­hon helyiségét a Május 1. Ruhagyár tanműhelye. Ötven­kilenc tanulót foglalkoztat a műhely két osztálya, és a je­lek szerint a tanműhely na­gyon jól elérte a célját. A jelenleg itt tanuló fia­talok jövőre felszabadul­nak, és a telep vezetősége úgy döntött, hogy tovább folytatja a tanulóképzést. Jövőre ismét hetven ta­nulót szerződtet. A helyiséget ugyancsak há­rom évre kapta az iskola, de a városi tanács vb-elnöke és a városi pártbizottság kész­séggel nyújtott segítséget ab­ban, hogy a helyiség tovább­ra is a tanműhely rendelkezé­sére álljon. Este hat órára jár az idő. A műhelyben zúgnak a gépek, Csorna Imre szakoktató az egyik speciálgép mellől áll fel. Nagyon szívesen beszél a tanulók eredményeiről. — Az átlagos tanulmányi eredményük 3,8. Megnyugtató és dicséretre méltó mindkét osztálynál. Ami a gyakorlati munkát illeti, erről is csak jót mondhatok. A tanműhely már lSG5-bcn egy arany-, egy ezüst és egy bronzérmet szerzett, 1966-ban pedig sikerrel veit részt a megyei ipari- tanuló-iskolák és szakkö­zépiskolák Cegléden meg­rendezett bemutatóján. Iskolánk, a MŰM 203-as, meg­érdemelten nyerte el az első helyezést. A tanműhely ezen a kiállításon remekbekészült kosztümökkel, télikabátokkal szerepelt, és feltétlenül hozzá­járult ahhoz, hogy az iskola Babajkából: zsemlemorzsa Tilos pizsamában órára menni a norvég iskolákban A portásnak mindent tudni kell, ami a telepen történik! Ezért Bujáki Jánosnál jobb kalauzt a Sütőipari Vállalat Mizsei úti telepén nem is kí­vánhattam volna magamnak. Arra voltam kíváncsi, hogy vajon hogyan készül a min­den háztartásban nélkülözhe­tetlen zsemlemorzsa — vagy ahogy mindenki ismeri: a prézli. — A legtöbb háziasszony esküt merne tenni arra, hogy a morzsa úgy készül, hogy a boltokban megöregedett süte­ményt megdaráijuk, zacskók­ba „kiszereljük” és kész. Pe­dig az a jelentéktelen meny- nyiség, ami így visszakerül a telepre, talán még századré­szét sem teszi ki annak az anyagnak, amiből itt a mor­zsát gyártják! Nem is szólva arról, hogy nem minden süte­mény felel meg a morzsa-ké­szítésre. — Finom fehér lisztből, ugyanúgy, mint a süteményt, rendszeresen készít az üzem a morzsagyártásra anyagot. Ezt a pékek röviden „babajliá- nak” nevezik. Elindulunk az üzembe. Bu­jáki János bemutatja a da­gasztótégelyeket. Látom a ke­mencéket, amelyekben a ba­bajkát sütik a pékek. A mor­zsának való ezután zsákokba kerül, és a kemencék tetején szárad 2—3 napon át. Csak ekkor alkalmas arra, hogy a darálóba kerüljön. Éjjel-nappal megállás nélkül dolgozik a kalapácsos daráló. Mellette a szita remegve en­gedi a hatalmas teknőbe a megszitált, kész morzsát. Két műszakban dolgozik a csomagolóbrigád. Varga Im- réné méri és csomagolja, Die­nes Teréz ezerkétszáz negyed­kilós csomagot ragaszt egy műszakban, Kispál Györgyi a húszkilós kartonládákba te­szi, szállításra készíti el az árut. A darálóban serénykedik Kocsis József daramester. Ki­tűnő szakember a pékségben. Ért a babajkasütéshez is, de. most a kötelessége a darálóba szólítja, és ebben a munka­körben is nagyszerűen meg­felel. A darálóban zsákokban vár feldolgozásra az anyag, a szomszédban már egész dom­bot látni a szállításra elkészí­tett morzsákból.' Reggel jön a teherautó és viszi Budapestre a friss morzsát. Nagy az igény, alig győzi a telep a szállítást. (rossi) NAGY SIKERE VAN FEKETE Családiház­építkezés a falu végén. Részt vesz a munkában az egész' rokonság, is­merősök, sőt a szomszédok is. Fehér Józsi bá­csi az egyetlen szakember, de ő is csak annyira, amennyire vala­mikor elleste a mesterséget, ami­kor mint segéd­munkás a maltert keverte vagy a mestereknek a tég­lát adogatta. Mindenki tudja a dolgát. Az em­berek a tetőn mo­toszkálnak, az asszonyok gyúrják a sarat, tapaszta­nak. Az osloi iskolai hatóságok olyan határozatot hoztak, hogy az iskolákat látogat­hatják hosszú „beatnik” fri- zurás fiúk is, de „amennyi­ben pizsamában jelennek meg a tanításon, kiutasítják őket”. Norvégiában, úgy látszik, sajátos kilengések fordul­nak elő a diákság között, mert a pedagógusok taná­csának ügyvezető elnöke, Henrik Hanriksen a követ­kező nyilatkozatot volt kény­telen tenni: „Szükség van ilyen sza­bályokra, amelyek meghatá­rozzák, hogyan öltözködje­nek és viselkedjenek a nö­vendékek az iskolában, hogy megfelelő munkakörülménye­ket lehessen biztosítani az oktatásnak. Nem megenged­hető, hogy a diákok teljesen meztelenül, pizsamában, avagy alsónadrágban jelen­jenek meg. Az ilyesmi ugyan­is az egyik oslói iskolában nélkül issza, az i asszonyok kettesé- ■ vei rakják a hó- \ fehér kockákat. • Jóízűen csettinte- '■ nek. — Finom! —i sóhajtja némelyik.! — Ilyent még ai presszóban sem; adnak! A férfiak közül\ néhány még elfő-1 gyászt egy pohár-! kára valót, aztán! folytatják a mun-l kát... — Csak azért' mondtam el, hogy; lássák, mennyit változik a világig Borosbutelkát, be-$ hűtött szódás-! üveget a környé- \ ken sem láttam ...! r. k. 5 a tavalyi tanítási évben tény­legesen előfordult”.

Next

/
Thumbnails
Contents