Pest Megyei Hirlap, 1966. október (10. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-30 / 257. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 257. SZÁM 1966. OKTÓBER 30., VASÁRNAP Bevált az önkormányzat A kollégiumok munkáját tárgyalta a tanács vb Csütörtökön a városi tanács végrehajtó bizottsága megtár­gyalta az Arany János gim­názium kollégiumainak okta­tó-nevelő munkájáról szóló tájékoztatót. A lány- és fiúkollégiumok belső életét az iskola követel­ményei szabják meg. Á neve­lőmunka célja azonos az isko­láéval, a szocialista erkölcs kialakítását szolgálja. A tájé­koztató elemezte a kollégiumi nevelőmunkát. Beszámoltak a világnézeti fejlettségi szintről, amely már — a tájékoztató szerint — az első-másodéves növen­dékek körében is értékelhető. A tanulók fokozatosan megis­merik a világ jelenségeit, tör­vényszerűségeit, megértik, hogy ismereteik forrása és alapja az anyagi világ. A tizenöt-tizenhat évesek koruknak megfelelő poli­tikai alapképzettséggel rendelkeznek. A szó és a tett összhangja is megvalósult. Szívesen vesznek részt politikai akcióban, ön­álló politikai véleményük van. S különösen az utolsó évesek, felismerik az összefüggéseket és eljutnak a következtetése­kig is. Az erkölcsi nevelés eredménye, hogy szívesen vé­geznek munkát a közösségért és szilárd etikai alapon áll­nak. A tanulmányi munka első helyen szerepel a nevelési te­rületek között. Ebbe bele­kapcsolódik a diáktanács, a kollégiumi önkormányzat is. Mivel a kollégiumi nevelők nagy többsége ugyanakkor fő­hivatású tanár a gimnázium­ban, a nevelői munka kétol­dalú. Ennek hatása és ered­ménye a kiegyensúlyozott kol­légiumi élet. A jó tanulmányi eredmé­nyekben jelentős szerepe w van az önkormányzatnak, amely lehetővé teszi, hogy Számvetés szüret idején Értékelte a KISZ a diákok nyári munkáját Már jól benne vagyunk az őszben, a nyári szünet után a diákok is beleszoktak az isko­lai rendbe. A KISZ-bizottságon mégis most foglalkoznak ve­lük, és a nyári szünettel. Az Ahsolon Sarolta táboron kívül két mezőgazdasági diáktábor is volt a Városban, szerényebb keretek között működtek, mint a központi tábor, de segítségük és a végzett munka nem volt kevésbé jelentős. A Német Irén és a Ságvári Endre tábor az állami gazdaság, a Petőfi, Dózsa és Rákóczi termelőszö­vetkezet, valamint a lászlófalvi termelőszövetkezet területén működött. A Német Irén tábor köz­pontja az állami gazdaságban volt. Átlagosan 120 gyerek — gimnazista és általános is­kolás — dolgozott itt naponta. Egyszerre legtöbben 300-an dolgoztak, legkevesebben 60- an. Összesen 47 362 óra mun­kát végezlek, és ezért az állami gazdaság 198 000 fo­rintot fizetett ki. A diákok átlagórabére 4 fo­rint 15 fillér volt. Paradi­csomot válogattak, soroltak és szedtek, részt vettek a szőlőkö­tözésben, a csonkolásban és a kapálásban. A Ságvári Endre tábornak nagyobb volt a területe. Átla­gosan 40 gyerek dolgozott na­ponta. 17 935 óráért 74 000 fo­rint munkabért kaptak. Le­szedtek 1740 mázsa barackot, 90 mázsa meggyet, 42 mázsa paradicsomot. Több hónap telt el. A ta­pasztalatok kitisztultak. Már látszik: a jövő évben mit kell jobban, vagy másként csinál­ni. Bebizonyosodott, hogy hasz­nos volt a táborok létrehozá­sa, termelőszövetkezeteknek és a diákoknak egyaránt. A gye­rekek szívesen dolgoztak, és aki jól dolgozott, keresett is. Voltak természetesen szerve­zési hibák is, ezt a jövő évben úgy küszöbölik ki, hogy a csaknem 900 gyerekről mun­kalapokat vezetnek, és arra mindennap ráírják a végzett munkát. S PORT LABDARÚGÁS HAZAI BÚCSÚ Nagykőrösi Kinizsi—Török­bálinti TC. Az idei megyei labdarúgó­bajnokságban ma játssza utolsó bajnoki mérkőzését a Kinizsi labdarúgócsapata. Il­lene a hazai közönségtől szép búcsúi venni. Feled­tetni a sok rosszat, ered­ményes, jó játékkal jó emlé­ket hagyni. A tavaszi rajtnál ide­genben első ellenfele a Ki­nizsinek a törökbálinti csa­pat volt. 2:l-es győzelem­mel kezdett a körösi csa­pat. Jelenleg a tabellán a két csapat helyzete: 9. Törökbálint 27 50:45 27 10. Nagykörös 27 32:36 27 Törökbálintnak pozitív a gólaránya, a Kinizsié nega­tív. Sok gólt rúgott a török­bálinti csapat, Bag és Gö­döllő után a harmadik leg­többet, a Kinizsi pedig Kar- tal és Vác után a harmad'k legkevesebbet. A mai mér­kőzés eredménye attól függ, hogy az igen könnyen za­varba jövő körösi védelem hogyan tud megbirkózni a gólképes vendégek támadó sorával, és a közepesnek látszó törökbálinti védelem­mel szemben mennyire lesz gólképes a gólszegény kö­rösi csatársor. Ha tét nélkü­linek is látszik a mérkőzés, reméljük, hogy a játékosok megmutatják, hogy tudnak szépen és jól játszani és ér­tékes győzelemmel örven­deztetik meg a nézőket. Eh­hez az kell, hogy a tudás kellő akarással is párosul­jon. Bízunk benne, hogy így lesz. Tornyi négyhetes eltiltása miatt (intő példa!) a következő összetételű csapat játszik: Gömöri — Vass, Szomolányi, Baranyai — Pé­csi, Farkasinszki — Kecskés 111, Decsi, Csikós II, S. Szabó, Klenovics. A mérkőzés délután 2 óra­kor kezdődik. Játékvezető: Sándor. A mérkőzés félidei szüne­tében — mint a múlt va­sárnap is — Botocska Fe­renc repülőmo deli-bemutatót tart. Az ifik fél 1 órákor kezde­nek. A legjobb összeállítás­ban játszanak: nekik is ja­vítani kell. P. S. a jó tanulók naponta tá­mogassák a gyengéket. A két kollégium tanulmányi eredményei 4,0 körül mozog­nak, amely 0,2—0,3 tizeddel magasabb, mint az Arany Já­nos gimnáziumé és 0,4—0,5- del magasabb a megyei kollé­giumokénál. Mindkét kollégium célul tűzte ki a fizikai munkára való nevelést. Elősegíti a szakirányú érdeklődést és képzést, ugyanakkor igyekszik az önképzés igényére nevel­ni a növendékeket és rászok­tatni az önmagukért és tár­saikért végzett munkára. Si­került. Már az első és má­sodéves tanulók is képesek a kitartó rendszeres munkára, a felső évesek pedig munkáju­kat gyakran teljesen önállóan szervezik és végzik el. Megemlékezett a tájékozta­tó a kulturális nevelésről és sporttevékenységről, majd ele­mezte a nevelőtestület mun­káját. összegezve: az Arany Já­nos gimnázium két kollé­giuma a megye legjobb kollégiumai közé tartozik. A városi tanács vb elismeré­sét fejezte ki jó munkájáért a két kollégium igazgatójának és nevelőtestületének. (bányász) OTP ÖT ÉV ALATT 158 LAKÁS A harmadik ötéves tervben az OTP összesen 158 lakást épít a Tormásban. A napok­ban adnak át húsz kétszobás lakást, a jövő év közepéig, el­készül 28 másfélszobás. Utána hozzákezdenek újabb húsz kétszobás és 28 másfélszobás lakás építéséhez. Ezenkívül építenek 18 kétszintes, két és fél szobás sorházlakást is. A jövő évben a TÜZÉP-te- lep kiköltözésével megkezdő­dik a Ceglédi úti OTP-társas- ház és sorházépítkezés is. M’T LÁTUNK MA A MOZIBAN ' Egy fiatal tiszt naplója. Ma­gyarul beszélő szovjet«film. Korhatár nélkül megtekint­hető. Előadás kezdete: 3 órakor. A férfi egészen más. Ma­gyar film. Főszereplők: Kren- csey Marianne és Kállai Fe­renc (szélesvásznú). Csak 16 éven felüliek láto­gathatják! Előadások kezdete: 5 és fél 8 órakor. MATINÉ: Másfél millió. Előódás kezdete: délelőtt 10 órakor. HÉTFŐI MŰSOR: A nagy medve fiai. Indián történet. Színes, szélesvásznú NDK-film. Korhatár nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Magyar hír­adó. Előadások kezdete: 5 és fél 8 órakor. Köszönetnyilvánítás. Ezúton mondunk köszönetét mindazok­nak, akik édesapánk, a tragikusan elhunyt Papp Lajos temetésén megjelentek, őt utolsó útjára el­kísérték. Köszönetét mondunk a városi pártbizottságnak a temetés lebo­nyolításáért, a DAV és a Dózsa Tsz vezetőinek az anyagi támoga­tásért; mindazoknak, akik önzet­lenül segítettek, gyászunkban osz­toztak és édesapánk sírjára ko­szorúkat és virágot helyeztek el. Papp Ambrus és Ferenc Köszönetét mondunk mind­azon rokonoknak, barátoknak és ismerősöknek, akik férjem, il­letve édesapám Irházy József postafőfelügyelő elhunyta al­kalmából nagy fájdalmunkat igyekeztek őszinte részvétük kel enyhíteni. Irházy Józsefné és fia. VIKTORIA November 4-én, pénteken a művelődési házban a kecske­méti Katona József Színház művészei bemutatják Ábra- hám Pál háromfelvonásos nagyoperettjét, a Viktóriát. FIGYELEM Foto: Gábor Kísérletképpen gombát termel a Hunyadi Kihalt a kertészet, a para­dicsomot, paprikát már ki­szántották. Vége a szezonnak. Folyik a karbantartás, a be­omlott melegágyakat javítják. — Van itt azért ilyenkor is munka — mondja V. Nagy Ambrus, aki „kint lakik” ker­tészetben. Az egyik hollandiágy üveg­jére homokot szórtak. — Miért teszik? — Teszem fel a kérdést, és rögtön ka­pom rá a választ is. — Gombázunk. Szalmával és fqlddel is letakarjuk majd. Kiváncsi vagyok és szeret­nék az üveg alá nézni. Sza-- latlcay Sándor az agronómus lép hozzám. — Meleg még — mutat .a tizenöt centi vastag érett trá­gyára, amelyben a hőmérő 45 fokot mutat. — Még két napig hülnie kell. Tudja, hogy van ez ilyenkor, amikor az ember először csinál valamit. Azt szeretné, ha mindjárt kész len­ne. Mi is már a gombákat sze­retnénk látni, pedig még na­gyon az elején vagyunk. Motor berregést hallani, az elnök jön, s utána a brigádve­zető. Az elnöknek fél szeme mostanában állandóan a ker­tészeten van. Naponta megné­zi, hogyan halad a munka. Négyesben vagyunk: elnök, agronómus, brigádvezető és e sorok írója. Arról esik szó, hogy milyen jól szervezett tan­folyamot hallgattak Soroksá­ron, ahol a gyakorlati munká­val párhuzamosan tartották az elméleti foglalkozásokat. Fi­gyelemmel kísérték a munká­kat, a trágya ériélésétől, a gomba szedéséig. — Ugyan sikerül-e? sóhajt a brigádvezető. — Mi adta az ötletet? — Sokat gondolkodtam azon, hogy a kertészetben ezt a téli időszakot hogyan lehetne hasznosítani — válaszol kérdé­semre Huszár Kálmán, az el­nök. — Az erdőben járván szép nagy gombákat láttam, akkor támadt a gondolatom, hogy tenyészteni kellene. A kereslet és gomba jó ára meg­érlelte az elhatározást. Sorok­sáron tanultuk meg a gom­batenyésztés módját és most mi is hozzálátunk a munká­hoz. — Mennyit akarnak? — Négy hollandi ággyal, ami 200 négyzetméternyi te­rületet jelent. A spórák már megérkeztek, be is telepítjük hamarosan. — Számításaik szerint mi­kor kerül piacra? — Még öt hét szükséges. Ka­rácsonyra már szeretnénk gombát szedni, és utána folya­matosan, január végéig. — Van reményük a kísérlet sikerére? — Mindent a tanultak sze­rint teszünk. Reméljük sike­rül. — S ha sikerül? — Akkor jövőre nagy mennyiségben tenyésztjük majd. (tóth) Szén nincs, vagy fűfő? Fáznak a vendégek Akarjuk vagy nem akarjuk, tetszik vagy nem tetszik, tu­domásul kell venni: végérvé­nyesen beköszöntött az ősz. Reggelenként s késő délután már egészen komolyan csip­kedi az emberek kezét. Október tizenötödikén kez­dődik a hivatalos fűtési sze­zon. Fűtenek az intézmények, vállalatok, hivatalok helyisé­geiben, mert a hűvös épüle­tekben fáznak az emberek. A Vénusz Eszpresszóban hi­deg van. Már napok óta kel­lene fűteni. Két kályha közül az egyik teljesen használha­tatlan, már az elmúlt télen is árasztotta a széngázt. De a másik, a jó is hideg. Huza­mosabb ideig bent tartózkod­ni, üldögélni a megfázás ve­szélyével jár. A vendégek ez ideig nem tudják: szén nincs, vagy fűtő? (b. h.) A kor kérdez - a közgazdász válaszol TUDOMÁNY ÉS TERMELÉS - LENGYEL SZERZŐ ALAPVETŐ MŰVE ÚJ MEZŐGAZDASÁGI KÖNYVEK Gyorsan növekvő szerephez jut a közgazdaságtan minden­napjainkban: az új gazdasági mechanizmus a nagyközönség érdeklődését is fokozta a köz- gazdasági kérdések iránt. A közelmúlt közgazdasági kiad­ványai azt bizonyítják: a kia­dók is igazodnak a növekvő igényekhez, s színvonalas mű­vekkel segítik a jobb tájéko­zódást. E munkában — érthe­tően — döntő részt vállal a Közgazdasági és Jogi Könyv­kiadó. Az alábbiakban a kiadó néhány érdekes újdonságát ajánljuk a szakemberek és a közgazdasági kérdések iránt érdeklődők figyelmébe. Elmélet és gyakorlat Kiemelkedő munka a neves lengyel közgazdász, Wlodzimi- erz Brus könyve, A szocialista gazdaság működésének általá­nos problémái. Az elvi fejtege­tések szorosan kötődnek az el­múlt évek gyakorlatához: Brus igen sokoldalúan vizsgálja az ún. centralizált modell műkö­désének folyamatait, rámutat e modell szükségszerű voltára a szocialista fejlődés bizonyos szakaszában, s működésének elkerülhetetlen negatív voná­sait is megmutatja. Igen érde­kes mindaz, amit az értéktör­vény szerepéről, a piaci me­chanizmust alkalmazó szocia­lista tervgazdaságról ír: a könyv jó elméleti előkészítője a gazdaságirányítási rendszer reformjának. Űjabb füzetekkel bővül az Időszerű gazdasági kérdések irodalma című sorozat: A szo­cialista gazdaságirányítási rendszer tökéletesítése címmel adják közre mindazt, amit e témakörrel a sorozatban össze­foglalni lehet. Két igen érde­kes mezőgazdasági témájú könyv is az olvasókhoz kerül: Csizmadia Ernőné A megoldás útja a termelőszövetkezeti munkadíjazásban címmel, míg Erdei—Enese—Kalocsay: Üze­mi szervezet és üzemvezetés a szocialista mezőgazdaságban címmel foglalja össze napjaink mezőgazdaságának két lénye­ges, mondhatni döntő kérdés- csoportját. Több könyv foglalkozik a termelés és a matematikai módszerek kapcsolatával, s kü­lön is érdemes felfigyelni a már nálunk is jól ismert Os­kar Lange munkájára, az Op­timális döntésekre. Ugyané té­makörbe tartozik Krekó Béla Lineáris programozás című, érthetően csakis a szakembe­rek számára készült könyve, míg Jan Zieleniewski lengyel professzor műve, a Bevezetés a szervezés és vezetés elméle­tébe, már sokkal szélesebb körben tarthat igényt az ér­deklődésre. Igen sok kiadói sorozat gaz­dagodik újabb kötetekkel: a Művezetők Gazdasági Könyv­tárában a művezető és a mun­kavédelem, valamint a műve­zető és a szocialista brigád­mozgalom kapcsolatairól kerül kiadásra füzet, s több pénz-, hitelügyi, valamint számviteli és ügyviteltechnikai szakdol­gozat is megjelenik, így a többi között A szocialista pénzelmé­letről, valamint a vezetés és vezetők témakörében. Mi van „odaát"? Több olyan mű is megjele­nik, melyek igen alapos bete­kintést nyújtanak a fejlett tő­kés országok gazdasági viszo­nyába, illetve azok részterüle­teinek különböző kérdéseibe. Ilyen könyv E. Sutermeister: Ember és termelékenység című munkája, amelyben az ameri­kai szerző részletesen foglalko­zik a tőkés termelés — szerve­zés különböző kérdéseivel, s elsősorban ezek szociológiai vonatkozásait hangsúlyozza. Ugyancsak sok érdekességet ígér Ádám György Űj technika — új struktúra című könyve. Joggal keltett érdeklődést egy már megjelelt, e témakör­ben a kiemelkedő művekhez sorakozó könyv: R. A. Brady Tudományos forradalom a ter­melésben című munkája. A szerző világosan felrajzolja a tudományos forradalom útját, s több vitatható megállapítása ellenére is, végső soron jól jel­zi azokat az előnyöket, melye­ket e forradalom kamatozta­tása nyújt, ám azokat a ve­szélyeket is, melyeket a mo­nopóliumok mindenhatósága, a tudományos eredményekkel való visszaélés rejt magában. Mert ami önmagában az em­bert szolgálja, nem biztos, hogy ugyanezt ' :zi a monopó­liumok késhegyre menő harcá­ban is...

Next

/
Thumbnails
Contents