Pest Megyei Hirlap, 1966. október (10. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-30 / 257. szám
PEST HEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS E3 CEcjőjfp VÁROS R X. ÉVFOLYAM, 257. SZÁM 1966. OKTOBER 30., VASÁRNAP A KISZ szerepe a parasztfiatalok nevelésében I{jii§ági parlament vitatta meg a járási parasztifijtiságásiak helyzetét Egy napra kórház Csütörtökön, november 3-án egy napra kórházzá változik a ceglédi Kossuth Művelődési ; Ház. Az eseményről úton, út- j félen vöröskeresztes plakátok tájékoztatják az embereket: a vérelllátó alközpont térítés mentes véradónapot tart. Az üzemekben, munkahelyeken egymást érik az ismeretterjesztő előadások. Vöröskeresztes titkárok, aktívák, véradófelelősök, és maguk a többszörös véradók igyekeznek önzetlenségre, emberiességre alapozott szervezéssel meggyőzni az embereket a vér életmentő tulajdonságáról, a véradás fontosságáról. Az országban egyre gyakrabban lehet olyan emberekkel találkozni, akik kabátjuk hajtókáján büszkén viselik a térítés mentes véradásért kapott kis emlék jel vényt. Néhány nap múlva Cegléden is megszaporodik a jelvényesek száma: ez a város is szemmel látható példáját adja majd annak, hogy az emberek itt is előítéletet, félelmet és a közönyt magukban legyőzve életmentőkké válnak. Egy intézmény munkájának hasznosságát megtévesztő volna csupán kampányidőszakban elért eredményei alapján megítélni. A ceglédi Kossuth Múzeum egyébként sem követhet el ilyen hibát, hiszen városunk egyik legértékesebb népművelési intézménye, amelyben a tudományos és kutatómunka mellett ismeret- terjesztés is folyik. A városi tanács nagytermében valamennyi széket elfoglalták már a vendégek. Nem a megszokott, hagyományos érteá'llítást csupán öt osztály tekintette meg. Igaz, a mező- gazdasági munkák is lekötötték a diákok idejét Háromezren tekintették meg a kiállítást, az előadásokat átlag negyvenen hallgatták meg. Jól sikerült a múzeumbarátok szolnoki kirándulása és a két emléktábla leleplezésén is sokan megjelentek. (tamasi) kezletek, tanácsülések közönsége: inkább feltűnően, nagyon fiatalok. A ceglédi járásban először került sor arra, hogy a KISZ KB határozata alapján ifjúsági parlamentet tartson a KISZ járási és városi bizottsága, melyen a járásban élő parasztfiatalok helyzetét és az ifjúsági szövetség velük kapcsolatos tennivalóit tűzik napirendre. Az alapszervezeti KISZ-tit- károk és aktívák mellett a széksorokban ifjúsági brigádok, szocialista brigádok vezetőivel, párttitkárokkal és gazdasági szakemberekkel is találkozni lehetett; hisz a téma nemcsak a fiatalokat tette érdekeltté, hanem azokat is, akik a parasztifjúság munkáját irányítják. Az ifjúsági parlament megnyitó beszédét a járási KISZ- titkár, Radeczky László mondotta el, majd Misi Sándor, a KISZ Központi Bizottsága parasztifjúsági osztályának vezetője tartotta meg vitaindító előadását. Elmondotta, hogy utoljára 1961 nyarán foglalkozott a KISZ KB a parasztifjúság helyzetével — és a következő tárgyalásra decemberben, a pártkongresszus után kerül sor. Ezt á tárgyalást az ország valamennyi megyéjében a ceglédihez hasonló ifjúsági értekezletek — ifjúsági parlamentek — előzik meg. Egyik legfontosabb tennivaló a jövőben az lesz a KISZ számára, hogy megcáfolják azt a hibás szemléletet, amely a mező- gazdaságban dolgozó fiatalok mozgalmi tevékenységéről és munkája értékéről kialakult. Ezzel a gondolattal a pártkongresszus is foglalkozik novemberben — a mezőgazdasági kérdések közé sorolva a fiatalság problémáját is. Azokét, akiknek szinte csak lakóhelye a falu, pedig munkájukra a termelőszövetkezetben is számítanának. A továbbiakban arról szólt a vitaindító, hogy a falu kulturális életében, műveltségi szintjének növelésében milyen tennivaló hárul a községi KISZ alapszervezetekre. Hiszen valamennyi faluban van művelődési otthon, filmszínház, televíziós készülékeink legtöbbje sem a városlakók tulajdona, hanem a falusiaké. A fiatalok munkalehetősége sem csak a földműveléshez, állattenyésztéshez kötődik, hiszen egyéb elhelyezkedésre is egyre több alkalom nyílik — többek között a fmsz-nél, ahol jelenleg mintegy 70 ezer fiatal dolgozik. Érdekes megállapításra vezet az idősebb vidéki emberek gondolkodása a fiatalok helyzetéről: a szocialista társadalom alakulásával, felépülésével ők is egyetértenek — szívesen veszik, ha a fiatalok tovább tanulnak, de szinte világ omlik össze bennük, ha érettségizett gyerekük nem irodába kerül, hanem munkapad mellé, vagy „egyenesen a tsz-be”. — A cél: minél több fiatal válassza élethivatásának az iparosodó, gépesedé mezőgazdaságot — fejezte be előadását a KISZ KB parasztifjúsági osztályának vezetője. Az ifjúsági parlament ezután a fiatalok javaslataival, hozzászólásaival és vitájával fejeződött be. Jegyzőkönyvének anyaga segíti majd a KISZ Központi Bizottság decemberi ülésének munkáját. (— es) Tematikus múzeumi hónap Újszerű népművelési kísérlet A múzeumi hónap központi eseménye volt az egykori szőkehalmi gazdaképző intézetnél elhelyezett emléktábla leleplezése. Az évenként ismétlődő októberi múzeumi hónap egyben erőpróba — reprezentatív ösz- szefóglaló arról, hogy sűrített programban mit tud nyújtani a múzeum a lakosságnak? Cegléden újszerű népművelési kísérlettel próbálkoztak az idén — az országban először —, amikor úgynevezett „tematikus” múzeumi hónapot rendeztek. Egy témakör köré csoportosították a kiállítást, az elhangzó előadásokat, és a többi programot is. Dr. Ikvai Nándor, a múzeum igazgatója elmondotta, hogy az idén a 120 éve alapított szökehalmi gazdaképző állt a műsor középpontjában, s az intézetet alapító Török János és munkatársai, valamint a homoki gyümölcs- és szőlőkultúra. — A diákok számára rendezett vetélkedő azt mutatta, hogy a város középiskolásai tisztában vannak a szőkehalmi iskola jelentőségével, ismerik helyét a magyar agrártörténelemben. Ezt különösen a mezőgazdasági technikum diákjainál tapasztalhattuk, de a gimnazisták számára sem idegen Török János személye és munkássága. — A Magyar Agrártudományi Egyesület felfigyelt próbálkozásunkra, s kilátásba helyezte, hogy kiadja az októberben elhangzott öt előadás anyagát — mondotta az igazgató. Az iskolák ez alkalommal nem mutattak nagy érdeklődést. Bár az ő részvételükre is számítottak a rendezők, a kiNem marad suszter a kaptafánál? ügyetlen ipari tanuló Jól emlékszem az öt ven év előtti idők suszterinasaira. Karjukra akasztott cugoscipő- vel, vállukra vetett rámáscsiz- mával füttyögtek végig az utcán. Az ő ajkukon népsze- rűsödtek a slágerek. Csintalanul vitték a majsztemé piaci kosarát és bosszantották a kofákat. ★ — Hetven ipari tanuló szerződését írtuk meg itt, a KIOSZ helyiségében — mondotta Dubniczky Mihály, a KIOSZ titkára. — De akadt volna még kisiparos, aki szívesen látott volna jó kezű fiatalembert a műhelyében. — A szakmák megválasztásában is van divat. Szívesen szerződtek a fiatalok motor- szerelőnek, villanyszerelőnek és érdekes fellendülést tapasztaltunk például a szobafestőmázoló szakmában. A cipész szakmában szinte megrendítő a visszaesés. Harminchét cipész kisiparos van a városban és szép számmal élnek a járásban is cipészek, de az idén egyetlen cipőipari tanulót sem szerződtettünk, mert nem volt jelentkező! De olyan kisiparos sem akadt, aki szerződtetni akart volna tanulót. A városban és a járásban összesen két cipész tanulót tartunk nyilván. — Pedig a cipész kisiparnak még igen jelentős feladatai vannak a javító, szolgáltató elí látásban és az egyedi cipők elkészítésében. A Cipőipari Ktsz eleget tesz a feladatának. A városban négy felvevőhelyen vállal javítást és új munkát. A nagyüzem jól és olcsón termel. Ennek ellenére fontos a kisiparos munkája is. ★ — Hat tanuló szerződésére kaptunk engedélyt a megyei tanácstól. Mind a hat tanuló leány. Négyen a tűzést tanulják, ketten pedig a szabászatra szerződtek. Rajtuk kívül még két másodéves fiatalember tanul, őket a tmk-ban foglalkoztatjuk — mondotta Bán László, a cipőgyár időmérője. — A kétszázhetvenkét főnyi gyári létszámhoz ennyi tanuló nem sok és az utánpótlást nem biztosítja. A betanított munkások viszont igen jó munkát végeznek. Rövid idő alatt elsajátítanak egy-egy munkafolyamatot, és a szakmunkások vezetésével jól dolgoznak. A tűzőüzemben és az aljaüzemben egyaránt jól beválnak. ★ Körösi Sándor nem ceglédi ember. A második világháború idején itt katonáskodott, megszerette a várost, itt házasodott, és itt lett önálló. Városszerte igen jó híre van munkájának és nem is csoda, ha a tiszta kis műhelyben soha nincsenek munka nélkül. — A kiváló iparitanuló-ne- velésért 1963-ban oklevelet kaptam az OKISZ-tói — mondotta Körösi Sándor. — Mindig szerettem a fiatalokkal foglalkozni. Rossz egyedül lenni a műhelyben, a fiatalok hasznos munkát végeznek és a tanulót foglalkoztató kisiparost előnyben részesítik az anyagkiutalásnál is. — Amikor az elismerést kaptam, Varga Pista volt a tanulóm. Jelenleg a cipőgyár szakmunkása. Pista az ipari tanulók megyei versenyén első díjat nyert és az országos versenyen szabadult fel. Ipari tanulónál ez a legnagyobb elismerés. — Most is van két tanulóm. Horváth Jancsi másodéves, Holovecz Imre az idén szabadul. Ö a váro6 egyetlen harmadéves cipőipari tanulója, és ő mutatja be az iparitamuló- iskolában a fiatalabbaknak a szakma fogásait. ★ — Mindig cipész akartam lenni — nyilatkozott Holovecz Imre tanuló. Anyám testvére csizmadia volt, lehet, hogy így ragadt rám a szakma iránti érdeklődés. — Ha felszabadul, mit csinál? — Az úgy szokás, hogy az ember olyankor még egy ideig a mesternél marad. • — És utána? — A cipőgyárban szeretnék elhelyezkedni. Rossi Károly Épül a szerelőcsarnok Év végére teljesen elkészül a KGV harmadik szerelőcsarnoka. (Foto: Gulicska) November 2-re befejezik a ceglédiek a búza vetését A város termelőszövetkezeteiben nagy lendülettel folynak a betakarítási, szántási és vetési munkálatok. A kenyér- gabona mielőbbi elvetéséhez a munkájukat befejező gépeket átcsoportosítják azokra a területekre, ahol még szükség van rájuk. A szár betakarításához a Vörös Csillag Tsz-nek adott segítséget a Dózsa Népe, a Kossuth, a Petőfi és a Táncsics tsz. Az őszi vetéseket — a kenyérgabona kivételével, amelynek 58 százaléka került a földbe — befejezték. Jelenleg a búzavetés mielőbbi befejezésére összpontosítanak minden erőt. A talaj munkát megkönnyítette az elmúlt napokban lehullott csapadék. Termelőszövetkezeteink vállalták, hogy november 2-ára é búzavetést befejezik. A versenybizottság értékelése alapján a verseny állása A következő: Tsz Százalék 1. Dózsa; Népe 94,5 2. Lenin 91,4 3. Vörös Csillag 91,3 4. Kossuth 85,5 5. Táncsics 85,3 6. Petőfi 83,6 7. Alkotmány 83,1 FORINTOS JÁRAT A boltból péksütemény illata árad, — Néni, van egy forintja? — Vékony gyerekhang cincog mellettem, s a hang mozgó orrocskájú, szimatoló gazdája várakozásteljesen nézeget a táskám felé. — Forintom? Sajnos, nincs. És neked? — váratlanul éri a kérdés. — Nekem sincs. — Na, látod, pedig én éppen tőled akartam kérni. Alig lépek hármat, szemből tart felém, elszántan egy másik miki- egér. Kezében iskolatáska. Elég jól öltözött, csak a tenyere... szóval a tenyere... kicsit tintás is. — Tessék adni egy forintot, vagy egy pár fillért! Már máskor is találkoztam velük, de a tanév kezdete óta egyre gyakrabban tűnnek fel, az utcán ku- nyerálva. Van, aki mosolyog rajtuk, és a zsebébe nyúl, de a legtöbb embert bosszantja ez a gyerekruhába bújtatott forintos járat”. — Éhes vagy? — kérdezem. — Veszek neked kiflit. — Fenét! Tessék inkább forintot adni — lelkesedik fel „üzleti hajlandóságom” láttán. — Forintom az nincs. Holnap kapok fizetést. Végigmér megvető pillantással. — Smucig alak — morogja sértődötten, s már ismét hallom a hangját: „bácsi, adhatna egy forintot" ... Ki lehet, kik lehetnek ezek a gyerekek? Nem tudom elképzelni, ha jól megnézem őket, hogy valóban rászorulnának a járókelők forintjaira. Viszont, elgondolkodtató, hogy egyre többen vannak — délelőtti tanítás után a boltok közelében, délután pedig a mozinál; művelődési házaknál — itt, Ott; amott. Mulatságosak, de elszomorítóak. Nem adok nekik forintot. Nem azért, mert sajnálom tőlük: Legszívesebben magam gyűjteném össze, hogy gyermeknevelésről szóló pedagógiai jegyzetet vásároljak rajta inkább — a szüleik számára ... eszes HARMINCKÉTEZER FACSEMETE Ilyenkor ősszel a csemete- kertekben javában folyik a gyümölcsfák kitermélése. Vagonokban, autókon szállítják a csemetéket a városok, községek földművesszövetkezeti elárusítóhelyeire. — Két esztendeje kezdtük a gyümölcsfacsemeték értékesítését — mondotta Takács Imre, a földművesszövetkezet gyümölcstermesztést irányító agronómusa. — Jelentős lera- kati hálózatot építettünk ki, s igy a város belterületén, a határban, a járás községeiben és a szomszédos Nagykőrösön is megvásárolhatják a háztáji gyümölcsösök és a kiskertek gazdái a nemesített, fajbiztos gyümölcsfacsemetét. — Cegléden a Kazinczy utcában árusít a központi lerakatunk. Ezenkívül három elárusítóhely működik a városban. — Az első évben huszonöt- ezer darab csemetét adtunk el. Az idén ez a szám már harminckétezerre emelkedett. — Honnan szerzi a földművesszövetkezet a csemetéket? — Nyolc állami gazdasággal és termelőszövetkezettel vagyunk szerződéses viszonyban, ezek széles választékot nyújtanak. Jelentős mennyiségben kapunk típusalanyokat, amelyek már három év alatt termőre fordulnak. Érkeznek vad alanyokba oltott csemeték is, amelyek ugyancsak öt-hat év alatt fordulnak termőre, de jobban bírják a homokos talajt és a kártevőkkel szemben sokkal ellenállóbbak. — Kilencféle almát, tízfajta körtét, ötféle szilvát, őszibarackból hat fajtát adhatunk a vásárlóknak. — November első napjaiban érkeznek az első szállítmányok. A termelők bizalommal fordulhatnak eladóinkhoz megfelelő szakmai tanácsért. Az árusítás megkezdése előtt tanfolyamon képeztük tovább a lerakatok vezetőit. (-ssi)
