Pest Megyei Hirlap, 1966. október (10. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-29 / 256. szám

Befejezték a vetést az ecseri Törekvő Tsz-ben Október végi kora délután. Gutái Pállal, az Ecseri Köz­ségi Tanács vb-elnökével ülünk az irodában. Kint sza­porán szemerkél az eső. A községi termelőszövetkezet időszaki munkájának állásá­ról beszélgetünk. — Hát minket már nem na­gyon hoz izgalomba az őszi idő — mondja Gutái elvtárs —, tudniillik a mezőgazdasági munkákat már befejeztük. És hadd tegyem hozzá: mi, veze­tők valóban kitűnő gazdáknak ismerjük a Törekvő Tsz tag­jait. Szorgalmas, igyekvő em­berek ők, akik mindig nagy odaadással dolgoznak. Ezzel, csakis ezzel magyarázható a jelenlegi eredmény is. — Hallhatnánk elnök elv­társtól részletesebb adatokat is az őszi munkákról? — Hogyne, nagyon szívesen — feleli, s már húzza is ki íróasztala fiókjából a kimuta­tást. — A 30 mázsás átlagot hozó kukorica törését, góréba szállítását, szárvágását, illetve annak behordását október 22- én fejeztük be. Közvetlenül Természetbarát szövetség alakult az MTS járási taná­csa irányítása alatt. A sport­egyesületek, iskolák termé­szetbarát szakosztályainak munkáját, a túrák szervezését, lebonyolítását segíti majd a járási szakszövetség. Elnökké Veress Lászlót választották. A JTS hivatali helyiségében kedd este tartott alakuló ülé­sen megjelent Ajtony Vilmos, a megyei természetbarát szö­vetség és a TS járási elnöke. Járásunkban a Monori KSK, a Monori Gimnázium SE, a Maglódi KSK, a Kávai KSK, a vecsési és a gyömrői gim­názium sportegyesületeiben működik természetbarát szak­osztály. utána kezdtük meg az őszi vetéseket. Földben van már 250 hold búza, 150 hold árpa és 30 hold rozs — ami azt je­lenti, hogy befejeztük a terve­zett őszi kalászosok vetését. Félreértés ne essék, a 430 holdas teljesítmény nem né­hány nap munkája, hiszen több száz holdas vetést már előzőén is végeztek egyéb sza­bad földterületen. Gutái elv­társ által megemlített „őszi munkák végzését” már a volt kukoricatáblán kezdték meg a tsz tagjai. — Egyébként most már az őszi mélyszántással vannak elfoglalva a tsz-traktorosok, s ez is igen jó ütemben halad — tájékoztat végezetül a ta­nácselnök. (velkei) MONOMIDIH A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 256. SZÁM 1966. OKTÓBER 29., SZOMBAT Segítséget adni a szülőknek Tanácskozott a járási nőtanács A járási nőtanács ülésének napirendjén egyetlen téma szerepelt: a gyermeknevelés. Az értekezlet részvevői a köz­ségi nőtanácsok vezetői, a szü­lői munkaközösségek elnökei voltak. Az értekezleten megjelent A Duna túloldalán, Sturovóban Három nap n monori labdarúgókkal Jaffa A Gyömrő-Verőce labdarúgó-mérkőzést vasárnap délelőtt tíz óraköt játsszák Gyomrán, a délutáni ma­gyar—osztrák meccs tv-köz- vetítése miatt. Az ifik mér­kőzése fél 12-kor kezdődik. Ügyeletes orvos Gyomron dr. Lányi Péter, Monoron dr. Péterffy Gusz­táv, Pilisen dr. Illanicz Ele­mér, Ollón dr. Leyrer Lóránt, Vecsésen dr. Simon Sándor tart ügyeletet vasárnap. — Ügyeletes gyógyszertár Mono­ron az Ady Endre úti, Vecsé­sen a János utcai. MAI MŰSOR Mozik Ecser: A párizsi Notre Dame. Gyömrö: Yoyó. Maglód: Hölgyeim, vigyázat (szélesvásznú). Monor: Szamurájhüség. Nyáregyháza: íté­let Nürnbergben I—II. Pilis: Vö­rös és fekete I—II. Tápiósáp: A szárnyas Fifi. Tápiósüly: Fehér asszony. Űri: A vonat. Üllő: Fan- tomas (szélesvásznú). Vasad: Muhhár. hozzám. Vecsés: A fér­fi egészen más (szélesvásznú). A kora reggeli felkelés és indulás ellenére kellemes han­gulatban kelt útra a Monori SE huszonnégy tagú csoport­ja, azzal a céllal, hogy a cseh­szlovákok monori vendégsze­replését viszonozzák. A Budapest—Esztergom kö­zötti mintegy kétórás vonato­zás alatt a beszélgetés témája a csütörtöki Üllő—Monor rang­adó, valamint a feljutási esé­lyek latolgatása volt. Külön fülkében utaztunk — így e megbeszélést akár szakosztály­értekezletnek is lehetne ne­vezni. A vezetők és játékosok véleményét így lehetne össze­gezni: csak akkor juthat fel a csapat, ha Puáztavacs, Aszód és Vác ellen győz — az elha­lasztott Dunaharaszti mérkő­zésen pedig legalább egy pon­tot szerez. Esztergomban megnéztük a várat és a Bazilikát. Az éles szeműek a Duna túlsó partján — Sturovóban — hatalmas tömeget láttak a hajóállomá­son: ~ '---­S zolnoki Pista, akit „Róká­nak” becéznek társai, még a feleségét is — aki már koráb­ban kiutazott — látni vélte a tömegben. Egyesek kérdezték .is tőle — hallod, mit kiál­tott? „Apuka, ússz át, hiszen te már átúsztad a Temzét is — hangzott a válasz. Aztán útlevél és vámvizs­gálat. Sturovó. Alig tíz perccel az indulás után a kis motoros­hajó külföldön kötött ki. Itt derült ki, hogy a tömeg egy része átkelésre vár — és mint­egy 20—25 ember jött ki a fo­gadásunkra — néhány koráb­ban érkezett monori szurkoló is — akik között valóban ott volt Szolnoki felesége. Az üdvözlések után szál­láshelyére „hajtott” a kül­döttség. „Kettessel” mentünk, hiszen alig 100 méterre a ki­kötőtől egy csónakházban kap­tunk szállást. Nevezhetnénk szállodának, Következik: a klarinét ESTE A GYÖMRŐI ÚTTÖRŐHÁZBAN Ahogy közeledik a tél, egyre több úttörő keresi fel Gyom­ron az úttörőházat. Megindul­tak már a különböző szakkö­rök, amelyek egyre több gyer­meknek szereznek örömet. A minap mi is ellátogattunk az úttörőházba, ahol éppen a fú­vósok gyakoroltak, Fogarasi József vezetésével. Józsi bácsi — így hívja min­denki — három hete foglal­kozik a fúvósokkal. Nemcsak Gyömrőn, hanem Monoron is oktat és a fővárosban zeneis­kolai tanár. — Mondhatom, hogy szíve­sen jöttem ide Gyömrőre ta­nítani. Nemcsak trombitára, hanem klarinétra is tanítom az idejárókat. Három hét nem nagy idő, de ezalatt is megállapíthattam, hogy tehet­ségesek a kis fúvósok, klari­nétosok. E rövid intermezzo után Jó­zsi bácsi ismét elkezdi a fog­lalkozást. A kis Mészáros Laci alig tízéves, de már tisztán tudja fújni a felső c-t B trom­bitáján. A legszorgalmasabbak "közé tartozik. Amikor befejeződik a gya­korlat, a klarinétosok követ­keznek. Este fél nyolc lesz már, amikor befejeződik a gyakorlás. A másik szobában az úttö­rőház leendő gitárzenekara próbál. Szabó Jóska (Sluki), Nádas Gyuri, Rigó Laci és Buda Sanyi néhány hónapja kezdték a „munkát”, és már egyórás műsort tudnak produ­kálni. Csaknem minden este pró­bálnak, gyakorolnak. Hiába, a sikert nem adják ingyen. Ha már minden jól megy, akkor nem kell már az úttörők ál­tal rendezett bálokra, tánc- mulatságokra „idegen” zene­kart hívni. ★ A gyömrői úttörőház fúvós­zenekara alakulóban van. Csak a dicséret hangján szól­hatunk erről, mert a zenekar, no meg a szerszámok néhány évig „kényszerpihenőt” tartot­tak. Reméljük, a fúvószenekar sok sikert arat majd a közel­jövőben. (GJ) Megérkeztünk Ripp János felv. üdülőnek, villának, klubnak az felsőfokú jelzőkkel illette min- épületet — csak éppen csó- den,ki. nakháznak nem. — Ragyogó Blaskó Mihály hely, csodálatos — és hasonló (Folytatjuk.) VECSES " 7t kulturális élet eredményei és gondjai ii. A művelődési otthon tevékenysége A művelődési otthonnak igen széles a működési terüle­te. Az ismeretterjesztéstől a bálok rendezéséig, a felnőtt- oktatás segítésétől a műsoros rendezvényekig, a művészeti csoportoktól és szakköröktől a zeneoktatásig, de kezelik a be­járók művelődésének ügyét, a fiatalokkal való foglalkozást, a többi szervek szakirányú támogatását is. Ismeretterjesztés Községünk mindig élenjárt a járásban az ismeretterjesz­tő előadások számát és a láto­gatottságot illetően. Míg 1963- ban 135 előadás 7610 hallgató­val, 1964-ben 85 előadás 4375, 1965-ben 94 előadás 4019, eb­ben az évben eddig 114 elő­adás hangzott el 4546 hallgató részvételével. Ebben az évben, okulva a tapasztalatokon, olyan elő­adássorozatokat terveztünk, melyek általános érdeklődésre számíthatnak, ugyanakkor olyan előadókkal kívántuk az előadásokat megtartani, akik személyükben, szemléltetési módjukban a legmagasabb színvonalat tudják biztosíta­ni, ugyanakkor előadásmód­juk rendkívül vonzó és élve­zetes. Érdekes sorozat a bejárók munkásakadémiája, melyet a szakmaközi bizott­sággal egyetemben a Ganz- MÁVAG hathatós támogatá­sával rendezünk. Ennek a so­rozatnak, mely öt előadásból áll — dr. Cseppüs István tu­dományos kutató az előadója. Az előadás után neves főváro­si művészek adnak műsort. Az előadássorozat első előadá­sán 85-en vettek részt és a kiadott látogatási jegyei; szá­ma 80. Aki mind az öt, de legalább négy előadáson meg­jelenik, annak látogatási je­gye részt vesz egy sorsoláson, melyen színházjegyeket, mo­zibérleteket, könyveket és be­lépőket sorsolunk ki, a műve­lődési otthon különböző ren­dezvényeire. A már említett összefogásra jellemző, hogy a szervezésben és részvételben nagy segítséget nyújtott a KISZ, a nőtanács, a Jókai kul túrcsoport. Igen népszerűek a mezőgazdasági körök s a gyümölcstermesztési, a vi­rágkertészeti és a kisállatte­nyésztők köre. Az előadásso­rozatok tíz-tíz előadásból áll­nak. Az eddig megtartót; két- két előadáson a hallgatók szá­ma elérte minden előadáson a 30 főt. Előadókat a megyei szakszervezet küldött, ugyanis ezeket is a szakmaközi bizott­sággal közösen rendezzük. Sárvári József, az FM kerté­szeti szakfelügyelője, dr. Páka Géza, az Állatkert főállator­vosa, Léderei Miklós, és Fikó Miklós ny. főiskolai tanárok előadásait mindig élénk vita követi, melynek keretében sok hasznos tanácsot kapnak a részvevők munkájukhoz. Kertészeti körünk egyik tagja, Báli János, olyan alma­fajtát termesztett ki, mely még egyáltalán nem volt. Faj­tamegállapításra és névadás­ra a minőségvizsgáló intézet­be küldtük. A kertészeti kör szeptemberben tartott kiállí­tása igen színvonalas volt, több mint 1600 látogató nézte meg és nyilatkozott elismerés­sel. A kiállítás egyébként sok új tagot szerzett ezeknek a köröknek. Ennek keretében alakítottuk meg elsőnek a já­rásban a dolgozók kertszövet­kezetét és szó van a kisállat­értékesítési szövetkezet meg­alakításáról is (nyúl, baromfi, tojás). A fentieken kívül megem­líthetjük az iskolákban folyó szülők akadémiája sorozatot. De tartunk előadásokat a Vízépnél, a Kőolajvezeték­építő Vállalatnál, az állami gazdaságban. — ila — (Folytatjuk) Csorba Antalné, a megyei nő­tanács helyettes titkára, Po- korny Róbert, a járási pártbi­zottság munkatársa. Rétváry Gyula, a járási ta­nács művelődési osztályának vezetője előadása bevezetésé­ben elmondta, hogy szinte ha­gyomány már a nőtanácsnál, hogy időnként összejönnek azok, akik vállalásuk szerint —, ha nem is mint képzett szakemberek, de élettapaszta­latuk alapján irányítói, segítői lehetnek a gyermeknevelés­nek. Ezeknek a megbeszéléseknek az a célja, hogy pedagógiai ta­nácsot, segítséget adjon a szülőknek. Elmondotta, hogy érdemes az elmúlt négy év tapasztala­tait levonni, már csak azért is, hogy ezeknek ismeretében se­gíthessék a szülők az oktatási reformtörvény szellemében fo­S mi legyen azokkal a gye­rekekkel, akik nem járnak napközibe, akikkel nem tud­nak a szülők foglalkozni, akik az utcán nőnek fel? Szép, nemes mozgalmat indítottak a járásban: azokat az anyukákat, akik helyben dolgoznak, vagy a háztartást vezetik, megkérték, adjanak helyet, meg egy kis gondoskodást is ezeknek az ut­cán ténfergő gyerekeknek. Az általános iskolák állapo­ta is sok kívánnivalót hagy maga után. Kevés a tanterem, s ezek zsúfoltak. Járási átlag szerint egy tanteremben 53 tanu­lót kell szemmel tartania, foglalkoztatnia a nevelő­nek. Egy nevelőre pedig 27 tanuló „jut”. Ahhoz, hogy az oktató­nevelő munka feltételei bizto­lyó oktató-nevelő munkát. Az/ sítottak legyenek, nemcsak az iskolai reform, célja: a kom­munista embertípus kialakítá­sa. A felnövekvő nemzedék ne jelszavakban gondol­kodjék, hanem tettekben, állásfoglalásban ■— bizo­nyítson. Társadalmi igényt elégít ki ez az oktató-nevelő munka — a gyerekeket úgy kell oktatni, nevelni, hogy kikerülve az is­kolából teljes értékű dolgozói legyenek a társadalomnak. Ha nehéz feladat előtt ál­lunk — megnézzük, rendelke­zünk-e a megvalósításukhoz szükséges feltételekkel. A járás speciális helyzetben van. Nemcsak az édesapák, hanem sok édesanya is a fő­városban dolgozik, így a gye­rekeknek nemcsak helyet, ebé­det kell, hogy adjon a napközi, az óvoda, hanem egy kicsit a családot is kell pótolnia. Ér­dekes, hogy a járás iskolai napközijei egyszerre túlzsúfoltak és ugyanakkor „kihasználat­lanok”. A tanév kezdetén a szülők valósággal harcolnak azért, hogy gyereküket felvegyék a napközibe, s eltelik néhány hónap és a jelentkezők jelen­tős százaléka lemorzsolódott. A járás állami beruházásból nem kapott óvodát. A községi tanácsokat, községi vezetőket illeti dicséret azért, hogy még­is épültek új óvodák a közsé­gekben és hogy jelenleg az óvodáskorú gyerekeknek csak­nem ötven százalékát fel tud­ják venni óvodába. iskolák bővítése, szépítése szükséges, de körülbelül 41 pedagógusra is szükség lenne még. Az előadó az iskolai és az otthoni nevelés egységének szükségességéről beszélt, majd a tankötelezettségi törvény ki- terjesztéséről. Eszerint tizen­hat éves koráig végezheti el a bukott, vagy mái okból osz­tályt ismétlő tanuló a nyolc általánost A pedagógus és a szülő jó kapcsolata, együttműködése megkönnyíti a szülő és a gye­rek pályaválasztási gondjait is. Tavaly az általános iskolát vég­zettek közül 22 fiú és 119 lány maradt otthon. Holott a helyi tsz-ek tudtak volna munkaalkalmat biztosí­tani nekik. Az előadás elhangzása után a hozzászólók nagy része a pá­lyaválasztással kapcsolatban tett fel néhány kérdést. A mű­velődési osztály vezetője el­mondotta, hogy a középiskolai oktatási rendszer hamarosan átalakul majd —, úgy, hogy a középiskolai végzettséget ösz- szekötik a szakmai képzéssel. Az általános gimnáziumok egy része szakközépiskolává ala­kul, és az ipari képzéssel pár­huzamosan két év alatt a ta­nulók a középiskolát is elvé­gezhetik. Így nemcsak általános mű­veltséget, de szakmát is kap­nak 18 éves korukra a fia1, a- lok. (d) Nyolcezer forint nupontu Bevált az új rendszeri! búit Péteriben Lapunk hasát.ain már korábban is hírt adtunk arról, hogy Péteri község­ben felépült a járás egyik legszebb és legkorszerűbb vegyesboltja, melyet októ­ber 15-én adtak át a nagy- közönségnek. Mint megírtuk, az új bolt önkiszolgáló rendszerű. Lépést tart a kor követelményeivel. Az új épület megnyitása előtt so­kan aggályoskodtak — akik tudták, hogy az új üzlet önkiszolgáló rendszerű lesz — nem való ilyen üzlet Péteribe. Nem fog oda menni senki vásárolni, mondták. Sok ag­gályt, ellenvéleményt lehet­ne felsorolni. De ezek he­lyett beszéljenek a tények: Mióta az üzlet megnyílt, a négy kiszolgáló alig győzi a munkát. Lehetne mondani, hogy az eladóknak nincs egy perc megállási idejük. Sőt, az előkészítés egy ré­szét is túlmunkában kény­telenek végezni. A reggeli tej- és kenyérkiadás is vi­szonylag zökkenőmentesen, különösebb sorbanállás nél­kül lezajlik. Ha a község lakossága az üzletet meg­szokja még inkább így lesz. Szép forgalmat bonyo u le az új üzlet. Napi nyolc­ezer forint alatt még nem volt a bevétel. De volt má tíz, sőt 11 ezer is. Az u.t üzlet forgalma felülmúlja u korábbi két üzlet forgal­mat, s ha az áruellátás — mely most is kielégítő — még tovább javul, meg­nyugszanak azok . is, akik úgy vélték, hogy az üzlet nem tudja teljesíteni a ter­vét. összegezve az új üzlet­ház eddigi tevékenységet, azt mondnatjj.;, hogy be­váltotta a hozzáfűzött remé­nyeket. Még egy-két szó’ az úgynevezett kisbolt sor­sáról. Sokan kérték, hogy ha az új üzlet meg is nyí­lik, árusítson a kisbolt is. A község és az fmsz veze­tői a kérést helyénvalónak találták és úgy döntöttek, hogy előbb kitatarozzák, ki­csinosítják a kisboltot — s aztán mint élelmiszerbolt újból megnyílik. (MJ) néven új üdítő (hűsítő) szörp került a napokban forga­lomba a monori vendéglátó­ipari egységekben. A kelle­mes illatú és ízű szörp tu­lajdonképpen narancslé, de jobb, ízesebb, mint a korábbi narancs és narancs ízű ita­lok.

Next

/
Thumbnails
Contents