Pest Megyei Hirlap, 1966. október (10. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-27 / 254. szám

X. ÉVFOLYAM, 254. SZÁM 1966. OKTÓBER 21., CSÜTÖRTÖK Egy eset még nem Veitdégjárás a konzervgyárban Jó fermést hozott a cukorrépa Ötkilós példányok Az idén általában jó termést ad a cukor- és a takarmányré­pa. Termelőszövetkezeteink so­rában elsőnek a Szabadság Termelőszövetkezet takarította be a termést és adta át a szol­noki cukorgyárnak. A 23 hold cukorrépa földről 44 vagon ré­pát szállítottak el, ami csak­nem 200 mázsa holdankénti termésnek felel meg. A Hunyadi és Petőfi tsz-ben most szedik és szállítják a cu­korrépát, melyet a szerződések szerint november 20-ig kell átvételre a vasúthoz kiszállíta­ni. A naponta átvételre érkező 5—10 vagon cukorrépát Hor­váth Pál, a gyár megbízottja a Pesti út bal oldalán hatalmas prizmába rakatja, ahonnan fokozatosan szállítják. Ha közben 4—5 foknál hidegebb lenne, a cukorrépa „raktárt’’ szalmával és földdel letakar­ják. A Hunyadi Termelőszövet­kezetből szép cukorrépát szál­lítanak átvételre, vannak olyan cukorrépa példányok, melyek az 5 kilogrammot is elérik. A takarmányrépa még job­ban fizetett a körösi földeken. Vannak olyan jóminőségű ré­paföldek, ahol a holdankénti termés a 400 mázsát is meg­haladja. (kopa) általános Nem a teenagerek csinálják a bajt szert választotta: bement fő­nökéhez és előadta, hogy éj- sz ka valaki „leütötte”, táská­ját elvették a benne lévő bé­lyegzővel együtt. A főnök ter­mészetszerűen feljelentést tett. Itt derült ki, az orvosi vizsgá­latnál, hogy leütésről szó sem volt. Az orvosi vélemény alap- pán G. F. beismerte tettét. Csakhogy míg ez így napvilá­got lát, addigra azon a helyen, ahol dolgozik, „ismert” lesz a leütés ténye és onnan már gyorsan megy a hír. Az ilyen­fajta ügyek — sajnos van be­lőlük mindig — aztán már úgy kerülnek a köztudatba, mint valóban megtörténtek. — A pártértekezlefen felme­rült, hegy városunkban félni kell a huliganizmustól. Ho­gyan látja ezt a problémát őr­nagy elvtárs? — Tisztázzunk egy dolgot. Nagykőrösön nem lehet huli­ganizmusról beszélni. Egy-egy eset, amely kimeríti a közbiz­tonság lazításának fogalmát, nem egyenlő a huliganizmus­sal. Városunkban is akadnak olyanok, akik a közrend, köz- biztonság lazítására töreksze­nek, vannak akik letörik az ut­cai szeméttárolók tetejét, köz- világítást rongálnak, de ez sem egyenlő a huliganizmus­sal. Ilyen esetekben az* utóbbi időben gyorsan élünk — ha az csak a szabálysértés fogal­mát tölti ki — az azonnali büntetés kiszabásával. Mértéket csak egyénileg lehet megítél­ni, nem lehet uniformizálni. A körülmények határozzák meg, ki kap pénzbüntetést, illetve 30 napig terjedhető elzárást. — A fiatalság sokszor kerül reflektorfénybe. A fiatalok ga­rázdaságának száma emelke­dett-e az utóbbi időben? — Nem jelentős a fiatalkorú garázdák száma. Bármennyire furcsán hangzik, többségükben a felnőttek közül kerülnek ki a törvénnyel összeütközők. '/////////////////////////////////////WA'Ä Október 5-én, mint már hírt adtunk róla, két fiatalember, Molnár Pál és Zsikla Sándor négy embert leütött. A bírósá­gi tárgyalásig előzetes letar­tóztatásban vannak. Ügyük „közügy” lett, a városban tö­meges atrocitásról beszélnek. A városi pártértekezleten az egyik küldött úgy vetette fel a kérdést, meddig tűrik bel­ügyi szerveink az effajta huli­ganizmust? Vajon beszélhe­tünk-e erről, és miként is ál­lunk városunkban a közbiz­tonsággal? Felkerestük a leg­illetékesebbet, a városi rend­őrkapitányság vezetőjét, Pacsa János őrnagyot, hogy nyilat­kozzék a felvetett kérdésekről. — Ismeretes, hogy az ok­tóber eleji eset óta szárny­ra kaptak olyan hírek, hogy a garázdaság váro­sunkban már tömeges mé­reteket ölt. Mi igaz eb­ből? — Ennek a „jól értesült” szóbeszédnek semmiféle reális alapja nincs. Köztudott dolog, hogy egy-egy ilyen eset, mint a Molnár—Zsikla ügy, egy ilyen városban, mint Nagykő­rös pillanatok alatt köztudott lesz. És az már emberi termé­szethez tartozik, hogy a való­ságos tények megmásulnak, tesznek, illetve vesznek el be­lőle, attól függően, hogy mennyire ismeri az illetőt, *vsígy illetőket a hírhozó. Ha már itt tartunk, arról is sze­retnék szólni, ami gyakori eset ilyenkor szüret, borforrás idején: nagyon sokszor van dolgunk „leütött” emberekkel. Hogy érthető legyen, a leg­utóbbi példát mondom el. G. F. a napokban berúgott. Itta­san elvesztette aktatáskáját, benne vállalata cégbélyegző­jével. Ittas állapotban el is erett, majd mikor hazament, megmosdott és kissé kijóza­nodva észrevette a táska eltű­nését. Félt a felelősségrevonás- tól. A „legkézenfekvőbb” mód­Divat szidni a fiatalokat. Leg­utóbb is nős, megjett emberek A. A. és M. J., valamint ba­rátjuk F. B. az Aranykalász­ban mulattak. Egy ismeretlen fiatalemberbe belekötöttek, már ott meg akarták verni. A fiatalember, miután látta a helyzetet, a hátsó kapun a Jó­kai utcába futott. A három cimbora utána eredt, megver­te. A fiatalember tovább fu­tott, a Gödör vendéglőhöz, majd végül az állomás forgal­mi irodájában kért védelmet. E három barát még oda is be­ment és csak a forgalmi iroda tisztjének és a rendőrség eré­lyes fellépésére hagyták el a helyiséget. Természetesen az eljárás megindult ellenük. — Befejezésül csak annyit: a különféle híreszteléseknek csak kis százalékban van reá­lis alapjuk. És ha az egyes ese­teket nem is verjük mindig nagy dobra, de elkövetőik soha sem kerülik el az igazságszol­gáltatást — mondotta befe­jezésül Pacsa János. (takács) Az elmúlt hét vendégjárás­sal fejeződött be, ez a hét pe­dig azzal kezdődött a kon­zervgyárban. Október 21-én angol vendégei voltak a gyár­nak. Az angol csoport tagjai élelmiszeráruházak és boltok vezérigazgatói, egy importőr vállalat tulajdonosa, valamint egy angol folyóirat szerkesz­tője voltak. Az angol üzlet­emberek állami vásárlói kon­zervgyárunknak és látogatá­sukkal azt szerették volna el­érni, hogy tovább bővüljön az árukapcsolat. Hétfőn délelőtt algériai szakszervezeti küldöttség te­kintette meg a gyárat. Ked­den a Német Szövetségi Köz­társaságból érkeztek vendé­gek. Az NSZK külkereskedel­mi minisztériumának főosz­tályvezetője, aki a mezőgazda- sági élelmiszeripar importját irányítja, az NSZK budapesti kereskedelmi konzuljának, va­lamint a magyar külkereske­delmi vállalatok képviselőiek társaságában, magyar kon­zervipar helyzetét, exportké­pességét, termelési körülmé­nyeit tanulmányozta. A vendégek kedvező benyo­másokkal távoztak. Miről ír a Figyelő? Az elosztási rendszer ma meg nem veheti teljes egészé­ben figyelembe a családonként eltérő szükségleteket. A tár­sadalom számára végzett mun­ka alapján rangsorol. Mégis a társadalom, ha csak korlátozot­tan is, de azért hozzájárul a nagyobb családok terheinek könnyítéséhez. A lap vezető oldalán a gyermeknevelés anyagi vetületéről ír. Beszél a szülők és az állam kiadásai­ról, a társadalom hozzájáru­lásáról. A lap másik érdekes írása, Királyi Ernő tollából, a har­madik ötéves terv agrárpoli­tikai problémáiról szól. Ag­rárpolitikánk több, mint a fa­lun folytatott gazdaságpoliti­ka: szerves része _ annak , a programnak,' anácTőéF'a nép­gazdaság más területein dol­gozók végrehajtanak. Mező- gazdasági termékeink jó ré­sze versenyképes. A mező- gazdaság fejlesztésének há­rom kulcskérdésével, a gabona kérdéssel, a húsproblémával és a kertészeti termelés fejlesz­tésével foglalkozik az írás. Vállalati tapasztalatokat ösz- szegez Sebestyén Tibor, a szál­lítási szerződések új rendsze­rével foglalkozó írásában. A zománcipari művek tapaszta­latairól ír. A periszkópban az NDK külkereskedelméről és gazdasági irányításáról olvas­hat az érdeklődő. SPORT GYORSPORTRE Bokszolás és mintaszőlészet Kerékpárján érkezett a sző­lészetből. Magas, kisportolt, huszonötéves fiatalember az agronómus, Szabó Károly. Be­tessékel. Leültet. — Mit tudok én mondani? — szólal meg. — Itt a főag- ronómus — kérdezze azt. — Mi a feladata? — teszem fel a kérdést. — A szőlészetben, gyümöl­csösben hasznosítani mindazt, amit az iskolában tanultam. Irányítani, vezetni úgy, hogy a leggazdaságosabban a leg­szebb, legjobb eredményeket érjük el. — Nyáron máshol is láttuk. — Mint gyakornok a csép- lésnél is dolgoztam (6 mázsa gabonát kerestem). Most már lejárt az 1 éves kötelező gya­korlat. — Hová akar menni? — Itt akarok maradni to­vábbra is a Hunyadiban. Na­gyon szeretek itt lenni. Na­gyon jók az emberek, jó a ve­zetés is. Ilyen helyre vágytam. — Hogyan állnak a mun­kákkal? — A szőlészetben lövő hé­ten megkezdjük a szál vessző­húzást, a jövő évi jó termés érdekében. Szuperfoszfáttal műtrágyáztunk, takarás után pedig az 50 hold termőre for­duló szőlőnket istállótrágyá- VaT kívánjuk’ erősíteni. 30- hold szilvást telepítünk. így hasznosítjuk a pöcöki, szurdo- ki homokot. Rövid időn belül megérkeznek a hajtatott vesz- szők, amelyekkel a hiányokat pótoljuk majd. — Szabad idejében mit csi­nál? — Szórakozásom a sport — felcsillan a szeme és mutatja az öklét — bokszolni.. ez az én sportom. 117-szer léptem eddig a ringbe, 4-szer nyer­tem megyei bajnokságot. Az országos bajnokságon kétszer nyertem el a második-harma­dik helyet. — További tervei? — Mintaszőlészetet szeret­nék csinálni, szabad időmben tanfolyamra akarok járni. (tóth) Szilveszter Moszkvában, Szász Svájcban December 28-tól január 2-ig és december 30-tól január 4-ig turistautat szervez az IBUSZ helyi csoportja Moszk­vába repülőgéppel. Ugyancsak külföldi szil­veszteri programot biztosít az a 9 napos út, amelyet Szász- Svájcba szerveznek decembér 27-től január 4-ig a Hungá­ria expresszel. Érdeklődni a földművesszö­vetkezet (központi iroda) IBUSZ-kirendeltségnél lehet. Elszámolás ben Papp 5, Vass-Andrási 6. Janovics a 9. helyen vég­zett. Fél hat előtt négy perccel indul a Nyugati pályaudvarról a szegedi gyors. Hét óra után néhány perccel érkezik Nagy­kőrösre. A hivatalos úton le­vők rendszerint ezzel térnek haza. Kedden este is sokan jöttek a gyorssal. Ott állt az autó­busz, megkezdődött a felszál­lás. Ment is minden simán, amíg e sorok írójának olyan képtelen ötlete nem támadt, hogy a perselyes autóbuszon elszámolásra jegyet kérjen. Útja ugyanis hivatalos volt, s éppen ezért azt vállalata fizeti — természetesen a fel­használt jegyek benyújtása után. — Elszámolásra kérek je­gyet. — Perselyes autóbuszon nincs jegy — mondta sajnál­kozva a vezető. — De a vállalatom más­képpen nem fizet. — Bemondásra el kell fo­gadniuk — hangzott a válasz. Hm. Van olyan vállalat, amelyik elfogadná dolgozóitól a „bemondást” —, de neki is el kell könyvelni a kiadást, hi­szen revízió is van a világon. Sokan tesznek a városból hivatalos utat, s nem is rit­kán. S lehet, hogy számuk az utasok tömegéhez képest el­enyésző. Lehet, de nekik szük­ségük van a jegyre, még per­selyes autóbuszon is. (b. h.) ŐSZ (Papp fotó) Az elnök és a műszaki ve­zető hosszan tanácskozott. A kisipari szövetkezet kisgép-, rádió- és televíziójavító részlegének forgalma fura módon visszaesett. A tagok munka híján tengtek, lóg­tak. A részleg hónapok óta ráfizetéses. — Lehetetlen, hogy ekko­ra városban így elfogyjon a a munka! A mosógépek, porszívók száma szaporodik. Állítom, hogy minden ház­ban hallgatnak rádiót és megszámlálhatatlan házon büszkélkedik a televízió an­tennája! — vélekedett a kis­ipari szövetkezet derék el­nöke. Sárosi, a műszaki vezető a felfedezés örömével jegyezte meg: — A kontárok ... — Lehet, hogy igazad van ... sóhajtott az elnök kedvetlenül. — Akkor pedig sürgősen tenni kell valamit. Megegyeztek. Az elnök el­sietett az ' ipari osztályra. Gyors segítséget kért a jog­talan iparűzők ellen, a mű­szaki vezető pedig a kontár­biztost kereste fel. — Hálásak leszünk, ha I KOSÁRLABDA MEGYEI NŐI BAJNOKSÁG Kinizsi II—Váci Közgazda- sági Technikum 40:30 (11:19), Vác, vezette: Mlatilik. Az első félidőben a váciak; játszottak jobban, fölényüket; nyolcpontos vezetésük is iga-i zolja. i Fordulás után megváltozott; a játék képe. A Kinizsi len- j dületes támadásait eredmé-; nyes kosárdobások követték.; A második félidőben mutatott: játék alapján o Kinizsi meg-, érdemelten győzött. Kosárdobók: Kollár 14, Pá-] hán K. 8, Donáth 6, Bertalan ; 5, Kopa 4, Klingl 3. Vác legjobb dobója Barta-: los (12). ASZTALITENISZ A megyei tizek bajnokságát; Cegléden rendezték. A férfi ] A-csoportban Kőházi 7. Erdeyj 8. A B-csoportban Czagány 1. \ Horváth 4. helyen végzett. Az ifjúsági páros verseny- j M'T LÁTUNK MA A MOZIBAN i A férfi egészen más. Magyar film. Főszereplők:; Krencsey Marianne és Kállai; Ferenc. (Szélesvásznú.) Csak 16 éven felüliek látó- i gathatják. Előadás kezdete: 5 és fél 8; órakor. I Már az első név olvasása­kor megmeredtek. — No, csak: Pattantyús, a részlegvezető rendszeresen javít televíziót. Hihetetlen! — Kétesi, a szerelő rádiót javít... — Ha nem olvasnám saját szememmel, el sem hinném! — Micsoda? Tóth Pista meg a mosógépeket? Hiszen ez a taknyos még csak ipari tanuló! — De ’önök, hát még te is? — kapta fel a fejét hir­telen a műszaki vezető. — Bámulat —, fűzte hozzá né­mi kárörömmel Benedek hosszan nézte a kimutatást. — Nyugi, 'nyugi, kedves kolléga! Hiszen te is itt vagy! Bertalan, aki minden­féle háztartási gépet fusiz. ... A kontárbiztos tájékoz­tatása a papírkosárban kö­tött ki. Azt hiszem, senki sem csodálkozik azon, hogy kon­tárkodásért egyetlen sza­bálysértési eljárás sem in­dult. Hogy hol történt? Olva­sóim számára sem lényeges. Viszont az, hogy a vidám „hangnem” ellenére elgon­dolkodjanak felette, az sok­kal lényegesebb. (rossi) felderíti, hogy ki kontárko- dik a városban. Keményen és igazsággal el akarunk járni ellenük, mielőtt még tönkreteszik a részleget! — emelte fel hangját jelentő­ségteljesen. A kontárbiztos a rendőr­kutya szimatával fogott munkához. Fáradhatatlanul faggatta az ismerősöket: — Nem ismertek valakit, aki olcsón javítana mosógé­pet? Esetleg porszívókat — mert elromlott... Elkészült a lista. Rajta ti­zenhat név. A kontárbiztos boldogan lobogtatta és letet­te az elnök íróasztalára. Be­nedek megköszönte és meg­ígérte, hogy a „tiszteletdíjat” a kontárbiztos címére küldik el postán. — Itt van a kontárok lis­tája — szólt át telefonon a műszaki vezetőnek, aki rög­tön sietett az elnöki irodá­ba. — Fel kell őket jelenteni! Piszkos csibészek! Tönkre akarják tenni a tisztes szo­cialista ipart! — méltatlan­kodott nagy hangon. Mindketten a kiterített lista fölé hajoltak. Hol a kontár,ki a kontár?

Next

/
Thumbnails
Contents