Pest Megyei Hirlap, 1966. október (10. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-20 / 248. szám

1966. OKTOBER 20., CSÜTÖRTÖK rear megyei i-Mivlap Kortörténeti kiállítások, ismeretterjesztő előadások a visegrádi Mátyás király múzeumban A visegrádi Mátyás király múzeum értékes kiállításokra készült fel a múzeumi hónap­ra. Minden hétre jut valami­ben kulturális esemény nem­csak benn, a Fő utcai Mátyás király népművelődési otthon­ban. hanem a Salamon-to- ronyban is. Itt például hétfő kivételével naponta reggel kilenctől dél­után ötig. az érdeklődők meg­tekinthetik az Anjou kútház, a Magyar várépítészet, Ma­gyarországi kályhacsempék a XIV—XVI. században című kiállításokat. Az első előadáson Vadászi Erzsébet művészettörténész a régi magyar bútorokat ismer­teti. A díszkályhákról beszél dr. Voith Pál művészettörté­nész. Ezután kerül sor az Eszterházy kincstár ötvösmű­veinek ismertetésére, amelyet Héjjné Détári Angéla tart Mikes Ildikó előadása, a ..Ré­gi gyermekjátékok” szintén nagy érdeklődésre tarthat I számot. Az előadásokat színes j film- és diavetítéssel kísérik. Az idei múzeumi hónapot j Visegrádon november 4-én, a j múzeum baráti köre rendezé- I seben tartott ülés fejezi be, | amelyen Schulek Frigyes épí- I tész születésének 125. évfor- j dulója alkalmából Dümmef- , ling Ödön építészmérnök I mond emlékbeszédet. „Premier" — Lipóton Bemutatkozik a gördülő hajtatóház Akik már látták, elismerés­sel nyilatkoztak róla. A Pest megyei kertészeti szakembe­rek tegnap tekintették meg a Győr-Sopron megyei Lipót községben azt az új típusú gördülő hajtatóházat, amelyet a III. ötéves terv éveiben mi­nél több kertészkedő közös gazdaságban alkalmazásra ja­vasolnak. A 60—70 főből álló küldöttség a lipóti Haladás Termelőszövetkezetben tett látogatás után Tokod község­ben a legújabb típusú palán­tanevelő telepet tekinti meg. A tapasztalatcserét a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lya és az Agrártudományi Egyesület Pest megyei szer­vezete rendezte. Nem mindig könnyű mai nap 1966. október 20., csütörtök, Irén napja. A nap kél: 6.09, nyugszik: 16.48 órakor. A, hold kél: 13.28, nyug­szik: 21.17 órakor. Var ható IRÖMRÄS Időnkénti felhösödés, leg­feljebb szórványos esőkkel. Gyenge, napközben élénk dé­li szél. Reggeli párásság, né­hány helyen köd. Az évszak­hoz képest meleg idő to­vább tart. A legmagasabb nappali hőmérséklet 19—24 fok között. Sok az új ember • Tizenötből egy fiú • Lánc, lánc: cérnalánc Kiegyensúlyozottan dolgozó, mindenben megbízható, egy­könnyen nem meghátráló kö­zösségként jellemzi őket a szakszervezeti bizottság he- lj ettes vezetője. Nagy dolog ez. ha hozzátesszük, hogy túl­nyomó többségében fiatal lá­nyok, asszonyok alkotják e közösséget: a Pamut fonóipari Vállalat Vád Finompamutfonó és Cérnázógyára cérnaüzemé­nek Petőfi Sándor ifjúsági szocialista brigádját. Egy textilüzemben, bárhová is menjen az ember, zaj van. Fülsiketítő, a kiabálást is el­nyomó hangorkán: a gépek mellett mozgó lányok úgy be­szélgetnek, mintha egy cuk­rászda asztalánál tennék. Meg­szokták. Nem a hangra figyel­nek: a száj mozgására. Meg­szokták a levegőben úszó pi­lléket, a három műszakot, az öreg masinákat... Már akik megszokták. Mert vannak, akik két nap után kérik a munkakönyvüket: ők bizony semmi pénzért nem maradnak itt. — Állandó gond a létszám- hiány — mondja a szakszerve­zeti bizottság tagja, s a ver­senyfelelős is erről beszél. — Üj és új emberek jönnek, de kevesen maradnak meg — folytatják — tovább állnak, másutt próbálkoznak, több pénzt akarnak, s Vácott igazán nem nehéz munkát találni, még jobban fizetett munkát sem .'.. Ez hát az első kérdésem Mátyás Mártához, a Petőfi if­júsági szocialista brigád veze­tőjéhez: mi a helyzet náluk? — Voltak, akik elmentek, de az alapítók, akikkel létrehoz­tuk a brigádot, itt vannak. Ti­zennégy lány, asszony és egy fiú: ez most a brigád. Talán az újak közül is felveszünk majd, ezt a munkájuk mutatja meg. Pedig nem könnyű, sok­szor annyi minden összejön .. Elhallgat, rövid szünetet tart, a szavakat keresgélve fo­galmazza: — Beszéltünk mi egymás között erről, de oda jutottunk, hogyha nehéz is, ha sok is a gond — mert volt most éppen elég gyáron belül — itt mara­dunk. Senki nem akar elmen­ni a brigád tagjai közül. És ha valami, akkor azt hiszem ez mutatja meg, hogy ér-e vala­mit a mi közösségünk, vagy nem. A párt IX. kongresszusa tiszteletére indított munkaver­senyben tíz munkabrigád és öt szocialista brigád vesz részt, mintegy négyszáz taggal. A számszerű felsorolás helyett elég arra utalni; hogy vállalá­saikban a hulladékcsökkentés, a minőség javítása, a száz szá­zalékon aluli teljesítők számá­nak kisebbre fogása játssza a fő szerepet. Azaz: a gyár mun­kájának csomópontjai. Mert — hogy csak a legutolsó vállalás jelentőségét érzékeltessük — megtörtént: a gyűrűsfonodá- ban senki nem teljesítette a normát! Amikor napról-napra új emberek állnak a gépek mellé, zömükben olyanok, akik életükben most először látnak gyárat, döntő jelentő­sége van annak, hogy a kez­dők mielőbb megközelítsék, s ha lehet, teljesítsék a normát. Mert a gyár termelési terve ..eszményi” állapotokra ké­szült: az állandó létszámhiány, a gyakorlatlanság okozta ki­sebb termelési teljesítmény olyan mínusz, amit csakis a régiek, azaz a nehéz körülmé­nyek között is helytállók el­lensúlyozhatnak. A Peíő/í-brigád szerencsére nem az egyetlen az ilyen kö­zösségek közül: a Zakár Jó­zsef vezette November 7. bri­gád is azok közé tartozik, akik mindent megtesznek a kong­resszusi vállalás teljesítéséért. Nincs könnyű dolga e közössé­geknek: az alapanyag minősé­ge sokszor elmarad a kívána­tostól, új feladatok sokaságát zúdította — és zúdítja a jövő­ben is — a nyakukba a mű­szál meghonosítása gyáron be­lül, s ugyanakkor rendkívül szélsőséges az anyagellátás, sok a fennakadás, a gépállás. Az egyenletes munka szándé­ka önmagában édes-kevés: eh­hez feltételek, szervezettség kell, s közülük is elsőként — anyag! apróságok a tizenöt ember egymáshoz kapcsolódását, s a gyárhoz való tartozását. Beszélgettek brigádon be­lül a minőség javításáról, több esetben is: sok a rekla­máció a gyárnál. Látják, hogy gyári gond ez — túl azon; a beérkező anyag is jobb lehet­ne — s „elébe mennek” a fel­adatnak: ami rajtuk múlik, azt megteszik. Csernai Gyulá­vá, Mák Magdolna, Fieszl Fe- rencné olyan munkások, aki­ket nem kell noszogatni, biz­tatni: brigádtagként is jó pél­dát mutatnak azoknak, akik néhány hete kerültek ide, s nem nagyon értik még, „ho­gyan is lehet ezt bírni”? Higgadt, okos lány a briga- déros: körültekintően fejtegeti — és igen nagy szakszerűség­gel, akárcsak egy technológus — hogyan változott a bejövő anyag minősége, milyen gon­dokat okozott és okoz ez a gé­peknél, a gépkezelőknél. Ki­lenc éve dolgozik a gyárban, s tréfásan azt mondja: itt öre­gedett meg ... Most huszonöt éves ugyanis. — Megmondom őszintén, né­ha elkeseredik az ember. Tud­ja, hogy van. Azután mégis­csak rájön: barátok között van, ismerős minden, s már fél szóból is megértjük egymást. Számít a megszokás is, de az is, hogy sok dolog van a múl­tunkban, ami közös, amit mi csináltunk, ami jó emlék. Igen: apróság ugyan, de ma is nevetve emlékeznek arra, hogy amikor társadalmi mun­kában lefestették a gyár „vég­telen” vaskerítését, kezdetben több festék jutott a kezükre, arcukra, mint a vaspálcákra ... Színházlátogatások, üzemláto­gatások: a lőrinci fonóban, a Dunai Cement- és Mészmű- ben, a Híradástechnikai Anya­gok Gyárában ... A gyári hát­só udvar rendbehozása, nem­rég két tonna hüvelyt válogat­ták át... Apróságok: ám mint finom cérnaszál sodró­dik a gépeken erős kötő-varró anyaggá, úgy erősítik ezek az Mátyás Márta határozottsága sokat számít, tapasztaltsága még többet: ám egy brigádve­zető nem varázsló. Sok olyan dolog van, amin ő nem tud segíteni, legjobb esetben is csak „jelezni” tudja, hol szorít a cipő. Hasonló a helyzet ma­gánál a brigádnál is: egyön­tetűen vallják, hogy egyenletes anyagellátás mellett a teljesít­mények átlaga és személy sze­rinti alakulása is más lenne. Az elmúlt három hétben tör­tént változás ae anyagellátás­ban, jóval kevesebb a gépállás. Ám bennük van a félsz — akárcsak a többi brigádban is —, hogy mikor jön megint va­lami közbe ...? A gazdasági vezetőknek ér­demes lenne összehívni a bri­gádvezetőket, s általában: töb­bet törődni azokkal, akik újra és újra bebizonyítják, hogy amikor nem könnyű, akkor is a helyükön állnak, hogy a ne­hezét is vállalják, mert úgy érzik: köti őket „valami” a gyárhoz. És ezt a „valamit” nagyon- nagyon óvni, erősíteni kell. Mert ez a biztosítéka a gyár holnapjának! Mészáros Ottó — Hány őz „lakik” Nagy­körösön? Pontosan 63. Az idei szaporulat harminc darab. Többnyire a Szabadság Ter­melőszövetkezet és az álla­mi gazdaság erdejében ta­nyáznak. — A velencei szakszerve­zeti iskolán hathetes tanfo­lyamon vesz részt 25 megyei szakszervezeti kultúrnevelé- si felelős. A tanfolyam no­vember 11-én beszámolóval ér véget. Mélyhang (Komádi karikatúrája) A rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH RADIO 8.30: Liszt: A munka himnusza. 8.30: Fuvószene. 8.50: Időszerű nemzetközi kérdések. 9.00: Schu- mann-hangverseny. 10.10: Daljáték részletek. 10.40: Versek. 11.00: Tánczeno. 12.15: Operarészletek. 13.03: Mikszáth-írások. 13.18: Né­pi muzsika. 14.05: Törvénykönyv. 14.20: Debussy-művek. 15.15: Kó- ruspödium. 15.25: A sziget. XXIV. 15.46: Operettdalok. 16.08: Riport. 16.33: Fischer Annie zongorázik. 17.10: Villanófény. 17.15: Liszt mű­vészi pályája. I. 18.00: Ismerkedés Bajával. 18.49: Táncdalok. 19.30: Világhírű énekesek. 19.45: Népi zene. 20.20: „Gondolat”. 21.05: Párizs kedvencei. 21.40: Szabó Lő­rinc verse. 21.44: Mozart: G-dur duó. 22.20: Sporthírek. 22.24: Ver­di: Requiem. PETŐFI RADIO 10.00: Mozart: Figaró házassága. I—IV. felv. 11.41: Emlékezés, Day- ka Gáborra. 12.00: Könnyűdalla­mok. 12.57: Szimfonikus hangver­seny. 14.08: Zenés délután. 14.27: Két híres Liszt-átirat. 14.50: Miről ir a Társadalmi Szemle legújabb száma? 15.00: Tánczene. 15.40: Csak fiatalokról. 15.48: Csákányi László énekel. 16.05: Csárdások. 16.27: Barabás Tibor írása. 16.37: Mario del Monaco énekel. 17.00: Móra Ferenc két elbeszélése. 17.15: Könnyűzene. 18.10: Kamarazene. 18.45: Céllövölde. Elbeszélés. 19.05: Erkel Ferenc népszínmű-dalai. 19.35: Hangverseny a Zeneakadé­miáról. 21.25: Szeretlek, Agnes! Rádiójáték. 22.15: Magyar nóták. URH 18.05: Hanglemezparádé. 19.00: Zenekari muzsika. 19.35: Gluck- áriák. 20.10: Kamarazene. 21.15: Komor Imre írása. 21.30: Bartók szimf. müvei II. 22.16: Rilke ver­seiből. 22.20: Operarészletek. TELEVÍZIÓ 9.00: Ifikola-tv. Olvasás (ált. isk. III. oszt). A póruljárt gazdag em­ber. 9.55: Magyar nyelvtan (ált. isk. V. oszt.) Hangok és betűk. 10.20: Reneszánsz művészet Eszak- Európában (ism.) 10.50: Awatar, avagy a lélekcsere. Magyarul be­szélő lengyel film (ism. 10 éven felülieknek). 11.50: Utazás jegy nélkül. A virágzó Ukrajna (ism.) 14.30: Iskola-tv. Olvasás (ism.) 15.25: Magyar nyelvtan (ism.) 17.28: Hírek. 17.35: Zenekedvelő gyere­kek. Üj magyar gyermekmuzsika. 18.20: Az orvos válaszol. Járványos gyermekbetegségek. 18.35: Tele­sport. 19.00: Mai vendégünk: Nagy József né miniszterrel a könnyű­ipar helyzetéről beszélget riporte­rünk. 19.20: Esti mese. 19.30: Tv- hiradó. 19.50: Miért halt meg Phi­lip Martin? Magyarul beszélő an­gol bűnügyi film. I. (14 éven fe­lülieknek). 20.40: A világ térképe előtt. 20.50: A költészet napjai Budapesten. Burns: A vidám kol­dusok (ism.) 21.20: Szülők, nevelők egymásközt. A szép szó. 21.457 Tv-híradó. 2. kiadás. 22.00: Súly­emelő VB és EB. Félnehézsúly. Közvetítés Berlinből. A szomorú költő 17« EVE, 1796. október 20-án halt meg Dayka Gábor, százada magyar költészetének rokonszenves alak­ja. Apja iparos volt. Szükségben lévő özvegy anyja, hogy fia ne­veltetésével járó gondokat meg­oldja, papneveldébe adta. Nagy nyelvismerete, alapos tudása ré­vén társai vezetőjüknek ismerték el. Kispapok bevonásával ma­gyar irodalmi kört hozott létre. Szabadelvű gondolkodása miatt szembekerült egyházi felsőbbsé- gével. Felszentelése előtt eltávo­lították a papi pályáról. Tanár lett. Költeményeire Kazinczy Ferenc már korán felfigyelt, az üldözött költő mellé állt és tőle telhetöleg támogatta. Kazinczy hozzá fűzött reményeit azonban Dayka nem válthatta be. Alig 28 éves korában szakította meg zaklatott életét a halál. Költői hagyatékát Kazinczy gondozta, sajtó alá rendezte és pesti ba­rátok, elsősorban Vitkovics Mi­hály és Szemere Pál segítségével — a költő halála után több. mint másfél évtizeddel — meg­jelentette. Dayka költészetére szomorú életének borongó han­gulata nyomja bélyegét, de haj­lékony nyelve, kifejezőkészsége, erős formaérzéke, verseinek' őszintesége, közvetlensége ha­tással volt a magyar irodalomra. — Űj művészeti ágként je­lentkezik a megyében a 33 helyen létrejött irodalmi színpad. A megerősödött cso­portok részt vesznek a ta­nyavilág és a kisközségek műsorellátásában, a politikai és a családi ünnepek meg­rendezésében. — A kocséri üj Élet Ter­melőszövetkezet egymaga több baromfit értékesített, mint a monori, vagy a szent­endrei járás. Az abonyi Le­nin Termelőszövetkezet által szállított hízott kacsák 99 százaléka exportminőségű volt. NINCS ALKATRÉSZ? VIGYEN ÜJ VETŐGÉPET! Bizonyára emlékfizik, kedves olvasó, arra a „karrierre”, amelyet a. traktorokhoz, kom­bájnokhoz való ékszíj futott be egy-két esztendeje. Arra gondolok, amikor az ékszíj naponta szerepelt a tv kép­ernyőjén, a rádió hullámhosz- szán és a napilapok hasábjain, csupán ott nem fordult meg, mutatóban sem, ahol a legna­gyobb szükség volt rá: a me­zőgazdaságban. Megmondom őszintén, azt gondoltam, ilyen eset többé nem fordulhat elő. A napok­ban rá kellett jönnöm — té­vedtem. Történt ugyanis, hogy a fiá- ri Fehér Akác Termelőszövet­kezet vezetői júliusban kidol­gozták gépjavítási ütemtervü­ket. Négy darab vetőgép várt javításra, melyekkel augusztus 25-én, 2160 holdon szándékoz­tak megkezdeni a vetést. A terv elkészült, a tsz vezetőinek kálváriája azonban csak most kezdődött. A javításhoz ugyan­is alkatrészek kellettek. Hiába jártak azonban szorgosan az AGROKER Vállalathoz, alkat­részt nem kaptak, csak egy felvilágosítást, hogy mindaz, amit keresnek: hiánycikk. Vé­gül is, a munkát úgy tudták megkezdeni, hogy két új vető­gépet vásároltak. Hiszen akkor minden meg­oldódott — mondhatná valaki. Sajnos, nem így van. Alkat­rész ugyanis — azóta sincs. A négy hibás gép azóta is álL Arra viszont semmi garancia, hogy az új gépek sosem lesz­nek hibásak. S akkor mi lesz? Vegyen talán a Fehér Akác mindannyiszor új gépeket?! ny. é. — Több mint tízezer fát ültettek el Üllőn társadal­mi munkában. A munkaórák száma az elmúlt évhez viszo­nyítva megduplázódott. „Betakarította“ más kukoricáját Különös bűncselekmény történt október 8-án Tápió- györgyén: Sinka János 33 éves helybeli lakos kiment Sulik Géza kukoricásába, 1 hold termését letörte — és el­lopta. A kukorica értéke mintegy 5000 forint. Sinka el­len, aki nem sajnálta a fá­radságot, hogy lophasson, megindult a bűnvádi eljárás. D ABAS-. Óvodabővítés - építkezés nélkül A három most egyesült köz­ség I. kerületében, az egykori Sáriban 60 kisgyereknél több nem fér az óvodába. Miután azonban a fiatal asszonyok csaknem valamennyien mun­kába járnak — legtöbbjük a tsz-ben dolgozik és sok közöt­tük jelenleg is a kisgyermekes anya — a meglevő helyek nem elégítik ki az igényeket. Leg­alább száz kisgyereket kellene elhelyezni az óvodában, ami beruházás és nagyobb költség nélkül könnyen meg is va­lósítható. Az egy teremből álló óvodá­val egy épületben van ugyan­is az egészségház. Felmerült tehát az a terv. hogy az egész­ségházat máshova kellene át­helyezni és így az egész épü­let óvoda lehetne. A község­beliek helyesnek tartanák, ha a most nagyrészt megürült volt sári községi tanácsházba kerülne az egészségház. Ezál­tal sok fiatal anya problémája egész rövid időn belül meg­oldódna, mégpedig úgyszól­ván költségmentesen. ß OSTABONTÄS Érdi gondok Érd az ország legnagyobb községe, s éppen ezért, szinte hihetetlen, hogy olyan község­fejlesztési problémák megol­datlanok, melyeken a legki­sebb községek többsége is túl­jutott már. Ezek közül meg­említenék kettőt-hármat mu­tatóba: A mozi. Igen, a mozi, ami Érden — nincs. A régit bezár­ták, mert az épület életveszé­lyes volt. Helyében bútorüzlet nyílt. Ez valóban nagyon kel­lett, de a tömegszórakozást nyújtó mozit sem lehet nél­külözni, azt még a televízió sem pótolja. Volna is e célra alkalmas épület: a volt kolos­tor. A tetőzetét nagyon meg­viselte már az idő. Mielőtt to­vább romlana, fel kellene újí­tani, átalakítani, s benne nem­csak a mozi, hanem kultúrott­hon is helyet kaphatna — a nagyon hiányzó ifjúsági klub­bal. A piac. Az aztán siralmas képet mutat, száraz időben • :ros, esőben sáros. Le kelle­re betonozni vagy legalább salakkal beteríteni. A higiénia azt is megkövetelné, hogy be­tonasztalokon árusítsanak, ne úgy mint most: gyümölcs, zöldség a földön hever — pa­pírokon vagy zsákokon. Váróterem — Érd felső ál­lomáson, az érkezési oldalon, ugyancsak nagyon hiányzik. Az ott várakozó utasok bőrig áznak, ha elered az eső. A MÁV meglephetné már vele utasait. Igazán elismeréssel adóznának az érdiek, ha minél előbb felépítenék. Sem sok pénzbe, sem sok időbe nem kerülne. Kaposváry Béla Érd Rendetlenkedők a moziban Községünkben nem volt mozi. A tanács — éppen a fiatalok kérésére elsősorban — lehetővé tette, hogy a szenitmártonkátai mozikedve­lők is helyben nézhessék meg a filmművészet egy-egy hazai vagy külföldi alkotását. Saj­nos azonban, nem mindig za­vartalanul tehetik ezt. Van ugyanis néhány rendetlenkedő fiatal, akik zavarják a film­vetítéseket, s az is megtörté­nik, hogy a nők hajába bo­gáncsot dobnak. A mozi ve­zetői mindent megtesznek a rend érdekében, azonban a sötétben nehéz rajtakapni ezeket a rendetlenkedőkét. Segíthetnének nekik viszont azok a jó magatartású fiata­lok, akik filmet nézni, s nem rendetlenkedni járnak a mo­ziba! Podgorsek Károly Szentmártonkáta

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents