Pest Megyei Hirlap, 1966. október (10. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-20 / 248. szám

1966. OKTOBER 20., CSÜTÖRTÖK a Mietet TISZÁN INNEN - DUNÁN TÚL Kevésbé megszokott mód­szer ez a hadviselésben, ami­kor az egyik ellenfél, nem hogy hadititokként kezelné dolgait, hanem azokat mint­egy segítségképpen tudomásá­ra hozza a másiknak.. Formát nyugodtan bonthatunk, hiszen ez a „hadviselés”, melynek döntő ütközete pénteken zaj­lik le a rádióhallgatók milliói előtt Pest és Heves megye kö­zött, szintén nem a véres stra­tégiák elvén alapul. Ebben az „ütközetben” borotvaéles — tudással rohanunk egymásnak, golyózápor helyett pontzáport varva es réméivé... A tudás Amit Heves megyéről tudni engedünk meg olyan dolog, hogy szere­ti az e/mber megosztani más­sal. Nos, így született az az ötlet, hogy kedves laptársunk­kal, a Pest megyei Hírlappal egy kis információcserét „ren­dezünk”, segítséget nyújtva hasábjain „ellenfeleinknek a vetéUíedésben”, miként teszi ö is a készülődés lázában égő Heves megyeieknek. Heves megye történelmi múltja ismeretes, hiszen nein kis szerepet játszott az ország színpadán a küzdelmes száza­dokban. Inkább jelenünkről és jövőnkről szólunk néhány szót, hétköznapjainkról és nagy terveinkről. Heves megyét öt járás for­málja: az egri, a hatvani, a gyöngyösi, a füzesabonyi és a hevesi. Nemrégiben még hat járásunk volt, de ebben az esztendőben a volt pétervásári járást az egrihez csatolták. Egyébként a megye az ország kicsinyített mása is lehetne. Hegyvidék (Mátra, Bükk) épp úgy található benne, mint al­föld, kis folyógyerekek szelik át, található komoly iparvidék, és élénkzöld mezőgazdasági terület — és amit el lehet képzelni: minden. Kicsiben. De némelyik „kicsi” igen so­kat jeleni nemcsak Heves me­gyének, hanem ez egész or­szágnak is. Hevesi csemegék Heves megye gazdasági éle­tében a mezőgazdaság játssza a legfontosabb szerepet, s egy­szersmind jelentős helyet bír népgazdaságunk egészében is. Különösen említésre méltók a „hevesi csemegék” — a diny- nye-, a dohány- és a szőlőter­melés. A hevesi dohány — fogalom; de nem különb országos hírben a verpeléti sem. A dohányról beszélve a cigarettát is említeni kell. Jól tudják a Pest megyeiek, hogy hevesi üzem. még pontosabban egri gyár adja a filteres ter­mék, így a „Fecske” cigarettá­nak is döntő részét. Az ország egyik legrégibb, háromnegyed évszázados dohánygyárában nemrég kezdtek új technoló­giai kísérleteket Mi — mert azért előnyben vagyunk más dohányosokhoz képest — már kóstoltuk az első kísérleti, fil­teres cigaretták füstjét. A füstízlelés megelégedéssel zá­rult. Dinnyéink minőségileg a legkiválóbbak. Különösen két községünk Csány és Heves dinnyései or­Hajnalporkolás és íurulyaszó Elmondhatjuk, hogy ér­tékes népi hagyományaink, hála ápolóiknak, nagy­reszt ma is élnek, vagy is­mertek. Mint a hajnalpor­kolás a falusi lakodalom végén — erről írhatunk, mert szerepelt az elődön­tőn, amikor Győr-Sopron megyével vettük fel a küz­delmet — vagy a boldogi lakodalmas, amelyre — ha alkalom kínálkozik — tá­voli országokból is érkez­nek vendégek és filmezik- fényképezik. Ismerik még a citerát is, s a furulyának is nagy a kultusza egyes községekben — méghozzá művészi szinten, mint... (Bocsánat, majdnem leír­tuk, hogy Bükkszéken.) A népművészet új szár­nyakat kapott. Itt van pél­dául a Hevesi Háziipari Szövetkezet, amely tizenöt esztendeje kezdte el mun­káját. Népi diszitésú szal­vétákat, térítőkét, ingecs- kéket készítenek. A hevesi központhoz azóta már szá­mos község csatlakozott, s ma már bel- és külföldön egyaránt híresek termé­keik. Nagy az exportjuk Dániába, Hollandiába, az NSZK-ba. Japánba cs Ka­nadába is! A falvak és városok haj­dani népének ma már mu­zeális értékű eszközei, ru­hái, bútorai szemléltető szép kiállítást kaptak az egri Dobó István Vármú­zeumban. A palócok ha­gyományait őrzi a parádi palócmúzeum, s a kovács- mesterségről mesél a Ver- peléten múzeummá átala­kított régi kovácsműhely. szágos hírűek. Csányról azt szoktuk mondani — vándorló falu. Tavaszok kezdetein szin­te elnéptelenedik a falu, útra kelnek a tíinnyekertészek az ország minden tája felé, s csak az őszi hűvös idők térítik újra falujukba valamennyiöket A szőlőkultűráról a 30-as évekből származó, ösz- szehasonlító adat is található Pest és Heves megye között A Magyar városok és vármegyék monográfiája című munka XX. kötetében olvashatni a követ­kezőket; „Mennyiségileg a me­gyei szőlőterületeket csak a Pest megyeiek múlják felül, a terméshozam azonban itt jó­val gyengébb. Így 1934-ben a 220 281 hl összes borból 47 691 hl volt Heves megyében finom csemegebor, míg Pest megyé­ben a 646 963 hl bortermésből csak 80 150 hl.” A tőke-hieroglifekkel beülte­tett területek, napos hegyolda­lak, szél védett lejtők az utób­bi évtizedekben nagyon meg­növekedtek Heves megyében. Igaz, mennyiségileg Pest me­gye még mindig előttünk jár, minőségi színvonalban 1934 óta sem került jóval közelebb Heves megyéhez. A megye borai, különösképpen az Eger és Gyöngyös környékiek ország­határainkon túl is igen ismer­tek, keresettek. Példákkal is bizonyítjuk, milyen remek minőségűek boraink. A leg­utóbbi nemzetközi borverse­nyen igazán ritka, s világra­szóló sikert arattak az Eger— Gyöngyösvidéki Állami Pince- gazdaság borai. A 35 országot képviselő zsűri tagjai 38 elbí­rált bor közül 28-at díjaztak arany- és 10-et ezüstéremmel. De mást mondunk, tessék felhajtani valamit a debrői hárslevelűből! Hogy milyenek a boraink arra ez a legeldön- tőbb bizonyíték ... Bajza, Bródy és Gárdonyi földje BÜSZKÉI,KEDJÜNK EZ­ZEL IS: Heves Bajza, Bródy és Gárdonyi földje ... Kicsi mátraalji falucska. Szűcsi adta a magyar lite- ratúrának a refermkdr iro­dalmi életének egyik vezér­alakját, a költő, kritikus, szerkesztő és publicista Baj­za Józsefet; aki élete so­rán, a pesti Magyar Színház első igazgatójaként a színház szervezetének, munkarendjé­nek és műsorpolitikájának alapjait teremtette meg. A szűcsi szülői ház, ahol egy­koron világot látott, nagy sajnálatunkra, egyszerű la­kóház rangjára alacsonyo- dott. Egyetlen emléktábla jelzi csak, hogy itt iro­dalmi emlékhelyet illenék te­remteni, Bajza munkássá­gához illőt. A SZÁZADFORDULÓ ma­gyar irodalmának talán leg­nagyobb hatású1 alakja, az író és újságíró Bródy Sán­dor — Eger szülötte. Hegy­nek kapaszkodó, macskakö­vekkel kirakott utca viseli nevét, s a város egyik film­színháza, a város művelő­dési háza. A róla elneve­zett, régies hanguiátú, s igazság szerint igen elhanya­golt utcácskában emléktábla jelzi a házat, ahol e rop­pant energiájú, s a iiteratú- rában oly vonzó egyénisé­gű, vezérszerepű „magyar Zola” életre érkezett. Gárdonyi Géza egykori háza az egri sáncban, a vár erődítménye feletti Hóhér­parton — irodalmi szent­hely. Emlékmúzeum. A vár­ba zarándokló idegenek nem felejtik el felkeresni azt a helyet, ahol 1897-től halá­láig, negyedszázadnyi időn át novellák, regények és szín­padi művek egész sorát alkotta az „egri remete”. Sírját fenyők őrzik a vár egyik fokán, a Bebek-bás­tyán. A GÁRDONYI-KULTUSZ mindig is virágzott az. író szeretett városában, s nem­rég újabb tüzek hevítették nagyobb lángra. Az író leg­idősebb fiának, Sándornak halálával, Gárdonyi Géza felbecsülhetetlen értékű ha­gyatéka került elő, s jutott a múzeum birtokába: ere­deti feljegyzések, kéziratok, a hozzáírott levelek tömege. S Felsorolni sem lehetne min­dent. Az írói hagyaték fel­dolgozása már megkezdődött, s annyit előre is látni, hogy teljesebben, egységesebben és érthetőbben állhat majd tisztelői, olvasói elé az új Gárdonyi-portré. XfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSsSSySSSSSSSSSSJSSSSSSSSSsSSSSSSSsSSSS/SJ'SSSSSSSJ'SSJ'SSysSSSSS így „iparkodunk66 Mindjárt a nagyágyúval kezdjük, az egyik legfontosab­bal és legnagyobbal, a harma­dik ötéves terv beruházásai­nak egyik legjelentősebbjével, a visontai leendő hatalmas erőművel, mely körülbelül 200 millió torma, külfejtéssel gaz­daságosan művelhető szénva- gyonból táplálkozik majd. Már építik, s naponta változik, fejlődik a kép, hála a hatalmas gépeknek, és szorgos munkáskezeknek. Ez a beruházás többe kerül, mint ha a föld valamennyi lakója egy-egy forinttal járulna a lé­tesítés költségeihez. A 600 megawattos erőműt a század- fordulóig vígam el tudja majd látni az a rengeteg, s elég jó minőségű szén. Ezt a vidéket valamikor bora tette híressé, s ki és gyöngyösoroszi ércbánya — igaz, nem valami nagy mennyiségű termelésével, de azt írtuk, hogy Heves megye kicsinyített Magyarország, s az ország sem olyan gazdag ilyen lelőhelyekben. Mint ku­riózumot — gyakorlati jelen­tősége nem olyan nagy — em­lítjük az Egerben megtalálha­tó, a világ legkisebb bányáját, ahol két ember dolgozik a mangánérc fejtésén, évente néhány naptól néhány hétig ... Itt van a lőrinci, vagy is­mertebb nevén a Mátrarvidéki Hőerőmű, mely jelentős területeket lát el villanyárammal. Gyöngyösön építették fel az Egyesült Izzó félvezető és gép­gyárát. Az ország első elektro­nikus számológépéhez a túl­nyomórészt nőket foglalkozta­tó üzemben készítették a fél­vezetőket. Jelentős a gyöngyö­si MÁV Kitérőgyártó Üzemi Vállalat munkája is. Sport * SPORT * Sport tott csapat gerincét. Mindig az élvonalban küzdenek, s — szeretnének a továbbiak­ban is. Itt történik az után­pótlás nevelése is: mintegy háromszáz gyerek jár nap mint nap edzésre. A vízisport szurkolótábora mellett a labdarúgásé — ez kortünet is — nagyobbra nőtt, különösen azóta, ami­óta az Egri Dózsa sok kí­sérlet után most már vesze­delmesebben döngeti az NB I kapuját. Ennyit a küzdelem előtt, segítségképpen, hátha szükség lesz rá. S mint jó ellenfélhez illik, sikert kívánunk Pest me­gyének a középdöntőn, de bizonyára nem veszik rossz néven eme oldal olvasói, ha Heves megyének ugyancsak sok sikert kívánunk ... E titkokat kiválogatta, lejegy ezte, és az „ellenfél” kezébe juttatta: Pataky Dezső és Kátai Gábor Ezt nem lehet kihagyni, mert a sportban is vannak eredményeink és vérmes re­ményeink. * Eger nagyszerű vize, strand és uszoda építésére ösztö­nözte a város eleit, a strand pedig vendégeket szerzett magának, míg az uszoda — sportolókat, akik aztán ne­vet is szereztek, mint Bárány István, vagy Szigritz Géza és Válent Gyula. Ismert a vízilabdacsapatunk is. mely­nek tagjai adják a váloga­— tettarátáival, mésztufa-vízesésekkel, hegyi tóval, pisztrángos halastavakkal, kristáiyvizű forrásokkal, az ősrégészeti leleteiről hires Is- tállóskői-barlanggal. Az erdőgazdaság aszfal­tozott feltáróútján juthat az ember a Magas- Bükk jellegzetes karsztfennsíkjára, az ún. Bükik-fennsíkra. Itt összefüggő bükkerdőségek, fenyvesek ligetes foltjai, ritka flóriájú tisz­tások. dús fűszőnyegű erdei kaszálók váltják egymást — s aki csak egyszer is láthatta mindezt, míg él, el nem felejti. Az erdei csendességet — ez is a fennsík tartozéka — lovak patáinak csattogása, ostordurrogás szag­gatja: itt az örökös tanyája a híres lipicai ménesnek — Csipkéskúton. Bányahegynél véget ér a feltáróút, s két irányban is indul­hat a vándor: fel Lillafürednek, s le Felső- tárkánynak. Tárkányban nemcsak kisvendég­lő — Sziklaforrás — várja az utast, de nyári időben szállást is kaphat a szépséges erdei tó partján épült kempingben. Tárkányból erdei kisvasút sínpárjai vezetnek a fennsík oldalai­ról leszakadó hosszú, kanyargós, sziklás völ­gyekbe, az ún. „kövek” — Tarkő, Peskó, Ör- kő, Esztátkő — alá. A csendre és pihenésre áhitozókat remek „erdészházak” várják itt — mint a Stimecz-ház, a Samassa-ház, s a pet- resi Napsugár Pihenő. Választani nehezen tud az ember, hol szebb és gyönyört adóbb az erdős tájék. Igazán szép és gyönyörű minde­nütt — a Bükkben. i A BÜKK „Minden út Rómába vezet” — így szól a régi latin mondás. Nos, a Heves megyébe látogató bel- és külhoni vendégek, turisták, kirándulók, víkendezők „Rómája” — a Mátra. Az üdülőkkel, gyógyintézetekkel be­épített, civilizáció-meghódította hegységün­ket személyesen, s jól ismerhetik a Pest me­gyeiek is; igen keveset tudnak azonban a természeti adottságokban, szépségekben gaz­dagabb, s a Mátránál is különb, egységesebb és összefüggőbb hegységünkről — a Blikkről. A vadregényes, festői szépségű, s a civili­záció „vívmányaitól” el nem rontott romanti- kájú, nagy kiterjedésű Bükkön Heves és Borsod megye együtt osztozik. Az igazgatási megosztás — nem dicsekvésként mondjuk — Heveshez volt jobb indulatú, nekünk ítélve a több és gyönyörköd tetóbb szépségű részeket. Jóllehet az „ország tetejével”, a legmagasabb hegycsúccsal a Mátra áldatott, hazánk leg­magasabb hegysége címével mégis a Bükk di­csekedhetik. Tíz- és százezrek kedvelt helysége az üdü­lőhely rangjára emelt, őrgróf-kastélyos Szil­vásvárad, s az erdei kisvasúttal is megköze­líthető, ritka tájképi szépségű Szalajka-vöigy most egycsapásra az ipar ad hírnevet... Aztán itt van a kőolaj. Nem lebecsülendő hasznot hajt az országnak. Tíz esztendeje fúr­ták az első kutat, s ma már eger—demjéni kőolajmezőről beszélünk, ahol több mint 150 mű­ködő kúton át ömlik a föld ajándéka. Kutak, szivattyúk erdeje, tar- tá’yok serege, olajvezetékek kilométerei. A mező sokat je­lentett a megyeszékhelynek is: az új lakótelepek épületeiben már gázzal fűtenek! (A ter­melés fontosabb adatait nem írjuk le, mert hátha szerepel­nek a kérdésekben, s ugye — pontokra nekünk is van szük­ségünk.) Bányászunk is. Itt van Egercsehi, jó minőségű kőszenével, jelentős szén­mennyiséget termel a szarvas­kői szénbánya, ismert a recs-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents