Pest Megyei Hirlap, 1966. október (10. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-19 / 247. szám
1966. OKTOBER 19., SZERDA *>C9> MECrtl Zf&rlap Folytatták munkájukat a párt küldöttértekezletei BUDAI JÁRÁS NAGYKATAI JÁRÁS A kommunisták munkájának középpontjában az ember áll A tsz-pártszervezetek céltudatos munkájának eredményei Az MSZMP budai járási küldöttértekezletén megjelent és felszólalt Tausz János, a Központi Bizottság tagja, belkereskedelmi miniszter és Szakali József, a megyei párt- bizottság titkára. Lendvai István, a pártbizottság első titkára mondotta el a pártbizottság beszámolóját. Hangsúlyozta: a budai járás kommunistáinak munkája középpontjában az ember, az emberről való gondoskodás áll. A gazdasági élet fejlődését elemezve megállapította: a minisztériumi ipar teljes termelése 1965-ben az 1960-nak 261 százaléka. A tanácsi ipar teljes termelése ez idő alatt 55 százalékkal fejlő- dütt A termelékenység növekedése a két iparban együttesen 80 százaiéit. Az erőteljes növekedés elsősorban a járásban megkezdett nagy népgazdasági beruházás folytán vált lehetővé. Az ipar gyors fejlődésének következménye; hogy a járás lakossága — főleg a peremközségekben — rohamosan emelkedett. 1960-ban még 107 ezer fő volt, jelenleg 130 ezer. A növekedésnek csak egynegyede a természetes szaporulat, a többi a bevándorlás eredménye. E nagyarányú növekedés nagy feladat elé állította a járás kommunistáit. Nagy összegeket fordítottak a kommunális berunázásokra, a CEGLÉDI JÁRÁS munkakörülmények javítására, de nem kielégítő a helyzet. Akadozik . járás északi részén a vízellátás, kevés a kereskedelmi szolgáltatás, ugyanígy kevés a községekben az óvodai bölcsődei, napközi otthonok férőhelyeinek száma: A termelőszövetkezetek az elmúlt négy évben az országos átlagnál gyorsabban szilárdultak meg. Az állattenyésztés, növény- termeszté-:, kertészkedés és gyümölcstermesztés mellet segéd- és melléküzemágakat létesítettek, amelyeknek jövedelméből javítottak pénzügyi helyzetükön. A termelő- szövetkezetek vagyona, háromszorosa a négy évvel előttinek. A termelési ered- ményciv .C' e^vütt javult a parasztság életkörülménye is. Az országos átlagot ebben is messze megelőzve, a tsz-tagok átlagos jövedelme az elmúlt négy év alatt 82 százalékkal emelkedett. A vitában felszólalt Tausz János, a Központi Bizottság tagja. A Központi Bizottság nevében elismerését fejezte ki a budai járás kommunistáinak, áldozatos munkájukért. Számadatokkal bizonyította, hogy a járás ipari üzemeinek, mező- gazdaságának fejlődése gyorsabb volt az elmúlt években, mint az országos átlag, ugyanígy az itt lakók, életkörülménye is gyorsabb ütemben javult. A mindennapi gondokról szólva elmondotta, hogy a harmadik ötéves tervben nagyobb összegeket fordítanak a járásban az üzlethálózat bővítésére, korszerűsítésére, a kommunális beruházásokra, de a járás lakosságának nagy létszámbeli növekedését figyelembe véve, előreláthatóan valamennyi gond nem oldódik meg a tervidőszakban sem. A továbbiakban a felszólalásokra reagálva, az új gazdasági mechanizmusról, az ellenség fellazítási politikájáról szólott. Az első kérdésről elmondotta: érthető, hogy a kommunisták érdeklődéssel kísérik ezt a napjainkban legizgalmasabb kérdést, amelynek elvi vonatkozásában ma már teljes az egyetértés: a piac jelenségeit sokkal jobban figyelembe keli venni, a termelési irány kidolgozásánál. A gyakorlati intézkedéseket azonban nagy türelemmel, gonddal kell meghatározni, ezért a küldötteket is türelemre intette. A vita után került sor a pártbizottság tagjainak a fegyelmi bizottság és a megyei pártértekezlet küldötteinek megválasztására, A járási pártbizottság első titkára Lendvai István lett, míg titkárokká Földes Lajost és Koritár Ferencet választották. (mihók) A legrátermettebbek a vezetőségekben A Ceglédi Városi Tanács dísztermében ültek össze vasárnap a ceglédi járás párt- szervezeteinek küldöttei, hogy megválasszák az új járása pártbizottságot és a megyei pártértekezlet küldötteit. A járási pártértekezleten megjelent és felszólalt Szerényi Sándor, a Központi Bizottság tagja, a Pártfőiskola igazgatója. A küldöttértekezleten megjelent Varga Péter, a megyei pártbizottság tagja, a megyei tanács elnöke. A pártbizottság beszámolóját Varga Ferenc, a járási pártbizottság első titkára terjesztette elő. A beszámoló elején a járás elmúlt négy esztendejének gazdasági fejlődéséről beszélt. Elmondta, hogy az elmúlt öt évben a termelőszövetkezetek termelése 18 százalékkal nőtt. Sz országos 10 százalékos átlaggal szemben. Negyven százalékkal emelkedett az egy dolgozó tsz-tagra jutó termelési érték. A termelés növekedésével arányosan emelkedett a termelőszövetkezeti tagok életszínvonala is. A beszámoló hiányosságként említette meg, hogy a feszített tervmutatók miatt az elmúlt években csökkent a takarmánytermelő terület. Emiatt évenként 300 vagon abrakhiány mutatkozik, mely gátolja az állattenyésztés nagyobb ütemű fejlődését. A beszámoló ezután a termelőszövetkezetek gépesítésének fontosságával foglalko- tott. A szövetkezetek traktor- állománya az 1961. évi 73 darabról 378-ra emelkedett. Amíg 1961-ben 1 traktorra 191 katasztrális hold jutott, addig ma már csak 91 hold. A kenyérgabona-termelés gépesítését a járásban megoldották, az idén 95 százalékban már géppel arattak. Jelentős mértékben nőtt az öntözött terület nagysága is. 1961-ben 349 holdon, 1965-ben pedig 3402 holdon folytattak öntözéses gazdálkodást. A beszámoló részletesen foglalkozott a szövetkezeti tagság háztáji gazdaságának fejlődésével, az új bérezési rendszerek bevezetésével, a termelőszövetkezetben dolgozó nők helyzetének megjavításával, a fiatalok és a családtagok munkába való bevonásával is. A beszámoló második része a járás pártalapszervezeted- nek fejlődéséről beszélt. Foglalkozott a taglétszám alakulásával és megállapította, hogy az utolsó pártértekezlet óta a párttagok száma 201 fővel emelkedett. Ezután a kádermunkáról szólva a beszámoló leszögezte, hogy nem szabad félreérteni azt az elvet, mely szerint a pártfunkciók kivételével minden funkciót pártonkívüli is betölthet. Itt is fontős feltétel a politikai megbízhatóság, az alapvető elvekkel való egyetértés és az annak szellemében való gyakorlati cselekvés. A beszámoló összefoglalta az alapszervezeti vezetőségválasztó taggyűlések tapasztalatait és megállapította, hogy a vezetőségválasztó taggyűléseken a legrátermettebb és legalkalmasabb elvtársakat választották vezetővé. Ez biztosítéka annak, hogy az elkövetkezendő időben a pártra váró feladatokat sikeresen hajtjuk végre. A beszámolók felett élénk és tartalmas vita bontakozott ki, melyben felszólalt Szerényi Sándor, a Központi Bizottság tagja, a Pártfőiskola igazgatója is. Részletesen beszéli; a munkás-paraszt szövetség fontosságáról, és annak helyes értelmezéséről. Ismertette a pártértekezlettel kormányunk és pártunk néhány fontos nemzetközi kérdésbeli álláspontját és az ellenséges propaganda elleni hatékonyabb fellépés szükségességét. Ezután néhány hozzászólásra reflektált. Az al- bertirsai küldött a községben erősen megnövekedett garázdaságról és huliganizmusról beszélt. Szerényi elvtárs elmondotta, hogy a rendőri intézkedéseken túl ennek megszüntetésére a község lakosságának egységes fellépése is szükséges. Meg kell szüntetni a közömbösséget és ebben jelentős feladat hárul a község pártszervezetére és kommunistáira is. A hozzászólásokra adott válasz után a pártértekezlet megválasztotta a járási párt- bizottságot, a fegyelmi bizottságot és a megyei pártértekezlet küldötteit. A pártbizottság első titkára Varga Ferenc, másodtitkára Angyal Károly lett. (ősz) Dr. Btró Ferencnek, az MSZMP Pest megyei Bizottsága tagjának, a mezőgazdasági osztály vezetőjének és Szilágyi László vezérőrnagynak, Pest megye országgyűlési képviselőjének jelenlétében tartották meg pártértekezletükeí vasárnap a nagykátai járás kommunista küldöttei. A megyei pártbizottság képviseletében dr. Bíró Ferenc, a megyei pártbizottság tagja szólalt fel. Nehéz feladat kiragadni a nagy gonddal készült, tartalmas beszámolóból és a felelősségvállalás jegyében lezajlott vitából azokat a gondolatokat, amelyek leghívebben tükrözik a járás politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális helyzetét, hiszen négy esztendő alatt itt sem kevesebb történt, mint megszilárdultak a szocialista termelési viszonyok, a fejlődés útjára léptek a közös gazdaságok, s elkezdődött egy új társadalmi folyamat: az egységes szövetkezeti parasztság kialakulása. Érdemes elidőzni ennél a- folyamatnál,, tekintve, hogy a járás társadalmi arculatát elsősorban a parasztság élete, helyzete határozza meg. Az egységes paraszti osztály kialakulása — természetesen — itt is elképzelhetetlen lett volna, ha nem előzi meg a tsz-ek gazdasági megerősödése, a tsz-pártszervezetek céltudatos politikai munkája. Joggal állapította meg a beszámoló, hogy a szövetkezeti parasztság többsége ma már magáénak érzi a közös gazdaságot, s benSZENTENDRE! JÁRÁS ne keresi boldogulását. Az osz- tályrétegeződésből fakadt ellentétek megszűnte azonban nem jelenti azt, hogy már nincsenek ellentmondások a járás társadalmi életében. Vannak, s éppen az új helyzet szülte őket. Ilyenek például a tsz-tagok és az alkalmazottal': eltérő kereseti viszonyaiból, a termelőszövetkezeti és az ipari nyugdíjak különbségéből, a tsz-ek eltérő gazdálkodási viszonyaiból eredő ellentmondások. Ezek leküzdése az elkövetkező évek fontos feladata lesz, részmt állami, részint helyi intézkedésekkel. A járás társadalmi arculatának másik, fontos összetevője, hogy nincs számottevő ipari munkásság, s a meglevő egy része is bejáró. Rájuk a helyi pártéletben, a társadalmi munkában nemigen lehet számítani, hiszen, naponta 5—6 órát töltenek vonaton. Ennek a rétegnek a politikai nevelése, kulturális igényeinek kielégítése jelenleg még megoldatlan, de sürgető feladat. Agrárjellegű járás lévén, a nagykátaiban is központi kérdés a mezőgazdaság ügye. Társadalmi vonatkozásban vizsgálva, a beszámoló figyelmeztet a termelőszövetkezeti tagság elöregedésének, a fiatalok mezőgazdasági munkától való húzódozásának veszélyére. Az elöregedés, s a munkaerőpótlás gondjához olyan nehézség is járul, mint a gépesítés alacsony foka a mező- gazdasági nagyüzemekben. E tények ismeretében még értékesebbek azok az eredmények, amelyeket a termelőszövetkezetek megszilárdulásában, a terméshozamok emelkedésében ért el a járás dolgozó parasztsága a.második ötéves terv során. Az elégedettségre azonban még nincs ok. A további előrehaladáshoz sok káros szemlélettel kell megküzdeniük a kommunistáknak. Mindenekelőtt azzal a szemlélettel, amely a növénytermesztéshez képest másodrendűnek, elhanyagolhatónak tekinti az állat- tenyésztés fejlesztését. Különös érdeme volt a beszámolónak, hogy a sikerek, eredmények - mellett mindjárt a feladatokat is számbavette. Sokat foglalkozott például a tsz-ekben alkalmazott munkadíjazási módszerekkel, amelyek . ágazatonként különbözőek, s ha jelenleg be is váltak, hosszabb távra nem alkalmazhatók. Óva intett azonban attól, hogy kellő megalapozottság, a szükséges pénzügyi feltételek — munkadíjalap képzése — nélkül térjenek rá a szövetkezetek a garantált munkadíjazás alkalmazására. Alapos vita után a küldöttek elfogadták a beszámolót, majd ezután került sor az új pártbizottság tagjainak, a fegyelmi bizottságnak és a megyei küldötteknek a megválasztására. A kommunisták továbbra is bizalmat szavaztak Anialfia Jenőnek, a járási pártbizottság első titkárának. A pártbizottság titkárának Pataki Mártont választották. (nyiri) A párt- és gazdasági vezetők egy ütt m ű ködösével... Negyvennégy pártszervezet küldöttei gyűltek össze a járásból vasárnap reggel Szentendrén, hogy az elmúlt négy évben végzett munkájukról tanácskozzanak s előrevetítsék elkövetkezendő teendőiket. A pártértekezleten megjelent és felszólalt Szilágyi János, a Pest megyei Pártbizottság tagja, a Pest megyei Rendőr-főkapitányság vezetpje. Nagy Imre, a szentendrei járás pártbizottságának első titkára terjesztette elő a pártbizottság beszámolóját. Ebben jelentős helyet kapott a Dunakanyar fejlesztése, hiszen a járás valamennyi községe szerves részét képezi az üdülőterületnek. Ennek ellenére a járás a beruházások szempontjából hátrányosabb helyzetbe került az ország hasonló jellegű területeivel szemben egészen addig, míg az idegenforgalom önálló népgazdasági ággá nem alakult. Azóta a fejlődés meggyorsult. Az elmúlt években az idegfenfor- galmi beruházásokra 14 millió forintot, a kereskedelem fejlesztésére II, a vendéglátás színvonalának emelésére 18 millió forintot ruháztak be, s az útépítés mintegy 45 millió forintot vett igénybe a Dunakanyarban. Míg 5 évvel ezelőtt másfél millió ember kereste fel a Dunakanyart, tavaly már három és fél millió látogatója volt a vidéknek. A beruházásokkal kapcsolatban a beszámoló, s a hozzászólók közül többen kifogásolták, hogy olyan nagyobb építkezésekről, mint a visegrádi önkiszolgáló étterem, a leányfalui étterem, vagy akár a még mindig üresen álló Pokolcsárda melletti üzletház — a munka kezdése előtt nem kérték ki az országos szervek az illetékes helyi vezetők véleményét. Ha ez megtörtént volna, a sok milliót kitevő beruházásokat céltudatosabban és gazdaságosabban lehetett volna megvalósítani. A beszámoló részletesen elemezte a járás iparának helyzetét, s megállapította: javult termeléstechnikai felkészültsége, korszerűsége. A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat budakalászi gyáregységében 30 millió, a Gyapjúmosó és Szövőárugyár pomázi üzemében 17, a budakalászi gyáregységben pedig 7 millió forintot használtak fel műszaki beruházásokra. Az új és modern gépek teljes kihasználását azonban nem minden esetben biztosítják. Az elmúlt időszakban a pártszervezetek jelentős eredményeket értek el az ipari üzemekben s együttműködve a gazdasági, műszaki vezetéssel, körültekintően hajtották végre a párt és a kormány fontos gazdasági intézkedéseit. * A termelést elősegítő politikai munka megjavítása érdekében decentralizálták a nagy létszámú pártalapszerveze- teket. így sikerült elérni, hogy szorosabbá vált a termelést irányító szaktestületek, a párt- és a különböző tömegszervezetek közötti kapcsolat, amelynek kedvező hatása megmutatkozik az üzemek termelésében. A szentendrei járásban jelentős szerepe van a mezőgazdasági termelésnek. A táj jellegének megfelelő gyümölcsös zöldségtermelést, az öt termelőszövetkezet mellett, itt az alacsonyabb társulási formák, a hét szakszövetkezet biztosítja. A termelőszövetkezetek termelésének növekedési üteme az elmúlt négy évben 21 százalék volt, a közös vagyon pedig 43 százalékkal nőtt. Az önköltség 12 százalékkal csökkent. Az egy dolgozó tagra jutó jövedelem 14 404 forint volt. A gazdálkodás fejlődésében, megszilárdításában nagy része volt annak, hogy következetesen megvalósították a tagok munka és eredmény szerinti javadalmazását, s egyre inkább a készpénzfizetés került előtérbe. A beszámoló szólott a III. ötéves terv célkitűzéseiről is. A szigeten tovább növelik az öntözött területet, nagyüzemi szőlőket és gyümölcsösöket telepítenek, a Dunán túli részen olyan korszerű gépi művelésre alapozott nagyüzemi gazdálkodást hoznak létre, amely egyúttal biztosítja a Dunakanyar igényeinek kielégítését is. A szentendrei járásban a jól szervezett, széles körű politikai munka eredményeként emelkedett a párttagok száma. Külön említést érdemel, hogy a KISZ-szervezetek 58 fiatalt javasoltak tagjelöltnek. A késő délutánig tartó vita során 20-an szólaltak fel a küldöttek közül s mondották el a gazdasági és a pártmunkával kapcsolatos tapasztalataikat, észrevételeiket. A felszólalásokra Nagy Imre válaszolt, majd sor került a járási pártbizottság megválasztására. A Szentendrei Járási Pártbizottság első titkárának Nagy Imrét, titkárának Simon Ferencet választották' meg. (hetes!)
