Pest Megyei Hirlap, 1966. október (10. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-18 / 246. szám
! 1966. OKTOBER 18., KEDD HECYK9 Folytatódnak az MSZMP városi és járási küldöttértekezletei ' GÖDÖLLŐI JÁRÁS Minden hozzászólásból kiérződött a felelősségtudat Az MSZMP Gödöllő járási küldöttértekezlete október 15- én tartotta tanácskozását Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetem 3-as számú termében. Az értekezleten megjelent Cservenka Ferencné, az MSZMP KB tagja, a Pest megyei Pártbizottság első titkára. A Gödöllői Járási Pártbizottság beszámolóját Benedek János járási párttitkár terjesztette a jelenlevők elé. Az írásos beszámoló felölelte a járás négyéves politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális munkáját, fejlődését, hiányosságait és megszabta azokat a feladatokat, melyek a járásban a kommunisták előtt állanak. Benedek elvtárs vitaindító szóbeli kiegészítőjében beszélt a nemzetközi helyzetről, ezután ismertette a jelenlevők előtt a IX. kongresszusra készülődő pártszervezetek eredményeit. Egy-egy üzemet, termelőszövetkezetet külön is megdicsért a kongresszusi versenyben elért sikerekért. Majd hangsúlyozta a párt vezető szerepének fontosságát, számot adott a pártélet belső helyzetéről és kérte a kommunistákat, hogy továbbra is legyenek élenjárói a szocializmus építésének. A beszámolót vita követte. * Cservenka Ferencnének a megyei pártbizottság első titkárának felszólalása A küldöttértekezleten felszólalt Cservenka Ferencné, az MSZMP KB tagja, a Pest megyei Pártbizottság első titkára is, aki elöljáróban üdvözölte a járás kommunista küldötteinek tanácskozását, majd a következőket mondotta: — Örömmel állapíthatjuk meg, hogy minden eddigi felszólalásból kiérződött a felelősségtudat, hogy az elvtársak — ki-ki a maga munkaterületéről — számot adtak az elmúlt négy év küzdelmeiről, az elért eredményekről és hogy a hiányosságokat sem hallgatták el. A felszólalásokból azt is meg lehet állapítani, mi foglalkoztatja a járás kommunistáit. Ezután Cservenka Ferencné a nemzetközi munkásmozgalom problémáival foglalkozott, majd belpolitikai kérdésekre tért át. A gazdasági mechanizmus reformjával kapcsolatban megállapította: a mostani helyzetünk egy új, egy változó gazdasági helyzet elindítása, tehát olyan helyzetben, légkörben élünk, amikor a régi még jelen van, de már az új is utat tört. számára a legnagyobb tisztesség kiállni a párt ügye mellé! A kommunista erkölcs ismérve Ezután a felszólaló a gödöllői és aszódi járás egyesüléséről s az ebből adódó problémákról beszélt és ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a kommunista erkölcsről sokat beszélünk, de azt gyakran egyoldalúan vizsgáljuk, pedig a kommunista erkölcs egyik fontos ismérve az intrika, a pletyka, a fúrás elleni harc is. Az intrikát, a pletykát, a fúrást határosatokkal nem lehet megszüntetni, mert ha lehetne, már régen hozott volna erre vonatkozó határozatot a párt. Ezt csak mi tudjuk megszüntetni, ha magunkba nézünk, ha szembefordulunk önmagunkkal is. Mi, kommunisták vagyunk és arra vállalkoztunk, hogy küzdünk a pártért, elvtársainkért, embertársainkért. Ez természetesen áldozatot kíván tőlünk —, fejezte be hozzászólását Gser- venka Ferencné. A vitában még számosán felszólaltak, majd Benedek János járási párttitkár zárszava után sor került a járási pártbizottság, a fegyelmi bizottság, valamint a megyei pártértekezlet küldötteinek megválasztására. Ezután az újonnan megválasztott járási pártbizottság megtartotta első ülését, amelyen megválasztották a párt járási végrehajtó bizottságát, valamint a járási pártbizottság titkárait. A Gödöllői Járási Pártbizottság első titkára Molnár József lett, titkárainak pedig Benedek Jánost és Ihászi Józsefet választották. (Suha) A gabonatermés fedezi a szükségletet — Ha úgy tesszük föl a kérdést: vannak-e még gondjaink? Azt kell válaszolnunk; hogy vannak! Gondjaink mindig lesznek — folytatta Cservenka elvtársnö — csak néha esetleg jobban összetornyosul- pak. Ilyen volt az 1963-as, 1964-es esztendő, amikor hazánk mezőgazdaságát aszály sújtotta, amikor kenyérgabonaszükségletünket kemény valutáért importálnunk kellett, amikor megállapítottuk, hogy a régi gazdasági mechanizmus már nem képes szolgálni továbbfejlődésünket. De, az .1966-os év sokkal jobb. Kevesebbet kell importálnunk, többet tudunk exportálni mezőgazdasági termékekből is, a gépipar termékeiből is, és 1945 óta először idén termeltük meg az ország lakosságának szükségletét teljes egészében kielégítő gabonát. Javult a fizetési mérlegünk, csökkent a külföldi adósságunk. Mégis, akadnak elvtársaink, akik vádolnak, akik szemrehányásként azt hangoztatják, hogy a párt nem őszinte. Ezek 3z elvtársak -úgy beszélnek, mintha a Központi Bizottság nem látná a jelenlegi gondokból a kivezető utat. — Pedig már el is indultunk ezen az úton. Sok elvtárs fél az újtól, fél a kockázattól, de olyan siker még nem született az életben, amely ne járt volna kockázattal, veszéllyel, amely magától az ölünkbe hullt volna. Ezek a szemrehányó elvtársak saját kishitűségüket terjesztik. Nagyon fontos, hogy a kommunisták tisztán lássák: gazdasági mechanizmusunk reformja nem az árak kérdése. Ne engedjük erre leszűkíteni ezt a nagy horderejű ügyet. A Központi Bizottság világosan kimondta: a lakosság életszínvonala nem csökkenhet. Nagyon fontos, hogy a párttagság tájékozott legyen. Talán néha a tájékozatlanságban is kereshetjük annak okát, hogy egyes elvtársaink a rémhíreket nem cáfolják. Mostanában találkozunk egyfajta tartózkodó félelemmel. A kommunisták RÁCKEVEI JÁRÁS A legnagyobb előrehaladás az emberek fejlődésében történt Szombaton tartották járási pártértekezletüket a ráckevei járás kommunistái. A pártértekezleten megjelent és felszólalt Jámbor Miklós, a Pest megyei Pártbizottság titkára. P.észt vett a tanácskozáson dr. Pénzes János, a megyei tanács elnökhelyettese is. A járási párt- bizottság négyéves munkájáról szóló beszámolót dr. Mondok Pál, a Ráckevei A járás ipara jelentős helyet foglal el a megye életében, s ezért kap még nagyobb hangsúlyt az, hogy az 1962. évihez képest 1965- fe 36,5 százalékkal emelke- tett a termelési érték. A pvárak nemcsak a belföldi Igények kielégítésére ter- tneltek, ' a megtermelt áruk óbb mint egyharmada ex- ortra került. Ugyanakkor Járási Pártbizottság első titkára terjesztette elő. Az egész napos értekezlet számos tanulsággal szolgált. Valamennyi közül azonban a központi helyen mind a beszámolóban, mind a felszólalásokban az szerepelt: hogyan élnek, munkájuk során milyen eredményeket érnek el a járás dolgozói. Mit tettek eddig és mit tesznek ezután mindezért a kommunisták? bírálták, hogy a termelés emelkedésének csupán 42,2 százaléka származik a termelékenység növekedéséből, holott épp az lenne a cél, s a jövőben ezen fáradoznak: a termelés emelkedésének mintegy nyolcvan százaléka a termelékenység növekedéséből származzon. A mezőgazdasági termelés — különösen a termelőszövetkezetekben — sokat változott az elmúlt négy esztendőben. A járás dolgozói megértették, hogy a kenyér- gabona termesztése nem egyszerűen gazdasági, hanem politikai feladat is. A terméshozamok növelésével hozzájárultak az ország kenyérgabona-szükségletének fedezéséhez. A jövőben is mintegy 600—650 vagon gabonát adnak az államnak. Mintegy 761 kataszteri holdon telepítettek az elmúlt időben szőlőt és 696 kataszteri holdon gyümölcsöst. A főváros közelsége szükségessé tette a zöldségtermesztési terület növelését is. A fejlődés záloga: a kezdeményezés Mind az ipari, mind a mezőgazdasági termelés növekedése megteremtette a feltételét annak, hogy a dolgozók jobban éljenek, mint korábban. A termelőszövetkezetek közös vagyona két és félszeresére nőtt négy év alatt. A kenyérgabona holdankénti 9,2 mázsáról 13,3 mázsára emelkedett. A cukorrépa holdanként átlagosan száz mázsával adott többet. A termelőszövetkezeti tagság jövedelme az 1962. évi 8378 forintról 13 884 forintra emelkedett. S jóllehet ezzel sem elégedettek, tagadhatatlan, hogy jelentős a változás! Ha tovább csökkentik a termelés önköltségét, szervezettebbé teszik a munkát — mint ahogy példaként említették a kiskunlacházi Petőfi és a taksonyi szövetkezetei —, hasonlóan jó eredményeket érnek el majd másutt is. A járás azért fejlődhetett oly jelentősen gazdaságilag, mert az emberek gondolkodásmódja, tudásszínvonala is óriásit változott. A további fejlődés záloga az, hogy az ipari üzemek és a mezőgazdasági nagyüzemek vezetői, dolgozói legyenek lcez- deményezőek. Mostanában gyakran tapasztalható, hogy az új gazdasági mechanizmus bevezetésére való hivatkozás miatt eluralkodik a tétlenkedés, az intézkedésekre való tehetetlen várakozás. A kommunisták feladata elsősorban mozgósítani az önálló cselekvésre, harcba szállni a lazaságokkal szemben. Szűcs Béla tsz-elnök például a terményértékesítés mai módszerét bírálta. 300 vagon őszi áru vár szövetkezetükből elszállításra. Ahogy jelenleg szállítják száz nap is kell ahhoz, hogy piacra kerüljön. Annál is inkább tűrhetetlen ez, mert számítani lehet a fagy beálltára. Ezenkívül bizonyos A pártértekezleten sok hasznos javaslat hangzott el. A többi között Kiss Lajos, a Soroksári Állami Gazdaság állat- tenyésztési brigád vezető je például elmondotta, hogy kongresszusi felajánlásukat — 3758 liter tej jusson egy tehénre — teljesítették. Szívesen adnák át bármelyik termelőszövetkezetnek, gazdaságnak munka- módszerüket! Németh István- né, a Pestvidéki Gépgyár lakatosa a szocialista brigádok munkája további javításának módját elemezte. Könczöl Lászlóné, a járási rendelőintézet dolgozója egész tanulmányt készített a pártértekezáruk termelésétől elmegy a tagság kedve, s fontos beruházások is kárbevesznek. A rác-- kévéi Árpád Termelőszövetke-, zet párttitkára arra a fonák-; ságra hívta fel a figyelmet,’ hogy nekik munkaerő-foglalkoztatási gondjaik vannak, de „házon belül” meg is tudnák oldani fűzfavessző-termeléssel (a népgazdaságnak is hasznára válna), a felsőbb szervek viszont akadékoskodnak, s emiatt kudarcba fullad a jó kéz-- deményezés. let elé: hogyan lehetne könynyíteni a kisgyerekes anyák munkáján, azzal összhangban, hogy a népgazdaság jobban hasznosíthassa a dolgozó nők munkáját. A-húsz színvonalas felszólalás, valamint dr. Mondok Pál zárszava után került sor az új pártbizottság, a fegyelmi bizottság, valamint a megyei pártértekezlet küldötteinek megválasztására. A titkos szavazás eredményeként a Ráckevei Járási Pártbizottság első titkára továbbra is dr. Mondok Pál, titkára Bogáts Dezső ma-, radt. (Sági) Átvenni a jó tapasztalatokat! CEGLED Kommunisták a városukért A ceglédi városháza dísztermében gyűltek össze szombaton a város kommunistáinak küldöttei, hogy megvitassák, mit tettek az elmúlt négy évben. Az értekezleten megjelent Arató András, a' párt Pest megyei végrehajtó bizottságának tagja. A reggel kilenctől esti hétig tartó tanácskozás befejeztekor jogosan állapíthatta meg Szeleczki Mihály, a városi pártbizottság titkára: pártértekezletünk munkaértekezlet volt. Nem tévesztették szem elől, hogy nincs „tiszta” pártmunka, de azt is jól tudják, hogy a kiváló szakmai tudás hamis vágányokra futhat, ha nem ötvözik céltudatos marxista— leninista ideológiával. A kommunistáknak volt miről beszélniük. A hatszáz éves város ma is hű történelmi hagyományaihoz. A jövőn munkálkodnak, elevenen él bennük a forradalmi szellem, a többet akarás. Ennek köszönhetők az iparban, mező- gazdaságban és a város fejlődésében elért eredmények. Nemcsak nagyobb, de szebb és rendezettebb lett az utcák sora, több fény, több üzlet várja a város vonzási körébe tartozó mintegy százezer embert. A város fejlődésének ütemére jellemző, hogy míg 1960-ban három autóbusz bonyolította le a külső-belső forgalmat, addig ma 240 ■járat indul naponta a MÁVAUT-kirendeltségről és 7—8 ezer embert — az öt év előttinek a tízszeresét — szállítja. A MÁV-állomás párttitkára és küldöttei elmondták, hogy rövidesen megkezdik a vasútállomás rekonstrukcióját, elkészül a felüljáró és villamosítják a Cegléd—Budapest vonalat. A jövő arculata Iparosodik a város Talán a kommunistáknak is . meglepetés volt így számokban rögzítve látná, mit értek el az utolsó szemle óta. Mert Cegléd — mezőgazdasági jellege mellett — az erősen iparosodó város képét mutatja. Sőt, megelőzte az országos szintet. Míg az ipari termelés növekedése országosan 47, a városban 60 százalékkal emelkedett. Közel másfél ezerrel nőtt az iparban foglalkoztatottak száma és javult a nők munkába állítása. Bár a hozzászólásokból kiderült, hogy ez még mindig megoldatlan probléma. Az sem megnyugtató, hogy a városból kétezerötszázan utaznak naponta más munkahelyre. A városi üzemek összter- melékenységi eredménye 29 százalékos, országos átlag alatti. Elvárják, hogy az ipari üzemek vezetői elemezzék a termelékenységalakulást és keressék a módját az új gazdasági mechanizmus szabadabb keretei között az állandó növelésnek. S még többet várnak azoktól az üzemektől, amelyek a harmadik ötéves tervben nagy összegű állami támogatást kapnak üzemfejlesztésre. A dolgozók megnőtt munkakedvét, de egyúttal ideológiai képzettségének emelkedését mutatják a munkaver- seny-eredmények. A felszólalók büszkén jelentették üzemükből a felajánlások teljesítését. A munkaversenyben részt vevők száma 57,9 százalékra emelkedett. Jelenleg 151 szocialista brigád közel 3000 fővel versenyezi A pártértekezlet azonban kifejtette: az alapszervezeteknek fokozottabban kell törődniük a szocialista brigádok termelési eredményei mellett életmódjuk, erkölcsük és világnézetüli alakulásával is. Cegléd az Alföld egyik legnagyobb városa, lakói sok mepróbáltatáson edződtek. Óriási, 42 ezer holdas területéből mindössze 3 ezer hold- nyi a beépített, 38 ezer lakosából 30 ezer lakik belterületen. Fejlődésüket nagymértékben befolyásolja Budapest közelsége. A város közművesítése, az 567 millió forintos csatornahálózat- építés megteremtette a korszerű várossá fejlesztés alapjait. Többek között ez tette lehetővé, hogy nagyobb ütemben indulhatott meg a többszintes lakásépítkezés. Már készül az 500 lakásos lakótelep első százharminchárom lakása. A fokozott iram nagyon is indokolt. Részben állami, részben magánerőből négy év alatt a belterületen 611 új lakás épült, viszont ennél több igénylőt tartanak nyilván. A tavaszi belvíz tovább rontott a helyzeten. A jövőben jobban segítik majd az egyéni és KISZ-társasházak építőit. Legszerényebb számítás szerint is évente különböző forrásból 400 új lakást építenek. Megkezdődött még egy új középiskola és a 476 ágyas kórház építése, előkészítették a zeneiskola és az iparitanuló- intézet építését. , , Sok még a feladat, de se* kát szándékoznak megvalósítani. Felépül a központi vízmű és az új, nagy teljesítményű szennyvíztisztító-telep. Fejlesztik a sportcsarnokot és a fürdőt, megkezdik a város vezetékes gázzal való ellátását. Elkészül a 2000 va- gonos tárház. A városfejlesztési alapból közel 25 milliót fordítanak beruházásra* bölcsődét, óvodát, utat, járdát építenek. Sok még a tennivaló a kereskedelmi hálózat fejlesztésében. A város központjában levő üzletek megfelelnek a korszerűség követelményeinek. Elsősorban tehát a külterületen kell megkezdeni bővítésüket. A kiegyensúlyozott élelmiszerellátás mellett főleg az iparcikkválasztékot kívánják bővíteni. Elmondták, hogy a szolgáltatáson is lehetne javítani. Az adottságok nem tartottak lépést a gyorsan növő igényekkel. Aki épít s haladni akar, nem ér rá gyakran hátratekingetni. De időközben számba kell venni, hová jutottak és hogyan tovább. Ezt végezte el szombaton a Cegléd városi pártértekezlet. Részesedtek a fejlődés közős örömében és vállalták a felelősséget az elkövetett hibákért. A pártértekezlet a felszólalások után megválasztotta a tíztagú végrehajtó bizottságot. A pártbizottság titkára újólag Szeleczki Mihály lett. (komáromi) Emeikedő termelési érték
