Pest Megyei Hirlap, 1966. október (10. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-16 / 245. szám

1966. OKTOBER 16„ VASÁRNAP rear uEcrm ^Mii-lap HÍRADÁS DUNAKESZIRŐL: Kiemelkedő eredmények a kongresszusi versenyben Új személykocsik határidő előtt ♦ 141 brigád, 2600 dolgozó ♦ Az ifik is állják szavukat ■ A Dunakeszi Járműjavító Vállalatnál a verseny hagyo­mányos, januártól januárig tartó mozgalom. Áprilisban egy héttel azután, hogy a KISZ és a SZOT közös ver­senyfelhívása napvilágot lá­tott, rendkívüli termelési ta­nácskozást tartottak. Százhar­mincát brigád — köztük 40 ifjúsági — 1833 munkás a felügyeleti dolgozókkal együtt 2349 fő vállalta a versenyt. Korábbi egész éves vállalá­saikat újabb felajánlással tol­dották meg. Azóta újabb és újabb brigádok, dolgozók csatlakoztak. Jelenleg 141 brigád és 2600 ember ered­ményeit tartják nyilván a kongresszusi versenyben. Az üzemi szakszervezeti bi­zottság és a KISZ öt pontból álló közös ter­vet fogalmazott meg. Ebből hármat már teljesítet­tek. A kongresszus napjáig vállalt 50 négy tengelyes sze­mélyszállító kocsi terven fe­lüli javításával elkészültek. Vállalásukhoz híven a terve­zettnél 10 nappal korábban útnak indították a BAH sze­mélyszállító kocsi típus ezredik darabját. Soron kívül elvégez­ték három ágyazat-rostálógép belső hangszigetelési, tömíté­si és szerelési munkáit. A már korábban bevezetett egyéni takarékoskodásban is kiemelkedő eredmények szü­lettek a kongresszusi verseny során. Az üzem dolgozói kongresz- ezusi felajánlásként az el­A tájékoztatás a mezőgazdaság irányításának szolgálatában Az idei év az első, amikor a termelőszövetkezetek a ke­nyérgabona vetésterületének kivételével, maguk határozták meg, hogy mit termelnek és milyen nagy területen. Tavaly ebben az időszakban még elég sok védelmezője volt az irá­nyított tervezésnek, s az új módszertől félve azt állították, szabadjára engedve a tsz-ek elképzeléseit, visszaesik a ter­melés, veszélybe kerül az or­szág ellátása. Bőséges tapasztalat áll rendelkezésre ahhoz, hogy egyértelműen állapítsuk meg: a tervezés új módszere be­vált. A diktált tervek idősza­kához képest jelentősen fej­lődött a mezőgazdasági üze­mek termelése. Az új módszer felszabadította az addig hát­térbe szorított helyi kezdemé­nyezéseket. Ennek eredménye, hogy a termelés növekedése mellett, fokozódott a felvásár­lás, javult az ország ellátása. Megyénkben például csaknem minden növényféleségből és állati termékből többet vásá­roltak fel a vállalatok, mint az előző esztendő hasonló idősza­kában. A termelés növekedése, a felvásárlás fokozódása azt mu­tatja, hogy a termelőszövetke­zetek érdekei messzemenően megegyeznek a népgazdaságé­val. S ha egyes esetekben el­lentétbe is kerülnek a gazda­ságpolitikai módszerekkel — szerződési feltételek javítása, áremelés stb. — ezeket le le­het vezetni. A szövetkezeti ve­zetők és tagok tudják: a leg­főbb fogyasztó a népgazdaság, a szervezett piacot, az állam biztosítja, a szerződéses rend­szerrel. Nincs olyan piac, amely versenyezhetne vele. Az eddigiek egyben bizo­nyítják a termelőszövetkeze­tek és a felvásárló vállalatok egymásrautaltságát. Mert for­dítva is igazi- a.mezőgazdasági termékeket felvásárló válla­latok — bármilyen önállóságot élveznek is — nem függetle­níthetik magukat a termelő­üzemektől. S aki a korábbi évek sokszor kényszerű kap­csolatára gondolva arra szá­mított, hogy a szabad tervezés bevezetése után megszakad a kapcsolat a termelőüzemek és a vállalatok között, az mélysé­gesen tévedett. Igaz, ma már nem kényszerítik a járási ta­nácsok a termelőszövetkezete­ket, hogy egyes vállalatokkal miből, mennyire szerződjenek. A szövetkezetek, ha a korábbi évekéhez képtest változtattak is a termelés szerkezetén, az egyik áruból többet, a másik­ból kevesebbet szerződnek. Abból többet, amelynek ter­melése, körülményeik között legjobban kifizetődik. Nagyon érdekes : a megyében — annak ellenére, hogy egyes szövetke­zeteknél nagy eltérés mutat­kozik — a termelés, s ezzel együtt a felvásárlás szerkeze­te nem változott lényegesen. Igaz, ebben nagy szerepbe van az államnak is, amely a ko­rábbi aránytalanságokat fi­gyelembe véve növelte egyes növényi és állati eredetű ter­mék felvásárlási árát. Ez azon­ban egyáltalán nem negatív vonása az új gazdaságirányí­tás rendszerének. Ellenkező­leg : az egyik legfontosabb esz­köz az állam kezében a terme­lés irányítására. A szövetkezeti gazdaságok termelési szerkezete alig tér el a korábbi évekétől, s ebből két következtetésre juthatunk. Az egyik: a diktált tervek idején is többé-kevésbé figyelembe vet­ték a megye közgazdasági adottságait. A másik: maguk a szövetkezeti vezetők is eléggé bizonytalanul használták fel az új tervezés nyújtotta elő­nyöket. Többé-kevésbé mind­kettő igaz. Nem arról van ugyanis szó, hogy „fejetetejé­re” kell állítani a mezőgazda­ságot, de arról igen, hogy a gazdaságok jobban vegyék figyelembe az ország, de ezenkívül a külkeres­kedelem érdekeit is. Ami­kor elérkezünk a következte­tésekben idáig, óhatatlanul felvetődik a kérdés: igen, igen, állami érdek, de hogyan tájé­kozódjon efelől a szövetkezet vezetősége, tagsága? Az előző tervezési módszer alapeleme volt, hogy a tervlebontás so­rán a minisztériumoktól a megyei tanácsok, innét a já­rásiak, majd a termelőszövet­kezetek megkapták a tervszá­mokat, amelyek egyben a nép­gazdaság igényét is jelentet­ték. De hogyan lesz a jövő­ben? Egyébként, már ebben az évben is több szövetkezeti ve­zető mondotta el: keveset tud az ország dolgáról, fél, hogy egy-egy merészebb vállalko­zásról nagyot bukik. Az elmúlt napikban a me­gyei tanácson tájékoztató jel­legű megbeszélést tartottak a járási tanácsok elnökhelyette­sei, a pártbizottságok mező- gazdasági osztályvezetői és a termeltető, felvásárló vállala­tok vezetői számára. A tájé­koztató • szervezői tudatosan választották ezt az időpontot: most kezdődött meg' a jövő évi termeltetési és értékesítési szerződések kötése. Elég hosz- szú időszakra kaptak tájékoz­tatást itt a járási vezetők a népgazdasági igényekről. De nemcsak erről. Egy lép>éssel tovább lépve, azt is tudomá­sukra hozták, hogy milyen segítséget várhatnak a terme­lőszövetkezetek a termelés fejlesztéséhez. Néhány példát erre: jövőre 6800 vagon ke­nyérgabonát akar a népgazda­ság a megyében felvásárolni. Az idei termésátlagokat figye­lembe véve ez a tervszám tel­jesíthető. A megbeszélésen arról is tájékozódtak a járási vezetők, hogy előreláthatóan mintegy 2500 kombájnt kap a mezőgazdaság, s a megyei keret felét a termelőszövetkezetek vásárolhatják meg. 1967-re javul a gépellátás is, nagyobb lesz a választék. Műtrágyából jövőre 20 százalékkal áll több a szövetkezetek rendelkezésé­re, mint 1966-ban. A megyé­ben például ajánlatos lenne emelni a cukorrépa vetésterü­letét, de a kézi munka igé­nyes növény termelése sok nehézségbe ütközik. Nos, egy jó hír: jövőre megkezdik a Jo ellátást ígér a konzervipar Újfajta lecsó - Lesz elegendő paradicsomkészítmény ‘Változatos hal- és húskonzervek - Nagy választék befőttekből és gyümölcslevekből szítményt biztosítottunk a lakosság számára. — Bőségesen ellátjuk a ke­reskedelmet ecetes és sós uborkával, egyéb vegyes sa­vanyúsággal is. Ezen kívül 1200 vagon csemegeuborkát biztosítunk közfogyasztásra. — Milyen lesz az ellátás hús- és halkonzervekből? — Nagy apparátussal ké­szültünk fel húskonzervek és köretes ételkonzervek gyár­tására. A változatos konzerv- különlegességek kielégítik a belkereskedelem igényeit. — A halkonzervek gyártá­sát csak e hónap végével kezd­jük meg. Bőségesen hozunk forga­lomba pácolt halakat is, mert ebből emelkedik a keres­let. Az olajos halak gyártását csak a balatoni halászat meg­kezdése után kezdjük el. — Lesz-e elegendő befőtt? Mennyi és milyen szörp kerül árusításra? — A különböző fajtájú be­főttekből 5—6 ezer tonna ke­rül a boltokba, a kedvelt dzse­mekből és ízekből 6—7 ezer tonna. Felkészültünk a külön­böző szörpök és gyümölcsle­vek nagyobb arányú fogyasz­tására is. Nagy választékot biztosí­tunk őszi- és sárgabarack­ból, birsből, vörösszilvából és narancsitalból. összegezve: a konzervipar jó és bőséges ellátást biztosít — mondotta végül Bayer János, a Konzervipari Tröszt keres­kedelmi igazgatója. Zsolnai László cukorrépa-betakarítás gépesí­tését Ugyanígy a közel jövő­beli 100 burgonyakombájnt hoz be a külkereskedelem az NDK-ból. Az idén nem egy szövetkezeti gazdaságban gon­dot jelentett a zöldségfélék értékesítése. A harmadik öt­éves tervben országosan mint­egy ötven százalékkal kíván­ja a kormányzat növelni a zöldségtermelést. Tekintettel arra, hogy a megyében már eddig is magas színvonalát ért el, ezért a növekedés ará­nya itt 30 százalékos lesz. A harmadik ötéves tervben a megye nagy erőfeszítéseket tesz a tejellátó övezet kialakí­tására. A sertésállomány a tervidőszakban a jelenlegi szinten marad, ugyanigy nem terveznek nagyarányú fejlesz­tést a nagyüzemi baromfite­nyésztésben sem. Lehetne tovább is sorolni az ország, a megye terveit, igé­nyeit, annak érzékeltetésére, hogy az ilyen információk birtokában a szövetkezeti ve­zetők már bátrabban tervez­hetnek. Ismerik a népgazda­ság igényét, tudják, hogy mi­lyen műszaki ellátásra szá­míthatnak. Nem járunk mesz- sze az igazságtól, ha ást mondjuk: ezek ismerete nél­kül nem lehet biztonságosan gazdálkodni. A mezőgazdaság irányításá­ban, a jövőben tehát nagy szerepe lesz a tájékoztatás­nak. Tájékozta tniok kell a vállalatoknak a termelőket az áruválasztékról, a minőségi követelményekről, az árakról, a felvásárlás idejéről. Enélküí nem fejlődhet ki egészséges kapcsolat. Természetes, hogy a vállalatok tájékoztatója sa­játos jellegű, elsősorban a vállalat érdekeit veszi figye­lembe. Sokkal átfogóbbnak kell azonban lennie annak a tájékoztatónak, amelyet az ál­lamhatalom szakigazgatási szervei nyújtanak a termelő- ;:s2ö vetkezeti vezetőknek. E forrásokon kívül nagyon ér­dekesek lehetnek a szövetke­zeti vezetők számára a sta­tisztikai kiadványok, a köz- gazdasági jellegű tanulmá­nyok, cikkek. Lépést tartani az élet követelményeivel csak azok a szövetkezeti vezetők tudnak, akik tájékozottak s felismerik a közgazdasági összefüggéseket. A szövetkezeti gazdaságok és a vállalatok közötti kap­csolat az ismert nehézségek ellenére is jól fejlődött. Az utóbbiak munkájában előtér­be kerültek a vállalati, keres­kedelmi eszközök. Az Állat­forgalmi Vállalat például nemcsak szerződött, hanem takarmányjuttatással elő is segítette a hizlalást. A Gabo­nafelvásárló és Feldolgozó Vállalat több mint 3000 va­gon, úgynevezett natúrgabona átvételével gyorsította a nyá­ron a felvásárlást és árpát is hitelezett az ama rászoruló gazdaságoknak. A konzerv­ipar paradicsomszedő gépieket adott a gazdaságoknak. Le­hetne tovább Is sorolni az életrevaló kezdeményezéseket, amelyek mind azt bizonyít­ják: jó irányba vezet az út; amelyre léptünk. Mihók Sándor ^/////✓//////✓////>vy//>w/>y//yv%y//yy/yy/////////A/////j//^^^ m mmm. mrnmmwm k Beyer La jo« veteránnak számit a szakmában: 31 éve jelenik meg reggelenként a vágóhídon. O a sertéseket tisztítja, nagy gyakor­lattal és hozzáértéssel. Senki nem gondolná Mravik Já- nosnéról, hogy már jövőre nyug­díjba készül. 14 évet töltött a bél­feldolgozóban. Ha majd elkövet­keznek a pihenés napjai, — aho­gyan mondja — nagyon sokat lesz együtt unokájával. Mi lehet „minőségi” egy marha­vágó munkájában? Azért e kér­dés, mert Mukstadt János keze alól exportra megy az áru. Ha valaki rosszul fejti le a bőrt és belevág a húsba, vagy nem si­mán, pontosan vágja ketté a ge­rincoszlopot, a húst már nem ve­szi át a külkereskedelem. Nyolc éve dolgozik már Krausz- man Józsefné a szalámi töltőben. Brigádjával naponta, műszakon­ként, 50—*» mázsa felvágottat ké­szítenek. Rövidesen befejezi az idényt a magyar konzervipar. Mun­katársunk felkereste a Kon­zervipari Tröszt kereskedelmi igazgatóját és kérte, hogy tá­jékoztassa olvasóinkat a vár­ható őszi-téli ellátásról. — Abban a kellemes hely­zetben vagyunk, hogy már most tájékoztatást tudunk nyújtani a konzervkereske- delmi ellátásról — mondot­ta Bayer János kereskedel­mi igazgató. — Az esztendő a zöldség- és gyümölcsfélék te­kintetében kielégítőnek mond­ható. A különböző főzelékkonzervekből 27 ezer tonnát adunk át a bel­kereskedelmi hálózatnak. Ötezer tonna zöldborsót, hét­ezer tonnányi zöldbabot és nyolcezer tonna lecsót. A fo­gyasztóközönség kívánságára változtattunk a lecsó összeté­telén és mintegy kétezer ton­nás mennyiségnél kevesebb paradicsomot és több paprikát használtunk fel a Ráclecsó né­ven forgalomba hozott új ké­szítménynél. Bőséges ellátást biztosítunk a fogyasztók által megkedvelt natúrtökből és fi­nomfőzelékből. Elegendő mennyiségű töltenivaló papri­kát, karfiolt és sárgarépát is konzerváltunk; így ezekből sem lesz hiány. — Az elmúlt évek tapasz­talatai alapján az idén na­gyobb mennyiségű paradi­csomkészítménnyel lépünk pi­acra. Nem lesz hiány sűrített pa­radicsomban sem, 1 akik házilag nem tartósítot- íak paradicsomot, bőségesen Vásárolhatnak majd ebből is igész évben. Mintegy nyolc­ezer tonna paradicsomké­Négyen a legjobbak közül Mindannyian, napról napra, közvetlenül nekünk, a fogyasz­tóknak dolgoznak. Mégpedig a Pest—Nógrád megyei Hús­ipari Vállalat váci feldolgozó üzemében, lehet úgy is monda­ni; húsgyárában. Friss kolbász, szalámi, egyéb felvágott, a va­sárnapi ebédhez való marha- és sertéshús, az 6 kezükből ke­rül ki az üzletekbe. A legjob­bak közül most négyüket mu­tatjuk be. A korábban kárbavesző kondenzvíz elvezetésére csa­tornát építenek az üzem ud­varán. Az alapokat — száz köbmétert meghaladó föld­munka — ugyancsak a KISZ- szervezet ásta ki. A felsőgödi transzformátor- ház és elosztóállomás keríté­sének megépítését is ők vál­lalták. Egy húsz éve tatarozásra szoruló épületet, melyet az úttörők kaptak meg, szintén az üzem KISZ-szervezete ho­zott rendbe Alsógödön. Tizennégy helyiség szin­te újjászületett kezük alatt. összességében 22 ezer 257 órát dolgoztak társadalmi munkában, január óta. Taka­rékoskodásuk 1 millió 240 ezer forint hasznot eredmé­nyezett, 4 ezer 387 mázsa hul­ladékanyag gyűjtésével 1 millió 129 ezer forint értéket mentettek meg az üzemnek. D. J. 5 nap alatt hangverseny A szardíniái Sassari városá­ban öt nap alatt öt hangver­senyt adott a debreceni Ko- dály-kórus, amely olasz meg­hívásra utazott tizedik külföl­di útjára. A debreceniek nagy sikerrel szerepeltek, vala­mennyi hangversenyüket telt ház előtt tartották. fekvő, inkurrens anyagok el­adására és hasznosítására vonatkozó ötleteikkel 267 ezer forint értékű anyag felhasználását tet­ték lehetővé. A KISZ-tagok vállalásainak lényegét nem elálmélkodtató számok, milliókban mért fo­rintértékek jelentik. Ök min­dig ott jelennek meg, ahol halaszthatatlan a munka, arra vállalkoznak, ami gyors, ope­ratív segítséget igényel. A nagy számok rejtve marad­nak. Azért nem lehet őket leírni, mert ezek vesztesége­ket jelentenének, melyekre éppenséggel segítségük révén nem keiül sor. Ez a legnagyobb eredmé­nyük. Hárommillió forint. 1964-ben ezt kellett volna le­írni, mint veszteséget, ha egy külső vállalat félbehagyott munkáját reggeltől estig tartó szorgalommal nem pótolják a KISZ-tagok. Nemrég két új kazán épí­tését kellett megkezdeni. Az alapok kiadása, a Járműjavító Vállalat gondja volt. Nem sok. talán 200 köbméter föld­munkát igénylő feladat. Ám, a segítség azonnal kellett, mert nyolc kivitelező vállalat munkája, s a téli fűtés múlott volna rajta. 181 nehéz órát dolgoztak cégig a kazánokból ömlő szén- | gáztól telített rossz levegő- ben, izzasztó hőségben. A kért ■ időre elkészültek. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents