Pest Megyei Hirlap, 1966. október (10. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-16 / 245. szám
t966. OKTOBER 16., YASARNAP ?T/iíiHflp a Kommunj §ták, tehát jobbat akarók Jegyzetlapok a váci városi pártértekczlctről Közhely ma már: a ruha alapján aligha mondja meg bárki is, főmérnököt, tanárt vagy éppen lakatost köszönt. Még nem közhely, de mind valósabb és általánosabb tény: a szavak, a dolgokhoz való hozzáértés alapján is mind •nehezebb a különbségtevés. A pártértekezlet egyik szünetében morfondírozom ezen: a Híradástechnikai Anyagok Gyára igazgatójával beszélgettünk az új gazdasági mechanizmusra való felkészülésről gyáron belül, terveikről, elképzeléseikről. Igen sok okos f dolgot hallottam tőle. Később — egy beszélgető csoportban — ugyané témáról hallgatom végig valaki eszmefuttatását: ismét egy sor okos, jó elképzelés. A bemutatkozásnál azután kiderül, hogy „csak” lakatos. Nem csodálkozom: az igazgató is, a lakatos is — kommunista. Kötelessége be- i hát, hogy támogassa a jobbat. [ És természetes, hogy ismerje j és értse is azt, amit támogat,.. A város 54 pár talapszervezetében választottak új \eze- tőséget: öt alapszervezetben olyan kommunistát választott meg a tagság titkárának, aki eredetileg nem szerepelt a j jelölő bizottság javaslatában. Rosszul dolgozott a jelölő bizottság, nem mérte fel kellő alapossággal a kommunisták véleményét? Lehet. Ám ez a negatívum egyben pozitívum is: bizonysága annak, hogy erősödik a pártdemokrácia, hogy a tagság mind igényesebben választja ki vezetőit, s hogy a növekvő követelményeknek nem könnyű megfelelni Az új vezetőségek megbízatásuk idejének egy részét már az új gazdasági mechanizmus körülményei közepette dolgozzák, végig. A Dunai Cement és Mészmű két párt- alapszervezetében. a Magyar Selyemipari Vállalat váci bé- lésárugyárában, ahol — a többi között — megváltoztatva a jelölő bizottság javaslatát, mást választottak titkárnak, nemcsak jogaikkal éltek a ta-- gok, hanem kötelességeiket is át kellett, hogy gondolják: rhert a kollektíva kötelessége, hogy a legnagyobb alapossággal mérlegeljen, s valóban a legalkalmasabbakat emelje tisztségbe. A párttisztség a legdemokratikusabb rangok közül való: egy közösség maga állítja vezetőit, önként vállalja, hogy — a centralizmus elve alapján — e vezetők irányítsák. És e megtisztelő megbízatást a vezetőségek tagjainak nagy többsége jól látta el, mert ismét megválasztották őket. Mindössze 17 százaléka cserélődött ki azoknak, akik elsők az egyenlők között; párt- vezetőségi tagok. Igen nagy gyorsasággal nő a város ipari üzemeiben, foglalkoztatottak száma: sorra hangzanak el az észrevételek, hogy a vállalatoknak a jelenleginél jóval inkább kellene törekedniök a munkásvédelmi előírások betartására, a szociális körülmények javítására. A helyzetet nem ismerő könnyen rámondhatná, hogy persze, hiszen nekik is fáj, őket is hátrányosan érinti, ezért beszélnek róla. Csakhogy: a felszólalók jó része — mármint azok közül, akik e témát érintették — nemcsak a maga vállalatáról beszél, hanem a többiről is, ahol lehetne és kellene is ja-^ vítani a körülményeken. Mint a Híradástechnikai Anyagok Gyárában, a Kötöttárugyárban, a Bélésáru- gyárban tették Tehát nem azért fáj nekik, mert ők nem tudnak kellően tisztálkodni, étkezni s így tovább, hanem azért, mert — kommunisták. Mert nemcsak szavakban, hanem a gyakorlatban is o dolgozó ember jobb szolgálatát szorgalmazzák. Hol kell többet tenni? A Pest megyei Tanács Építőipari Vállalatánál, a Köny- nyüipari Öntödében, de a hajógyári egységben, s az Izzóban is. Nem „asztalverő” bírálatok ezek: jól tudják, mi minden köti az üzemek, gyáregységek vezetőit. Hiszen azok többsége is itt ül. Min múlik tehát? Jobbára azon, hogy két kézzel csináltuk az iparfejlesztést: egyikkel a termelő részlegek bővítését, a másikkal a szociális létesítményeket. Ám ez esetben is beigazolódott, hogy nagyon jó, sót, elengedhetetlen: a jobb kéz tudja, mit csinál a bal... Van olyan felszólaló, aki nagyon rossz szónok. Rosz- szul osztja be a levegőt, el-elcsuklik tehát a hangja, hol túl magas, hol túl mély hangfekvésben szólal meg. Mégis: figyelnek rá. Mert amit mond, az fontos, érdekes, a lényeget megragadó. Furcsa, de diplomások között is sok a pongyolán, fogalmazó, a lényegtől elelkalandozó. Nem kenyerük a beszéd? Valahol azért a két dolognak kapcsolódnia kell. Mert az egyszerűbb ember nemcsak szakmai kérdésekben igyekszik tanulni a nála többet tudótól, hanem másban is. így például — beszédkultúrában. örvendetes, hogy mind többen vannak, akik szépen, ízesen beszélik anyanyelvűnket. Kiveszőben a „mozgalmi zsargon”, nagyritkán hallani csak egy- cgy ilyen kiszállást. Ám ha nem is jellemzőként, de azért van más helyette. A csiszolt stílusú semmitmon- dás. A vitában szép számmal résztvevők között ketten voltak, akik bizony rövidebben is elmondhatták volna véleményüket. Egyikük több, mint negyedórás hozzászólásában csak általánosságokat ismételt, közhelyeket, példák, tények, bizonyítékok nélkül. És míg másoknál a befejező szavakat már a taps kísérte, most éppenhogy összecsattantak a tenyerek. A kollektíva nem udvariaskodik: aki kiáll egy nagy közösség elé, érezze megtiszteltetésnek, hogy figyelnek szavaira. És ehhez mérten készüljön fel. Elsősorban nem azzal, hogy papírra rögzíti felszólalását: ez most sem hiányzott. Hanem azzal, hogy — mondjon is valamit! A szavak értéke, súlya sokszor változik. Itt van például a sokat emlegetett „de” szócska: általában kifogások, kibúvók előtt áll, eleve mentséget keresve. Elmulasztottunk valamit, de azért, ' mert... Hiba ' volt részünkről, de ... Itt, a pártértekezleten is sokszor elhangzott a de szócska, óm mennyire más értelemben! Felszólal a Híradástechnikai i Anyagok Gyára igazgatója, s ! a többi között elsorolja nehézségeiket, gondjaikat is, de — j mondja — ennek ellenére teljesítik kötelezettségeiket; a MAVAUT kommunistáinak küldötte jogosan említhetné i nehézségeiket elháríthatatlan akadályként, ám ö is a de for- j dított értelmét használja; : i ugyanígy a képcsőgyári kiil- • döftek egyike is; egyszeriben j i miiyen szép, meleg hangzása ; lesz ennek a leginkább ellen- ; j szenves „de” szócskának. Né- j zöpont kérdése lenne? Van- ! nak, emberek, akik azt nézik. I mit — miért nem lehet, s ; vannak, akik világosan látják j a nehézségeket, a megpróbáltatásokat, de mindezek eile- j nére megtalálják a kivezető ] utat. Véletlen, hogy épp^i | kommunisták tanácskozásán i kap ilyen új hangzást, érlel- | met a de szócska? Mert nem csupán nézőpont kérdése, hogy kinél mit jelent a de. Hanem elkötelezettségé, felelősség- tudaté. Ami a kommunisták alapvető jellemzője kell, hogy legyen. És hogy az is, azt jól bizonyította a városi pártértekezleten sűrűn elhangzó — de. A városi tanács vb-elnöké- nek felszólalása igen jó példa volt arra, mit jelent a közigazgatásban kommunistaként te- vékenykedni. Bírált a vb-el- nök, de — nyers szókimondással — az önkritikát sem mellőzte. És ez — legyünk őszinték — nem általános dolog, még kommunistáknál sem. Jogos türelmetlenséggel kifogásolt rendelkezéseket, sőt, elavulttá vált törvényerejű rendeleteket is, amelyek gúzsba kötik a városi tanács végrehajtó bizottságának és szakosztályainak kezét; és beszélt egy olyan dologról is, ami régi vágya, óhaja, kívánsága az embereknek. Az egyszerűbb jogalkotásról szólt; érthető, világosan áttekinthető törvényeket, rendeleteket kell alkotnunk. Olyanokat, amelyekben az egyszerű ember is eligazodik, amelyeket elolvasva, megérti, mit lehet, s mit nem. Módszertani kérdés lenne? Ügy hiszem — nem. Polt- tikai ltérdés ez. A legjobb rendelet is rideggé, és „gyanússá” válik, ha nem értik meg. Rögtön hivatali „suskust” keresnek egy-egy elutasító határozatban, ha nem tudják, nem értik, mire alapozódik a nemleges válasz. Hosszú évek óta magunk alkotjuk törvé- i nyeinket — magunkért. Való- j ban ideje, hogy e törvényeket J a magunk nyelvén, tehát az egyszerű emberek nyelvén fogalmazzuk meg. Mészáros Ottó PAPRIKÁT SZEDNEK AZ ALBERTIRSAI SZABADSÄG TSZ FÖLDJÉN. A HÜSZHOLDAS TÁBLÁN A ZRÍNYI ILONA SZOCIALISTA BRIGÁD DOLGOZIK MÉG KÉT HÉTIG, HA AZ IDŐJÁRÁS TOVÁBBRA IS KEDVEZŐ MARAD. (Foto: Gábor) A pártkongresszus előtt A szocialista nemzeti egységre ma még nagyobb szükség van, mint korábban ^ Erdei Ferencnek, a HNF főtitkárának nyilatkozata Az ország közvéleménye nagy várakozással tekint belpolitikai életünk eseménye, a Magyar Szocialista Munkáspárt november végén összeülő IX. kongresszusa elé. A Központi Sajtószolgálat. munkatársa ebből az alkalomból felkereste Erdei Ferenc elvtársat, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárát és néhány kérdést tett fel neki. Az alábbiakban ismertetjük a kérdéseket és Erdei eivtárs válaszait. — Milyen érdeklődés tapasztalható a dolgozok körében a kongresszus iránt? Hogyan kapcsolódik annak előkészítéséhez átfogó nagy tömegmozgalmunk, a Hazafias Népfront? — Az elmúlt időszakban olyan nagy jelentőségű dokumentumok kerültek a közvélemény elé, jnint a gazdaság- irányítás reformjai III. ötéves terv és fontos tervezetek. Ezek érthetően széles körű érdeklődést keltettek országszerte. Az alkotmánynspi ünnepségek részvevőinek nagy száma is mutatta, hogy ez az érdeklődés fokozódik, ahogyan a kongresszus közeledik. Az emberek várakozással tekintenek a kongresszus elé. A pártszervezetek hónapok óta készülnek a kongresszusra, megtárgyalják az irányelveket, újjáválasztják a vezetőséget, s ez a párttevékenység élénk érdeklődést vált ki a pártonkívüliék körében is. De így van ez fordítva is. Az a tapasztalatunk, hogy a párt- szervezetek a munka értékelése és a vezetőségek újjáválafez- tása során nagy figyelmet fordítanak a pártonkívüliék véleményére is. Ebből a készülődésből a Hazafias Népfront-mozgalom szintén kiveszi a részét. Népfront-test ületei nk — mint legutóbb az országos elnökség is — megtárgyalták és megtárgyalják a kongresszusi irányelveket, illetve a benne foglalt legfontosabb társadalmi, gazdasági, politikai kérdéseket— Mit tett és mit tesz a Hazafias Népfront a szocialista demokratizmus ki- terjesztése érdekében? — Annak idején a Hazafias Népfront III. kongresszusa a mozgalom feladatává tette,, hogy a helyi népfrontbizottságok „olyan vitafórumok és munkára serkentő központok legyenek, ahol körültekintő, az egész társadalom előrehaladását segítő javaslatok születnek”. Ezek a népfront-fórumok egyre inkább betöltik hivatásukat, s mindinkább iskolái a demokratikus közéletnél-:, ahol az emberek megtanulnak vitatkozni, józan körültekintéssel határozni és a határozatokat együttes erőved végrehajtani. A szocialista demokrácia fejlesztése érdekében végzett munka éppen ennek következtében rendkívül sokoldalú. Külön kell szólni azonban arról, hogy a népfrontmozgalom mintegv két esztendő óta rendszeres beszélgetést folytat a tanácstagokkal, —.éppen a demokratizmus kérdéseiről. E beszélgetésekből sok hasznos tapasztalatot, javaslatot gyűjtöttünk össze s igyekszünk ezeket a tanácsi testületekben érvényre is juttatni. A Hazafias Népfront évek óta közreműködik a termelőszövetkezeti demokrácia fejlesztésében is. A pártszervezetekkel, a tanácsokkal és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulattal együtt tanfolyamokat rendezünk a termelő- szövetkezetekben működő választott bizottságok tagjainak és az érdeklődő tsz-tagoknak annak érdekében, hogy a jogokat és a kötelességeket mind jobban értsék és érvényesítsék. Mindezek révén arra törekszünk, hogy egész társadalmi életünkben erősödjék a szocialista demokrácia, hogy minél többen tudásuk, tapasztalataik alapján véleményt mondjanak, javaslatokat tegyenek s a közösen meghatározott célok megvalósításában tevékenyen közreműködjenek. — Erdei elvtárs véleménye szerint milyen eredményeket értünk el az elmúlt években a szocialista nemzeti egység kialakulásában; miben látja ebben a tekintetben a jövő feladatait? — Erről szólva érdemes utalni a Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresszusa és a Hazafias Népfront III. kongresszusa egybehangzó megállapítására. Ennek az a lényege, hogy a szocializmus felépítése nem lehet csupán a párt, vagy egy társadalmi osztály ügye, hanem az egész nép együttes munkája nyomán valósulhat meg. A szocialista nemzeti egység igénye ma még erőteljesebben jelentkezik, mint korábban, éppen annak folytán, hogy különösen nagy feladatok megoldása vár népünkre: a III. ötéves terv megvalósítása és ezzel együtt a gazdasági irányítás reformjának végrehajtása. Továbbá, — ezzel is összefüggésben — előre kell lépnünk a politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális élet sok területén is és mindezt feszült nemzetközi helyzetben. Ha valaha szükség volt a nemzet egységére, ösz- szeforrottságára, most múlhatatlanul szükség van rá. A Hazafias Népfront a szocialista nemzeti egység egyik letéteményese s ennek tudatában különösképpen a munkás- payaszt szövetség ápolására és erősítésére fordítjuk figyelmünket, hiszen a fejlődés új meg új kérdéseket és feladatokat állít elénk. Az elmúlt években más tekintetben ugyancsak gazdagodott a nemzeti egység tartalma. A népfrontmozgalom a hazaszeretet érzésének elmélyítésével lépett előbbre a szocialista nemzeti egység erősítése útján, s e téren még sok tennivalónk van: a jó értelemben vett lokálpatriotizmus élesztőse a helyi feladatok megoldása érdekében, a nemzeti múlt örökségének ápolása, s mindenekelőtt az, hogy az emberek még inkább megértsék hazánk, népünk szerepét és helyét, múltját, jelenét és jövőjét a világban s öntudattal tekintsenek saját alkotásaikra, a szocialista haza eredményeire, vívmányaira. — Mivel járul hozzá a Hazafias Népfront az MSZMP IX. kongresszusának sikeres munkájához, a széles néptömegek hazafias alkotó tevékenységének kibontakoztatásához? — A népfrontbizottságok elsősorban falun és a mezőgazdaságban fejtenek ki széles körű tevékenységet, bár a fővárosban és a városokban is igen kiterjedt a mozgalom munkája. Első helyen említem a falusi munka köréből a termelőszövetkezeti verseny- mozgalmat, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa tiszteletére bontakozott ki. A termelőszövetkezetek versenyének és a szocialista brigádok vetélkedésének szervezéséből a Hazafias Népfront is kiveszi a részét. Békés megyében például több termelőszövetkezetben sikerült meghonosítani a szocialista brigádmozgalmat. Bonsod megyében a megyei népfrontelnökség vitatta meg a. brigádmozgalom céljait. Győr-Sopron megyében a mozgalom 20 szocialista brigádot patronál. A Somogy megyei marcali járás népfrontmozgalmának kezdeményezésére 26 termelőszövetkezet lépett páros versenyre, E megyékben, de más helyeken is a népfront más szervekkel (KISZ, szakszervezet, nőtanács) együtt hasznos serkentője, szervezője a termelőszövetkezeti versenymozgalomnak. Kiterjedt munkát végez a népfront a mezőgazdasági szakismeretek terjesztésében. A témakörhöz tartozik a szakmunkásképzés szervezése, a termelőszövetkezeti üzemi szakkörök működtetése, a mezőgazdasági pályák megszerettetése a fiatalokkal, a mezőgazdasági szakköri yvek propagandája. Ez utóbbi különösen az októberben kezdődő őszi mezőgazdasági könyvhetek időszakában lendül fel majd még erőteljesebben. A népfrontaktivisták, szakemberek bevonásával támogatást nyújt .az illetékes szerveknek a mezőgazdaság egyes termelési ágazatainak, termelési területeinek fejlesztéséhez. Igen sikeres a mozgalomnak az a kezdeményezése, hogy az érdekelt tanácsi, illetve állami szervek és a termelőszövetkezetek között járási tanácskozásokat hozzanak létre a legfőbb és a legidőszerűbb termelőszövetkezeti kérdések megvitatására. Ezeken kívül a népfrontmozgalom terjedt politikai ismeretterjesztő tevékenységet folytat, s a legidőszerűbb nemzetközi, társadalmi, gazdasági, politikai kérdéseket tűzi a népfrontösszejövetelek napirendjére. Figyelemre méltó a falusi klubok szervezése, s fontos társadalmi akciója a népfrontmozgalomnak, hogy bevonja a falusi értelmiséget a társadalmi és közéletbe, a falu kulturális életének fejlesztésébe. Fontosak és hasznosak azok a kisebb akciók is. amelyeket egy-egy faluban kezdeményez a népfrontbizottság. Ilyen a falu kommunális fejlesztése a társadalom erejének, a helyi tartalékok feltárásának segítségével, a kislakások építésének szervezése. Ez utóbbi például Kiskunhalasról legutóbb Kecskemétre is átterjedt, s a tapasztalatok átvételére más megyékből is jártak Bács-Kiskun megyében a népfront aktivistái. Végül még annyit: a Hazafias Népfront arra is törekszik, hogy a kongresszus anyagát, majd határozatait széles körben ismertesse. Ez a feladat a mozgalom tervei szerint szerepel majd a helyi népfrontbizottságok elnökeinek és titkárainak szokásos téli tanácskozásain a politikai ismeretterjesztő munka keretében, valamint a különféle szintű népfrontbizottságok üléseinek napirendjén is — mondta befejezésül Erdei Ferenc elvtárs. U. L. < I
