Pest Megyei Hirlap, 1966. október (10. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-15 / 244. szám
Szentendre X. ÉVFOLYAM, 83. SZÁM 1966. OKTOBER 15., SZOMBAT V_. PEST MEGYEI KÜLÖNK IÁD ÁSA Munkalehetőségben Milyen a munkaerőhelyzet a város és a járás területén A napokban beszélgettünk Devecseri Istvánnéval, aki tizenkét éve a járás munkaügyi főelőadója és 1963 óta egyben 4. város munkakeresőinek is. eligazítója. A városban ő adja 'ki a munkakönyveket, ő tartja nyilván a munkaerőhelyzetet és ő közvetíti az embereket olyan helyekre, ahol női vagy férfi munkáskezekre van szükség. — A város és a járás összegen harminc intézményénél, vállalatánál, tsz-nél — beleértve tanácsokat és minden kollektív munkahelyet — az elmúlt év végén összesen 8918 dolgozót tartunk nyilván, amelyből természetesen a nagyobb számot, 5157-et a női munkaerő teszi ki. Ebből a nagy számból tekintélyes 'többség, 96 százalék a város és 'járás lakóiból tevődik, kevesen vannak tehát a Budapestről, távolabb vidékről dolgozni idejárok. — Három textilgyárunk állandó jelleggel nyújt alkalmazási lehetőséget nők számára. Jelenleg is, szövő és előkészítő részlegekben, tiszta, női munkára, amelyeken hat heti betanulási idő után — természetesen kézügyességtől és gyakorlattól függően — havi 1200—1400 forint a kezdő kereseti lehetőség. Ugyancsak a textilüzemnél, a két budakalászinál s a pomázinál, 14-től lé éves életkoi'ig, a nyolcadik, általános osztály végeztével, 4—6 órás elhelyezkedési lehetőségük is van a fiataloknak, íiOO forintos havi keresettel. A ihárom gyár mintegy hetven ályen fiatal személyt foglalkoztat most is. — Ezeken kívül állandó munkalehetőség van a ce- mentárugyárban, ahol a dolgozók átlagkeresete nagyon szép. A lapüzemben 1500, csőüzemben 1600 és a szállításnál 1800 forint a havi átlagkereset. A vállalaton belül vidékiek számára külön, nagyon szép épületben 128 férőhelyes, II. osztályú munkásszállás üzemel. Nagyon korszerű, kulturált épület, ragyogó tisztaság, szép társalgó helyiséggel, já- ,tékszobával, könyvtárral, televízióval, társasjátékokkal. — A gyárnak messze ismert kiváló üzemi konyhája van. Bölcsődéje, azon kívül gyáron belül büfé és üzlethelyiség, ahol háziasszonyok nemcsak reggelijüket és uzsonnájukat vásárolhatják, hanem a napi bevásárlásokat is a munkahelyen eszközölhetik. A vállalat szakszervezeti bizottsága mindezek mellett háztartási kisgépek, porszívók és egyebek kölcsönzését is folyamatosan biztosítja minden dolgozójának. — A papírgyárnál, ahol szintén rengeteg a női kezeknek való tiszta és könnyű munka, pillanatnyilag ugyan nincs felvételi lehetőség, de nemrégiben az új borítéküzem indulásával százötven személyt alkalmaztak, s egy újabb papírüzem beindulása újból száz dolgozó nőt fog hamarosan igényelni. A havi átlagos kereset nők számára, itt is 1300—1400 forint körül mozog. A kocsigyár csak férfi segédmunkásokat, a kéziszerszámgyár kovácsot, esztergályost és géplakatost keres most. Bár Budapest közelsége és az ottani nagyobb alkalmaz- tatási lehetőség sokakat oda vonz, kimutatható, hogy csak az idén, az elmúlt 9 hónapban 995 személy helyezkedett el a járás kilenc vállalatánál. De- vecseriné számokkal bizonyít: a Budakalászi Lenfonógyár 232, a Budakalászi Gyapjúmosó 103„ a Pomázi Posztó 118, a papírgyár 132, a cementáru 233, a kocsigyár 41, a szerszámgyár 55, a töltőtolla- sok 51 és a Községgazdálkodási Vállalat (építőbrigádok) 30 személynek adott, illetve adtak munkahelyet. De a város tizenegyezer és a járás harmincegyezer lakosának a már felsorolt vállalatokon felül a Pomázi Munka- terápiás Intézet, a dunabog- dányi és a visegrádi kőbányák is nyújtanak munkaalkalmakat: a 11 vállalat összesen 6219 dolgozót foglalkoztat. Ezek mellett vannak még községenként ég járási hatáskörökkel szövetkezeteink. Munkaerőink őrétől, Deve- cserinétől megnyugodva búcsúztunk. Megállapítottuk, hogy ha munkahelyeink minden érdekelt kenyérkeresetét nem is tudják megoldani, s elkerülhetetlen sokaknak a Budapestre bejárás — mégis egy jelentős hányadnak, és elsősorban a nagyobb figyelmet és könnyebb lehetőségeket érdemlő asszonyainknak, leányainknak ez idő szerint is vannak helyi, közeli lehetőségeik. Valahol csak bejön Gyenes Tamás emlékkiállítás A Magyar Nemzeti Galéria helyiségében, Budapesten szerdán délután Vass Imre, a Művészeti Szakszervezetek j Szövetségének főtitkára nyitotta meg Gyenes Tamás em- lékkiállítását. A kiváló szobrászművészt, kinek 1962-ben gépkocsiszerencsétlenség okozta korai halálát, családi szálak fűzték Szentendréhez. A Daru-piacon, a Zenta utcai családi házában lakó Aldobolyi Nagy Györgyre valószínűleg még sokan emlékeznek. A munkás- mozgalom régi szervezett harcosa volt, újságírói tollát lapunk hasábjain is megismerhettük. Éveken át könyvtárunk könyvtárbarát körének volt a szervezője. Leányának, Nagy Zsuzsa ifjúsági írónak a férje volt Gyenes Tamás szobrász. Mennyi harc, vita kísérte a megvalósulás útján a papszigeti bisztrót. De nem sok siker kísérte létrejötte után. Az árvizek — idén kettő is — bizony elűzték a vendégeket. No de sebaj, lesz még idő, hogy a kiesett forgalom és veszteség megtérüljön. Hiszen a Dunakanyarban a főszezon a tavasz és még inkább az ősz. — így gondoltuk mi és még sokan mások, a Dunakanyar állandó lakói. De úgy látszik, csak mi gondoltuk így! A vendéglátó, bocsánat, a „Dunakanyari Vendéglátó”, nem gondolt erre. Ök pontosan betartották az „előírásokat”. Itt az ősz, ilyenkor már be kell zárni a „zöldövezeti egységeket”. Az, hogy ragyogó idő van, szebb, melegebb mint az egész évben — mit számít? Árvíz volt? Igen volt, ezt mindenki tudja, megérti. Kárt okozott? Igen — objektív ok, elfogadható. Most szép idő volt? Igen az volt, ezt is mindenki tudja. Ez is kárt okoz? Nem, „csak” forgalomkiesést, azaz azt sem, mert ez már nem volt tervezve! Az elmúlt vasárnapon is bizony sok vendégünk mérgelődött és morfondírozott hasonlóképpen, miután hiába zarándokolt a bezárt bisztróhoz a szigetre. a. p. Kirándulás Ráckevére A Ferenczy Károly Múzeum műemléki tanulmányi kirándulást rendez Ráckevére, az országos múzeumi hónap keretében. Vezető: dr. Huzsvik György. Indulás 8.10 órakor a szentendrei HÉV-állomásról. Miért épp Szentendrén? Jegyzetfüzet Ingyenes jogi tanácsadás megtartását olvasom havonta egyszer-egyszer lapunkban. Az ügyvédi munkaközösség fiatal tagja, dr. Tillmann Lajos ügyvéd tart fogadóórákat minden hó első csütörtökén délután a Kossuth Lajos utcai városi párthelyiségben. Kíváncsi voltam, van-e látogatója e fogadóóráknak? Csütörtökön délután hatan ültek a folyosón elhelyezett székeken, idősek, fiatalok, jogi tanácsot kérők, paragrafusok után kutatók. Ki gyermektartási jogvitákban, ki telekügyben, ki egyéb ügyekben kért segítséget és kapott, eligazító jó tanácsot. Egymást váltották a panaszosok, s mindegyikük mintha nyugodtabban hagyta volna el a helyiséget. Mondják is az emberek elismerő szavakkal, hogy igazán helyes volt ennek a jogi tanács irodának a létesítése. Ez volt egyik alcíme a Hétfői Hírek nagy cikkének, melyben a Sztaravo- dán létesülő skanzen, vagyis néprajzi tájmúzeum tárgyában közölnek hosszú nyilatkozatot Erdélyi Zoltántól, a Néprajzi Múzeum osztályvezetőjétől, a nagyszabású munka irányítójától. A skanzen létesítéséről már mi is megemlékeztünk, hétfőn azonban olvashattuk, hogy ez a nagyszabású létesítmény miért éppen nálunk, s miért a festői Sztaravodán fog megszületni? Mert ott akad sík terület, domb, hegyoldal, patakpart, tehát minden adottság megvan arra, hogy hazánk huszonhárom tájegysége odavarázsolható legyen. Matyóföld és Göcsej, Hortobágy és Nyírség, Kisalföld és így tovább! Vízimalom, dunai hajómalom lesz majd ismét látható a Papsziget végében, amj a szentendrei tájegység egyik jellegzetességét fogja visszavarázsolni. Hiszen még az én fiatal koromban is működött két dunai malmunk: a Gyenge bácsié és a Czikora-féle. Fel fogják állítani a gyertyaöntő, kötélverő, mé- zeskalácsos, szitakészítő és kovácsműhelyeket. S mi, szentendreiek ismét a Kígyó utcai Ottinger bácsi, a Művész Presszó helyén állt Beslits Pál gyertyaöntő üzemére, s a Jókai utcában Parniczky bácsi szitakészítő üzemeire emlékezünk. Ebzárlat a város és járás területén A végzettség, mely a fertőző betegségek közül az egyik legalattomosabb, a kutyák rendszeres védőoltása következtében már évek óta nem jelentkezett. Most ismét felütötte fejét: az állategészségügyi szervek egy macskán megállapították a betegséget a városban. A járvány elterjedésének megelőzésére a hatóság elrendelte az ebzárlatot. Kutyát, macskát megkötve, illetve elzárva kell tartani, hogy azok ne kóborolhassanak, és ne érintkezhessenek egymással. Kutyát az utcán pórázon, szájkosárral szabad csak vezetni. Az ebzárlat tartama kilencven nap. Ezalatt az állatokat csak kedvező állatorvosi vizsgálat után és engedéllyel lehet más községbe, vagy városba elszállítani. Az intézkedések az embeÉpül a 22 KISZ-es otthona: Az ácsok már a tetőn dolgoznak Két képet láthatnak itt olvasóink. A két felvétel időpontja között éppen egy év a különbség. Az első kép az „első kapavágás” után egy perclódott az új lakótelep képe. Serény kezek szorgalmasan rakták a falakat... Aztán úgy tavasz közepére — szinte maguk sem mertek hinni a szeAZ ELSŐ KAP A VÁGÁS UTÁN EGY PERCCEL cél készült. Huszonkét fiatal egy csoportját mutatja, akik később ásóval, csákánnyal a kézben birkóztak a kemény talajjal. A KISZ 1. számú építőközösségének tagjai ők, akik évek óta titokban dédelgetett álmaik megvalósítása felé tették meg ekkor az első lépést: jövendő otthonuk, családi házuk alapjait ásták!... Az első hetek után már nem csak a tervrajzok pontos, finom vonalai mutatták a felépítendő csinos ikerházak alaprajzát, hanem a földbevájt mély fundamentum-árkok is elárulták, hol sorakoznak, mekkora alapte- rületűek a lelkes fiatalok felépítésre kerülő házai... És ahogy múltak a hetek, a hónapok, egyre jobban kirajzomüknek — mind a tizenegy háznak elkészült már a földszinti része! Rajta, tovább! Most jönnek az emeletek, a tetőzet és... És itt vagyunk máris a második képnél. Elkészültek már az emeletek is. Az ácsok már a tetőgerendákat faragják, illesztik, sőt az egyik házra már a cserepek is rákerültek ... — A héten az összes épület födémközi részei készen lesznek — mondja boldogan Fü- gedi József, a fiatalok építő- közösségének egyik vezetője. — Az ácsok az utolsó hat épületen készítik már a tetőt... A belső válaszfal nyolc épületben már kész, a többi háromban most folyik a munka... A rossz idő beálltáig szeretnék valamennyi házat tető alá hozni, valamint elkészíteni a belső villanyszerelést és a belső vakolást. A munkát nagy mértékben meggyorsítja majd a 21-es Építő Vállalat vakológépe, valamint a Mező- gazdasági Gépgyártól egy hónapra kölcsönkapott kísérleti szállítószalag. Ez utóbbinak már eddig is nagy hasznát vették a tetőzet salakozásánál és a cserépfelszállításnál... A téli hónapokban a lakatosmunkákat végzik majd el, és elkészítik a feljárólépcsőket. Végül aztán tavasszal kerül sor a külső vakolásra és színezésre, a belső munkák: parkettázás, mozaiklapok lerakása, festés befejezésére ... Akkor már csak a „sorsolás'’ van hátra, és ki-ki beköltözhet jól megérdemelt új családi fészkébe... Ez a huszonkét fiatal valóban megérdemelte új otthonát. Két kezük fáradhatatlan, rengeteg munkája segítette okét hozzá. A lábazatig minden munkát saját erőből vé geztek. De ők rakták fel a betongerendákat, ők készítették és helyezték el a betonkoszorúkat, ők hordták a téglákat, a salakot, a cserepeket... Júniustól augusztus végéig a ktsz négy kőművese mellett ők teljesítették a „segédmunkási feladatokat”... Nem rettentek vissza az olykor-olykor felmerülő sokszor leküzdhetetlennek látszó akadályoktól sem ... Elhatározták, hogy közösen felépítik új otthonaikat, és elhatározásukat tettekkel szentesítették. Nem siránkoztak, nem „tartották a markukat”, hanem erejükben, a társadalom segítségében bízva: tettek!... És rövidesen elkészülő szép kis házaik a legszebb jutalom töretlen akaratukért, fáradhatatlan munkásságukért! Előreláthatólag rövidesen megalakul az új építőközösség. Reméljük, otthonuk felépítése épp ilyen sikeres lesz, mint ezé az első lelkes kis gárdáé! Korányi Sándor mmmmm rek egészségének megóvása érdekében történnek, miután ez a betegség harapáson és sérülésen keresztül az emberekre is igen fertőző. Ezért mindenki szigorúan tartsa be az előírt zárlati szabályokat. A közeljövőben kerül sor a kutyák kötelező védőoltására. Az állategészségügyi szerveknek az a törekvésé, hogy egyetlen kutya sem maradjon oltás nélkül. A közegészségügyi és állategészségügyi hatóság ösz- szefogása, valamint a lakosság fegyelmezett hozzáállása biztosítja, hogy a betegség elleni küzdelemnek meglesz az eredménye. Dr. Madarász Lajos városi főállatorvos , ES EGY ÉV MÚLVA Tanácstagi fogadóórák Radios József tanácstag 1966. október 15-én 18 órakor Vöröshadsereg utca 4. szám alatti lakásán, Czikora Lajos 15- én 18 órakor Püspöksor 16. szám alatti lakásán, Tatár János 16-án, 10 órakor Perjessy Sándor utca 18. szám alatti lakásán, Baracsi Sándor 16-án, 16 órakor Tavasz utca 4. szám alatti lakásán, Pála Károlyné 17- én, 16 órakor a városi tanács I. emelet 5. számú iroda- helyiségében, Schuszter Gyula 18- án, 17 órakor Őrtorony utca 14. szám alatti lakásán, Sashalmi Lászlóné 18-án, 16.30 órakor a városi tanács földszint 6. számú helyiségében, Tóth Péter 19-én, 15 órakcr, Dézsma utca 3/a szám alatti lakásán, Styszny Vidor 19- én, 17 órakcr, a városi művelődési otthonban, Fáik Lajos 19-én, 17 órakor Görög utca 6. szám alatti lakásán, Nyilas István 20-án, 18 órakor Vasvári Pál utca 3/a szám alatti lakásán, Szerencsés József né 20-án, 18 órakor Telep utca 8. szám alatti lakásán, Szvoboda Ferenc 20-án, 18 órakor György utca 12. szám alatti lakásán, Kubinyi Lászlóné 21-én 17 órakor, a Ságvári pihenőben, Szatura István 21-én, 17 órakor, a Szolgáltató Ktsz irodahelyiségében tanácstagi fogadóórát tart. ORVOSI ÜGYELET Szombat déltől hétfő réggé lig a város ügyele tes orvosi szolgálatát dr. Dai nyi Sarolta körzeti orvc (Aradi u. 5.) látja el. Járóbe tegek részére — sürgős eset ben — külön rendelést tarta nak vasárnap délelőtt 9—10-i a körzeti orvosi rendelőbei (Bükkös-part.) Állatorvosi ügyelet. Vasár nap a járás ügyeletes állator vosa dr. Patócs András körál latorvos, Tahitótfalu.
