Pest Megyei Hirlap, 1966. október (10. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-14 / 243. szám
1966. OKTOBER 14.. PÉNTEK KONGRESSZUS ELŐTT: Mit mondanának? Mit mondanának, milyen személyes és általános gondjaikról beszélnének az MSZMP ' soronkövctkező kongresszusán, ha lehetőségük nyílna a szónoki emelvényre lépni? Ezt a kérdést ezáltal a Pest megyei kórház, a Rókus néhány fiatal orvosnőjéhez és orvosához intéztük : Szemész: Arról beszélnék, hogyan kerülünk mi ki hat évi tanulás után az egyetemről. A harmadik esztendőben általában már mindenki tudja, melyik szakma iránt érez tehetséget, vagy fogalmazzuk úgy —, érdeklődést. De személyes érdeklődésünk egy-egy szak iránt sok esetben nem jelent semmit Például: Miskolcra helyeznek, ott van négy szakorvosi státus. Én érkezem utolsónak, akkorra már csak a röntgen-orvosi hely maradt meg. Így lesz mondjuk az emberből eredeti szándéka ellenére rön lgsn.es. Sebész: Ha nagyon akarja valaki, akkor — két év —, a szakvizsga után átmehet más szakra. Belgyógyász: Én nem akartam más lenni, csak belorvos. Ehhez ragaszkodtam. Egy helyen volt hely, Csornán. Két évig voltam ott ezt vállalnom kellett és vállaltam i6 ... Fiilész: Azt, amit h szemész kolléganő mond, úgy lehetne pontosabban fogalmazni, hogy elismerjük: irányítani kell a végzősök elhelyezkedését. Hiszen az egészségügyi szervek tudják, hány sebészre, gégészre, rönígenesre van szükség. Az viszont bizonyos, hogy tá- gabb lehetőséget kellene biztosítani az egyéni elképzelések megvalósítására. Sebész: Annál is inkább, mert az orvosnál sem mindegy, hogy kedvvel, vagy kedvetlenül csinálja azt, amit csinál. Sok kollégával megtörténik, hogy amikor leteszi becsülettel a szakvizsgát. már nincs ereje tovább küzdeni eredeti elképzeléseiért. S ezzel a felkiáltással hagyja abba a harcot: Most már mindegy! Ez semmiképpen nem használ az orvosi munkának. Hiszen nálunk az átlagosnál magasabb erkölcsi, etikai mérőével kell mérni, mert az élő emberi szervezettel foglalkozunk. Szemész: Az egyetem utáni elosztás problémáját csak bevezetőnek szántam. Nekünk, fiatal orvosoknak ennél súlyosabb gondunk a kétéves határidős rendelet. Miről van szó? Ez a rendelkezés egyszerűen bizonytalanná teszi az orvos létét a kórházban. A rendelet eredeti célja az volt, hogy a végzett orvosok ne kerüljenek ki körzetbe kórházi gyakorlat nélkül. Ez helyes. Fülész: Csakhogy, ha a gyakorló orvos két év után leleszi a szakorvosi vizsgát és nincs alorvüsi státus, akkor tehetségétől, képességeitől függetlenül elküldik körzeti orvosnak, vagy legalábbis Damoklész kardjaként fenyegeti ennek lehetősége ... Kérheti két évre státusának meghosz- szabbítását, majd újabb két év elteltével ismét hosszabbíthat. Elmondhatatlan, hogy pszichológiailag ez a bizonytalanság milyen rossz hatással van ránk. Szemész: De szerintem, nem ez a lényeg. Legalábbis az állam és a betegek szempontjából. Ma már köztudott, hogy nem csupán az anyagi, hanem a szellemi eszközök is kifejezhetek forint értékben. Tehát a szellemi eszköz, bizonyos mennyiségű tudás, tapasztalat, gyakorlat — nagy pénzt, fontos értéket jelent. Másrészt... Az orvosi munka ma egyre jobban specializálódik, például vannak olyan műtéti beavatkozások, amelyeket az országban egy-egy orvoson kívül más nem végez. A gyakorló orvos két év alatt, négy év alatt, egy-egy specialista mellett dolgozva, elsajátít egy olyan tudást, amelyet körzeti orvosként semmiképpen sem használhat. Egyszerűen — rossz befektetés. Fülész: A határidős rendelet ellentétben áll azzal az egész- légügyi szervek által is óhajtott tendenciával, hogy a kórházakban törzsgárdát alakítsalak ki. ’ Újságíró: Ügy tűnik, ebben ö kérdésben nincs megoldás, ■hiszen az egyetemről kikerültek is igényt tartanak a kórhá- ■zi gyakorlatra, illetve helyre. ■ Szemész: A megoldás egy •látszólag távoleső problémában keresendő. A főorvosok 'hatásköréről beszélnék. Arról, hogy egy főorvosnak nincs •módjában megválasztani, kivel akar dolgozni. Nincs beleszólása, hogy kit helyeznek •mellé az egyetem padjai mellől, de ha maga mellett akar •tartani valakit, azt sem teheti •meg mindig. Ha a kérdés eldöntését, ki maradjon szakorvosnak a kórházban, és ki •menjen körzeti orvosnak, a főorvosokra bíznák, — könnyen megoldható lenne mindez. Nőgyógyász: Abba sincs beleszólása a főorvosnak, hogy •kivel nem akar dolgozni, és •ez furcsa eseteket produkál. Olvashattunk sajnos a sajtóban arról, amikor egy főorvos tehetségtelennek tartott adjunktusától úgy igyekezett •megszabadulni, hogy elmegyógyintézetbe záratta. Cjságíró: Természetesen ez Semmivel nem menthető. Nőgyógyász: Amit eddig elmondtak kollegáim, az a szakma belső problémája. Vágjunk most át egy másik témára: egy olyanra, amelybe ugyan elsősorban a kórház falai kö,- aött ütközhetünk — de amely •lényegében társadalmi kérdés. A születések aggasztóan alacsony, és a művi vetélések aggasztóan magas számára gondolok. A két téma összefügg «— de a megoldást más-más helyen kell keresni. Viszont •tény, hogy tenni kell valamit! A kedvezőtlen születési statisztikán javíthatna az abortuszrendelet bizonyos fokú szigorítása, — helyesebben az, hogyha az AB-bizottságok (nemcsak formálisan működnének, hanem betöitenének egyfajta szabályozó funkciót ... A művi vetélések magas számát csökkenthetné a •felvilágosítás, amelyet már az •iskolában el kellene kezdeni. Ma a gyerekeknek megtanítják, hogyan közlekedjenek az •utcán, — nevetséges, hogy arra nem tanítják meg őket, mit jelent a nemiségük. Én fezt most mint orvos mondom, •— (nyilván itt érvényesülni keil pedagógiai és egyéb szempontoknak is) — mert nekünk. szülészeknek hova-ío- váfob megalázó, hogy több abortusz műtétet hajtunk végre. mint ahány szülést levezetünk. Sebész: A felvilágosításról^ jut eszembe, hogy egy váci is- kólában próbálkoztak ilyes- $ mivel. De az élőadássorozatot § abba kellett hagyni, mivel a $ szülők az ifjúság megrontásé- ^ val vádolták az előadó orvoso- •! kát, pedagógusokat. Nőgyógyász: Az ilyen pél- | dák ellenére — cselekedni § kell. Mi a kórházban tüneti | kezelést alkalmazunk, — a i betegség okait a kórházon ki- § Vül kell gyógyítani. s Gégész: De úgy vélem, ne-^ künk szakmán belül sem sza-f bad a váci orvosok példájából ^ azt a tanulságot levonni, mint- ^ ha az orvosoknak — mivel a ^ probléma nem annyira orvosi, | mint össztársadalmi — semmi i dolga, feladata nem lenne ez«$ •ügyben. Különben jogosan ér- § hetne bennünket az a vád, 8 amelyet úgyis hallunk: hogy* keveset szerepelünk a közélet-* ben, keveset teszünk köz- S> “ügyekben. ^ Újságíró: E vádak emelői | bizonyára abból indulnak ki, s hogy míg az elmúlt években | magán az értelmiségen belül § is különböző rétegek — köz-| gazdászok, pedagógusok, írók, § műszakiak —, sokat hallat-^ tak magúkról, s nem csupán ^ szűk szakmai tevékenységük ^ révén, hanem mert a szakma | területei és a társadalom egésze között megkeresték ^ és felmutatták a döntő kap- ^ csőlátókat — addig az or- ^ vosok a közéletben viszony-^ lag valóban keveset szerepelnek. Szemész: Én inkább azt hiszem, hogy az említett vád egyfajta lecsapódása annak az „orvos ellenes hangulatnak”, amelyről olyan sok szó esik mostanában, és amely a gyakorlatban nagyon nehezíti napi munkánkat, hiszen sokkal nehezebb gyógyítani, amikor a beteg bizalmatlan. Sebész: Én úgy gondolom, elfogultak lennénk önmagunkkal szemben, ha az elszigeteltség vádjából nem ismernénk be annyit, amennyi igaz. Mi, jelenlevők is lemérhetjük, hogy valóban kevésbé veszünk részt például a KlSZ-életben, mint a kórház többi dolgozója. De mentségünkre legyen mondva, hogy az elmúlt hónapban magam például tíz alkalommal voltam ügyeletes — ez 160 órás plusz munkát jelent, nem beszélve arról, hogy az orvosi szakma az egyetlen, ahol az éjjel készenlétben álló vagy effektiv dolgozó ügyeletes másnap reggel úgy áll munkába, mintha éjszaka pihent volna. Szemész: Más példa a túlterhelésre: tudjuk, hogy mióta általános a társadalom- biztosítás, a betegek száma hirtelen megnőtt. Nincsenek anyagilag érdekelve, mennyi orvosság hever a lakásukban, de abban sem, hányszor veszik igénybe az orvost Nemcsak arra a rendelőintézeti 40 százalékára gondolok, akiknek, ha pénzükbe kerülne a betegellátás, eszébe sem jutna felkeresni bennünket, de például arra, a nálam naponta megforduló, átlag négy betegre is, akik azért jönnek be a megyei kórház szemészetére, mert dolguk volt Pesten, és tudják, hogy a kórház megfizeti az útiköltséget miközben a szabadság is meghosszabbodik egy nappal. Gégész: Sok témát érintettünk. összegezésül: két fő dologról volt szó. Belső szervezeti problémáinkról, s az orvostársadalomnak az egész társadalom életében való részvételéről. De a legtöbb dolog, amelyről beszélgettünk — az orvosok szakosítása, leterhelése, közügyekkel való foglalkozása összefügg: s nemcsak egymással, mint egy szakma különböző problémái — de a társadalom egészével is. Padányi Anna—Nádas Péter ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) állhatatosan küzd az ott meghatározott célok megvalósításáért A Központi Bizottság megállapítja, hogy a vietnami nép igazságos harcának támogatása, az imperializmus elleni harc fokozása egyre inkább megköveteli a szocialista országok, a nemzetközi kommunista mozgalom, minden haladó és békeszerető erő tömörülését, az .amerikai imperializmus Vietnam elleni agressziójával szembeni akcióegységét. Annál sajnálatosabb, hogy a kínai vezetők szovjetellenes, szakadár tevékenységüket, egységellenes fellépésüket a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának augusztusi ülésén hivatalos párt- és állami politika rangjára emelték. A magyar kommunistákat aggodalommal tölti el, hogy a kínai vezetők az úgynevezett vörös gárdának a szocializmustól idegen cselekményeivel, a szovjetellenesség fslkor- bácsolásával mérhetetlen károkat okoznak a szocializmus, a társadalmi haladás és a béke ügyének. Bár a kínai vezetők magatartása további akadályokat gördít a munkásmozgalom nyesül. A megválasztott képviselő meghatározott területhez, egy közigazgatási egységhez tartozik. A képviselők és a választók között szorosabb kapcsolat jöhet létre, mind a jelölést és a választást, mind a képviselői munkát illetően és szükség esetén megvalósítható a képviselő visszahívása is. Az országgyűlési képviselőkre és tanácstagokra, a társadalmi szervek az egyes választókerületek választópolgárainak gyűlésein tesznek javaslatot. A jelölő gyűlések több jelöltet is javasolhatnak. A Központi Bizottság a Hazafias Népfront elnökségével egyetértésben felkéri a forradalmi munkás-paraszt kor- i mányi, hogy a fenti elveknek ' megfelelő választójogi törvényjavaslatot készítse el és terjessze az országgyűlés elé. © Nyers Rezső elvtárs, a Központi Bizottság titkára ismertette a Politikai Bizottság néhány agrárpolitikai kérdés megoldására vonatkozó javaslatát. A Központi Bizottság a szocialista mezőgazdaság, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megerősítését célzó javaslatokat magáévá tette és elhatározta, hogy azokat a IX. kongresz* szus elé terjeszti. egységének, a Vietnam ellen barbár háborút folytató amerikai imperializmussal szembeni akcióegység útjába, a Központi Bizottság újólag kinyilvánítja eltökéltségét, hogy folytatja a harcot a nemzetközi kommunista mozgalom, valamennyi szocialista ország egységéért, a kommunista pártok és az imperializmus ellen harcoló más erők akcióegységéért. O Biszku Béla elvtárs, a Központi Bizottság titkára beterjesztette a PoIitiKai Bizottság javaslatait az ország- gyűlési képviselőválasztás rendszerére, az új, egységes választójogi törvény alapelveire. A Központi Bizottság megállapítja, hogy társadalmunk fejlődése lehetővé teszi választási rendszerünk demokratizmusának továbbfejlesztését, új egységes választójogi törvény megalkotását. A választójogi törvény módosításának alapelveként javasolja: Az országgyűlési képviselők választókerületi lajstromos rendszeréről át kell térni az egyéni választókerületi rendszerre. Az egyéni választókerületi rendszerben a választás demokratizmusa a közvetlen szavazás révén jobban érvéKiléptek az életbe Az kién érettségkenek nyomban Mimi elhelyezkedtek Mezőgazdasági szakmunkások más pályán Az elmúlt iskolai év végén több megyei középiskolában egy-egy osztály növendékei között kérdőívet osztott szét a megyei tanács munkaügyi osztálya. Megtudakolta a mavu- randusclctól. milyen hatások befolyásolták pályaválasztásukat A magykátai gimnázium IV./C osztályának 29 tanulója töltötte ki az ív rovatait annak idején. Azóta megvolt az érettségi, a bankett, valameny- nyien kiléptek az életbe. Vajon hányán torpantak meg csalódottan mindjárt az első lépésnél, s hánynak reménye teljesedett be? Erre a kérdésre keres most választ a munkaügyi osztály, ezért utazott Nagykátára ár. Takács Éva, főelőadó. Jórendűkből ipari tanulók Pátkay Imréné, a tavalyi IV./C főnöke, osztálya minden § vezetése Ecuadori banán Négyszáz mázsa banán érkezett a DéligyümBlcs Importáru Nagykereskedelmi Vállalat banánérlelő raktáraiba. A hét végére az üzletekbe kerül az ízletes déligyümölcs. tsz-be — adminisztrátornak. Mezőgazdasági pályát ugyan még hatan választottak — hárman az agráregyetemen, hárman a felsőfokú technikumban tanultak —, de a többiek máshová kerültek. Ki tiszti akadémiára, ki tanárképzőbe vagy távközlési főiskolába ment és akad, ak" pincértanuló, vagy , bolti kiszolgáló, esetleg gyógyszerész technika lett. Középkáderképzés az új feladat Az előző évben érettségizett szakmunkások száma 34 volt. — Közülük legalább huszonnégyen maradtak a földnél — mondja Édes István agrármérnök-tanár. — Nyolcán az agráregyetemre, tizenkettőn felsőfokú technikumban képezik magukat tovább. Hárman pedig elmentek állami gazdaságba adminisztrátornak. A többi... csupán egy csinálja azt, amit tanult, a tápiószecsői tejüzemben dolgozók. — Nem akarnak érettségivel mezőgazdasági munkások lenni — állapítja meg Pátkay Imre igazgató. — Némely gazdaságban ugyan a szakképzett és szakképzetlen munkás bérezésénél különbséget tesznek, de csak minimálisát. Az érettségizettek pedig keveslik ezt a bért. Hozzánk eddig különben is sokan csak azért jöttek még Pestről is, hogy valamilyen érettségi bizonyítványt szerezzenek, de a mezőgazdaságban dolgozni, arra kevesen gondoltak. Most már hármasnál gyengébb eredménnyel mi sem veszünk fel senkit. A tsz-ek is ébredeznek, a szentlőrinckátai Uj Világ Tsz például a tagok jól tanuló gyermekei közül ösztöndíjasokat küldött iskolánkba, igaz, abban a reményben, hogy továbbtanulnak egyete- ben, főiskolán. A mostani negyedikeseknek több mint a fele felsőbb agrártanintézetbe törekszik. — A mezőgazdasági szakközépiskola mostani formája csak kísérlet — jelenti ki Rada Aladár igazgatóhelyettes. — 1968-tól középkáderképzés lesz a feladatunk. Helyes. De még ennél is többet jelent, hogy a mezőgazdasági szakmunkás középiskola érettségizettjei, ha nem is a földművelésben, valamennyien megtalálták helyüket az életben, csakúgy, mint gimnazista társaik. Valahol mindegyik dolgozik, kenyeret keres. Sz. E. növendékének további sorsai Ismeri. Volt fiai közül kettői felvettek a műszaki egyetemre, egyet az agrárra, kettő előfelvételi érdemalt ki a vizsgán, égy pedig katonai akadémiára került. Két lány tanárképzőbe, egy óvónőképzőbe jutott és egy a felsőfokú ke- resikedelmi technikumban kirakatrendezést tanul. Két fiúi viszont nem vettek fel erre s főiskolára. Most a kereskedelemben dolgoznak, jövőre újra próbálkoznak. Három lánj érettségi előtt azt írta a kérdőívre, pesti gyárban akar dolgozni, vágyuk teljesült. Hatan, ahogy akarták, ipar; tanulók lettek. Érdemes feljegyezni róluk, hogy közülük a leggyengébbek ís közepesren- dűek voltak, kettő pedig jórendű. Egy kislány négyes bizonyítvánnyal indult a védőnői iskolába, másik az ápolónőképzőbe. Egy négyesrendű nagykátai kislány a gyógytornász pályát választotta, miután már beteg i öccsét hatéves kora óta rendszeresen tornáztatja. Mivel csak jövőre vesznek fel gyógytornász jelölteket, ezért ideiglenesen a Borforgalmi Vállalatnál helyezkedett el. Egyik kislány mindjárt érettségi után férjhez ment és egyelőre nem vállal munkát. Rajta kívül a tanárnő még egy szentmártonkátai kislányról tudott, aki nem helyezkedett el. Mire azonban a főelőadó a községbe utazott, kiderült: már a postán dolgozik és januártól szakiskolába kerül. Mindent összevéve kiderült, hogy az érettségizett nagykátai gimnazisták valamennyien dolgoznak, vagy tanulnak, mégpedig túlnyomó részük a magaválasztotta pályán. Szakmunkás, nem a szakmában A gimnáziummal közös a vezetése az épületben levő mezőgazdasági szakiskolának, amely érettségi és szakmunkás-bizonyítványt ad egyszerre. Idén huszonnyolcán fejezték be tanulmányaikat. Csaknem valamennyi lány baromfitenyésztést, a fiúk pedig a tejgazdasági szakmunkásságot tanulták. Közülük egyetlenegy ment Jászberénybe a
