Pest Megyei Hirlap, 1966. október (10. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-11 / 240. szám

VÁCI NAPLÓ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 79. SZÁM 1966. OKTOBER 11., KEDD A Hazafias Népfront elnökségének tájékoztatója A Hazafias Népfront Vác városi elnöksége a múlt héten ülést tartott. A megjelentek előtt Lukács Ferenc ta­nácselnök ismertette az 1966— 1970-es évek várospolitikai ter­vét. Városunk hatalmasat fej­lődik a III. ötéves terv idő­szakában. Szükséges, hogy a lakosság széles rétege megis­merje a megvalósításra váró feladatokat. A pártbizottsági ülés és a járási-városi közös tanács vb-üléseken elhangzott viták után az év végi tanács­tagi beszámolókon is hallunk majd ezekről az érdekes és szép elgondolásokról. PARTKONGRESSZUS ELŐTT Fő cél: a minőség javítása és a selejt csökkentése Az új vezérigazgató a Csikós József utcai öntödéről Tavasszal két ízben írtunk a Könnyűipari Alkatrészgyár­tó és Ellátó Vállalat 7-es számú gyáráról, a váci öntödéről. Elmondtuk gondjaikat, problémáikat. Elmaradt a nyereményzuhatag Megszoktuk, hogy a havi nyereménysorsolások alkal­mával 15—20 ajándéktárgy jut a váci lottózóknak. A leg­utóbbi húzások alkalmával mindössze öt nyertes szel­vényt húztak ki a Vácott for­galomba hozott 38. heti sárga cédulákból: 1 744 748 (tízezer forintos bútorutalvány); 7 660 850 (Consul táskaírógép); 52 728 327 (Consul táskaíró- gáp); 52 728 328 (Consul táska­írógép) és 52 742 424 (négyezer forintos háztartási géputal­vány). Némi vigasz: a 39. héten az 5 701 946-os és a 7 703 931- es váci ikerszelvények tulaj­donosai négyes találatot ér­tek el. Nyereményük egyen­ként 72 091 forint, amit csü­törtökön fizetnek ki a váci lottóirodában. Azóta Czinder Lajost nevez­ték ki vezérigazgatónak, öt kerestük fel, s beszélgetésünk során éreztük: bizalommal te­kint az öntöde dolgozóinak munkája elé. A termelés és minőség te­rületén jelentkező — nem cse­kély problémák ellenére meg­állapíthatjuk, hogy a gyár ve­zetői és dolgozói komoly erő­feszítéseket tesznek az elő­irányzott feladatok teljesítése érdekében. Első félévi ered­ménytervüket ugyan túltelje­sítették, de lemaradtak a ter­melésben. Ennek okait ele­mezve, több olyan intézkedést irányoztak elő, melyek ré­vén lemaradásukat a II. fél­év folyamán bepótolják. — A IX. pártkongresszus tiszteletére indított munkaver­seny lendít-e az öntöde eddi­gi nehéz helyzetén? — Bízom, hogy igen — fe­lelte a vezérigazgató. — A tár­sadalmi szervek vezetőivel kö­zösen, a kongresszusi munkaver- seny-mozgalmat is e fel­adatok teljesítésének szol­gálatába állították a vá­ciak. A kongresszusi munkaverseny­• • Ügyességi verseny, gyermekzsúr, kiállítás Gazdag programmal indulnak a vendéglátó napok hez a gyár dolgozói nagy lét­számban csatlakoztak. A vál­lalások nagy része — termé­szetesen elsősorban az öntö­dében — a minőség megja­vítására, illetve a selejt csök­kentésére irányul. — Feltétlenül említésre méltó a Bodor-brigád vállalá­sa. Az egyéni vállalások közül érdemes kiemelnünk Britkó János, Tóth György és Lipp Sándor vállalását. Mindhár­man az öntödei viszonylatban egyébként is alacsonynak szá­mító selejtjük további 0,5 szá­zalékos csökkentésére tettek felajánlást. — Az öntöde mögött nem maradtak el a többi üzemré­szek sem. A forgácsolóüzem dolgozói vállalták, hogy az éves tervben szereplő felada­tokat — az első félévi lemara­dás ellenére — határidőre tel­jesítik. — A forgácsoló munkabri­gádjai közül ki kell emelni Sztancsik Lajos és Hídvégi András brigádjának vállalását — mondotta elismerőleg a ve­zérigazgató. — Ök azok, akik a gazdasági feladatok teljesí­tésén túlmenően vállalták, hogy 2—2 harmadéves ipari tanulót úgy segítenek munká­jukban, hogy felszabadulásu­kig legalább 95 százalékos tel­jesítést érjenek el. — Hallhatnánk valamit a II. félévi feladatokról? — Az első félévi eredmé­nyek — illetve hiányosságok — értékeléséből a II. félévi feladatok szinte önként adód­nak: a könnyűipari felhasz­nálók igényeinek kielégítése érdekében rendkívül fontos az alkatrészgyártás és öntvény­termelés terén mutatkozó le­maradás bepótlása. — A váciaknak nagy súlyt kell helyezniük a minőség javítására, ezen belül is elsősorban az ön­tödei selejt csökkentésére. Minden szinten érvényesíteni kell a takarékosságot, és en­nek révén biztosítani kell az előirányzott eredmény eléré­sét, illetve túlteljesítését. Ezeknek a feladatoknak telje­sítése során a vállalatvezetés számít a már nemegyszer ta­pasztalt lendületre és bízik abban, hogy ez évi munka- verseny-vállalásukat a gyár dolgozói maradék nélkül tel­jesítik. — Vezérigazgató elvtárs, ta­pasztalt-e már javulást a váci öntöde munkájában? — A gyár első félévi ered­ményeit vizsgálva — és össze­hasonlítva, az elmúlt év első félévének eredményeivel — bizonyos mértékű javulást ta­pasztalhatunk, de az még nem kielégítő, ha figyelembe vesz- szük, hogy a gyár első félévi termelési tervét nem teljesítet­te, és a minőséggel kapcsolat­ban is változatlanul komoly problémák mutatkoznak. El­ső félévi termelési tervüket csak 93,1 százalékra teljesítet­ték, ami 2,3 millió forint le­maradást jelent. Az öntvény­gyártás lemaradása a vállala­ton belüli kooperációban oko­zott zavarokat, s az 1-es, 2-es és 6-os számú gyárunknál ko­moly termeléskiesést okozott. — Az öntödei selejt kedve­zőtlen alakulásán a gyár még ez évben sem tudott változtat­ni. A melegüzemi selejtkár az első félévben 13 millió fo­rint volt. Sajnos, meg kellett állapítani, hogy ez a II. negyedévben az első negyedévhez viszonyítva további 250 ezer forinttal emelkedett — mondotta a ve­zérigazgató. Problémák tehát még min­dig bőven vannak a váci ön­tödében, mégis e beszélgetés után azzal a határozott érzés­sel távozhattunk, hogy új kor­szak kezdődik a nagyvállalat, és ezen belül a váci öntöde életében: a felemelkedés kor­szaka. Most, hogy a vállalat első embere őszintén és nyíl­tan rámutatott a hiányossá­gokra is, bízunk abban, hogy legközelebb a Csikós József utcai üzemről csakis a jót ír­hatjuk. Halácsi Dezső JÓN! rÓN! A VARSÓI CIRKUSZ Kétnapos, rövid vendégszereplésre Vácra látogat a neves Varsói Cir­kusz. A Rádi úti vásártéren tarta­nak 15-én és 16-án előadást. Az Ame­rikában is turnézó világhírű együttes műsorában láthat­juk Mikolajczik idomított fókáit (képünk), Vecso- rek pompás orosz­lánjait, Statkie- mcz ügyes ga­lambjait. Fellép­nek á műsorban kerékpárakroba­ták, zeneexcentik, gladiátorok, egyensúlyozómü- vészek — és az el­maradhatatlan bohócok. Nagykorúak már a lakóbizottságok Mint ismeretes, augusztus 1-től kezdődően a 20-as, a 73-as és a 74-es számú vá­lasztókerületekben működő lakóbizottságokat a városi ta­nács végrehajtó bizottsága — kísérleti jelleggel — hatósági kisegítő tevékenységgel bízta meg. Az említett választóke­rületekben a lakóbizottsági elnököket és titkárokat tájé­koztatták a szükséges tenni­valókról. Az aktívákat ellát­ták a feladatuk elvégzéséhez szükséges nyomtatvánnyal és bélyegzővel. Ez azt jelentette, hogy két hónap óta Pajor Andrásné, Józsi Kálmánná, Farlcas Pál- né, Gulyás József, B. Nagy Imre, Pólyák Józsefné és Papp László lakóbizottsági el­nökök és titkárok lakóbizott­sági igazolásokat adhatnak ki társadalombiztosítási szolgál­tatásokhoz, gyermekápolási táppénzigény elbírálásához, családi pótlékhoz, s hasonló ügyekben — feltéve, hogy az igazolni kívánt tényről szemé­lyi ismeretek alapján meg­győződtek. A kéthónapos kísérlet ered­ményesnek bizonyult, ezért októbertől a többi lakóbizott­ságot is bevonták a kisegítő hatósági feladatok ellátásába. Múlt csütörtökön és tegnap, hétfőn Gábriel Györgyné, a tanácstitkárság munkatársa oktatta ki a meghívottakat feladataikról, majd kiosztot­ták a piros és zöld színű igazolási tömböket. Országos viszonylatban az elsők között kezdik meg e fontos és fele­lősségteljes tevékenységüket a váci lakóbizottságok. Dilemma Fogadókkal találkoztunk a Duna-part Liszt Ferenc rak­parti részén. Arról vitatkoztak, hogy árvíz ellen épül-c a kő­fal, vagy díszfal célt szolgál? Mi nem tudtunk határozott választ adni. Egyelőre X-ct tippelünk. ÉJJELI SZERENÁD A Széchenyi utca elején la­kók bizonyára nem kis meg­lepődéssel értesültek arról, hogy nincsen olyan ember, ki ne érezné egyszer: sírni kell! Ejfél körül jár az idő. A fehérek templomának tornyá­ban az óra rövidesen elüti a tizenkettőt. Emberünk kieresz­ti a hangját. Alig van ember az utcán, a falak dermadten visszhangoznak. Ez valósággal megtáltosítja az éjszakai ama­tör táncdalénekest. Az utca végén lalcók már ar­ról értesülhetnek, hogy lábuk nyomát elmossa majd az őszi eső. Egy-két ablak kinyílik. Amikor közelebb jön a szép hangú trubadúr — elküldöz­getik oda, ahová vízum sem kell. Az OTP-sarkon emberünk megáll. Még egy refrén bele- hangzik a nagy, csillagos éj­szakába, majd rogyadozó lép­tekkel elindul jobbra, Buda­pest felé. Már csak hang­foszlányokat hallunk: Nincsen olyan ember... (A) Az első nagyobb népsűrűség Vác környékén (Észak-Pest megye bronzkora) Festők, énekesek, bábosoki s Viszon- ® Két érdekes — kulturális vonatkozású — eseményről adhatunk számot a múlt hét krónikájában. Vác határában, a volt gom- bási iskolában találtak alko­tóházra, nyugodt, csendes ott­honra egy évvel ezelőtt a helybeli képzőművészek. Szer­dán este meghívott vendégek társaságában adtak számot munkásságukról, vázolták ter­veiket. A barátságos légkör­ben lezajlott eszmecserében szót kért Gera Géza, a megyei pártbizottság munkatársa, Hargitai Károly, a megyei ta­nács osztályvezetője és Egey Tibor főelőadó. Lukács Ferenc, a városi ta­nács elnöke azt kérte a kép­zőművészektől, hogy igyekez­zenek még közelebb kerülni a lyen nagy esemény volt az emberek életében, milyen ug­rásszerű fejlődést jelentett, a gazdasági viszonyok javulását, a népesség megszaporodását, amikor rájöttek, hogy a rezet ónnal ötvözve, jobb, kemé­nyebb, szebb és használhatóbb fémanyagot nyertek a szer­szám- és fegyverkészttés cél­jára. rí z az ötvözés természetesen Ej igen kezdetleges körül­mények között történt, és így a bronz óntartalma nem is volt állandó, általában 5 és 16 százalék között ingadozott, és nem volt mentes más anyagok­tól sem. Egy Vácon előkerült bronzlándzsa megállapítható összetétele a következő volt: réz: 86,57, ón: 6,56, ólom: 5,1. antimon: 0,66, ezüst: 0,33 szá­zalék, de igen kis mennyiség­ben nikkel, kobalt, vas és fosz­for is volt benne. Az eddigi kutatások szerint hazánk te­rületén a „harang alakú edé­nyek kullúrá’’-jának közvetlen leszármazottja vidékünkön az a kora bronzkori kultúra, me­lyet első lelőhelyéről nagy- r évi kultúrának nevez­tek el, és amelynek lelőhelyeit városunk környékén is meg- talá’ták. T ermészetesen itt a bronz- tárgyak száma még igen csekély, és ezek között is csak bronztőröket és kezdetleges árakat találunk. Agyagedényei viszont annál inkább hasonlí­tanak a harang alakú edé­nyek kultúrájának darabjai­ra. A temetkezés is követi az előzőkben mondottakat, tehát égetett és zsugorított, mely utóbbi azt jelenti, hogy a halottat ülve, felhúzott térdek­kel temették el. Feltehetően ez a kultúra volt az egyik őse az i. e. 1600 körül kialakult közeli vatyai kultúrának. Hazánk bronzkori népei kö­zül — a már említett nagy- révi kultúrán kívül — a hatvani kultúrának vannak nagyobb nyomai Vácott, illet­I F árosunk és környéke tör­ténetét ott hagytuk abba, i hogy amikor időszámításunk ; előtt 2000 és 1900 között a ; Duna mentén nyugat felöl ide ; érkezett a világhírt rézkori ; „harang alakú edények kultú- | rája”, szerszámaik között meg- | jelentek a bronztőrök, ami | már új történelmi korszak | kezdetét jelzi. ! Ma, amikor nap nap után I ^ ^ ^ ^ ^ S Kétnyakú bronzkori agyag- ! edény a nagyrév! kultúrából ! olyan technikai találmányok- \ nak vagyunk tanúi, amelyek ; egy emberöltővel ezelőtt még \ a fantázia világába tartoztak, í el sem tudjuk képzelni, mi­munkásság életéhez. Viszon- : zásul máris több üzem meghívta a mű­vészeket, hogy szervezze- i nek önálló kiállításokat a gyárakban, kultúrtermek­ben. Szombaton a Vox Humana énekkar tartotta — eredmé-i nyékben gazdag nyári prog­ram után — idei első klubest­jét a Lenin úti művelődési házban. Meghívták a báb- szakkör munkatársait is, hogy ezzel is erősítsék jövőbeni együttműködésüket. A bábo­sok egy kis műsort adtak ab­ból az anyagból, amellyel a novemberben Pécsett megren­dezésre kerülő országos báb- fesztiválra készülnek. A jól sikerült klubesten részt vettek a megyei és a városi tanács munkatársai is. (— p. r. —) Vasárnap délelőtt 10 órakor starthoz állnak a Március 15. téren a legügyesebb pincérek és felszolgálók. A pisztolylö­vésre indul az ügyességi verseny, de egyben elkezdődik az idei vendéglátó napok programsorozata is. A hagyományos őszi rendezvény idén is sokoldalú, vál­tozatos. A Váci Vendéglátóipari Vállalatnak az volt a célja, hogy valamennyi nevesebb üzletegységét bekapcsolja az ok­tóber 16-tól 30-ig tartó műsorba, és megmutassa a vendégek­nek a szakma szépségét, fejlődését. Néhány érdekesség a 15 nap műsorából: 16-án tánczene­karok és váci énekesek fesztiválja (Hattyú eszpresszó) — 17-én „Ki mit tud?”-vetélkedő (Deákvár kisvendéglőben) — 16-án népboltosok és vendéglátók labdarúgó-mérkőzése (Kos- di úti pályán) — 23-án: bábműsorral egybekötött gyermekzsúr (városi művelődési házban) — 22—23: házi disznótoros ebéd és vacsora (Pokol-csárda) — 25-én: kiállítás az ifjú cukrász­mesterek munkáiból (Muskátli presszóban) — 26—27-én: hal- és vad-ételkülönlegességek (Kőkapu kisvendéglő) — 26-án: felszolgáló szakmunkások és tanulók terítési versenye (Fehér Galamb étterem) — 29—30: cukrászati bemutató és tombola (Duna eszpresszóban). A vendéglátó napok műsorába bekapcsolódnak a nagy­marosi, dunakeszi, gödöllői és más üzemegységek is. A szép kivitelű falragasz azt ígéri, hogy az ünnepségsorozat alatt a különleges ételek, italok és jó műsorok mellett figyelmes ki­szolgálásban is részesítik a kedves vendégeket. (-6) ve környékén. így az ún. Po­gányvár, a Kompkötő sziget­tel csaknem szemben, a Duna váci partoldalán, mely az em­lített kultúrának földvárral megerősített telephelye volt, és ahol urnatemető, tehát égetéses temetkezés is került elő­E kultúrának van még te­lephelye Rád község mellett, sőt, egyes kutatók szerint a váchartyáni földvár is ide sorolható. A vatyai kul­túra legközelebbi ismert lelő­helye Dunakeszi. A korábbiak­ban már tárgyalt híres baden- péceli kultúra vidékünkön túl­élte a rézkort, és belenőtt a bronzkorba, míg a Dunántúl felől felhúzódó ugyancsak réz- kori vucedoli kultúra zebegé- nyi leletei már a bronzkor ele­jéről származnak. Ez volt az első „mészbelétes” kultúra, ami azt jelenti, hogy agyag­edényeik bekarcolt díszítésébe meszet préseltek, vagyis a plasztikus díszítés mellet: mát színhatásra is törekedtek. a bronzkor végén, idősza­ki mításunk előtt 900 körül, vidékünkön a telepek hirtelen elnéptelenedtek, nagy nép- mozgás nyomai mutatkoznak, melyek már egy új történelmi korszak kezdetét jelzik. Stefaits István múzeumigazgató

Next

/
Thumbnails
Contents