Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-11 / 215. szám

4 1966. SZEPTEMBER 11., VASARNAP 400 millió forint terven felüli építőanyag Az idén a szokásosnál jóval nagyobb volt az építőanyag- kereslet Az Építésügyi Mi­nisztérium építőanyagipari üzemeinek dolgozói pártkong­resszusi felajánlásaik valóra- váltásával is segítették az épí­tők rendkívüli kéréseinek tel­jesítését. így az év első nyolc hónapjában 251 millió forint értékű építőanyaggal tetézték meg tervüket. A verseny elő­zetes, várható mérlege alapján ez év végéig összesen 400 mil­lió forint értékű terven felüli építőanyagot szállítanak építőiparnak. Tapasztalatcsere - baráti találkozón | 260 m5,,iós beruházás a Csepel Autógyárban N több A meghívóban az áll, hogy a Pest megyei Ruházati Kis­kereskedelmi Vállalat veze­tősége szeretettel várja a cím­zettet a vállalat nyugdíjas dol­gozóinak és fiatal szakmun­kásainak szeptember 16-i ba­ráti találkozóján. Aztán kide­rül, hogy többről van itt szó, mint fehér asztal melletti ta­lálkozóról. — Régóta kerestük a mód­ját, Hogyan kamatoztathat­nánk nyugdíjas dolgozóink­nak a vásárlóközönség szol­gálatában szerzett, több évti­zedes tapasztalatait — mond­ja Kalmár István, a vállalat igazgatója. — így született meg az elgondolás, hogy arra a I megbeszélésünkre, amelyen az [ új gazdasági mechanizmusból adódó feladatainkról, a vál­lalat gazdasági működéséről tájékoztatjuk fiatal dolgo­zóinkat, hívjuk meg a nyug­díjasokat is. Miközben meg­vendégeljük őket, jó alkalom nyílik a kötetlen tapasztalat- cserére is. S ez alkalommal osztjuk ki a jutalmakat is a nemrégiben szakmunkás vizs­gát tett, arra édemes fiatalok­nak. Egyszóval, kellemeset — a hasznossal. ny. é. lij munkalehetőség nőknek ♦ Avatás: egy evvel előbb ♦ 169 új lakás Közismert tény: világvi­szonylatban jó a neve a Csepel Autógyárnak, az ott készült tehergépkocsikat és motorokat megbízható, jó minőségűeknek ismerik. A megnövekedett igényekhez képest azonban nem minden jelenleg gyártott típus teljesítménye kielégítő. A harmadik ötéves terv során az Pedig szép a felesége... — Mi nem hívtunk újság­írót kérem — mondja az asszony elutasítóan, mintha egy vándor ósizeres, vagy üstfoltozó lennék. Már csuk­ná is be az ajtót. Aztán mégis megáll, majd barátságtalanul megkérdi: — Mit akar? © Nehéz a válasz... Mit is akarok? Hallottam, hogy férje közveszélyes alkoho­lista. Neim elég, hogy saját keresetét elissza, de része­gen képes a felesége, vagy a gyerekek ruháit ' is ki­lopni a házból. Hazatérve feldúlja a lakást, éjszaka az utcára kergeti családját. Mit is akarhatok itt? Ha azt mondanám, hogy segíteni, az asszony lemondóan legyinte- ne: nincs itt segítség. Ha a kétszeri elvonókúra, a rend­őrségi kitiltás mindenféle szórakozó helyről nem hasz­nált, mit jelenthet itt a betű, a kérészéletű újságri­port, melyet valószínű ép­pen a főszereplő nem ol­vasna. Lehet-e egyáltalán ilyen módon segíteni? Csak növelem a szégyent, vagy az emberek sajnálkozását. ami talán még a megvetésnél is rosszabb. Az asszony, mintha az előbbi barátságtalan fogad­tatást megbánta volna, még­is behívott. Most volt csak alkalmam jobban megnézni. Talán harmincéves lehet, így — házi ruhában, ren­MAGOLÖ Fotó: Kotroczó dezetlen hajjal is — csi­nos, szinte kislányom. Lát­szik, hogy a szigorú ma­gatartás felvett póz: nekem szól. így akarja tudomásom­ra hozni, hegy nem óhajt sem nyilatkozni, sem pa­naszkodni. — A férjem miatt jött? — Igen ... — Mit akar... mit akar­nak? Ki tud itt valamit ten­ni? háza. Ha szűkösen is, de r/////////////////////w///////////////////////////////////////////////////////////////x elférnének benne. Mondják, ^ hogy az öregasszony már § többször el akarta vinni a § lányát. § — Mert nem megyek... — ^ felel konokul és arca hatá- $ rozottan elszánt lesz. Ilyen $ lehet a rohamra induló ka- ^ tona, vagy a mélybe alá- § szálló búvár tekintete, aki ‘ J. Ezennel felhívom embertár­saim figyelmét egy újfajta szórakozásra. Hasonlít a szó- rejtvényhez, de annál sokkal érdekesebb, mert a megfejtést nem szavakban, hanem „ter­mészetben” kapja meg az ember. Egyébként igen egy­szerű játék, semmiféle segéd­eszköz, még papír, vagy ceru­za sem kell hozzá, csak egy érvényes, aznapi ebédjegy. Leül az ember valamelyik üzem ebédlőjében, és amíg a tálalásra várakozik, elolvas­sa a táblára, vagy az étlapra írt menüt. Ha véletlenül is­mert ételeket talál, mint pél­dául: „bablevés, füstölthússal”, vagy: „mákostészta”, akkor az­napra Le kell mondatni a já­tékról. De ez mostanában mind ritkábban fordul elő. Legtöbbször ilyeneket olvasha­tunk: „Bogdánleves”, „Bako­nyi szelet”, „Tavaszi leves”, „Frankfurti leves”, „Uzsonna­szélet”, s egyéb rejtélyes dol­gokat. Ugyebár sejthető, hogy a szórakozás lényege: kitalál­ni, melyik ételnév mit je­lent? Aki kitalálta, az nyert. De eddig ilyen még nem akadt. A múlt héten, egyik nap, ez állt az üzemi ebédlő tábláján: „Rozsdás marhaszelet”. Mon­danom sem kell, akik csak ol­vastuk, kimondhatatlanul kí­váncsiak lettünk: ugyan mit kapunk ezen a különös né­ven? Asztalomat kétszer is tü­zetesen megvizsgáltam, nincs-e odatéve egy smirglipapír? Tudniillik előfordulhat, hogy valaki nem szereti rozsdásan a húst, hadd smirglizze hát le az, aki rozsda nélkül akarja. De hiába keresgéltem. Mikor a húst kihozták, kide­rült, hogy a smirglipapírra nincs is szükség. Nem volt rozsdás. Nem láttam annak, pedig föltettem a szemüvege­met is. Asztaltársaimat kér­deztem, nem tévedtek-e, de ők is azt mondták, itt nincs semmiféle rozsda. Komolyan mondom, becsapottnak éreztem magamat. Nem tudom, hogy történhetett ez, de határozot­tan nagy hiba. Az étkezőket nem szabad félrevezetni. Ha rozsdásnak ígérnek valamit, akkor az legyen rozsdás! De aztán megnyugodtam. Bizonyára a szakácsoknál is van újítás. Egyesek törik a fejüket, hogy mit lehetne még kitalálni, illetve: kitálalni. Év­ezredek óta annyi mindent ki­sütöttek, és kifőztek már a szakácsok és szakácskodók. hogy szinte lehetetlen valami újat adni. De új neveket ki­találni még lehet. Mindenesetre most már föl­keltették érdeklődésünket. Benne vagyunk a játékban. Várjuk az újabb szórakoztató ételneveket. A „Tavaszi le­ves” után a „Nyári leves"-t, a „Frankfurti leves” után a „Berlini”, sőt „Pest megyei leves”-t. Várjuk még a „Rozs­dás marhaszelet” mintájára az „ötvözött marhaláb"-at és a „Vasforgácsfánk”-ot. Aztán megnősült. .. Egy ideig minden rendben volt. Építkez­ni kezdtek. Az asszony hajtot­ta, mint a barmot. Felépítet­ték a házat... Ebben ment tönkre. Mindig betegnek érez­te magát. Tiltották az italtól, ennek ellenére inni kezdett, mert azt mondta, hogy úgyis meghal. Ápolás, meg jó táp­lálkozás kellett volna neki. E helyett még éjszaka is dol­gozott azon a vacak házon ... Hogy „annak” legyen ... Az orvos megmondta az anyám­nak, hogy menthetetlen ... Ha kezelnék, ha diétázna, ha pi­henne, talán hosszítani lehet­ne az életét... Haza akartuk vinni, de nem jön. Szereti azt az asszonyt... : Leültet. A szoba tiszta, a . bútorok majdnem újaknak r látszanak. A kettős ágy íe- . lett a százezres szériában : készült szentkép: Jézus a Get- : szemáni-kertben. Mellette : színezett fénykép: egy pán- : célos tizedes néz - hadfias : büszkeséggel. — A férjem ... 10 évvel ez- i előtt... — Most hol van? ; — Azt hiszem dolgozik ...- A fogatosoknái ... i Az asszony leül velem . szemben. Kezében egy. fél- . karú baba. Szórakozottan jái­- szik vele. Nem szól. Várja, 1 hogy kérdezzek. Dekát mit : is kérdezhetek? Tudom, hogy- három nappal ezelőtt megver- i te a férje. Tudom, hogy a ! két gyerek azóta a nagyma­mánál van. Tudom, hogy a , szomszédok adtak neki né- ' hány forintot. i Nehéz, de mégis kibököm a kérdést: — Miért nem megy el in­nen? | Édesanyjának van egy kis háza. Ha szűkösen is, de «^elférnének benne. Mondják, ^ hogy az öregasszony már többször el akarta vinni a $ lányát. $ — Mert nem megyek... — ^ felel konokul és arca hatá- S rozottan elszánt lesz. Ilyen $ lehet a rohamra induló ka- ^ tona, vagy a mélybe alá- !Í szálló búvár tekintete, aki l í ismeri a kockázatot, de vál- ^ lalja. ’ ^ — Szereti? $ — Hogy képzeli? — felel ’ ^ olyan hangon, mintha a leg- ^ képtelenebb dolgot kérdeztem ^ volna. Ahogy nézem, a kezdel- ' ^ ben kedves arc kezd ellen- ' ? szenvessé válni. Most is sza- ' $ bályosan szép, de mintha va- ;$lami nagyon kemény k "-bői fa­I ^ rágták volna. J § — Remél valami változást? '$ — Nem... De nem hagyom II itt a házat. *. § A ház ... Kétszobás, kőből épült családi ház. Két éve ké­jt szült el. Mondják, hogy amíg ’ építették, a férfi rendesen dol- % gozott, több évi keresetét vit­• ^ te el az építkezés. Tehát a ré­• ^ gi lemez: a házért, a vagyo- ;^nért mindent vállalni kell. Ez r ^ az elsődleges. Az élet, a gyere­$ kék sorsa mellékessé törpül. ä — Képes így leélni az éle- 1 í tét? Vagy mire számít? : | — Már nem tart soká — ‘ 5 mondja az asszony keményen. § Egy pillanat alatt mindent | megértek ... | ®- ^ Mielőtt idejöttem, beszéltem [ ^ a férfi húgával. i i — Elveszett ember... — i ? mondta a bátyjáról. — Nem • $ lehet rajta segíteni, ötvenhai- : ^ ban, az ellenforradalmárok sú- i í lyosan megsebesítették. Átlőt­$ ték a máját. Alig maradt meg. A feleség hangjára riadok vissza a jelenbe: — Már nem normális ... el­vette az eszét az ital. Szenvtelen hangja felitige- rel és elborzaszt. Elmondom neki, hogy tudom a férje tör­ténetét és az ő szerepét. — A férfinak az a' kötéléT- sége, hogy otthont teremtsen a kölykainek. Két gyereket szültem neki... Menjek most el, aztán a pereputtya betelep­szik ide? A büdös életben nem tudom őket kitenni in­nen. Hát ezért tűrök. És ha a hátamon fát vágnak, engem innen nem szekíroznak el. — A férjének pihenés kelle­ne ... ápolás... — A tsz-ben nincs táp­pénz ... Mondtam neki már régen, hogy menjen gyárba, aztán majd kiírathatja ma­gát ... Most már nem nekem keres. Ami pénzt kap, elissza. Sőt, még itthonról is elvisz, amit lehet. Az a szörnyű gyanúm tá­mad: az asszony nem is kísér­li meg, hogy megakadályozza ezt az esztelen ivást, nem pró­bálja meg férjét visszatartani a biztos haláltól. Mintha a gondolatomra fe­lelne: — Azt hiszi, magamért te­szem? Azt hiszi magamért tű­rök? Két gyerek van... Ne­kik kell a ház, a minden ... — De, ebbe maga is tönkre­megy ... — Én nem! Már megedződ­tem ... — Beszélt a férje orvosá­val? — Igen ... Azt mondta, hogy legfeljebb egy félév... — Ügy mondja ezt, mint egy nagyon várt dátumot. Alig vártam, hogy kijussak innen. A férfit a tsz-ben nem találtam. Azt mondták, hogy ma nem is jelentkezett mun­kára. A kocsmában kerestem. Ott sem volt. Biztos valame­lyik pince nyelte el. A kocs- máros azonban jól ismeri: — Mostanában nem nagyon jár ide, mert nem szolgálom ki. Néha részegen betántorog. Ilyenkor nagyon szelíd, majd­nem alázatos. Sírva kér inni. Azt mondja, úgyis meghal. Amikor nem kap, leül a kőre, a gyerekek megdobálják, kine­vetik, de ő szelíden tűr. Nem is akarom elhinni, amit me­sélnek, hogy otthon garázda, verekedős és durva. Én úgy látom, hogy teljesen ártalmat­lan ... Pedig, milyen szép fe­lesége van... ö. F. az Autó- és Traktoripari Tröszt nagyarányú és jelentős fejlesztést hajt végre a szigethalomi gyárban. Külföldről vásárolt licenc alapján erősebb, nagyobb ka­pacitású motorok gyártását kezdik a Győri Vagon- és Gépgyárban. Emellett Sziget­halmon fejlesztik, növelik a jelenlegi típusok termelését is, hiszen ezek a kisebb kategó­riákban igen beváltak. Már elkezdődött a Csepel Autógyár területén, mégpedig a szigetszentmiklósi részen, annak az új üzemnek az épí­tése, amely ha elkészül, éven­te 8000 motorral növeli a gyár termelését, s ugyanakkor négy mennyiségben készít majd pótalkatrészeket is. A beruházás értéke, teljes költsége: 260 millió forint. En­nek nagy részét modern gépi berendezések, zárt ciklusú cél­gépek beszerzésére fordítják, erre épül majd az új üzem­ben a termelés. így emelkedik majd mintegy 20 százalékkal a harmadik ötéves terv során a Csepel Autógyár termelé­kenysége. Természetesen az új üzemben műszaki gárdára és munkáskezekre lesz szükség. A terv szerint 540 fővel eme­lik a gyárban a létszámot. Már most folyik a szakmun­kás-utánpótlás kiképzése, de az új üzemben elsősorban be­tanított dolgozókat alkalmaz­nak. A ráckevei járás környe­ző községeiből és helyből is, sok szakképzetlen nő juthat majd munkához. Az eredeti beruházási terv szerint a Csepel Autógyár új létesítményét 1969-ben kíván­ták a termelés számára átadni. A sürgető igények miatt azon­ban ezt a határidőt egy évvel előbbre hozták. Már jövő év közepére szeret­nék a 3500 négyzetméternyi új műhelycsarnokot felavatni. Ezt lehetővé teszik a gyorsan' szerelhető, előregyártott épü­letelemek. Régi gond nő tovább az új üzem felépülésével: ez pedig a műszaki gárda helyhezkötése. A Pest megyei Tanács már közölte, hogy a beruházási programmal egyetért, hiszen az igen fontos, a népgazdaság számára szükséges, azonban az esetlegesen letelepülő dol­gozók részére lakást biztosíta­ni nem tud. A gyár KISZ-bizotísága most társasházépítési ak­ciót szervez. Ennek során 169 új lakást kí­vánnak felépíteni. Hogy a la­kások időben elkészüljenek, ehhez ezúton is kérik a 25.’ számú Építőipari Vállalat se­gítségét. Útépítők A haragoszöld levelű répa-, táblán teszik meg az első lé­péseket. A darus kocsi ide dö­cög, hogy aztán egymásután emelje levegőbe a ritka szál­lítmányt. Az aszódi határban betonoszlopokat állítanak, hogy új, az eddiginél több ára­mot továbbító vezetékeket húzhassanak. A faoszlopok már nem sokáig állnak; mire hozzáfognak az óriásra nőtt répák felszedéséhez, már új úton szalad a villamos encrr gia. Itt nem jelképes, valóságos út készül. A pöfögő benzinmor tor szeles sugárban locsolja a forró aszfaltot. Az aszódi köz-: pontból Ikladra vezető sza­kaszt javítják, pcrmenícsítik, A ragadós folyadékra gyorske-: zű iparosok lapátolják az apró zúzaíékkövet. Félóra múlva már kőszőnyeg alatt nyugszik a lassan hűlő anyag, fölötte már roboghatnak a kocsik. Gábor felv.

Next

/
Thumbnails
Contents