Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-11 / 215. szám
4 1966. SZEPTEMBER 11., VASARNAP 400 millió forint terven felüli építőanyag Az idén a szokásosnál jóval nagyobb volt az építőanyag- kereslet Az Építésügyi Minisztérium építőanyagipari üzemeinek dolgozói pártkongresszusi felajánlásaik valóra- váltásával is segítették az építők rendkívüli kéréseinek teljesítését. így az év első nyolc hónapjában 251 millió forint értékű építőanyaggal tetézték meg tervüket. A verseny előzetes, várható mérlege alapján ez év végéig összesen 400 millió forint értékű terven felüli építőanyagot szállítanak építőiparnak. Tapasztalatcsere - baráti találkozón | 260 m5,,iós beruházás a Csepel Autógyárban N több A meghívóban az áll, hogy a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat vezetősége szeretettel várja a címzettet a vállalat nyugdíjas dolgozóinak és fiatal szakmunkásainak szeptember 16-i baráti találkozóján. Aztán kiderül, hogy többről van itt szó, mint fehér asztal melletti találkozóról. — Régóta kerestük a módját, Hogyan kamatoztathatnánk nyugdíjas dolgozóinknak a vásárlóközönség szolgálatában szerzett, több évtizedes tapasztalatait — mondja Kalmár István, a vállalat igazgatója. — így született meg az elgondolás, hogy arra a I megbeszélésünkre, amelyen az [ új gazdasági mechanizmusból adódó feladatainkról, a vállalat gazdasági működéséről tájékoztatjuk fiatal dolgozóinkat, hívjuk meg a nyugdíjasokat is. Miközben megvendégeljük őket, jó alkalom nyílik a kötetlen tapasztalat- cserére is. S ez alkalommal osztjuk ki a jutalmakat is a nemrégiben szakmunkás vizsgát tett, arra édemes fiataloknak. Egyszóval, kellemeset — a hasznossal. ny. é. lij munkalehetőség nőknek ♦ Avatás: egy evvel előbb ♦ 169 új lakás Közismert tény: világviszonylatban jó a neve a Csepel Autógyárnak, az ott készült tehergépkocsikat és motorokat megbízható, jó minőségűeknek ismerik. A megnövekedett igényekhez képest azonban nem minden jelenleg gyártott típus teljesítménye kielégítő. A harmadik ötéves terv során az Pedig szép a felesége... — Mi nem hívtunk újságírót kérem — mondja az asszony elutasítóan, mintha egy vándor ósizeres, vagy üstfoltozó lennék. Már csukná is be az ajtót. Aztán mégis megáll, majd barátságtalanul megkérdi: — Mit akar? © Nehéz a válasz... Mit is akarok? Hallottam, hogy férje közveszélyes alkoholista. Neim elég, hogy saját keresetét elissza, de részegen képes a felesége, vagy a gyerekek ruháit ' is kilopni a házból. Hazatérve feldúlja a lakást, éjszaka az utcára kergeti családját. Mit is akarhatok itt? Ha azt mondanám, hogy segíteni, az asszony lemondóan legyinte- ne: nincs itt segítség. Ha a kétszeri elvonókúra, a rendőrségi kitiltás mindenféle szórakozó helyről nem használt, mit jelenthet itt a betű, a kérészéletű újságriport, melyet valószínű éppen a főszereplő nem olvasna. Lehet-e egyáltalán ilyen módon segíteni? Csak növelem a szégyent, vagy az emberek sajnálkozását. ami talán még a megvetésnél is rosszabb. Az asszony, mintha az előbbi barátságtalan fogadtatást megbánta volna, mégis behívott. Most volt csak alkalmam jobban megnézni. Talán harmincéves lehet, így — házi ruhában, renMAGOLÖ Fotó: Kotroczó dezetlen hajjal is — csinos, szinte kislányom. Látszik, hogy a szigorú magatartás felvett póz: nekem szól. így akarja tudomásomra hozni, hegy nem óhajt sem nyilatkozni, sem panaszkodni. — A férjem miatt jött? — Igen ... — Mit akar... mit akarnak? Ki tud itt valamit tenni? háza. Ha szűkösen is, de r/////////////////////w///////////////////////////////////////////////////////////////x elférnének benne. Mondják, ^ hogy az öregasszony már § többször el akarta vinni a § lányát. § — Mert nem megyek... — ^ felel konokul és arca hatá- $ rozottan elszánt lesz. Ilyen $ lehet a rohamra induló ka- ^ tona, vagy a mélybe alá- § szálló búvár tekintete, aki ‘ J. Ezennel felhívom embertársaim figyelmét egy újfajta szórakozásra. Hasonlít a szó- rejtvényhez, de annál sokkal érdekesebb, mert a megfejtést nem szavakban, hanem „természetben” kapja meg az ember. Egyébként igen egyszerű játék, semmiféle segédeszköz, még papír, vagy ceruza sem kell hozzá, csak egy érvényes, aznapi ebédjegy. Leül az ember valamelyik üzem ebédlőjében, és amíg a tálalásra várakozik, elolvassa a táblára, vagy az étlapra írt menüt. Ha véletlenül ismert ételeket talál, mint például: „bablevés, füstölthússal”, vagy: „mákostészta”, akkor aznapra Le kell mondatni a játékról. De ez mostanában mind ritkábban fordul elő. Legtöbbször ilyeneket olvashatunk: „Bogdánleves”, „Bakonyi szelet”, „Tavaszi leves”, „Frankfurti leves”, „Uzsonnaszélet”, s egyéb rejtélyes dolgokat. Ugyebár sejthető, hogy a szórakozás lényege: kitalálni, melyik ételnév mit jelent? Aki kitalálta, az nyert. De eddig ilyen még nem akadt. A múlt héten, egyik nap, ez állt az üzemi ebédlő tábláján: „Rozsdás marhaszelet”. Mondanom sem kell, akik csak olvastuk, kimondhatatlanul kíváncsiak lettünk: ugyan mit kapunk ezen a különös néven? Asztalomat kétszer is tüzetesen megvizsgáltam, nincs-e odatéve egy smirglipapír? Tudniillik előfordulhat, hogy valaki nem szereti rozsdásan a húst, hadd smirglizze hát le az, aki rozsda nélkül akarja. De hiába keresgéltem. Mikor a húst kihozták, kiderült, hogy a smirglipapírra nincs is szükség. Nem volt rozsdás. Nem láttam annak, pedig föltettem a szemüvegemet is. Asztaltársaimat kérdeztem, nem tévedtek-e, de ők is azt mondták, itt nincs semmiféle rozsda. Komolyan mondom, becsapottnak éreztem magamat. Nem tudom, hogy történhetett ez, de határozottan nagy hiba. Az étkezőket nem szabad félrevezetni. Ha rozsdásnak ígérnek valamit, akkor az legyen rozsdás! De aztán megnyugodtam. Bizonyára a szakácsoknál is van újítás. Egyesek törik a fejüket, hogy mit lehetne még kitalálni, illetve: kitálalni. Évezredek óta annyi mindent kisütöttek, és kifőztek már a szakácsok és szakácskodók. hogy szinte lehetetlen valami újat adni. De új neveket kitalálni még lehet. Mindenesetre most már fölkeltették érdeklődésünket. Benne vagyunk a játékban. Várjuk az újabb szórakoztató ételneveket. A „Tavaszi leves” után a „Nyári leves"-t, a „Frankfurti leves” után a „Berlini”, sőt „Pest megyei leves”-t. Várjuk még a „Rozsdás marhaszelet” mintájára az „ötvözött marhaláb"-at és a „Vasforgácsfánk”-ot. Aztán megnősült. .. Egy ideig minden rendben volt. Építkezni kezdtek. Az asszony hajtotta, mint a barmot. Felépítették a házat... Ebben ment tönkre. Mindig betegnek érezte magát. Tiltották az italtól, ennek ellenére inni kezdett, mert azt mondta, hogy úgyis meghal. Ápolás, meg jó táplálkozás kellett volna neki. E helyett még éjszaka is dolgozott azon a vacak házon ... Hogy „annak” legyen ... Az orvos megmondta az anyámnak, hogy menthetetlen ... Ha kezelnék, ha diétázna, ha pihenne, talán hosszítani lehetne az életét... Haza akartuk vinni, de nem jön. Szereti azt az asszonyt... : Leültet. A szoba tiszta, a . bútorok majdnem újaknak r látszanak. A kettős ágy íe- . lett a százezres szériában : készült szentkép: Jézus a Get- : szemáni-kertben. Mellette : színezett fénykép: egy pán- : célos tizedes néz - hadfias : büszkeséggel. — A férjem ... 10 évvel ez- i előtt... — Most hol van? ; — Azt hiszem dolgozik ...- A fogatosoknái ... i Az asszony leül velem . szemben. Kezében egy. fél- . karú baba. Szórakozottan jái- szik vele. Nem szól. Várja, 1 hogy kérdezzek. Dekát mit : is kérdezhetek? Tudom, hogy- három nappal ezelőtt megver- i te a férje. Tudom, hogy a ! két gyerek azóta a nagymamánál van. Tudom, hogy a , szomszédok adtak neki né- ' hány forintot. i Nehéz, de mégis kibököm a kérdést: — Miért nem megy el innen? | Édesanyjának van egy kis háza. Ha szűkösen is, de «^elférnének benne. Mondják, ^ hogy az öregasszony már többször el akarta vinni a $ lányát. $ — Mert nem megyek... — ^ felel konokul és arca hatá- S rozottan elszánt lesz. Ilyen $ lehet a rohamra induló ka- ^ tona, vagy a mélybe alá- !Í szálló búvár tekintete, aki l í ismeri a kockázatot, de vál- ^ lalja. ’ ^ — Szereti? $ — Hogy képzeli? — felel ’ ^ olyan hangon, mintha a leg- ^ képtelenebb dolgot kérdeztem ^ volna. Ahogy nézem, a kezdel- ' ^ ben kedves arc kezd ellen- ' ? szenvessé válni. Most is sza- ' $ bályosan szép, de mintha va- ;$lami nagyon kemény k "-bői faI ^ rágták volna. J § — Remél valami változást? '$ — Nem... De nem hagyom II itt a házat. *. § A ház ... Kétszobás, kőből épült családi ház. Két éve kéjt szült el. Mondják, hogy amíg ’ építették, a férfi rendesen dol- % gozott, több évi keresetét vit• ^ te el az építkezés. Tehát a ré• ^ gi lemez: a házért, a vagyo- ;^nért mindent vállalni kell. Ez r ^ az elsődleges. Az élet, a gyere$ kék sorsa mellékessé törpül. ä — Képes így leélni az éle- 1 í tét? Vagy mire számít? : | — Már nem tart soká — ‘ 5 mondja az asszony keményen. § Egy pillanat alatt mindent | megértek ... | ®- ^ Mielőtt idejöttem, beszéltem [ ^ a férfi húgával. i i — Elveszett ember... — i ? mondta a bátyjáról. — Nem • $ lehet rajta segíteni, ötvenhai- : ^ ban, az ellenforradalmárok sú- i í lyosan megsebesítették. Átlőt$ ték a máját. Alig maradt meg. A feleség hangjára riadok vissza a jelenbe: — Már nem normális ... elvette az eszét az ital. Szenvtelen hangja felitige- rel és elborzaszt. Elmondom neki, hogy tudom a férje történetét és az ő szerepét. — A férfinak az a' kötéléT- sége, hogy otthont teremtsen a kölykainek. Két gyereket szültem neki... Menjek most el, aztán a pereputtya betelepszik ide? A büdös életben nem tudom őket kitenni innen. Hát ezért tűrök. És ha a hátamon fát vágnak, engem innen nem szekíroznak el. — A férjének pihenés kellene ... ápolás... — A tsz-ben nincs táppénz ... Mondtam neki már régen, hogy menjen gyárba, aztán majd kiírathatja magát ... Most már nem nekem keres. Ami pénzt kap, elissza. Sőt, még itthonról is elvisz, amit lehet. Az a szörnyű gyanúm támad: az asszony nem is kísérli meg, hogy megakadályozza ezt az esztelen ivást, nem próbálja meg férjét visszatartani a biztos haláltól. Mintha a gondolatomra felelne: — Azt hiszi, magamért teszem? Azt hiszi magamért tűrök? Két gyerek van... Nekik kell a ház, a minden ... — De, ebbe maga is tönkremegy ... — Én nem! Már megedződtem ... — Beszélt a férje orvosával? — Igen ... Azt mondta, hogy legfeljebb egy félév... — Ügy mondja ezt, mint egy nagyon várt dátumot. Alig vártam, hogy kijussak innen. A férfit a tsz-ben nem találtam. Azt mondták, hogy ma nem is jelentkezett munkára. A kocsmában kerestem. Ott sem volt. Biztos valamelyik pince nyelte el. A kocs- máros azonban jól ismeri: — Mostanában nem nagyon jár ide, mert nem szolgálom ki. Néha részegen betántorog. Ilyenkor nagyon szelíd, majdnem alázatos. Sírva kér inni. Azt mondja, úgyis meghal. Amikor nem kap, leül a kőre, a gyerekek megdobálják, kinevetik, de ő szelíden tűr. Nem is akarom elhinni, amit mesélnek, hogy otthon garázda, verekedős és durva. Én úgy látom, hogy teljesen ártalmatlan ... Pedig, milyen szép felesége van... ö. F. az Autó- és Traktoripari Tröszt nagyarányú és jelentős fejlesztést hajt végre a szigethalomi gyárban. Külföldről vásárolt licenc alapján erősebb, nagyobb kapacitású motorok gyártását kezdik a Győri Vagon- és Gépgyárban. Emellett Szigethalmon fejlesztik, növelik a jelenlegi típusok termelését is, hiszen ezek a kisebb kategóriákban igen beváltak. Már elkezdődött a Csepel Autógyár területén, mégpedig a szigetszentmiklósi részen, annak az új üzemnek az építése, amely ha elkészül, évente 8000 motorral növeli a gyár termelését, s ugyanakkor négy mennyiségben készít majd pótalkatrészeket is. A beruházás értéke, teljes költsége: 260 millió forint. Ennek nagy részét modern gépi berendezések, zárt ciklusú célgépek beszerzésére fordítják, erre épül majd az új üzemben a termelés. így emelkedik majd mintegy 20 százalékkal a harmadik ötéves terv során a Csepel Autógyár termelékenysége. Természetesen az új üzemben műszaki gárdára és munkáskezekre lesz szükség. A terv szerint 540 fővel emelik a gyárban a létszámot. Már most folyik a szakmunkás-utánpótlás kiképzése, de az új üzemben elsősorban betanított dolgozókat alkalmaznak. A ráckevei járás környező községeiből és helyből is, sok szakképzetlen nő juthat majd munkához. Az eredeti beruházási terv szerint a Csepel Autógyár új létesítményét 1969-ben kívánták a termelés számára átadni. A sürgető igények miatt azonban ezt a határidőt egy évvel előbbre hozták. Már jövő év közepére szeretnék a 3500 négyzetméternyi új műhelycsarnokot felavatni. Ezt lehetővé teszik a gyorsan' szerelhető, előregyártott épületelemek. Régi gond nő tovább az új üzem felépülésével: ez pedig a műszaki gárda helyhezkötése. A Pest megyei Tanács már közölte, hogy a beruházási programmal egyetért, hiszen az igen fontos, a népgazdaság számára szükséges, azonban az esetlegesen letelepülő dolgozók részére lakást biztosítani nem tud. A gyár KISZ-bizotísága most társasházépítési akciót szervez. Ennek során 169 új lakást kívánnak felépíteni. Hogy a lakások időben elkészüljenek, ehhez ezúton is kérik a 25.’ számú Építőipari Vállalat segítségét. Útépítők A haragoszöld levelű répa-, táblán teszik meg az első lépéseket. A darus kocsi ide döcög, hogy aztán egymásután emelje levegőbe a ritka szállítmányt. Az aszódi határban betonoszlopokat állítanak, hogy új, az eddiginél több áramot továbbító vezetékeket húzhassanak. A faoszlopok már nem sokáig állnak; mire hozzáfognak az óriásra nőtt répák felszedéséhez, már új úton szalad a villamos encrr gia. Itt nem jelképes, valóságos út készül. A pöfögő benzinmor tor szeles sugárban locsolja a forró aszfaltot. Az aszódi köz-: pontból Ikladra vezető szakaszt javítják, pcrmenícsítik, A ragadós folyadékra gyorske-: zű iparosok lapátolják az apró zúzaíékkövet. Félóra múlva már kőszőnyeg alatt nyugszik a lassan hűlő anyag, fölötte már roboghatnak a kocsik. Gábor felv.
