Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-07 / 211. szám

Külföldi vendégek a monori gimnáziumban Hétfőn drezdai vendégek jártak a monori gimnázium­ban. Csütörtökre lengyel ven­dégek érkezését várják. Ötven­három tanár látogatja meg az iskolát. A lengyel pedagógusok a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem vendége­ként tartózkodnak hazánkban. A gimnázium levelező hall­gatói is megtartották évnyitó­jukat. Ezen a héten már ők is beültek az iskolapadba és most már gyakorlatban is megkezd­ték a tanévet. ★ A pótérettségiket is ezen a héten bonyolítják le. Az első vizsgát magyarból tartották hétfőn délután. Figyeim esség Annyiszor beszélünk arról, hogy ktsz-eink munkája még nem tökéletes, akad javítani való a szolgáltatásokban. Né­hány ellenpéldát mondanék el, melyek bizonyítják, hogy nem minden ktsz egyforma, s a hi­bák mellett nem szabad elfe­lejtkeznünk a becsületesen, lelkiismeretesen dolgozó ktsz- ekről sem. Gyömrőn, a fodrászok mel­lett van a Járási Szolgáltató Ktsz cipészrészlege. A nagyobb javítások mellett, egyéb, ki­sebb munkákat is végeznek. A spiccvas felverését meg is vár­hatja a cipő tulajdonosa. Kis dolog, de elégedetten távozik a megrendelő. 2. A következő példa ugyan nem hasonlít az előzőhöz, de mégis megérdemli, hogy Írjunk róla. Egyik ismerősöm lecsöpög- tette olajjal a ruháját. Be­ment a gyömrői gyógyszertár­ba, ahol készségesen kiszedték néhány csepp benzinnel az új ruhán éktelenkedő olajfoltot. Két egész apró figyelmesség-, ről van szó. Miért említettük meg? Mert a kis dolgoknak is sokszor nagy a jelentőségűk. (g) VIDÉKÉ P E S ,T ; M EGY E I H Í R I. A P l ÖN KIAD A.S-A VIII. ÉVFOLYAM. 211. SZÄM 1966. SZEPTEMBER 7., SZERDA Vendéglátásból jobbak voltak HALÁLOS UGRÁS Oláh Imre 30 éves úri lakos, segédmunkás, kedden hajnal­ban négy órakor a sülysápi állomáson a Pest felé haladó személyvonatra a szabálytalan oldalon akart felugrani. A ko­csi lépcsőjén megcsúszott és a kerekek alá zuhant. A vonat halálra gázolta. TAKARÍTÁS. mégpedig nagytakarítás volt tegnap Monoron a főtéri presszóban. Minden dolgozó az Leltár miatt zárva már több mint egy hete Mo­noron a főtéri vas-műszaki bolt. Kétségtelen, hogy egy leltár — főleg ilyen nagy üz­letben — hosszú időt vesz igénybe, sőt szükséges is. Azonban ... bosszantó, hogy nincs Monoron egyetlen olyan üzlet sem, amely néhány fon­tosabb vas-műszaki árut a lel­tár ideje alatt (helyettesítve, kisegítve a vasboltot) árusíta­na. Nem gondolunk arra, hogy kályhát, t\Vt> rádiót vásárolni szándékozók- igényeit elégítsék ki a leltár alatt másutt, de ... elemet, villanyégőt, szöget, kulcsot stb. jó lenne a leltár ideje alatt is árusítani vala­melyik boltban. —sk— ablakban, pult alatt, itt-ott szorgoskodott, hogy mára már megtisztulva, por és szenny­mentes körülmények között árusíthassanak. Helyes és szükséges volt rendbetenni — az egészség- ügyi követelményeken túlme­nően is — tisztába tenni Mo- nor e látogatott helyét. Persze a vendégek még jobban örül­nének, ha mondjuk záróra után, vagy előtt végezték vol­na el. Talán így olcsóbb? Még ma Az edénybolt Monoron is­mét kedvezményes kiárusítást tart a községi tanács udvarán lévő helyiségében. Most tála­kat, edényeket, bögréket, tá­nyérokat lehet olcsón vásárol­ni. A kedvezményes árusítást tegnap kezdték és ma már be­fejezik. Háromnegyed millió a gazdálkodási ny ereség VB-ULES Tápiósápon ma délután kél órai kezdettel vb-ülést tarta­nak. Napirenden az aratással* a csépléssel és az őszi betaka­rítási munkákkal kapcsolatos tapasztalatok, problémák meg­vitatása szerepel. Második napirendi pontként a tanácsülés anyagát vitatják meg. A Tápiósüly és Vidéke Kör­zeti Földművesszüvetkezet ügyvezetője a legutóbbi igaz­gatósági ülésen az 1966 első félévi forgalomról, és gazdál­kodásról tájékoztatta az igaz­gatóságot. A kiskereskedelmi üzemág a tervezett 16 millió 488 ezer fo­rinttal szemben 17 ezer forint ért cl. millió 636 forgalmat Ez 107,4 százalékos teljesítés­nek felel meg. Ha az elért forgalmat bolt­egységenként vizsgáljuk, kitű­nik, hogy több egység a fél­évi tervét nem tudta teljesíte­ni. A legnagyobb lemaradása a zöldségboltnak van. Ez az üzlet mindössze 70 szá­zalékra teljesítette a tervét. A lemaradás oka: rossz a zöldség- gyümölcsellátás. Az fmsz ve­zetősége a forgalom fokozása érdekében a zöldségbolt veze­tőjével megbeszélte a legfon­tosabb tennivalókat. A bolt vezetője a folyamatos áruellá­tás érdekében ezentúl közvet­lenül a háztáji gazdaságokból saját maga fog vásárolni. Kö­telezték a bolt vezetőjét arra, hogy a MÉK-hez — az igé­nyeknek megfelelően — a zöldárura vonatkozó megren­delését minden esetben adja le. A tej- és kenyérbolt forgal­mának fokozása érdekében az fmsz vezetősége a 3-as vegyes­boltot szakosítani fogja. A vendéglátóipari üzemág a kiskereskedelem forgal­mát is túlszárnyalta. A tervet 114,4 százalékra telje­sítette. A tíz egység közül mindössze kettő, mégpedig a tápiósülyi 4-es számú italbolt és a tápiósápi 7-es számú eszp­resszónál mutatkozik lemara­dás. Tervüket csak 90 száza­lékra tudták teljesíteni. A for­galom kieséséért sem a sülyi, sem a sápi vendéglátóipari egység vezetőjét nem lehet okolni. A vizsgálat ugyanis ki­derítette, hogy az év elején mind a bor-, mind a sörkeretet a ven­déglátóipari üzemág veze­tője helytelenül bontotta le. Ha ezeknek a kereteknek a szétbontása az igényeknek megfelelően történt volna meg, akkor minden bizonnyal ez a két egység is 100 százalékon felül teljesítette volna forgal­mi tervét. Külön meg kell említeni, hogy a Sülyben és Úriban fel­állított 9-es, illetve 10-es szá­mú pavilon teljes mértékben beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A sülyi pavilon tervét 114 szá­zalékra, az úri pedig 140 szá­zalékra teljesítette. Mindkét egység eléri a napi átlagos ezer forintos forgalmat. A felvásárlási üzemág a forgalmi tervét nem tudta tel­jesíteni. Ennek az az oka, hogy a felvásárlással megbízott szakember megbetegedett, s helyébe az fmsz senkit sem ál­lított be. Hamarosan megold­ják a problémát, méghozzá úgy, hogy Tápiósülyön egy pa­nelraktárt állítanak fel. Úri­ban pedig egy új felvásárló szakembert fognak alkalmaz­ni. Végül az ipari iizemág 105,9 szá­zalékos tervteljesítést ért el. Az üzemágon belül csupán a növényvédelemmel mutatko­zott veszteség. Az ügyvezető végül bejelen­tette az igazgatóságnak, hogy az fmsz az első félévben ered­ményesen működött. Gazdálkodási nyereségter­vét 118 százalékra teljesí­tette. A szövetkezet összes üzemági nyeresége: 776 ezer 564 forint. Krátky László TANÁCSÜLÉST tartanak Monoron szeptembei 9-én reggel nyolc órai kezdet­tel. Napirenden a termelőszö­vetkezetben végzett ellenőrzé­sek tapasztalatairól szóló je-•' lentés, a művelődésügyi áb az általános iskolák 1965/66-ban végzett oktató-nevelő munká­járól szóló beszámolója szere­pel. SPORTJEGYZET 2:0 után vereség Még mindig nem ültek el Gyömrőn a múlt vasárnapi botrány hullámai. Súlyos ítéletnek tartják a szurkolók és a sportkör vezetői is az öthetes pályabetiltást. Vasárnap a gyömrőiek Kis- némedibe látogattak. Nem ígérkezett könnyűnek a mér­kőzés, hiszen tavasszal Gyömrőn 0:0-ra végződött a találkozó. A gyömrőiek kezd­tek jobban, s negyed óra múlva már 2:0-ra vezettek. Utána azonban feljöttek a hazaiak, és a félidő végéig kiegyenlítettek. A második 45 percben az­tán ismét (a múlt vasárna­pihoz hasonlóan) visszaestek a mieink, és a hazaiak bebiz­tosították győzelmüket. 4:2 lett az eredmény a hazaiak javára. A gyömrőiek ismét egy- félidős csapat benyomását keltették. A második 45 percre teljesen visszaestek, így a hazaiak győzelme egy percig sem volt vitás. A vereség következménye, hogy a gyömrőiek visszaestek a táblázaton a középmezőny­be, s teljesen reménytelen, hogy feljussanak. Most már azon kell fáradozni, hogy az „idegenben” lejátszott „hazai” mérkőzésen jól megállja he­lyét a csapat. Sok szó esik gyömrői sport- berkekben a labdarúgókról. Általános vélemény, hogy a csapat soha ilyen könnyen nem juthatott volna fel a me­lyei l. osztályba, mint az idén. No, nem azért, mert ez a csoport gyengébb a Dé­linél, vagy a Középnél, de a sorsolás is kedvező volt a gyömrőiek számára, csak nem tudták ezt kiaknázni a gyömrőiek. Többször vesztettek, mikor könnyűszerrel győzhettek vol­na. Ezek a mérkőzések a kö­vetkezők voltak: Váci Hon­véd—Gyömrő 4:2, Gyömrö— Galgahévíz 1:1, Nagymaros— Gyömrő 2:0, Sződ—Gyömrő 4:2 és a vasárnapi 4:2-es eredmény a Kisnémedi el­leni mérkőzésen. Végezetül és tanulságként: már ideje lenne kialakítani a csapat gerincét, a jövő évi feladatok sikeres megol­dása érdekében. Ami nem sikerül az idén, jövőre si­kerülhet. Ha minden tekin­tetben más csapat lép majd pályára a következő szezon­ban. Lelkesedésben, küzde­niakarásban, erőnlétben is javulniuk kell a gyömrőiek- nek! (gér) VARÁZSFÜVEK - VARÁZSSZEREK A megfejthetetlennek látszó — főként kelet-ázsiai — „cso­dákról” megállapították, hogy azok az idegrendszert befolyá­soló növényi szerek hatásának tulajdoníthatók. A mohame­dán fakir például látszólag vallásos révületbe zuhan, ho­lott valóságban fakírfű (kur- rusz) főzetéből készült hasis hatása alatt áll. Az az ember, aki kurruszlét fogyaszt, kö­zönybe süllyed, s bódulatában belefelejtkezik a színesen nyüzsgő látomásokba. A ma már egyáltalán nem titokzatos szer csillapítja a fájdalmakat, tetemes adag esetén halálsze­rű eszméletlenséget okoz. Eb­ből az állapotból egy-két nap után következik • be a jól misztifikálható „feltámadás”. A SZÓMA A jól ismert hasis mellett sok más „varázsfüvet” is is­mer a Távol-Kelet. Egy nyolc­száz éves indiai füveskönyv több száz ősi varázs- és gyógy­növényt sorol fel. Az egyik Tápiósüly—Káva 6:0 (3:0) Döntött a papírforma. A sülyi csapat a mérkőzés első percétől az utolsóig nagy fö­lényben játszott. A gólok közül Hegyesi Árpád né­gyet, Szabó Béla pedig ket­tőt lőtt az ellenfél hálójába. A csapatból még kiváló já­tékával a két hátvéd: Mon­dok és Hajdú tűnt ki. A kávaiak legjobb embere — o sok gól dacára — a kapus volt. Igen sok továb­bi góltól mentette meg a kaput. Végezetül megemlítjük hogy a mérkőzés igen spor szerű volt. (ky) ilyen növény tejszerű nedve — melyet szórnának neveznek — mámorító hatású, ugyanak­kor féktelen jókedvre deríti élvezőjét. Különösen a brah- manok (kiváltságos papi cso­port Indiában) isszák, hogy „érintkezésbe kerüljenek a túlvilággal, a szellemekkel” és hogy „jövőt kinyilatkoztató ihlet” szállja meg őket. A GOMBALÉ A hajdani sámánok „tudo­mányának” fő eszköze a piros kalapú, fehér pettyes, hírhedt mérges gomba részegítő leve volt. A ma muszkarin néven ismert anyag különös hatáso­kat vált ki. Kis adagja élénk­séget, jó kedvet idéz elő, a testi erőt átmenetileg fokozza. Nagyobb adag bevétele után a gomba fogyasztója már nem tud magán uralkodni, féktelen énekbe és táncba kezd, majd ijesztő látomásai támadnak. Az ünnepségeken sohasem hiányozhatott e gomba, holott egyetlen ilyen gombának gyakran egy rénszarvas volt az ára (!). Mondanunk sem kell talán, hogy a gombát a sámán árusította... MAI MŰSOR MOZIK Maglód: Felfelé a lejtőn. Monor: A párizsi Notre Dame (széles). Tá­piósüly: Az én kis feleségem. Úri: Az államügyészé a szó. Vecsés: A látogatás (széles). Gondok és remények Az. ősz újból ránkkcszöntött, sok a gond, mert sok a ten­nivaló, több, mint tavaly. S most nem a megszokás mondatja ezt velünk; sokkal inkább az, hogy a tavalyihoz képest több a munka, mert jó a termés, a kapások hozama igen sok mező- gazdasági üzemben mindnyájunk örömére meghaladja a ter­vezettet. Kellemes tehát a gond is: betakarítani veszteség nél­kül, amit a föld és az emberi szorgalom meghozott az idén. Ugyanakkor közel a vetés ideje, kétmillió 340 ezer holdon kell földbe tenni — mégpedig jól előkészített talajba — a jövő évi kenyérnek valót. Ebből a két nagy munkából áll az őszi munkacsúcs, s ennél nagyobb erőpróbát nem ismer a mező- gazdaság. És a munkatorlódás következtében fellépő gondo­kon túl kell jutnunk, ha azt akarjuk, hogy a következő esz­tendőben ne legyen hiábavaló a reménység. A zavartalan munkamenetnek sokféle feltétele van. Nem szabad, hogy alkatrészhiány miatt álljanak a gépek, a veze­tőknek alapos szervezési készségről kell tanúságot tenniük, a mezőgazdasággal kapcsolatban álló vállalatoknak jól kell vizsgázniuk a szállítási feladatok teljesítésében, a korábbi meg­állapodások betartásában. S mindemellett természetesen so­kat számít az időjárás alakulása is. Mégis, azoknak adunk igazat, akik legfontosabb tényezőnek az emberi szorgalmat tartják. Az őszi munkát minden bizonnyal ott végzik a leg­jobban, ahol az embereknek kedvet csinálnak a munkáihoz, kedvet arra, hogy családtagjaikkal együtt szívesen menjenek hi a földekre, s versenyezzenek azért, hogy melyikük földda­rabjáról kerül le először a termés. Ebben az időszakban társadalmi munkások ezrei segítik majd a falvak népét — az előző években kialakult gyakorlat szerint. Szép számmal lesznek majd közöttük ipari munká­sok, akik szabadságuk egy részét a kukorica- vagy répatáblán töltik, katonák és diákok, akik segítsége ugyancsak nélkülöz­hetetlen. Az őszi munka sikere azonban a termelőszövetkeze­tek és állami gazdaságok traktorosain, növénytermelőin mú­lik, rajtuk, akik egész esztendőben mindent megtettek a jó termés érdekében, s természetes, hogy ők érzik a legnagyobb felelősséget is a megtermelt értékekért. Nagyon fontos az is, hogy az üzemek Irányítói fokozottan gondoskodjanak a hozzá­juk tartozó emberekről az őszi munka időszakában. Még tavaly is több helyen előfordult, hogy a részesműve­lésre, a premizálásra vonatkozó, év elején kötött megállapo­dásokat a vezetők később nem tartották be. Óvnunk kell mindenkit az ilyen szószegésektől. Az emberek akkor dolgoz­nak szívesen, ha lehetőleg mindennap tudják, hogy mennyiért dolgoznak, ha a munkadíjként kapott részüket ugyanakkor hazaszállítják, amikor a közösét. Nincs helye semmiféle utó- __ lagos alkudozásnak a prémium korábban megállapított felté- telei körül. Mindez a gondoskodás fő tartalmát adja, de emel­lett vannak látszólag kisebb jelentőségű ügyek is, amelyek szintén a gondoskodás körébe tartoznak. Természetesnek ve­hető például, hogy a traktorosok meleg ételt kapjanak. Azo­kat pedig, akiket a munka lakhelyüktől távolabb levő föld- darabra szólít, mindennap ki- és hazaszállítsák az üzemek járművei. Fontos, hogy a boltok ellátása lehetőleg zavartalan legyen, ideértve a friss hússal való ellátást is. A szokottnál is nagyobb figyelmet kíván ilyenkor a tsz-ekben a havi előlegei pontos kifizetése, s sorolhatnánk tovább a kellő gondoskodás sok egyéb követelményét. Ha már itt tartunk, szólnunk kell arról, hogy a kétkezi munkásemberek fokozott felelősségérzete is elengedhetetlen követelmény. Sok szövetkezetben panaszolják a vezetők jogo­san, hogy többen nem akarnak engedni a késői munkakez­désből, s még mindig gyakori, hogy nyolc óra felé áll csak össze a csapat, és öt óra tájban pedig már hazafelé készü­lődik. Különösen ilyenkor, szeptember elején, tapasztalható rá­érős hangulat a mezőgazdasági üzemekben. Ennek régi hagyo­mánya van: a gabonabetakarítás befejezése után ugyanis rendszerint pár hét „lazítás” következik, ami többé-kevésbé talán érthető is volt azelőtt. Ma azonban sikerült elérnünk odáig, hogy a gabonabetakarítás négyötöd részét gépesítettük. Ez a munka az emberek számára ma már közel sem jelent olyan erőkifejtést, mint amikor még kézzel arattak. Jogos te­hát a szakemberek véleménye, miszerint az átállás időszakát lehetőség szerint mindenütt rövidítsék le. Azt jelenti ez, hogy az üzemképes traktorok lehetőség szerint már most kettős műszóikban dolgozzanak, s ne fél mű- szaknormát teljesítsenek, mint az utóbbi napokban számos mezőgazdasági üzemben tették. Ne várjanak a növényterme­lők a burgonya- és répaszedéssel, s amit fölszednek, azt fo­lyamatosan szállítsa a MÉK, vagy a cukorgyár. Ne tartson he­tekig, amíg ez az egész gépezet lendületbe jön, hiszen a kése­delemből csak az következhet, hogy a munkát elkapkodják, s nem végzik el mindazt, ami szükséges. Az idén különös gondot kellene fordítani a részletekre. Így például most jó alkalom kínálkozik arra, hogy az üze­mek tekintélyes készletet gyűjtsenek a különféle mellékta- karmányokbói, ha idejében gondoskodnak betakarításukról. Ne hagyják kárfcaveszi a répafejet, a kukoricaszárat, mindazt, amit besilózhatnak. Végsőfokon az ilyen részletfeladatok el­végzése tükrözi legjobban a jó gazda gondosságát, nem is szólva ennek gazdasági, forintokkal mérhető előnyeiről. A napokban lezajlott országos gabonatermesztési tanács­kozás tolmácsolta a falu közvéleményéhez a szakemberek ké­rését: október végéig kerüljön elvetésre a búzja. A kérés jó­zan felmérésen alapszik, s az előző évek azon tapasztalatán, hogy a jó termés alapfeltétele a követelmény betartása. So­kat, tengernyi sokat kell dolgozni, hogy ez megvalósuljon. De hiszen sokszor láthattuk és látjuk ma is, hogy a magyar pa­rasztság mindent képes jól elvégezni, amit akar és elhatáro­zott, s amihez teljes szívvel nekilát. Kovács Imre 1 ( 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents