Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-04 / 209. szám

Jó tanulással — a zászlóért A monori iparitanuló-isko- lában is megnyitották az 19G6 —67-es tanévet. Magócsi Károly, az iskola igazgatója tartott ünnepi be­szédet Ebben a tanévben a több mint háromszáz tanuló, mint­egy húsz szakmai csoportban tanul, hogy képzett, jó szak­munkás véljék belőlük. Az iskola őrzi a Pest me­gyei KISZ-bizottság vándor­zászlóját, melyet a megye leg­jobb. iparitanuló-iskolájának ítélnek oda minden tanév vé­gén. Az igazgató megnyitójá­ban felhívta a tanulók figyel­mét: magatartásukkal, tanul­mányi eredményeikkel, jó munkájuklcal igyekezzenek megtartani a kitüntetést, meg- tisstelést jelentő vándorzász­lót. ÜGYELETES ORVOS Gyomron dr. Halmai Géza, Monoron dr. Balogh József, Üllőn dr. Csík Pál, Veesésen dr. Szamosfalvi Imre (Jókai utca 41.) tart ügyeletet va­sárnap. — Ügyeletes gyógy­szertár Monoron az Ady End­re úti, Veesésen a János ut­cai. MONOiHTCDÍKI A PESTMEGYEI HÍRLAP KÍ) L Ö N-K I A-P Á S A Paripák VIII. ÉVFOLYAM. 209. SZÄM 1966. SZEPTEMBER 4., VASÁRNAP A Monori Állami Gazdaságban Nyolcvannégy hold magágy búzának Törik már a kukoricát + Hordók — készenlétben Vámos Gézától, a Monori Állami Gazdaság körzeti ag- ronómusától érdeklődünk: ho­gyan állnak az időszerű őszi munkákkal? — A pándi üzemegység­ben vége felé jár a silózás. 103 holdról besilóztuk a kuko­ricát Most folyik annak a 40 kataszteri hold csalamádénak a silózása, melyet zölden nem etettek fel. A búzavetés alá 84 kataszteri holdat előkészí­tettünk. Sőt, ezt a területet szervestrágyáztuk is. Folyik a mélyszántás az üzemegység­ben. Gombán már zöldell az első őszi vetés. A folyamatos tavaszi zöld fu­tószalag biztosítása érdekében 55 kataszteri holdon az őszi takarmánykeveréket már ko­rábban elvetették. 260 holdat készítettek elő eddig őszi ár­pának. A silózás és a kukori­catörés - az üzemegységben szeptember elsején kezdődött meg. Ezt a korán érő kukori­cafajtát azért választotta a gazdaság, hogy korán be le­hessen a termést takarítani, és utána még jó magágyat ké­A mézeskalácsos Monoron, a Jó­zsef Attila utcá­ban él a 85 éves mézeskalácsos Kalmár Miska bá­csi. Ki tudná meg­mondani — hi­szen maga sem emlékszik rá — mennyi mézeska­lácsszívet adott el életében, tükrös cifra szíveket: a régi vásárok leg­szebb és legvár­tabb „vásárfiát”, amit szerelmes le­gények vettek val­lomásul szívük választottjának. Rég volt ez bi­zony, amikor gar­madában sültek a legkülönbözőbb formájú mézes sü­temények. Ma is befűt időnként az öreg mézeskalá- Csos a régi tűz­helybe, s a régi gonddal figyeli, kisült-e az a né­hány tepsi pogá­csa. S ha kisült, kiszedi, összecso­magolja és elvi­szi ... — Nem, a vásá­rokba régen nem járok, öreg va­gyok én ahhoz... Ez a két csoma­gocska Szentend­rére készül. Indu­lok is velük mind­járt a főtérre, az autóbuszhoz. Es­te tízre jár majd az idő, mire ha­zaérek ... Veszi az öreg a két csomagocskát, s elsattyog velük az autóbuszhoz. Szentendrén majd pénzt kap érte. De egyre ritkábban gyújt be a tűz­helybe, » egyre kisebbek lesznek ezek a mézeska­lács csomagok. — Már az se baj, — vigasztaló­dik — hiszen már törődnek velem, s ez nagyon jól esik a magamfaj­ta öregember­nek ... S ahogy látom, rá is fér ez a tö­rődés Miska bá­csira;. az a két­százötven forint segély, amit a ta­nácsülés nemrégi­ben szavazott meg neki, mert hogy már egyre ritkáb­ban gyújthat be az öreg tűzhelybe, melyben egykor garmadában sül­tek a mézeskalács szívek. S milyen szépek voltak! (gér) ÚJ KÖNYVEK: SAUL FRIEDLÄNDER: XII. Pius és ä Härmädik Birodalom Szerencsés kiadói választás volt ezt a könyvet kinyom­tatni : a szerző nem kommu­nista, s a marxista történet- szemlélethez sincs köze, mégis, akarva vagy akaratlan, de többségében azonos következ­tetésekre jut XII. Pius és a Reich viszonyát illetően a marxista szerzőkkel. Hochhuth Helytartója világszerte vihart, szenvedélyes eszme- és szópár­bajokat keltett. Most a szép- irodalom mellé a tudomá­nyos felmérés, dokumentálás is felsorakozik, hogy megmu­tassa a Vatikán s annak ak­kori vezetője, a valamikori berlini pápai nunciusból XII. Piussá lett Pacelli bíboros menthetetlen magatartását mindazzal összefüggésben, amit a hitlerizmus, a Harma­dik Birodalom barbársága, népirtó politikája jelentett. Az anyag nagyfokú ismere­te jellemzi a szerzőt; a forrá­sok kritikai feldolgozása már kevésbé, több helyen nem kellő alapossággal elemzi-érté- keli azokat a dokumentumo­kat, melyek irattárak mélyé­ről kerültek elő hosszas — s igen sokszor szándékos — kal- lódás, kallódtatás után. Mégis e sokszor tartózkodásba visz- szahúzódó feldolgozási mód ellenére a könyv egésze s do­kumentumai jó része — kom­mentárok nélkül is — világo­san bizonyítják az olvasónak, hogy alaptalan a XII. Pius körül kialakult legendakor, s a katolikus egyház feje nem­hogy elítélte volna mindazt a szörnyűséget, amit a Harma­dik Birodalom feketeruhás pribékjei, s a mögöttük állók elkövettek, hanem hallgatásá- . vál eltűrte, elősegítette azok szítve, el lehessen vetni az$ őszi kenyérgabonát. A szárazhegyi üzemegy- ^ ségben egy komplex gépe- 5 sített brigád végzi a trá- ^ gy ázást. s Négy trágyaszóró kocsival és ^ egy rakodógéppel dolgoznak. 4 Szárazhegyen már a szü- retre készülnek, jelenleg folyik a szőlő „utolsó^ kapálása”, a hordók és kádak, ^ a daráló és préselőgépek ja- 4 vitása. Közepes termésre szá- § mítanak. § y A csevharaszti üzemegység­ben befejeződött az őszi ta­karmánykeverék vetése. Most a rozs alá készítik elő a talajt — fejezte be a tájékoztatóját Vámos Géza. (MJ) Keresztury Ferenc felvétele SSMSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS*. Mint a csiga a házát Beszélgetés egy körhintássa! Rögzített óriás varsák Ősi halászati módszer nagyüzemi alkalmazására készülnek a Balatonon megtörténtét. A pápaság első, nagyjából egyértelmű tiltako­zására csak 1944 májusában, éppen a magyar zsidóság ül­döztetése kapcsán került sor; a könyvet a magyar olvasó számára külön érdekessé te­szi az utolsó, magyarországi zsidóság deportálásának körül­ményeit és a Vatikán ezzel összefüggő magatartását fel­dolgozó fejezet. Friedländer könyve végén § inkább csak kérdéseket tesz § fel összegezésként: a választ ^ az olvasóra bízza. A mégis- $ mert tények alapján a válasz ^ egyértelmű: XII. Pius maga- tartására sem egyháza erköl­csi törvényei, sem a történe- ^ lem soha nem adnak felmen- J tést. ni. o. Érdekes felújításra készül­nek a Balatoni Halászati Vállalat szakemberei: az ősi varsás fogási módszerből — az NDK hasznos tapasztala­tai alapján — az eddigi húzóhálós rend­szernél remélhetőleg gaz­daságosabb és valóban nagyüzemi halászati mód­szert fejlesztenek ki. Régi probléma ugyanis, hogy a nyári halászati idényben az óriás, 1000—1500 méter hosszú húzóhálókkal, ame­lyekhez egyenként két moto­ros hajó és 15—18 főnyi kezelőszemélyzet szükséges, egy-egy húzósra alig 30—10 kiló halat fognak ki. Ezzel szemben a rögzített óriás varsák huzamosan és önmű­ködően gyűjtögetik össze a zsákmányt és a halászoknak csupán ki kell üríteniök a gyűjtőzsákokat. Ez a módszer egyúttal a néhány év óta betele­pített angolnák fogására is igen alkalmasnak ígér­kezik. Az idén 50 óriás varsával ha­lásztak a Balatonon, s szá­mukat jövő tavaszra legalább 150-re kívánják növelni. Kis könyvecskében tartja a hivatalos iratait. Kopott a könyvecske, foszlottak az ira­tok. Másik kezében a sapká­ját szorongatja. A körhintás engedélyét jött érvényesíttetni. Azt mondja, aki intézi, nagyon kedves, még azt is megszokta kérdez­ni, hogyan megy az üzlet. — No, és megy? — kérdezek rá én is. — Búcsúkor, meg nagy ün­nepekkor menne, ha az idő is úgy akarná. Mert a hintához, nemcsak felszerelés kell, kö­zönséget csalogató lemezek, hanem napsütéses idő is. Sportportré A KARMESTER László Károly nevét a me­gyei labdarúgó-berkekben jól ismerik. A Pest megyei válo­gatott kiváló monori csatára nemcsak káprázatos technikai trükkjeivel vívta ki a közön­ség elismerését, hanem sport­szerű, igazi sportemberhez méltó magatartásával, viselke­désével is. Rupi — ahogyan társai nevezik — a monori közönség kedvence. Az egyik karmestere a monori csapat­nak. Mert az együttest ket­ten „vezénylik”, K. Nagy és ő. Ha nekik nem megy a já­ték azt az egész csapat meg­érzi. Ez mostanában ritkán fordul elő — a monoriak első helye legalábbis ezt bizo­nyítja. De a neheze még hátravan. Ezt László Károly is jól tudja. Mert a karmesternek, László Karcsinak az lenne a legna­gyobb öröme, ha csapatával jövőre már NB lll-ban rúg­hatná a labdát. Mert ami őt illeti — az biztos, hogy ott sem vallana szégyent. — szatíi — Pedig hát abból neveltem — Mióta körhintás? — Elmúltam már akkor húszéves, de sehol sem kap­tam munkát. Nem szóltak a szüleim semmit, de én tud­tam, hogy szükség lenne a ke­resetemre. Azt mondtam az apámnak: én még ma beme­gyek Pestre, és addig nem jö­vök haza, amíg nem találok munkát. Ott Pesten — jobb híján — elszegődtem egy öreg körhintáshoz. Neki is jól jött a segítség, nekem meg a kis pénz. Az öreg azt mondta nekem: fiam, ez biztos ke­nyér. Ha van hintád, kocsid, mindenütt megélsz. Viszed magaddal, mint a csiga a há­zát. Eltelt azonban addig né­hány év, míg hintát, kocsit vehettem magamnak. — Milyen hintája van? — Láncos. Azt felnőtt, gye­rek egyaránt szereti. Arra fel­ülni nemcsak szórakozás. Ah­hoz bátorság is kell. Ha ak­kor — harmincvalahány évvel ezelőtt — felvesznek valame­lyik gyárba, akkor ma lakatos vagyok, vagy esztergályos. Le­dolgozom a napi nyolc órát, hazajövök, szundítok egy sort, és olvasgatom az újságokat, így meg??! Hol itt vagyok, hol ott. Vándorélet ez, kérem ... — A gyerekei? — Otthon laknak, Gyom­ron. Jó helyük van, szépen keresnek. Jó gyerekek voltak, játékosok, csak éppen a kör­hintát nem szerették soha ... fel 5 őket A KONGRESSZUS ELŐTT |Nyolcéves korától — „dolgozó (d) 99Í LEFORRÁZTA At A GÁT Monor — Űj Élet Tsz: Paradicsom, burgonya, sárgarépa ronba került a megyei SZÖ- VOSZ központjába, ahol szer­vezőként dolgozott. Sokai tett az fmsz-ek megalakításáért. Sopronból Győrbe került. 1951-ben a Dunántúli Ál­lami Gazdaság személyzeti osztályának vezetője, majd ugyanebben az évben a két­* t « ^ Murvai István, a mendei ^ Lenin Termelőszövetkezet ^ párttitkára. 1945 óta végez ^ pártmunkát. Nyolcéves kora ^ óta dolgozik. Heten voltak S testvérek — ő volt a legidő- $ sebb, neki kellett munkába $ állnia. ^ 1933-ban Budapesten kato­^ na. Két év múlva Mendére ^ került. Azóta is itt él. Dolgo- ^ zott a MÁVAG-ban, nyáron ^ pedig aratni járt. 8 A második világháború 8 alatt, 1943-ban, kikerült a $ frontra, és 1945. október 18-án ^ jött haza. Hazatérésekor öt ^ hold földet kapott, és azon ^ gazdálkodott. Feleségével ^ együtt belépett a kommunista ^ pártba. 1946-ban egyhónapos ^ pártiskolára küldték. 1948- ^ ban „mintagazda” lett, és a S megyei mezőgazdasági verse- ^ nyen ezer forint jutalmat és ^ egy vetőgépet kapott, elisme- ^ résképpen. ^ Ugyancsak 1948-ban há- ^ romhónapos szövetkezeti is­ii kólára küldték, utána Sop­A jövő héten kezdik mei — több, mint száz holdny területről — a burgonya sze dését. Előzetes számításol szerint — több mint száz va gonnyi termésre számítanak. A silózást kedden kezdik e a közös gazdaságban. Minteg; 12 ezer métermázsát kell be takarítaniuk. A kertészetben a paradi csőm szedése jelenleg a leg fontosabb munka. Öt vagon töltött meg az eddig leszedet termés. Szépen fizet a sárgarépa ii Összesen hetven-nyolcvan va gon terméssel hálálja meg gondos ápolást. ezer holdas Rajkai Állami ^ Gazdaság igazgatója lett. § 1956 tavaszán visszakerült ^ Mendére és budapesti mun- $ kahelyén, a bútorlapüzemben, $ bekapcsolódott a pártmunká- % ba, mint csoportbizalmi. Az ellenforradalom után 5 Mendén feleségével együtt ^ megalakították a pártalap- $ szervezetet, melynek Murvai 5 elvtárs lett a titkára. 1960 i óta mint tsz-párttitkár dol-\ gozik. t Az utóbbi években a párt- 5 szervezet létrehozta a nőbi- 5 zottságot, a Vöröskeresztet, a $ KISZ-szervezetet, a sportkört $ és a tsz-ben a szakszervezet $ most van alakulóban. Jól és$ eredményesen dolgozik, erre t csak egy példát: a kongresz-§ szus tiszteletére a szocialista, brigádok 54 654 forint többlet- 5 termelést vállaltak. Nagyon fontosnak tartja a $ tanulást. Jelenleg a marxista \ —leninista esti egyetemre ^ jár. $ Drabek Károly $ Sajnálatos baleset történt Farkas Józsefék otthonában, Monoron, a Rákóczi-telepen. Farkas József, hétéves kisfiú pár percig egyedül maradt a konyhában. A pirított kenye­ret akarta levenni a tűzhely­ről, s közben könyökével le­verte a mosáshoz elkészített forró vízzel telt fazekat. A kisfiú súlyos égési sebeket szenvedett, kórházba szállítot­ták. (ő) MIJSO H MOZIK Ecser: Fügefalevél. Gyömrő: Harc a banditákkal. Matiné: Aki szelet vet. H: Blood kapitány fia. Maglód: Katonazene (széles). H: Körhinta. Monor: Minden kezdet nehéz (széles). Matiné: A két „N” úr. H: A párizsi Notre Dame (szé­les). Nyáregyháza: Tilos a szere­lem. Pilis: Az ég kulcsa. Matiné: Eltévedt ágyú. H: Az én kis fele­ségem. Tápiósáp: A vonat. Tápió- süly: Szentjános fejevétele. Úri: Fantomas. Üllő: Ketten haltak meg (széles). Matiné: Akik meg-* hódítják az eget. H: Martin ka­landos ifjúsága. Vasad: Kérem, a pana.szkönyvet. Vecsés: Chaplin kavalkád. Matiné: Pár lépés a ha- tár. H: A látogatás (széles).

Next

/
Thumbnails
Contents