Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-30 / 231. szám
Kádár János, Dobi István ' PEST és Kállai Gyula fogadta hazánk új belgrádi nagykövetét Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára fogadta Marjai Józsefet, hazánk új belgrádi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közeljövőben utazik állomáshelyére. A nagykövetet fogadta Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke és Kállai Gyula, a kormány elnöke is. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Liszt—Bartók emlékkiállítás MEGYEI X. ÉVFOLYAM, 231. SZÁM ARA 50 l-'II.BJBR 1966. SZEPTEMBER 3Q., PÉNTEK RrffGsn&Im naGx&maiisiák akciója Rabolt repülőgéppel „elfoglaltak" egy szigetet AngolelSenes merényietek Argentínában A Magyar Nemzeti Múzeumban az I. budapesti művészeti hetek sorozatában Liszt—Bartók emlékkiállítást nyitott meg dr. Ujfalussy József Kos- suth-díjas főiskolai tanár. A kiállítás után Bartákné Pász- tory Ditta és Tusa Erzsébet Bartók egyik művét adta elő. A képen: Bartókné' Pásztory Ditta. Egy önjelölt argentin akciócsoport szerdán jelképesen i megszállta a „Malvinas sziget- ' csoport” (Falkland-szigetek) fővárosát, Port Stanleyt. Elrabolt utasszállító gépen érkeztek oda. A DC—4-es típusú utasszállító repülőgép szerdán, magyar idő szerint a kora reggeli órákban szállt fel Buenos Airesből egy déli város felé. Amikor a gép körülbelül 900 kilométernyire eltávolodott a repülőtértől, váratlanul megváltoztatta útirányát és a brit fennhatóság alatt álló „Malvinas szigetcsoport” (Falkland- szigetek) fővárosa, a kontinens csücskétől 480 kilométerre fekvő Port Stanley felé vette útját. A pilóta rádión közölte, hogy a gépet elrabolták. A tizennyolc főnyi „Tacura” fedőnevű szélsőséges nacionalista kommandó vezetője Dar- do Cabo újságíró, egy jól ismert szakszervezeti vezér huszonötéves fia volt, akit az antiperonista Aramburu kormányzat idején bombamerénylet elkövetése miatt börtönre is ítéltek. A csoportban szerepe volt egy nőnek is: Maria Verriernek. Az ismert újságírónő és drámaíró, a Peront követő ideiglenes kormány egyik miniszterének az unokahúga. A társaság hajnalban misét hallgatott, aztán a többi utassal együtt — felszállt a gépre. Útközben az egyik terrorista (Folytatás a 2. oldalon) Kongresszusi versenyben: Egy nap, hat kocsi Fedél, házi munkában Daru, önkiszolgálással Ez már nem a holnap eseménye, a tegnap szenzációja: szalagon indulnak a kocsik. A start még nem ígér túlzottan sokat, de mire az alsó és felső szállítópályán célhoz ér, már készen áll a könnyített kivitelű, nagy teherbírású mezőgazdasági pótkocsi. — Még küzdünk az ilyenkor szokásos gyermekbetegségekkel, de már működik a Szentendrei Kocsigyár első szalagja. — S hány kocsit jelenthet a főmérnök? — Egy nap — hat jármű. — Mennyire gyarapodik szil■veszterig? — Pontosan 361 darabra. Jövőre 800 kocsi követi. A kocsigyár a különleges(Folytatás a 2. oldalon) A BALATONRÓL JELENTIK: Idény zárás a vihar jelzőknél Hűvösebb volt a nyár ♦ Vörös rakéta harminckétszer A balatoni vihar jelző szolgálat befejezte ez évi közérdekű és rendkívül hasznos munkáját. A révkapitányság őrsei hamarosan leszerelik a „viharkosarakat”, a még szórványosan fürdőzőket, csó- nakázókat már nem riasztják veszély közeledtén a sárga és a piros jelzőrakéták. Götz Gusztáv, a balatoni viharjelző meteorológiai szolgálat vezetője az idényzárás alkalmából summázta az idei balatoni nyár eredményeit és hiányosságait, valamint a meteorológiai állomások és a révkapitányság munkáját. Közölte, hogy a három nyári hónap alatt a Balaton térségében az időjárás a normálisnál fél fokkal hűvösebb volt, de ugyanakkor az átlagosnál szárazabb és napfényesebb. A 821 órai napsütés napi átlaga csaknem kilenc órát tett ki. A legmelegebb nyári nap július 14-e volt, amikor a tóparti állomások 31 —33 fokot mértek. Az augusztus közepén beköszöntött huzamosabb jó időben a tó vize 26 fokig melegedett fel. A július viszont az átlagost más- félszeresen túlhaladó csapadékával jeleskedett. Július 28-án BECS VONJÁK BE HABSBURG OTTÓ ÚTLEVELÉT! Az Osztrák KP Központi Bizottságának ülése Szerdán és csütörtökön Bécsben ülésezett az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottsága. Franz Muhri, a párt elnöke tartott beszámolót a belpolitikai helyzetről és a párt feladatairól, a többi között hangoztatva: a párt szembeszáll Habsburg Ottó minden visszatérési kísérletével, s t.zokkal a tervekkel, hogy visz- Izaadják a Habsburgok vagyonát. Emlékeztetett rá, hogy az Osztrák Szakszervezeti Szövetség elnöksége a múlt hónapban ugyancsak Habsburg Ottó visszatérése ellen foglalt állást. Sok üzem Habsburg Ottó beutazási próbálkozásának esetére energikus harci intézkedéseket jelentett be, és felhívta a kormányt, vonja be Ottó útlevelét. több zivatarfront 50—60 mil- liméternyi csapadékot zúdított a vidékre. A viharjelző szolgálat május 14-től kezdve a siófoki révkapitányságnak 2500 esetben adott jelentést az időjárás változásairól. Az előzetes jelzések nyomán 39 esetben kellett fellőni a figyelmeztető sárga és 32 esetben a mindenkit kiparancsoló piros rakétákat, ötven olyan napot jegyeztek fel, amikor a széllökések elérték a viharos erősséget, vagyis az 50 kilométeres óránkénti sebességet, a legerősebb széllökéseket (95 kilométer óránként) május 29-én észlelték Siófokon. Ekkor 70 órán tartott egyfolytában a viharos szél, amelyhez hasonló az utóbbi évtizedben csupán kétszer fordult elő. Május 14. és szeptember 26. között 604 órán át tartott a sárga rakétákkal jelzett úgynevezett veszélyállapot, 827 órán át pedig a piros rakétákkal jelzett viharállapot. A feljegyzések szerint az idei nyár teljes időtartamának 18—26 százaléka volt viharos, illetve szeles, s ez az arány sokkal magasabb a szokásosnál. A balatoni nyár ez évi mérlegén tehát — a napsugárzási többlet ellenére — a negatív vonások kerültek túlsúlyba. A fegyveres erők napja alkalmától Koszorúzás? ünnepség a Hősök terén Csütörtökön délelőtt — a fegyveres erők napja alkalmából — koszorúzási ünnepség volt a Hősök terén. A Magyar Nép- köztársaság fegyveres erői nevében Czinege Lajos vezér- ezredes, honvédelmi miniszter, Benkei András belügyminiszter és Papp Árpád, a munkásőrség országos parancsnoka helyezett el koszorút. Ezután a KISZ, a budapesti diplomáciai testület képviselői, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok parancsnokságának képviselői, és a Magyar Partizán Szövetség vezetői helyeztek el koszorút a Magyar Hősök Emlékművénél. ★ A fegyveres erők napja alkalmából Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja csütörtökön este fogadást adott a Magyar Néphadsereg Központi Klubjának nyári helyiségében. ítélet Nürnbergben Az ítélet, az amerikai—angol—francia—szovjet Nemzetközi Katonai Törvényszék ítélete ma húsz esztendeje hangzott el a hitleri Németország háborús főbűnösei felett. Jelképes is, hogy a bíróság éppen Nürnbergben hívta tetemre a náci rendszer főkolomposait — abban a városban, amely egykor erőt fitogtató parádéik, s embertelen törvényeik meghirdetésének színhelye volt. Noha az ítélethirdetést olyan vérözön előzte meg, hogy a náci háborús bűnök minden különösebb bizonyítási eljárás nélkül is nyilvánvalóak voltak a világ színe előtt, a győztes nagyhatalmak ragaszkodtak a bírósági eljárás szigorú törvényességéhez. Nem a bosszúállás, hanem az igazságosság vezérelte őket. Az ítélet 1946. szeptember 30-án és október 1-én hangzott el, ám maga a pör csaknem pontosan egy évvel korábban kezdődött: 1945. október 18-án, s a Nemzetközi Katonai Törvényszék az előkészítő munkálatok során több mint százezer dokumentumot gyűjtött össze, több ezer méter filmszalagot és 25 ezer fényképfelvételt, amelyek sok esetben magukra a náci háborús főbűnösökre is döbbenetes hatással voltak. A Nemzetközi Katonai Törvényszék a pör mintegy tizenegy és fél hónapos időtartama alatt 403 nyilvános ülésén meghallgatott 116 tanút, s megvizsgált kétezer írásbeli tanúvallomást. „Ha bizonyos cselekmények vagy szerződésszegések bűncselekménynek tekinthetők — mondotta a pör amerikai főügyésze, Robert Jackson —, ezek egyformán bűnök, akár az Egyesült Államok, akár Németország követi el azokat. Nem akarunk olyan büntetőjogi rendszabályokat teremteni mások ellen, amelyeket magunk ellen nem kívánnának alkalmazni”. A nürnbergi ítélet .óta húsz év telt el. Két évtized alatt a világ sokat változott. S e változások közül az egyik legszomorúbb talán az, amiért ma emlékeztetni kell a nürnbergi perre. Hazánkban néhány hónapja hosszabb ideig műsoron volt egy kitűnő amerikai film: az ítélet Nürnbergben. Játékfilm volt ugyan, de a valóság egy rétegét mutatta be, a nürnbergi per, egy amerikai bíró működésének egy epizódját. A film végén felirat jelent meg: azokat a jól ismert számadatokat tartalmazta, hogy a náci háborús bűnösök közül napjainkban hánynak van a Német Szövetségi Köztársaságban vagy éppen a NATO-ban felelős funkciója, hány elítélt van szabadlábon. Néhány perccel korábban pedig azt a jelenetet láthattuk, amely ezeket a számokat megmagyarázza: az amerikai bírót Washingtonból Európába érkezett politikusok az ügyek gyors lezárására sürgetik, mert a hidegháború kialakuló fagyos légkörében az Egyesült Államoknak szüksége van a német katonai és gazdasági potenciálra. A Német Demokratikus Köztársaságban tavaly dokumentumkönyvet adtak ki, amelynek adatai szerint 1964- ben a Német Szövetségi Köztársaság huszonegy felelős kormánytisztviselője, száz tábornoka és tengernagya, 828 bírája és ügyésze háborús bűnös volt. Egy évvel később a nyugatnémet parlament úgy döntött, hogy napirendre tűzi a náci bűnök elévülését. A világméretű felháborodás kényszerítő hatására az eredeti határidőt a bonni parlament öt évvel meghosszabbította: még öt évig bíróság elé kerülhetnek a bujkáló vagy éppen leplezetlen háborítatlanságban élő háborús bűnösök. Azután azonban bonni mércével elévül, amit az emberiség ellen elkövettek. Mi több: most szeptember 15-én az AP amerikai hírügynökség azt jelentette, hogy a bajor igazságügyi hatóságok fontolóra vették: megkegyelmeznek Ilse Kochnak, akit életfogytiglani börtönre ítéltek. Ilse Koch a buchenwaldi koncentrációs tábor réme volt, aki áldozatainak bőréből lámpaernyőket készíttetett, s akinek büntetését annak idején még amerikai bíróság szabta ki. A nürnbergi ítélet kihirdetésének évfordulóján tehát sajnálatosan bő anyag áll rendelkezésünkre az elmélkedéshez. Éppen ezért korántsem alaptalan, ha a világ emlékezteti az Egyesült Államok vezetőit: valamikor volt egy ítélet Nürnbergben. Húsz esztendeje még ítélkeztek azok fölött a német tábornokok fölött, akiknek nagy része napjainkban az Egyesült Államok katonai szövetségese. Húsz esztendeje még börtön járt azért, amit ma a Német Szövetségi Köztársaságban valaki aktív miniszterként is megtehet: a szomszédos országok határainak megváltoztatását követeld izgatásért. Igen, volt egyszer egy háború, és volt egyszer ítélet Nürnbergben... És a világ emlékezik rá! Serény Péter Hulladékból Budapesten a Kosztolányi térig vezet már a törökbálint—balatoni autópálya. Egyik elágazása, a Villányi útba torkolló Budaörsi útszakasz azonban még tilos út. Mindkét végén lezárták, hogy itt is kettős pályát készítsenek a régi helyett. Ez is magasabbra kerül, s az eddiginél korszerűbb lesz. A több rétegű alapozás fölé 25 cm-es betonréteg kerül, majd erre kettős, kopásálló aszfaltot terítenek. A régi út bontási anyagát felhasználják s a készülő sztráda alapjaiba dolgozzák. Ezzel jelentős időt és pénzt takarítanak meg. A buldózerek széles sávban készítik az autópálya helyét. Év végéig át akarják adni rendeltetésének. r