Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-03 / 208. szám

A forgalom: NAPI ÖTSZÁZ FÜZETCSOMAG Hiánycikk a nylon borító és a 8-as ecset PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ES CÉG X. ÉVFOLYAM, 208. SZÁM 1966. SZEPTEMBER 3., SZOMBAT AHOL SZÜK két műszakban szántanak a traktorok Hints lemaradás a mezőgazdasági munkákban — Az idén is szüretelnek a diákok Van még miben válogatni. Erről tanúskodnak a meg­rakott polcok, s a pult vitrinjében ízlésesen elhelyezett töltőtollak, divatos tolltartók. Igaz, hogy a tanév első nap­ján már „harcrakész” álla­potban siettek az iskolába a gyerekek, azonban — mint ahogy ezt a Kossuth Ferenc utca és a Pesti út sarkán levő papír- és írószerboltban ta­pasztaltuk — ez a felkészülés még nem egészen teljes. És bizony hiába volt az intelem, hogy: „Időben szerezze be is­kolai felszerelését!", ez csak intelem maradt, mert a vá­sárlások zöme ezekben a na­pokban zajlik. Az üzletben kézenfogva kis nebulók nyújtogatják nyaku­kat a polcok felé, s a mama bizony még illetődötten vá­lasztja ki csemetéjének a szük­séges holmikat. A nagyobbak már magabiztosan sorolják a ceruzák minőségét jelző szá­mokat, a vonalzók nagyságát, s migdent, amit a szükség dik­tál. És ebben a nagy forgalom­ban udvariasan, türelmesen áll a pult mögött a négy eladó. Bizony nem könnyű feladat elé állítja őket a naponta be­térő négy-ötszáz vevő, s nem kisebb gond a megfelelő kész­let elkészítése sem egy-egy al­sós, vagy felsőtagozatú isko­lás számára. — Naponta 4—500 füzetcso­mag kerül eladásra, s ha eh­hez hozzászámítjuk a több száz ív csomagolópapírt is, bizony van mit „a tejbe aprí­tani" — mondja két vevő kiszolgálása közben a bolt ve­zetője. — Az előre csomagolt tűzetek fogytán vannak, s zá­rás után már a holnapi kész­letet állítjuk elő. — Meddig tart még ez a nagy forgalom? — Előreláthatólag még ezen a héten és a jövő hét elején számítunk nagy forgalomra, ami nem jelenti azt, hogy utá­na boltunkban „uborkaszezon” kezdődik. A tanítás kezdeté­től „menetközben” is sok vá­sárolni valójuk akad még a diákoknak. — Mi a legkeresettebb cikk, és van-e valamiben hiány? — Sajnos, ami a legkereset­tebb az egyben hiánycikk is, a füzetborító. Szinte minden füzetre vásároltak ebből az igen praktikus nylonborító­ból, amiből jelenleg már nincs készletünk. De megnyugtatá­sul közölhetem, hogy ígéretet kaptunk a PlERT-tői, hogy a napokban utánszállítást ka­punk ebből is, és a másik hi­ánycikkből, a 8-as ecsetből is, — fejezte be tájékoztatását a bolt vezetője. Szöveg: Cs-né Kép: Tomcsányi Sándor A történelem hősei írók, tudósok — bélyegeken zai bélyegeket gyűjtöm, ame­lyek híres embereket ábrázol­nak. Ez a gyűjteményem több száz bélyeget tartalmaz. Ár­pád vezér, Hunyadi, Kinizsi, Mátyás király, Rákóczi Ferenc képmása található meg gyűj­teményemben, de sorozatom­ból nem hiányzik Fürst Sán­dor, Rózsa Ferenc és Kun Béla emlékbélyege sem. — Ebből a gyűjteményből szeretnék egy tablót összeál­lítani, amelyen a magyar tör­ténelmet, irodalmat és tudo­mányt néhány négyzetcenti­méteres képekkel lehetne be­mutatni. — Az anyag nagyobb része már összegyűlt. Elrendezése és a tabló elkészítése azon­ban nem könnyű feladat, de szívesen foglalkozom munka után kedves bélyegeimmel, — mondja a gyűjtő. (— ssi) A város termelőszövetkeze­teiben teljes apparátussal folynak a mezőgazdasági mun­kák. Hau Károly, a városi ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak vezetője elmondotta, hogy a vetéshez szükséges talajelö- készités minden tsz-ben fo­lyik. Az őszi vetőszántás terve 5700 katasztrális hold, s ebből eddig 2300 holdon végezték el a munkát. Tavasziak alá 1600 holdnyi területen szántottak. Megkezdődött a vetőmagok tisztítása, s az Alkotmány és Dózsa termelőszövetkezet ki­vételével a növényvédő állo­más terv szerint végzi a ve­tőmagok csávázását. Ebben a két tsz-ben helyben végzik el ezt a munkát. Az őszi betakarításhoz 130 erőgép, 120 pótkocsi, 10 teher­gépkocsi és 120 lbvaskocsi áll a gazdaságok rendelkezésére. A kukorica betakarításához há­rom kombájn is segítségül szolgál. A szántást ötven erőgép végzi, s ezek közül tizen­kettő két műszakban dol­gozik. Tizenhat nagyteljesítményű vetőgéppel végezhetik az őszi vetést. Ezeknek a gépeknek a birtokában átlag napi 230 hol­das teljesítményre számíthat­nak a termelőszövetkezetek­ben. A jubileum után is folytatja a mesélést Ahol Barna bácsi megjele­nik, ott a közelben biztosan van trafik, ahol ropogós szivarokat árulnak, nem le­het messze valami kiskocs­ma sem, amelyben jó ka­darkát mérnek. S ahol én eddig Barna bácsival talál­koztam, ott mindig boldo­gan hahotázó gyerekeket lát­tam, akik áhítattal hallgat­ták a művész bűbájos me­séit. Az ismerőstől kapott tájé­koztatástól elámultam. — Le­hetséges, hogy ez a mozgé­kony, jókedvű ember már ötven esztendeje színész? ötven éve járja a rögös pá­lyát. — Nándi bátyám, lehetsé­ges, hogy már ötven éve színész? Elém teszi a Magyar Mű­vészeti Lexikont. A 128. la­pon olvasható: Barna Nán­dor énekes színész. Született Budapesten 1899-ben. 1916 óta működik a színi pályán. — Tipikus színészsors — mondotta Barna bácsi. — A szülői ellenzéssel nem tö­rődve kitartottam szándé­kom mellett. A városligeti Műszínkör akkori igazga­tója, Sziklay Kornél szer­ződtetett. Persze jóformán csak villamosköltségnyi volt a gázsi, de én boldogan csi­náltam, amíg be nem hívtak katonának. Ott is szerencsém volt, mert a harctéren ta­lálkoztam Sziklay Kornéllal és így a frontszínházhoz ke­rültem. — Beiratkoztam Rákosi Szidi iskolájába, amelyet 1922-ben végeztem el és be­jártam a vidéket, majd a Magyar Színház, végül a Vá­tömkelegé előzte meg az előadást. A főpróbát népes kíváncsiskodó és operabarát közön­ség előtt tartották. A rendező Huszár Klára az utolsó utasításokat osz­togatta. A néma, várakozásteljes csendben az idő­höz mért szűk­szavúsággal, de érthető hangerő­vel Ismételte meg a művészek, majd a műszaki gárda teendőit. Utoljára — a biztonság kedvéért — a vi­lágosítókat figyel­meztette: — Figyelem! Tehát érthető? — Ahogy megbeszél­tük. A fényre vi­gyázni! Gong nincs! Kezdés! Színpad: fény ma­rad! Nézőtér: kar­mester bejön! Né­zőtér elalszik!!! És most kezdjük! — es A gépeket a legtöbb helyen már megjavították a silózás­hoz és a műtrágyaszóráshoz. Az idén több mint 1200 ka­tasztrális holdnyi területen szüretelnek a közös gazdasá­gokban. A zöldségfélék betakarítása is folyamatban. Szedik a pap­rikát és paradicsomot. Az idei jó termés következményeként a Nagykőrösi Konzervgyár nem győzi kellő gyorsasággal át­venni a termelőszövetkezetek­ben leszedett árut. Elsősorban a Táncsics, a Dózsa és a Vörös Csillag termelőszövetkezet­ben okoz ez gondot. A zöldség, gyümölcs és sző­lő betakarítása több munka­erőt igényel, mint amennyivel a termelőszövetkezetek ren­delkeznek, ezért az idén is sor kerül az iskolások mező- gazdasági foglalkoztatására. Ebben az évben mintegy 700 tanuló munkájára tar­tanak igényt a termelőszö­vetkezetek. Az ezzel kapcsolatos tenniva­lókról már megkezdődtek a tárgyalások, s így remélhető, hogy időben, veszteségek nél­kül betakarítják a termést az egész határban. — t — Hétvégi műsorkalauz A Kossuth művelődési ház­ban ma este 8 órától 1 óráig táncest lesz az emeleti táncte­remben. Vasárnap este 7 órá­tól 11 óráig tánczenei koktél lesz, amelyen az Elferos tánc- együttes játszik. A KGV Dózsa művelődési házban ma este 8 órától 2 óráig Ki kit szeret címmel ze­nés táncest lesz a művelődési ház összes termeiben, melyen ezúttal a zeneszámokat a kö­zönség tetszése szerint állítják össze. Az ifjúsági Klub együt­tes játszik. Belépődíj 8 forint, katonáknak 6 forint. Moziműsor: Szabadság. Ma és holnap: Utánam, gazfickók (NDK) Kossuth. Vasárnap: Nehéz éj­szaka (bolgár), Dózsa. Ma és holnap: Egy krumpli, két krumpli (amerikai). Abony. Ma és holnap: A párizsi Notre Dame (francia), Ceglédbercel. Ma és holnap: Különleges osztály (csehszlo­vák), Törtei. Ma és holnap: Riói kaland (francia), Al- bertirsa. Ma és holnap: Szent- jános fejevétele (magyar), Jászkara,jenő. Ma és holnap: Az éjszaka világa (olasz). Vasárnapi sportműsor A ceglédi Vasutas SE-pá­lyán fél egy órai kezdettel a Ceglédi Vasutas SE ifi—Tápió- ság ifi csapata területi labda­rúgó-mérkőzést játszik. Dél­után 2 órakor a Ceglédi Bem HSE—Tápióság, majd 4 óra­kor a Ceglédi Vasutas SE— Szolnoki MTE NB II. csapata bajnoki labdarúgó-mérkőzésé; láthatja a szurkoló közönség. Ttiiifolf/tim — motitrosoknuk Az MHS járási elnöksége is­mét motorkerékpárvezetöi tanfolyamot indít azoknak a részére, akiknek még nincsen vezetői igazolványuk és sze­retnének vizsgát tenni. Szep­tember 7-ig lehet jelentkez­ni a tanfolyamra az MHS já­rási elnökségén, mindennap 8 órától 18 óráig, ahol szakok­tatók tanítják a vizsgázókat. HALASTÓBÓL NÁDAS Hajdani nagy tervek ingo­ványba fulladt nyomait őrzi a Jászberényi és Nagykátai út közötti szikek emberalkotta egykori halastava. A harminc­két holdnyi területet egykor gáttal vették körül, partjára épületet emeltek. Kiránduló- helynek szánták, ahol a ven­dégek csónakázhatnak és hal­ételeket fogyaszthatnak. A vállalkozás nem járt si­kerrel, még a felszabadulás után sem. A Dózsa Népe Tsz és elődei végeztek ugyan né­hány lehalászást, de a tó vize ra is, egy részét meg nádpal­lónak dolgozzuk fel. Nem ta­nultam senkitől ezt a mester­séget, csupán a szükség taní­tott rá. Az volt a célunk, hogy több jövedelmet kapjunk a nádasból. Egy nádpalló elké­szítése mintegy húsz forintba kerül. Kereskedelmi értéke vi­szont negyven forint körül van. — Érdemesebb volna még nagyobb ütemben foglalkozni ezzel a portékával, mert je­lenleg csak néhány idősebb emberrel végezzük ezt a mun­Gresics bácsiék vontatóra rakják a nádpallóhoz szükséges anyagot. szennyvíztől fertőződött, s ezért abba kellett hagyni a haltenyésztést. Most a nád lett úrrá a víz felett, új ipari ága­zat lehetőségeit kínálva a szö­vetkezetnek. — Tizenötezer kéve nád te­rem itt évente — mondja Gre- sics Ferenc tsz-nyugdíjas, aki már az első termelőszövetke­zet megalakulásánál ott volt. Most a „nádüzem’’-ben fogla­latoskodik. — Jut ebből a nádból épü­letekre, de kévénkénti eladás­Kép, szöveg: Jakab Zoltán kát. A Szeged környéki házi­iparosok bezzeg eljönnek hozzánk és a nád közötti gyé­kényt megvásárolják. Még így is megéri nekik a különféle fonatok előállítása. Mostanában sok szó esik a termelőszövetkezeti tagok téli foglalkoztatásáról. Bizonyára meg lehetne találni a módját a nádtermelés még jobb fel- használásának, talán egy na­gyobb létszámmal dolgozó se­gédüzem is kifizetődő vállal­kozás lenne. Sokaknak már gyermek­korukban kedves szórakozá­suk bepillantani a bélyegek színes, változatos, izgalmas világába. Azonban általá­ban csak a tanulóévek szal­maláng lelkesedése a diákok egyrészénél a bélyeggyűjtés. Igazi szenvedéllyé csak azok­nál a gyűjtőknél válik, akik felnőtt korukban sem lesznek hűtlenek a gyermekkor ked­ves időtöltésénez. Ilyen lelkes gyűjtőmunka áll Tóth Gyula mögött is, aki a Kossuth Termelőszövetkezet SZTK-előadóia. Szabad órái­ban rendszerint kedves bé­lyegei között tölti idejét. — Sok embernek van hob­byja. Van, aki gyufaszálak­ból összeállította a Parlament kicsinyített mását. Más óriás­kígyókat tenyészt a lakásá­ban. Legtöbben valamilyen gyűjtőszenvedélynek hódol­nak. — Kezdetben gyufacimkét gyűjtöttem, s csak később tér- ^ tem át a bélyeggyűjtésre, de-: azóta szabad időm többségét \ ezzel töltöm. ^ — Csak magyar bélyegeket $ gyűjtök — mondja, s máris5 elém teszi gyűjteménye egyik $ albumát. Katalógusból mu-| tatja az első magyar bélye- ^ get, amely 1871-ben jelent^ meg. Az ibolyaszínű 25 kraj-^ cáros bélyeg ma körülbelül $ 9 ezer forintot ér a bélyeg-^ piacon. ^ — Az ebben az időben meg- ^ jelent bélyegek közül nekem ^ is van egy krajcáros hírlap- ^ bélyegem, amelynek nemzet-^ közi árfolyama most 180 fo-% rint. § — Elsősorban azokat a ha- $ : A szombathelyi í Savaria ünnepsé- ; gek hagyományos ; eseménye, hogy az ; Európa hírű, ró- $ mai kori templom $ romjai közt, az 5 Iseumban az Ál­lami Operaház 5 művészeinek ven- j dégszereplésével $ műsorra tűzik $ Mozart: Varázs­^ fuvola című ope­í ráját. $ $ Szokás szerint $ most is próbák rosi Színház művésze let- ,tem. A második világháborút sem kerülhettem el. Segédszolgá­latos voltam és megint csak színész. Amikor elcsendesed­tek a fegyverek; Céglédre kerültem, ahová édesanyá­mat vetette a háború. Mit csinálhattam volna? Először színjátszó szakkört vezettem, majd én alakítottam meg az első öntevékeny gyermek színjátszó csoportot. Innen már csak egy lépés volt a mesemondás. — A próbák szünetében mesélgettem a gyerekeknek és ezeknek a meséknek rend­kívüli sikere volt. Rövide­sen a ceglédi iskolák, óvo­dák mesemondója lettem. A megyei tanács népművelési csoportjának segítségével a ceglédi, monori és nagyká- tai járásban mesélgettem. — A sikert talán a peda­gógusoktól és a gyerekek­től kellene megkérdezni. Az bizonyos, hogy az ötven év nagyon gyorsan eltelt, s a leg­kedvesebb volt ez a tizen­négy esztendő, amit mint mesemondó, illetve mint a gyerekek barátja töltöttem el. Aranyos közönség a gye­rek. Kacagása szívből jövő, könnyei őszinték. Olyan éde­sen hangzik a szájukból, ami­kor kórusban követelik: — Még, Barna bácsi! Meséljen még! — Velük együtt nevetek én is, mert annyi kedves epi­zód adódik. Az egyik iskolá­ban meséltem. A srácok na­gyokat nevettek. Az egyik fiú valósággal a hasát fogta ne- vettében és váratlanul fel­gurult székestől. Olyan ügyetlenül dőlt el, hogy a : mellette levőt is elrántotta, iaz meg a következőt, majd a 'harmadikat. Egy pillanat múl- , va ott hasalt az egész sor a Ipadión. Közben — mivel a (többiek tapsoltak — ők sem ; akartak kimaradni. Hát ne- I kém ekkora sikerem még • nem volt, hogy a közönség • még hasonfekve is tapsol- I jón. : — Megkezdődik a tanév, i Várnak az iskolások, óvodá- Ssok és nem lehet azt elfe- I lejteni, amit júniusban az I utolsó mesedélutánomon I olyan nagyon kedvesen és • szívből kiáltottak a gyere­kek: — Még, Barna bácsi, \még! Azt csinálom, amit ők j kérnek, folytatom a mesé- jlést. Rossi Károly Mikor alszik el a közönség?

Next

/
Thumbnails
Contents