Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-28 / 229. szám
1966. SZEPTEMBER 28., SZERDA literei ^/CíHap .1 Cukorrépa-átvétel — ismétlődő bosszúságokkal Kiskunlacházán két termelőszövetkezet, a Petőfi és a Kiskun vezetői tették szóvá a minap: rendkívül hátrányos a gazdaságok számára, hogy az Ercsi Cukorgyár csak délután öt óráig veszi át a cukorrépát. De mint mondották, a többi szövetkezet vezetősége ugyanezen kesereg. Nem kis területről és nem kis mennyiségről van szó. A szóban forgó két közös gazdaságban például 100—100 holdon termeltek az idén cukorrépát. A Petőfiben 250. a Kiskunban . 220—230 mázsás átlagtermésre számítanak. Az előbbi mindössze 30 vagonnal tudott átadni, de ugyanakkor 120—130 vagon már fel van szedve és kupacokba rakva. — Nagyon hátrányos számunkra a cukorgyár eljárása — mondotta Szűcs Béla, a Petőfi Tsz elnöke. — A délután ötórai zárási idő annyit jelent, hogy délután három-fél négy körül le kell állítani a traktorokat, gépkocsikat. Ezek ugyanis már öt órára nem érnek az átadóhelyre. Alig valamivel többet, mint fél napot használhatjuk ezeket a gépeket Ez bizony minden, csak nem ésszerű gépkihasználás. Csizmazia László, a Kiskun Tsz üzemgazdásza így vélekedett: — Mi hatvan vagont szállítottunk el, körülbelül háromszor ennyi van még hátra. Mintegy 35 vagon van kupacokban. Nem tudjuk folyamatosan szedni a répát, s mondani sem kell, hogy emiatt a talajmunkákkal is késlekedünk. Azt már együttesen kérdezték: Miért néni hosszabbítja meg a cukorgyár az átvételi időt? Miért nem okult a tavalyi meg a tavalyelőtti tapasztalatokból, amikor ugyanilyen nehézségeik voltak a szövetkezeteknek? Miért nem lehet az átvételt úgy lebonyolítani, hogy az a termelőnek is megfeleljen? — Annak örülnénk a legjobban, ha a kérdésekre a legrövidebb választ adná a cukorgyár: meghosszabbítaná az átvételi időt — m. s. — Együtt járnak színházba Vándorbérletek a fiataloknak 70 színházbérlet előadásról előadásra, mindig máshoz vándorolt Akárcsak a vándorzászló, mindig a legjobbakhoz. Mert a budai járás KISZ- szervezeted vásárolták! tavaly ezeket a bérleteket, a József Attila Színház előadásaira. Minden esetben a KISZ-bi- zottság döntötte el, ki kapja: a legjobban dolgozó KISZ-tar gok. Az új színházi évadra bővült a lehetőség. Az idén a József Attila Színház előadássorozatára 150, a Vígszínházéra mintegy 40 bérletet rendeltek. A színházlátogatás másik formájára, a- kollektív teltházas akcióra is bizonyára ismét sor kerül. Tavaly 2 színművet néztek meg. Sikeres volt a szervezés: 1000 budai járási KISZ-tag vett részt a két elő- J adáson. Bíráló szellem és politikai aktivitás a vezetőségválasztó taggyűléseken A vezetőségválasztó taggyűléseken a kommunisták ezrei adták tanúbizonyságát mindannyiunk közös ügye iránti érdeklődésüknek, felelősségérzetüknek, politikai érettségüknek. A vezetőségi beszámolókban és a hozzászólásokban elhangzott javaslatokból, bírálatokból szeretnénk most néhány tanulságot közreadni. Perőcsényben közös pártszervezet egyesíti magában a termelőszövetkezet és a község kommunistáit. Kevesen vannak, kár lett volna megosztani erejüket, hiszen tennivalójuk bőven akad ebben a kis községben is. Vezetőségválasztó taggyűlésüket gondosan előkészítették. Egy mulasztásra azonban a járási pártbizottság képviselőjének kellett felhívnia a figyelmüket: a termelőszövetkezet életét híven tükröző beszámoló — egyetlen szóban sem foglalkozott a község ügyeivel! Igazi munkamegbeszélésnek érezhették a résztvevők a Szobi Járási Tanács kommunistáinak taggyűlését. A nagy gonddal készült beszámoló a tanácsi pártszervezet sajátos helyzetéből és feladataiból kiindulva elemezte az alapszervezet négyesztendős tevékenységét, a pártépítés, a nevelés, s a pártoktatás eredményeit. Kommunista felelősséggel és őszinteséggel taglalta a párt- és munkafegyelem helyzetét, a hivatali vezetők és a párt- szervezet együttműködését. Volt azonban egy szépséghibája a beszámolónak: kissé Egy példa — sok tanulság Lényegében nem szántak, neki több szerepet, minthogy lerakodó-, tárolóhely legyen: hat éve, 1960-ban ilyen rendeltetéssel hozták létre az Országos Gumiipari Vállalat Pálma gyáregysége váci telepét. Ma jelentős termelési feladatokat ellátó iparvállalat működik itt, példaként arra, hogyha megvan az akarat és a kezdeményező készség egy- egy nagyvállalatban, igenis lehet bővíteni, növelni tevékenységét, vidéken is! A gumiabroncs hosszú évek óta hiánycikk, legalábbis ami az igények teljes kielégítését illeti, A hazai gyártás és az import együttesen sem képes fedezni a szükségletet: növekvő szerep jutott tehát a használt gumik — az un. carcas gumik — felújításának. Az új futófelület ötven-hetven százalékkal növeli az abroncs élettartamát, s ez — az új és a futózott abroncs ára közti különbséget számítva — évente csak a mezőgazdasági gépek abroncsainál mintegy húszmillió forint megtakarítását teszi lehetővé. A gumiipari vállalat egyrészt tehát sürgető népgazdasági szükséglet hatására cselekedett, másrészt viszont olyan egységet hozott létre, amely túl a helyi munkaalkalmak bővítésén — és ez sem lényegtelen, igensok, szakképesítéssel nem rendelkező nő talált itt kenyeret —, gazdasági eredményeit tekintve sem számít rossz befektetésnek. A vállalat jövőre évente már százezer abroncs futózását biztosítja: ez évben a terven felül tízezer gumikerék kap új futófelületet, s kerülhet vissza a járművekre, hogy további sok ezer kilométeren át- szolgáljon. Ám a vállalat igyekezete sokszor megtörik azon, hogy — s ez már nem helyi, hanem országos kérdés — a kevés abroncs miatt a járművek üzemeltetői, de elsősorban a mezőgazdasági géniek használói a végtelenségig nyüvik az abroncsokat, míg- csak teljesen tönkre nem mennek, s nem lehet felújítani azokat. Szemben áll egymással tehát a helyes és egészséges törekvés, hogy import- megtakarítás elérese érdekében a használt gumik új futófelületet kapjanak, illetve az, hogy a szűkös kínálat és a jóval nagyobb kereslet miatt a gumik jó részét teljesen elkoptatják, s amikor azok Vác- ra kerülnek, már csak őrlemény lehet belőlük. Az itt létrehozott, s állandóan bővülő telephely — jelenleg is, mint eddig mindig, építkeznek — a beérkező anyag utolsó grammját is hasznosítja: a futózásra már nem alkalmas abroncsokból gumiőrlemény készül, mégpedig exportra, textilanyagukból pedig ipari vatta. Felépült, s sikeresen dolgozik az oldóüzem, az itt végzett munka egyik legjelentősebb segédanyagának készítője, új, gyors, nagy termelékenységű . gépek segítik egyrészt a kapacitás bővítését, másrészt az abroncsok felújításának gyorsabbá tételét, tehát az un. átfutási idő lerövidítését. karítani, ha új vásárlása helyett a használtat futóztatják — a gumiipari vállalat szakemberei szóvá teszik, illetve más hivatalos szervek az abroncsok futóztatását szorgalmazzák, a válasz minden esetben azonos: adjanak elegendő tartalékot, s akkor megszűnik ez az áldatlan állapot. Van ebben igazság, nem is kevés: az idei nyáron — illetékesek becslése szerint — mintegy ezer mezőgazdasági gép állt abroncshiány miatt, s nem különbözik ettől a teherfuvarozó vállalatok helyzete sem. 0 Ezek a vállalati törekvések egyértelműen elismerést érdemlőéit, ám jól példázzák azt — s ez már a jövőre, a gazdaságirányítás új rendszerének szükségességére utal helyi tények alapján —, hogy önmagában egy-egy vállalat erőfeszítése a népgazdasági érdekek jobb szolgálatára nem sokat ér, ha ózt általánosabb érvényű intézkedések nem támogatják. Nincs különösebb haszna az abroncsfelújításból a gépjármű tulajdonosának: nem is szorgalmazza tehát azt, hanem addig használja az abroncsot, míg az — a legtöbbször a szó szoros értelmében — le nem szakad a kerékről. Ha e pazarló magatartást — mert papírral és ceruzával igen könnyű kiszámítani, hogy abroncsonként átlagosan négyszáz forintot lehet megtaA telephelyen két éve, 1964 második negyedévében kezdték meg a futófelületek felújítását: két esztendő alatt sok millió forintot takarítottak meg a népgazdaságnak munkájukkal; elsősorban nem azzal, hogy az új ésf a felújított abroncsok közötti árkülönbözet a zsebünkben maradt, hanem azzal, hogy abroncshiány miatt jóval kevesebb gép állt. Ez utóbbi gazdasági haszna összegszerűen kimutathatatlan ugyan, de ez nem jelenti fontosságának kétségbe vonhatóságát. A telep történetében sűrűsödő tanulságok legfontosabbika tehát éppen az, hogy intézményesen biztosítani kell a további fejlődést: elérni, hogy érdemes legyen futóztatni az abroncsokat, s hogy a gépjármű-tulajdonosok — a népgazdaság minden területén — ne kerüljenek nyomasztó válaszút elé. Vagy futóztatnak, s akkor leállíthatják gépeik egy részét, vagy a teljes elhasználódásig nem kerül le a kerékről az abroncs. Igaz, ez az első időben megnövelné az importot, de a későbbiekben — megítélésünk szerint — bőségesen kamatozna. És éppen ezért érdemes elsősorban nem a gumiipari vállalatnak, hanem az érintett irányító szerveknek foglalkozniok a megoldás keresésével! Mészáros Ottó fukarkodott a pártmunkában tapasztalt hibák önkritikus feltárásával. Kevés termelőszövetkezeti község mondhat magáénak olyan nagy létszámú párt- szervezetet, mint Szentlőrinckáta, ahol 84 párttagot és 5 tagjelöltet számlál a közös alapszervezet. Mi az oka mégis, hogy ebben a kommunista közösségben korántsem olyan eleven a pártélet, mint kellene? A tsz és a község vezetői szerint a párttagságban van a hiba: passzív, nem bírál, nem nyilvánít véleményt. És mit mond a párttagság? „Hogyan bírálnánk szívesen, amikor tartanunk kell a megbírált vezető megtorlásától?” Megtörtént esetet említettek, amikoris a bírálót válaszul — rosszabb munkakörülmények közé helyezték. Kétségtelen, hogy a tsz gazdasági és pártvezetősége jól, lelkiismeretesen végzi gazdasági irányító munkáját. Elhanyagolta viszont a tsz-tagokat, még a kommunistákkal sem került emberközelbe. Noha a vezetőségválasztó taggyűlések zöme már lezajlott, nem árt levonni a tanulságot az Aszódi Gépjavító Állomás pártszervezetének taggyűlésén elkövetett hibából. Az történt, hogy a párttagok közül senki sem szólalt fel a beszá- . mólót követő vitában; visz-1 szatartotta őket az a tény, hogy a taggyűlés elnöki tisztségét a nemrégiben odakerült igazgató töltötte be, akit még alig ismernek. Az előzményekről tudni kell, hogy az előző igazgató és a leváltott párttitkár idejében sok visszaélés, törvénysértés történt itt, aminek láttán a dolgozók bizalma megingott. Ezt a biza!mat visszanyerni, az alkotó légkört, munkakedvet helyreállítani legfontosabb íeladata lesz az új pártvezetőségnek. Több szempontból is tanulságos volt az ÉM 25-ös Építőipari Vállalat kommunistáinak taggyűlése. Az első tanulságot azok felszólalásából kell levonni, akik szóvá tették, hogy a párt- és a KISZ-szervezet vezetői nem járnak kii a munkahelyekre. De fel kell figyelni arra a jelenségre is — melyet ugyancsak a felszólalások tükröztek —, hogy sem a beosztott kommunista dolgozók, sem az építésvezetők nem ismernek mást a gazdasági mechanizmus új irányelveiSSSSSJ/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSStSSSSSSSSSWfSMSSSSJSSSSSSSSSSSSMSSSSSSSSSSSSS^ magától TORNAÓRA - SZABADBAN I A Fővárosi Állatkert centenáriumi ünnepségei Kedden a Magyar Tudományos Akadémia székházában ünnepélyes külsőségek között megnyitották a Fővárosi Állat - és Növénykert centenáriumi ünnepségeit. A megnyitón, amelyen részt vettek a szerdán kezdődő biológiai tudományos ülésszakra hazánkba érkezett külföldi szakemberek is. Sarlós István, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke méltatta az ország legnagyobb biológiai ismeret- terjesztő intézményének munkásságát. Négy helyiséggel bővül a Csepel Autó művelődési háza Elkészült a Csepel Autógyár művelődési házának bővítési terve. Egymillió forintból négy helyiséget épít a meglevő objektumhoz a Csepel Autógyár építési osztálya. A négy új helyiség közül kettőben gyermekkönyvtárat és játéktermet rendeznek be, a két másikban pedig az ifjúsági klub, a műszaki klub foglalkozásai és más alkalmi rendezvények zajlanak majd. Az építkezés, mely tovább fogja emelni a művelődési ház impozáns összképét, jövő év elején kezdődik. Száraz úton - textília Vándorgyűlés jobb anyagokért — Lemosható tintás abrosz Új éghajlat — Budapesten :— Azt hiszem össze tudunk szedni néhány dolgot, ha éppen érdekességre van szükség — válaszol a gyors érdeklődésre a főmérnök. — Mint eseményszerű érdekességet említem, hogy most rendeztük meg vándorgyűlésünket. — Milyen céllal? — Általában vidéki gyáraink modernizálásának tapasztalatai kerültek szóba. Eszmecsere volt ez a precízebb, jobb munka, végső soron a jobb anyagok érdekében. És ez mai- nem közömbös a vásárló számára sem. — Technikai újdonság? — Éppen a vándorgyűlésen került szóba a komáromi üzem új gépe és új eljárása, a szárazfonás. Nem mindenki tudja, hogy a lenanyag megköveteli a vizes kezelést, mielőtt gépbe kerülne. Ha ez megszűnik, nem kell lucskos, mocskos körülmények között dolgozni. Ráadásul elmarad egy művelet — az előfonás. — Folytatása következik? — A Budapesti Lenfonóban kezdték meg ezeknek a speciális gépeknek a felszerelését. Év végéig négy szárazfonót állítanak fel a szerelők. Ha ezen az úton haladhatunk tovább, termékeink nagyobb részét rövidesen így állítjuk elő. — Szaporább is az új metódus? — Amikor azt mondtam: egy műveletet elhagytunk, ezzel tulajdonképpen ezt is megerősítettem. Általában 10—15 százalékos töblettel számolhatunk. S ez olyan méretű vállalatnál, mint a miénk, már 10 és 100 tonnákban fejezhető ki. Villámkérdésekre, gyors válaszok. Egy töredéke annak, amit alaposabb előkészület után mondhatnak a több üzemet magába foglaló vállalat vezető emberei. Éppen ezért értődik a búcsú; folytatása következik”. T. Gy. rsssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssst Mü " Af mim. Nemsokára beftöszöntenek a hűvösebb idők. A gödöllői általános iskolások Kirchliofcr József testnevelő tanár vezetésével addig is a szabadban, az iskola közelében levő nályán végzik testedző gyakorlataikat. Foto: Nádas * bői, mint az önállóság kérdését. A gazdasági vezetőknek pedig érdemes elgondolkozniuk azokon a bírálatokon, amelyek a munka ésszerű egybehangolását kérték számon, megalapozottan, kommunista felelősséggel. Többen elmondották például, hogy amíg egyik munkahelyen tönkremegy a cement, s faanyagfölösleg hever, addig más építésvezetőségeknél anyaghiány miatt áll a munka. Már a beszámoló is, de még inkább a hozzászólások tükrözték: jó munkát végeztek a Dunamenti Hőerőmű kommunistái. Pártcsoportjaikat úgy szervezték meg, hogy mindegyikhez tartozzék egy- egy vezető beosztású kommunista is. Ezzel nemcsak azt érték el, hogy a párttagok rendszeresen és alaposan tájékozódnak az erőmű életéről, de a vezetők is közelebb kerültek a dolgozókhoz, „első kézből” ismerik problémáikat. Mindez kamatozott is a párt- szervezet tevékenységében, a gazdasági vezetésnek nyújtott értékes segítségben, amelyről az erőmű igazgatója nagy elismeréssel beszélt a taggyűlésen. Sikerek és mulasztások, tervek, célok és további feladatok kerültek napirendre a Pest megyei kommunisták eddig megtartott tisztújító taggyűlésein. Most elsősorban rajtuk múlik, hogy ez a bátor, bíráló szellem, politikai aktivitás újabb és újabb tettekben realizálódjék. ny. é.
