Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-27 / 228. szám

JÁTSZÓTÉREN Kalmár Mária felv. Folytatja a gyömrői népfrontklub Az elmúlt népművelési év­ben a községi tanács veze­tősége és a Hazafias Nép­front községi elnöksége nép­frontklub indítását határoz­ta el. A klub havonta egyszer tartott összejövetelt, a ta­nácsülések előtti nap esté­jén, amikor a tanácstagság számára lehetőség nyílt ar­ra, hogy esetleg tovább együtt maradva nemcsak ülés- és munkakeretek kö­zött találkozzanak, hanem kötetlenebb körülmények kö­zött tölthessenek egy-egy estét. Az összejöveteleken' is mindig volt kötött téma és megbeszélés, melyek kereté­ben olyan kérdések kerül­tek megvitatásra, amiket nem lehetett tanácsülés elé vinni, vagy tanácshatározat értelmében a népfrontbizott­ságot kérték fel arra, hogy tegyen javaslatot egy ké­sőbbi időszakban. Néhányat a témák közül. A község irányító tevékenysé­ge a termelőszövetkezet felé, a községi egészségház tevé­kenysége, a várható fejlő­dési lehetőségek, a tóstrand fejlesztésével kapcsolatban kidolgozott terv megvitatá­sa, a nagyközségek fejlesz­tésével kapcsolatban jelent­kező problémák, és azok kü­lönböző megoldásai a me­gyében. Minden témát ven­dégelőadó tartott, a megyei bizottság segítségét is igény­be véve. Milyen tapasztalatokat sze­reztünk ezeken a megbeszé­léseken? összejöveteleken szóba ke­rülnek. Ez a munka az el­múlt esztendőben is kielé­gítő volt. Másodsorban biztosítani kell a következőkben is azt az élénk vitakészséget, mely az elmúlt év összejöveteleit jel­lemezte. Ezt részben úgy tudjuk elérni, hogy min­dig megfelelő, alapos átte­kintő készséggel rendelkező előadókat hívunk meg az összejövetelekre. Az első év eredményeivel elégedettek voltunk, elhatá­roztuk, hogy a munkát foly­tatjuk és a klubot egészsé­gesen vitatkozó, a község javát akaró emberek vita­fórumává alakítjuk ki. Furuglyás Géza MONOMIDfn PES T M E GY El HÍRLAP L Ö N K I A-P A S A VIII. ÉVFOLYAM, 228. SZÁM 1966. SZEPTEMJ/®-t 27., KEDD Akták a gyerekekért Az utógondozóit és veszélyeztetett kiskorúak helyzete Mcnoron A Monori Községi Tanács művelődésügyi állandó bizott­ságán belül működik a gyer­mek- és ifjúságvédelmi albi­zottság. Földváry György, a községi tanács titkára bokros teendői mellett ennek a fontos és sok tapintatot, pedagógiai érzéket igénylő szervnek az irányítója — de gondos segítő­je az ügyek és akták nyilván­tartója: Virág Ferencné, a községi tanács szociális elő­adója is. Milyen problémák, felada­tok adódnak az ifjúság- és gyermekvédelemben Mono- ron? — Jelenleg hét utógondo­zón kiskorú gyermeket tartunk számon, Elsősorban demes volt jövőben is Nem szabad azt, hogy ér­elindítani, és a folytatnunk kell. felhagynunk az­zal a törekvéssel sem, hogy a klubba az emberek hozzá­tartozókkal együtt jöjjenek el és a helyiséget, ahol tart­juk, valóban tegyük klub- szerübbé, biztosítva ott olyan lehetőségeket is, mint folyó­irat, társasjáték stb. Gondo­san kell kiválasztani azo­kat a témákat, melyek az Vélemény És akkor a pasas... Gertler Viktor új magyar filmje nem különösebben jó film. Ha valami miatt mégis érdemes sokat beszélni róla — akkor az csakis Sinkovits Im­re színészi bravúrja lehet, aki nem kevesebb, mint lő szerepet játszik ebben a film­ben. Sinkovitstól már láttunk ilyen bravúrt — a színpadon. Most a filmvásznon újból él­vezhetjük a pályafutásának csúcspontján álló színész ra­gyogó alakításait — a számta­lan szerep kínálta lehetősége­ket ragyogóan kihasználó port­rékat. A filmrendező noteszából előkerült történetek általában középszerűek — akad közöttük egy-két szellemes vagy éppen a negatív értelemHen vett tör­ténet — ami igen-igen gyen­gécske. Ami még említésre méltó, az Psota Irén játéka lehet. Bár neki „csak” öt szerep jutott — ez azonban neki is lehetőséget ad művészetének bizonyításá­ra. És Psota Irén él is ezzel a lehetőséggel. (szatti) de közülük néhányan rövide­sen betöltik a 18. évüket, s ez­zel törölhetjük a nevüket a nyilvántartásból. Olyan kisko­rúakról van tulajdonképpen szó, akik valamilyen bűncse­lekmény elkövetésében vettek részt, mint például N. K., aki a monori sportkör betörésénél működött közre. Mikor vissza­jönnek a javító-nevelő intézet­ből, akkor kezdődik el tulaj­donképpen részünkről az „utógondozás”. Ez abból áll, hogy az albizottság megbíz valakit a környéken lakó pe­dagógusok, vagy akár háziasz- szonyok közül, s ők mint „pártfogók", figyelemmel kí­sérik az utógondozott további tevékenységét, s ha valamilyen rendellenességet tapasztalnak viselkedésükben — rossz ba­rátok társaságában találják — azonnal értesítik az ifjúságvé­delmi albizottságot Ilyenkor igyekszünk meg­előzni a kiskorút az újabb bűncselekmény elkövetésé­ben. — Több azonban az úgyne­vezett „veszélyeztetett” kisko­rúak száma — folytatja Vi- rágné. — Közülük 17-et tar­tunk pillanatnyilag számon, ők azok a gyerekek, akiknek családi körülményei nem biz­tosítják azokat a feltételeket, melyek szükségesek lennének a gyermekek harmonikus, egészséges fejlődéséhez. A problémák ismertek: idült al­koholista szülők, állandó per­patvar, éjszakai rémdrámákba illő jelenetek — az apa késsel kergeti nemcsak feleségét, de a gyermekeket is, akik aztán napközben az utcán kóborol­nak, iskolakerülőkké válnak. Aztán az elvált, vagy válófél­ben levő szülők gyermekei.-' Szentély szerint felelősek Mellékes a megelőző tűzrendészet? A tűzrendészet! hatóság, de úgy gondolom, hogy minden létesítmény vezetőjének az az óhaja, hogy kellő megelőzéssel és intézkedéssel elejét vegyük a nagyobb kárral járó tűzese­teknek. Ehhez nyújt segítséget az érvényben levő 1/1963. B.M számú rendelet, amely min­denkire egyaránt kötelezővé teszi a tűzrendészed előírások — figyelmeztetés vagy felhí­vás nélküli — betartását. — A tűzrendészen hatóság által tartott ellenőrzések sok esetben mulasztásokat tárnak fel egy-egy ipari, mezőgazda­sági vagy kereskedelmi léte­sítménynél. A vizsgálatok al­kalmával a legtöbb esetben arra a megállapításra jut a tűzrendészed hatóság képvi­selője, hogy a vezetők, a veze­tő beosztású személyek nem foglalkoznak kellő mértékben az egyébként feladatukat ké­pező tűzrendészen kérdések­kel. A tapasztalat pedig az, hogy ha a vezető valamilyen munkaterületre nem fordít kellő gondot, nem ellenőrzi a munka végzését, akkor előbb- utóbb komoly hiányosságok adódba Inak. Ez vonatkozik a tűzrendé­szed feladatok elvégzésére is. Ha a vezető ezt a feladatot többedrendü kérdésnek tekin­ti, akkor a beosztottak sem fordítanak kellő gondot az előírások betartására még ak­kor sem, ha azt törvényerejű rendelet írja elő. Pedig az 1/1963. BM. számú rendelet világosan előírja a vezetők és a vezető beosztású személyek tűzrendészet! feladatait. En­nek alapján személy szerint felelősek létesítményeik tűz­rendészen helyzetéért és az esetleg bekövetkezett káro­kért. Módot ad a rendelet ar­ra is, hogy a mulasztásból ke­letkezett tűzesetekért — ahol a társadalmi tulajdonban ká­rosodás áll elő — bűnvádi el­járást indítsanak. Igen szomorú, hogy a veze­tők többsége nincs tisztában a tűzrendészen előírásokkal, a tűzrendészettel kapcsolatos feladatokkal és ebből kifolyó­lag nem is tudnak komoly munkát végezni. Ezért elsőrendű feladat le­gyen minden gazdasági vezető számára, hogy megismerje a vezetése alatt álló létesít­ményre vonatkozó tűzrendé­szed rendelkezéseket, a tűz­rendészed szervezet felépítését és annak feladatait. Az említett hiányosságokból kifolyólag az elmúlt hetekben tartott ellenőrzések során igen sok létesítménynél komoly szabálytalanságot állapítottak meg, amiért több vezető és vezető beosztású személy el­len tett szabálysértési feljelen­tést és kisebb-nagyobb össze­gű pénzbírságot szabott ki a tűzrendészeti hatóság. Az I. fokú tűzrendészeti ha­tóság kéri a létesítmények vezetőit, hogy a jövőben na­gyobb gondot fordítsanak a tűzrendészeti előírásokra, te­gyenek hathatós intézkedést, hogy minden vezető beosztású dolgozó hajtsa végre azokat. Időnként számoltassák be a tűzrendészeti szervezet tagjait a végzett munkáról és saját maguk is tartsanak időnként ellenőrzéseket, mert ezzel ko­moly lépést tehetünk előre a megelőző tűzrendészet biztosí­tása felé. Fülöp József — A legkirívóbb esetek­ben azonnal közbelépünk, állami gondozásba vesszük az ilyen szülők gyerme­keit. Persze, ez sem olyan egyszerű, mert a szülők nem egy eset­ben körömszakadtáig ellenzik, makacsul ragaszkodnak ahhoz, hogy az ilyen veszélyeztetett kiskorúak ne kerülhessenek intézetbe. Később aztán, ami­kor sikerült meggyőznünk őket, és maguk is tapasztalják, milyen egészséges változáson mentek keresztül gyermekeik egy-egy intézetben, eljönnek hozzánk és hálálkodnak. Van persze példa arra is, hogy egy idő után rendbejön a zilált családi élet, ilyenkor termé­szetesen hazakerülnek a gye­rekek — tehát mintegy átme­neti helyzetnek foghatjuk fel az állami gondozást. — Hogyan szerzünk tudo­mást a Veszélyeztetett gyerme­kekről? Ritkább esetben a szülő, gyakrabban a szomszédok, a családlátogatást végző pedagógusok jelentik, ha valahol baj van. Ilyenkor értesítést küldünk a szülőknek arról, hogy kör­nyezettanulmányra fogunk menni hozzájuk, ez afféle fi­gyelmeztetés is egyben: ha még nincs nagyobb baj, ennek hatására talán meg is szűnik a veszélyeztetettség. Közben nyilvántartásba vesszük a kis- . korút,-s ha a környezettanul­mány jegyzőkönyvének aláírá­sát követő három napon belül nem szűnik a veszélyeztetett­ség — pénzbüntetésre ítéljük a szülőket. Ugyanakkor a nyil­vántartásba vételkor ebben az esetben is megkérünk valakit a környéken, hogy pártfogolja a gyermekeket, s ha a több­szöri figyelmeztetés, vagy a pénzbüntetés sem használ — állami gondozásba kerülnek a kiskorúak. — Mivel az állami gondo­zottak száma igen nagy, az in­tézeti elhelyezésük — a férőhe­lyek számának elégtelensége miatt problémát okoz. Ezért államunk igénybe veszi a nevelőszülői hálózatot is. Monoron jelenleg 16 álla­mi gondozott él nevelő­szülőknél, akik a leggondosabb bánás­módban részesülnek. Az óvo­dáskorúak óvodában való el­helyezését nagyon fontos fel­adatunknak tekintettük, ezért határozatot hoztunk, hogy őket vegyék elsősorban fel. (f. o.) A lányán megszűnt a tanítás Egyenlő esélyekkel Üllő központjában az általá­nos iskola közelében, déli időszakban egy busz áll, s várja az utasokat. Amint a tanításnak vége van, meg­telik a busz vidám gyermek­sereggel és indul velük Löb- pusztára. A pusztai gyerme­kek szeptember 1-től az üllői központi iskolába járnak, mert lakóhelyükön megszűnt a taní­tás. Ez ügyben felkerestük Ko­vács György vb-elnököt és megkérdeztük: — Mi tette szükségessé ezt az intézkedést? — Löbpusztán két tanterem van, ebben nyolc osztályt ta­nítottak. Egy-egy osztályba nyolc-tíz tanuló jutott. Osz­tatlan iskola volt. A két ta­nár négy-négy osztályt tanított s mind a kettő magyar-törté­nelem szakos volt. Tehát nem lehetett kívánni sem, hogy a külső iskola ugyanazt a szin­tet elérje, vagy elérhesse, mint a benti osztályok tanulói. A cél az volt, hogy a tanyai gyermekek is megszerezhes­sék ugyanazt a tudást, mint a szakosított nevelésben része­sülő osztályok tanulói. — A szülők miképpen fo­gadták ezt az intézkedést? — Voltak ellenvetések is, de mikor meggyőztük őket a hatóság helyes intenciójáról, megnyugodtak. Már kezdet­ben sok szülő azon a véle­ményen volt, hogy gyermekei­ket Üllőre járatják, mert tisz­tában voltak azzal, hogy to­vábbtanulás szempontjából lényeges, milyen alapozottság­gal folytatja majd a gyermek későbbi tanulmányait. — A tanyai iskola egyébként is az üllői iskola igazgatóságához tartozott. — Miképpen biztosították a gyermekek bejárását? — Ez ügyben a tanács a kel­lő intézkedést megtette. Az ócsai busz reggel behozza a gyerekeket, s a helyi busz dél­ben hazaviszi őket, ugyanak­kor behozza azokat, akik dél­után jönnek iskolába, s este pedig az ócsai busz hazaviszi a délutánosokat. A hatóságnak ez az intézke­désé általános megnyugvást keltett. A pusztaiak nem sajnálják, hogy most már üresen maradt az iskola épü­lete. Kezdetben jó volt, amíg kevés volt a tanulók száma, de ma már az iskola szűknek bi­zonyult. A leghelyesebb meg­oldást — a bejárást — megol­dották, ennek minden szülő örül, de a legjobban örülnek a tanulók, mert sohase hitték, hogy ők még autóval fognak iskolába járni. így gyorsab­ban hazaérnek, mint ha hely­ben tanulnának. Az iskola épületét valószínű­leg egy kutatóintézet veszi át. em Vb-ütcs lesz ma Ecseren, 14 órai kez­dettel. Napirenden: a napkö­zi otthonos óvodáról szóló be­számoló, az október havi köz­ségrendezéssel kapcsolatos fel­adatok és tájékoztató a köfa- feladatok végrehajtásáról. Gombán nyolc órakor az 1966. évi költségvetési és köfa- tervben szereplő építés jellegű feladatokat, valamint a fel­vásárlás helyzetét beszélik meg. Káván, 14 órakor a szeptem­beri tanácsülés anyagát tár­gyalják, második napirendi pontként pedig az 1966/67. évi koordinációs népművelési ter­vet ismertetik. Mendén, 14 órai kezdettel jelentés hangzik el a cigány lakosság helyzetéről és a tsz őszi munkálatairól. Vecsésen fél kilenckor az építési feladatok ellátásáról, az OTP tevékenységéről és a harmadik negyedévi adóbevé­teli terv teljesítéséről hangzik el jelentés. Álma Szabolcsból Köztudomású, hogy a legvi- tamindúsabb és legízleíesebb gyümölcsünk egyike az alma. Mind a gyermek, mind a fel­nőtt ember az év bármely sza­kában szívesen fogyasztja, mert egészségére válik. Ezért a gazdasszonyok iparkodnak té­lire minél többet eltenni eb­ből a kedvelt gyümölcsből. Nem mindegy azonban, hogy milyen almát teszünk el télire. Kétségkívül mindenki egyet­ért abban, hogy a legelállóbb és legízletesebb almánk a jo­natán. Ez a fajta kiválóan al­kalmas téli tárolásra. A gazd­asszonyok gondját most a Sü- lyi Földművesszövetkezet egy csapásra megoldja. A világhí­rű Szabolcs megyéből biztosit almát vevőinek. Az első osz­tályú, a legkényesebb igénye­ket is kielégítő jonatánal­mát körülbelül 4,50 forintért fogják árusítani. A fehér alma ára körülbelül 3,50 forint lesz. Az fmsz Malom utcai irodá­jában bármily mennyiségre előjegyzést már elfogad. Mi­helyt az előrendelés eléri a száz mázsát, az almát azonnal útbaindítják Szabolcsból Tá- piósülyre. Az úriak 30, a sü- lyiek pedig 20 mázsa almát jegyeztek már elő az első na­pon. Ebből az akcióból nem érdemes kimaradni. Nem va­lószínű ugyanis, hogy ilyen el­sőrangú almára később be­szerzési lehetőség kínálkozik, — ky Harmadszor a szocialista címért A Monori Kefegyár Gaga­rin brigádja eddig két ízben nyerte el a szocialista címet. A brigád tagjai fiatalok. Minden évben végeznek tár­sadalmi munkát. A brigád eb­ben az évben harmadszor is szeretné elnyerni a megtisz­telő címet. Babaház a felajánlás A sülyi óvodások első napja MA! MŰSOR MOZIK Gyömrö: Mese a fehér mórról. Maglód; Az orvos halála (széles). Monor: Nyugodj meg, kedves (szé­les). Pilis: ítélet Nürnbergben I— II. Tápiósüly: Kék rapszódia. Ül­lő: Zöld fény (széles). Vecsés: Csipkerózsika (széles). A tápiósülyi napközi ott­honban ragyogó tiszta aszta­lok, székek, a játékok válto­zatos sokasága és hófehér tiszta ágyacskák várták kicsi gazdájukat. Hozzátartozóik kí­séretében szám szerint ötven­ötén meg is érkeztek az óvo­dások. Közülük huszonötén ez alkalommal jöttek először óvodába. A huszonöt apróság szepegve, bizalmatlanul né­zett a fehér köpenyes óvóné­nikre, aztán megnyugodtak. A vezető óvónő elmondotta, hogy bevált, előre megterve­zett program szerint gondoz­zák, tanítgatják a gyermeke­ket. A kettős nevelés kérdését esetenként esti értekezleteken beszélik meg a szülőkkel. Az óvónő ezután örömmel közöl­te, hogy a szülők igen meg­könnyítik a munkájukat. A gyerekek szórakoztatása és jó­léte érdekében mindent elkö- vetnek. így Csontos Illés nem­rég egy nagyobb méretű kony­haberendezést fabrikált össze igen ügyesen. Berla Pál szé­pen kifestette az összes kis bútort. Benkó József Pesti ut­cai lakos kályhavédő rácsokat készített Kormány Margitka anyukája napos kötényeket, Vörös Józsika anyukája pedig függönyöket varrt. Az óvodai szülői munkakö­zösség a pártkongresszus tisz­teletére — nem akartak kima­radni — több felajánlást tett. A kerti bútorokat és a kis babaházat teljesen rendbehoz­zák. Van mit Javítani rajta. Hiányzik az ajtaja, törött az ablaka, s a teteje is rossz. Ezenkívül a fiúk részére bar­kácsoló falat készítenek. Meg­javítják végül a játékgarázst is. Az óvónő ezután a szőllös- nyaralói szülők panaszát em­lítette meg. Tizenöt szülő a nagy távolság miatt nem tud­ta gyermekét elhelyezni az óvodában. Kivált télen, a hó­viharok idején körülményes és kockázatos lenne a kicsi­nyeket ide-oda szállítani. Igen üdvös lenne, ha Szőllösnyara- lón az apróságok részére egy kis otthont biztosítanának. Megtudtuk végül, hogy a gyermekek étkezését Dobos Jánosné látja el. Változatos ételekkel gondoskodik a ki­csinyekről. K. L. I

Next

/
Thumbnails
Contents