Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-23 / 225. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 225. SZÁM 1906. SZEPTEMBER 23., FENTEK Növényvédelem Miért maradt ki a kéksziImport? Az olaszok fertőzésmentesen szállították Fogadóóra Ma délelőtt tizenegy és tizenkét óra között tartja dr. Hídvégi Zoltán megyei' tanácstag tanácstagi fogadóóráját a gyermekkórházban. Lassan vége felé közeledik a gyümölcsbetakarítás. Menynyit használt az idejében elvégzett védekezés, mennyi kár származott abból, hogy egyes termelők elhanyagolták a növényvédelmet? — Nem tudom eléggé hangsúlyozni — mondotta Lázár Albert, a városi tanács mező- gazdasági osztályának növény- védelmi előadója, — hogy a gondosan és idejében elvégzett növényvédelemnek milyen jó az eredménye. Természetesen ehhez szervesen kapcsolódik az, hogy megfelelő védekezőszert használtak a termelők. Nem féltek a befektetéstől. A növényvédelem egyáltalán nem drága és költséges ahhoz viszonyítva, hogy mennyi kárt jelent az elhanyagolása. Aki a növényvédelmet elhanyagolja, önmagán kívül a közösséget is károsítja, hiszen a kártevők jobban szaporodnak és nemcsak az idei, hanem a jövő évi termést is kockáztatják. — A cseresznyeléggyel például nagyon kevesen törődnek. Ezért volt a piacon olyan sok a fertőzött cseresznye. Jó lenne, ha a termelők komolyan védekeznének a cseresznyeléggyel szemben és ezzel sokat javítanának a négy-öt vagonnyi cseresznye minőségén. A sárgabarack az Alföld egyik igen értékes gyümölcse. A hazai piacon, de az exportban is jól értékesíthető. Az utóbbi években jelentkezett a barackmoly. Az ellene való védekezés elhanyagolása különösen az exportértékesítésben okozott jelentős kárt. — Amilyen általános örömet jelentett az elmúlt gazdasági évben az, hogy a kék szilvánál el lehetett érni a 3,80 forintos átvételi árat, és az export során jelentős mennyiségeket tudtunk értékesíteni, éppen olyan lehangoló volt az idén az 1,30 forintos belföldi felvásárlási ár és az exporí teljes kimaradása a kék szilvában. A külföldi átvevők ugyanis Olaszországból fertőzés- mentes kék szilvát kaptak. — Dicséret illeti azokat a termelőket, akiket a múlt évi eredményes értékesítés arra biztatott, hogy kellő időben elvégezzék a szilvafákon a növényvédelmet. Sajnos az ő fáradozásukat is lerontotta sok termelő felületessége, akik teljesen elhanyagolták a kék szilva védelmét. — Jövőre még hazai forgalomban is szigorúan különbséget teszünk a kék szilva átvételénél a fertőzött és fertőzésmentes áru között. Ez természetesen az átvételi árakban is kifejezésre jut. Érdemes ezen gondolkozni. (— si) Baromfipestis elleni védőoltás A városi tanács mezőgazda- sági osztályán megtudtuk, hogy a baromfipestis elleni kötelező védőoltásokat szeptember 26-tól, hétfőtől kezdik meg az Állategészségügyi Szolgálat munkatársai. Az oltást reggeltől estig végzik. A baromfitulajdonosok kötelesek baromfiállományukat mindaddig zárva tartani, amíg az — előző napon bejelentett — oltást végző személy megérkezik. MIKOR? Ismét a könyvtárról VÁLASZOK CIKKEINKRE Meddig vitáznak? A városi tanács művelődés- ügyi osztályától kaptunk választ Mikor kezdik el című július 27-i számunkban megjelent írásunkra. Arról írtunk akkor, hogy a hosszú huzavona után még mindig nem kezdték meg a művelődési ház tánctermének födémcseréjét. Az osztály válasza semmi jóval nem kecsegtet. A tervezőiroda tervmódosítást készített, amit a művelődésügyi osztály azzal a feltétellel fogadott el, hogy a Ceglédi Tanácsi Építőipari Vállalat az átdolgozott terv kivitelezéséhez azonnal hozzákezd. Az iroda több ízben hívta a kivitelező vállalat képviselőjét megbeszélésre, de ő nem jelent meg. A kivitelező és a tervező vállalat között a vita lapzártakor még tart — a felújítási munkák megkezdésének határideje pedig egyre tolódik. Jó lenne tudni, mikor óhajt a ceglédi vállalat végre munkához kezdeni? Előnyös rendszer Augusztus 11-én Egynapos késéssel címen írás jelent meg lapunkban, amely a külterületi postások hétfői egyesített kézbesítésével foglalkozott. Miről van szó? A posta külterületi kézbesítői heti pihenőnapjukat vasárnap kapják meg, a vasárnapi újságok ily módon egynapos késéssel jutnak el az előfizetőkhöz. A Budapest-vidéki Postaigazgatóság vezetője cikkünkre küldött válaszában arról ír, hogy ezt a kézbesítési rendet az állami gazdaság és a termelő- szövetkezetek kérelmére vezették be, mert az érkező küldeményeket vasárnap nem tudják átvenni. Ez a rendszer a postának is előnyös, mert biztosítja a kézbesítők pihenőnapját. Az előfizetők között ez csökkenést nem okozott, megváltoztatásával viszont a fentebb említett közületek jogos panaszával kellene számolnia a postának. Van szappan és törülköző Augusztus 31-én Szappan és törülköző címen rövid írásban számoltunk be a vendéglátóipari egységek hiányosságairól. Az állami közegészségügyi felügyelő később ellenőrizte a cikkben említett éttermeket és eszpresszókat, és mindenütt talált szappant^ és tiszta törülközőt. Egyúttal az üzletvezetők figyelmét is ^ felhívta arra, hogy állandóan $ gondoskodjanak kézmosási le- ^ hetőségekről. ^ Szinte kínos már befűzni a gépbe a papírt azzal, hogy ismét a könyvtárról kell írni. De kénytelenek vagyunk, mert sokakat érdeklő kérdésről, közügyről van szó. Öröm leírni ezt így, „közügy”. De valóban, a könyvtár problémája a városban közüggyé vált néhány hónap alatt. A jelenlegi helyiséget kinőtte, újra nagyobbra (ha nem is területileg, de raktározás szempontjából nagyobbra) van szükség. Július végén azt reméltük, augusztusban átköltöznek új rezidenciájukba. Nem így történt, és ebben nem a könyvtár a ludas. Hosszú ideig elhúzódott az épület átadása, azaz hogy a kiürítése, mert a kulcsot még Pedagógusőrjárat Nem mondvacsinált a probléma, a pedagógusoknak iskolák szerte komoly nehézséget okoz a gyermekek iskolán kívüli fegyelmének, udvarias, kulturált viselkedésének biztosítása. Különösen szembetűnik ennek ellenkezője délidőben a MÁVAUT-állomás környékén. Ez a hely csomópont a városban. Három iskolának a diákjai futnak itt össze, s gyakran ezt egészen szó szerint teszik. Ebből adódnak a kisebb-nagyobb verekedések, amelyek már túllépik a gyermeki csíny határait. Ahány pedagógus, annyi megoldás. Van, aki arra lakó szülőt kér meg az ellenőrzésre, más a legmeszszebb lakó kisdiáknak adja feladatul a „vigyázást”, s a renitensek másnapi jelentését. A vigyázónak nehéz a feladata. Hiszen — ez tudott dolog — a bejelentőt, ez esetben a vigyázót a gyerekek árulkodónak tartják. .így volt ez, s most is így van. Mégis, miképpen lehet elejét venni a rendbontásnak? Erre ötlöttek ki megoldást a pedagógusok» mégpedig egy délidei őrjárattal. Minden iskola felváltva egy tanárt küldene iskola utáni egy-két órára a kérdéses helyekre, akik felügyelnének és rendet tartanának. így nem lenne megterhelő ez sem az iskoláknak, sem a tanároknak. Jó megoldás, ha megcsinálják. (b. h.) A szocialista munka vállalata címért A Czeccon-bripád Százharminc százalék a teljesítményük, és nem ritkán — akár átlagosnak is mondható. A Czeccon brigád a savanyítóban dolgozik. Most éppen cukrozott szilvát zárnak ötnegyedes üvegbe, exportra. Nyolc nő dolgozik együtt hét éve. Jövőre a szocialista brigádoknak kijáró legnagyobb kitüntetés birtokosai lesznek. Nyolc év hosszú idő, különösen munkában töltve, s mégis ez a nyolc nő alig emlékszik vissza nézeteltérésre. A névnapokat az Aranykalászban ünnepük meg, együtt nyaralnak Csehszlovákiában — jutalomból, és közösen végzik a társadalmi munkát is. A sportotthon parkját hozták rendbe, ablakokat tisztítottak. Közösen járnak filmet nézni, de a legtöbbet mégis a munkában vannak egymás mellett — harag nélkül, neheztelés, kisebb-nagyobb összezörrenés nélkül. Ezzel lehet a legjobban jellemezni őket. 'ez mindennél többet mond erről a brigádról — az egyik legrégebbi konzervgyári brigádról, amelyik a szocialista címért küzd. Ma tárgyalja a NEB a kenyérpanaszok okait a mai napig sem kapták meg jogos tulajdonosai. Az épület üres, a szó legszorosabb értelmében. Mindent kihordtak belőle, még azokat a méretre készült irattári állványokat is, amelyeket egy lépcsősor fölé terveztek annak idején és másutt — ez okból — csak átalakítással lehet majd hasznosítani őket. No, mindegy, több is veszett Nagykőrösön'. Szeptembert írunk. Az olvasókat érdekli, mikör költözik a könyvtár. Sürgős lenne, mert már így is benne leszünk lassan az őszben. Télen pedig könyvtárat költöztetni — nem kimondottan ésszerű... (b. h.) Ma délelőtt kilenc órakor a városi tanács épületében ülést tart a népi ellenőrzési bizottság. ★ A NEB a közelmúltban vizsgálatot végzett a Sütőipari Vállalatnál és ezzel párhuzamosan meglátogatta a kenyeret és péksüteményt árusító boltokat is, hogy megtudja mi a helyzet? Vannak-e nehézségek, milyen intézkedések szükségesek a hibák kijavításához? A NEB-vizsgálat megállapítása szerint a lakosság igényeit a Sütőipari Vállalat mennyiségileg kielégíti. A hétvégi és ünnepek előtti rendeléseknek a vállalat eleget tesz. Az előregyártott kenyér mennyisége szombatokon 15— 20, kettős ünnepek előtt 30— 35 százalékot tesz ki. Állandó problémát okoz az egy kilogrammos fehér kenyér minősége. Kistérfogatú, fúrkós belű, sületlen — ezek a leggyakrabban felmerülő panaszok. A vizsgálat során több ízben kifogás merült fel a kenyér súlyát illetően is. A 96 dekagrammos alsó súlyhatárnál kisebb súlyú kenyér is előfordult. Ezt igazolják a boltokban felvett jegyzőkönyvek is. Felelőssége van a boltoknak is. Előfordult egy napon, hogy három üzletbe szállított a vállalat súlyhiányos kenyeret. De a három boltvezető közül csak egy nem vette át. A másik kettő átvette és csak a szállító jegyen tüntette fel. Ha a boltvezetők gyakrabban küldenék vissza a kiküldött árut — javulást lehetne ebben a kérdésben is elérni. A boltban történő raktározás sem felel meg a követelményeknek a NEB vizsgálata szerint. Még a 131. számú kenyérboltnál sem, ahol pedig kizárólagosan pékárut árusítanak. Az eladni való árunak mindössze 50 százalékát tudják megfelelően tárolni. Ide kenyértároló-állványok és polcok kellenének. Ezekre és még sok más kérdésre kereste a NEB-vizsgálat a választ. Ma a NEB ülésén a sütőipar szakemberei mondják el a véleményüket. A kérdésre visszatérünk. ROZSDA A KIOSZ söntésének víztartályát vastag rozsdaréteg borítja, felette a fal penészes, pókhálós, a vízbe hullik. Ez alatt mossák a poharakat. Nem lehetne egy új tartályt csinálni vagy a kútról venni a vizet? Eló&és Az út szélén halad az asz- szony meg az ember. Mindketten a kerékpárjuk kormányába kapaszkodnak. A csomagtartókon ládák, tele gyümölccsel. Egyikben egészséges almák pirosodnak. A másik színültig van kék szilvával. Még a konzervgyár II. ■ telepének kapujából látom a két öreget és néhány méterre mögöttük kocog a szalmával tornyosán megrakott fogat. Hanyag volt-e a fogatos, vagy nem tudta jól bemérni a távolságot, nem tudom. Elég annyi, hogy amikor a szekér elhaladt, az öregasszonyt sehol sem láttam, az ember pedig ugyancsak istenkedett az út szélén. Amikor a közeibe értem, az asszony kerékpárját az árokban találtam. A néni kárvallotton nézte a szétgurult piros almákat. — Leszorított az átkozott! — tapogatta a derekát, majd nehezen feltápászkodotl. A szalmás kocsi már messze járt. Ott kanyarodott a Cifrakertnél. Az öreg fergeteges átkot küldött utána. — Essen ki a kereked, de addig a nap se menjen le. És ha fogott volna a kívánság, akkor a fogatos a Fasorvendéglő előtt tépi a haját kínjában. MULATUNK MA A MOZIBAN’ Utánam, gazfickók. Színes, szélesvásznú NDK kalandfilm. Korhatár nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Színházi körséta. Előadás kezdete: fél 8 és 8 órakor. AZ UTCASEPRŐ Tilos pizsamában órára menni! Mi történik a norvég iskolákban han tekintetével a nyírfaseprűn, a négykilós lapáton és azon a kétkerekű kordén, amely jóban-rosszban kitart mellette. — Takarítjuk ezt a gyönyörű utat! Ennyi az egész. Nem könnyű munka — mert ezen az úton minden piszok meglátszik. Ezt nem lehet elhanyagolni. Ha valaki kijön a Köztisztasági Hivataltól, köny- nyen megmutatja magát a szemét. — Számolta-e már egyszer is, hogy hány kordé szemetet. takarít el egy nap alatt? — Igen! Tizenöt-tizenhat taligával. Azt egy helyre rakjuk le és a város autója szállítja el. kénytelen tenni: „Szükség van ^ olyan szabályokra, amelyek ^ meghatározzák, hogyan öltöz- ^ ködjenek és viselkedjenek a ^ növendékek az iskolában, hogy 5 megfelelő munkakörülménye- ^ két lehessen biztosítani az ok- $ tatásnak. Nem megengedhető, 5 hogy a diákok teljesen mezte- ^ lenül, pizsamában, avagy al-^ sónadrágban jelenjenek meg. ^ Az ilyesmi ugyanis az egyik $ oslói iskolában a tavalyi tan- ^ évben ténylegesen előfordult”.*' A református templom árnyékától több mint két kilométer hosszú az a keramit- kockás út, amelyet hárman takarítanak: Horváth György, Marton László és Tatár László. Mindhárman már jól benne gázolnak az időben. Horváth György a januári nyugdíjról álmodozik. Megegyeznek abban, hogy az életük javát másutt* dolgozták le, ki az iparban, ki a mezőgazdaságban. Horváth György elcsodálkozik, amikor megszólítom, mondván, hogy írni szeretnék róla. — Enrólam? — végigtekint magán a dupla szemüveg mögül. Egy pillanatra végigsu— Akad-e néha öröm az életben? Elgondolkodik. Arca felderül. — Minden esztendőben kapok két-háromszáz forint jutalmat. Megbecsülik a munkámat. — Hát panasz? — Az is van. Nem takargatják a trágyás kocsikat, nem kaparják meg a szálas takarmánnyal megrakott szekér oldalát. A lehulló trágya, szalma sok felesleges munkát ad. — £s ha nyugalomba megy? — Nem tudom, majd az idő mondja meg. Ha bírom a munkát és ha szükség lesz rá, biztosan akad valami könnyű munka. Horváth György két kézre fogja a seprű nyelét. Tempósan soroz végig-a keramitkoc- kákon. Nem aggasztja, hogy mikor jön váratlan ellenőrzés. ISMERŐSEINK:
