Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-22 / 224. szám

«»T me őrei 'gf&ritM 1966. SZEPTEMBER 22., CSÜTÖRTÖK DJAKARTA Parlamenti ultimátum Sukamóhoz Takarékossági intézkedés Indonéziában Mint a Reuter jelenti, az in­donéz képviselőház határozat­ban szólította fel Sukarno el­nököt, hogy jelölje, meg a ta­valy októberi Uptung-akció okait. A parlament sürgeti, hogy az elnök adjon számot Untung alezredes puccskí­sérletéről és az esemény előzményeiről, ítélje el az Indonéz Kommu­nista Pártot, tagadja meg a Nasakom politikát és a jövő­ben ne nevezze magát xistának. A parlament azt is követeli, hogy meghatározatlan időre halasszák el a „feltörő új erők” tervbe vett értekezletét. A parlament határozatát a képviselőház elnöke és alelnö- kei nyújtják majd át Sukar- nónalc Az AP Suharto tábornok kedd esti televíziós nyilatko­zatát ismerteti. Suharto kijelentette, hogy a TANÁCSKOZIK AZ ENSZ KÖZGYŰLÉS mar- | kormány felemeli az adókat és I a gazdasági élet stabilizálásá­ra szigorú takarékossági prog­ramot vezet be. Suharto az or­szág legsúlyosabb problémájá­nak az inflációt nevezte meg. A múlt év végén 2,8 milli­árd rúpia volt forgalomban, ma már 10 milliárd. A taka­rékossági program keretében megtiltják a luxuscikkek be­hozatalát és minimálisra csök­kentik a gépkocsi-importot. A program legalább két évig lesz érvényben. (Folytatás az 1. oldalról) két ülést is tartott. A délelőtti ülésen, magyar idő szerint délután három óra után, a közgyűlés alclnökeit vá­lasztották meg. Az egyik aletnök Csatorday Károly Magyarország képviselője lett. A magyar diplomatán kívül 16 ország képviselője került az alelnökök közé. Tüntetés az utcán — verekedés a lovagteremben (Folytatás az 1. oldalról) a jobboldali parasztpárt par­lamenti csoportjának egyik tagját a második világháború után elítélték, mert együttmű­ködött a náci megszállókkal. A parasztpártiak erre ve­rekedni kezdtek, de éppen a megvádolt képvi­selő járt pórul: valaki erősen arcul ütötte. A testvérországok életéből TASKENT ÚJJÁSZÜLETÉSE Taskent, Csilanzar: az új lakónegyedek körzete. Itt nyomát sem látni a földrengésnek. Az üzbég főváros egyik új lakónegyedét látjuk a képem ízelítő Taskent jövőjéből ez az új lakónegyed. A város Közép- Ázsia gyöngye lesz. Fogas kér­désnek bizonyult az üzbég fő­GENF A kínai események az imperializmus érdekeit szolgálják A Svájci Munkapárt nyilatkozata A Svájci Munkapárt vezető bizottsága a kínai események­ről kiadott nyilatkozatában megállapítja, hogy a Kínai Kommunista Párt vezetői elő­térbe állítják a harcot az SZKP és ama pártok ellen, amelyek hívek maradtak az 1957-ben és 1960-ban kidol­gozott határozatokhoz. Az úgynevezett „proletár kultu­rális forradalom” célja, elte­relni a figyelmet a Kínában támadt nehézségekről és erő­szakosan megoldani azokat a problémákat, amelyeket csak a gazdasági és politikai fej­lődés alapján lehet megol­dani. A Svájci Munkapárt elítéli a kínai fejleményeket, megálla­pítja, hogy azok „gyengítik a szocializmus táborát és a nemzetközi kommunista moz­galom egységét, csak az osz­tályellenség, az amerikai im­perializmus érdekeit szolgál­ják”. Dwight, miután hazatér Ázsiá­ból, megnyithatja üzletét és fe­leségül veheti Bettyt... Dwight két héttel azután, hogy a frontra került, a máso­dik felszállás alkalmával éle­tét vesztette. A gépet lelőtték, a legénységből senki sem ma­radt életben. Dwight után nem maradt más, mint egy levél- tárca, amelyben Betty fényké­pét hordta, s 150 dollár zsold, amelyet már nem tudtak kifi­zetni neki. Mivel Dwigthnak semmiféle hozzátartozóját nem lelték, a pénzt bekebelez­ték a hadsereg pénzügyi szol­gálata javára. Betty jelentke­zett ugyan a pénzért, mint az elesett katona menyasszonya, de egy nyomtatott cédulán el­utasították. Azt írták: nem volt Dwight eljegyzett meny­asszonya, tehát nem tekinthe­ti hozzátartozónak. A cédula nyomtatásban készült, s ebből arra lehetett következtetni, hogy nem ez volt az egyetlen hasonló eset... Ettől kezdve Betty inni kez­dett Nagyon fájt neki a fiú halála, de talán még ennél is jobban, hogy úgy érezte, a pa­rancsnokság megsértette, ami­kor nem tekintette őt az el­esett katona hozzátartozójá­nak, csak idegennek... Betty részegségében újra és újra elmesélte tragédiáját. A repülőtisztek röhögtek. Talán akadt olyan is közöttük, akit meggondolkoztatott Dwight és Betty sorsa, de az is szégyell- te volna igazi érzelmeit meg­mutatni. Maga Rowers se nem nevetett, se nem értett együtt a lánnyal. Valahogyan úgy vé­lekedett, hogy aki egyszer katonának megy, annak szá­molnia kell az ilyesmivel. Min­den businessnek megvannak 3 maga kockázatai. Aki tőzsdé­zik, nincs bebiztosítva az el­len, hogy kitör a krach. A hű­tőszekrény szerelő vállalat tu­lajdonosát tönkreteheti egy hűvös nyár. Akinek divat­áruháza van, könnyen ráfizet­het, ha rosszul vásárolta ösz- sze a tavaszi kollekciót, nem számolt előre a divat változá­saival. Aki katona, azért kap­ja a dollárt, otthagyhatja a fo­gát. Ha nem így lenne, fizet­nének 800 dollárt egy kezdő repülőtisztnek? Francis jól érezte magát az iskolán, s így gyorsan repült el a két év, amíg elérkezett az avatás ünnepe. Kiváló ered­ménnyel végzett. A csillagos lobogó alatt avatták fel az amerikai légierő hadnagyává. Az ünnepi beszédet Joy ezre­des tartotta: — Az elnök megbízott, hogy átadjam nektek személyes jó­kívánságait! Sok sikert kíván valamennyiőtöknek. Azt hi­szem, az iskolán eltöltött idő nem volt hiábavaló. Sok jó pi­lótára van szükségünk, mert az oroszok meg akarják támadni a mi Amerikánkat. Tudjátok, hogy Amerika szabad ország. Meg akarjuk őrizni a magán­kezdeményezés szabadságát, a sajtó-, a szólás-, és vallássza­badságot. Amint tudjátok, a vörösöknél ezekből semmi nincs. Éppen ezért az ameri­kai katona, az amerikai repü­lőtiszt szent hivatása, hogy ezeket a rabságban szenvedő népekéi: is felszabadítsa, s el­vigye hozzájuk a mi rendsze­rünk ősi vívmányait... Ne fe­lejtsétek el külügyminiszte­rünk, Mr. John Foster Dulles szavait: „Amerika számára a legnagyobb veszélyt a béke je­lenti ...” Mi, katonák büsz­kék vagyunk rá, hogy ezekben a sorsdöntő időkben egy ka­tona, Eisenhower tábornok, az állam elnöke. Az amerikai nép bölcsessége mutatkozott meg abban, hogy meglátva, háborús idők nagy katonákat kívánnak az állam fontos posztjain is, őt választotta el­nökünkké. város új központjának terve, hiszen a városközpont alá be­fészkelte magát a „földalatti sárkány”, amely hatszáznál több, különböző erejű földlö­késsel adott életjeit magáról. Mindenekelőtt a legkevésbé földrengésveszélyes területet kellett kiválasztani. A szovjet tudósok és építé­szek sikeresen megoldották ezt a feladatot. A terv kimun­kálásában részt vett Mihail Poszohin, a Lakásépítési és Építészeti Állami Bizottság el­nöke. A konzultációba bevon­ták az ország legnevesebb épí­tészeit: Kollit, Baranovot, Me- kencevet, Rubanyenkót, Ro- zenfeldet, Skvorikovot és má­sokat. Leon Adamov, a Taskenti Várostervezési Intézet főépíté­sze, a terv végrehajtásának egyik irányítója azt mondja: — A városközpont területe 1500 hektárt tesz ki, beleszá­mítva a Lenin teret, s a leen­dő városmagot alkotó parkok és körutak egész rendszerét. Az igazgatási épületek, a sportlétesítmények, a mozik, a kávéházak, az étkezdék és a művelődési otthonok között minden csupa zöld lesz. Taskent ősrégi település s a legtöbb közép-ázsiai városhoz Rowers büszkén feszített az újonnan avatott pilótákkal együtt vadonatúj tiszti egyen­ruhájában, alig figyelt az ez­redes szónoklatára. Gondola­tait saját sorsa foglalkoztatta. Lám, sikerrel győzte le az első akadályt. Megfelelt a vizsgá­kon, biztos lehet a havi 800 dollárjában. Tizenkétszer 800, az 9600. Majdnem tízezer dol­lár egy esztendőben! Máris többre vitte, mint az apja. És talán Tnég „huszonötezer dol­láros ember” is lehet belőle. Szerencse kell az ilyesmihez, meg jó erős könyök. A leg­jobb, ha az ember lecsatlako­zik valamelyik nagyfejűhöz. Kisebb-nagyobb szívességeket tesz neki s aztán a jutalom nem marad el. Mindenesetre ez a majdnem tízezer dollár sem kevés. Hiszen a légitá­maszpontokon nagyon olcsó az élet. Amerika gondoskodik katonáiról. Az ifjú repülőtiszt hálás volt Amerikának, hogy $zt nyújtja neki. Eszébe sem ju­tott azon gondolkozni, vajon milyen irányban halad az Egyesült Államok sorsa? Ké­szen fogadott el mindent, amit kapott. Joy frázisait a szólás- szabadságról, az Amerikát fe­nyegető veszélyről szóló ha­zugságokat. Amikor a páratla­nul széles amerikai szabadság­ról hallott, eszébe sem jutott, hogy McGrathra gondoljon, o második világháború hős re­pülőjére, akit egy karrierista tanúvallomására „vörösnek” kiáltottak ki és megfosztották állásától, hivatásától. Arra sem gondolt: ha a „rab né­pek” olyan nagy vágyakozás­sal várják az amerikai felsza­badítókat, miként történhetett, hogy a nagy amerikai hadse­reg és más nagy országok csa­patai nem tudták legyőzni a kis Korea katonáit és a segít­ségükre siető kínai önkéntese­ket? Rowers azt sem próbálta magának megmagyarázni, hogy a koreaiak vajon mit akarhattak Amerikától, hiszen nem ők támadtak, s különben is a háború az ő országukban folyt, az ő városaikat pusztí­totta el, az ő népüket, család­jukat gyilkolták. És ha Rowers fel is teszi ezeket a kérdéseket, nem könnyen találhatott volna rá választ az akkori Amerikában. hasonlóan két központja van, az óváros és az újváros. Ez alcadálya volt az egységes, harmonikus városkép megte­remtésének. Most a földrengés utáni helyreállítási munkák során már egységes arculatot kap a városkép. Mivel Tas­kent a Szovjetunió forró öve­zetében terül' el, az új város- központban kedvező mikro- klimatikus feltételeket terem­tenek, fásítással, gyepesítéssel, szökökutaklcal, víztárolókkal és a nap sugarai ellen védő berendezésekkel. A most felépítendő házak a 9-es erősségű földrengést ií kibírják. A Szovjetunió csaknem va­lamennyi köztársasága segíti a földrengés sújtotta idrost, s mindegyik egy-egy mikroke- rület felépítését vállalta. En­nek megfelelően a mikrokerü- letek valószínűleg az egyes köztársaságok fővárosainak nevét viselik majd (moszkvai, bakui, leningrádi, kijevi stb.). Nem telik bele hosszú idő, s a Tien-San kék hegyvonula­tainak előterében egy új Tas­kent emelkedik majd, magas épületeivel, árnyas parkjaival, hangversenytermeivel, könyv­táraival, komfortos lakóházai­val. McCarthy és hivatala gondo­san vigyázott rá, hogy az amerikaiak meg se kísérelhes­sék megtudni a valóságot. És az egész propagandagépezet is harsogta a hazugságokat. Nem telt el egy hét, hogy az újságok első oldalaikon hatal­mas betűkkel ne adtak volna hírt, valamelyik „vörös kém­főnök” letartóztatásáról. A fé­lelem légkörét uralkodóvá tenni — ez volt a cél. Megza­varni az amerikai polgár agyát, hogy ne ismerhesse meg a tényeket, s ne ismerhesse föl a napnál is világosába igazságot, hanem fogadja el, amit az elnök, a kormány, a szenátus mond. McGrath és azok, akikkel együtt érte meg a hitlerizmus esztendeit, még jól emlékez­hettek rá, mit mondott annak idején Göbbels, a német fia­taloknak: „Helyettetek a Füh­rer gondolkodik”. McGrath azonban valahol messze volt, az üldöztetések elől egy északi kisvárosba költözött, nyakken­dőügynökként próbálta fenn­tartani magát és családját, ö még nem feledte el, hogyan folyt a lélekmérgezés a náci Németországban. De hát őt „vörösnek”, „árulónak” bélye­gezték mindazokkal együtt, akik mint igazi amerikaiak, az Egyesült Államok hűséges állampolgárai, aggódva látták, miként válik országuk a sza­badság és demokrácia hazájá­ból a félelem és lelki rabság földjévé. Mások, akik éppoly tapasz­taltak voltak, mint McGrath, és éppen úgy módjuk lett volna szabad véleményalko­tásra, inkább magukra vették a gondolkodás béklyóit, csak­hogy ne veszélyeztessék eg­zisztenciájukat. Az állásából elbocsátott ezer és ezer ember sorsa mindenki előtt példázta, hogy Amerikában családja és saját maga megélhetését koc­káztatja az, aki önállóaan gon­dolkodik. Sok ember megret­tent — de hát éppen ez volt a félelemkeltés bajnokainak célja. Amerika civilizált or­szág. Hitler annakidején túl­ságosan durva eszközökkel dolgozott. Az Egyesült Álla­mokban vannak finomabb módszerek is ... (Folytatjuk) Bzavágta a tömeg közé, oly szerencsétlenül, hogy megégette vele egy négy­éves kisgyermek arcát. A osatárláncba fejlődő rend­őrség és katonaság végül is biztosította a szabad utat a királyi család hintájának, köz­ben a köztársaságpárti érzel­mű tüntetők közül nyolc- ; vancgy személyt letartóz- j tattak. V Az őrizetbe vettek között sok ! leány is van. ! A nyugtalan hágai napnak 5 volt még egy, a fentiektől füg- 5 getlen incidense. Az újonnan $ megnyílt parlament híres lo- $ vagtermében — a holland tör- í: vényhozás történetében elő- í ezör —, ^ tettlegességig fajult egy j; vita a képviselők között. $ , ^ A liberális párt egyik képvise- ^ lője ugyanis bejelentette, hogy i-----------------1 R IO DE JANEIRO Utcai harc banditákkal \ X Valóságos vadnyugati tör- ^ ténet zajlott le a brazíliai Goias államban, Palmeiras vá- ^ rosban. Három bandita, akit ^ a rendőrség le akart tartóz- tatni, leütötte a rendőrbiztost $ és két rendőrét. A rendőrbiz- $ tos fia azonnal megölte a gyil- ^ kosok egyikét, de ő maga per- $ cek múlva a két másik ban- ^ dita golyóitól találva halt meg. ^ Ekkor a tömeg késekkel, szék- ^ lábakkal és üvegekkel ráro- hant a banditákra, akiket szó^ szerint szétszaggattak. Dior-bcmuíató Csehszlovákiában I November 11-én repülöge pen Prágába szállítják a leg-\ újabb őszi és téli Dior-kollek-X dót és öt alkalommal bemu-\ tátják. A 110 ruhát és bun-\ dát tartalmazó poggyászok\ kíséretében a csehszlovák fő- 5 városba érkezik Maro Bo-^ han, a Dior-cég divatterve-§ zője és kilenc modellje. A Dior-divatház minden\ más párizsi divatcégnél több-5 szőr mutatta már be alkotá-\ sait külföldön. Az elmúlt 10 j évben a Dior-kollekciókat két- \ szer mutatták be a Szovjet-> unióban, kétszer az Egyesült\ Államokban, egyszer Lengyel-1 országban és egyszer Japán-! ban. S IX. 1 : Így került hát Betty, a légi- i erők kiképzőközpontjának ; bárjába', ahol ötödmagával I szórakoztatta a kiképzésben és I tanulásban fáradt, pihenő, szó- i rakozó növendékeket. Betty itt ; ismerkedett meg Dwighttal, aki akkor a tisztiiskola kan­tinjában dolgozott. A kereske- dcsegéd meglehetősen együgyű fickó volt, a növendékek ugra­tásának állandó céltáblája. Olthatatlan szerelemre gyul­ladt Betty iránt, nemcsak elfe­ledve, hanem tudomást sem véve a lány múltjáról és jele­néről. Bettyt nagyon megha­totta a fiú közeledése, hiszen huszonegy esztendejének utol­só öt évét úgy töltötte, hogy senki nem udvarolt kegyeiért, hanem egyszerűen megvette. Hol dollárért, hol ígérete­kért ... Dwight és Betty megállapo­dott, hogy összeházasodnak. A : kereskedősegédnek azonban : meglehetősen alacsony volt a : fizetése. Elhatározta: mielőtt i családot alapít, megpróbál : előbb annyi tőkét szerezni, : hogy önállósíthassa magát, ; egy kis boltot nyithasson, ab- i ban a városkában, amelyben a i repülőtiszti iskola van. Ki i adott volna azonban kölcsön I egyetlen centet is egy keres- I kedősegédnek, hogy anyagi ; alapot teremtsen magának egy • taxigirllel való házassághoz? ■ Nem tudni, kitől származott ! az ötlet, de Dwight, vesztére, ! megfogadta, önként jelentke- ! zett kafonának. A koreai há- ! ború első hónapjai voltak ! azok, s ha gúnyolták is, any* j nyi protekciója azért akadt a j repülőtiszti iskolán, hogy be- 5 juttatták a légierőkhöz, fedél- S zeti géppuskásnak. Ott jóval 5 magasabb a zsold, mint a szá- ! razföldi csapatoknál. Veszé- j lyességi pótlék, bombapénz, s $ más effélék bizonyára hozzá- 5 járulnak majd ahhoz, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents