Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-21 / 223. szám

1966. SZEPTEMBER 21., SZERDA MECrCf iKMan A PIROS KÖNYV Féltő gonddal óvja, őrzi mindenki, elkötelezettségének, hovatartozásának igazolását, a párttagsági könyvet. Lát­szatra formai igazolás csak ez, mégis: sokkal több annál. A párttagsági könyv jelkép­pé nőtt, mert azzá tette a tör­ténelem: súlyos válság idő­szakában lett jeliképpé a piros íedelű könyvecske. Láttam külön műanyagtokba bújta­tottat; árvízkor nyakba akasztott vízhatlan zacskóba helyezte a katonatiszt, a mun­kás, amikor kérték, papírba csomagolta» vette elő, ne­hogy olajnyom maradjon raj­ta. És mégis, egyet kell érteni azzal, amit az Ipari Szerelvény és Gépgyárban, vezetőség választó taggyűlésen hallot­tunk egy felszólalótól: a piros könyv önmagában még nem teszi kommunistává az embert. Önként vállalt elkötelezettség A párt önkéntes harci szö­vetség: tagjai önként vállalják a párt vasfegyelmét, eszméit, s az azok érvényre juttatásáért folytatott harcot. Megyénkben az elmúlt évben több, mint kétezer párttagot vettek fel az alapszervezetek. Munká­sok, műszakiak mellett igen nagy számmal vannak kö­zöttük — 893-an — termelő­szövetkezeti parasztok, s ez jól bizonyítja: a párt politiká­ja, a párttagok nagy többsé­gének példamutató munká­ja felun is mind több em­berben érleli meg az elhatá­rozást, hogy vállalja a párt­tagsággal járó elkötelezettsé­get Mert igaz: nem maga a pi­ros könyv teszi kommunistá­vá az embert. Annak ünnepé­lyes átadása maradandó em­lék. de mi mindennek kell előtte és utána is történnie ahhoz, hogy bárki őszinte meggyőződéssel mondhassa: kommunistához méltóan él, dolgozik. A párt VIII. kong­resszusa óta eltelt négy év­ben mind jobban csökkent azok száma, akiket a tagjelölt­ségi idő letelte után nem vet­tek fel a tagok közé. A párt­tagnak jelentkezők, s a kom­munista kollektívák növekvő felelősségérzetét bizonyítja ez, a pártépítő munka meg­alapozottságát, a mind kisebb lehetőséget arra, hogy karrie­risták, ügyeskedők próbálja­nak meg befurakodni a párt­ba. Az emberek mindin­kább megértik — mert lép- ten-nyomon tapasztalhatják —, hogy semmiféle kivétele- zettség, előny nem jár a piros könyvvel, hogy a párt tagjai éppen a nehezebből, a plusz munkából, az önzetlen áldo­zatokból részesednek mások­nál nagyobb mértékben, s ezt csak az vállalja, akit hi­te, meggyőződése vezet. A kezdeményezés elsősége Napjainkban, a vezetőség­választó taggyűléseken sok szó esik arról, az eLmúlt négy esztendőben mit tettek a kommunisták, s hogyan tet­ték azt: arról is beszélnek, mit mulasztottak el, mit kel­lett volna jobban csinálni, hol kell erősíteni a jövőben a munkát. E beszámolókban joggal szerepel az — s ez nem öntömjénezés, hanem a tények rögzítése —, hogy a kommunisták lelkei voltak minden kezdeményezésnek, s legtöbbször tőlük indult ki maga a kezdeményezés is. A Váci Kötöttárugyár kommu­nistáinak például nagy ré­sze volt abban, hogy a mi­nőség kérdése túljutott a holtponton; a Csepel Autó­gyárban a munka szerve­zettségét javító vizsgálatok kezdődtek el a kommunis­ták javaslatai, észrevételei alapján; a ceglédi Közleke­désépítési Gépjavító Válla­latnál a kommunista mű­szakiak döntő szerepet ját­szottak abban, hogy elő­térbe került a gyártmány- fejlesztő munka, a gyártás- szervezés; a Nagykőrösi Kon­zervgyár pártszervezetének tagjai a rekonstrukció kap­csán adtak és adnak hasz­nos segítséget az e segítség­re számító, arra igényt tar­tó gazdasági vezetésnek; a példákat oldalakon át sorol­hatnánk. Az is igaz viszont, s erre az eddig lezajlott vezetőség­választó taggyűlések egy ré­szén rámutattak, hogy nem mindenütt igénylik, kérik ki a gazdasági vezetők a kom­munisták segítségét, vélemé­nyét, s ez még olyan esetek­ben is fennáll, amikor a gazdasági vezetők ugyancsak párttagok. A legjelentősebb erőről, a kommunista kol­lektíva tudásáról, megfon­toltságáról, sokrétű tájéko­zottságáról mondanak le ezek a vezetők, akik azt hiszik, hogy magukban is boldogul­nak. Nem lehet másként élni A váci képcsőgyár párt- szervezetének egyik tagja — Pintémének hívják — fogal­mazta meg úgy tettei moz- gatórúgóját, hogy „nem lehet másként élni”. Megszokta, hogy ne csak a maga gond- jával-bajával törődjön, hogy tovább lásson a maga né­hány négyzetméternyi mun­katerületén, hogy elsőként jelentkezzen, ha túlórázni kell, s hogy magyarázza, részletezze, megértesse a párt politikáját környezetében. És Pintéméhez hasonlóan így és ezt érzik a kommunisták másutt is: Radnai Kálmán, Cegléden, a Közlekedésépí­tési Gépjavító Vállalatnál, Homoródi Andorné a Csepel Autógyárban, Vácott, a Hír­adástechnikai Anyagok Gyá­rában Skuczi József, s ezrek és ezrek nevét kellene még az övék után írni. És ez jellemzi — néhány kivétel­től eltekintve — valamennyi kommunista magatartását, te­vékenységét: természetesnek tartják, hogy nekik többet kell tenniök, áldozatot is kell vállalniölc, s igen jól tudják, hogy a piros könyv mire kötelez. Mészáros Ottó A pártkongresszus tiszteletére Új jelmondatokkal mozgósítják a fiatalokat a KISZ-szervezetek A közelgő pártkongresszus megpezsdítette a KlSZ-szerve- zetek életét. Az elmúlt félév fő jelmondata és a mögötte kiterebélyesedő mozgalom — Vádoljuk az imperializmust — tartalmas akciókat eredmé­nyezett. Az imperializmus elleni harc kiszélesítésére a KISZ Központi Bizottsága új moz­galmakat hirdetett. Az el­következendő hónapokban gyakran hallunk majd a „Vietnami őrség”-TÖl, a KISZ- fiatalok politikai akcióiról, melyek három új jelmondat köré csoportosulnak: „Leplezd le az imperializmus népellenes tetteit”, „Kövesd a magyar in­ternacionalisták példáját”, „Légy edzett és harcra kész?’ A KISZ Pest megyei Bizott­sága hétfőn titkári értekezle­tet hívott össze, hogy az alap­szervezetek feladataihoz út­mutatást adjon. Mindhárom jelmondat szellemében önál­ló, kezdeményező alapszerve­zeti munkát várnak a KISZ- fiataloktól. Tartsanak ismeret- terjesztő előadásokat, politi­kai demonstrációkat, az im­perializmus nemzetközi előre­törése ellen tiltakozó akció­kat. A hazafisá,g, a hazaszere­tet helyes értelmezésével szol­gálják az internacionalista egység erősítését. Kirándulá­saikon keressék fel azokat a helyeket, melyek a munkás- mozgalom történetében fon­tos szerepet játszottak. A „Légy edzett és harcra kész” mozgalom a fiatalok honvédelmi ismeretének ki­bővítésére szolgál. Sikere nagymértékben a KISZ és az MHS-szervezetek együttműkö­désétől függ. A KISZ megyei bizottsága számolva e moz­galom újszerűségéből adódó szervezési nehézségekkel, ide­jében felhívta a járási és üzemi KISZ-titkárok figyel­mét feladataikra, a várható nehézségekre. A mozgalom legfőbb célja most, hogy a kongresszusi ver­senyben a KISZ is rangjához méltó szerepet vállaljon ma­gára. D. J. A KÖZÉPDUNAVÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉRDEKES TALAJVÉDELMI KÍSÉRLETHEZ KEZDETT. A VÍZFOLYÁSOK PARTOL­DALAIT AZ ERÓZIÓ EL­LEN ELŐREGYÁRTÓIT GYEPRÁCCSAL BORÍTJA, AMELY KÖTÉSSZERÜEN MEGFOGJA A TALAJT. AZ ÖNTÖZÖTT SZÖNYEGRACS HAMAR MEGERŐSÖDIK ÉS ÍGY MEGGÁTOLJA A FÖLD ELMOSÓDÁSÁT. AZ ÜJ- FAJTA TALAJVÉDÖ GYE- PEZÉST A DUNA—TISZA CSATORNA PÁRTJÁN PRÓ­BÁLJÁK KI. Az új mechanizmus és a foglalkoztatottság Ráckevét fölfedezték A ráckevei tanácsháza öreg falai között megindult a hely­reállítási munka. A folyosókat mészpor borítja, a hivatalszo­bákban vésik, bontják a fala­kat. Az épület központi fűtést kap, és — ha az építési válla­lat betartja a határidőt — a jövő év májusában már meg­fiatalodva, kicsinosítva fogad­hatja vissza a községi taná­csot, amely az átalakítási és felújítási munkálatok idejére ideiglenesen a pártbizottság Kossuth Lajos utcai régi haj­lékába költözött át. — így gyorsabban haladhat a munka — mondja Kónya István elnökhelyettes — és a tanácsi szerveket sem zavarja az építkezés. Ha visszaköltö­zünk a felújított tanácsházába, ezt az épületet az egészségügy szolgálatába állítjuk. Itt lesz a járási kisrendelő. Ráckeve elég lassan, de — mint mondják — biztosan ha­lad a fejlődés útján. A fék; a lakáshiány. Ez gátolja még mindig a község nevezetes műemléke, a Savoyai kastély teljes helyreállítását is. mert néhány lakóját még mindig nem tudták másutt elhelyezni. Űsy volt, hogy az idén már felépül tizennyolc lakással az a kétszintes új lakóépület, amelynek helyét a járási ta­nács új székházával szemben, Ráckeve lassan kialakuló új „városközpontjában” jelölték ki, de a kapacitáshiány ke­resztülhúzta a számításokat. A munka a jövő évi program­ba csúszott át, és befejezésére talán csak 1968-ban kerül sor. ♦ Szépülő part és „város“-központ ♦ 600 új víkendtelck, strand és camping — Az idei nyár irántunk sem volt jobb szívvel, mint a Dunakanyar iránt — mondja az elnökhelyettes —, de azért idegenforgalmunk jelentéke­nyen túlszárnyalta a tavalyit, ami azt bizonyítja, hogy las­sanként fölfedeznek bennün­ket. Kis strandunk állandóan zsúfolt volt, és bizony kicsinek bizonyult a néhány évvel ez­előtt épített kabinház. Ez kész­tetett bennünket arra, hogy kidolgozzuk a strand bővíté­sének tervét. Már az idén vég­re is hajtottuk volna, de eh­hez sem sikerült biztosítanunk a vállalati kapacitást, így ez a munka is jövőre marad. Közel hárommillió forintos beruházásra kerül itt sor. A földművesszövetkezet kor­szerű strandvendéglőt épít hideg-meleg konyhával, új ka­binsor is készül, és nagy be­fogadóképességű parkírozó he­lyet rendeznek be a strand te­rületén, mert egyre több autós vendég keresi föl a nyári hó­napokban Ráckevét. A Duna-ág szemközti partján feltűnően megszaporodtak a vikendházak. Az idén közel háromszáz épült, és a számuk már meghaladja a nyolcszázat. Ráckeve már most is igen népszerű hétvégi kirándulóhe­lye a főváros lakosságának. Az egyre fokozódó érdeklődés késztette a községi tanácsot arra, hogy kidolgozza egy új hétvégi üdülőtelep tervét. Megfelelő területet találtak hozzá a Kerekzátony-szigettel szemben, a keleti parton, ahol nem kevesebb, mint hatszáz parcella lesz, száz-kétszáz négyszögölesek. A jövő év ta­vaszán az első ütemben már hatvanat értékesítenek. Az új telephez strandfürdő épül, és mellette camping számára is kijelölnek meg­felelő területet. Elhatározta a község Rác­keve két szép szigete: a Ke­rekzátony és az Angyali sziget rendezését is. Mindkettőn van­nak még kihasználatlan, bozó­tos területek. Ezeket is rend­behozzák jövőre, hogy minél több sporthorgász építhessen rajtuk vikendtanyát. Ráckeve „városképe” egyéb­ként tovább szépült az idén. A soroksári Dunát átívelő híd mellett évekkel ezelőtt kiépí­tett, tíz méter széles parti sé­tányt, közel kétszáz méterrel meghosszabbították. A vízügyi igazgatósággal együtt háromszázötvenezer forintot költöttek erre a munkára az idén. Jövőre megkezdik a híd másik oldalán is egy hasonló part- szegély kiépítését. Valóban gyönyörű parti sétányhoz jut így a község. Erre a csinoso- dásra a soroksári Duna-ág szé­les medre nyújt lehetőséget. Meg se látszik rajta az a tíz méter széles sáv, amelyet el­vesznek tőle. m. L A szocialista társadalmi rend egyik leglényegesebb vo­nása, hogy biztosítja minden munkaképes állampolgár szá­mára a munkához való jogot. Az elmúlt két évtizedben lé­nyegében természetesen meg is valósítottuk a teljes fog­lalkoztatottságot Ez nem azt jelenti, hogy hazánkban min­den munkaképes ember társa­dalmilag szervezetten dolgo­zik is, de az kétségtelen, hogy aki munkát, állást keres, az talál is. A teljes foglalkoztatottság­nak azonban vannak bizonyos gazdasági hátrányai is, így például a részleges munka­erőhiány. Ha munkaerőhiány van, akkor a vállalatok nem tudnak kellően válogatni a munkaerőben, azt kell felven­niük, aki jelentkezik. Hány­szor kényszerültek bele a vál­lalatok olyan igazságtalanság­ba, hogy az új munkavállaló­nak magasabb bért adtak, mint a régóta ott dolgozók­nak. Nem sikerült kellően szinten tartani a bérarányo­kat a teljesítményekkel, mert azok bére, akik hiányszak­mákban dolgoztak, gyorsabban emelkedett. A vállalati létszám felduzzadt Ha mindenkit fel kell venni, aki jelentkezik, akkor fegyelmezetlen, lusta emberek is a vállalathoz ke­rülhetnek. Rontják a munka­szellemet, a technológiai és termelési rendet; váratlan hiányzásaikkal zavart okoz­nak; mire betanulnak, kilép­nek. Mindez rengeteg többlet- költséget okoz. Ezért az új gazdaságirányítási rendszer­ben a vállalatok érthetően szabadulni igyekeznek majd az ilyen dolgozóktól. A gaz­dálkodási feladatukhoz szük­séges munkás és alkalmazotti létszámot maguk állapíthatják meg, ezáltal megfelelő körül­tekintésre/ és ésszerű takaré­kosságra kényszerülnek. Ed­dig a vállalati tervszámok az ún. bázisadatokra épültek, így a létszámlazaság már az előző évek adatában is benne volt, az új tervszámban is részben benne maradt A vál­lalatnak nem is fűződött kü­lönösebb érdeke a lazaságok feltárásához és megszünteté­séhez. Az új gazdasági mecha­nizmusban a nyereség növelé­sére való törekvés azt ered­ményezi, hogy a vállalatok minden felesleges kiadást meg akarnak szüntetni, s nem ki­vétel a bérkiadás sem. Elképzelhető, hogy az új irányítási rendszer működését követően meggyorsul a munkaerő áramlása, egyrészt a különböző ütemben fejlődő ágazatok között, más­részt a rosszabb és a jobb vállalatok között A jobb vál­lalat többet tud fizetni: az emberek igyekeznek majd ilyen vállalathoz kerülni. Ez megfelel annak a célnak, hogy mindenki ott dolgozzék, ahol munkája a legnagyobb haté­konyságú, így a legtöbb nem­zeti jövedelmet eredményezi. Sok új munkahely lesz, mégis megtörténhet, hogy egyes emberek elhelyezkedése majd nehézségekbe ütközik. A munkaalkalmak összességét tekintve lesz annyi munkahely — sőt, valószínűleg több —, mint amennyi a munkára je­lentkezők, dolgozni akarók száma, mégis az igények és a lehetőségek esetenkénti eltéré­se miatt előfordul, hogy nem mindenki talál majd azonnal a képzettségének, képességé­nek, egészségi, családi állapo­tának, korának megfelelő munkahelyet. Erre már most fel lehet ké­szülni. A vállalatok, a taná­csok okosan teszik, ha előre felmérik a területükön felsza­baduló munkaerő nagyságát és összetételét. A központi gazdaságvezetés és az állami szociális szervek is felkészülnek az új helyzetre. Olyan intéz­ményeket létesítenek, amelyek elősegítik a felszabaduló mun­kaerő gyors elhelyezését, az átmeneti nehézségek leküzdé­sét; szociálpolitikai eszközök­kel is. Itt persze nemcsak az álla­mi és a vállalati, tanácsi fel­adatok a döntőek. Az igazán döntő a munkások, tisztvise­lőle magatartása. A verseny nemcsak a gyárak és a termé­kek között indul meg, hanem a dolgozóknál is. Nem titok, hogy aki szorgalmasan, meg­bízhatóan dolgozik, attól nem akar egy vállalat sem meg­szabadulni. Sőt, érdeke azt diktálja, hogy igyekezzék meg­tartani. Dr. Pirityi Ottó I I I Gúnyos mosoly az arcodon ! Körmönfontan kell fogalmaz ; ni, hogy meg ne bántódj, hógj ' a gúnyos mosoly sértett mo- i sollyá ne változzon arcodon » Lám, erre is gondolni kel! * azok nevében, akiket te leple- 5 zetlenül alábecsültél. f Ha valami, akkor a rosszu 5 értelmezett, eltúlzott tekintély- 5 tisztelet már messze mogottimt I van, persze a tiszteletlenségei í azért számonkérjük —, ha a » káderlap már nem is mindig ; tartalmazza. 5 Nézem a szemben ülő embert 5 akit azért kérettek ide, hogj 5 szakértői előterjesztését meg- j hallgassák. Látom, minden * hozzáintézett kérdésre gúnyoe ! mosolyba torzul az egyébkém 5 intelligens arc. A tudományod j gyűjtésében elfáradt ' szem. ; elegáns szemüveg mögött, szin- ; te boldogan csillog: micsoda í kérdések!? akár egy hétig me- í seihet majd róluk a társaság ! ban, pontosabban a szaktársa | Ságban. Mert a város minder ! gondját magára vállaló testű- J let tagjai nem minden kérdési I fogalmaznak szakszerűen, olya* ! probléma is van, amit kétszei ■ kérdeznek meg, mert első hal- 5 lásra érthetetlen számukra, és ‘ végülLs nem akarnak Ielkiis­* meretleniU állást foglalni. j Itt senki sem akarja megté- j pázni az ifjú szakértő jogait ; elvitatni egyetemen szerzeti } tudományát. Egyszerűen az l teszi mindenki, amit feltehe- I tőén az ifjú szakember is tess j — legjobb tudása szerint ellát- ; ja feladatát. S ez néha — eg3 ; testület életében gyakran — 5 döntést igényel. Az ifjú szak j értő ne tudná, hogy ez nélkü 5 lözhetetlen? Fejlett társadalm 5 rendszerekben az önáliósko- 5 dósnak, a szakmai nagyképű * ségnek ezt a gúnyos mosollyá s kifejezett formáját már régei j száműzték. Nálunk sincs he 5 lye és nem is kaphat egyetler 5 társadalomban sem a fiata s szakemberek jól ismert szak § mai gőgje. Sőt. Másutt állva é: ^ paranccsal előírt tiszteletté kell asztalra helyezni a kér S referátumot. Nálunk asztalho: 5 ülhet, és mint a példa mutatj: s még gúnyos mosolyokat i: § megengedhet magának, ak % ifjú és szakértő. 6 Szép erény, ha valaki tiszté s ban van saját értékével. An n azonnal kétségessé válik a: § érték, ha ez mások képessé ^ geinek, tudásának alábecsülő sével jár. Ellenségessé is vál S hat ez az önmagát túlértékelés n ha a gúnyos mosolyhoz ideoló ^ giát is kovácsolnak. ^ A dolgozó nép okos gyüleke ^ zete ... ez nem azt jelenti kedves gúnyos mosolygású fia S tál ember, hogy ott mindenki S te szakmád értője. Mérnök i ^ ül ott, közgazdász és orvos ifi ^ pedagógus és munkások is akik a maguk területén leg S alább olyan tekintélynek ör S vendenek, mint néhány bekép ^ zeit ifjú. Es azt sem szaba ^ elfelejteni, hogy Ők társadalm ^ elfoglaltságként vállalták ma gukra a testület adta felelőssé S get, míg te, nem is rossz fi: § fizetésért mosolyogsz. Miskolczi Miklós rSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents