Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-20 / 222. szám

CEGLÉDRE LÁTOGATOTT A LENGYEL HÉJNÁL KÓRUS Kedves vendégek érkeztek szombaton Ceglédre. A ceglé­di Vasutas Énekkar testvér­kórusa, a lengyel Hejnal-kórus tagjai — Magyarországra át- utaztukban — a helyi vasutas­kórus vendégeként látogatták meg városunkat. A két ének­kar barátsága már négy év óta tart. Leveleznek és gyak­ran bonyolítanak le kottacse­rét is. Ezelőtt két évvel már járt itt a lengyel kórus, mi­kor Cegléd várossá nyilvání­tásának 600 éves évfordulóját ünnepeltük. Most, szeptember végén Bulgáriába indultak a lengyelek, hangversenykörút- ra. Magyarországon átutazva, Cegléden is töltöttek két na­pot. Szombaton este vidám dal­tól, köszöntőktől volt hangos a ceglédi vasútállomás Utas­ellátó Étterme. A helyi kórus ünnepi vacsorán látta vendé­gül a lengyel dalosokat. A baráti vacsora során a köszön­tők mellett szebbnél szebb kó­rusdalok csendültek fel: iga­zolva, hogy a dal nemzetközi nyelv. Dalban azok is megért­hetik egymást, akik szavakkal nem tudják kifejezni érzései­ket, mert egymás anyanyel­vét nem ismerik. A Hejnal-kórus tovább in­dult Bulgária felé. Ceglédi vendéglátójuktól a lengyel—magyar barátság je­gyében búcsúztak el a „Polsz- ki, vegri, dva bratanki” — vagyis: a lengyel—magyar, két egytestvér, közmondást gyakran és tiszta szívből em­legetve. Műszaki képzést is kaptak a KPM gépjárművezető tanfolyamának hallgatói Befejeződött Cegléden a KPM 11/1966-os gépjárműve­zetői tanfolyama. A tanfolyam hallgatói 48 órás közlekedés- rendészeti és 56 órás műszaki oktatáson vettek részt. A mű­szaki, elméleti oktatás mellett — gyakorlati tantárgyként — nemcsak vezetni tanultak, ha­nem a szerelést is elsajátítot­ták. Időt szakítottak a szállí­tással kapcsolatos tennivalók, az egészségügyi és a tűzvédel­mi feladatok tanulmányozásá­ra is. A tanfolyam részére a KPM szolnoki kirendeltsége küldött oktatókat és gépjármű­veket. A gépjárművezető tanfolyam hallgatóitól a vizsgán igen szi­gorúan követelik meg a közle­kedésrendészeti ismeretek el­méleti tudását és természete­sen gyakorlati ismeretét, alkal­mazását is, hiszen az új gép- járművezetők érdeke — és kö­telessége — a balesetmentes, a szabályos közlekedés. Hanó János szakoktató megköveteli a vezetéstechnikai is­meretek elsajátítása mellett a gépjármű alapos ismeretét is növendékeitől. Foto: Jakab Egyévi könyvfermés: 4000 mű 45 millió példányban Négyezerféle írásmű 45 mil­liós példányszámban — ez a két legjellemzőbb adata a ma­gyar könyvkiadás egy eszten­dei termésének. A statisztika tanúsága szerint az új kiadvá­nyok körülbelül egynegyed részben tankönyvek. Szépiro­dalmi vonatkozásban az együt­tes példányszám az elmúlt év­ben meghaladja a 12 milliót. A mai költők versgyűjtemé­nyei háromezer fölötti átlagos példányszámban jelennek meg, az Olcsó Könyvtár-soro­zat kiadványai a példányszám- rekorderek — ötvenezres mennyiséggel. A Művelődés- ügyi Minisztérium jelentése szerint 1965-ben több mint 2500 féle olyan könyv, tanul­mány, tájékoztató füzet került ki a nyomdákból, amely szé­les skálán nyújtott ismereteket 'az olvasóknak. Az összesített példányszám csaknem elérte a 18 milliót. A magyar szerzőkön kívül bolgár, csehszlovák, délszláv, kínai, kubai, lengyel, mongol, NDK-beli, szovjet, román és vietnami — írók, költők, tudó­sok — munkái, s egy sereg an­gol, arab, ausztrál,, belga, dán, dél-amerikai, finn, francia, görög, holland, indiai, iráni, izlandi, izraeli, japán, kanadai, mexikói, NSZK-beli, norvég, olasz, osztrák, spanyol, svájci, svéd és török szerző könyve is eljutott a magyar olvasókhoz. A könyvkereskedelem tava­lyi forgalma 778 millió 139 ezer forint volt, ebből az ösz- szegből 209 millió forintot je­lent a falusi könyvforgalom. Segítség a javából... Megkezdődött a tanév. Sán- 'dorkájt osztályismétlésre „ítél­te” a tanító néni. Az első nap első órája beszélgetéssel telik. Az új tanító néni sok minden­re kíváncsi. Többek között azt is megkérdezi Sándorkától, hogy az elmúlt tanévben mi­lyen volt a viszony a gyerekek között, Sanyi osztályában. A fiú nem nagyon érti a kérdést. De egy kis magyará­zat után rávilágosodik a he­lyes válaszra és hetykén ki­vágja: — Hát — segítettem a ta­nulásban a gyengébbeknek! Sándorkát különben négy tantárgyból húzták el az év végén... — R — Pisatolfft sscrsett, rejtegette Barta Béla abonyi fiatalem­ber egyik fiatalkorú rokoná­tól egy üzemképes, talált pisz­tolyt szerzett. Rokonától az­zal az indokolással vette el a pisztolyt, hogy azt majd a rendőrségnek beszolgáltatja. Nem ezt tette, hanem szétszed­ve, beolajozott állapotban rej­tegette. Egyik alkalommal — ittas állapotban — hozzátartozóit a pisztollyal lelövéssel fenye­gette. így került sor a rendőri intézkedésre, amelynek során Barta Bélánál a pisztolyt le­foglalták. Fegyverrejtegetés miatt, nem jogerősen, a Ceglé­di Járásbíróság 3 hónapi bör­tönre ítélte. *-csi a , PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 222. SZÁM 1966. SZEPTEMBER 20., KEDD Törtei, Déryné Művelődési Ház Megyei elsőségért televíziót kapott a klub Érdekes versenyt szervezett a megyei tanács művelődési osztálya. A verseny keretében a megye művelődési házainak ifjúsági klubjai játékos vetél­kedésen vettek részt. A verseny alapja nemcsak a fiatalok szereplése volt a vetélkedések során, ha- • em beszámított a minősí­tésbe a verseny előkészíté­se, a közönségszervezés, a felhasz­nált terem díszítése, felszere­lése és a játékok előkészítése. A versenyek mindig hely­ben, a művelődési házban zaj­lottak le. Nyilvánosak voltak és általában igen szép számú közönség jelenlétében vetél­kedtek a versenyzők. A játékos vetélkedőn iro­dalmi, történeti, helytörté­neti kérdések szerepeltek és sok-sok ügyességi fel­adat. A részvevők egytől­egyig az ifjúsági klub tag­jai voltak. Tizenhat-húszéves fiatalok, KISZ-isták, a ceglédi gimná­ziumba, mezőgazdasági techni­kumba bejáró diákok és ipari tanulók. A zsűri tagjai a hely­beli pedagógusok sorából ke­rültek ki, de minden verse­nyen részt vett a megyei ta­nács képviseletében Földeák Róbert, a Déryné Színház fő­rendezője és a járási tanács művelődési osztályának meg­bízásából Márky Péter, a mű­velődési felügyelő. A három vetélkedő közül kettőnek a kötelező anya­gát a megyei tanács mű­velődési osztályától kapott szempontok szerint állítot­ták össze, a harmadik vetélkedő prog­ramját a művelődési ház igaz­gatója szerkesztette az ifjúsá­gi klub tagjainak közreműkö­désével. Az értékelést a megyei ta­nács művelődési osztálya vé­gezte. Ök döntöttek a zsűrik jelentései alapján. Az első helyezést a törteli j Déryné Művelődési Ház if- ! júsági klubja érte cl és megkapta az első helye­zettnek járó jutalmat: egy televíziókészüléket. A siker a klub életében igen sokat jelentett. Nem csu­pán elismerést, hanem a nép­szerűségük növekedését is. Már az első napon tízen je­lentkeztek a klub tagjainak sorába, és nem szűnik a klub iránti érdeklődés, lelkesedés azóta sem. A játékos vetélkedők, verse­nyek során természetesen nemcsak a jutalom az, ami a fiatalok kedvét sarkallja. A felkészülés, az ismereteik gya­rapítása és tökéletesítése első­sorban fontos a verseny jó eredményeinek eléréséhez, má­sodsorban pedig későbbi ta­nulmányaik során is haszno­síthatják ezeket a játszva ta­nult ismereteket. MEÓSOK Szakosított állattenyésztés Nagy tempóban folyik a város legnagyobb termelő- szövetkezetében, a Kossuth Tsz-ben az állatok új rend szerint való elhelyezése. A kettes üzemegységben folyik a hizlalás. Ide szál­lítják a többi üzemegysé­gekből a hizlalásra szánt állatokat. A négyes üzem­egység feladata a növendék- marha-nevelés. Az egyes üzemegységben kap helyet a termelőszövetkezet tejelő, vemhes szarvasmarha-állo­mánya és ugyancsak itt vannak elválasztásig a bor­jak is. Ezeket a fiatal álla­tokat az első nyolc napon az anyjuk tejével táplálják, majd átkerülnek az itatá­sos borjúnevelőbe, ahonnan három-négyhónapos korban az üszők továbbtenyésztésre a négyes üzemegységben kap­nak helyet, a bikaborjúk pe­dig a kettes üzemegység is­tállóiban. — Szeptember 16-tól a termelőszövetkezet minden vemhes és tejelő tehene mi- hozzánk került, az egyes üzemegységbe — mondotta Török István, az üzemegy­ség vezetője. — Körülbelül egy éve fo­lyik az üzemegységben a nagyszabású építkezés. Fel­épül a három egyenként százférőhelyes tehénistálló és a napi háromezer liter tej feldolgozására alkalmas kor­szerű tejház. A minden ízé­ben modern, gépesített üzem 1967. január elsejével kezdi meg a munkát. — Szeptember 10-én vet­tük át az első százférő­helyes tehénistállót. Tizen­ötödikén már be is kötöt­tünk. Száznyolc tehén kapott helyet a szép és korszerű létesítményben. Átmenetileg még negyven fejős tehenünk van a régi istállóban, de csak addig, amíg átvesszük a második, majd a harma­dik új istállót. (r-i) Ahány művelet, annyi hibalehetőség A Május 1 Ruhagyár ceg­lédi telepén tizenöt taggal működik a minőségi ellen­őrző osztály. Vezetője Ba­logh László. A többiek is mindannyian meó-taníölya- mot végzett szakemberek. Ottjártamkor Cibere Pál meós éppen Holy Károly művezetővel beszélget. Ter­mészetesen szakmai kérdé­sekről. — Ilyen baráti a viszony a termelés és az ellenőrzés között? — Az érdekünk közös. A termelés számára fontos az, hogy kifogástalan árut ad­jon ki kézből. A meós az üzem lelkiismerete, az ő feladata, hogy ami kikerül a termelőhelyről, az olyan legyen, hogy sem a felsőbb átvételnél, de még a boltok­ban, sőt a vevőnél sem ta­láljanak hibát benne. Cibere Pállal vacsoraszü­netben a munkaterem sar­kában beszélgetünk. — Első fokon a minőséget vizsgáljuk. A telep, szab­ványt kap és az természe­tes, hogy az anyagokban levő gyári hibák, szövéshi­bák, színkülönbségek, elté­rések már csak a kész mun­kánál jelentkeznek. — Ilyen eseteknél a meó feladata, hogy megállapítsa a hibát. A hibás árut, mint osztályos árut továbbítjuk és azt a központban az ér­tékesítésnél ilyen szempont­ból kezelik. Ezeket az áru­kat a nagykereskedelem le­szállított áron továbbítja és már csak a leértékelt bol­tokban látjuk viszont. — Másodfokon a munkát vizsgáljuk, ami különben szintén minőségi szemponto­kat vesz figyelembe. Tekin­tettel arra, hogy a telep termelésének mintegy ötven százaléka exportcélokat szol­gál, érthető, hogy a minő­ségi követelmények a murrka szempontjából is igen maga­sak. — Hány hibalehetőség van egy-egy munkánál? — Sok. Szinte azt mond­hatnám, annyi, ahány mű­veletet végzünk, amíg a ka­bát elkészül. Ez pedig álta­lában nyolcvan-nyolcvanöt ritmust tesz ki. Ritmusnak nevezzük az egyes művele­teket. — A telep jó munkáját dicséri az, hogy a helyben rögtön kijavított hibák alig érik el a termelés húsz-hu­szonöt százalékát. Általában két-három percig tart egy- egy hiba kijavítása. — Különben a meós fel­adata nem egyedül az ellen­őrzés. Munkaidőnket telje­sen az üzemben, munkater­mekben töltjük, ha szüksé­ges, még le is ülünk a gép mellé, hogy a helyes műve­letet bemutassuk a dolgo­zóknak. — A viszony barátságos. A munkások tudják, hogy mi vigyázunk az üzem be­csületére, mi pedig tisztá­ban vagyunk azzal, hogy hi­ba lehetséges, de azért va­gyunk, hogy a jelentkező hi­bákat rögtön ki is javít­suk! — rossi — SZÜRETELIK A HOMOKI SZŐLŐT Megkezdődött a szüret az al­földi, homoki szőlőkben. A háztáji gazdaságok és a ter­melőszövetkezetek eddig több mint 400 ezer hektoliter must átvételére kötöttek megálla­podást az Alföldi Pincegazda­sággal. Csávázógépek — bérben Jó ütemben haladnak az őszi vetési előkészületek. Megyénk termelőszövetkezeteiben is tisztítják, csávázzák a vetőma­got. Illetékes helyen ezzel kap­csolatosan elmondották, hogy a munka meggyorsításához bérbe vehetik a gazdaságok a növényvédelmi szolgálat csá- vázógépeit. A gazdasági szempontok szem előtt tartásával ügyelnek rá, hogy csak olyan termelő- szövetkezet vegye igénybe ezt az újszerű szolgáltatást, ame­lyik egyrészt a saját gazdasá­gában, másrészt az ugyanab­ban a községben, városban működő többi termelőszövet­kezet szükségletével le tudja kötni a gép teljes kapacitását. SPORT Ritkít rend ég nálunk u szerencse . .. Kecskeméti Dózsa—Ceglédi VSE 4:2 (2:0). Cegléd, NB II. bajnoki, vezette: Radó. Az elmúlt vasárnapi — sze­rencsével is párosult — jász­berényi győzelmünk után na­gyon felvillanyozódtunk s leg­alább az egyik pont megszer­zésében bíztunk. Hamza — Cseh, Darázs, Csontos, Oláh, Csurgai, Kökény, Liptay, Pin­tér, Markó összeállítású csapa­tunk azonnal támadólag lépett fel, amolyan igazi gólhelyzetig azonban nem jutottunk el, hiá­ba támadtunk többet a játék­idő elején. Csapatunk akarását dicséri, hogy a két gól hátrány elle­nére is lendületesen végigtá­madtuk az egész II. félidőt. Ennek ellenére is mi kaptunk gólt a 21. percben; Csontos a kapu torkában cselezni pró­bált, elcsúszott — s máris 3:0! Még ez sem törte le csapatun­kat, állandóan a kecskemétiek térfelén játszva szinte tüzijá­KÉZILABDA NB II Ceglédi Építők— Szolnoki Honvéd 18:12 (10:7) Ceglédi Építők: Zsíros, Jó­nás, Rossi, Hörömpö, Tukacs, Bálint, Juhász, Szalisznyó, Tóth, Vass. Edző: Budai Zol­tán. Az első percekben igazoló­dott, hogy nagy küzdelem lesz. A szolnokiak támadtak, de a ceglédiek elcsípték labdájukat és viharos támadásuk ellen nem volt ellenszer. Tukacs parádés gólját tapssal jutal­mazta a közönség. 1:0. Néhány perc múlva Tukacs 7-es gól­jával már 2:0 a játék. A szol­nokiak néha túl erélyesek. Gólt is dobtak. Mindkét kapu­nál kemény harcok folytak és ha egy labdát el tudtak venni az ellenféltől, másodperc múl­va a másik kapunál volt már­is a veszély. Tukacs remek formában volt, irányít, gólokat dob. Jónás bomba erejű dobá­sait sem igen védheti a szol­noki kapus. Az első félidő változatos, igen nagy irammal végződött. 10:7. Mindenki arra számított, hogy ezt az iramot nem fog­ják a második félidőben végig ték alá vették kapujukat, de még két méterről sem volt egy cseppnyi szerencsénk sem! A 31. és 35. percben két villám­gyors Markó gól rétién vérbei befejezésnek örülhettünk — 3:2! Túlságosan előrehúzódot1 védelmünk mellett az utolsó előtti percben még egy várat lan góllal 4:2-re alakult a vég­eredmény. Vereségünk ellenére is di­cséret illeti csapatunkat. Nagy akarással játszottak. Egy jobt csapattal szemben, szerencsét­len küzdelemben alulmaradni nem szégyen! Külön ki kel azonban emelnünk — a háronr gól hibájától eltekintve — Csontos kitűnő védjátékát é: Markó gólveszélyességét Mindkét gólját a jobbössze­kötő. illetve középcsatár he lyéről lőtte, szinte lehetetler helyzetből, bebizonyítva ezzé is, hogy — a rúgott gólok szá­mától eltekintve — ő a leggól- képesebb csatárunk. V. bírni. Nem így történt. A ceg­lédiek fergeteges támadásai szebbnél szebb gó, at hoztak A közönség élvezte a szép eredményes játékukat, de t szolnokiak kemény játékí nem aratott nagy tetszést. A nagy küzdelem a hibák elle­nére is szép játékot adott. Góldobók: Tukacs 9, Jónát 7, Vasas és Hörömpö 1—1. — sz — Érveli eredmények Teke NB II: Ceglédi MEDOSZ SK—Zug­lói Danuvia: 5:3. Ökölvívás: Szolnoki Kilián HSE—Ceg­lédi Vasutas SE 0:20. A Szolnoki Kilián Honvéd SE ismét nem állt ki a Ceg­léd ellen és így a ceglé­diek 20:0-ra győztek. A ta­bella második helyét most már biztosan őrzik és ha jövő vasárnap a Szolnoki Vegyiművek sem fognak ki­állni ellenük, a ceglédi fiúk az NB II. osztályozóba jut­nak!

Next

/
Thumbnails
Contents