Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-20 / 222. szám
VLTAVA-HADGYAKORLAT A magyar alakulatok vasárnap megérkeztek rendeltetési helyükre Baráti fogadtatás a határállomáson A világ népei konstruktív döntésekre várnak Ma kezdi meg munkáját az ENSZ 21. ülésszaka Mi kerül a mérleg ,, serpenyőjé be“? Rekordtermés burgonyából — Megnőtt a korai érésű kukorica becsülete - A hét végére elkészítik a magágyat ruktív döntéseket várnak, amelyek előmozdítják a béke és a nemzetközi együttműködés megszilárdítását, a nemzetközi légkör tisztulását. A Szovjetunió kész minden támogatást megadni az ENSZ-nek e nemes feladata teljesítéséhez — fűzi hozzá a tudósító, majd így folytatja: A nemzetközi horizontot mindinkább sötét fellegek vonják be. Ennek oka Washington agresz- szív politikája, a vietnami nép ellen viselt kíméletlen hábo(Folytatás a 2. oldalon) Ünnepélyesen fogadták vasárnap délelőtt a „Vitává” hadgyakorlatra érkezett magyar csapatokat Komarnoban. A Vltava hadgyakorlaton részt vevő magyar katonai egységek megérkeztek Csehszlovákiába. Vasárnap délelőtt a komarnói határállomáson ünnepélyesen fogadták néphadseregünk katonáit. A zászlókkal, üdvözlő feliratokkal díszített pályaudvaron jelen voltak a komarnói járás pártós tanácsi vezetői, továbbá a csehszlovák néphadsereg és az ifjúsági szövetség képviselői. A járás dolgozói nevében Kosztanho Antal, a járási pártbizottság első titkára mondott üdvözlő beszédet. Az üdvözlő szavakra a magyar egységek nevében Lakatos Béla vezérőrnagy válaszolt. Megköszönte a baráti szavakat, majd hangsúlyozta: nagyon nagy öröm számunkra, hogy ránk esett a választás és eljöhettünk erre a nagy jelentőségű gyakorlatra. Délután a szerelvények megérkeztek rendeltetési helyükre, ahol nyomban megkezdődött a fegyverzet és a haditechnikai eszközök kirakása, majd a csapatok rövid menet után elfoglalták gyülekezési helyüket Kádár János fogadta a Spanyol Kommunista Párt küldöttségét A megye állami gazdaságaiban. a gondok egy része abból adódik, hogy a kapásokból rég nem látott termést takarítanak be az idén ősszel. Erről és az őszi munkákról'tájékoztatta lapunkat dr. Lő- rincz József, a Pest Nógrád megyei állami gazdaságok igazgatója. Burgonyából például nem ritka, a 120-—130 mázsás termés. Többet ad a cukorrépa is a tervezettnél. A kukoricára sem lehet panasz — ami a termésátlagokat illeti. Sokkal nagyobb gond azonban, hogy egy-két héttel későbben érik a szokásosnál. ban néhány gazdaságban diákok is segédkeznek; főleg a gyümölcs- és a szőlőszüretnél. Az utóbbival kapcsolatban arról tájékoztatott a megyei igazgató, hogy rothadást észleltek főleg a kadarka és az ezerjó fajtáknál. Véleménye szerint a héjpattanás élettani okokra vezethető vissza, még pedig ebben a nitrogén túlzott adagolása a „ludas”. Mindenesetre szakembereket kémek fel ennek tanulmányozására. A bor minőségét rendkívül lerontja ugyanis, ha 14—15 cu(Folytatás a 2. oldalon) Kádár János, az MSZMP KB első titkára fogadta a Spanyol Kommunista Párt küldöttségét, amely Dolores Ibarrurinak, a párt elnökének vezetésével hazánkban tartózkodik. A megbeszélés során eszmecserét folytattak a két pártot kölcsönösen érintő kérdésekről és a nemzetközi kommunista mozgalom időszerű problémáiról. Az igazgatóságon több év tapasztalata alapján azon gondolkoznak, hogy jövőre nagyobb területen vetnek korai érésű fajtákat. A Cifrakerti Állami Gazdaságban nehézség nélkül takarították be a korai érésű kukoricát. Ez a gazdaság egyébként hasznos módszert dolgozott ki a silókukorica betakarítására. Gabonakombájnokat szereltek át erre a célra. Példájukat több állami gazdaság is követte — így a dán- szentmiklósi is. A több termés betakarításáMA: Tanévnyitó az Agrártudományi Egyetemen Ma délelőtt fél tizenegykor ünnepélyes tanévnyitó keretében kezdődik az új oktatási év a gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Dr. Pethő György egyetemi tanár, rektorhelyettes ünnepi bevezetője után az Agrártudományi Egyetem új rektora, dr. Kiss Albert tartja meg rektori székfoglalóját Mezőgazdaságunk távlatai és az agrárszakemberek feladatai a XX. század utolsó harmadában címmel. Ezt követően kerül sor az egyetem elsőéves hallgatóinak ünnepélyes eskütételére. PÁRIZS A Franciaországban élő magyarok Rákóczi emlékművénél Holnapra itt az ősz A franciaországi magyarok kölcsönös segélyező egyesülete és a második világháború magyar származású önkénteseinek és ellenállóinak szövetsége vasárnap a Párizs melletti Yerres-Grosbois-ban ünnepséget rendezett II. Rákóczi Ferenc emlékművénél. Rákóczi a szatmári béke után 1713 és 1717 között az ottani bencéskolostorban lakott. Makkszőnyeg — szarvasnász Kikiricsígéret — erdészjóslat Szüreti kocsioszlopok Már-már egy kicsit giccsee is, de pótolhatatlan a kép: az ősz nálunk örökké a szüret jelképe marad. — Szedjük a jonatánt. Most fogtunk hozzá, s eltart vagy két hétig. Fehér almából már nem maradt egy szem 6em. — Melyik szüret mutatja leginkább az őszt? — Nálunk, a Törökbálinti Állami Gazdaságban talán az előbb említett almaszüret. A nyár végét pedig az jelzi számunkra, hogy ma ládába szedtük az utolsó birsszemet is. Az erdőik csendesen, bár annál nagyobb pompával jelentik be az őszt. Kérdezzük is a szentendrei erdőgazdaságot mi dolga-gondja akad ilyenkor? S lám mégsincs uborkaszezon. A balta már nem. csattog: 11 ezer köbméter fa lelte halálát a favágók szerszámaitól, hogy aztán ezer új formában ismét új életre keljen. A tölgy, a cser, a gyertyán, bútornak való falemezzé, parkettfává változik. Ez utóbbi egy részét saját üzemük szabdalja a megadott minta szerint. Nemsokára szilvesztereznek: az erdőgazdaság szeptember végén (Folytatás a 2. oldalon) — Mi maradt még a kertészetben? — Már a szamócapalántát szedjük, s postázzuk. Bőven termő fajtát kapnak a magános és közös gazdaságok. Másfél hétig több százezer tő" kiemelése és útnak indítása ad munkát. — Zöldségféle? — A sárgarépa szépen kikerekedett, meghízott s készen áll arra, hogy konzervdobozba költözve finomfőzelékként boldogítsa a gyerekeket. GONDŰZŐ Vannak emberek, akik szeretnek panaszkodni. Lelkűk rajta — az ég tudja, miért esik nekik jól, ha folyton sopánkodhatnak, hiszen ők is tudják, hogy a derűlátás jobb a pesszimizmusnál. Akadnak aztán nálunk olyan panaszko- dók is, akik tulajdonképpen a saját maguk hibáitól szenvednek. Múltkoriban a minisztériumi osztályvezető egy vállalati igazgató levelét mutatta, amelyben keservesen panaszkodik: milyen laza náluk a munkafegyelem és azt kéri, a minisztérium hasson oda, hogy megváltozzanak az állapotok, különben nem vállal felelősséget a tervteljesítésért. Végighallgattam a főkönyvelőt, aki azon kesergett, milyen bonyolult náluk az adminisztráció, mennyi felesleges munkát végeznek a tisztviselők, milyen nehéz áttekinteni: valójában hogyan is dolgozik a vállalat. Ismerünk embereket, akik szóvátesznek, panaszkodnak, keserűen emlegetik a náluk levő állapotok tarthatatlanságát, de tenni nem tesznek semmit. Mintha valahonnan a messzi külvilágból érkeztek volna munkahelyükre, előkelő, bár jóindulatú idegenként, s nem dolgoznának ők maguk is ott, nem ők lennének a legilletékesebbek a cselekvésre. Tény és való, hogy sok dolgunk és gondunk van. Ezt felesleges lenne tagadni, már csak azért is, mert akkor magát a munkát, az élet nehézségeit, bonyolultságát tagadnánk vele. Igaz, némelyek gondolatvilágában a kelleténél mélyebb nyomokat hagyott a másfél évtizeddel ezelőtti romantikus elképzelés, amikor az új társadalom tudományosan előrelátható képét gyakran felcserélték az utópiával. Eszerint a szocializmus olyan új aranykor, amikor egycsa- pásra megszűnik minden gond, kitárul a bőségszaru, és az emberek gáncsnélküli lovagok lesznek. Ez kárpótolja majd az embereket a néhány évi nehéz, fáradságos munkáért, s a néhány esztendeig hozott áldozatokért. Sok szép és vonzó, lelkesítő volt ezekben az. elképzelésekben, s jóllehet ma már túl vagyunk rajtuk, sokkal reálisabban szemléljük a világot, megállapítjuk, hogy a valóság sok tekintetben túlszárnyalta akkori legmerészebb elképzeléseinket is. Akik azonban akkor úgy képzelték, hogy nem lesznek gondok, megoldandó feladatok, azok bizony nagyot tévedtek. Az az út, amelyet megtettünk, kétségtelenül nem volt sima. Gondokat, nehézségeket, buktatókat rejtett. Visszatekintve az elmúlt időkre, mégis jóleső érzéssel, a jól végzett munka örömével állapíthatjuk meg, mi mindent végeztünk el, oldottunk meg. Előre tekintve pedig látnunk kell, hogy — ha szívesebben is vennénk a problémátlanabb, gondtalanabb, könnyebb világot — még igen sok feladat áll előttünk. S vajon ki oldja meg majd ezeket és azokat is, amelyek holnap állnak előttünk, ha nem mi? Gondjainkkal magunknak kell megbirkóznunk, kinek-kinek a maga helyén. A vállalati igazgató hiába várja, hogy a minisztérium rendet teremt helyette a vállalatánál: bizonyos központi intézkedések segíthetnek ebben, kedvező feltételeket teremthetnek hozzá, de a munka nagyja a vállalat vezetőségére marad. S ha a főkönyvelők, az adminisztráció vezetői közül kevesebben keseregnének a túl sok felesleges papírmunka miatt, de többen cselekednének, akkor bizonyára kisebb lenne náluk a bürokrácia. Ha vannak — és ha akarjuk, ha nem, mindig is lesznek — gondjaink, feladataink, nekünk valamennyiünknek kell megoldanunk azokat, senki sem végzi el helyettünk, ami a mi dolgunk. Különösen a kommunistákra vár sok és nagy feladat. Uj hazánk történelmének immár tradíciója, hogy a munka nehezebbik végét mindig a kommunisták ragadják meg először. És nemcsak azért, mert a kommunisták pártjának tagjai azt vállalták, hogy áldozatkészebbek, önzetlenebbek lesznek másoknál, hanem azért is, mert a* új társadalom tudatos építői, akik látják az erőfeszítések történelmi értékét. Talán furcsa, hogy helyi jelentőségű gondok kapcsán ilyen nagy párhuzamokat idézünk fel. Távlatok nélkül azonban sokkal nehezebb dolgozni, sokkal könnyebben elfárad az ember, ha nem látja munkája általános értelmét. Csodát nem várhatunk, annyi bizonyos. Munkánk értelme nem az, hogy elérjük azt a bűvös napot, amikor egycsa- pásra nem lesz több problémája, nehézsége az életnek, hanem az, hogy gondjaink megoldásával, munkánk elvégzésével minden eddiginél különb társadalmat, életkörülményeket teremtsünk. P. L 1 a í A Pravda hétfői számában Kurgyumov, a lap New York-i tudósítója megállapítja, hogy az ENSZ-közgyűlés kedden megnyíló 21. ülésszakától a világ népei olyan konst-
