Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-02 / 207. szám

■ Tanévnyitóra — Megnéztem a naptárt, nem hittem szememnek! Szep­tember elseje? Iskolába men­jek? Én ismét tanuljak? Füze­tekbe írjak? Tankönyveket bújjak? Reggel korán keljek? S ha leckét kérdeznek, ötösre feleljek?'ötösre feleljek? Pad- ban szépen üljek? Egyest, in­tőt, rovót mindig elkerüljek? — Inkább mennék vissza a tatái tóhoz, a vidám, játékos nagy nyári táborhoz. Inkább tán labdáznék, vígan fogócs- káznék, tábortűznél ülnék, vagy hegyeket másznék. Tatai táborban nagyokat aludnék, kényelmes sátramból talán ki se bújnék. De ott már a ka­pu szorosan bezárva. „Indulj iskolába” — hirdeti egy tábla. — Itt vagyok, eljöttem, ez kötelességem, hiszen az iskola munkahelyem nékem. Nyáron pihenhettem, most dolgozni fo­gok, ahogyan dolgoznak miér­tünk a nagyok. A mi munkánk itt más, mint a földön, gyár­ban. Tudást gyarapítóink itt az iskolában. De nemcsak tanu­lunk, sportolunk és játszunk, éneklünk, zenélünk, kirán­dulni járunk. Tévét nézünk gyakran, van úttörő bálunk, „Ki, mit tud?” versenyünk. Sok mindent csinálunk. Taná­raink minkat jó szívvel nevel­nek, szigorúak hozzánk és mégis szeretnek. — Jó itt lenni nekünk! Jó az iskolában! Jöhettek, elsősök! Ne féljetek! Bátran! — Előre, pajtások, régi diák­társak! Gyürkőzzünk jól neki most a tanulásnak! Tugyi Rezsőné Tanácséi lés YE V H.iR LA P KiU Ö N KIAD i Gyomron ma délelőtt k lene órai kezdettel tanáéi ülést tartanak. Napirendé az 1967. évi kofa-terv me;, tárgyalása és a népművelés és oktatási áb munkáján szóló beszámoló szerepel. vni. Évfolyam. 207. szám 1986. SZEPTEMBER 2., FENTEK Beszállás Gyömrőn „Utazás jegy nélkül” - Bulgáriába Úttörő birkózóbajnokság Monoron A Pest megyei TST szep­tember 4-én, délelőtt tíz órai kezdettel rendezi meg az Ady úti Iskola tornatermében Pest megye 1966. évi úttörő birkózóbajnokságát. A versenyen Pest megye leg­jobb úttörői lépnek szőnyeg­re. Halál receptárulásért Fagylalt az Alpok jegéből A meleg idő beálltával a fagylalt újra elfoglalta vezető helyét a csemegék között. Amikor fogyasztjuk- a kelle­mes, édes „jeget" — nem is gondolunk arra, hogy a fagy­lalt eredete az ókorba nyúlik vissza. Hippokratész felismer­te, hogy a jéggel kevert ízek­nek gyógyító hatásuk van. Né­ró nem annyira egészségügyi célból, inkább pazarlási hajla­mának engedve hozatott sta­fétáival természetes jeget a sok száz mérföldre fekvő Al- pesekből. De mégsem ők ter­jesztették el az egykori cseme­gét. A hinduk és a perzsák a kínaiaktól megtanulták a hó­val, vagy jéggel kevert gyü­mölcsszörpök készítését, így Ázsiából vándorolt át Görög­országba a fagylaltkészítés tu­dománya. A mohácsi vész idején fe­dezték fel az olaszországi Ca­tania városában a jég előállí­tásának m '-ds erét — vegyi úton — innen eredt a hűtési HASZNOS HOBBYK VECSÉSEN A vecsési szakmaközi bi­zottság a helyi művelődési otthonban szeptember 1-től szakköröket szervez. Idősek és fiatalok egyaránt részt vehetnek a következő szak­körökben : Kertészeti (gyümölcs és vi­rágkertészet), sakk, kisállat- tenyésztők köre (baromfi és nyúl), szabás, varrás, hímző és kézimunka, szőnyegszövő tan­folyam. Jelentkezés és felvilágosítás szeptember 20-ig, a művelő­dési otthonban. (drabek) Próbák pénteken A szövetkezeti bizottság énekkara minden péntek este Gyömrőn, a járási művelő­dési házban próbát tart. Az énekkar „bővítését” tervezik, szeretettel várnak minden ér­deklődőt az énekkarba. A városi bajnokság hétvégi fordulójában a követ­kező mérkőzések lesznek: Szombaton: Üjtelep—Gép­javító (16 óra), Vásártér—SE KISZ (17 óra); vasárnap: Pás­kom— Keffgyär (8 óra), Va­sad—KIOSZ (15 óra) Vasa­don. Aratási bál A MonorI Állami Mezőgaz­dasági Gépjavító Állomás szeptember 3-án, este nyolc órai kezdettel aratási bált ren­dez. MAI MŰSOR MOZIK Monor: Minden kezdet nehéz (széles). Vecsés: Chaplin kavalkád. eljárás is. Amikor Medici Ka­talin 1533-ban II. Henrik fran­cia király felesége lett, elkísér­te udvari cukrásza, Cultelli is, aki a fagylaltkészítés nagy mestere volt. A főurak, arisztokraták any- nyira megkedvelték az új nya­lánkságot, hogy magas fizetés­sel csábították udvaraikba a fagylaltkészítésben jártas olasz és francia cukrászokat, akik féltékenyen vigyáztak a fagy­laltkészítés receptjére. II. Ká­roly angol király 1670-ben ha­lálbüntetés terhe mellett til­totta meg cukrászának, hogy fagylaltreceptjeit idegeneknek elárulja. De a fagylalt Amerikában lett igazán közkedvelt. Itt ál­lították elő első ízben nagy­üzemi mennyiségben és még ma is olyan népszerű és olyan nagy mennyiségben fogyaszt­ják, hogy joggal foglalja el a második helyet a Szovjetunió után. A Szovjetunióban egyéb­ként még a leghidegebb télen is az egyik legkedvesebb cse­mege a fagylalt. A Szovjetunióban az évi fagylalt fejadag 22, az USA- ban 21, Angliában 9, a skandi­náv államokban 4, Nyugat-Né- metországban 2, Olaszország­ban, a fagylalt hazájában 1,8 és Ausztriában 1 liter. Az osztrák piackutatás leg­újabb vizsgálatának eredmé­nye szerint a gyermekek 96%-a, a nők 70, a férfiak 60%-a fogyaszt rendszeresen fagylaltot. Sényi Imre Szeptember 6-án, délután öt órai kezdettel a gyöm- rői általános iskola felső ta­gozatos tanulói, majd este hét órakor az ifjúsági klub tagjai részére induló sorozat keretében először a Bolgár Nép- köztársasággal ismerked­nek meg a résztvevők. Bevezetőt mond Pataki Gyula tanár, szakfelügyelő, majd rövid irodalmi műsor, filmvetítés következik. A bemutatót vetélkedő zárja, mely az éppen soros or­szággal, jelen esetben Bul­gáriával kapcsolatos. A jelenlegi bemutatóval együtt tíz bemutatóra ke­rül sor ebben a népműve­lési évben. 1966-ban a Német De­mokratikus Köztársaság, Szovjetunió, Lengyelor­szág és Csehszlovákia életének bemutatása sze­repel a műsorban. Minden bemutatót más-más földrajz-történelem szakos ta­nár készíti elő, a művelő­dési ház előadójával közö­sén. Azokat, akik a vetélke­dőben első, második, harma­dik helyezést érnek el, meg­jutalmazzák. Az ifjúsági klub első helyezettje részt vesz. a művelődési ház 1967. évi táborozásán díjmente­sen, a második helyezett ál­landó belépést kap az 1967/ 68. évi népművelési év mű­soros, a harmadik helyezett a jelzett időszak táncos ren­dezvényeire. A felső tagozatos tanulók közül az első helyezettet a művelődési ház vezetői sze­retnék elküldeni a járási út­törőtáborba, a második he­lyezett állandó belépőt kap a következő népművelési év ifjúsági rendezvényeire, a harmadik helyezett a Fil­harmónia ifjú zenebarátok hangversenysorozatra kap díj­mentes bérletet az 1967/68- as népművelési évre. A tízműsoros vetélkedőt a művelődési ház vezetői a községi Hazafias Népfront bizottsággal közösen szerve­zik, a „napirendre kerülő” országok kulturális irodái se­gítségével. Az „Utazás jegy nélkül” első állomása tehát Bulgá­ria. Beszállás 1966. szeptember 6-án, délután öt és este hét órákor Gyömrőn, a művelő­dési házban. (fg) Otthon helyett — Fészek A tegnapi számunkban ke zölt „Otthonos-e az Ottho vendéglő?” című cikkünkb hiba csúszott. Cikkünkbe a monori Fészek kisvendén lóról van szó. A „Csőkos asszony“ — Monoron A kecskeméti Katona Jc zsef Színház szeptember . 3 án, szombaton este fél nyol órakor a községi művelődéi otthonban mutatja be Zerkc vitz nagyoperettjét, a „Csókc asszony”-1, melyre szeretette várja az érdeklődő közönsé get Libaparadicsom Eső és — paradicsom Az esős időjárás sok prob­lémát okozott a mezőgazdaság­ban. Hétfőn a monori Űj Élet Tsz-ben meg akarják kez­deni a silózást és a vetést, ha az idő is engedi. Nehézséget okoz a közös gazdaságnak az is, hogy a konzervgyár nem veszi át folyamatosan a paradicsomot, és így a ládákban lassan meg­romlik a leszedett termés. Szabadrúgásai félelmetesek Sportportré: K. Nagyról... „2:2-re áll a Monor—Gö­döllő labdarúgó-mérkőzés. Az 1500 főnyi közönség hallatlan izgalommal figyeli a játékot. Már időn túl megy a játék, hiszen a játékvezető hosszab­bítást jelzett. Mindenki bele­nyugodott a döntetlenbe, csak a monoriak nem. Az egyik csatár kitör, és a védők buk­tatják. 11-es. K. Nagy János áll a labda mögé és hallatlan nyugalommal lövi a labdát a vas és kapufa közé __ Vége. 3 :2-re győz Monor.” K. Nagy János monori já­tékos évek óta a csapat leg- jbbb emberei közé tartozik. Jól összeszokott a másik „öreggel” Godinával. Gödöllőn történt. Hétközben A városi labdarúgó-bajnokság tapasztalatairól Nem árt egy kissé foglalkoz­ni a már két éve folyó baj­nokság céljával és eredmé­nyeivel. Mi is volt a cél? Első­sorban az, hogy tömegeket mozgasson meg és minél töb­ben szeressék meg a labda­rúgást, továbbá és nem utolsó­sorban, hogy az utánpótlást biztosítsa. Ez volt az eredeti cél. Es mit valósítottak meg? Monoron a városi bajnok­ságban 12 csapat, mintegy 150 labdarúgó vett részt. Jónéhány mérkőzést néztem meg, és jól szórakoztam. Ismét láthattam a régi arcokat Csendes Palit, Boross Lacit, a kis Krenácsot, a nagy Tubit és még sorolhat­nám a neveket. De láttunk ott sok 18—20 éves fiatalt, olya­nokat is, akik tehetségük, va­lamint tudásuk alapján felke­rülhettek volna az első csa­patba, sőt volt olyan köztük, aki játszott is ott több mér­kőzésen, és csak rajta múlott, hogy talán nem lett állandó tagja a csapatnak. Hogy mi volt az oka? Sértődöttség? Tény, hogy a városi bajnok­ságban menedéket találtak, és megmutatták, hogy tudnak fo­cizni. Az egyik célkitűzés, hogy tömegsporttá fejlődjék a lab­darúgás, — megvalósult. De a legfontosabb, amit szolgálni kellett volna ennek a bajnok­ságnak, az utánpótlás nevelé­se. Ezzel baj van. Mert bármi­lyen nagy tömeget is mozga­tott meg ez a torna, olyan te­hetség még tudtommal nem került ki onnan, aki az élvo­nalban megállta volna a he­lyét. Mit kellene hát fenni, hogy az utánpótlás nagy problémá­ja megoldódjék? Nem lehetne megrendezni a háború e.lőtt oly nagyszerűen bevált kölyök-bajnokságot, ahol annyi sok nagy tehetség tűnt fel annak idején? Hogy csak néhány nevet említsek Otró III., Pokornyi Jancsi, Fe­hér Karcsi, a két Tubi, Bara- nyi Sanyi (Szutykos), Csáti és Marosán, továbbá a két Keré- nyi és a Schiff Laci. És lehet­ne még sorolni. Rendezzék meg ezt a bajnok­ságot a 12—15 éves gyerekek részvételével és akkor nem lesz gond az egyesületnek az utánpótlás. Hiszen jelenleg az ifjúsági csapatban olyan tu­dású játékost nem találunk, aki tudásánál fogva reménye­ket jogosítana. És tudom biztosan, hogy többen, régi sportember szíve­sen foglalkoznék a tehetséges fiatalokkal. Oláh Gyula látta az MTK—Sporting Lisz- szabon ICK-mérkőzésen a por­tugálok szögletből szerezték a győztes gólt. Gödöllőn ő is megpróbálkozott ezzel, és si­került. Gólt ért el szögletből. A következő hétén mindenki őt utánozta. Néhány hónapig a Fővárosi Autóbusz csapatában ját­szott. Aztán visszajött ide Mo- norra. Mert csak itt érzi jól magát, a barátok és ismerősök között. Szabadrúgásai félelme­tesek. Ezt igazán a megyei­ben védő kapusok tudják csak. Mindig sportszerűen, tiszta eszközökkel játszik. Éppen ezért szeretik a monori szur­kolók és sportvezetők is. Régi kívánsága teljesülne, ha a csapat bejutna az NB III-ba. Ha bejutnak, akkor eb­ben K. Nagynak is nagy ré­sze lesz. Egy kislány édesapja. így hát nincs remény utánpótlás­ra. Talán majd más sport­ágban ... A kislánya, Ági, egyelőre az óvodában, a „pó­diumon” áll helyt. A minap ő búcsúztatta az iskolába lépő volt nagycsoportosokat... Gér József (Foto: Szemző) Hetven liba ebédideje - 3 óra Libafarm Gyömrőn Amikor benyitok Burján Je­nöné gyömrői otthonába, né­pes libasereg „fogad”. Éppen „ebédelnek”. Gondozójuk: Burjánná elmondja, hogy 70 darabot vett a Maglódi Fmsz- től hizlalásra. — Kilójáért 25 forintot ka­punk. Sőt, az eledelt is ked­vezményes, jutányos áron vá­sárolhatjuk. — Sok baj van velük? — Hát, ami az etetésüket il­leti, az egy kicsit nehezen megy. A tömésüket azonban modern tömögéppel végzem. 150 forintért kölcsönöztem a gépet és három óra alatt el is végzem a 70 liba tömését. híz­is Hogy mennyire érdemes lalni, azt bizonyítja az hogy a tollat is mi értékesít­hetjük. így aztán, ha szolídar is számolok, 12—14 ezer fo­rint „tiszta” hasznom lesz c libákból. Poharancki Istvánná az idei még csak 20 libát vett át ne­velésre. De, mint mondja, hí a várt „bevétel” meglesz, ak­kor jövőre ő is libafarmo „nyit” otthonában. Ketten a sok közül. Bizo­nyítják, hogy kifizetődő c szerződéses libanevelés. Jó' jár vele az fmsz, meg a hizla­ló is. G. J. Egymást kiegészítő kiállítás Érdekes, egymást kiegészítő kiállítás nyílt Budapesten a Rákóczi úti vetőmagboltban és a Lenin körút 63. szám alatti virágüzletben. «NAGY SIKER VOLT... Pilisiek a Népstadionban... Sokan emlékeznek még Pi­lisen az MTK vendégszereplé­sére. 1964. augusztus 5-én az NB I-es kék-fehér együttes ll:l-re győzött a községben — a pilisiek mégsem búslakod­tak a vereség miatt Már biz­tos volt, hogy csapatuk, bár kiesett a Népköztársasági Ku­pából — de azzal, hogy a leg­jobb 64 közé került — jogot szerzett arra, hogy Budaörs­sel a Népstadionban játsszék. A tét: a Szabad Föld Kupa. Krizsán — Horváth, Gyön­gyösi, Kurucz — Földvárszki, Bereczki — Kiss I., Kresják, Holánszki, Losó, Kiss S. a csa­pat tagjai. A Népsport cikkei megőrizték az egykor nagy sikerrel szerepelt együttes összeállítását. Azóta alaposan kicserélődött a gárda. Többen abbahagyták a labdarúgást — vagy más egyesületbe kerül­tek. A legszebb karriert két­ségtelenül Holánszki érte el, aki ma az Oroszlányi Bányász NB I. B-s csapatának legjobb, leggólképesebb csatára. Mint ahogy egykor a Népstadionban a kupadöntőn is ő volt a gól­szerző. Az ő gólja azonban kevés volt — 2:1 -re nyert a budaörsi gárda. A második hely jutott „csak” a pilisiek­nek. Erre azonban nagyon büszkék. Joggal. Sok száz csa­pat közül másodiknak lenni szép eredmény! A pilisi együttes azóta keve­set hallatott magáról. Talán majd ebben az évben. A Dán- szentmiklós elleni 9:0 lehet hogy a hajdan oly fényesen tündöklő pilisi labdarúgó sport új hajnalát jelenti. Szalontai Attila A Rákóczi úti vetőmag­boltban a korszerű, tápoldatos szobanövénynevelés eszközeü láthatják és vásárolhatják az érdeklődők, a Lenin körút\ virágüzletben pedig azokat c szobanövényeket mutatják be amelyek a leginkább alkalma­sak a tápoldatos nevelésre. A kiállításra, mint a rende­zők elmondták, az adott indí­tékot, hogy a következőkben folyamatosan, s az igények­nek megfelelő mennyiségben lesz a hazai üzletekben a táp­oldatos szobanövénynevelés minden eszközéből. Egy beteg „gyűrű' érdekében Monoron, az Ady Endre és Landler Jenő utca keresztezé­sénél, a betongyűrű már hó­napokkal ezelőtt egy súlyosan megrakott teherautó súlya alatt beszakadt, ezért az eső­víz éppen csakhogy átszivárog a betongyűrűn. A betongyűrűk kicserélése nemcsak kívánatos, de sürgős is — mielőtt az őszi esőzések beállnak. — sz — l *■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents