Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-18 / 221. szám

1966. SZEPTEMBER 18., VASÄRNAP "“'ZlCírUm 3 12 éves a Gorkij Könyvtár A Gorkij Könyvtár dolgozói szombaton bensőséges házi ün­nepséget rendeztek az intéz­mény fennállásának 10. évfor­dulója alkalmából. íj közszükségleti cikkek kerülnek forgalomba Az idén kapható lesz 900 forintért az újtípusú, 2000 wat­tos bordás villanykályha, a modern vonalú csőfűtéses elektromos hőkandalló, a ház­tartási kis grill-sütő és már kapható a Medicor mini-kvarc­lámpája. A jövő év első ne­gyedében kerül az üzletekbe a 2 és 4 lángú, ablakos világítás­sal is ellátott, városi vagy pa­lackos gázzal működő modern gáztűzhely és a két égős, ugyancsak újvonalú gázrezsó, valamint a lapos formájú KV—2 típusú, 5 literes gáz­bojler. Ahány ház, annyi szokás Szövetkezeti vezetők a tagok betegségi biztosításáról Régóta várták a szövetkezeti gazdák, s az idén megvalósult. Először a kormány hozott határozatot a termelőszövetkezeti tagok betegségi biztosításával kapcsolatosan, majd a Földmű­velésügyi Minisztérium intézkedett bevezetéséről. Ez év július elseje óta minden termelőszövetkezetben jár a betegségi se­gély. Hogyan és mennyi? Termelőszövetkezetenként változik ez, a közgyűlés határoz róla. Az egyik oldalon az elégedettség, a másikon: elég nagy a fe­jetlenség a rendelet végrehajtása körül... A HALÁSZTELKI SZA­BAD MÄJTJS Termelőszö­vetkezet élére a tavasz- szal új vezetőség került. Ká­nál Lajos elnök régi, kipró­bált szakember, aki azt tartja, ' hogy a termelés fej­lesztésében legfontosabb az ember. Törődni kell a ta­gokkal, növelni biztonságér­zetüket, ezer szállal kötni őket a gazdasághoz. A ta­gok betegségi biztosításáról megjelent rendeletről így vé­lekedik: — Nagyon örülök, hogy megérhettem ezt is. Nagyon nagy segítség ez a tagok­nak, vezetőknek egyaránt. Hozzáteszi még: — Régen láttam ilyen lel­kes közgyűlést, mint az, amelyiken megszavazta a tagság a betegbiztosítást. — Nehézségeik nincsenek a rendelettel kapcsolatban? — Lehetne világosabb és egyértelműbb, de mi a lé­nyeget ragadtuk ki belőle. Segíteni a bajbajutottakon! Előveszi a jegyzőkönyvet, amely a közgyűlésről készült és sorolja a néhány pontból álló határozatot: — A termelőszövetkezet két évnél idősebb tagjai­nak, vagy’ az áthelyezéssel jött tagoknak, betegség ese­tén az előző év azonos idő­szakában elért keresetének 70 százalékát fizeti. Amint elmondja, az „előző év azonos időszaka” nem vé­letlenül került a határozat­ba: — Elejét akartuk venni az esetleges csalásoknak. Nyári időszakban, amikor sok a munka, tagjaink becsülete­sen dolgoznak. Ilyenkor nem is „érdemes” betegnek lenni. Télen pedig; jobbára tavaly sem dolgoztak a növényter­melők, tehát ugyancsak nem érdemes betegszabadságot ki­venni. A kétévi tagsággal még nem rendelkező tagok, az előző év azonos időszaká­ban szerzett jövedelem 60 százalékát kapják. Világo­san intézkedik a határozat arról is, akik év közben lép­tek be. — Határozott szándékunk, hogy előnyben részesítsük régi tagokat. Ezért kapnak | többet azok, akik két évnél $ régebben tagjai a szövetke- $ zetnek. Azt hiszem ezzel is ^ elejét vesszük a főváros kör- § annyira divatos ván- S Ir- > szükség lenne egy végrehajtási utasításra, amely rendezné a vitás kérdéseket. Előveszi a rendeletet. — Itt van például; a terme­lőszövetkezet vezetői miként ellenőrizzék, hogy a tag való­ban beteg. — Ott van az orvosi igazo­lás — vetjük közbe. — Igen, igen, de az orvosi igazolást akkor hozza a tag, amikor már meggyógyult. Üzemszerű termelés mellett az elcsúszott két-három na­pok nagyon sokat jelentenek. Mi várjuk munkába, s csak későbben tudjuk meg, hogy beteg. Igazának bizonyítására egy orvosi igazolást mutat. A tag, ez év májusában ment el or­voshoz, aki kiírta. Az elnöknek már gyanús volt a hosszú hi­ányzás, felszólította a tagot, hogy menjen el főorvosi vizs­gálatra. Az munkaképesnek nyilvánította. — Az ellenőrzési utasítás hiányzik. Falun ugyanis ne­hezebb eldönteni, hogy ki beteg. Akit kiír az orvos, az is dolgozgat odahaza. Hol a határ? Tovább folytatja. — Olyan ellenőrzési rend­szer kellene, mint az SZTK- nál. De itt van az orvosok problémája. Tudomásom sze­rint a rendelettel egyidőban az orvosok nem kaptak uta­sítást. A tsz-tagokról nem ve­zetnek hasonló nyilvántartást, mint az SZTK-betegekröl. Más észrevétele is van: — A juttatás a zárszáma­dás eredményétől független, a tervezettet mindenképpen ki kell fizetni. De mi van abban az esetben, ha a tsz a terve­zettnél többet fizet. Nehézsé­get jelent az is, hogy év köz­ben jött a rendelet, ezt nem terveztük be. Jelentős meg­terhelést jelent a termelő- szövetkezetnek. A beszélgetés végén így összegezi a tsz elnöke vélemé­nyét: — A megnyugtató az volna, ha olyan rendszerű lenne a biztosítás, mint az SZTK-nál. Mi inkább befizetnénk ,a pénzt, a többi annak a felada- & ta. § CSILLAG Tsz főkönyvelője, Légner Lajosné, arról tájékoz­tatott, hogy mind a vezetőség, mind pedig a közgyűlés meg­tárgyalta a rendeletet. A felté­teleket, amelyeket kidolgoztak, nem érdemes ismertetni, mert amint utólag Vörös elv­társtól, a tsz elnökétől kitu­dódott, sem a vezetőség, sem pedig a közgyűlés előtt nem volt az ügy. Nem árt azonban mégis idézni a főkönyvelő vélemé­nyét: — A szövetkezetnek nagy terhet jelent a biztosítás beve­zetése. Év végén majd nagyon észreveszi a tagság! — Nem értek egyet a ren­delkezéssel, mert néhány orvos könnyen kiírja a tagot. És ak­kor a termelőszövetkezet fizes­sen? — Jobb lenne, ha az egészet átvállalná az SZTK, mi in­kább fizetnénk! Sajnáljuk, hogy nem kérdez­tük meg Légner N Lajosnétól: vajon ő termelőszövetkezeti tag, vagy alkalmazott? A SZIGETBECSEI ÜJ ÉLET TSZ elnöke, Kiss Jenő így vé­lekedik: — Nagyon időszerű volt már a rendelet. Még így is van különbség az ipari bizto­sított és a termelőszövetkezeti tag ellátása között. — Mi igyekeztünk olyan rendszert kidolgozni, amivel a beteg tag is becsületes megél­hetéshez jut. Az aki 100 mun­kaegység alatt teljesített az előző évben, keresetének 50 százalékát kapja. Száztól két­száz munkaegységig hatvan, kétszáztól kétszázhúsz munka­egységig 70, kétszázhúsz mun­kaegység felett 75 százalékot kapnak a tagok. — Milyen megterhelést je­lent ez a szövetkezetnek? Először nem érti a kérdést, majd így válaszol: — A szövetkezet gazdái sa­ját maguknak adják! Ezt iga­zán nem sajnálhatja senki! Mindenki lehet beteg, s a kö­zösségnek kötelessége betegsé­ge alatt támogatni tagtársát. Egyszerű, becsületes állás- foglalás ! ★ Egy rendelet, de ahány tsz csaknem annyiféle felfogás és megoldás. Valóban nem jól van ez így. A termelőszövet­kezeti tagok joga nem szen­vedhet csorbát! Mihók Sándor „Szó sem lehet semmiféle eredményes kommunista épí­tésről, ha a legkülönbözőbb munkaterületeken szövetségre nem lépünk a nem kommu­nistákkal’’. (Lenin) Javában tartanak a vezető­ség választó párttaggyűlések: kongresszusra készülünk, négy esztendő mérlegét vonva meg, hazánk fejlődésében éppúgy, mint a párt tevékeny­ségében. Az eddig lezajlott taggyűlések aktivitása, a hoz­zászólók tekintélyes száma azt bizonyítja, hogy az elmúlt hó­napokban lényegesen élén- lcebb lett a politikai élet mind a pártszervezetekben, mind a munkahelyeken, s az egészsé­ges vitaszellem kialakulása elősegítette a nézetek tisztá­zását, az elért eredmények reá­lis felmérését, valamint a to­vábbi feladatok félreérthetet­len meghatározását. E viták­ban, hasznos eszmecserékben jelentős helyet kapott a párt szövetségi politikája; a párt vezető szerepének érvényesü­lése, kommunisták és párton- kívüliek viszonya, s a káder- munka. Engedmények nélkül A párt Vili. kongresszusa világosan megfogalmazta szö­vetségi politikánk lényegét, tartalmát, s gyakorlatának ki­alakítását. Négy esztendő mindennapjainak vizsgáját állta ki e szövetségi politika, s az augusztusi, a kongresszusi irányelveket megvitató tag­gyűléseken, valamint- a már eddig lezajlott vezetőség­választó taggyűléseken el­hangzottak alapján joggal állíthatjuk: helyesnek, a nem­zeti egység kialakítása fö eszközének bizonyult. A párt vezetésével a mun­kásosztály, mint a nemzeti egység kialakítását szolgáló szövetségi politika fő letéte­ményese és megvalósítója, az elmúlt négy esztendőben a pa­rasztsággal, az értelmiséggel, s S városi kispolgársággal olyan tartós akcióegységet hozott létre, amely a társadalom fej­lődésének, szocialista arculata erőteljesebb kibontakoztatásá­nak fő forrásává vált. En­gedmények nélkül valósult meg e politikai együttműkö­dés: a párt, s az általa veze­tett munkásosztály hangoztat­ta, s hangoztatja ma is, hogy e szövetség nem jelenti az ideológiai harc háttérbe szo­rulását, a polgári vonások el­leni küzdelem feladását, a múlt maradványainak felszá­molására irányuló erőfeszíté­sek csökkentését. Ez a követ­kezetesség, engedmények nél­küliség jellemezte általában pártszervezeteink, s pártbi­zottságaink tevékenységét, de ugyanakkor több helyen ta­lálkozhattunk az eltelt négy esztendőben a helyes elvek eltorzításával, félreértelmezé­sével. a szövetségi politika ön­I kényes helyi gyakorlatával. Éppen e kivételt jelentő ese­tek hívják fel a figyelmet a szövetségi politika kérdései­nek további napirenden tar­tására, a gyakorlati módsze­rek elemzésére, a torzítások, félremagyarázások megszünte­tésére: a helyesnek bizonyult elvek minden területen való vaskövetkezetességű érvénye­sítésére. Nincs tehát szó a szövetségi politika gyakorlatának bár­minemű változásáról, de ar­ról igen, hogy javítani, tökéle­tesíteni kell e gyakorlat mód­szereit, leleplezni a torzításo­kat, az itt-ott fellelhető önké­nyes, tehát hamis értelme­zést, s ezzel elősegíteni a nem­zeti egység erősödését, a pro­letárdiktatúra további meg­szilárdulását. Az alapvető érdekek azonosak Szocialista társadalmunk valamennyi rétegének alap­vető érdekei azonosak: a szo­cializmus építésében, a béke megvédésében, a népek kö­zötti barátság ápolásában ha­zánk valamennyi rétege érde­kelt, s e kérdésekben megte­remtődött, megszilárdult a nemzeti egység. Az elmúlt esz­tendők nemzetközi és belpo­litikai eseményei, s azok vissz­hangja a közvéleményben, jól bizonyították, hogy mind szo­rosabbá válik az egyetértés és együttműködés a társadalom valamennyi rétege között, mind külpolitikánk alakításá­ban, mind hazai feladataink megjelölésében. Az alapvető érdekek azonossága továbbra is szilárd alapja a nemzeti egység erősítésének, még szé­lesebb körű kibontakoztatásá­nak, s ennek az sem mond el­lent, hogy éppen a fejlődés következményeként, létrejö­hetnek, s létre is jönnek idő­leges ellentmondások, ellen­tétek a társadalom különbö­ző rétegei, csoportjai között, s feszültségek teremtődhetnek az össznépi, illetve a helyi ér­dek érvényesítésekor. Társádalmunk fejlődésének dinamizmusa új és új kérdé­seket vet fel, a szövetségi po­litika napi gyakorlatának el­mélyítését kívánja meg, s mindebben döntő szerep jut a kommunistáknak, a párt- szervezeteknek. A biztos és szilárd alapok mindenütt megteremtődtek, s az általá­nos elvek helyességén sem lehet vita, hiszen esztendők eredményei igazolják ezt. A módszereket, a megvalósítás stílusát illetően azonban még sok a javítani való: véget kell vetni annak a visszás álla­potnak, hogy a párt szövetségi politikáját általában helyeslők a gyakorlati megvalósításkor sorozatosan megsértik e po­litika meghatározó erejű el­veit, s a maguk sajátos ér­tékrendjét próbálják meg ér­vényesíteni. Bármennyire is kivételt képezzenek az ilyen esetek, éppen hatásuk miatt érdemelnek figyelmet: vissza­tetszést, jogos felháborodást keltenek, rontják a légkört, s nehezen helyrehozható álla­potokat teremtenek. Nincs kétféle mérce A párt vezető szerepének ér- i vényesülésében, a szövetségi I politika alkalmazásában nincs : kétféle mérce! Nincs — mert i nem is lehet — olyan megkü- I lönböztetés, ho?v „úgy álta- : Iában” érvényesülnek ezek az ! elvek, de helyben, konkrét kö- ! rülmények között nem. Az ■ úgynevezett helyi politika nem ; jelent más politikát, hanem a ! párt általános politikájának ! a helyi körülményekre, adott- ! Ságokra való alkalmazását. És j ha így fogjuk fel ezt, márpe- i dig csak így lehet felfogni, jakkor nemcsak az elvek, ha­jnem a végrehajtás egyönte- tűsége is biztosítva lesz. J A párt VIII. kongresszusa — J a szövetségi politika részekén! J— nagy figyelmet szentelt a ; kádermunka javításának, a 5 vezetés színvonala emelésé- > nek, a vezetők politikai és •frSSSSSAfSSSSSSSSSSJVSSSSSySSSSSSSSSSSSSyVJWSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSyjrSSSSSSSSSSSSSSSSS;. AZ A PORK AI VÖRÖS $ $ q ^ts'sssssyyssssysssssysssxsjrs/rsssrsssssrssséS. SZEPTEMBER nyékén dorlásnak. A MAJOSHÁZI L J ÉLET ^ Tsz elnökével, dr. Karakase- ^ vich Endrével a dunavarsá- ^ nyi Petőfi Tsz irodájában ^ beszélgettünk. ö ugyanis ^ mindkét termelőszövetkezet- ^ nek elnöke. Elmondja, hogy ^ sem a vezetőség, sem pedig ^ a közgyűlés még nem fog- § lalkozott a kormányhatáro- J zattal, illetve ' a Földműve­lésügyi Minisztérium rende­letével. Hogy miért? fenntartásuk. — No, nem a rendelet szel­lemével, vagy annak céljával van bajunk. Ellenkezőleg: gyón örülünk, hogy végre in- 5 tézményesen rendeződik ez a ^ fontos kérdés — mondja az ^ elnök. — A baj az, hogy a Föld- ^ művelésügyi Minisztérium ren- ^ delete nagy lehetőséget ad a ^ visszaélésre. Ügy érezzük; szakmai műveltsége növelésé­nek. Mint a szövetségi politika más területein, itt is jelentős előrehaladásról számolhatunk be: nemcsak megszűnt min­den titokzatosság a kádermun­kában, s így az közel került az emberekhez, hanem sikerült biztosítani a káderkiválasztás megalapozottságának maga­sabb fokát, a vezetési színvo­nal állandó emelését Az elért eredmények mel­lett ugyanakkor néhány ked­vezőtlen vonás is mutatko­zott, s erre kellő határo­zottsággal, eréllyel mutattak rá a kommunisták a leg­utóbbi taggyűléseken. Né­hány helyen furcsán és ért­hetetlenül háttérbe szorult a politikai megbízhatóság, a ve­zetésre váló emberi ráter­mettség, s csakis az iskolai végzettség, á szűkén vett szakmai ismeret dominált. így történhetett meg, hogy főosztályvezetővé neveztek ki egyik nagyvállalatunknál olyan embert, akiről köztu­dott volt intrikus magatar­tása, s akit fél év elmúltá­val ezért, s nacionalista meg­nyilvánulásaiért fegyelmileg kellett eltávolítani, s ugyan­csak a felületes kádermun­ka, a szakmai végbizonyít­vány mindenekfelettisége eredményezte, hogy fődisz­pécseri beosztást kaphatott olyan valaki, akit később ellenséges politikai nézetei miatt azonnali hatállyal el­bocsátottak. A szocializmushoz való hű­ség, a politikai megbízható­ság és a szakmai hozzáértés együttes követelménye az, amelyre a kádermunka ala­pozódik: ebből engedni, egyiktől vagy másiktól elte­kinteni nem lehet! Kedvező feltételek A VIII. pártkongresszus óta megtett út kedvező feltéte­leket teremtett a gazdasági életben s a társadalom fej­lődésében egyaránt a hatá­rozottabb előre lépéshez. A gazdaságirányítás új rend­szere, a szocialista demok­rácia szerepének nagyfokú növelése láncszemként kap­csolódik egymáshoz, s része a nemzeti egység alapját je­lentő szocialista építőmunka meggyorsításának. E kedvező feltételek egy részét már napjainkban haszonnal ka­matoztatjuk; megnőtt az ál­lampolgári aktivitás a köz­ügyek intézésében, a gazda­sági mechanizmus reformja egészséges pezsgést indított el üzemeinkben, erőteljeseb­bé vált a tömegszervezelek munkája, fokozott figyelem jut a dolgozók javaslataira, észrevételeire, véleményére. A gazdaságirányítás új rendszere olyan mélyreható, az egész társadalomra kisu­gárzó politikai folyamat, amely nagy erejű forrásokat nyit meg a dolgozó töme­gek aktivitásának fokozásá­ra, az alkotó munka haté­konyabb kibontakoztatására, s ezzel a társadalom külön­böző rétegeinek még szoro­sabb érdekazonosságára és akcióegységére. Ez újabb lé­pés a nemzeti egység útján, s egyben jelzője is a szö­vetségi politika következe­tes érvényesülésének. E fo­lyamat felismerése, a helyi körülmények változásának elemzése, a reform előké­szítése legalább annyira igényli a politikai munkát, mint a gazdasági vezetők aktív közreműködését. Az eltelt négy esztendő végleges és országos mérle­gét majd a párt IX. kong­resszusa vonja meg. A ve­zetőségválasztó taggyűlése­ken eddig elhangzottak, a kongresszusi felkészülés ke­retében folytatott eszmecse­rék azonban már jelzői an­nak, hogy e mérleg, akár­csak sok másban, a szövet­ségi politika megvalósítását, a párt vezető szerepének nö­vekedését illetően is pozitív lesz. Mészáros Ottó Szövetség és vezető szerep NEM KELL DE- 5 KÉKIG VETKŐZ- 8 NI, VEREJTÉK-8 KEL VÉDEKEZ-5 NI. A NAP MÁR^ NEM ÉGET, DE ^ MELEGSÉGE ELÉG ARRA, 5 HOGY BEFEJEZ-8 ZE AZ ÖRÖKKÉS ISMÉTLŐDŐ, 5 MÉGIS ÖRÖKKÉS CSODALATOS 8 MÜVET: DÜSAKS A SZEMEK; 8 MEGÉRTEK. ÜT-$ RAKELNEK A $ FURCSA MA-$ LOMKERÉK AL-^ KOTMÄNYOK S^ SZÉLES RENDET 8 NYITNAK A BE-8 LATHATATLAN 8 tAblAn. a sAr-$ gAlló CSÖVEK-$ TÖL TERHES$ SZAR SZISSZEN $ EGYET. AZTÁN $ MEGADJA MA- $ GAT SORSÁNAK. $ (Folyt. I. oldalon);!

Next

/
Thumbnails
Contents