Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-17 / 220. szám
f»5T megy if s~/fírtat* 19G6. SZEPTEMBER 17., SZOMBAT Jelenteni: felkészültünk! Még a parancsnokság kapujában vagyunk. A parancsnoki gépkocsi rádiósa vételre áll: az egységparancsnok azt mondja: — No, meghallgatjuk, hogy dolgoznak . .. Jó tíz kilométernyire innét láthatatlan páncélosok dübörögnek, egy-egy harccselekmény részletét gyakorolják, míg óramű pontosságúvá, félelmesen egységessé nem alakul a sok harckocsi mozdulata. Itt a kocsiban csak a különös vezényszavakat hallani a zizegő hangszóróból: — Védőgát! Itt Rezeda... jelentkezzen ... vétel! — Itt mosó egy... itt mosó egy... A parancsnok elégedetten bólint: dolgoznak a fiaim. Dolgoznak, mint hónapok óta mindennap, készülnek a Vltava- had gyakorlatra. — Ez ma az egyik utolsó ellenőrzés. Felberreg a motorunk. Mire odaérünk, már együtt vannak az alegység parancsnokai. Páncélos tisztek sisakban, izzadtak, porosak. És büszkék. Mert a parancsnok érdemeikről beszél: — Ezt az alegységet választottam, hogy részt vegyen a közös hadgyakorlaton Csehszlovákiában. A szocialista versenyben 30 kiváló és 34 élenjáró katonájuk van, 5 harckocsi kezelőszemélyzete érte el a kiváló címet, 4 élenjáró lett. Az egység egyik százada lett élenjáró s egy szakasz az egység kiváló, kettő pedig az egység élenjáró szakasza címet érdemelte ki. Ilyen összetételű alegység biztosan megállja a helyét Az alegység parancsnoka bólint: — Igaza volt Zrínyinek annak idején: „Fegyelem nélkül a had nem had”. Ennek a gyakorlatnak is a fegyelem és a pontosság a kulcsa. Nálunk nagyon jó a kollektív szellem: mindenki együttesen igyekezett a legfegyelmezettebben felkészülni. Az erdőben néhány lépésnyire alig láthatóan rejtőzik a tábor. Rendezett sorokban a sátrak, egyik másik mellett virágból, kőből ízléses dekoráció. Az egyiken a felirat most készül fehér kavicsokból: az alegység a jó felkészülést a párt IX. kongresszusának tiszteletére végzi. A jóképű tizedes a többiek nevében is mondja: — Nekünk az egész egységért kell helytállnunk odakint. A többieket is képviseljük, kétszeres a felelősség. — Nehéz terep, nem lesz könnyű. De azért... Csinosítják a körletet katona gyorsan Egy másik hozzáteszi: — Persze, hogy idáig jutottunk, abban a többi alegység is segített bennünket. A technika előkészítésében is, megérzi azt az ember... — Harckocsihoz! Villámgyors sorakozó a páncélosok előtt. A személyzet és a technika egyaránt kész a gyakorlatra. — Harchoz! Már el is tűntek a harckocsikban. A parancsnoki kocsiból érkezik az utasítás: — Indíts! Mint pontos össztűz, úgy robban ki a több tucat páncélosból egyszerre a motorhang. Az őrnagy elégedetten elmosolyodik. Talán arra gondol, hogy az alegységben egyetlen egyszer történt meg évek óta, hogy büntetni kellett. Késésért. Azt a katonát most itthonhagyják: ez a büntetés. A Vltaván pontos emberekre van szükség. Egyszerre indul az oszlop, aztán — mint a kéz ujjai —, széthúzódnak az acélszörnyek; a sorból legyező lesz. Ellenséges támpont felszámolása. Üldözés. Aknamező leküzdése. Innét a kocsiból úgy tűnik: egyetlen kéz vezeti a több tucatnyi páncélost. Az őrnagy bólint: minden rendben van. Később felsorakozik az alegység több tucat páncélosa. Mintha zsinórral mérték volna a távközöket, s vonalzóval a lövegcsövek párhuzamosságát. Rendben megy már ez is, az ellenőrző szigorú szeme sem talál hibát. A parancsnokok ismét felsorakoztak, tisztelgés: — Jelentem: a feladatokat végrehajtottuk! Ezt már úgy kell érteni: — Jelentem: felkészültünk a VI tavára! Pontosan és fegyelmezetten. A magyar néphadsereg képviseletében. Kép és szöveg: Sztankay József Megfelelő az őszi-téli cipőellátás Nyolcszázezer pár női csizma j\ ai€i(ßa߀Br át Itt ti tt Ittiátk elintluiictk ts f/yttkőriéit színhelyért* A cipőkereskedelem őszitéli felkészülése jónak ígérkezik. A cipőellátás már nemcsak mennyiségben lesz megfelelő, hanem a választék is bővül az igények szerint modern, divatos lábbelikkel. Az ősszel húsz százalékkal több férfi magasszárú és bundacipő kerül forgalomba. Félcipő már tavaly is volt elegendő, az idén a keresettebb fekete színűből sem lesz hiány. Rövidesen tömegével jelennek meg az üzletekben a legdivatosabb, kissé gömbölyített orrú férficipők. A tavalyihoz képest növelték a magasszárú, vulkanizált talpú női cipők mennyiségét is, s az elsősorban vidéken keresett posztószáras cipőkből sem lesz hiány. Várhatóan kielégítik az igényeket a rendelkezésre álló bőr és műbőr felsőrészű női bundacipőkből is. A csizma változatlanul nagy divat.'- Tavaly már csak egy-egy típus hiányára, illetve minőségére panaszkodtak a vásárlók. A hibákat kijavitották. Megszüntették például a műbőr- csizmák orrának feikunkoro- dását, kéregferdülését, több típust készítenek húzószárral, vagy a könnyebb felhúzható- ság érdekében gumibetéttel. A műbőr csizmákhoz külön cserélhető talpbetétet is adnak. Az idén mintegy 50 százalékkal több, összesen nyolcszázezer pár bőr és műbőr női csizma kerül forgalomba, s a többlet főleg a tavaly kevésnek mutatkozott olcsóbb típusokból jelentkezik. A választék ezenkívül több tízezer pár, betétcipő nélkül hordható, prémszegélyes import gumicsizmával is kiegészül. A forgalomba kerülő női félcipők mennyisége a tavalyival azonos, a választék azonban annál kedvezőbb- Tizenkét százalékkal több női körömcipőt kapnak az üzletek, a zavartalan ellátáshoz azonban még a nagyobb mennyiség sem mutatkozik elegendőnek. Enyhit a kereskedelem gondján az. hogy a tavalyi 10 000 párral szemben az idén 35 000 pár csehszlovák gyártmányú lakk körömcipő érkezik. A gyerekcipő-ellátás ugyancsak megfelelőnek látszik, bundacipőt, béleletlen magasszárú cipőt, strapabíró mikroporózus talpú fél- és egész cipőt az igények szerint vásárolhatnak a szülők. Örvendetes, hogy könnyebb félcipőket, lakkcipőket, a szülők régi kívánságának megfelelően divatosabb, modernebb formával gyártotta az ipar. Az őszi esőzések idején, különösen vidéken megbecsült gumi gazdacsizma is az igények szerint áll a vásárlók rendelkezésére. A férfi, női és gyermek hó- és sárcipőből a tavalyinál 250 ezerrel több, kereken egymillió pár várja a vevőket. Szervezett szakmai oktatás a mezőgazdaságban NEGYVENEZER HALLGATÓ Csaknem 40 000 felnőtt mezőgazdasági dolgozó részesül az idei tanévben megszervezett szakmai oktatásban. A tavaly bevezetett új rendszer szerint négyféle alapfokú szakképzési forma áll rendelkezésre. Az idén legtöbben, „betanított jelentkeznyolcezren KÖNYVESPOLC Pici er Coll: Már az ókorban is tudták gek parancsnoka jelentette: az alakulatok felkészültek a gyakorlat végrehajtására,, a kapott parancs teljesítésére. A „Vitává” hadgyakorlaton részt vevő magyar alakulatok péntek délután elindultak a dunántúli állomáshelyükről. Jó ez a könyveim: felkelti az érdeklődést. Mi az, amit már az ókorban is tudtak? Világító tornyokat működtetni, drót nélkül táviratozni, milliós nagyvárosok életét megszervezni, ma is elismerésre méltó eszközöket, gépeket alkotni, azaz: használni a legnagyobb teremtő erőt, az ember fantáziáját. Érdekes ,könyv ez: olvastán sokszor van olyan érzése az embernek, mintha saját koráról, a huszadik század nagyszerű technikájáról olvasna, mert nem kétséges, hogy az ókor technikai fejlettsége, e?z- közei, s azok felhasználása ma is csodálatra késztet. Coll igen jó ismerője könyve témájának, otthonos a sok évszázaddal ezelőtti mindennapokNéphadseregünk „Vitává” hadgyakorlaton részt vevő alakulatai a dunántúli összpontosítási körletben befejezték a felkészülést. Az indulásra kész alakulatok péntek délután díszszemlére sorakoztak a körletben és itt Marties Pál vezérőrnagy köszöntötte az alakulatokat. Lakatos Béla, a , , . „ . <"SSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSS-'S/SSSSrSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSS/SSSSSS/SSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSS gyakorlaton reszt vevő egyse- § ban, s szellemesen, a humort sem nélkülözve varázsolja elénk a régi „társasutazásokat”, az ókori iránytűt éppúgy, mint a luxusfürdőket, a folyókon átívelő hidakat, a nagyvárosokat ellátó vízvezetékeket, Néró felvonóját, a központi fűtés ősét, s az orvos- tudomány eredményeit. A fentiek is igazolják, mi mindent ismert, tudott az ókor embere, s különösen az ragadja meg az olvasó Ügyeimét, hogy matematikailag mennyire képzettek voltak: kiszámították a föld kerületét, s a hold távolságát, feltárták a csillagok mozgásának törvény- szerűségeit. Az igen ízléses kiállítású kötetet sok rajz illusztrálja. (Gondolat Kiadó). (m. o.) csaknem 18 000-en munkás”-képzésre tek. Közülük traktorvezetői tanfolyamra. A 18-féle mezőgazdasági szakmát több mint 15 000-en tanulják: legtöbben az állattenyésztést és a kertészetet. A szakmunkások továbbképzésében az idén még csak néhány százan vesznek részt. Közülük többek között a hagyma, a fűszerpaprika és a vetőburgonya-termesztés specialistái kerülnek majd ki. Azok részére, akik nem rendelkeznek nyolc osztályos általános iskolai vagy ennek megfelelő végzetséggel, előkészítő tanfolyamokat szerveznek. Ezeknek az idei tanévben több mint négyezer hallgatójuk lesz. A felnőttek mezőgazdasági szakoktatásában részt vevőknek mintegy 75 százaléka termelőszövetkezeti tag. Korok és emberek Laurence Olivier, az ismert angol színész, mondotta egyik nyilatkozatában: — Valamikor alig várták egy-egy új regény, vagy opera megszületését. Most inkább az új gépkocsimo- dellek megjelenését várják. Befejeződtek a kanadai magyar napok Csütörtökön este az „Angyalok földje” című filmalkotás bemutatásával véget ért a montreali magyar hét. A „Találkozás Magyarországgal” elnevezésű hét keretében rendezett filmnapok is igen nagy sikert arattak. Bezárták kapuikat a magyar kiállítások is, amelyeket a magyar hát során mintegy 250 000 ember tekintett meg. Kiállítás a Holdról A Hold lesz a középpontja ^ annak a kiállításnak, amelyet ^ a csillagászati héttel párhuza- ^ mosan, szeptember 19 és 25 S között rendez a Kossuth klub- ^ ban a Tudományos Ismeretter- $ jesztő Társulat. A Föld hűséges kísérőjét ^ csaknem méteres Hold-gömb- ^ bel, különböző Hold-térképek- ^ kel, korábbi és egészen új — a ^ mesterséges égitestek által ké- S szített — felvételekkel mutat- § ják be az érdeklődőknek. § MADARSZÁLLÁS - GŐZFŰTÉSSEL Pettyes szarvas, zebracsikó A növény- és állatvilág hivatásos kutatói már jelzik, hogy sorra elköszönnek a virágok. Egy-egy, hosszú őszt ígérő orgonanyílásról érkezik hír, de a nyári pompa már eltűnt. Az állatkertben ezzel szemben még mindig díszlenek a pompás délszaki 'virágok. Élénk-piros. színűek a kínai kőnaspolyák, orchideák és bro- méliák nyílnak a pálmaház buja, tropikus környezetében. Az egzo-. tikus szín és formagazdagsága káprázatos. A madárvilágban jelentős változás adja hírül, hogy hideg évszaknak vágunk. Az igényesebb trópusi madárfajok elfoglalták téli szálláshelyüket. Korszerűbb világítás és központi fűtés gondoskodik az állatok meleg- és fény igényének kielégítéséről. őszi esemény az úgynevezett Dy- bowski kisszarvas születése. Ez a fajta a legpettyesebb, s legkecsesebb. Az Afrika- kifutóban ismét világra jött egy kis zebracsikó. — tgy — Egyébként az a VÉLEMÉNYEM ... hogy az új lakás sohase jó, a jó lakás a régi új lakás. Amennyiben ez így sem lenne eléggé világos, készségesen hajlandó vagyok megfelelő felvilágosítással szolgálni, hogyan lehet jó o régi új lakás és hogyan lehet egyáltalán régi az, ami új, mert ha valami új, akkor az nem lehet régi — gondolná a naiv hozzá nem értő. Nos, ezen segíteni itt vagyok én és a véleményem! Mert képzelje el kedves olvasóm, hogy mondjuk Szivacs Kázmér (esküszöm, kitalált név, de tudnék nem kitalálttal is szolgálni!), aki meglehetősen embertelen körülmények között lakott családjával, ezt méltánylandó, új lakást kap a magyar államtól, amely a szocializmus építésének talaján állván igyekszik mindenkin lehetőségéhez képest segíteni. Ez eddig világos. Szivacs Kázmér és tisztelt családja nagy boldogsággal beköltözik az új lakásba és körülnéz: feltűnik neki többek között a falak tisztasága, az ablakok épsége, a parkett masszívan rugalmas összetartása (mert azért ilyen is van ám!) — úgyannyira, hogy kezdi magát rosszul érezni. Es hozzálát, hogy az új lakásból régi legyen. Nem kell hozzá sok idő, egy fél év, legfeljebb egy év, és a waterlói csatatér gondosan ápolt és nyírt angol kert Szivacs Kázmér nem is olyan régen új, most azonban már sikeresen régivé alkotott otthonához képest. A lakás tehát még új, de már régi, illetőleg a lakás már régi, pedig még új! A közelmúltban, nem is olyan régen, szerény és csekély tudomásom szerint megyénkben is végeztek az ország más megyéjéhez hasonlóan felméréseket, hogy vajon mennyi ideig újak a lakások, s hogy kik, milyen eszközökkel és milyen gyorsan alkották régivé az új lakásokat. Az első napokban ugyanis még emlékeznek ez új lakásból régit varázslók arra a nem is olyan régi időre, amikor ... Szóval... De ezt ne hánytor- gassuk, azért nem ők voltak a felelősek. Ám az eltelő napok és hónapok hátán mély álomba szendül az emlékezés, és feltörnek az ostoba, barbár ösztönök, amelyeknek mélyén ott található a varázslat igéje: az államé a lakás, majd kijavítja, csak kérni kell rá ... Engedjék meg, hogy most ne bocsátkozzam e jellemek jellemtelen jellemének jellemrajzába, s arra sem vagyok hajlandó, hogy az említett felmérés módszereiből tapasztalatcserét rendezzenek a rovat hasábjain belül. Minek oda tapasztalatcsere, ahol az emberi találékonyság oly kimeríthetetlen kincsestárával állunk szemben?! Egy gondolat azonban megfogant bennem, s ezt szeretném a tisztelt közvélemény, kedves olvasóim elé tárni, hátha egyetértésünkről biztosítanak, s hátha az arra illetékes szervek sem zárkóznak el gondolatomtól, tűnjék az bármilyen meghökkentőnek, merésznek és teljességgel szokatlannak is. Tudniillik egy régi kis epizód kapcsán pattant ki agyamból a gondolat, s ezért e kis epizódot kénytelen vagyok a lehető legrövidebben ugyan, de kénytelen vagyok közreadni. Mondanom sem kell, hogy gyermekkoromat nem államosított házban, hanem magánvállalkozó bérházában volt szerencsém eltölteni, visszagondolva meglehetősen tetemes lakbérért. Igaz, az utóbbiért akkor még csak a szüleim feje főtt. Nos. e bérházban gyermek lévén még, labdával játszadoztam, és e játékból egy lépcsőházi ablaküveg és én húztam a rövidebbet. Először kaptam egy nagy pofont az éppen ott tartózkodó háziúrtól, aztán egy másikat apámtól, akitől a ház nemes tulajdohosa bevasalta az ablaküveg csi- náltatásának az árát némi felárral, min' büntetéssel, hogy apámnak elvegyék c kedvét attól, hogy nekem ne vegye e. a kedvem az ilyen játszadozástól. Aztáti a háziúr természetesen ingyen és bérmentve megcsináltatta a vicéjével a ház betört ablakát. Vajon, de ezt csak úgy vetem fel, kissé félve és aggódva merészségemtől, mondom vajon mi lenne, ha a tanács it: és mindenütt megfizettetné a rongálást. Nemcsak a szükséges javítást, mert c szándékos rongálás, gondatlanság után természetes, hogy a szándékos rongált, fizessen. De némi szabálysértési fejpénzt is, amelyet esetleg közhírré lehet ne tétetni, hogy összege és ténye is, me természetesen nyilvánossága is elvegy a kedvét az újból régit varázsolni tudóknak az effajta varázslatoktól. Tudniillik, akárhogy erőltetem emlékezetem nem sikerül felkutatnom egyetlen olyat esetet sem a közelmúltban, amikor sza bályos szabálysértési, sőt adott esetben bűnvádi eljárás nyomán felelősségre vonták volna azokat — szerencsére nincsenek azért olyan sokan! — akik szinte tudatosan teszik tönkre az állam által majdhogynem ingyen nyújtott százezreket érő, modern otthonokat. Amennyiben javaslatom megsértené a szocialista törvényességet, humánumot és a szocialista demokráciát — rendkívül csodálkoznék. Azon már kevésbé, ha ezek után sem — miért éppen ezek után? — történne semmi azokkal, akik vallják és hitüket gyakorolják is: „A3 új lakás sohase jó, a jó lakás a régi la1 kás.” Egyébként az a véleményem, hogyM gyakorolhatják is — igazuk van. Vagy mégsem? Gyurkó Géza
