Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-14 / 217. szám

Kenyérgabona helyett Az 1965-ös ősz csapadékos időjárása sok nehézséget je­lentett az őszi munkák elvég­zésében. Nem egy gazdaság­ban kevesebb kenyérgabonát sikerült elvetni, mint az elő­ző esztendőben. A tavaszi időjárás hasonló­képpen nem volt kedvező. Ki- sebh-nagyobb területeken a vízállás következtében kipusz­tult az őszi vetés. A termésben és az értékesí­tésben várható kiesés pótlásá­ra az egyes, érintett gazdasá­goknak azt javasolták, hogy termeljenek kukoricát és vagy kukoricával, vagy pedig más szemes takarmánnyal pótolják az értékesítési szerződésben meghatározott kenyérgabona­mennyiséget. Amennyiben tehát a terme­lőszövetkezet a megkötött ke­nyérgabona szerződését azért nem tudja teljesítem, mert a kenyérgabonavetés egy részét a belvíz elpusztította és a ki­pusztult vetést tavasszal nem pótolhatta, most 1:1 arányban — kukoricát értékesíthet ke­nyérgabona helyett. Ha a termelőszövetkezet az őszi kenyérgabonáját a tanács mezőgazdasági osztálya által megadott területen nem tudta elvetni (és azt tavaszi búzával nem tudta pótolni), akkor a hiányzó terület után annyi kukoricát vagy más szemes takarmányt adjon a felvásárló vállalatnak, amennyi kenyérgabonát azonos területre számítva értékesít. A kenyérgabona-kiesés mér­tékét,. és az azonos mennyisé­gű szemes takarmánnyal való teljesítés lehetőségeit a tanács mezőgazdasági osztálya, a fel­vásárló csoport és a termelő­szövetkezet vezetősége egyet­értésben állapítja meg. Azokkal a gazdáságokkal, ahol az előirányzottnál keve­sebbet vethettek, vagy az őszi PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Életet mentett a bukósisak X. ÉVFOLYAM, 217. SZÁM 1966. SZEPTEMBER 14., SZERDA Kabátok - holland rendelésre Havonta egyszer vasárnapi műszak a Május I Ruhagyár ceglédi telepén Öt esztendő óta minden év­ben jelentkezik a Május 1. Ruhagyárnál a holland Berg­baus és Machintos cég meg­rendeléseivel. A két világvi­szonylatban is jelentős keres­kedelmi vállalat, amelyeknek Hollandia különböző nagyvá­rosaiban vannak áruházaik, ötesztendős összeköttetésben áll a hazai gyárral, egyben a ceglédi teleppel is. — Most mindkét műszak szövetszalagja holland meg­rendelésen dolgozik — mon­dotta Zalai György, az ötve­nes szalag vezetője. — A holland megrendelés egy részét, a férfikabátokat, a budapesti gyár készíti, a női kabátok és a leányka­bátok szállítása a ceglédi telep feladata. — Holland megrendelőink is szigorúan ragaszkodnak a jó minőséghez. A legkisebb hiba is elegendő, hogy az egész szállítmányt visszautasítsák. A hollandok igen rövid szállítási időt írnak elő. Szep­tember nyolcadikén kaptuk meg a diszpozíciót és tizen­kenyérgabona kipusztult, - a «SSrÄu felvásárló és feldolgozó válla- ' oraltor mar átvételre került latok megfelelően módosítsák a szerződéseket vagy kössenek pótlólag szemes takarmányra értékesítést kZé'fzőHéát. ........ ■ A- kenyérgabona helyett át­adásra kerülő szemes takar­mányért a teljesítés időpont­jában érvényes állami felvá­sárlási árat kell fizetni.-ssi mar sor. Ez annyit jelent, hogy ad­digra az ezerháromszáz női kabátnak el kellett készülni. — Hogyan tudják ezt a kí­vánságot teljesíteni? — A telep dolgozói — az egyre fokozódó igények kielé­gítésére — felajánlották, hogy az esztendő végéig minden hónapban egy vasárnapi üze­met tartunk. Ebben a hónap­SPORT LABDARÚGÁS Ceglédi Építők—Táborfalva 8:0 (6:0). Ceglédi /pítők: Holló, Vö­rös, Hegedűs, Szabó /., Vass, Szabó II., Kovács, Nagy, Gye­Egy év büntetést kapott a részeg vonatozó Sütő Károly, biharkeresztesi lakos Budapesten állami épí­tőipari vállalatnál segédmun­kás. Családjához munkahelyé­ről hazautazva a vonaton több esetben tanúsított garázda ma­gatartást, amiért két esetben a rendőrség garázdaság miatt pénzbírsággal sújtotta. Erőszakos cselekmények miatt eddig már négyszer szabtak ki a bíróságok bör­tönbüntetést rá. Legutóbb is Budapestről lakóhelyére utaz­va, a vonaton lerészegedett, majd amikor botrányos visel­kedése miatt figyelmeztették, az utasokat szidalmazta. Az őt igazoltatni akaró jegyvizsgálót is megfenyegette, végül is a rendőrség közbejöttével sike­rült Sütőt megfékezni. A ceglédi járásbíróság a ma­gáról megfeledkezett Sütő Károlyt visszaesőként elköve­tett garázdaság miatt — nem jogerősen — egyévi börtönre ítélte és a közügyektől egy év­re eltiltotta. — esi nizse, Hajdú, Farkas. Edző: Gyér Károly. Az Építők csapata jobb volt, mint ellenfele. Mindkét félidő­re jellemző volt játékukban, hogy korszerűen, szép kombi­nációkkal játszottak. Védeke­zésnél csatáraik hátramentek segíteni, és onnan indították kevés húzásokkal ötletes, vil­lámgyors támadásaikat, ahova a védelem is felzárkózott. Az Építők jóval nagyobb gól­arányban is győzhettek volna. Szabót a játékvezető egy perccel a befejezés előtt kiál­lította. Az egész csapat dicsé­retet érdemel, mert lényegé­ben azt adták amit tudnak. Gólok: Nagy 3, Gyenizse és Kovács 2—2, Hajdú 1. ME­TEKE NB II. Szegedi AC—Ceglédi DOSZ SK 7:1. Dobott faarány: 2512—2399. Szeged jobb volt, a ceglédiek­nek nem jött ki a lépés. Jók: Nyíri 423, Reviczky 408 fa. ★ További eredmények: Ceglé­di MEDOSZ B—Budapest Ve­gyiterv 7:1. Dobott faarány: 2416:2310. Ennyivel jobbak voltak a ceglédiek. Jók: Meleg és Farkas egyformán 414 fa. ★ Asztalitenisz NB II. Dunaúj­városi Ruha—Ceglédi Vasutas SE 9:11. Győz: G. Bíró 4, Far­kas 3, Gergye, Nyíri 1—1. Párosban a G. Bíró—Farkas 2 győzelem. — sz — Hazai termés - Varsóban Varsóban felszáll a villa­mosra két magyar turistalány. Zsúfolt a kocsi, csak a pero­non van hely. Szemben ve­lük feltűnően nagy orrú férfi áll. Hátát a kocsi oldalának tán. zsztja, újságot olvas. — Nézd, mekkora orra van! — böki oldalba társát az egyik magyar. — Förtelmes! Akkora, mint egy uborka... — fintorog a másik, mire a férfi megszó­lal: — De hazai termés! (h. a.) ban huszonötödikére terveztük ezt a vasárnapi műszakot. A holland megrendelés le­szállítása érdekében azon­ban előrehoztuk ezt a na­pot és így 11-én mindkét műszak szövctszalagjai dolgoztak. — Nehezíti a munkát, hogy a hollandok roppant változa­tos munkát követelnek. A te­lep arra van beállítva, hogy ezerdarabos tételeket gyárt­sunk szalagrendszerben. Ezzel a megrendelők nem törődnek. Igen gyakran előfordul, hogy egy húszdarabos tételt tízféle színű szövetből kell elkészíte­ni. Vagyis ahhoz, hogy a húsz kabátot legyártsák a szalagok, ahhoz pontosan tízszer kell az egyes gépeket átfűzni. Ez las­sú, időt rabló munka. — Sokszor egészen különle­ges kívánságokkal jelentkez­nek. Például múlt évben ra­gaszkodtak a bőrrel szegett gallérhoz és zsebfedőkhöz. Ugyancsak tavaly néhány gyártmánynál előírták a színes tűzést. A piros anyaghoz fekete, a nyers színűhöz sötét cérnát használtunk. A galambszürke szövethez pi­ros bélést, majd egy másik té­telnél kék színű bélést kértek. — Az idén már csak a szö­vetet küldték a megrendelők és ragaszkodnak a magyar gyártmányú hozzávalókhoz. Hazai gyártmányú zseb, bélés, danúbia, cérna és gombok ke­rülnek a külföldre utazó ka­bátokra. (rossi) SILÓZÓ LÁNYOK ■ w i Jo’Ví A Csemői Állami Gazdaságban is időben gondoskodnak az állatállomány téli ellátásáról. Képünkön a gazdaság női brigádjának két tagja villázza a téli takarmányt. (Tomcsányi Sándor felvétele) Az esküvő elmaradt Az utat nézze a motoros — Felelőtlen kerékpárosok Egy hónappal a két halálos közlekedési baleset után, amelyről beszámoltunk olva­sóinknak, ismét felkerestem a közlelcedésrendészeti alosz­tály vezetőjét a rendőrkapi­tányságon. Az alosztályvezető százados elmondotta, hogy még ebben a hónapban sem csökkent jelentősen az ország­úti utasok száma, bár a kül­földi átmenő forgalom már ki­sebb, mint az előző hónapok­ban. A hirtelen összeállított sta­tisztika adatai szerint szep­tember első hetében tizennégy balesethez hívták helyszíni szemlére a rendőrjárőröket. Hat esetben súlyos sérüléseket, öt alkalommal könnyű sérülé­seket szenvedtek a szabály­talanságok áldozatai. A baleseteket öt személy­gépkocsi, négy kerékpáros, há­rom motorkerékpáros és két tehergépkocsi vezetője okozta. A felsorolt járművekben mint­egy 35 ezer forintnyi kárt okoztak a karambolok. A köz­úti forgalomban részvevőik tömegbetegségeként jellemző az esetek többségére, hogy gyorshajtás, szabálytalan elő­zés, á kanyarodás szabályának be nem tartása és az elsőbb­ség meg nem adása okozta a kényszerű megállásokat. Továbbra is a 4-es számú főútvonal a baleseti gócpont. Az egy hét alatt készült jegy- győkönyvek szerint nyolc eset­ben kellett ezen a főútvona­lon helyszíni szemlét tartani. Az elmúlt hét szerdáján pél­dául Nagy Imre gyáli fiatal­ember és édesanyja életét csu­pán a bukósisak mentette meg. A 19 éves fiatalember la­kodalmára bort szállítottak Csemőből. Visszafelé azonban — eddig ismeretlen okból — oldalkocsis motorkerékpárjuk­kal hirtelen áttértek az úttest bal oldalára és összeütköztek egy szembe jövő teherautó­val.' Mindketten súlyosan meg­sérültek és ezúttal is életet mentett a bukósisak. A mo­torban mintegy 8 ezer forint­nyi kár keletkezett — s bizony a szombatra tervezett esküvőt el kellett halasztani. A sze­rencsétlenség okának kideríté­sére a műszaki vizsgálat fo­lyik. Több tanulságos esetet sorolt fel a rendőrszázados. A jegy­zőkönyvekből egy 12 éves fiú jellemző példáját említette, aki kerékpárjával úgy akart be­fordulni a Körösi útról az Arany utcába Cegléden, hogy nem adta meg az elsőbbséget a szembe jövő segédmotoros­nak és összeütköztek. M. B. tanuló megsérült. Egy héttel ezelőtt Csemőben a vasúti sínpár mellett mo­torozott Dobi József csemői lakos. A pótülésen egy isme­rősét szállította. Vezetés köz­ben a vasút túloldalán hala­dó nőismerőse felé fordult, közben nekiment egy villany- karónak. A 18 éves fiatalem­ber lába eltört. Tekintettel ar­ra. hogy utast is vitt magá­val, így figyelmetlenségével annak az életét is veszélyez­tette, bűntető eljárás indult a könnyelmű motoros ellen. — Az őszi időszakban csök­ken a járművek száma köz­útjainkon. Egyre kevesebb ha­zai és külföldi kiránduló indul túrára, ök tehát csökkentik a baleseti veszélyt. A helyi ke­rékpáros forgalom azonban változatlan marad. Ezért a balesetek jelentős részénél, sajnos ezután is a kerékpáro­sok figyelmetlenségére és sza­bálytalanságaira számíthatunk. Sok kerékpártulajdonos mind­eddig elmulasztotta a rende­letben előírt kerékpárlámpák, felszerelését. Akiket járőreink kivilágítatlan, vagy lámpanél- küli kerékpárral igazoltatnak, számíthatnak a büntetésre, — mondotta a közlekedésrendé­szeti alosztály vezetője. t - I A* első délelőtt mázsa 3tofßkoad0flött az úttörők rongi/gifííjtő akciója Teherautó áll az iskola ud­varán. A teherautón ott pú- posodik a tarka színű szállít­mány: jókora rongykötegek, csomagok. Vagy fél órával ezelőtt személygépkocsi gör­dült a teherautó mellé. A ko­csiban egy papa hozta — zsákmányostul — lelkes út­törő csemetéit, akik annyira „bekapcsolódtak” az aznap in­dult rongygyűjtő hetek moz­galmába, hogy gyalogszerrel nem is bírták volna elhozni a szállítmányukat... Moszkvában íródik majd a cikksorozat A riportút egyik állomása: Cegléd A ceglédi Táncsics Termelő­szövetkezetben serényen folyt a munka a hét első napján. Az irodában éppen értekeztek, mikor váratlanul kopogtattak az ajtón: vendég érkezett. Nagyon egyszerű, nagyon kedves, és nagyon érdeklődő asszony volt az érkező, — Jekatyerina Lopatyina asz- szony, a moszkvai Literatur- naja Gazeta képviseletében. Az országot járja. Riport­anyagot gyűjt. Nem a han­gulatok, a sztorik keresője: az emberek érdeklik, az emberi problémák, a munka és a munka eredményei. Délután a városi tanácson beszélgetésre gyűltünk össze néhányan, a tanácselnökhe­lyettes szobájában. Ö a mező­gazdaság átszervezéséinek ala­kulása és a szövetkezetek munkája felől érdeklődött. A válaszokat jegyezte. A beszél­getés kis szüneteiben pedig ő válaszolt a beszélgetés rész­vevőinek kérdéseire. — Mint itt, Magyarorszá­gon az új gazdasági mecha­nizmus jegyében, — az én hazámban is folyamatban van a mezőgazdasági reform. Érdekel, hogy a közeli szo­cialista országokban a mező­gazdaság átszervezése óta hogy alakultak a szövetkeze­tek. Mi az, ami segíti a ter­melőiszövetkezetekben dolgo­zók munkáját, életszínvonal- emelkedését, és mik azok a negatív jelek, azok a még megoldatlan problémák, amiknek a felszámolásával, — mint legfontosabb teendővel — foglalkoznak, — mondotta Je­katyerina Bopatyina asszony. — Mielőtt útnak indultam, sok elképzelésem volt az or­szágról. De mint általában azok, akik Magyarországon nyitott szemmel járnak, — én is nagyon sok jó és figye­lemre méltó eredményt vet­tem észre. Ezek csak még jobban igazolták, hogy igaz az a régi orosz közmondás: „Jobb egyszer valamit saját szemmel látni, mint százszor olvasni, — és azt hinni, ismerem.” — A karcagi Lenin T sz­óén jártam ezelőtt pár nap­pal. A termelőszövetkezetek munkaszervezését tartottam eddigi útam során a legfigye- lemre méltóbbnak. Rendkívül magas színvonalú a munka szervezése, és figyelemre méltó az a gondos figyelem és igyekezet, melyet a képzett­ségre, továbbképzésre és a munka színvonalára fordíta­nak. — Cegléden délelőtt a Tán­csics Tsz főagronómusával, főállattenyésztőjével, az elnök­kel és a párttitkárral folytat­tam eredményes eszmecse­rét. Beszélgetés után meg­mutatták a szövetkezet szarvasmarha-állományát és baromfitelepét is. Amit lát­tam, amit tapasztaltam, igen kedvező. Az országban tapasz­taltakról majd cikksorozatot írok otthon. És mondhatom, hogy nem kell félnem attól, hogy nem lesz „elég” ímiva- lóm! Még több elismerni va­lót tapasztaltam, mint ameny- nyi az elképzeléseimben sze­repelt Igazán örülök, hogy a tapasztalataim egy részét itt szerezhettem, itt gyűjthet- tem. Az újságíró asszony tovább indul. Járja az országot, is­merkedik. Nemcsak az embe­rekkel. Tulajdonképpen a mezőgazdaság szociográfiájá­val, amely az új gazdasági mechanizmus jegyében ala­kul most még hasznosabbá, még jobbá. És amelynek idővel az ő cikksorozata is dokumentumá­vá válik ... (—es) Cegléden, a Mészáros Lő­rinc általános iskolában megkezdődött az első „nagy esemény”: a gyűjtés az úttö­rő élethez kapcsolódó moz­galmi tevékenység, az új tan­év első ilyen megmozdulása. Hétfőn délig 390 gyerek hoz­ta el a szerzeményét. Meg kell adni, nagyon szorgalmasak voltak: delet kondult a ha­rang, mikor már csaknem 25 mázsányi rongyhulladékot raktak fel a teherautóra. A gyűjtögetők névsorát fe­hér köpenyes asszony, Mik­ló sy Tiborné tanárnő jegyzi, a VIII/a osztály osztályfőnöke. — Egy hete kezdtük a gye­rekek közt szervezni a moz­galmat, az úttörőmunka je­gyében. Nemcsak az osztály- főnökök kapcsolódtak be ebbe a tevékenységbe, hanem az egész tanári kar. A gyerekek lelkesedtek a gyűjtésért Az űttörőfeladatot még az is „csuda érdekessé” tette a számukra, hogy ha jól dol­goznak, akkor ajándéksorsje­gyet kapnak, amellyel majd nyereménysorsoláson vehet­nek részt. Felső és alsó tagozatosok egyaránt ott sürgölődtek a ko­csi körül. Vajon melyik osz­tály lesz tiz első? — Ez a kér­dés valamennyiüket foglal­koztatta, hisz versenyben áll­nak az osztályok egymással. Szeptember. harmincadi- káig tart a gyűjtögetés. Addig még nagyon sok kisiskolás in­dul útnak a MÉH-kirendeltsé- ge felé a csomagjával: (eszes) Aranyat érő viz 46 grammos literenkénti konyhasó tartalmú kutat tár­tak fel Sárvár határában. Az 1940 méter mély kútból 12,5 atmoszféra nyomással tör fel a víz, percenként a kút 5—6 ezer litert ad, és ipari hasz­nosítása is szóba jöhet. A to­vábbi vizsgálatokat a szakem­berek megkezdték.

Next

/
Thumbnails
Contents