Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-11 / 215. szám
Hihetetlen Ezerkilencszáz forintba került a szép hordozható cserépkályha. Dísze lesz a lakásnak és amellett sok pénzt meg lehet takarítani vele, hiszen a legolcsóbb háztartási szénnel, a lignittel is jól lehet benne fűteni. Nem a megvásárlása volt azonban a legnagyobb probléma, hanem a hazaszállítás. Kocsi? Ugyan honnan? Targoncás lehetőség dehogy is akad. Hopp! Megvan. A bútorbolt előtt standol a tehertaxi. — Mehetünk? — Tessék! A fürge jármű frissen kanyarodik a földművesszövetkezeti áruház elé és akkor jelentkezik a még sokkal nagyobb gond: hogyan lehetne a több mázsás kályhát feltenni a kocsira? Hosszabb próbálkozás után jön két ember. A kocsivezető is segít. A néhány- perces munka negyven forint. Az autó vágtat, percek alatt ér a Pesti út végére. TTjra azon gondolkozhatunk: ki veszi le a kályhát? Szaladgálás erre-arra: két ember, ismét negyven forint. Uram isten, mennyi lesz akkor a fuvar? Tizenkét forint. A szállítás tizenkettő, a fel és lerakás nyolcvan. Ugye hihetetlen?-ssl PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 215. SZÁM 1966. SZEPTEMBER 11., VASARNAP PERESZTEGI FERENC 19-es veterán életének 65. évében elhunyt. Temetése 12-én délután 3 órakor lesz a Csen- gettyűs temetőben. Napi 1400 pár gyerekcipő Rossz anyagellátás a Cipőipari Vállalat 2,5 millió forint kiesés — Negyedévenként 500 négyzetméterrel kevesebb bőrt kapnak T<»hb « nfi. mini << férfi te Alacsony a születések száma Egyre töbh na úrvttséyiaett tnkos A Ceglédi Cipőipari Vállalat igazgatója, Czeichner Gyula, a városi tanács pénteki ülésén számolt be a vállalat munkájáról. Elmondotta, hogy az elmúlt évben költöztek ki a Szűcs-telepen felépült új épületekbe, s a tavalyi évben nagy gondot okozott a 200 ezer pár cipő helyett előírt 300 ezer pár flexi gyermekcipő elkészítése, amely mellett még 58 ezer pár Szilvaszüret A KISZ Központi Bizottsága felhívására az elsők között vo’tak a ceglédi Széchenyi úti általános iskola felső tagozatos tanulói, akik mezőgazdasági munkára mentek tanáraik vezetésével a Duna—Tisza közi Kísérleti Intézet ceglédi gazdaságába, ahol felváltva paradicsomot és szilvát szednek a gazdaság brigádvezetőinek irányításával. Jól szervezték meg a szedést is, mert akik ma paradicsomot szednek, azok holnap gyümölcsösben dolgoznak és így változatossá és színessé teszik napjaikat. A hangulat kitűnő. A munkájukért kapott pénzen pedig kirándulást szerveznek a jövő tavasszal. . ragasztott talpú gyermekcipőt is kellett gyártaniuk. Ekkor vettek fel százötven dolgozót, nyolcvan százalékukban nőket, akiket be kellett tanítani az egyes munka- folyamatokra. Az idei terv 400 ezer pár gyermekcipő gyártását írja elő. A tervteljesítés érdekében szakmunkástovábbképző tanfolyamot szerveztek az üzemben, amelyen a gépi és kézi munkaműveletekre oktatták a dolgozókat. Az elmúlt évben sikerült teljesíteni a vállalat tervét — mennyiségileg A minőséggel azonban súlyos hibák voltak. Az első osztályú gyártmányok mennyisége csökkent, az anyaghibás cipők száma emelkedett. Közrejátszott az újonnan felvett dolgozók gyakorlatlansága és a feldolgozott bőrök rossz minősége. Az idei esztendőben is vannak munkát akadályozó tényezők. Kevesebb bőrre kapnak kiutalást, mint amennyi a tervben szereplő cipőmennyiség elkészítéséhez szükséges. Az első negyedévben bélésbőrt nem kaptak, pedig a kereskedelem olyan cipőféléket is rendelt a vállalattól, amelyekhez feltétlenül szükség volna erre az anyagra. Ahhoz, hogy a kereskedelem igényeinek eleget tudjanak tenni, cipőgyáraktól, kisipari termelőszövetkezetektől próbáltak bélésbőrt vásárolni, s na,gy mennyiségű hulladék bélésbőrt is feldolgoztak. Kérelmük sehol sem talált megértésre, pedig a felügyeleti szervektől kezdve a különféle illetékesekig sok helyre fordultak támogatásért, mégsem kapták meg a szükséges anyagmennyiséget. Az idei első negyedévben tovább növekedett a másod- osztályú cipők mennyisége, elérte a 16 százalékot. Ebben a három hónapban 600 ezer forintos veszteség mutatkozott a vállalatnál. Április közepén nevezték ki a vállalat jelenlegi igazgatóját, akinek számos intézkedéssel kellett kezdeni tevékenységét, ellenőrizni az érkező alapanyagok minőségét, reklamálni a hibás anyagokat. Bevezették a regresszív bérezést, amelynek következtében csökkent a selejt, s egyre emelkedett az első osztályú termék mennyisége. Időközben a megyei ellenőrzés során megvizsgálták az üzemben folyó munkát, s megállapították, amennyiben nem tudják beszerezni a megfelelő minőségű és mennyiségű alapanyagot, 41 ezer párral kell csökkenteni a második félévre tervezett 200 ezer pár cipő mennyiségét ' Negyedévenként 500 négyzetméterrel kap kevesebb felsőbőrt az üzem. A 41 ezer pár cipő gyártásának kiesése 2,5 millió forint termelési értékcsökkenést jelent a vállalatnak. A második negyedévben veszteség nélkül folyt a termelés. Májustól javult az első osztályú gyártmányok aránya. A műszaki hibák nyolc százalékra csökkentek, kevesebb a minőségi reklamáció. A további munka eredményesebb lehetne, ha törzskészlettel rendelkezne a vállalat. Év kezdetén okoz gondot az alapanyaghiány, mint ez év januárjában is, amikor 7 ezer pár cipővel kevesebbet tudtak készíteni, mivel csak egyhetes késéssel tudták megkezdeni az évet. A napi termelés 1400 pár cipő az üzemben. Mivel alapanyagkészlettel nem rendelkeznek, csak a beérkezett áruk mennyisége és minősége ismeretében tudnak termelési programot összeállítani, s ez több esetben kapkodóvá teszi a munkát. (tamasi) Néhány nappal ezelőtt egy szép kiállítású, vaskos könyv jelent meg a könyvpiacon. Dr. Dallos Ferenc és Dr. Szabady Egon a legutolsó népszámlálás, illetve statisztikai adatfelvételek alapján ismerteti a 63 magyar város jellegzetes funkcionális adatait. A hazai táj jobb és bővebb megismerése céljából érdemes a Ceglédre vonatkozó adatokkal közelebbről megismerkedni. Nézzük hát a könyv adatait! Cegléd területe 1951-ig hosz- szú időn keresztül nem változott, 49 963 katasztrális hold- I nak ismertük. Nem tartozott a nagy határú városok közé, Hódmezővásárhely, Debrecen, Kecskemét határa sokkal nagyobb és a lakosság számához viszonyítottan is jelentősebb volt. Az 1952—54-es években többször csökkent városunk határa. Így 1952-ben Csemőhöz csatoltak 3882, 1954-ben pedig újabb 1122 holdnyi területet, majd 1953-ban Ceglédbercel- hez 614, 1954-ben Nyársapát községhez 1506 katasztrális hold került. A leválasztott terület 7124 katasztrális hold. Ezt figyelembevéve városunk jelenlegi területe 42 839 katasztrális hold. Érdemes közelebbről megvizsgálni, hogy hogyan oszlik meg művelési ágak szerint városunk határa. A statisztika szerint: szántó 27 560 kát. hold. 64.3% kert 497 kát. hold. 1.2% gyümölcsös 446 kát. hold. 1.0% szőlő 2866 kát. hold. 6,7% rét 1744 kát. hold. 4,1% legelő 4339 kát. hold. 10,1% erdő 932 kát. hold. 2,2% nádas 76 kát. hold. 0.2% műveletlen 4379 kát. hold. 10.2% összesen: 42 839 kát. hold. 100,0% Egy lakosra jutó mezőgazdasági terület 0,89 katasztrális hold, ami országos viszonylatban közeves értéket jelent. Az 1963-as év elején a város lakosságának száma 37 719 fő. Az összlakosság 49 százaléka férfi és 51 százaléka nő. Ezer férfira Cegléden 1059 nő jut, ami megfelel az országos átlagnak. Az élveszületések aránya a századeleji 36 ezrelékről 14-re, a halandóság 24 ezrelékről 13-ra csökkent. A szaporodás aránya alig 7 százalék, ami az egyébként is nagyon alacsony országos átlagnál is kevesebb. Városunkban 100 házas nőre 219 gyermek jut. A természetes szaporodás rendkívüli mértékben lecsökkent. 1901-ben az ezer lakosra számított természetes szaporodás értéke 12,4 volt, e szám fokozatosan csökkent: 1930-ban 7,4, 1941-ben 3,6, 1959—60-ban 1,4. Száz évvel ezelőtt tíz évenként a város lakossága mintegy 10 százalékkal szaporodott. Az utolsó húsz évben szaporodásról beszélni nem lehet, s csökkent a mindenkori terület beosztása szerint helyesbített lakosság száma. Az összlakosság megoszlása korcsoportok szerint így alakul: 24,1 százalék 14 évesnél fiatalabb, a 15 és 39 év közöttiek aránya 35,8 százalék, a 40—59 év közöttieké 24,2 százalék és a 60 éven felülieké 15,9 százalék. Cegléden száz keresőre 1949- ben 111 eltartott családtag jutott, 1960-ban viszont már csak 99. A családok megoszlása is érdekes. Azoknak a családoknak a száma, amelyekben 2 családtag van 37,2 százalék, ahol 3 családtag van 29 százalék, 4 családtagból áll a családok 20 százaléka, 5 családtag 8,6 és végül 6 és ennél nagyobb szám mindössze 5 százalékban található. Az általános iskola 8 osztályát a 15 évesnél idősebbek körülbelül egyharmada végezte el. A 18 évesek és az ezeknél idősebbek közül minden tizennegyedik személy tud felmutatni érettségi bizonyítványt, s a felnőtt lakosság 2 százaléka végzett egyetemet vagy főiskolát. Az írástudatlanok száma 916. Az 1960-as évben a város népességének fele kereső volt. Ebből 29 százalék a mezőgazdaságban, 28 az iparban, 9 a közlekedésben, 7 a kereskedelemben, ugyancsak 7 közszolgálatban, s 9 százalék egyéb foglalkozási ágban dolgozott. A nyugdíjasok aránya 11 százalék. A város keresőinek háromnegyed része fizikai és 1/7-e szellemi foglalkozást folytatott. Városunkban a családok száma 10 700. A lakosság 1/5 része tanyavilágban él. Lakás- kultúra szempontjából a gyengén fejlett városok közé tartozunk. Sz. I. Lottóhírek A 31. heti tárgynyere- mény-sorsoláson, fényképezőgépet, kétezer forintos vásárlási utalványt, háztartási gépeket nyertek városunkban. A kisorsolt szelvények közül azonban még ez idáig nem jelentkezett a 300 215 és a 3 001 092 számú szelvény tulajdonosa, aki egy 5000 forintos ruházati utalványt, illetve egy Glashütte karórát nyert. KOTAJ 1300 ezüstpénz a kertben Nyolc és fél kiló, összesen 1300 ezüstpénzt talált kertjében Tóvári Julianna kótaji lakos. Az érmék egy drótozott cserépedényben voltak és ez a „csomagolás” vall a tulajdonosáról is. Karcsi szakmunkás lett Munka közben a 300 szüretelő diák egyike (Kép, szöveg: Juhász Károly) Szomjúság Az ember fél kézzel emeli szájához az öt-hat kilós terhet, de olyan könnyedén, mint más halandó a poharat. Nézem, nézem ott fent, a magasban azt a józan, kedves, vízzel kor- lielykedőt. Lent autók motorja zúg, de én hallom az ember gégéjének ütemes ropogását. Látom szemén ragyogni a szomjúságot oltó víz jóságát. Vajon mennyit ihat? Egy litert? tották fel a kezüket. Igaz, a szerződést már csak négyen írtuk alá, és végül ketten szabadultunk fel Szijjártó Marikával. — Elméleti oktatásra a vasadi mezőgazdasági szakmunkásképző iskolába mentünk. Minden esztendőben háromhónapos bentlakásos tanfolyam volt. A gyakorlati munkát a gazdaság kertészetében végeztük Plavecz József főkertész vezetésével. Rendszeresen részt vettünk a termelőmunkában, a magvetéstől a betakarításig mindenütt dolgoztunk. — Plavecz bácsi szívesen foglalkozott velünk. Nemcsak a gyakorlati ismereteinket gyarapíthattuk, hanem az elméletieket is. Mielőtt Vasadra mentünk, az elméleti oktatásra, mindig gondosan előkészített bennünket, és amikor három hónap után hazaértünk, lelkiismeretesen visszakérdezte t Minden valószínűség szerint gazdag parasztemberé volt az akkor még nagy kincsnek számító gyűjtemény és a 48-as szabadság- harc idején rejthették el. A pénzek gyártási ideje a feltételezést megerősíti, mert hetvenhét év gyűjteménye között a „legöregebb” érmét 1770-ben, a „legfiata- labbat” 1847-ben készítették. A föld alól előkerült „ezüst kincset” a nyíregyházi Jósa András Múzeumban helyezték el. — Év végére elkészülnek a Nagykátán felépülő emeletes áruház tervei. A jelenlegi méteráru szaküzlet helyén épül fel a 10 millió forintos áruház. IBUSZ társasutazási kirendeltség átköltözött Páva u. 12. sz. alól az fmsz. központi irodájába (Áruház fölött) 8. sz. szobába t j azt, amit az iskolában ta- j nultunk. — Július 22-én vizsgáz- j tunk Alsógödön, és a vég- j bizonyítvány mellett szak- j munkás-bizonyítványt is kap- j tunk. Azóta itt dolgozom a \ kertészetben. — Három héttel ezelőtt ■ beléptem tagnak a termelő- j szövetkezetbe. Úgy gondo- j lom, hamarosan jön a be- j hívó, bevonulok katonának. \ Ha nem, akkor már tavasz- ; szál önállóan kertészkedek. \ A termelőszövetkezet elnöke i — sokat segít a tagsággal ; együtt — megígérte, hogy; itt, az Ugyerban kapok te-; rületet. : — Azt hiszem, két holdon ; főleg koraiakat fogok tér- \ melni, úgy, ahogyan azt há- ; rom esztendő alatt itt a köz- \ ponti kertészetben megtanul- \ tam. A szamóca, paprika, j paradicsom, káposztafélék. : karfiol termelése mindig jó j eredményt hoz és a korai ér- I tékesítés nagy haszonnal jár. i Amit tanultam, szeretném jól! kamatoztatni. (rossi) : : Három esztendeje annak, : hogy két ugyeri fiatal, Mol- j nár Károly és Szijjártó \ Mária szerződött a Vörös j Csillag Termelőszövetkezetbe \ kertészeti tanulónak. A föld j szeretetét mindketten már i otthonról hozták és — kü- : lönösebb rábeszélés nélkül j — ők maguk választatták | élethivatásul a kertészkedést, j — A nyolcadik osztály ; első félévének a végén Sá- ; gi József, a termelőszövet- j kezet ugyeri üzemegységé- j nek vezetője ellátogatott hoz- 1 zánk a Czárák dűlői isko- \ lába — emlékezik Molnár ! Karcsi a három év előtti í eseményre. — Arról beszélt, : hogy a termelőszövetkezet ^vezetősége tíz kertészeti ta- nulót kíván szerződtetni, ; akik később, a szakmunkás- \ bizonyítvány megszerzése 5 után, az egyre fejlődő ker- 5 tészetben találnak munkát. 5 — Azonnal jelentkeztünk $ Szijjártó Marikával. Raj- $ tunk kívül még nyolcán tars Biztosan jó volt $ az ebéd. És izzasz- ? tó a munka ... 5 Még mindig \ iszik. A vízhordó \ leányka is csak ! csodálja. Nézi, né- > zi azt a szomjas \ embert. A járda szélén, \ mellettem már \ többen állnak. \ Valaki megjegy- \ zi: \ — Ilyen gusztu- \ sos-jóízűen csak ! az tud inni, aki \ egészségesen él ! és szívesen dől- i gozik. (dávid) : Mintha csak nyár lenne. Az épülő több emeletes háztömb vaskos betonoszlopáról szinte harsogva ‘ verődik vissza a szeptember eleji napfény. Az ég tisztán, szilvakéken feszül a kék trikóban álló kőműves felett. Most ért fel hozzá egy overal- los lányka, s két kézzel nyújtja a zománcozott, piros színű vizeskannát.
