Pest Megyei Hirlap, 1966. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-11 / 189. szám

A tsz „diákjai66 Szorgalmasan tanul a közös gazdaság elnöke, aki most végzi a marxista—leninista egyetemet. Hozzá igazodnak a többiek is. A törteli Arany­kalász Termelőszövetkezet há­rom brigádvezetője Cegléden a Mezőgazdasági Technikum levelező tagozatát végzi. Ket­ten már harmadévesek, és Se­bők József né, a kertészet dol­gozója az idén fogott a tanu­láshoz. — Az adminisztrációban sem állunk rosszul szakembe­rek tekintetében — mondot­ta Fazekas Sándor, a tsz elnö­ke. — Két dolgozónk a Föld­művelésügyi Minisztérium mérlegképes könyvelői tanfo­lyamán tanul, ketten pedig a járási tanácsnál indított tanfo­lyamra járnak. Kamocsai Er­zsiké bérelszámoló a közgaz­dasági technikumban tanul. Sajnos, azt azonban még min­dig nem tudtuk elérni, hogy megfelelő létszámban tudjunk mezőgazdasági tanulókat szer­ződtetni. — Ügy látom, hogy az em­berek egy része még mindig nem tekinti szakmának a me­zőgazdaságot. Talán szerintük elég annyi, ha valaki két kéz­zel megfogja a kapa nyelét, ahhoz, hogy eredményes mun­kát végezzen. Mit tudnak ezek az emberek fejlett agrotechni­káról, gépesítésről, kemizálás- ról, magasabb terméshoza­mokról és azokról az egyre növekedő mezőgazdasági fel­adatokról, amiket jól képzett szakemberekkel tudunk csak eredményesen elvégezni. Azt azonban nem merném ilyen határozottan állítani, hogy a fiatalság idegenkedik a mező- gazdaságtól, mert az utóbbi időben lényeges javulás ta­pasztalható. Meglepően sok fiatal jelentkezik munkára. A kertészetünk az utóbbi két év­ben lényegesen megfiatalodott. Ebben része van annak is, hogy a fiatalok többet keres­nek, így egyre kisebb a város szívóhatása. — Ma már a mezőgazdaság­ban elhelyezkedő fiatalok megkeresnek annyit, mint a városok szakmát elsajátító fia­taljai, s amellett megvan az a kétségtelen előnyük, hogy az otthoni körülmények között olcsóbban élnek és több pén­zük marad, szórakozásra, hasz­nos vásárlásokra. — Az idén is nagy figyel­met szentelünk a mezőgazda- sági tanulók szerződtetésére, hogy egyre több szakember dolgozzon a földeken és az ál­lattenyésztésben — mondotta az elnök. (rossi) PEST MEGYEI Hl&LAP KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 189. SZÁM 1966. AUGUSZTUS 11., CSÜTÖRTÖK A NEB megvizsgálta Abonyban új fodrászüzlet nyílik — Több cikk lesz a kölcsönző boltokban Kihasználatlanok az új taxik A népi ellenőrzési bizottság városi, járási csoportja az év első felében nagy . figyelem­mel vizsgálta a lakosság szol­gáltatásait ellátó kisipari szö­vetkezetek munkáját. Ellenőrzéseket végzett a női- és férfifodrászatokban, ahol a kiszolgálás udvariasságán kí­vül a törülközők, egyéb fehér­neműk, fertőtlenítések módját vizsgálták meg. A ktsz vezetője elmondotta, KILENC NAP AEATW két haláleset, tizenkilenc közlekedési baleset útjainkon Az 1966-os típusú bordó Mercedes szinte sértetlenül állt a rendőrkapitányság épü­lete előtt. Csupán közelről látszott némi sérülés a szél­védő üvegén. Előtte a köz­lekedésrendészet kék-fehér Moszkvicsa várakozott, s csomagtartójából a halálra gázolt fiú kerékpárjának ron­csai emelkedtek ki. Az emberéletet követelő országúti balesetről már be­számolt a rádió és a Nép- szabadság is. Az ügy vizsgá­lata folyik, a gázoló és ál­dozatát cserbenhagyó mün­cheni kolbászgyáros előze­tes letartóztatásban van. — A hozzánk tartozó terü­leten, a ceglédi és nagy- kátai járásban és Nagykő­rös térségében 499 baleset történt az el­múlt évben a közuta­kon — mondotta a közlekedésren­dészeti alosztály vezetőhe­lyettese. — Az elmúlt év júliusában 56, augusztusban 71 baleset történt. Az idei nyár sem mutatkozik jobbnak, hiszen a múlt hónapban ötven bal­esetnél voltunk kint, s au­gusztus 9-ig már 21-re emel­kedett a balesetek száma. A tájékoztatást adó főhad­naggyal rövid statisztikát készítettünk július hónap és augusztus elejének balesetei­ről. Kiderült, hogy húsz esetben személygépkocsik, huszonegyszer motorkerékpá­rosok és ti».enhatszor ke­rékpárosok okoztak szabály­talan közlekedésükkel bal­esetet. Az elmúlt hónapban egy halálos, tizennégy sú­lyos sériiléscs baleset tör­tént. — A leggyakoribb baleseti ok a gyorshajtás, a figyel­metlen vezetés, a szabályta­lan előzés. Gyakran írjuk jegyzőkönyvbe az elsőbbség meg nem adását, a szabályta­lan kanyarodást, közvetett okként az ittas vezetést is. Ismét a balesetekre kanya­rodott a beszélgetés. — Ez az időszak az évi csúcsforgalomnak számít a közlekedésben — mondotta a főhadnagy. — Különösén a tranzitforgalom a nagy. Tizenöt-húsz külföldi gépko­csi is elsuhan az utakon, mire egy-egy hazai rend­számú gépkocsival találko­zunk. — Alig pár órával az Abonynál történt halálos baleset után egy osztrák orvos gyorshajtásból eredő baleset során Volkswagen gépkocsijával egy országút menti fát kitört, majd egy másik fának ütközött. — Augusztus első napjai­ban, negyedikén este is tör­tént halálos gázolás. Ceg- lédbercel belterületén Riss Sándor gépkocsijával elgá­zolta az ittasan és kivilágí- tatlan kerékpárral közlekedő Tari Józsefet, aki meghalt. Ez csak egy része napjaink baleseti krónikájának. A for­galom egyre nő, a balesetek száma egyre több. Kilenc nap alatt huszonegy karam­bol — s ebből kettő halálos kimenetelű. Elgondolkodtató és nagyobb óvatosságra, fi­gyelemre intő ez a statisz­tika. (tamasi) hogy évek óta nem történt panaszkönyvi bejegyzés az egyes részlegeknél. Minden év­ben szakmai továbbképzést tartanak, s rendszeresen részt vesznek a különböző fodrász­versenyeken. Legutóbb a ma­gyar fodrászbajnokságon mindkét ceglédi részvevő ered­ményesen szerepelt. Még az idén megfelelőbb helyre költöztetik a kozme­tikus részleget. Abonyban — szintén még ebben az évben — korszerű női és férfifodrászat nyílik, ahol kozmetikust is al­kalmaznak. Kőcser on nagyobb létszámmal dolgozik a meglévő részleg. A vizsgálat során felvető­dött, hogy városunkban a vasútállomás környéke ellátat­lan. Valószínű, az átalakított állomás épületében kap helyet később egy korszerű fodrász- üzlet. Széchenyi János, a NEB el­nöke elmondotta, hogy meg­vizsgálták a földművesszövet­kezet kölcsönzőboltjainak el­látottságát is. A vizsgálat során kiderült, hogy elfekvő cikkek is van­nak raktáron. Ezeket kivon­ják a raktárkészletből, s he­lyettük mosógépeket és per­metezőgépeket vásárolnak, mi­vel ezek iránt mutatkozik a legnagyobb érdeklődés. Az abonyi kölcsönző megvizs­gálása után a ceglédi fiók helyzetével foglalkoztak. A földművesszövetkezet egyelőre a Páva utcában biztosít rak­tárai a mezőgazdasági eszkö­zöknek, mivel a meglévő rak­tárhely már szűknek bizonyul. Ugyancsak a NEB javaslatára oldották meg a szállítószolgá­latot is. — Városunkban két új sze­mélygépkocsi került az öreg taxik helyére. Azonban az a tapasztalat, hogy a lakosság csak ritkán veszi igénybe ezeket a járműveket. Az eskü­vőkre sem hívják a bérautó­kat, pedig a városban átlago­san 150 forint körüli összeg ilyen alkalommal a fuvardíj. Az engedély nélküli magánfu­varozók pedig ennél többet kémek. Ha nem javul a gép­kocsik forgalma, félő, hogy egyiket olyan városba helyezik át, ahol jobban kihasználja a lakosság. — A NEB munkája sok te­rületre kiterjed. Ellenőrzé­seinknek mindig annyi az eredménye, amennyi javasla­tainkból megvalósul a vizsgá­latok után — mondotta a NEB elnöke. A JÖVŐ KOMBÁJNOSA Erre a címre mindenképpen rászolgál Deli Pál, a Vörös Csillag Tsz dolgozója, aki SZK—3-as kom­bájnjával sikere­sen tette meg az első utat az idei nyáron. Jövőre már tapasztalt, kombájnosként áll rajthoz a betaka­rítás kezdetén. Jakab Zoltán felvétele Pénteken: vb-ülés Cegléd város tanácsának végrehajtó bizottsága augusz­tus 12-én, pénteken délelőtt 9 órakor ülést tart. Főbb napirendi pontok: A Kossuth Tsz munkájának ér­tékelése és az augusztus 26-i tanácsülés anyagának tárgya­lása és előkészítése. Módszer — Tessék parancsolni! — Ebből aranyoskám? — vagy ezt a másik ropogósát adjam? — Tessék választani! Bármilyen nagy is a for­galom a kicsi üzletben, ilyen és ehhez hasonló udvarias szavak nélkül egy vevő sern hagyja el a boltot. Az 1-es számú kenyérboltban min­dig előzékeny a kiszolgálás, s nem lehet olyan forgalom, hogy a pénz visszaadásánál ne lehetne hallani: köszönöm. De van is vásárló a reggel fél héttől este fél hatig nyitva- tartó üzletben. S ami érdekes, többnyire „törzskuncsaftok’’ látogatják. A hetipiacos na­pokon tanyáról jött nénik, bá­csik otthonosan lépnek be a boltba, s nem egyszer hallani a közvetlen vásárlás módját: Évikém, olyan szép kenyeret, mint a múltkor adott! S Éviké mindig mosolygós készséggel, gyorsan nyújtja is az igazán szép, és mindig friss, úgyne­vezett kerek kenyeret, aljú en­nek a boltnak a legkelendőbb portékája. S hogy „hivatalosan” is be­mutassuk a bolt dolgozóit: Bíró János és felesége a vá­sárlók kedvencei. — Mennyi kenyeret adnak el naponta — kérdeztük Bíró Jánost, a bolt vezetőjét. — Tizenöt mázsát a négy kilósból, és 5 mázsát a fehér kenyérből. Naponta elmegy körülbelül 800 darab kifli és nem sokkal kevesebb egyéb finom péksütemény. — Sohasem türelmetlenek? — A válasz: A gondot, az otthoni problémákat „bezár­juk”, amikor eljövünk otthon­ról. Így nekünk is könnyebb, s a vevőknek is kellemesebbé tesszük a vásárlást. Jó lenne ezt a módszert a város többi üzleteiben is át­venni. Lifl-próbatorony A Hajtómű- és Felvonógyár nagy gondban van, mert leg­újabb gyorsfelvonóinak kipró­bálásához a fővárosban nincs megfelelő épület. A gyár most azt javasolta, hogy létesítse­nek egy legalább 200 méter magas próbatornyot, amely idegenforgalmi nevezetesség­nek is kitűnő lenne. Tetején uzsonnázó teraszt képezhetné­nek ki, panorámalátcsöveket is felszerelhetnének. A gyár el­képzelése szerint a tornyot a Margitszigeten vagy a Város­ligetben állíthatnák fel. rsrS//SSS//Sf//S///SSSS/SS///,SS/SSSSSSSS/S.'*//SSSSS/SSSS/SSSSj'SSSSS/SSSSS/SSSSSSSSSSS//SS///SSSSSSSSSSSSSSSSSSSS//y/SSSSSSYSSSSS/SSSSS/SS/,'/SSSS/SS//SSSSfSS/SSSyS/SSS//S/////SSrS/f Akik utoljára álltak a szégyenkövön A Szabadság moziban a mai naptól vasárnapig az Égihá- ború című francia—olasz—nyugatnémet filmet játsszák. X U v !7# ÜV vlAj V UkKXX UVi után, szájukban az ebéd jó ízével feke­teruhás férfiak gyülekeztek az épülő nagytemplom öles mélységű fundamen­tum-árkai között, kerülgetve a kőraká­sokat és gerendahalmokat. A nyugati oldalon alacsony kamraszerű épület ál­lott. Ez szerencsésen megmaradt a nagy tűzvészből, s ennek egyik kőpadlós hű­vös helyiségében tartották a konziszto- riális tanácskozásokat. Elsőnek a város főbírája, Farkas Mi­hály uram érkezett. Aztán a többiek, sorban, Csurgai Mihály, Zsengellér Mi­hály, Geszteli János, Cseh István, Reg­gel Mihály, nemzetes Seres Dávid, Far­kas Gergeiy, Farkas Szabó János és Csorna István. A hűs kamrában elfog­lalták a lócáKon helyeiket s halk be­szélgetés közben várták tiszteletes pró­kátor urat, nánási Szabó Károlyt. Egy fertálynyit sem váratott magára. Belé­pett, köszönt, helyet foglalt. Az asztal­főn mellé ült Varga Sándor, előkészí­tette a kalamárist, a porzót, a lúdtollat, a kékes színű árkus papírt, hogy a ne­vezetes ülés jegyzőkönyvét írásba fog­lalja. Több kisebb jelentőségű üggyel ha­marosan végeztek. Ezek után felolvastatott Nagy István szabómester folyamodása, melyben pa­naszkodott Ágai Mihályra, a város nyalka hadnagyára és tulajdon szép fe­leségére, született Kovács Erzsébetre. Az elsőre panaszkodott azért, mert azt néhány nappal előbb „éjnek idején há­zánál találta”. Vásárról jött, későn ér­kezett haza gyalogosan. A strázsa du­dája éppen éjfelet jelzett a toronyban. A bánatos tülökhang messze szállt az alvó város fölött. A Hunnia utca alsó vége felől az éjjeliőr borízű hangja hal­latszott: „Tűzre, vízre vigyázzatok.” Ekkor nézett be Nagy István az utcai ablakon. S mintha káprázott volna a szeme. „A holdnak világánál látta az ágyon felesége mellett feküdni a had­nagyot.” Az ördögbe is. Megnyitotta a kaput, matatott a kilincsen, de az nem engedett. A palánkon át lépett be az udvarra. A kutyák a portán és a szom­szédban herregő csaholásba kezdtek. Az asszony pendelyben nyitotta a pit­var ajtaját. Köszönt. Nagy István be­lökte az ajtót, de közben a hadnagy már átsurrant a belső szobába, „ahonnan ki- híva azt öltözetlenül találta”. ... Hát ezért állt most Nagy István itt a tanács előtt. Vádolta a szabómes­ter a feleségét is, mégpedig cégéreske­déssel, hiszen az eset után az asszony elhagyta őt, s házához már vissza sem akar térni. Az előadottak hallatára nagy csönd támadt a kamrában. A hadnagy az el­lene felhozott vádakat csak annyiban ismerte el, hogy „Nagy István házánál volt ugyan, s Nagy István őt ott is érte, de az asszonytól külön szobába aludt egymagában”. Hivatkozott arra is, hogy előzőleg több alkalommal is aludt Nagy Istvánéknál, hiszen a szabómester az ő jó komája ... Sokáig főtt a tanács feje. Végül meg­született a döntés. Varga Sándor e so­rokat rótta a jegyzőkönyv lapjaira: „Vé­gezés. Botránkozásul szolgálván más tiszta életű házasoknak Ágai Mihálynak Nagy István házához való alattomos já­rása, különösen pedig a panaszlott eset­ben Nagy István házánál éjszakának idején való léte — ámbár az asszony ágyában való feküvést és paráználko­dást nevezettek tagadták — gyanúsak lévén, Ágai Mihályt és Kovács Erzsébe­tet a megbotránkoztatott lakosság bé­kéltetésére és maguk megtisztulására, mint házasság háborítókat eklézsia kö­vetésre” ítélték, az egyéb testi fenyíté­sek kiszabását a városi tanácsra hagy­va. Ezen felül Kovács Erzsébetet, aki megbántott férjét elhagyta, férje házába visszaparancsolták azzal a szigorú meg­hagyással, hogy „ha ennek a parancso­latnak nem tesz eleget, makacsságáért külön is meg fog fenyíttetni”. ... A következő vasárnapon a temető szín előtt (mivel ekkor a reformátusok­nak templomuk nem volt) a bűnösöket fekete székre ültették, s fekete posztó­val takarták le őket... Körül nagy so- kadalom. A pap mondta a bűnbánó imádságot. Aztán felálltak együtt, de egymásnak háttal, a sebtében odahozott szégyenkőre, s felolvastatott a bűnük is. Házasságtörés, cégérkedés, botránkozta- tó cse’ekedet... A hadnagy kard nél­kül, mezítláb, fekete posztóban, az asz- szony fején fekete kendő, a daróc cond- rán kibontott hosszú haját lágy szél fé- sülgette. A szertartás sokáig tartott, de mégis csak véget ért. Hajdúk kísérték ezután a két bűnöst a városháza udvarára, ahol a botbüntetést is elszenvedték. ... 131 éve történt. Ez volt az utolsó eset, ezután már senki sem állt a szé­gyenkövön. Szomorú István — az eimuit nőnap oan tar­tott ellenőrzések alkalmával huszonkét gépjárművezetőt adtunk át a szabálysértési csoporthoz ittas vezetés miatt, tizennégyet pedig azért, mert vezetői igazolvány nélkül vett részt a közúti forgalomban. — Még mindig sok kerék­párossal találkozunk, aki nem szerelte fel az előírt lámpá­kat. A hátsó világítás is na­gyon fontos, ennek hiánya gyakran oka a balesetnek. Hasonló a helyzet a lovasko­csiknál is, ahol szintén sok még a szabálytalanság. — A nyári időszakban és az őszi hónapokban a ter­melőszövetkezetek és álla­mi gazdaságok azokat a le- zizsgázatlan munkagépeket is közúti forgalomba helyezik, amelyekkel a különböző szál­lításokat oldják meg. Gyak­ran technikai hiányosságo­kat találunk ezeknél a gé­peknél. Rossz a kormány- szerkezet, nem megfelelő a fékberendezés. Pótkocsi von­tatásánál rossz a fék, hiány­zik az összekötőlánc, az irányjelző berendezés. A pót­kocsin ülő nem tárcsával, csupán karjával jelzi az előzést. — A vontatóknál a bal­esetek egy része abból szár­mazik, hogy a pótkocsin ut«»zó szállítómunkásoknak nem biztosítják az előírt he­lyet, többet rakodnak, mint sza­bad lenne, s egy kis zökkenő elég ahhoz, hogy a rakomány tetejéről — esetleg éppen — i kerekek alá essen az utas. — Több helyen hiányzik az írás, amely igazolná, honnan, hová, mit szállítanak a mun­kagépék vezetői. Még elég jyenge a bizonylati fegyelem i termelőszövetkezetekben, [gy sok lehetőség adódik a meg nem engedett szállítá­sokra és a feketefuvarokra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents