Pest Megyei Hirlap, 1966. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-10 / 188. szám
ra.31 MEGY** 1966. AUGUSZTUS 10.. SZERDA EGY EV UTÁN A FÖLD ALATT Elkészült az Astoria -allomás Ötrészes alagút — Magyar találmány — A Fehér úttól a Bazilikáig Harminc fokos kánikula fent. Ingujjban is melegem van. Lent pufajkában is fázom. 36 méter mélyen járunk. A fölöttünk dübörgő forgalom süketen hal el a vastag földrétegben. Budapest, As- toria-állomás. Ismerik országszerte. Itt épült a főváros első gyalogos aluljárója, ami már összeköttetésben áll a föld alatti vasúttal. Ott lesz a lejárat, ahol most az élelmiszer- és cigaretta-automata- sor áll. Nagy léptekkel, szorgalmas munkával haladnak előre az építők. Már kész az alagút nagy része, ahol majd 80—90 kilométeres óránkénti sebességgel száguldhatnak a szerelvények, a Fehér úttól a Népstadiont, Baross a Blaha Lujza teret, és az Astoriát érintve, a Bazilikáig. Már közeledik a nap, amikor -találkoznak az építők — az Astoriától a Blaha Lujza tér felé haladva. Egy éve jártam a föld alatt utoljára. A suhanó kas másodpercek alatt száll alá velünk a 12 emelet mélységbe. Már kinyitották a zsilipkamrákat. A keszonos munkahely az állomás térségéből eltávolodott a Rókus-kórház alá. Áll az oszlopcsarnok — Itt az állomás — mutat körbe Gaál Imre, a Földalatti Vasút mérnöke és műszaki ellenőre. Az oszlopfők szép sorjában nyújtóznak egymás mögött. Mintha a vállukon nyugodna az egész roppant alagút. Kibontakoztak a kapuzatok is. Esztendeje még hatalmas tárók, mindenütt földmunkálatok, ma meg már kialakult rend. Száll a szikra. A csiszolókorong sír a vasfelületen. Végig látni a 120 méteres állomáson. Még gyengefényű villanykörték sávja húzza meg a határokat, de így is impozáns. Gombnyomásra, láthatatlan kezek irányítják a csilléket. Mellettünk úgy suhannak el, terhüket cipelve, mintha az elvarázsolt kastélyban járnánk. Minden szervezetten, pontos ütem szerint történik. Párás a levegő. Beletörik a vaku fénye, s a villanás mintha fehér péppé olvasztaná a ködszerű áramlást. Furcsa érzés. Ott állunk, ahol nemsokára a forgalom is zajlik majd. A peronon egyelőre még csak a szegecselők munkája veri fel a csendet. De már van valami kész jellege az építkezésnek, s ez új erőt, lelkesedést tőkbe Is. önt az épí„Budapest-típusú“ A kezdeti tervek szerint az Astoriánál — ami egyébként a Belváros egyik ütőere — nem akartak állomást létesíteni. A reális elgondolások módosították az eredeti elképzeléseket. S ez komoly gondot okozott. Ugyanis elkészült már a két szabványméretű vo- nalalagút, amely — az állomásokhoz közeledve — rendes körülmények között kiszélesedik. Itt azonban változatlan szélességgel futott tovább pályáján. Elbontani a már kész objektumokat és újakat építeni helyettük, amelyek a középső elosztó csarnokhoz kapcsolódnak, óriási költséget jelentett volna. így született meg a nagy ötlet, az új találmány, az ötalagutas állomásrendszer. A két vo- nalalagút és az elosztócsarnok közé épült még két pe- ronalagút. A kapuzatokon keresztül kapcsolódnak egymáshoz. Oly ötletes és gazdaságos megoldás ez, hogy a továbbiakban még három ilyen, talán bátran nevezhetjük: „Budapest-típusú” állomás épüL Megfigyelték a külföldi metróknál, hogy a beáramló utazó közönség csak néhány átjárót, elsősorban a középsőket veszi igénybe. Az elsőket és a hátsókat nem. Ha kijutottak a peronra, ott aztán ki-ki kedvére való kocsiba szállhat. Ezt a megfigyelést az új típusú állomásoknál már felhasználják és jelentős anyagi megtakarítást jelent, hogy feleannyi átjáró kaput építenek, mint az eredeti tervben szerepelt. Három mozgólépcső A lejtakna, a mozgólépcső alagútja már kész. Impozáns látvány a hatalmas, 30 fokban dűlő tübbingalagút. A mélyépítési munkálatokat befejezték. Az alagút a három mozgólépcső beépítésére vár. Kettő mindig a forgalom fő irányának megfelelően halad majd. Bármilyen nagy legyen is az utas- forgalom, ha mindkét peronra egyszerre is fut majd be szerelvény, a mozgólépcsők könnyen, minden fennakadás nélkül szállítják az utasokat. Rövidesen megkezdődnek a ^ szigetelési munkálatok. A ta-! lajvíz beszivárgását kell megszüntetni. A betonfalakat vaslemezekkel burkolják. Ha elkészül a teljes szigetelés, átadják a terepet a gépészeknek és a belső építészeknek. A Bazilikától új technikával készül már az alagút a Déli-pályaudvar felé, keresztül a Duna alatt. Megérkeztek a szovjet gyártmányú mechanikus fúrópajzsok. A fizikai munkát szinte teljesen megszünteti ez a nagyszerű gépi berendezés. Végigmegyünk a peronon. Nem kis büszkeséggel, hisz mióta, a sok huzavona után ismét teljes tempóban megindult az építkezés, a munkálatok egyik legnagyszerűbb eredménye ez. Igaz, még hiányzik a burkolat, a díszítés, de a lényeg, az alap már készen áll. Mintha hallanánk, hogy suhan be majd 1969-ben méltóságteljesen az első szerelvény a sok száz utassal. A Blaha Lujza tértől mindössze 8—10 perc lesz a Déli pályaudvar, 14—16 perc alatt végigszáguld a szerelvény az egész útvonalon. A felszínen még teherautók sorakoznak. A földtároló bunkerekből kaparószalag juttatja hátukra a kitermelt földet. A külső szemlélő csak nyugadt, tempós munkát lát. — si — BANHIDA ÓRIÁSKAZÁN A bővülő Bánhidai Hőerőműnél kedden begyújtották az óriás kazánba, amely a Magyar Hajó és Darugyár korszerű gyártmánya, s egyben a legnagyobb hazai készítésű kazán. Óránként 320 tonna, 136 atmoszféra nyomású gőzt állíthatnak majd benne elő. Az 56 és fél méter magas, 4300 tonna súlyú acélkolosszusba csaknem 180 000 méter hosz- szú csőlabirintust szereltek be. A 10 000 méternyi hegesztett varrat minőségét fénykép- felvételekkel, izotópsugarakkal ellenőrizték. Wartburg 1000. KECSKEMET Szüret az aranyhomokon Az idén szeptember 7 és 11-e között rendezik meg Kecskeméten a „Szüret az arany- homokon" ünnepséget. Az ünnepség ideje alatt a „hírős városban” megrendezik a fiatal műszakiak találkozóját és a népi zenekarok országos fesztiválját is. Kaposvár—Kalinyin Kaposvár szovjet testvérvárosának, Kalinyinnak négytagú küldöttsége érkezett kedden Kaposvárra. A vendégek egyhetes somogyi tartózkodásuk során megismerkednek Kaposvár város ipari, kulturális és egészségügyi intézményeivel. Ellátogatnak több mezőgazdasági üzembe is. Az NDK budapesti nagykövetségének kereskedelmi osztályán kedden bemutatták az újságíróknak az új Wartburg 1000-es személygépkocsit, amelynek sorozatgyártása megkezdődött az eisenachi autógyárban. Az új Wartburg az 1000 köbcentiméteres kategóriában a legnagyobb teljesítményű és a legkényelmesebb kocsik közé tartozik. Háromhengeres, kétütemű, 45 lóerős motorjával óránként 125 kilométeres sebességre is képes. Százkilométerenként 8,5—9,8 liter üzemanyagot fogyaszt. Külső vonalvezetése és szerkezeti megoldása egyaránt újszerű. Nem igényel sok karbantartást, rendes körülmények között 50 000 kilométerig egyetlen alkatrészét sem kell javítani. A kocsi négyajtós, utasterében öten kényelmesen elférnek. A Budapestre hozott minta- példányt az újságírók is kipróbálták s érdeklődtek, hogy mikor lehet megvásárolni. A kereskedelmi osztály és az autógyár vezetői elmondták, hogy a napokban kezdődnek a tárgyalások a MOGÜRT-tel az új kocsi Magyarországra történő szállításáról. Valószínűnek tartják, hogy egy-két hónapon belül nálunk is megjelenhetnek az új Wartburg 1000-esek, s ez év folyamán feltehetően több százat szállítanak a MOGÜRT-nek. Az ára még bizonytalan, az NDK- ban 1500 márkával kerül többe az új Wartburg 1000-es a réginél. KÖNYVESPOLC GLEB GOLUBJOV: Híren piramisának titka Izgalmas, érdekfeszítő utazásra invitálja az olvasót az Univerzum Könyvtár legújabb kötetének szerzője: Egyiptom sok ezer éves ré- egeinek világába, ahol jelen és múlt keveredik, mert ott vannak azok, akik — nemzetközi összefogásként — megmenteni kívánják e felbecsülhetetlen értékű műkincseket az asszuáni gát felépítésekor keletkező belMég csak gyér fény világít... tenger vizétől, s ott azok is, akik valaha létrehozták e csodálatos alkotásokat. A szerző tehát nem tudományos munkát írt, hanem — regényt A regény pedig nem ismer időbeni távolságokat, lapjain egyszerre lehet jelen a szovjet régészeti expedíció és Híren, a zseniális építész, aki Ehnaton fáraó tanítványaként átvette elődje örökét. Azt írtuk: regény a könyv. Igen, regény, mert cselekményében a regényesség érvényesül, ám környezetrajza, adatai a valóságon, a tudományos megalapozottságon nyugszanak. Felidéződik a fáraók világa, mesés kincsekkel teli sírokat ismerünk meg, s ravasz sírrablókat, akik egy-egy akciójuk során horribilis értékű zsákmánnyal megterhelten surrannak ki a sírkamrákból. A szovjet szerző könyve jó példája annak, hogyan lehet az olvasmányosságot és a látszatra száraz, unalmas archeológiái adatszerűséget ötvözni, hogyan lehet érdekesen írni napjaink tudományának nagyszerű eredményeiről. Külön szót érdemelnek a kötetben közölt fényképek: ezek többsége a nagyközönség előtt eléggé ismeretlen mozzanatokat örökít meg, így többek között Tutankh- amon sírjának feltárását, ami annak idején világszenzáció volt. (Kossuth Könyvkiadó) (m. o.) szigetelési munkálatok. A ta-! ............................................... > A NYERTES ■ A föld felett a lifttorony őrködik. Fiatalember száll fel a gyorsvasútra. Leül, tétován körülnéz, aztán megszólítja a szembenülőt. — A Rakéta utcát keresem... nem tetszene tudni véletlenül... A szembenülő nem tudja, de az az idősebb férfi, aki letelepedik mellé, az igen, meg is magyarázza, pontosan, szabatosan, A fiatalember megkönnyebbülten lélegzik: — Nem vagyok ismerős... egy lakáscsere miatt megyek... — Magának? — Nem... a nagynénémék akarnak Vidékről feljönni... Kisvártatva hozzáteszi: — Nekem van lakásom. Belvárosi... — Ugyan? — fordul hozzá az idősebb férfi érdeklődve ... — Tetszik tudni szerencsém volt. Nagy szerencse. Szerződést kötöttem egy nénivel, kilenc hónap múlva meghalt. Enyém a lakás... Körülnéz, már hallgatósága is van, majdnem meghajol, mint egy jól sikerült mutatvány után. — Én is megcsinálnám — szólal meg egy kövér nő —, de amilyen pechem van... — Hát igen... — mondja szerényen a fiatalember — ezt ki kell fogni... Ö kifogta. És pontosan úgy érzi magát mintha a lottón lett volna négy találata. Semmi differencia. KÉT FIÚ - EGY LEÁNY Villamosra várakozva ácsorog a megállóban két fiú és egy leány. A fiúk barátok lehetnek, de nagyon különbözők. Az egyik szolidnak látszik, jól vaÚtközben salt nadrágja, tiszta inge van. Jóképű fiú bár a haja hátrafésült, „régimódi”, kezében aktatáska, talán könyvekkel. A másik fiú lezserebbül áll, zsebredu- gott kézzel, szájában cigaretta. Haja nyakába növesztve, farmernadrág, kockás ing. Tekintete kifejezéstelen, a semmibe bámul, unatkozik. Ugyanígy nézhet eszpresszóasztal mellett vagy bárhol ahol megfordul. Némelyeknél ez most divat. A leány — ez az élet — ezt a fiút karolja. Szorosan, odaadóan. És éppúgy ahogy sokszor történik, nem veszi észre, hogy a kincs, aktatáskát szorongatva a kezében mellette áll és asszisztál a regényhez, amelynek nem biztos, hogy happy end lesz a vége. ELLENŐR Ellenőr száll a MÁVAUT autóbuszra, mozgolódni kezdenek az utasok, töltőtoll kerül elő, alá kell írni a hetijegyet. Az ellenőr komoly, hivatalos, úgy tesz mintha nem venné észre a mozgolódást, de azért tetszik neki, hogy ilyen hatást vált ki a jelenléte. A harmadik utasnál már probléma van, nincs érvényesítve az igazolványa, nem pecsételtette le a munkahelyén, nagy bűn, a főbűnök egyike, nem úszhatja meg szárazon. — Kérem én... — szól az utas, de nem mondja tovább, látja, hogy reménytelen. A hatodik utasnak sincs pecsétje, a nyolcadiknak sem. A hangulat egyszeriben ellenséges lesz, az érvényes utasok rokonszenve az érvénytelenek mellett van, az ellenőr pedig lassan, de biztosan elveszti a fejét. Pedig még senki sem szólt, senki nem mondott ellent, csak a levegőben van valami amitől az ellenőrnek mentegetőznie kell hangosan és értelmetlenül. — Nekem ez plusz munka csak ... megspórolhatták volna nekem ... — Szegény... — szólal meg félhangosan valaki, s az autóbusz nevetésbe kezd. Az ellenőr most már kiabál. Nem tudom mit mond, a zajban elveszik a hangja, csak az arcát látom, amely idegesen rángatózik. Valószínűleg nem tudja mit mond és valószínűleg ezerszer elmondta már ugyanezt. És fogja i$ még mindaddig, míg ellenőri egyenruhát visel, s amíg a feledékenység köztulajdon marad. AZ ÁCS Annyit látok csak felírva, amíg a hatos villamos átkígyózik az aluljáróépítkezés felett, annyi van krétával rá- kanyarítva egy oszlopra: — „Sárközi •István ács.” Az ács valószínűleg ott dolgozik az építkezésen. Nem tudom fiatal-e yagy idősebb, de annyi bizonyos, benne is ott van a természetes emberi kívánság: túlélni önmagát. Van aki regénnyel próbálkozik, van aki szoborral, ő így tette, krétával felírta nevét egy oszlopra, tudomásul adva az embereknek: itt dolgozott Sárközi István ács, az ő kezemunkája benne van az aluljáróban, úgy közlekedjetek emberek. A krétabetűket valószínűleg lekoptatja majd az eső. Sárközi István ezt talán meg sem tudja. Másik aluljárónál dolgozik majd, ahol szintén lesz oszlop és akad kréta is, és kedve, hogy megörökítse a nevét. Bár lehet, hogy csak unatkozott. B. I.
