Pest Megyei Hirlap, 1966. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-10 / 188. szám

/£4I megyei 1966. AUGUSZTUS 10., SZERDA A dán külügyminiszter Budapestre érkezett Műszaki problémák és a kedvezőtlen időjárás miatt el­halasztották az „Orbiter 1" elnevezésű, fotólaboratórium­mal felszerelt amerikai Hold­rakéta keddre tervezett fellö­vését. HALÁL A GLECCSER-CSÚCSON Három savoyai fiatalember hegymászás közben életét vesztette a Gleccser-csúcson a Mont Blanc-hcgységben. (Folytatás az 1. oldalról) miniszter, Szilágyi Béla kül- Ugyminiszterhelyettes és fele­sége is. Péter János, majd a többi magyar személyiség szívélye­sen üdvözölte a dán külügymi­nisztert és feleségét, valamint kíséretének tagjait. Szilágyi Béláné virágcsokorral köszön­tötte a dán külügyminiszter feleségét. Per Haekkerup külügymi­niszter megérkezése után nyi­latkozott a sajtó képviselői­nek: — Látogatásomat a nyugat­éi kelet-európai országok kö­zötti véleménycsere részének tartjuk. Nagy várakozással 'e- kintek a megbeszeiessk elé, amelyeket az önök külügymi­niszterével és kormányuk más képviselőivel folytatunk. Re­mélem, hogy a megbeszélések hasznosak lesznek, közös cé­lunk, az európai biztonság megteremtése szempontjából. GIBRALTAR MIATT Vihar az angol alsóházban Csütörtökön inalaysiai—indonéz békemegállapodást írnak alá Djakartában Malik indonéz külügymi­niszter a szűkebb kabinet, a kormányelnökség kedd dél­előtti rendkívüli ülésén beje­lentette, hogy Malaysia és Indonézia képviselői csütörtö­kön Djakartában békemegál­lapodást írnak alá. Tun Abdul Razak malaysiai miniszterelnökhelyettes csü­törtökön reggel érkezik az in­donéz fővárosba a megállapo- , dás aláírására. Dj akartai tar­tózkodása alatt a malaysiai politikus találkozik majd Su­karno elnökkel. Suhanó tá­bornokkal, Malik külügymi­niszterrel és az indonéz kor­mányelnökség más tagjaival és előreláthatólag pénteken tér vissza Kuala Lumpurba. Két kiírd poiitikus az új iraki kormányban Nadzsi Taleb nyugállományú dandártábornok, akit Bazzaz miniszterelnök és kormánya lemondása után bízott meg Aref köztársasági elnök az új kormány megalakításával, be­fejezte kormányalakítását és az új miniszterek névsorát el­juttatta az elnökhöz. Az új kormányban két kurd politi­kus is helyet kapott. MOSZKVA Közvédelmi rendelet Augusztus 8-án a Szovjet­unió egész területén hatályba lépett az új közvédelmi ren­delet, amely az eddiginél sú­lyosabban bírálja el a garáz­daságot, az ittasságot, a köz- botránkozást. Az elmúlt na­pokban országszerte gyűlé­seken ismertették a rendele­tet és azt mindenütt megér­téssel, helyesléssel fogadták. JERUZSÁLEM Határincidens Negevtől északra az izraeli határ mentén fegyveres inci­dens történt. Jeruzsálemi köz­lés szerint a szíriaiak rálőttek izraeli határőrökre és azok a tüzet viszonozták. Halálos ál­dozatokról nem érkezett je­lentés. Kedden az angol alsóházban egy ellenzéki képviselő felszó­lította Wilson miniszterelnö­köt, jelentse ki, hogy Anglia sohasem mond le Gibraltárról, „amíg az ottani lakosság nem kívánja". Amikor Wilson válaszában csak annyit mondott, hogy e kérdésben angol—spanyol tár­gyalások folynak, az ellenzéki padsorokban förgeteges hang- orkán tört ki. Edward Heath. a tory párt vezére a zaj elül- tével kijelentette: Wilson ki­térő válasza arra mutat, hogy a kormány át akarja adni Gibraltárt Spanyolországnak. A miniszterelnök viszontvála­szában azt tanácsolta Healh­nek, hogy várja ki a tárgyalá­sok végét HOUSTON A harmadik kísérlet A houstoni (Texas) kórház­ban mesterséges szivet ope­ráltak egy 37 éves nő beteg szí­ve helyére. Az asszony a há­rom és fél órás műtét után visszanyerte eszméletét és ál­lapota kielégítő. Dr. Debakey sebésznek ez a harmadik ilyen jellegű műtété, a két előző páciens a műtét után néhány nappal meghalt. Ítéletidő Jugoszláviában ítéletidő dühöngött a ju­goszláviai Kriva Palankán és a környező falvakban. Az orkán három halálos ál­dozatot követelt és három- százmillió dináros károkat okozott. A Kriva-Reka kilépett med­réből & elöntötte a bolgár határig vezető új aszfalt- utat. Kriva Palankától a bol­gár határig szünetel a for­galom. PRISTINA Véremg&ó medvék Őszi idő — nátha veszély (Folytatás az 1. oldalról) valami járvány-féle ütötte fel a fejét. A Pest megyei KÖJÁL vezető munkatársa Petrilla doktor azonban nem tud drá­mai fejleményekről. — Járványról nem hallot­tam, a nátha is, az influenza is más évszakok betegsége. A mostani szélsőséges idő­járás azonban próbára te­szi a szervezetet. A náthás, hurutos megbetege­déseknek kedvez. Influenza­RZONNRLI belépésre FELVESZÜNK szerkezetlakatos szakmunkásokat, valamint vidéki munkára qép- és szerkezetlakatost. lánghegesztőt, férfi segédmunkásokat 's portást Jelentkezni lehet ORSZÁGOS BÁNYAGÉPGYARTO VALLALAT Bpest IV., Baross u. 91—9á. járványról azonban nincs szó, egyszerűen nátháról. — S hogy fogadjuk? — Tudomásul kell venni, hogy a nátha is fertőző beteg­ség. Általában könnyű lefo­lyású, de öregekre és gyere kekre veszélyesebb lehet. Tü­dőgyulladás, illetve középfül- gyulladás velejárója lehet. És itt mellékelhetném az ilyen­kor szükséges óvatossági taná­csokat. — Hosszú lista helyett, egyetlen jótanács: a rendszeres hideg zuhanyo­zás. Edzi a bőrt és a szervezetet. Aki hozzászokik, nélkülözhe tétlennek tartja a forró- és hi­deg tus bőr és értornáztató hatását. A megye egészségügyi helyzete egyébként kifogásta­lan. A nyáron szokásos étel- mérgezésekről, fertőzésekről, hasmenésekről nem szól a krónika. —t. —gv. . — I PÁRIZS Felbecsülhetetlen | értékű festmény s Müvészettörténetileg p árat-; lan, felbecsülhetetlen értékül festmény készült el Franciaor-1 szágban. A három négyzetmé-i tér felületű vásznat korunk l4\ festőóriása készítette és láttái el kézjegyével. A társszerzők\ között van Picasso, Chagall és; Dali. A szokatlan festményt\ egymásután több francia ná-j rosban állítják ki, majd New \ Yorkban jótékony célra elár-i verezik. * A Sar-hegységbeü falvak la­kossága a garázdálkodó med­vék ellen kér védelmet a ha­tósági szervektőL Áz utóbbi időben ugyanis a hegyi falvakba „elláto­gató” medvék rémületben tartják a lakosságot. A prizxeni kórházban eddig már három személyt ápolnak, akiket a medvék súlyosan megsebesítettek. A medvék „hadat üzentek” a pristinai „koszmetexport” mezőgazdasági és ipari kombi­nátnak is. A kombinát strpaci állattenyésztő részlegében 6 marhát és több mint 30 juhot és bárányt szaggat­tak szét. Ä magángazdaságokban szin­tén nagy pusztítást végeztek, tucatnyi kisebb állatot és hat lovat téptek szét. LONDON Közvéleménykutatás Az angol választások óta először tört az élre a konzer­vatív párt, a Munkáspárt nép­szerűsége pedig 44 százalékra esett vissza. Ezt tükrözi a Gal­lup közvélemény kutató intézet legújabb felmérése. Egy győz­tes párt ilyen gyors tekintély­veszteségére a Gallup intézet harmincéves fennállása óta nincs precedens. A Varsói Szerződés államainak tanácskozása után /. A Vietnamról szóló nyilatkozat visszhangja A Varsói Szerződés tagállamai a Vietnamról szóló nyilatkozat­ban világosan utaltak arra, hogy az amerikai imperializmus újabb agressziói következtében több fokkal emelkedett a világ­békét fenyegető veszély Délke­let-Ázsiában. A tanácskozáson világosan megjelölték a béke helyreállításának útját is: ennek előfeltétele, hogy az Egyesült Államok maradéktalanul tartsa be a genfi egyezményeket, szün­tesse meg a VDK elleni agresz- sziót és ismerje el a Nemzeti Felszabadítási Frontot mint a dél-vietnami lakosság egyedüli jogos képviselőjét. A nyilatko­zatról az észak-vietnami Nhan Dán című lap vezércikke leszö­gezte: a dokumentum a vietnami nép harcát határozottan támoga­tó szocialista országok kollektív álláspontját tükrözi. A Vietnam-nyilatkozat tény­megállapításait az események világosan igazolták. A washing­toni eszkaláció újabb szakasza, Hanoi és Haiphong bombázása minőségileg új elemet vitt az Egyesült Államok kalózháború­jába, és éppen ezzel kapcsolat­ban szögezte le a nyilatkozat, hogy a béke és az általános biz­tonság szempontjából a fejlemé­nyek egyre veszélyesebb jelleget öltenek. Figyelemre méltó, hogy a Bukarestben tanácskozó hét állam nem először foglalt állást a vietnami kérdésben. Külön-kü- lön valamennyien hangsúlyoz­ták már elítélő álláspontjukat. A bukaresti nyilatkozat azonban a Varsói Szerződés első közös do­kumentuma az amerikai eszka­láció új szakaszának kezdete óta. A katonai-politikai szövet­ség nyilatkozatának ez ad külö­nös jelentőséget. A bukaresti nyilatkozat figyelmeztetés az ag- resszornak; a háború új szaka­sza által megkívántakat számí­tásba véve adnak meg minden segítséget a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság kormányá­nak. A bukaresti állásfoglalás teljes realitását tükrözi az is, hogy az amerikai diplomácia, élén Rusk külügyminiszterrel, egyre nagyobb erőfeszítéseket tett újabb szövetségesek toborzásá­ra. Rusk legutóbb japáni tartóz­kodását is arra használta fel, hogy igazolni próbálja a háború kiterjesztését. A képet a dél­vietnami belpolitikai fejlemé­nyek teszik teljessé. A lázadó tábornokok közül ötöt börtönbe vetettek, és köztük van az is­mert Thi tábornok is, az első hadsereg korábban leváltott pa­rancsnoka, aki szövetkezett a buddhista mozgalommal, még­hozzá annak radikális szárnyá­val. A letartóztatások arra utal­nak, hogy a Ky kormány foly­tatja felmorzsoló taktikáját — a belső ellenzék végleges felszá­molására — s ehhez az ameri­kaiaktól szabad kezet kaptak. Ebben a légkörben rendezi majd meg a saigoni kormány a John- sonnal megtervezett, úgynevezett választásokat. Ky tábornok pe­dig azóta már azt is indítvá­nyozta, hogy Washington kezd­jen széleskörű szárazföldi had­műveletekbe a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság ellen. Az amerikai hadügyminiszté­rium egyelőre még nem foglalt állást Ky kalandor politikájának minden eddiginél veszélyesebb új vonásával kapcsolatban, de tény, hogy a Pentagon „hosszú háborúra5’ rendezkedik be. Az eddig megszavazott horribilis nagyságú hadikiadásokon kívül újabb öt milliárd dollár hadihi­telt igényel a hadvezetés, s a kérést valószínűleg a novemberi kongresszusi választások után. terjesztik elő. A halasztásnak az az oka, hogy a hadikiadások to­vábbi növelése a bírálatok újabb özönét kavarná fel. A lénye­gen persze ez nem változtat, mert a kormány addig más ke­retekből előlegezi a hadikiadá­sokat. E tényeknek kettős hatásuk van: egyrészt fokozzák az ame­rikai közvélemény nyugtalansá­gát a háború folytatásának kilá­tásai miatt, másrészt a nyugati országokban is azt a következte­tést vonhatják le a józanul gon­dolkodó emberek, hogy a buka­resti figyelmeztetésnek minden szava való tényeken nyugszik* Maga Johnson elnök viszont egyelőre szabad tért enged a „kemény irányzat” szószólói­nak. Ez a politikai vonalvezetés igen súlyos terheket ró az Egye­sült Államok amúgyis megnyír* bált erkölcsi tekintélyére. A délkelet-ázsiai problémák­kal kapcsolatban igen figyelem­reméltó az ismert ausztráliai új­ságíró, Wilfred Burchett állás­foglalása, aki három ízben tett hosszabb látogatást Dél-Vietnam- ban. ö kifejtette. „Miután több hónapig éltem a déli partizánok között, meggyőződtem róla, mennyire elhibázott az ameri­kaiak számítása, dk abból indul­nak ki, hogy azért bombázzák Észak-Vietnamot, mert a Vict- kong ellenállása az ottani segít­ségből táplálkozik. Tehát — mondják Washingtonban — csak le kell sújtani Északra és a Viet- kong ereje rögtön lanyhulni fog. Szerintem a bombázásokkal ép­pen az Egyesült Államok állítja helyre egyre inkább Vietnam egységét. Ez a kalózháború egyetlen eredménye. Észak- és Dél-Vietnam lakói, akiket mes­terségesen elválasztottak egy­mástól, összeforrnak a közös el­lenség elleni küzdelemben.” A helyszíni tapasztalatokra alapo­zott megállapítások tehát szintén egybevágnak a bukaresti doku­mentumok mondanivalójával. Végül utalnunk kell arra, hogy a bukaresti nyilatkozat szólt azokhoz az államokhoz is, ame­lyek közvetve vagy közvetlenül már segítséget nyújtanak az amerikai agresszióhoz, és leszö­gezte, a Hanoira hulló bombák fényénél lelepleződnek az ame­rikai kormány békeszerető szán­dékairól szóló frázisok. Ez egy­ben azt jelenti, hogy a bűnsegé­dek felelőssége is növekszik. A vietnami nép igaz ügyét pedig a szocialista országok, a béke és a haladás összes erőinek mély rokonszenve és teljes szolidari­tása övezi. Sümegi Endre CROSSETO Halálos szórakozás Egy olasz marhakereskedő, feldühödve azon, hogy lánya későn Jött haza a szórakozás­ból, lelőtte a lányt, annak vő­legényét, saját feleségét, majd önmagát. <rsssssssss//sssssssss/ssssssssss//ssss/sssssssssssssss/ssss/sss/ssssss//ss/ssssssssssssssssssss/ssssssssssssssssss/sssssssssssssssss/s. 'sss/sssssssssssssssssr/ssssssssssssssssssssfi A zsinat — kilenchónapos távlatból (2) ok­XXIII. János pápa „Pacem in terris” (Béke a földön) éneik- likájában, valamint VI. Pá pápának az ENSZ-ben elmon­dott, 1965 októberi beszédé­ben szerepelt. A zsinat felhív­ta a világot a békére és a le­szerelésre, s elítélte a tömeg- pusztító fegyverek bevetéséve: viselt „totális” háborút. It1 azonban magára vonja a fi­gyelmet, hogy elsősorban z kereszténység világméretű el­terjedéséhez kötötte a hóbort kiküszöbölésének lehetőségét A nem elég pontos fogalma­zás miatt egyes határozatokai úgy is lehet értelmezni, hogj a katolikus egyház nem ellen­zi a taktikai nukleáris fegyve­rek alkalmazását, elítéli e nemzeti felszabadító háború­kat, s az ideológiai harcot z háborúk kiváltó okának tekin­ti, stb. VI. Pál pápa a zsinat hatá­rozatainak szellemében fel­emelte szavát a vietnami há­ború megszüntetése érdeké ben. Ebben a szellemben szá­mos üzenetet intézett egyes országok vezetőihez, többek közt N. V. Podgomijhoz, s Legfelsőbb Tanács Elnökségé­nek elnökéhez. A konzervatív szárny 3 kommunizmus nyilvános elíté­lését követelte. Ezt a zsinat nem tette meg, de burkolt formában számos határozata mégis csak elítéli a kommu­nizmust. A zsinat vádolta a materializmust és főleg az ateizmust. De XII. Pius pápa féktelen antikommunizmusá- hoz viszonyítva minőségileg új tétele az a megállapítás, hogy megengedhető a „nyíli és óvatos párbeszéd” a hívők és hitetlenek között abból a célból, hogy „hozzájáruljanak a világ lelkiismeretes építésé­hez, amelyben együtt kell él­niük”. A zsinat határozatai visz- szatükrözik, hogy a katolikuí egyház igyekszik erősíteni po­zícióit a fiatal független ál­lamokban. Szükségesnek nyil­vánították a zsinaton, hogy a: ázsiai, afrikai és latin-ame­rikai országokban Nyugat- Európából és az Egyesült Ál­lamokból küldött lelkipászto­rokat helybeli papokkal vált­sák fel. A misszionáriusok­nak kötelességükké tették hogy alaposan ismerjék meg azon népek szokásait és kul­túráját, amelyek között hir­detniük kell a katolicizmust. A katolikus egyház vezetői s történelem folyamán első íz­ben adták fel a máshitűekkel szemben tanúsított hagyomá­nyos türelmetlenségüket. Ki­jelentették, hogy „tisztelik” a muzulmánokat * •»- buddhistá­kat, és felhívták őket a „köl­csönös megértésre”. Ami a társadalmi problémá­kat illeti, a zsinat a „népi ka­pitalizmus” eszméjének kle­rikális változata mellett fog­lalt állást. Ezzel foglalkozó határozatainak jellegén nyo­mot hagyott, hogy a katolikus egyház maga is nagytőkés és nagy földbirtokos. A zsinat megerősítette a magántulaj­don elvének sérthetetlensé­gét, de szót emelt a kapitalis­ta rendszer bizonyos fokú hu­manizálásáért, s elítélte a munkások túlzott kizsákmá­nyolását. Határozataiban sű­rűn kifejezésre juttatta rokon- szenvezését a nincstelen réte­gekkel. A lelkipásztoroknak előírta, hogy szegénységben éljenek. De nem ajánlott sem­miféle konkrét módszert ah­hoz, hogy mindezek valóság­gá is váljanak. Számos határozatot hozott a zsinat az egyház személyi megerősítésére. Jóváhagyta, hogy a szerzetesek és az apá­cák öltözékét a modern élet követelményeihez igazítsák. A lelkipásztoroknak azt aján­lotta, hogy tevékenységükhöz szélesebb körűen használják fel a rádiót, a sajtót és a tele­víziót Nagy figyelmet fordí­tott a zsinat arra, hogy a hí­vőket bevonják az egyház tár­sadalmi és politikai tevékeny­ségébe. (N. Kuznyeckij) A zsinat döntéseit 16 ok­mányba foglalták. Ezek elne­vezése attól függően változik, hogy milyen széles probléma­kört fognak át. („Az istentisz­teletről”, „Az egyházról”, „Az isteni kinyilatkoztatásról”, „Az egyház a mai világban”, „A társadalmi érintkezés esz­közeiről”, „Együttműködés más keresztény egyházakkal”, „A katolikus keleti egyházak­ról”, „A püspökök pásztori kötelességeiről”, „A szerzetesi élet megújhodásáról”, „A sze­mináriumokról”, „A világi papságról”, „Az egyház misz- sziós tevékenységéről”, „A lelkipásztorok szolgálatáról és életéről”, „Az egyház viszo­nya a nem keresztény vallá­sokhoz”, „A keresztény neve­lésről”, „A vallásszabadság­ról”.) Ezek az okmányok politikai, társadalmi és doktrinális kér­déseket vizsgálnak. Az első csoporthoz tartoznak például a háború és béke kér­dései, amelyeket a zsinat a klerikális pacifizmus szemszö­géből közelített meg. Az ide­vágó határozatok sok olyan eszmét fejtenek ki, amely Elhalasztották az amerikai Hoki-rakéta fellövését

Next

/
Thumbnails
Contents