Pest Megyei Hirlap, 1966. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-07 / 186. szám
WC«. AUGTTSZTÜS T. VASÄRNAP «Jt jtEcrxi s^Cii’iap Emberekért, elvekért, sikerekért Falusi kommunisták munkája egy járás életében Az utóbbi időben sok szó esik a ceglédi járásról: jó hírek jönnek az ottani falvakból. A szövetkezetek földje több mint 85 ezer hold s tízezer ember műveli ezt a hatalmas területet. Országosan is számottevő. Számok kívánkoznak ide, hogy öt éve még 191 millió forint volt a járás szövetkezeteinek a termelési értéke s 1961-ben ez már 218 millióra emelkedett. Es a tiszta vagyonuk összege 1961-ben még 102 millió forint volt — ma már mintegy 200 millió. 1 Nemrég Dánszentmi'klós hallatott magáról. Itt fogalmazták meg a Micsurin Termelőszövetkezetben azt a felhívást, amely a pártkongresz- ezus tiszteletére versenymozgalmat hirdet, a megye szövetkezeti szocialista brigádjai számára. Érdekes, mi több; tanulságos is kitapintani a mozgató rugókat, megmérni az erőt, amely itt munkál ebben a fejlődő, változó világban; mit végeztek, s mit végeznek itt tízezer szövetkezeti paraszt kommunistái. I Az élet példákkal szolgál. ; Albertirsán egy-két évvel ezelőtti közgyűlés hozta a változást a Szabadság Tsz életében. Ezen a közgyűlésen teremtettek rendet a portájukon. Mérleghiánnyal zárták az esztendőt Az elnök, ba- sáskodó ember volt; az elégedetlenség tetőzött, A pártszervezet egységesen kiállt: ez így nem mehet tovább. Erélyes intézkedéseket sürgettek, még mielőtt tovább saaporodA bögrecsárda hálátlan vendégei A Csepel Autógyár, igen célirányos helyre épült Kamarás Imre szigethalmi szőlősgazda számára. Az már más kérdés azonban, hogy szerencséjére, vágy éppen a bajára. Habár — mikor, hogy. Mert ha az autógyár némely dolgozója szóraját oltani nyitja rá az ajtót, az pénzt hozó szerencse. S naponta megtörténik. Am ha a pénzügyőrök megtudják, hogy borát engedély nélkül méri, az pénzt vivő balsors. Talán még a világ egyetlen börgreesárdásával sem történt meg — mint vele, hogy saját vendégei jelentették fel. Vagy két tucat rendszeres látogatója teljes neve és címe aláírásával egyenesen a pénzügyőrségnél panaszolta be. Természetesen nem amiért tiltott szeszmérést tart fenn, hanem sürgős intézkedést kertek, mert diágán, literenként húsz forintért adja, és amellett még vízzel is hígítja borát. E két utóbbi tény azonban a pénzügyőröket kevésbé érdekelte. Azért lepték meg Kamarás Imre házát, hogy megtudják, a tavaly és tavalyelőtt is rámért 1000—1000 forint bírság ellenére is folytatja-e még szabálytalanul a borárusítást. Ajtajában összetalálkoztak két fiatalemberrel, az egyik teli borosüveget szorongatott kezében, és meg is mondta őszintén, éppen most vásárolta. Kamarás viszont az eljárás során azt diktálta a jegyzőkönyvbe, hogy a bort a két ifjúnak mint jó szomszéd nem pénzért» hanem barátságból adta. — A feleségem említette is, amikor már az ajtóban voltak — folytatta tovább —, hogy nem fizettek a borért, mire én azt mondtam, nem baj, szomszédok. Azt hitte a jó öreg csárda«, hogy ez a védekezés meggyőzi ártatlanságáról a hatóságot, holott éppen saját szavaival bizonyította, egyáltalában nem szokása ingyen adni a bort. Amit különben több tanúként meghallgatott vendége is igazolt. Ezek után jogerősen a kiszabható legmagasabb pénzbírság, 3(KM) forint megfizetésére kötelezték. De vajon most már Kamarás nem ítéli-e túl drágának a bögrecsárda további nyitvatartását? Háládatlan vendégei igazán megérdemelnék, ha bezárna. Menjenek csak távolabbi bögrecsárdába, ha egyszer vendéglátó gazdájukat ilyen bajba hozták! Végtére másutt is van bor. No meg kút is. —- sz — nának a bajok. Ekkor került sor a közgyűlésre, ahol a szövetkezetiek új elnököt választottak Valent Mihály személyében s tiszta lapot nyitottak a tsz történetében. Azóta megszabadultak a mérleghiány nyomasztó gondjától. Az emberek elégedettek a vezetéssel. A pártszervezet helyesen ítélte meg a dolgo-t — itt, Albertirsán a vezetésben voltak a bajok. Van fordított eset is. Törteién, a Rákóczi Termelőszövetkezetben más szerep jutott a pártszervezetnek; itt az elnököt kellett megvédeni. Öt esztendeje hívták Szabó Lajost a frörteli Rákóczi elnökének. Köztudomásúan kiváló szakember; végzettsége, tapasztalata egyaránt megvan a tisztséghez. Csakhát nem volt falubeli — többen ezért idegenkedtek tőle. Mások — néhány hangoskodó — azért fordultak az elnök ellen, mert szigorú, következetes, s jövőbe látó ember. Éberen vigyázta a közös vagyont; a legkisebb lopást, mulasztást sem nézte el. Beruházásokat akart, hogy mielőbb gyarapítsa a közös vagyont. Ésszerűen persze: nem a tagság jövedelmének rovására. De ellenállt, hogy mindig, mindent felosz- szanak. Ezért támadták az elnököt, kisebb csoport verődött össze ellene, s ő ekkor, úgy gondolta. jobb lesz, ha elmegy. Szabó Lajos mellett kiállt a párttagság. A kommunisták tudták, hogy neki van igaza. A pártszervezet tagjai beszéltek az emberekkel — akik közül sokat félrevezettek —, mit akarnak? Aztán jött a közgyűlés, s az elnök maradt. Azóta megtelepedett a községben ; s közmegelégedésre dolgozik. Ezek az esetek valójában személyi kérdések, jobb szó hi jón: káderügyek. De csak látszólag. Jól kibontható itt a kommunisták szerepe, ereje, helytállása, s a közös ügyért érzett felelőssége. Jellemző esetek ezek. Mert visz- szatérve — mondjuk — a tör- teli Rákóczi szövetkezet elnökének történetére; itt nemcsak Szabó Lajost vette védelmébe a pártszervezet. Az elveit is. Állástfoglaltak, hogy igenis a közös vagyont védeni kell — annak van igaza, aki ezt hirdeti. És az is igaz, hogy az építkezések, a beruházások jelentik a jövő zálogát. Ott a közgyűlésen már nemcsak egy embert pártfogoltak; gazdasági kérdésben döntöttek, vagy, ha kell, hát politikai, illetve társadalmi problémát oldott meg a szövetkezet tagsága — a kommunisták fellépése után. Amikor most, az adatok s eredmények között vizsgálódik az ember, összehasonlítja a számokat, hogy öt éve még alig haladta meg a járás szövetkezeti parasztjainak évi átlagos jövedelme a 10 ezer forintot, most pedig 12 ezer forint körül jár a mutató; ekkor az ilyen előre látó elnökökre kell gondolni, mint Szabó Lajos s azokrá, akik elképzelései megvalósításáGöcseji napok Szombaton ünnepélyes külsőségek között megkezdődtek az ország egyik legszebb néprajzi tájegységének, a Zala megyei Göcsej népének életét, gazdaságát, népi és iparművészetét, kűltúráját bemutató göcseji napok, amelyek augusztus 28-ig tartanak. A göcseji napok első programja nemzetközi lovasverseny volt. A festői környezetben lévő rád i házi lovasiskola versenypályáján hét dunántúli egyesület lovasain kívül a zágrábi, konjici és a gráci lovasklub versenyzői is részt vettek. ban segítették s támogatják ma is. Nehéz volt idáig; s ezután sem könnyű. Ma — itt is, mint szerte az országban — a szakemberképzés az egyik legnagyobb feladat. A magasabb termelési eredmények érdekében nőtt ez az igény. A dánszentmiklósiak kongresszusi felhívásában is szerepel a tanulás, a szakképzés fokozása. Eddig több; mint 70 szocialista brigád csatlakozott a felhíváshoz. Ez is biztatás ... De, ha feladatokról beszélünk; egyre szélesednek a távlatok. Az abonyi József Attila Termelőszövetkezetnek, a járás legnagyobb szövetkezetének idestova önálló állatorvos kell. Az új gazdasági mechanizmus közgaszdászo- kat követel, mert mindinkább a szövetkezt gondja lesz, úgy a termelés, mint az értékesítés; azaz közelebb kerülnek a szövetkezetek a vásárlókhoz. A lehetőség több, mint amennyit kihasználtak belőle, itt a ceglédi járásban is. S látszólag újra csak személyi kérdés, „káderügy”, hogy kiket választanak a járás szövetkezetei, pártszervezetei a 10 ezer főnyi parasztság sorából, tsz-tagok fiai közül, hogy továbbtanuljanak. Kiknek, s hány fiatalnak szavaznak meg ösztöndíjakat... Vallójában ezen is múlik, hogy milyen új hírek, eredmények származnak innen, ebből a járásból... Dékiss János PÉNTEKEN: MŰSZAKI ÁTADÁS Uj gázcseretelep Üllőn Az üllőiek örömmel vették tudomásul, hogy sok évi huzavona után végre pénteken délben sor került a gázcseretelep műszaki átadására. Az ÁFOR, a tűzoltóság, az fmsz és a községi ,tanács küldöttei megtekintették az elkészült, üzembiztonsági előírásoknak megfelelő gáztárolót. Néhány kisebb módosítás elkészülte után a csere- telep augusztus 20-a előtt* megkezdi nagyon váct műkö-| Hol lassan, hol gyorsan nyeli a dését. v perceket. Am a mi embereink t,. , T , , , l/v,- , S nem lesik a mutatót, s ha úgy Pásztor László, az Ullo es § adja a kenyérkereső munka, mü- Vidéke Földművesszövetkezet ä szak után sem sajnálják az időt, elnöke elmondta h«?v a S A Csepel Autógyár motor-dugattyúemoKe eimonow norgy a koz- s üzemének csöndes, szorgalmas ségben jelenleg 400 fogyasztó S' munkásai. Néhanyan a kongresz- van és az új engedélyekkel ezjg szusi versenyzők sorából... a szám további kétszázötven nel gyarapodik. Ahol hiánycikk a hulladék Szeméthói ajtólapf Szárítás teljes gőzzel — Nincs útban ez a sok szemét? —- Szemét?! Hol? — Ez itt... — Tegnap hulladék volt, ma: ajtólap készül belőle. Uj módszer segítségével fel tudjuk használni. Most az a furcsa helyzet állt elő, hogy kevés a hulladék. Mindezt Tóth Sándor, a Solymári Faipari Vállalat munkaügyi vezetője újságolta, aki egyben a kalauzom is. Végigjárva a vállalat ösz- szes részlegét, az ember mindenhol új munkamódszerekkel, munkafolyamatokkal, újításoknak is beillő újdonságokkal találkozik. — Kiemelkedik — technológiai és egészségügyi szempontból is jelentős — az új gépház porelszívó berendezése. A por 70 százalékát távolítja el a helyiségből ó Simon S ßudaörsi krimi Józsefné: az a fiatalasyí szony, aki férjurával nemcsak oda- s haza, de a mesterség fortélyaiban S is versenyre kel. 4 Rózsakért különös törzsvendége • Remete a padláson • Negyedkomfortos zsiványszálkis a benzinkútnál ® A tisztességtelenség konok ellensége I. FEJEZET Kezdjük talán történetünket 1964 őszén és elég kellemes helyen, a budaörsi Rózsakért kisvendéglőben. — Már megint hiányzik két és fél deci barack — mérgelődik az üzletvezető a csapossal, a konyhalányt pedig a szakács méregeti gyanús szemmel: — Ebbe a kislábasba tettem az este a maradék sertéspörköltet és most, mintha valaki kinyalta volna, olyan üres! De a sütemény is hiányzik a bárpultból, meg_ egy üveg bor palackostól. És így megy ez már hetek óta. Hiába jelölik meg a pálinkásüveg falán, meddig ér a folyadék, reggelre kevesebb 'Van benne. Jóformán minden zárás után pontos leltárt vesznek fel. Az ajtók zára érintetlen, idegen, hogy is hatolhatna be. semmi kétség — hiszik az alkalmazottak — háziszarka akad közöttük, sanda szemmel nézegetnek egymásra. Aztán egyik reggel valamelyik lány hagymáért szalad fel a padlásra, fordul is vissza mindjárt, üres kézzel, riadtan botladozik le a I lépcsőn. — Valaki horkol odafenn! — hebegi. II. FEJEZET Hamar rendőrért! Máris ott van, vele együtt többen a padlásra sietnek és felzavarnak egy, az igazak mély álmába révült idegen fiatalembert. Toprongyos, szennyes a ruhája, de ez távolról . sem olyan ijesztő, mint köldökét verdeső, bozontos szakálla. — Mióta bújik itt? Pontosan negyvenegy nappal felfedezése előtt lopakodott a padlásra, azóta ki se tette a lábát, így lett a Rózsakért remetéje. De mert manapság még a magányba vonuló szentet sem táplálja a holló — nyilván mert már a fekete tollú is olyan ritka lett, akár a fehér volt — mit tehet tehát egy profán remete? Éjszaka útrakel, eledelt keres. Hát messze igazán nem kell mennie, alatta a vendéglő. — Nem, a kasszába nem nyúltam bele — tiltakozik hevesen, és tényleg nem is hiányzik semmi pénz. — Mindennap csak annyi ételt vettem el, amennyi kellett. Meg kell hagyni, ahhoz mérten, hogy hat héten át jóformán az egész napot mindig átaludta, igen jó étvágya volt, s ugyancsak jól főzhetnek a Rózsakertben, mert tetemes mennyiségű itallal lo- csolgatta, amit megevett. — Mi a neve, hány éves? — Simon István, 24 éves. Bihar megyébe, Körösszegapátiba való alkalmi munkás. Ám, ha csak alkalom van rá, inkább nem dolgozik. A remeteséget különben éppen abba akarta hagyni. Búcsúzóul azonban megivott egy egész üveg erős pálinkát, attól aludt olyan mélyen. Elítélték még 1964 októberében másfél évre, de mert előzőleg már lopásért 14 hónapot kapott és ezt az adósságát is behajtották rajta, csak nemrég szabadult. III. FEJEZET Most pedig irodalmi nyelven szólva, némi formabontással, beszéljünk Pastoralis Béláról, Budaörs tanácsa közbiztonsági állandó bizottságának elnökéről. Nős és családos, harmincas éveiben járó autószerelő. Szorgalmas munkás, jó családapa, de a közösség szolgálatára mindig időt szakít. Gyűlöli a bűnt, megvet minden tisztességtelenséget, haragszik a naplopókra. ingyenélőkre, azt szeretné, ha községe mentes lenne csavargóktól és bűnözőktől. Ezért áldoz fel Weinberg Antal: a folyékony fém mestere, olvasztár. Arra vállalkozott, hogy a tüzes kemencék élettartamát egyharmadával meghosszabbítja. Molnár Gusztáv köszörűs (Foto: Gábor.) — A faiparban igen fontos az anyag szárítása ... — Szeptember 30-ra befejezzük az új kazánház építését. A régi kazánhelyiségek felszabadulnak, és ezeket is szárítóhelyiségekké alakítjuk. Cél: év végéig meg- nyolcszoroznd a lehetőségeket! — A fényezést hagyományos módszerekkel végzik? — Nitrózással megszűnik a kézi fényezés, ez egy félig zárt kemencében történik. Ezt megelőzi a közelmúltban kikísérletezett úgynevezett arbukolos alapkezelés. A felületet speciális anyaggal kenik be, amely feleslegessé teszi a kétszeri locsolást. Ennek más előnye is van, főleg időt és anyagot takarítanak meg ... Mindez annál örvendetesebb, mert a viszonylag kis vállalat saját erőből teremt elő mindent. — Arhimédesz — Klein Ferenc; ha már géplakatra a mestersége, természetesnek tartotta, hogy szavatolja a megmunkáló köszörűk biztos működését. éjszakai pihenő idejéből he- tenként kétszer-háromszor is 4 néhány órát, segít a rendőrök- f nek, járőrútjukon elkíséri !> őket. Múlt héten -éjfél után el- :• indult két rendőrrel. iji — Menjünk ki az autósztrá- Sj dára, a benzinkutakhoz — in- $ dítványozta. Az út két oldalán a kutak ^ mellett egy-egy bisztró, meg ^ más kisebb-nagyobb épület § készül, jó búvóhelyül kínál- § kozik éjszakára. Mindig akad ott kétes egzisztencia. IV. FEJSZÉT Lám, most is, ahogyan kő-| zelednek, el akar osonni egy is férfi. Állj! Hogy hívják? — Simon István. § Pastorális Béla emlékszik | még a rózsakerti remete ne- ^ vére. — Mi van ebben a kis cső- § magban? ^ Megnézi. Két vagdalthús. 5; Faggatják: hol vette? Néhány $ kérdés után kiderül, már me- $ gint a Rózsakertben. Hiába, $ Simon István már törzsven- ^ dég ebben a vendéglőben. ^ Persze, csak zárás után. Ezúttal, .a változatosság t okáért, csupán a konyha ajta- ? ján tört be. Jóllakott, és reg- t gelire becsomagolt még két $ darab fasirtot. Két óra sem 5 tellett bele, máris rendőrkéz- | re került. i A rendőrségen még két 5 másik lopást is beismert. Most $ sem vitt el nagyobb értéke- J két, mindössze annyit, ameny- $ nyi létfenntartásához pillanat- ! nyilag szükséges. — Nem gondolja, ha mun- ! kát vállalna, kevesebb ve-; sződ seggel és veszéllyel nyíl-; ván többet keresne? — mond- j ják neki a rendőrségen kihall- j gatás közben. Simon István csak áll, hu- ä nyorog, hümmög egykedvűen. S Sehogysem szereti a munkát. : Szívesebben megy megint ál- ; lami kosztra-kvártélyra a ij börtönbe, ahol hovatovább $ már szinte törzsvendégnek $ számít. De hát lopásért, be- $ törésért, csavargásért élete v fogytáig senkit sem tartanak 5 rabságban. Rendel-e egyszer $ becsülettel szerzett pénzért '' ebédet? 5 Szokoly Endré' i Boros Jó/sefné: azok közé a ritka emberek közé tartozik, akik utoljára fél évtizede randevúztak a fielejltel.
